Arcok > Magyar uralkodók > III. Károly (1711 - 1740)

III. Károly – VI. Károly néven német-római császár, II. Károly néven cseh király – 1685. október 1-jén született Bécsben. [1]

Károlynak feltett szándéka volt, hogy bizalmat ébresszen az udvar iránt Magyarországon. Saját kezűleg vetette papírra a következőket: ,,…főként arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel bánjanak, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. Meg kell mutatni nekik, hogy éppúgy megbízom bennük, mint a többiekben, s hogy becsülöm őket. Az ottani vezénylő tábornokoknak szigorúan hagyják meg, hogy a lehető legjobb rendet tartsák fenn ebben az országban, és ne tűrjék a visszaéléseket. Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazságossággal és szeretettel kívánjuk kormányozni őket." [2]

Az uralkodó első intézkedései igazolták is e szavak komolyságát: 1712 tavaszára országgyűlést hívott össze, magyar királlyá koronázása alkalmából pedig hitlevelet adott ki, s Esterházy Pál nádor halálát követően újra betöltette a nádori méltóságot. A szatmári megállapodás ígéretei is törvényekké lettek. [2]

1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Törvényt hozott hát a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására; ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit 1722-ben az összehívott magyar országgyűlési rendek is elfogadtak Pozsonyban. A Pragmatica Sanctio kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nemcsak a dinasztia nőági trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el, hogy ki legyen a magyar király. III. Károly törvényt hozott az állandó hadseregről is, amely kimondta, hogy a hadsereg az országgyűléstől független, az uralkodó irányítása alatt áll. A költségeket a jobbágyok állták, így ilyen a nemesi adómentesség megmaradt. [1]

A Pragmatica Sanctio-t elfogadták a rendek, de később rádöbbentek arra, hogy saját hatalmuk ellen vétettek. Az utóbbi évtizedek békéje, a hagyományos katonai pályafutás mellett ez a helyzet ugyanakkor megcsillantotta számukra az ígéretes hivatali előrejutás lehetőségét is, a bővülő számú központi és megyei intézményekben. A törökök kiűzésével pedig az ország nagy kiterjedésű középső részén tág tere nyílt a földbirtokszerzésnek, a termett felesleg piaci értékesítésére pedig jó feltételeket kínáltak az iparilag fejlett örökös tartományok. [2]

A Pozsarevácon megkötött békeszerződés Ausztria, Velence és Törökország között 1718. július 21-én lezárta az osztrák-török és a velencei-török háborút. A béke aláírásának köszönhetően a történelmi Magyarország területén megszűnt a török uralom. A törökök lemondtak a Temesi bánságról, Szerbia és Bosznia északi részéről, Havasalföld nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől peloponnészoszi birtokait. 1739-ben azonban Ausztria a temesi területek kivételével elvesztette birtokait. [3]

Az eleinte barátságos III. Károly később már magyarellenes politikát folytatott. Igyekezett Magyarországot minél jobban bekapcsolni a Habsburg Birodalomba, érvényesítve a központi akaratot. Tanácsadó testületével Bécsből kormányzott, döntéseit pedig a magyar kancellária közvetítette. 1709 és 1723 között többszázezer német parasztot telepített Budára és környékére, de Tolna, Baranya és Somogy megyékbe is. A törököktől visszafoglalt Temesi bánság és a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztított északnyugat-erdélyi terület is hasonlóan járt. Az utóbbi területeken a magyarok számára tilos volt a letelepedés. A korlátozó intézkedéseket Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta. [1]

III. Károly 1731-ben kiadta a nevezetes Carolina Resolutiot, amelyben a protestánsok vallásgyakorlását szabályozta. Igyekezett a katolikus hatalmat terjeszteni a Szent Korona országaiban olyan módon, hogy a protestánsok vallásgyakorlását akadályozta, vagy szűkebb keretek közé szorította. [2]

III. Károly 1740-ben halt meg Bécsben. Október 20-án temették el a kapucinusok templomában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly
[2] http://www.vigilia.hu/2002/1/kalmar.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsarev%C3%A1ci_b%C3%A9ke

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

• A tájkép a XVII-XVIII. századi művészetben / 2001, 2 oldal
  
  
• Szobafoglalás angolul III / 2003, 1 oldal
  
  
• Magdáné Német Ildikó - Az üzleti vállalkozás működése III., A logisztikai rendszer / 2009, 34 oldal
  
  
• Dr. Harangi Szabolcs - Magmás kőzettan III / 2004, 26 oldal
  
  
• Spanyol üzleti nyelv III / 2020, 66 oldal
  
  

1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...

Ady Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül. Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...