Arcok > Történelmi arcok > Joachim von Ribbentrop (1893 - 1946)

1893. április 30-án született Weselben. Édesapja a főhadnagy, Richard Ullrich Friedrich Wilhelm Ribbentrop, édesanyja Johanne Sophie Hertwig. 1925. május 15-én egy távoli nagynéninek köszönhetően – akinek édesapját nemesi rangra emelték – vehette fel a Von Ribbentrop nevet. [1]

1920. július 5-én vette el Anna Elisabeth Henkell-t, akinek apja pezsgőkészítő volt. 5 gyermekük született: Rudolf, Bettina, Ursula, Adolf és Barthold. [1]

1908 és 1914 között legfőképp külföldön tartózkodott, s 1910-től Kanadában élt, ahol Németországból hozatott borokkal kereskedett, és a kanadai jéghoki csapat tagja is volt. Folyékonyan megtanult angolul és franciául is. [1]

Az első világháború kitörésekor azonnal elhagyta az országot, hogy Németország oldalán harcolhasson. A háborúban mutatott bátorságáért és helytállásáért Vaskereszttel tüntették ki és főhadnaggyá léptették elő. Egy sérülés miatt azonban áthelyezték a németek konstantinápolyi nagykövetségére. [1]

1932-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, majd belépett az NSDAP-be. Az osztrák Hitler iránt érzett csodálata arra ösztönözte őt, hogy segítsen neki a kapcsolatépítésben és a hatalom megszerzésében. Többek között ez az ismeretség tette lehetővé Hitler számára a „Machtergreifung”-ot, vagyis az erőszakos hatalomátvételt 1933-ban. [1]

1930. január 30-án Hindenburg Hitlert nevezte ki kancellárrá, így szabaddá vált az út a totális diktatúra felé. Von Papennek az alkancellári tisztség jutott. Amikor Hindenburg elnök 1934. augusztus 2-án meghalt, az állam- és kormányfői tisztség egyesítve lett – a hadsereg hűségesküt tett a "vezérre és kancellárra", Adolf Hitlerre. [1]

Ribbentrop nem lett tagja az átalakított kormánynak, hiába remélte, hogy pozícióhoz juthat. 1934 és 1938 között utazó nagykövetként tevékenykedett; beiktatása után nem sokkal sikerült elérnie, hogy megkössék Nagy-Britanniával a német-brit flottaegyezményt, ami megengedte, hogy a hitleri birodalom az angol flotta számának kétharmadával azonos méretű tengeri haderővel rendelkezzék. [1]

Egy évvel később Japán és a Német birodalom megkötötte a Ribbentrop által megtervezett Antikomintern Paktumot. Ez az együttműködés tervbe vette a kommunista komintern (Kommunista Internacionálé) legyőzését. [1]

1936. júliusában Ribbentrop megkapta a londoni nagyköveti címet, majd a Fritsch-Blomberg-affér (mindketten a Wehrmacht főparancsnoki posztjára aspiráltak) után a birodalmi külügyminiszteri címet is megszerezte, mint Neuraths utódja (1938). Ribbentrop végül Hitler feltétel nélküli kísérőembere és a külügyi hivatal főnöke lett. [1]

1939. márciusa után a birodalmi csapatok bevonultak Csehszlovákiába, majd megpróbáltak a britekkel és szovjetekkel egy szövetséget tető alá hozni. [1]

Ennek eredményeként írta alá Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a német–szovjet megnemtámadási szerződést Moszkvában, 1939. augusztus 23-án. A Molotov-Ribbentrop paktum néven elhíresült szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad. A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását. A német fél pedig lemondott Besszarábiáról, pontosabban nem tartott igényt rá. A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével, mint szovjet érdekszférát rögzítették. [2] [3]

Ezután a német külpolitika célja az I. világháború után elvesztett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbátorították a Rajna- vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiában elért sikerek, de tisztában volt azzal, hogy Lengyelország felett nem győzedelmeskedhet a Wehrmacht nélkül – a "Fall Gelb" (a franciaországi hadjárat) fedőnevű terv már készen állt, a Molotov-Ribbentrop paktum pedig védelmet nyújtott egy kétfrontos háború ellen. Az invázió kezdeteként Hitler 1939. szeptember 1-jét, azon belül is a hajnali 4:45-ös időt jelölte meg. [2]

Kezdetét vette a második világháború. Németország első villámháborúja szeptember 29-én, Lengyelország kapitulációjával ért véget. A gyors német siker sokkolta a világot, s megmutatta a páncélos egységek progresszív alkalmazásának előnyeit. A német jelentések viszont paradox módon, inkább a tradicionális gyalogosütközetek jelentőségét emelték ki a harcok elemzésekor. [2]

A II. világháború idején Ribbentrop szorosan együttműködött az SS-el. Ennek köszönhetően tudták többek között megakadályozni Magyarország háborúból történő kiugrását, valamint elérni Horthy Miklós kormányzó lemondatását.

A világháború befejeztével Ribbentroppal együtt számos állami tisztségviselőt állítottak törvényszéki bíróság elé Nürnbergben. A történelemben ez volt az első alkalom, amikor politikusokat, állami vezetőket nemzetközi bíróság elé állítottak. Ebben a perben az egész német állami struktúrát képviselték a vádlottak – a katonasággal és a rendőrséggel együtt. Az első ülést 1945. október 18-án tartották Berlinben, majd november 20-tól Lord Geoffrey Lawrence elnökletével Nürnbergben folytatódott a per. [2]

1946. október 1-jéig, az ítélethirdetésig 236 tanút hallgattak meg, negyedmillió írásbeli tanúvallomást használtak fel és egy tizenötezer oldalas jegyzőkönyvet készítettek. A per során fontos párt- és rendvédelmi intézményeket (Gestapo, SD, SS) nyilvánítottak bűnszervezetté. [3]

A vádirat az alábbi főbb vádakat tartalmazta: béke elleni bűncselekmény, emberiesség elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény, végül összeesküvés az előző 3 bűncselekmény elkövetésére. [3]

12 vádlottat, köztük Ribbentropot is halára ítéltek. A néhai külügyminisztert 1946. október 16-án Nürnbergben felakasztották. Holttestét Dachauban hamvasztották el. [3]

Forrás:

[1] http://de.wikipedia.org/wiki/Joachim_von_Ribbentrop
[2] http://www.shift.sk/military/test_page_10/lengyel.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnbergi_per

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

A dunántúli régiók és főleg az északnyugati országrész hagyományosan erős gazdasággal és kiváló munkalehetőségekkel rendelkeznek. Épp ezért gyakorlatilag bárki számára érdekes lehet átnézni az aktuális nyitott pozíciókat, amely akár célzottan is megtehető.

• Nagy Ágnes - Joachim Bauer, Az együttműködő ember / 2016, 4 oldal
  
  
• Joachim Wieder - A volgai katasztrófa / 1969, 116 oldal
  
  

Albert Camus (1913-1960) francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Az ember és az őt körülvevő világ kapcsolatára jellemző paradoxont abszurdnak nevezi. Az embernek jogos igényei vannak a világ felé: elvárja, hogy megismerhető legyen, otthonos és ésszerű, de kérdéseire nem kap megnyugtató választ. A sorsot pedig inkább ellenségesnek, mint gondoskodónak...

Gogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...

Hajnali részegség A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...

Joachim von Ribbentrop kortársai:

- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Fidel Castro
- Willy Brandt
- Margaret Thatcher
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi