Arcok > Történelmi arcok > Mao Ce Tung (1893 - 1976)

1893. december 26-án született a kínai Hunan tartománybeli Shaoshan faluban. Szülei jómódú parasztok voltak, akik földművelésből éltek. [1]

18 évesen katona lett. Részt vett a kínai polgári forradalomban, majd tanítói képesítést szerzett, s a pekingi egyetem segédkönyvtárosa lett. [1]

Az oroszországi forradalom idején, 1920-ban ismerkedett meg a kommunista mozgalommal és azok eszméivel. A Kínai Kommunista Párt megalakulásánál, 1921. július elsején, ő képviselte a hunani csoportot, a párt tizenkét alapítójának egyikeként. Ezért kapta később a nagy kormányos nevet arra utalva, hogy a kezdetek óta rajta tartja kezét a kormányrúdon. [1] [2]

A kínai kommunisták többsége eleinte nem a munkásosztályból, hanem a kispolgári értelmiség köreiből került ki. Mao felismerte, hogy a munkásságot is be kell vonni a kommunista eszmék terjesztésébe. [1]

1923-ban már a központi bizottság és a politikai bizottság tagja, a következő évtől pedig a központi bizottság szervezési osztályának vezetője volt. Ettől kezdve rendszeresen dolgozott a Kínai Nemzeti Pártnak is (Kuomintang), ugyanis ekkortájt a szovjet támogatás még nem a kínai kommunistákat, hanem a köztársaságpárti nemzeti erőket segítette. [1]

1927-ben a Kínai Nemzeti Párt kettévált, így Mao szembekerült Csang Kaj-sekkel. Politikai aktivitása is megváltozott: ettől kezdve a kommunista rendszer bármi áron való megteremtése lett a célja. Mao ebben az időben került szembe a Szovjetunióval is, mivel a kínai polgárháborús idők meglehetősen zavaros időszakában Sztálin nem a Mao által elvárt mértékben támogatta a helyi kommunistákat. Mindez nyilvánvalóan szerepet játszott abban is, hogy később a kommunista Kína a maga útját járta, s nem szovjet bábállamként működött. [1]

1930-1931-ben, amikor már nyoma sem volt a korábbi Nemzeti Párton belüli barátságnak, a fentiek miatt igen súlyos támadásokat kellett elviselniük a maoistáknak. [1]

Az 1930-as évek elején már nyoma sem volt a korábbi kuomintangos egyetértésnek. Csang Kaj-sek igyekezett szisztematikusan kiirtani a kommunista ellenzéket, de ezzel csak azt érte el, hogy az ország számos pontján működő baloldali fegyveres sejtek egy helyre, a Jinggangshan-hegység környékére, majd később Jiangxi tartomány területén csoportosultak, s az ellenőrzésük alá vont területen kialakították a maguk államát az államban. [1]

1930–31-ben igen súlyos támadásokat éltek át: Mao otthon maradt feleségét, Yang Kaihuit elfogták, felnégyelték, s maradványait kitűzték a város kapujára; a kuomintangosok húgát is kivégezték. 1934-ben a korábbi felállás már nem volt tartható, ezért a kommunista munkás-paraszt vörös hadsereg kitört a Kuomintang gyűrűjéből, s megindult Yanan felé. Ezt az egy év alatt megtett 9600 kilométeres (a hivatalos kínai propaganda szerint 13.000 km-es) utat – melynek 90.000 fő vörös katona vágott neki, de csak 15.000 fő érkezett meg – Hosszú Menetelésnek nevezték el. Mao párton belüli hatalma is ekkor erősödött meg, mivel a Hosszú Menetelés során sok társát elvesztette, s a több mint 70.000 ember értelmetlen halálát képes volt másokra hárítani. [1] [2]

1931-ben Japán megtámadta Kínát, Mandzsúria pedig japán kézre került, így Csang Kaj-sek és Mao kénytelen volt szövetségre lépni egymással, amely szövetség 1945-ig, a második világháború végéig tartott. Japán bukása és Mandzsúria felszabadulása viszont újra kiélezte a viszonyt a két fél között, és tovább folytatódott a polgárháború. [1] [2]

1949-ben győzött a vörös hadsereg, mely akkorra már a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nevet viselte, így 1949. október 1-jén megalakulhatott a Kínai Népköztársaság. [1]

Csang Kaj-sek maradék katonáival Tajvan szigetére menekült, ahol létrehozta a független Kínai Köztársaságot, amit a ”békés” diktatúra jellemzett. [1]

1951-ben hatalomra jutott a Kommunista Párt, amely expanzív politikát folytatva (a tibetiek tiltakozása ellenére) újra megszállta Tibetet, mely korábban, 1644-1912 között, már állt kínai fennhatóság alatt, ám a köztes időszakban függetlenségnek örvendett. A következő években több sikertelen felkelés szerveződött országszerte, de a kínai túlerővel szembeni esélytelen harcoktól menekülve, 1959-ben a dalai lámával együtt több tibeti lakos is külföldre, főleg Indiába menekült. [3]

1954-ig Mao a központi népi kormány vezetője, 1954-tól pedig államfő lett. Bevezette a kollektív gazdálkodást, ami felgyorsította az iparosítás folyamatát. [1]

A Szovjetunióval fenntartott viszonya fokozatosan megromlott, míg végül a két hasonló társadalmi berendezkedésű ország között nyílt fegyveres konfliktus robbant ki egy Amur-folyói sziget miatt (1969. március 15.). A határincidensek olyan mértékben elfajultak, hogy a Szovjetunió komolyan foglalkozott egy megelőző atomcsapás tervével. [1] [2]

1964-ben vette kezdetét a nagy proletár kulturális forradalom, ami egészen 1976-ig, Mao haláláig tartott. A kulturális forradalom alatt számos értékes műemléket leromboltak, könyveket égettek el, s általában is igyekeztek radikális módszerekkel megszabadulni az évezredes kínai történelem kulturális örökségétől. [1] [2]

Mao Ce tung vörösgárdista légiók létrehozásán munkálkodott, amelyeknek Mao ellenfeleinek likvidálása volt a fő feladata. Végül 1969-ben, amikor már nem volt szükség rájuk, Mao Ce Tung utasítást adott a hadseregnek, hogy számolja fel a vörösgárdisták légióit. [1]

1959-1961 között Kína a „Nagy Ugrás” hatásainak következtében gazdasági-társadalmi válságba zuhant, s több mint húszmillió ember halt éhen. A válságot, mely a hetvenes évek végéig elhúzódott, Mao utódai a nyugati gazdaságfilozófia felé történő nyitással kísérelték meg rendezni. [1] [2]

Mikor kiderült, hogy Mao-nak gyógyíthatatlan betegsége van, szinte azonnal kijelölte utódjául Hua Guofenget.
Mao Ce Tung 1976. szeptember 9-én halt meg. Bebalzsamozott teste a mai napig megtekinthető. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mao_Ce-tung
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Tibet

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

• Mao Ce-Tung - Az ellentmondásokról / 1952, 19 oldal
  
  
• Mao Ce-Tung Válogatott Művei, 4. kötet / 1954, 169 oldal
  
  
• Mao Ce-Tung Válogatott Művei 3. kötet / 1954, 122 oldal
  
  
• Mao Ce-tung - A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról / 1957, 19 oldal
  
  
• Dr. Szűcs Gergő - A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás reperfúziós károsodás elleni védelemben / 2013, 6 oldal
  
  

Az idézet az Ószövetségből való, a bölcs Salamon király által szerzett Prédikátor könyvéből. Salamon refrénszerűen ismételgeti ebben: „minden hiábavalóság”, a költő a királyt felhasználva, álarcként maga elé téve elemzi a lét, a természet, a történelem állapotát. A cím jelentése hiúságok hiúsága, mint figura etimologica a fogalom felfokozott teljességét fejezi...

Az 1937-es esztendő versei a végső összegzést, a végső számvetést fogalmazzák meg. Ahogy haladnak előre az utolsó évben, mind jobban bezárulnak a költő lehetőségei, egyre jobban legyűri őt a betegsége. Nincs már semmi lehetősége a méltó életre. A vereségnek ebben az állapotában a költészet sem jelenthet már értéket és vigaszt, hisz a vereség fő oka saját életének...

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...

Mao Ce Tung kortársai:

- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Joachim von Ribbentrop
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Fidel Castro
- Willy Brandt
- Margaret Thatcher
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Mihail Szergejevics Gorbacsov
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi
- Martin Luther King, Jr.
- Moamer Kadhafi