Arcok > Magyar uralkodók > III. Károly (1711 - 1740)


III. Károly III. Károly – VI. Károly néven német-római császár, II. Károly néven cseh király – 1685. október 1-jén született Bécsben. [1]

Károlynak feltett szándéka volt, hogy bizalmat ébresszen az udvar iránt Magyarországon. Saját kezűleg vetette papírra a következőket: ,,…főként arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel bánjanak, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. Meg kell mutatni nekik, hogy éppúgy megbízom bennük, mint a többiekben, s hogy becsülöm őket. Az ottani vezénylő tábornokoknak szigorúan hagyják meg, hogy a lehető legjobb rendet tartsák fenn ebben az országban, és ne tűrjék a visszaéléseket. Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazságossággal és szeretettel kívánjuk kormányozni őket." [2]

Az uralkodó első intézkedései igazolták is e szavak komolyságát: 1712 tavaszára országgyűlést hívott össze, magyar királlyá koronázása alkalmából pedig hitlevelet adott ki, s Esterházy Pál nádor halálát követően újra betöltette a nádori méltóságot. A szatmári megállapodás ígéretei is törvényekké lettek. [2]

1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Törvényt hozott hát a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására; ez volt a híres Pragmatica Sanctio, amit 1722-ben az összehívott magyar országgyűlési rendek is elfogadtak Pozsonyban. A Pragmatica Sanctio kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nemcsak a dinasztia nőági trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el, hogy ki legyen a magyar király. III. Károly törvényt hozott az állandó hadseregről is, amely kimondta, hogy a hadsereg az országgyűléstől független, az uralkodó irányítása alatt áll. A költségeket a jobbágyok állták, így ilyen a nemesi adómentesség megmaradt. [1]

A Pragmatica Sanctio-t elfogadták a rendek, de később rádöbbentek arra, hogy saját hatalmuk ellen vétettek. Az utóbbi évtizedek békéje, a hagyományos katonai pályafutás mellett ez a helyzet ugyanakkor megcsillantotta számukra az ígéretes hivatali előrejutás lehetőségét is, a bővülő számú központi és megyei intézményekben. A törökök kiűzésével pedig az ország nagy kiterjedésű középső részén tág tere nyílt a földbirtokszerzésnek, a termett felesleg piaci értékesítésére pedig jó feltételeket kínáltak az iparilag fejlett örökös tartományok. [2]

A Pozsarevácon megkötött békeszerződés Ausztria, Velence és Törökország között 1718. július 21-én lezárta az osztrák-török és a velencei-török háborút. A béke aláírásának köszönhetően a történelmi Magyarország területén megszűnt a török uralom. A törökök lemondtak a Temesi bánságról, Szerbia és Bosznia északi részéről, Havasalföld nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől peloponnészoszi birtokait. 1739-ben azonban Ausztria a temesi területek kivételével elvesztette birtokait. [3]

Az eleinte barátságos III. Károly később már magyarellenes politikát folytatott. Igyekezett Magyarországot minél jobban bekapcsolni a Habsburg Birodalomba, érvényesítve a központi akaratot. Tanácsadó testületével Bécsből kormányzott, döntéseit pedig a magyar kancellária közvetítette. 1709 és 1723 között többszázezer német parasztot telepített Budára és környékére, de Tolna, Baranya és Somogy megyékbe is. A törököktől visszafoglalt Temesi bánság és a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztított északnyugat-erdélyi terület is hasonlóan járt. Az utóbbi területeken a magyarok számára tilos volt a letelepedés. A korlátozó intézkedéseket Mária Terézia – miután a magyar nemesek kiálltak mellette – részben feloldotta. [1]

III. Károly 1731-ben kiadta a nevezetes Carolina Resolutiot, amelyben a protestánsok vallásgyakorlását szabályozta. Igyekezett a katolikus hatalmat terjeszteni a Szent Korona országaiban olyan módon, hogy a protestánsok vallásgyakorlását akadályozta, vagy szűkebb keretek közé szorította. [2]

III. Károly 1740-ben halt meg Bécsben. Október 20-án temették el a kapucinusok templomában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly
[2] http://www.vigilia.hu/2002/1/kalmar.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsarev%C3%A1ci_b%C3%A9ke

Kapcsolódó olvasnivalók

Sopron története

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

A Rongyos Gárda és a Lajtabánság

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Az ifjú Werther szenvedései

A mű eredete: Az 1774-ben írt regény alapját három esemény képezi: Goethe reménytelen szerelme egy wetzlari hivatalnok lányába, Charlotte Buffba; az író egy Brentano nevű firenzei kereskedő feleségével való viszonya; valamint a braunschweigi követségi titkár, Jerusalem Károly reménytelen, majd 1772. október 29-én öngyilkosságba torkolló szerelme Herdt pfalzi titkár felesége...

Ady Endre motívum rendszere

Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...

Tündérkert, 1. rész

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!