II. Ferdinánd I. Ferdinánd császár unokájaként, Károly főherceg és Wittelsbach Mária bajor hercegnő gyermekeként született Grazban, 1578. július 9-én. Neveltetését illetően főleg a katolikus hagyományok és a szigorú udvari protokoll kellő elsajátítása játszott szerepet. A világgal ismerkedni nyolc éves korában kezdett a grazi jezsuitáknál, innen az ingolstadti jezsuita egyetemre ment 1590-ben. [1]
18 évesen kapott először komoly feladatot, mivel kinevezték kormányzónak. Ferdinándot katolikus szellemben nevelték, ezért próbálta a belé nevelt szent elveket is kormányzásának részévé tenni. 1596-ban átvette az osztrák örökös tartományok irányítását és nekilátott a tanulmányai során megismert eszméket a kormányzásán belül is kamatoztatni. Azonnali és erőszakos ellenreformációt hirdetett a protestáns tartományokban. Ennek a rendeletnek sokan estek áldozatául, s végül e tartományok tehetős protestáns polgárai elhagyták Ferdinánd birtokait; így sikerült a királynak visszaállítania területein a katolikus többséget. A trónt II. Mátyás után vette át, így 1617-ben Csehország királyává koronázták. A következő évben, 1618-ban Magyarországon a magyar rendek koronázták meg, majd 1619-ben a Frankfurti birodalmi gyűlésen, őt választották meg német-római császárnak is. [1]
II. Ferdinánd uralkodása minden koronaországban háborúk sorozatához, s a harmincéves háborúhoz volt köthető. A hagyományosan protestánsnak tartott Csehországban, illetve a Német-római Birodalom és Magyarország bizonyos részein Ferdinánd intézkedései miatt sokkal feszültebb lett a hangulat. A belpolitikai viszályokon kívül külpolitikai gondokkal is szembe kellett néznie, ugyanis a mantovai örökösödési ügy miatt egyaránt neheztelt Németország és Franciaország. Az 1606-os zsitvatoroki béke értelmében Ferdinánd ragaszkodott a török határok betartásához, ugyanis úgy érezte, hogy eleget háborúzott már, nem kívánt még egy ellenséget. A megállapodás a török oldalnak is kedvezett, mert ők a keleti oldalon a perzsákkal voltak elfoglalva. II. Ferdinánd uralkodása alatt Magyarországon is megpróbálta meghonosítani az ellenreformációt a rá jellemző durva, arrogáns módszerekkel, hiába is akartak ez ellen a magyarországi rendek tiltakozni. Miután kirobbant a harmincéves háború (1618-1648), a magyarországi és az erdélyi rendek már jobb alkupozícióba kerültek. [1]
A háború alkalmával Bethlen Gábor több hadjáratot is vezetett a császár ellen, amelyek közül néhány eredményesen zárult. Példa erre az 1621-es nikolsburgi béke is. A császárt szorította ugyanis a megegyezés a keleti határoknál elterülő birodalmakkal, hiszen éppen elég ellensége volt birodalmának túlsó határainál is. Bethlen Gábor végül visszaadta Ferdinándnak az addig megszerzett területeket, majd lemondott a királyi címről. [1]
Ennek fejében megkapta a császártól az örökös birodalmi hercegi címet és mellé hét magyarországi megyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa). Bethlen Gábor végül azt is elérte, hogy a császár az 1606-os bécsi béke megerősítéseképpen a vallásszabadságot, és Magyarország külön, saját törvényei szerinti irányítását is előtérbe helyezte. [1]
II. Ferdinánd mértéktartó és nyájas ember volt. Meghódoló ellenfeleinek – keresztény vallásossága ezen erényét gyakorolva – könnyen megbocsátott. Bőkezű volt, kedvelte a zenét és a vadászatot. Első feleségével, Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnővel csakúgy, mint az 1622-ben nőül vett Gonzaga Eleonorával példás családi életet élt. [2]
Ugyan maga II. Ferdinánd 1637. február 15-én, Bécsben meghalt, de a háborút tovább folytatták. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A Valentin-naprólSzent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Fidel Castro élete és Kuba történeteMai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksikDolgozatom során Lengyel Balázs állítását kívánom megerősíteni. A Kortárs c. folyóiratban megjelent cikk állítása szerint Kemény János, a XVII. században alkotó önéletíró műve nem csak egy egyszerű memoár, hanem „modern író kezére valló, realista társadalmi regénynek is beillő alkotás”. Az alátámasztás első pilléreként az írói szándék kérdését kell...
Vörös és fekete (elemzés)Stendhal kései remekművének, a Vörös és feketének ötletét több újsághírből meríti; legfontosabb nyersanyagát, egy falusi nevelő bosszútörténetét, kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. a mű mottóját) - a színlelés problematikájának felhasználásával - Julien...
Ármány és szerelemFontosabb szereplők: - Von Walter – az első miniszter egy német fejedelem udvarában - Ferdinánd – a fia, őrnagy - Von Kalb – udvarnagy - Lady Milford – a fejedelem kegyencnője - Wurm – a miniszter magántitkára - Miller – muzsikus, városi színész - Millerné - Lujza – leányuk - Sophie – lady komornája - A fejedelem komornyikja -...