Ferenc Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban született 1768. február 12-én. II. Ferenc néven német-római császár, cseh király, majd 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár. [1]
Édesapja a Habsburg-Lotharingiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg, a későbbi II. Lipót, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő volt. 16 gyermek közül Ferenc József Károly főherceg született másodikként. Ő volt a legidősebb fiú. [1]
1792-ben örökölte meg apjától az osztrák uralkodó főhercegi, majd a német-római császári címet. Ez utóbbi címét egészen 1806-ig birtokolta, amikor Napóleon kikényszeríttette lemondását. A magyar királyi trónust 1792. március 1-jén foglalta el, s 1792. június 6-án koronázták meg Budán. Cseh királlyá koronázása 1792. augusztus 9-én Prágában történt meg. [1]
Ferenc uralkodásának éveiben rendkívül fontos törvények születtek. Az 1792. évi VII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról szólt, miszerint az ország egész területén rendes tantárgy lett magyar. Az 1792. évi XI. törvénycikk Erdélyről, valamint a Magyarországot illető vármegyék és kerületek visszacsatolásáról és bekebelezéséről rendelkezett. Az 1792. évi IX. törvénycikk a határőrvidéki ezredek tisztjeinek választásáról, valamint a katonai akadémiákban való neveléséről rendelkezett. [1]
Külpolitikáját a franciák elleni háborúk határozták meg, mivel megkoronázása idején érkezett meg Bécsbe a francia hadüzenet. A franciák királyát rövidesen Marie Antoniettel, Ferenc király nagynénjével együtt vérpadra küldték, s a háború a királyi trónok elleni háborúvá változott. Magyarországon is összesküvést szőttek ellene: a magyar jakobinus mozgalom, melynek vezetője Martinovics Ignác lett, francia mintára kívánta a köztársaságot proklamálni. I. Ferencnek sikerült a lázadókat vérpadra küldenie. [2]
A francia forradalommal, majd Napóleonnal szemben azonban I. Ferenc tehetetlen maradt. Újra és újra háborúba bocsátkozott, de mindig vesztett, ami minden esetben a birodalom területének csökkenésével járt együtt. Annak érdekében, hogy birodalmát valamelyest stabilizálja, 1804-ben felvette az osztrák császári címet. Az újabb megrázkódtatást azonban így sem kerülhette el: 1805-ben az oroszokkal szövetkezve elvesztette a „Három császár csatáját” Austerlitztnél. Ezt követően 1806-ban Napóleon nyomására le kellett tennie a német-rónai császári koronát. [2]
Anglia anyagi támogatása ellenére elvesztette az 1809-es háborút is. Ebben vett részt utoljára tevőlegesen a magyar nemesség, köszönhetően a vesztes Győri csatának, illetve a pozsonyi békének. A korábbi Napóleon elleni háborúk során ugyanis a magyar országgyűlés több tízezer katonát és lovast bocsátott Ferenc császár rendelkezésére. A háborút követően – megmentendő a Habsburg-birodalmat – Ferenc császár saját lányát, Mária Lujzát adta nőül Napóleonhoz. Ezzel a lépéssel Ausztria másodrendű szereplővé lett ugyan Napóleon mögött, viszont sikerült megmenteni a birodalom egységét. [2]
Ferenc szerencséjére Napóleon oroszországi hadjárata balul sült el, így a lipcsei, majd a waterloo-i csatában sikerült térdre kényszeríteni Franciaországot. Az 1814 őszén megnyíló bécsi kongresszuson kétszáz állam és város képviselőit üdvözölhette. Ausztria ezen a kongresszuson Belgium kivételével minden területet visszakapott, amit a napóleoni háborúk során elvesztett, sőt még gyarapodott is. I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár és Frigyes Vilmos porosz király ekkor kötötte meg a népfelkelések elleni Szent Szövetséget. [2]
A francia háborúk gigászi összegeket emésztettek fel. ezért a kormány folyamatosan növelte a papírbankó-kibocsátást, ami a pénz rohamos elértéktelenedéséhez vezetett. Amikor I. Ferenc békét kötött Napóleonnal, és nem kellett külpolitikai bonyodalmaktól tartani, az udvar elhatározta a forgalomban lévő pénz értékének egyötödére történő leszállítását (devalváció). A nemesség elvesztette fölhalmozott készpénzének nagy részét – a hadihelyzet javulásnak indult, ezért a magyar rendekre nem kellett többé tekintettel lenni. I. Ferenc 1825-ig abszolutisztikus eszközökkel kormányzott. Az udvar 1816-ban újabb 60%-os devalvációt rendelt el, mely a nemesség vagyonának csökkenése mellett a szerény hazai pénztőkét ismételten megcsapolta. [3]
I. Ferenc első házasságát 1788. január 6-án kötötte Bécsben, feleségül véve Erzsébet Vilma württembergi hercegnőt. Egyetlen gyermekük született: Lujza Erzsébet (1790–1791). A szülés során az anya, majd rövidesen a kisleány is meghalt. I. Ferenc 1790. augusztus 19-én Bécsben ismét megházasodott; unokanővérét, Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnőt vette el. E házasságból 11 gyermek született, de közülük csak 6 gyermek élte meg a felnőttkort. [1]
Harmadik házassága 1808. január 6-án köttetett; I. Ferenc egy másik unokanővérét, Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix modenai hercegnőt vette feleségül. Mária betegsége miatt ebből a házasságból nem születtek gyermekek. Utolsó házasságkötése 1816. november 10-én Bécsben volt, ahol feleségül vette Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnőt. Karolina Auguszta császárné túlélte férjét; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után Salzburgban élt. [1]
I. Ferenc uralkodásának utolsó tíz évében szakított abszolutisztikus kormányzati módszereivel, s 1825-ben újra összehívta a magyar rendi országgyűlést. A kor eszméitől, a liberalizmustól és a nacionalizmustól azonban továbbra is idegenkedett. Magyarországot sohasem érezte igazán magáénak, így titulusa Magyarországon a távolságtartást jelző Ferenc császár maradt. [2]
I. Ferenc Bécsben halt meg 1835. március 2-án. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
[3] Závodszky Géza – Történelem III.
Milyen laptopot válasszunk tanuláshoz?
Napjainkban a legtöbb iskolai feladathoz előnyt jelent, ha van számítógépünk; bár tény, hogy kevés helyen számít alapkövetelménynek, hiszen eseti jelleggel a könyvtárban is el lehet boldogulni. A legolcsóbb elégséges megoldás egy használt asztali gép alkalmazása, hiszen 100.000 Ft alatt nagyon jó komplett gépeket lehet beszerezni, akár garanciával. Jelen cikkünkben mégis az általános célra alkalmasabb, könnyebben hordozható laptopokat vesszük górcső alá – figyelembe véve a tanulói pénztárca adottságait is.
A SzaharaA Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Erdélyiné Kiss Rita - Szeletek készítése I / 2010, 24 oldal
- Végh Ladislav - Programozás Delphiben II / 2012, 191 oldal
- Fábián Zoltán - Vállalatgazdaságtan II. összefoglaló / 2004, 16 oldal
- Bors Mónika - A magyar városfejlődés sajátosságai a X-XVI. században / 2006, 2 oldal
- Kovácsné Takács Valéria - Fessünk természetes anyagokkal. I. Mészfestés beltérben / 2010, 36 oldal
Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. művének elemzése
A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet. Ez a vers a francia forradalom radikális eszméinek hatása, a forradalmi látomásköltészetébe sorolható...
SáraranyRövid tartalom A helyszínt, ahol a történet játszódik Kiskarának, hívják. „A FALU csinos kis alföldi magyar falu. Alig száz házból áll. Rendesen kiszabott hosszú telkek; a kert mindenütt gyümölcsös, és a falu közepén a pompásan megépült fatorony valóságos kis erőd kellő közepéről nyúlik ég felé, mint egy dárda. A hegyében kakas berzenkedik s ez messze hirdeti, hogy...
Istenes versek a magyar irodalomban"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...
