Ferenc Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban született 1768. február 12-én. II. Ferenc néven német-római császár, cseh király, majd 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár. [1]
Édesapja a Habsburg-Lotharingiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg, a későbbi II. Lipót, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő volt. 16 gyermek közül Ferenc József Károly főherceg született másodikként. Ő volt a legidősebb fiú. [1]
1792-ben örökölte meg apjától az osztrák uralkodó főhercegi, majd a német-római császári címet. Ez utóbbi címét egészen 1806-ig birtokolta, amikor Napóleon kikényszeríttette lemondását. A magyar királyi trónust 1792. március 1-jén foglalta el, s 1792. június 6-án koronázták meg Budán. Cseh királlyá koronázása 1792. augusztus 9-én Prágában történt meg. [1]
Ferenc uralkodásának éveiben rendkívül fontos törvények születtek. Az 1792. évi VII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról szólt, miszerint az ország egész területén rendes tantárgy lett magyar. Az 1792. évi XI. törvénycikk Erdélyről, valamint a Magyarországot illető vármegyék és kerületek visszacsatolásáról és bekebelezéséről rendelkezett. Az 1792. évi IX. törvénycikk a határőrvidéki ezredek tisztjeinek választásáról, valamint a katonai akadémiákban való neveléséről rendelkezett. [1]
Külpolitikáját a franciák elleni háborúk határozták meg, mivel megkoronázása idején érkezett meg Bécsbe a francia hadüzenet. A franciák királyát rövidesen Marie Antoniettel, Ferenc király nagynénjével együtt vérpadra küldték, s a háború a királyi trónok elleni háborúvá változott. Magyarországon is összesküvést szőttek ellene: a magyar jakobinus mozgalom, melynek vezetője Martinovics Ignác lett, francia mintára kívánta a köztársaságot proklamálni. I. Ferencnek sikerült a lázadókat vérpadra küldenie. [2]
A francia forradalommal, majd Napóleonnal szemben azonban I. Ferenc tehetetlen maradt. Újra és újra háborúba bocsátkozott, de mindig vesztett, ami minden esetben a birodalom területének csökkenésével járt együtt. Annak érdekében, hogy birodalmát valamelyest stabilizálja, 1804-ben felvette az osztrák császári címet. Az újabb megrázkódtatást azonban így sem kerülhette el: 1805-ben az oroszokkal szövetkezve elvesztette a „Három császár csatáját” Austerlitztnél. Ezt követően 1806-ban Napóleon nyomására le kellett tennie a német-rónai császári koronát. [2]
Anglia anyagi támogatása ellenére elvesztette az 1809-es háborút is. Ebben vett részt utoljára tevőlegesen a magyar nemesség, köszönhetően a vesztes Győri csatának, illetve a pozsonyi békének. A korábbi Napóleon elleni háborúk során ugyanis a magyar országgyűlés több tízezer katonát és lovast bocsátott Ferenc császár rendelkezésére. A háborút követően – megmentendő a Habsburg-birodalmat – Ferenc császár saját lányát, Mária Lujzát adta nőül Napóleonhoz. Ezzel a lépéssel Ausztria másodrendű szereplővé lett ugyan Napóleon mögött, viszont sikerült megmenteni a birodalom egységét. [2]
Ferenc szerencséjére Napóleon oroszországi hadjárata balul sült el, így a lipcsei, majd a waterloo-i csatában sikerült térdre kényszeríteni Franciaországot. Az 1814 őszén megnyíló bécsi kongresszuson kétszáz állam és város képviselőit üdvözölhette. Ausztria ezen a kongresszuson Belgium kivételével minden területet visszakapott, amit a napóleoni háborúk során elvesztett, sőt még gyarapodott is. I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár és Frigyes Vilmos porosz király ekkor kötötte meg a népfelkelések elleni Szent Szövetséget. [2]
A francia háborúk gigászi összegeket emésztettek fel. ezért a kormány folyamatosan növelte a papírbankó-kibocsátást, ami a pénz rohamos elértéktelenedéséhez vezetett. Amikor I. Ferenc békét kötött Napóleonnal, és nem kellett külpolitikai bonyodalmaktól tartani, az udvar elhatározta a forgalomban lévő pénz értékének egyötödére történő leszállítását (devalváció). A nemesség elvesztette fölhalmozott készpénzének nagy részét – a hadihelyzet javulásnak indult, ezért a magyar rendekre nem kellett többé tekintettel lenni. I. Ferenc 1825-ig abszolutisztikus eszközökkel kormányzott. Az udvar 1816-ban újabb 60%-os devalvációt rendelt el, mely a nemesség vagyonának csökkenése mellett a szerény hazai pénztőkét ismételten megcsapolta. [3]
I. Ferenc első házasságát 1788. január 6-án kötötte Bécsben, feleségül véve Erzsébet Vilma württembergi hercegnőt. Egyetlen gyermekük született: Lujza Erzsébet (1790–1791). A szülés során az anya, majd rövidesen a kisleány is meghalt. I. Ferenc 1790. augusztus 19-én Bécsben ismét megházasodott; unokanővérét, Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnőt vette el. E házasságból 11 gyermek született, de közülük csak 6 gyermek élte meg a felnőttkort. [1]
Harmadik házassága 1808. január 6-án köttetett; I. Ferenc egy másik unokanővérét, Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix modenai hercegnőt vette feleségül. Mária betegsége miatt ebből a házasságból nem születtek gyermekek. Utolsó házasságkötése 1816. november 10-én Bécsben volt, ahol feleségül vette Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnőt. Karolina Auguszta császárné túlélte férjét; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után Salzburgban élt. [1]
I. Ferenc uralkodásának utolsó tíz évében szakított abszolutisztikus kormányzati módszereivel, s 1825-ben újra összehívta a magyar rendi országgyűlést. A kor eszméitől, a liberalizmustól és a nacionalizmustól azonban továbbra is idegenkedett. Magyarországot sohasem érezte igazán magáénak, így titulusa Magyarországon a távolságtartást jelző Ferenc császár maradt. [2]
I. Ferenc Bécsben halt meg 1835. március 2-án. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
[3] Závodszky Géza – Történelem III.
Az őssejt
Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
DenevérekA denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.
A farkas - Canis LupusA farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.
Kapcsolódó doksik- Numerikus analízis I. jegyzet / 2005, 29 oldal
- Vegetáriánus ételek II / 2003, 34 oldal
- Macher Zoltán - Járművek villamos berendezései és diagnosztikájuk II / 2011, 28 oldal
- A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény / 2015, 3 oldal
- Fábián Zoltán - Szoftvertechnológia I. tételek / 2003, 11 oldal
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése
Csokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...
Szent László alakja a himnuszok tükrébenSzent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...
Három nővérA nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...
