Történelem | Középiskola » Franciaország a XVII-XVIII. században

Franciaország a XVII.-XVIII században A 17. századi Franciaországot két, egymást követő uralkodó neve fémjelezte: XIII és XIV. Lajosé XIII. Lajos (1610-1643) kilencévesen örökölte a trónt, ezért helyette anyja, Medici Mária kormányzott Ez idő alatt káosz uralkodott Franciaországban: a rendek és a nagyurak zúgolódtak a királyi hatalom ellen, a hugenották a katolikus uralmat kifogásolták Mindezen az 1614-ben összehívott rendi gyűlés sem tudott segíteni, ezért a királynő feloszlatta (így ez volt az utolsó rendi gyűlés a nagy francia forradalom előtt). 1417-ben XIII Lajos összeesküvést szervezett; átvette a hatalmat: anyját őrizetbe vette, államminiszterét, Richelieut pedig száműzte. XIII. Lajos számos testi hibája miatt ódzkodott a közszerepléstől, ezért - bár nem kedvelte - visszahelyezte posztjára a kormányzásra alkalmasabb Richelieu bíborost Richelieu alapgondolata az egységes Franciaország volt: Egységes

államhatalom, vallás, gazdaság, hadsereg, és külpolitika elérése volt a célja. Ennek érdekében megnövelte a királyi küldöttek (intendánsok) szerepét a közigazgatásban, és a hatékonyság érdekében az államtitkárságokat szakágakra bontották Üldöztette a hugenottákat, akik szerinte az egységet veszélyeztették, éppúgy, mint a janzenizmust (janzenizmus: Cornelius Jansenius flandriai tudós által elindított katolikus irányzat, amely az egyénileg, érzelmileg átélt vallásosságot hangsúlyozza). Fontosnak tartotta a hiányzó hadiflotta létrehozását is Megalapította a francia akadémiát Jobbkeze a kapucinus József atya (az első “szürke eminenciás”) volt Egy évvel XIII Lajos előtt halt meg. XIV. Lajos (1643-1715), a Napkirály voltaképpen szinte csak learatta a babérokat Ő is gyermekként került a trónra, ezért helyette a XIII. Lajos végrendeletében kijelölt kormányzó, Jules Mazarin bíboros kormányozott XIII Lajos halálakor

ismét megindultak az ellenségeskedések, ezért Mazarin 1648-1653-ig a Fronde mozgalommal állt szemben, amelynek egyetlen célja a királyi hatalom gyengítése volt. Közreműködésével a fiatal XIV Lajos összehazásodott a spanyol IV Fülöp lányával, Mária Teréziával Mazarin halála után a Napkirály vette át a hatalmat. Lajosnak tulajdonítják a mondást: “Az állam én vagyok” - de ő is szakértőkre bízta a kormányzást: ugyan nem nevezte ki miniszternek, mégis Jean-Baptiste Colbert intézte a bel- ső ügyeket. Colbert az élet minden területét ésszerűsíteni, szabványosítani akarta Tevékenykedése alatt született a kereskedelmi és a tengerészeti jog kódexe, valamint a gyarmatok és a francia városok is szabályzatot kaptak. Szintén Colbert nevéhez fűződik az ipari merkantilizmus (colbertizmus), amely a kereskedelem szabályozása mellett elsősorban az ipar szabványosítására törekedett Az állami beavatkozás hatására

Franciaországban megnőtt a királyi manufaktúrák száma. Folytatódott az egységesülés a hivatalnokszervezetben, a pénzügyekben és a hadseregben. Colbert érdeme, hogy az államháztartás kiadásai és bevételei egyensúlyba kerültek. Colbert helyébe halála után a hadügyminiszter, Louvois márki lépett, akinek idejében a hadsereg is egyre inkább racionalizálódott. A vallási egység megteremtésének eszköze a g allikán egyház kiépítése volt, melynek szellemében a párizsi egyház-konferencia kimondta, hogy a pápának nincs beleszólása francia vallási ügyekbe. A janzenisták kolostorait leromboltatták (1713), a megtérő hugenottákat pénzzel jutalmazták, a protestáns hitre térést száműzetéssel büntették. 1685-ben visszavonták a nantes-i edictumot. A gondolkodás szabványosítása a kultúra területére is kiterjedt; Colbert a nyomdákat megrendszabályozta, s előzetes cenzúra alá vetette a nyomtatott termékeket. A 18. s zázadban XV

Lajos és XVI Lajos uralkodása után forradalom söpört végig Franciaországon. XIV Lajos háborúskodásai kiürítették az államkasszát, növelték a Franciaországgal szembenálló felek számát Ezzel megszűnt a francia katonai túlsúly, ezentúl inkább a francia kultúra és nyelv biztosította Franciaország tekintélyét. XIV Lajos halálával a “régi rendszer” (Ancien Régime) után a franciák egy kevésbé zsarnoki uralmat vártak. XV. Lajos (1715-1774), XIV Lajos dédunokája helyett 1723-ig régensként nagybátyja, Orléans-i Fülöp uralkodott. Ez az időszak a rokokó eljövetelét hozta: a rafináltság, kifinomultság, az apró formák, és a d ekorativitás határozta meg Franciaország életét Az ország Dubois bíboros veze-tésével békepolitikát folytatott, még Angliával is igyekezett kiegyezni. Visszatérhettek a janzenisták, megszűnt a cenzúra. Hogy a csőddel fenyegető pénzügyeket rendezze, Fülöp egy John Law nevű skót bankárt tett

meg pénzügyminiszternek, aki részvények, hitelrendszer és papírpénz bevezetésével kívánta megmozgatni a gazdaságot. A részvények eladása hatalmas bevételt hozott, amivel az állam kifizethette adósságait, viszont miután elkeltek, a rendszer megszűnt működni, s a részvényesek tönkrementek. 1723-ban a régens meghalt, s XV. Lajos trónra léphetett Kezdetben a kormányzást a Dubois békepolitikáját követő Fleury bíborosra bízta, aki mindössze az 1733-as lengyel trónviszályba avatkozott be, ahol a franciák Leszczynski Szaniszlót támogatták a szász Ágost ellen, mert Leszczynski lánya XV. Lajos felesége volt Ekkor a franciák megszerezték Lotharingiát, amit haláláig a lengyel királynak engedtek át. Fleury halála után az államügyek intézésében a király kegyencnői is szerepet kaptak: Pompadour márkinő 1745-től majd húsz éven át befolyásolta a királyt. XV. Lajos alatt alapították meg az École Militaire-t, a világhírű

katonai iskolát Az uralkodó ismét nagyhatalomként szerette volna látni Franciaországot, ezért a békepolitikát feladva az ország részt vett az osztrák örökösödési, és a hétéves háborúban, bár ezek nem hozták meg a várt eredményt; a franciák többnyire veszítettek. A század második felében Franciaország a f elvilágosodás korába ért; támadások érték az egyhá-zat, majd a költekező udvart is. Az új eszmék az ésszerűséget, szabadságot, egyenlőséget han-goztatták, de nem szóltak a gazdaság reformjáról, az új hadseregszervezetről, azokról a kérdésekről, amelyek megoldásával az Ancien Régime fennmaradhatott volna XVI. Lajos (1774-1792) gyenge akaratú uralkodó volt, de uralkodását jó külpolitikai feltételek között kezdhette meg: béke volt (kivéve Angliát). A brit gyarmatok Anglia elleni lázadása jó alkalmat adott az angol tengeri uralom megtörésére, így sor került a francia hadsereg reformjára és a flotta

újjászervezésére. La Fayette márki vezetésével segítség is indult a gyarmatok megsegítésére. Néhány rossz termésű év után a kenyér ára az égig emelkedett, lázadások törtek ki. A fiziokrata Turgot után Necker lett a pénzügyminiszter, aki a merkantilizmushoz próbált viszszatérni. Az állam adóságainak kifizetésére kölcsönöket vett fel, a bevételek növelését az általános adók növelésével próbálta elérni, ami csak újabb - az eddigi legnagyobb - válsághoz vezetett A királynak nem volt más választása, összehívta a rendi gyűlést