Arcok > Magyar uralkodók > III. Károly (1711 - 1740)


III. Károly III. Károly – VI. Károly néven német-római császár, II. Károly néven cseh király – 1685. október 1-jén született Bécsben. [1]

Károlynak feltett szándéka volt, hogy bizalmat ébresszen az udvar iránt Magyarországon. Saját kezűleg vetette papírra a következőket: ,,…főként arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel bánjanak, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. Meg kell mutatni nekik, hogy éppúgy megbízom bennük, mint a többiekben, s hogy becsülöm őket. Az ottani vezénylő tábornokoknak szigorúan hagyják meg, hogy a lehető legjobb rendet tartsák fenn ebben az országban, és ne tűrjék a visszaéléseket. Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazságossággal és szeretettel kívánjuk kormányozni őket." [2]

Az uralkodó első intézkedései igazolták is e szavak komolyságát: 1712 tavaszára országgyűlést hívott össze, magyar királlyá koronázása alkalmából pedig hitlevelet adott ki, s Esterházy Pál nádor halálát követően újra betöltette a nádori méltóságot. A szatmári megállapodás ígéretei is törvényekké lettek. [2]

1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Törvényt hozott hát a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására; ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit 1722-ben az összehívott magyar országgyűlési rendek is elfogadtak Pozsonyban. A Pragmatica Sanctio kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nemcsak a dinasztia nőági trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el, hogy ki legyen a magyar király. III. Károly törvényt hozott az állandó hadseregről is, amely kimondta, hogy a hadsereg az országgyűléstől független, az uralkodó irányítása alatt áll. A költségeket a jobbágyok állták, így ilyen a nemesi adómentesség megmaradt. [1]

A Pragmatica Sanctio-t elfogadták a rendek, de később rádöbbentek arra, hogy saját hatalmuk ellen vétettek. Az utóbbi évtizedek békéje, a hagyományos katonai pályafutás mellett ez a helyzet ugyanakkor megcsillantotta számukra az ígéretes hivatali előrejutás lehetőségét is, a bővülő számú központi és megyei intézményekben. A törökök kiűzésével pedig az ország nagy kiterjedésű középső részén tág tere nyílt a földbirtokszerzésnek, a termett felesleg piaci értékesítésére pedig jó feltételeket kínáltak az iparilag fejlett örökös tartományok. [2]

A Pozsarevácon megkötött békeszerződés Ausztria, Velence és Törökország között 1718. július 21-én lezárta az osztrák-török és a velencei-török háborút. A béke aláírásának köszönhetően a történelmi Magyarország területén megszűnt a török uralom. A törökök lemondtak a Temesi bánságról, Szerbia és Bosznia északi részéről, Havasalföld nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől peloponnészoszi birtokait. 1739-ben azonban Ausztria a temesi területek kivételével elvesztette birtokait. [3]

Az eleinte barátságos III. Károly később már magyarellenes politikát folytatott. Igyekezett Magyarországot minél jobban bekapcsolni a Habsburg Birodalomba, érvényesítve a központi akaratot. Tanácsadó testületével Bécsből kormányzott, döntéseit pedig a magyar kancellária közvetítette. 1709 és 1723 között többszázezer német parasztot telepített Budára és környékére, de Tolna, Baranya és Somogy megyékbe is. A törököktől visszafoglalt Temesi bánság és a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztított északnyugat-erdélyi terület is hasonlóan járt. Az utóbbi területeken a magyarok számára tilos volt a letelepedés. A korlátozó intézkedéseket Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta. [1]

III. Károly 1731-ben kiadta a nevezetes Carolina Resolutiot, amelyben a protestánsok vallásgyakorlását szabályozta. Igyekezett a katolikus hatalmat terjeszteni a Szent Korona országaiban olyan módon, hogy a protestánsok vallásgyakorlását akadályozta, vagy szűkebb keretek közé szorította. [2]

III. Károly 1740-ben halt meg Bécsben. Október 20-án temették el a kapucinusok templomában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly
[2] http://www.vigilia.hu/2002/1/kalmar.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsarev%C3%A1ci_b%C3%A9ke

Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Az arany ember (elemzés)

A regény közlését „A Hon” című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint „Az arany ember”. S Balatonfüreden...

Az ifjú Werther szenvedései

A mű eredete: Az 1774-ben írt regény alapját három esemény képezi: Goethe reménytelen szerelme egy wetzlari hivatalnok lányába, Charlotte Buffba; az író egy Brentano nevű firenzei kereskedő feleségével való viszonya; valamint a braunschweigi követségi titkár, Jerusalem Károly reménytelen, majd 1772. október 29-én öngyilkosságba torkolló szerelme Herdt pfalzi titkár felesége...

József Attila A Dunánál c. versének elemzése

A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!