Arcok > Magyar uralkodók > II. Mátyás (1608 - 1619)


II. Mátyás 1557. február 24-én született II. Miksa császár és Habsburg Mária spanyol infánsnő (a királyi hercegnők címe Spanyolországban és Portugáliában) fiaként. Minél előbb hatalomra akart törni, de bátyja, II. Rudolf tanácsát – miszerint egyházi hercegséget kellett volna vállalnia – nem volt hajlandó követni. [1]

A németalföldi szabadságharc során a déli, katolikus tartományok helytartója lett 1578-ban. Jogköre igen korlátozott volt, ráadásul a tartományokat sem sikerült megtartania. Kegyvesztetten Linzben kellett letelepednie, de kisebbik bátyja, Ernő halála után megszerezte a felső és alsó-ausztriai hercegségeket. [1]

Mivel Rudolf székhelye Prágában volt, Mátyás nagy szabadságot élvezhetett. A tizenöt éves háborúban Mátyás lett a magyarországi keresztény hadak fővezére, sikereket azonban sehol sem tudott elérni. [1]

II. Rudolf egyre betegesebb lett, és az üldözési mánia is elhatalmasodott rajta. 1606-tól kezdve Mátyást a fivérei már a dinasztia fejének tekintették. Rudolf engedélye nélkül Pozsonyban hívta össze az országgyűlést, ahol a magyar, felső- és alsó-ausztriai rendek konföderációra léptek a császár lemondatására. Később a morva rendek is csatlakoztak, Mátyás pedig seregeik élén betört Csehországba. [1]

Rudolf lemondott a Magyar Királyságról és az osztrák örökös tartományokról, cseh királyi és német-római császári címét azonban megtartotta. Mátyás a malosevicei mezőn vette át bátyja küldöttségétől a Szent Koronát; 1608. november 9-én magyar királlyá koronázták. Ekkor említik először a krónikák a piros-fehér-zöld nemzeti színeket. [1]

A rendek kihasználták helyzetüket és szentesíttették a szabad vallásgyakorlatot; Mátyás folytatta a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyékre bízta. Ausztriában és Morvaországban is kénytelen volt elfogadni a vallásszabadságot engedélyező törvényt, ugyanis az őt hatalomra segítő rendi konföderáció tovább működött, de már azért, hogy az ő esetleges túlkapásait visszafogja. [1]

Az új magyar nádor Illésházy István, majd halála után a protestáns Thurz György lett, aki szintén a vallásbékéért szállt harcba. [1]

Mátyás az Erdélyi Fejedelemséggel kezdetben baráti politikát folytatott. 1611-ben, Tokajban örök béke született Magyarország és Erdély között. Mátyás mégis pénzt kért az osztrák rendektől – a linzi gyűlésen – a Bethlen Gábor fejedelem elleni harcra (1614). A fejedelemmel kénytelen volt kiegyezni 1615-ben, Nagyszombatban, amikor elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát. Bethlen viszonzásul elismerte, hogy fejedelemsége a magyar korona alá tartozik, és titkos szövetségi és segítségnyújtási szerződést is kötött Mátyással. [1]

Mátyás azonban másodszor is Bethlen ellen fordult, s Homonnai Drugeth Györgyöt, Zemplén vármegye főispánját léptette fel trónkövetelőként (1616). A kísérlet azonban hamar kudarcot vallott, az erdélyi seregek pedig feldúlták Felső-Magyarországot. [1]

1611-ben, 54 évesen vette el Habsburg Annát, aki az unokahúga volt. Mivel trónörökös nem született, Mátyás 1617-ben unokaöccsét, Ferdinándot nevezte ki utódjaként. Ferdinándot még Mátyás életében királlyá koronázták. [1]

II. Mátyás 1619. március 20-án hunyt el, a bécsi Kapucinus-kriptában helyezték örök nyugalomra. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._M%C3%A1ty%C3%A1s

Kapcsolódó olvasnivalók

A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Tengeralattjárók

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.

Kapcsolódó doksik

II. Mátyás kortársai:

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!