Arcok > Magyar uralkodók > V. Ferdinánd (1835 - 1848)


V. Ferdinánd V. Ferdinánd 1793. április 19-én látta meg a napvilágot Mária Terézia Karolina nápoly-szicíliai királyi hercegnő, és I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király fiaként. V. Ferdinánd gyenge egészségű és idegzetű uralkodó volt, akit az udvari politika a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt félre is állított. Osztrák főherceg, a Habsburg-Lotharingiai ház tagja, 1830-tól magyar király, 1835-től pedig I. Ferdinánd néven osztrák császár és cseh király volt. 1848. december 2-án mondott le a trónról testvére, Ferenc Károly javára, aki I. Ferenc Józsefnek engedte át a trónt. [1] [2]

1831-ben feleségül vette Mária Anna Karolina Pia szárd hercegnőt, I. Viktor Emánuel szárd király leányát. Gyermekük nem született. [2]

1835-ben apja meghalt, így ő lett Ausztria császára. A magyar trónt V. Ferdinánd néven már 1830-ban megszerezte. Ő volt az utolsó magyar király, akit Pozsonyban koronáztak meg. Egyidejűleg Csehország és a Lombard-Velencei Királyság uralkodója is volt. [2]

A bolondnak tartott Ferdinánd helyett Metternich kancellár kormányzott, a császár csak bábu volt. Ferdinánd beteges testalkatú, gyenge képességű személy volt, sokak szerint szellemileg is elmaradott. [2]

V. Ferdinánd uralkodása idején bontakozott ki hazánkban a Reformkor. A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek, elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. A polgárság gyengesége következtében a pol¬gári reformokért folytatott küzdelmet a birtokos nemesség és a nemesi ér¬telmiség vezette. Az 1830-as években Széchenyi István és Wesselényi Miklós könyvei fogalmazták meg a szükséges reformok programját, az 1840-es évek elején viszont már Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szervezte az országos közvé¬leményt a liberális reformok mellett. [5]

Az utolsó rendi országgyűléseken (1832–36, 1839–40, 1843–44, 1847–48) a liberális ellenzék éles küzdelmet folytatott a kormánnyal és a konzervatívokkal, a polgári reformok és az ország nagyobb gazdasági és politikai önállósága érdekében. A legtöbb eredményt a nyelvkér¬désben érték el: a magyar vált a közélet minden szintjén hivatalos nyelvvé, kiváltva ezzel a nemzetiségek fokozódó ellenállását. A reformkorban kapcso¬lódott össze a magyar nemzeti mozgalom a polgári jellegű társadalmi-politikai reformokkal, s vált a szűk körű rendi nacionalizmus az ország egész lakossá¬gát egyenjogú polgárként a nemzetbe fogadó liberális nacionalizmussá. Az 1840-es évek második felére kialakult a polgári átalakulás teljes programja (Ellenzéki nyilatkozat, 1847), amelynek megvalósulását 1848 tavaszán az euró¬pai forradalmi hullám tette lehetővé. [5]

1848. március 15-én, a "márciusi ifjak" (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór) elhatározták, hogy utcai tüntetéssel nyomatékosítják követeléseiket. Pesten kitört tehát a forradalom. 12 pontban fogalmazták meg azokat a követeléseket (pl. sajtószabadság, felelős magyar minisztérium megalakulása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség), melyek a magyar alkotmány alapköveivé váltak. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a független magyar kormány, s kimondták a Habsburg ház trónfosztását. Magyarország független állammá vált. [6]

1848. április 11-én Ferdinánd a magyar forradalom hatására aláírta az új alkotmányt, s engedményeket tett Batthyány Lajos magyar miniszterelnök független kormányának. Az országgyűlés által hozott új törvények a rendet és békét kívánták megteremteni. Az áprilisi törvények megszüntették a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat. V. Ferdinánd udvarával Innsbruckba menekült, s nemsokára visszatért Bécsbe, ám ott is kibontakozott a felkelés, így újra menekülnie kellett. [2] [6]

1848. szeptember 11-én Jelasics horvát bán megtámadta Magyarországot. A támadás hátterében Bécs buzdítása állt. Kezdetét vette a magyar szabadságharc. [6]

1848. december 2-án V. Ferdinánd lemondott a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. December 7-én a magyar országgyűlés kijelentette, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak, az új osztrák császár és magyar király mégis I. Ferenc József lett. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorították a császáriakat Deutsch-Haslauból. V. Ferdinánd uralkodása alatt meghozott törvényeit és rendeleteit semmisnek tekintették. A lemondott Ferdinánd ezután feleségével együtt visszavonultan élt Morvaországban. [2] [4]

V. Ferdinánd Prágában halt meg 1875. június 29-én. [3]

Forrás:

[1] http://www.bparchiv.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Ferdin%C3%A1nd
[3] http://gyurkovics.freeweb.hu/ferdinand5_h.htm
[4] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html
[5] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/reformkor.htm
[6] http://www.puszta.com/hun/hungary/cikk/a_magyar_tortenelem_roviden

Kapcsolódó olvasnivalók

A mesterlövész

A mesterlövész, a gyalogos katona fegyverei számára elérhető hasznos lőtávot akár többszörösen is túlteljesítő, mesterlövész puskákkal dolgozik. Két alapvető csoport különböztethető meg, a katonai mesterlövész (sniper) és a rendészeti (sharpshooter), melyek közötti technikai különbségekről később lesz szó.

A nyelvújítás

A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. A nyelvújítás elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése.

A Rongyos Gárda és a Lajtabánság

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Az ókor irodalmából

Az ókori görög irodalom jelentősége Az európai gondolkodás alapja az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük újdonsága az „ember felfedezése”, világszemléletük emberközpontú. Isteneiket ember alakúvá formálták, s halhatatlanok. A görög dráma Kr.e. 5. század, Periklész kora, a demokrácia ideje. Virágzott a szobrászat, az építészet és a...

A fösvény

A fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...

A komikum leleplező hatása Moliere Tartuffe című komédiájában

Moliére Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Apja jómódú kárpitos. 6 fia közül ő a legidősebb. Anyja korán meghalt, apja nevelte. A clermanti jezsuita kollégiumba latinul tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott. A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!