V. Ferdinánd 1793. április 19-én látta meg a napvilágot Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnő, és I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király fiaként. V. Ferdinánd gyenge egészségű és idegzetű uralkodó volt, akit az udvari politika a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt félre is állított. Osztrák főherceg, a Habsburg-Lotharingiai ház tagja, 1830-tól magyar király, 1835-től pedig I. Ferdinánd néven osztrák császár és cseh király volt. 1848. december 2-án mondott le a trónról testvére, Ferenc Károly javára, aki I. Ferenc Józsefnek engedte át a trónt. [1] [2]
1831-ben feleségül vette Mária Anna Karolina Pia szárd hercegnőt, I. Viktor Emánuel szárd király leányát. Gyermekük nem született. [2]
1835-ben apja meghalt, így ő lett Ausztria császára. A magyar trónt V. Ferdinánd néven már 1830-ban megszerezte. Ő volt az utolsó magyar király, akit Pozsonyban koronáztak meg. Egyidejűleg Csehország és a Lombard-Velencei Királyság uralkodója is volt. [2]
A bolondnak tartott Ferdinánd helyett Metternich kancellár kormányzott, a császár csak bábu volt. Ferdinánd beteges testalkatú, gyenge képességű személy volt, sokak szerint szellemileg is elmaradott. [2]
V. Ferdinánd uralkodása idején bontakozott ki hazánkban a Reformkor. A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek, elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. A polgárság gyengesége következtében a pol¬gári reformokért folytatott küzdelmet a birtokos nemesség és a nemesi ér¬telmiség vezette. Az 1830-as években Széchenyi István és Wesselényi Miklós könyvei fogalmazták meg a szükséges reformok programját, az 1840-es évek elején viszont már Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szervezte az országos közvé¬leményt a liberális reformok mellett. [5]
Az utolsó rendi országgyűléseken (1832–36, 1839–40, 1843–44, 1847–48) a liberális ellenzék éles küzdelmet folytatott a kormánnyal és a konzervatívokkal, a polgári reformok és az ország nagyobb gazdasági és politikai önállósága érdekében. A legtöbb eredményt a nyelvkér¬désben érték el: a magyar vált a közélet minden szintjén hivatalos nyelvvé, kiváltva ezzel a nemzetiségek fokozódó ellenállását. A reformkorban kapcso¬lódott össze a magyar nemzeti mozgalom a polgári jellegű társadalmi-politikai reformokkal, s vált a szűk körű rendi nacionalizmus az ország egész lakossá¬gát egyenjogú polgárként a nemzetbe fogadó liberális nacionalizmussá. Az 1840-es évek második felére kialakult a polgári átalakulás teljes programja (Ellenzéki nyilatkozat, 1847), amelynek megvalósulását 1848 tavaszán az euró¬pai forradalmi hullám tette lehetővé. [5]
1848. március 15-én, a "márciusi ifjak" (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór) elhatározták, hogy utcai tüntetéssel nyomatékosítják követeléseiket. Pesten kitört tehát a forradalom. 12 pontban fogalmazták meg azokat a követeléseket (pl. sajtószabadság, felelős magyar minisztérium megalakulása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség), melyek a magyar alkotmány alapköveivé váltak. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a független magyar kormány, s kimondták a Habsburg ház trónfosztását. Magyarország független állammá vált. [6]
1848. április 11-én Ferdinánd a magyar forradalom hatására aláírta az új alkotmányt, s engedményeket tett Batthyány Lajos magyar miniszterelnök független kormányának. Az országgyűlés által hozott új törvények a rendet és békét kívánták megteremteni. Az áprilisi törvények megszüntették a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat. V. Ferdinánd udvarával Innsbruckba menekült, s nemsokára visszatért Bécsbe, ám ott is kibontakozott a felkelés, így újra menekülnie kellett. [2] [6]
1848. szeptember 11-én Jelasics horvát bán megtámadta Magyarországot. A támadás hátterében Bécs buzdítása állt. Kezdetét vette a magyar szabadságharc. [6]
1848. december 2-án V. Ferdinánd lemondott a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. December 7-én a magyar országgyűlés kijelentette, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak, az új osztrák császár és magyar király mégis I. Ferenc József lett. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorították a császáriakat Deutsch-Haslauból. V. Ferdinánd uralkodása alatt meghozott törvényeit és rendeleteit semmisnek tekintették. A lemondott Ferdinánd ezután feleségével együtt visszavonultan élt Morvaországban. [2] [4]
V. Ferdinánd Prágában halt meg 1875. június 29-én. [3]
Forrás:
[1] http://www.bparchiv.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Ferdin%C3%A1nd
[3] http://gyurkovics.freeweb.hu/ferdinand5_h.htm
[4] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html
[5] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/reformkor.htm
[6] http://www.puszta.com/hun/hungary/cikk/a_magyar_tortenelem_roviden
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Az isztambuli Hagia SophiaA Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.
Sopron történeteA Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
Kapcsolódó doksik"Az a fekete folt" novella elbeszélésmódjára jellemző a drámaiasság, a sok kihagyás miatt a balladákkal rokon. A történet valahol a Felvidéken játszódik, a szabadságharc után körülbelül egy hét alatt zajlanak az események. A hosszúra nyúlt bevezetésből részletesen megismerjük a körülményeket: a helyszín szinte idilli (fehér fal, piros tető, füstölgő kémény, tulipánok…)...
Iszony (tartalom)Szereplők: - Kárász Nelli – főszereplő - Takaró Sanyi – Nelli férje - Nelli anyja és apja - Sanyi anyja és apja A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó...
Ady Endre Az ős Kaján című versének elemzéseAdy Endre Új Versek című kötete (1906) sokat ígérő bemutatkozás volt. Hogy azonban mi-minden új mondanivalója van Adynak, hogy valóban „mit tud”, azt igazán a Vér és arany (1907) bizonyította. Tóth Árpád szerint „a Vér és arany azok közé a szenzációk közé tartozik, amik miatt érdemes végigélni ezt a bús földi életet.” Bródy Sándor minden könyvét odaadta...