III. Károly – VI. Károly néven német-római császár, II. Károly néven cseh király – 1685. október 1-jén született Bécsben. [1]
Károlynak feltett szándéka volt, hogy bizalmat ébresszen az udvar iránt Magyarországon. Saját kezűleg vetette papírra a következőket: ,,…főként arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel bánjanak, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. Meg kell mutatni nekik, hogy éppúgy megbízom bennük, mint a többiekben, s hogy becsülöm őket. Az ottani vezénylő tábornokoknak szigorúan hagyják meg, hogy a lehető legjobb rendet tartsák fenn ebben az országban, és ne tűrjék a visszaéléseket. Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazságossággal és szeretettel kívánjuk kormányozni őket." [2]
Az uralkodó első intézkedései igazolták is e szavak komolyságát: 1712 tavaszára országgyűlést hívott össze, magyar királlyá koronázása alkalmából pedig hitlevelet adott ki, s Esterházy Pál nádor halálát követően újra betöltette a nádori méltóságot. A szatmári megállapodás ígéretei is törvényekké lettek. [2]
1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Törvényt hozott hát a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására; ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit 1722-ben az összehívott magyar országgyűlési rendek is elfogadtak Pozsonyban. A Pragmatica Sanctio kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nemcsak a dinasztia nőági trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el, hogy ki legyen a magyar király. III. Károly törvényt hozott az állandó hadseregről is, amely kimondta, hogy a hadsereg az országgyűléstől független, az uralkodó irányítása alatt áll. A költségeket a jobbágyok állták, így ilyen a nemesi adómentesség megmaradt. [1]
A Pragmatica Sanctio-t elfogadták a rendek, de később rádöbbentek arra, hogy saját hatalmuk ellen vétettek. Az utóbbi évtizedek békéje, a hagyományos katonai pályafutás mellett ez a helyzet ugyanakkor megcsillantotta számukra az ígéretes hivatali előrejutás lehetőségét is, a bővülő számú központi és megyei intézményekben. A törökök kiűzésével pedig az ország nagy kiterjedésű középső részén tág tere nyílt a földbirtokszerzésnek, a termett felesleg piaci értékesítésére pedig jó feltételeket kínáltak az iparilag fejlett örökös tartományok. [2]
A Pozsarevácon megkötött békeszerződés Ausztria, Velence és Törökország között 1718. július 21-én lezárta az osztrák-török és a velencei-török háborút. A béke aláírásának köszönhetően a történelmi Magyarország területén megszűnt a török uralom. A törökök lemondtak a Temesi bánságról, Szerbia és Bosznia északi részéről, Havasalföld nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől peloponnészoszi birtokait. 1739-ben azonban Ausztria a temesi területek kivételével elvesztette birtokait. [3]
Az eleinte barátságos III. Károly később már magyarellenes politikát folytatott. Igyekezett Magyarországot minél jobban bekapcsolni a Habsburg Birodalomba, érvényesítve a központi akaratot. Tanácsadó testületével Bécsből kormányzott, döntéseit pedig a magyar kancellária közvetítette. 1709 és 1723 között többszázezer német parasztot telepített Budára és környékére, de Tolna, Baranya és Somogy megyékbe is. A törököktől visszafoglalt Temesi bánság és a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztított északnyugat-erdélyi terület is hasonlóan járt. Az utóbbi területeken a magyarok számára tilos volt a letelepedés. A korlátozó intézkedéseket Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta. [1]
III. Károly 1731-ben kiadta a nevezetes Carolina Resolutiot, amelyben a protestánsok vallásgyakorlását szabályozta. Igyekezett a katolikus hatalmat terjeszteni a Szent Korona országaiban olyan módon, hogy a protestánsok vallásgyakorlását akadályozta, vagy szűkebb keretek közé szorította. [2]
III. Károly 1740-ben halt meg Bécsben. Október 20-án temették el a kapucinusok templomában. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly
[2] http://www.vigilia.hu/2002/1/kalmar.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsarev%C3%A1ci_b%C3%A9ke
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
A nemzetközi nőnap eredeteA nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kapcsolódó doksik- 1948. évi XIII. törvénycikk a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról / 2021, 4 oldal
- Ajánlatkérés angolul III / 2003, 1 oldal
- Sejtalkotó molekulák III / 2015, 35 oldal
- Az orosz állam III. Iván uralkodásától a Romanov dinasztia hatalomra kerüléséig (1462-1613) / 2021, 6 oldal
- Lao-ce - Tao te King, Az Út és Erény könyve III / 2002, 59 oldal
Tangó
Slawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...
Az öreg tekintetesA XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen...
PhaedraA Phaedra, „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája”, 5 felvonásos klasszicista tragédia. A konfliktusok természete szerint jellem-, zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam, ahol az erény...
