Arcok > Magyar uralkodók > III. László (1204 - 1205)

III. László 1199-ben vagy 1201-ben született árpád-házi magyar király [2]

1204 szeptemberében meghalt Imre magyar király, így utódaként trónra lépett kiskorú fia, III. László, aki helyett kijelölt gyámja, András herceg kormányzott. [1]

III. Lászlót apja, Imre koronáztatta meg 1204. augusztus 26-án. Ekkor a kis László három vagy öt éves volt. A koronázására vélhetően azért került sor, mert Imre király közeledni érezte halálát, és zökkenőmentessé akarta tenni a trónöröklést. Imre rövidesen meghalt, de előbb testvérét, Andrást megeskette, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja, s hű marad hozzá. András minden hatalmat a saját kezében összpontosított, s lehetetlenné tette a gyermek László és anyja helyzetét. Aragóniai Konstancia kisfiával Bécsbe menekült, VI. Lipót herceghez. [2]

András ezt nem nézte jó szemmel, és háborúval fenyegetőzött, ha Lipót nem adja ki a menekülteket. Mielőtt azonban tényleges háborúba sodródott volna Lipót és András, a gyermek László váratlanul elhunyt 1205. május 7-én. Holttestét Székesfehérvárott temették el. [1] [2]

Mint király a magyar történelemben gyakorlatilag semmilyen szerepet sem játszott. [2]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido3.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._L%C3%A1szl%C3%B3

A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

A lőpor nagy gázkibocsátással égő robbanóanyag. Meggyújtva égése olyan heves, hogy hirtelen igen nagy mennyiségű gáz (égéstermék) keletkezik. Mivel a gáznak sokkal nagyobb a térfogata, mint a szilárd halmazállapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska vagy ágyú csövére, vagy pl. a csövet elzáró lövedékre. Ez az erőhatás veti ki a csőből a lövedéket.

• Művelődés a XVIII. századi Magyarországon / 2008, 5 oldal
  
  
• Kiss Irén - Állati eredetű élelmi anyagok előkészítése III / 2010, 16 oldal
  
  
• Selján Béla - Az ipari forradalmak a XVIII. század második felétől a XX. század elejéig / 2012, 4 oldal
  
  
• Dr. Wenzel Klára - A színekről III / 2011, 33 oldal
  
  
• Dr. Marczell Mihály - A bontakozó élet VIII / 2010, 90 oldal
  
  

I. Mikszáth kora és élete A 19. század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus (természetesen még a romantikával keverten), ez azonban inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdeményezés maradt. A magyar széppróza Mikszáth művészetében szakadt ki. Mindenekelőtt az eszményítéstől, a retorikától és a pátosztól fosztotta meg a magyar elbeszélést...

Az 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...

Kazinczy Ferenc a színmagyar Bihar megyei Érsemlyénben született 1759. október 27-én, s távoli lakhelyén, Széphalomban halt meg 1831. augusztus 23-án. Szenvedélyesen gyűjtötte családja történeti emlékeit, leveleiben, feljegyzéseiben gyakran szerepelnek a Zemplén, Abaúj vagy Sáros megyében tevékenykedő elődei. Ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag...