1954. június 26-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) elvégzése után egy évet a panamai Állami Egyetemen töltött; 1978-ban diplomázott. 1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője volt, míg 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke lett. Az Állami Vagyonügynökség vezetője (1990-1991), majd a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt (1991-1995). 1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter a Horn-kormányban. [1]
Bokros Lajos nevéhez fűződik az 1995 márciusában bejelentett Bokros-csomag, mely meghatározó szerepet játszott Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilitásának megteremtésében. A megszorítások részeként elkezdte a szociális ellátórendszerek reformját, a túlzott méreteket öltő privatizáció bevételeit pedig az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyam-politikával enyhítette, a Forint csúszó leértékelésével pedig kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett. [3]
Az egyik olyan mérföldkő volt, ami azt jelentette, hogy véget ér a Kádár-rendszer, az állami paternalizmus, és az osztogatva fosztogatós játék, amelyben mindenki szeretett volna egyre többet kanyarítani abból a bizonyos állami költségvetési tortából, miközben a magyar gazdaság teljesítménye ezt nem támasztotta alá. - hangzott Bokros Lajos véleménye [2]
A kormány feladata a gazdaság nemzetközi versenyképességének, valamint a munka hatékonyságának javítása volt. Az alapvető célt az jelentette, hogy az export növelésével többletforrásokhoz jusson az ország, megalapozva ezzel a gazdasági növekedést, a pénzügyi egyensúly javulását. [4]
A kormány egyszeri, 9 százalékos Forintleértékelést hajtott végre, majd az első félévben (1995. július 1-ig) havonta 1,9 százalékkal értékelte le a nemzeti valutát. A leértékelés üteme fokozatosan csökkent, de sosem múlta alul az 1,3 százalékos havi értéket. Erre azért volt szükség, mert a Forint vészesen felülértékelt volt. Ez pedig erősítette az importot és gyengítette az exportot. A csúszó leértékelés eredményeként kiszámítható lett a Forint romlása, amelynek hatására csillapodott az egyes területeken felbukkanó spekuláció, megerősödött a Forint és a monetáris politika iránti bizalom. Az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek, ami a vállalatok gazdálkodását is kiszámíthatóbbá tette. [4]
Megszűnt a felsőoktatás teljes ingyenessége. A rászorultság elve alapján leszűkült azok köre, akik gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra voltak jogosultak (az intézkedés a korábbi jogosultak 10 százalékától vonta meg a jogot). Megszűnt a fogászati ellátás általános és teljes ingyenessége, illetve csökkent és célzottabb lett a gyógyszerek költségvetési támogatása. Felemelték a kötelező nyugdíjkorhatárt is. [4]
Az államháztartási megszorítások következtében jelentős mértékben csökkentek a közkiadások. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyon magas volt, így a kiadások csökkentésén, a bevételek növelésén alapuló reformok helyesnek bizonyultak. [4]
A Horn-kormány népszerűsége a csomag hatására erősen visszaesett, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban munkássága megteremtette az alapot az OECD-be való belépéshez. Sokak szerint a Bokros-csomag, a radikális privatizációs program és a bankrendszer magánosítása hozzájárult az 1996-2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához. [3]
Bokros Lajos 1996 elején távozott a Pénzügyminisztérium éléről, majd a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett. Hosszú idő után akkor lehetett újra hallani felőle, amikor a horvát miniszterelnök, majd a lengyel kormány is gazdasági tanácsadójának kérte fel. [4]
2003-tól a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. igazgatóságában, a társaság elnökeként tevékenykedik. Később a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora lett, majd 2006 januárjában az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. Ugyanebben az évben az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjévé nevezte ki. [1][2][4]
2009-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége őt kérte fel a párt EP-listavezetőjének. A döntést az MDF országos választmánya 48 : 44 arányban március 7-én megszavazta és ezután többen (Olajos Péter, Csáky András stb.) jelezték, hogy emiatt kilépnek a pártból. Másnap a Hír TV kérdésére válaszolva Bokros nem zárt ki egy MSZP-SZDSZ-MDF válságkoalíciót, amelyet ő vezetne; az ötlet végül az MSZP támogatásának hiányában elbukott. [3]
A 2009-es EP-választáson végül az MDF 5,31%-ot kapott, így Bokros európai parlamenti mandátumot szerzett. A parlamentben, liberális életfilozófiája ellenére, a mérsékelten euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) újonnan megalakult frakciójához csatlakozott (s azon belül az Európai Reformért alcsoporthoz). Ez a döntés végül az MDF Európai Néppártbeli tagságának felfüggesztéséhez vezetett. [3][5]
2014-ben az általa létrehozott Modern Magyarország Mozgalom színeiben indult főpolgármester-jelöltként az önkormányzati választáson. Szeptember 29-én Falus Ferenc és Magyar György főpolgármester-jelöltek visszaléptek Bokros javára, így Tarlós István (49%) mögött a második helyen végzett (36%).
Bokros Lajos 2020-as előadása:
Angol és spanyol nyelven felsőfokon, oroszul és németül középfokon beszél, valamint horvátul és románul is boldogul. [3]
Politikusként Bokros Lajos tartja a rendszerváltás utáni közéleti szereplők népszerűtlenségi rekordját: 1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os "népszerűségi" rátát mért. [3]
Forrás:
[1] http://www.portfolio.hu
[2] http://www.bbc.co.uk
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bokros_Lajos
[4] http://bokroslajos.uw.hu
[5] http://www.hirszerzo.hu
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Az Országos KéktúraAz Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
A muffinA muffin egy süteményfajta, melynek két fő változata az angol és az amerikai muffin. Legtöbbször kifejezetten erre a célra gyártott és vajjal vagy növényi zsiradékkal kikent muffinsütőben sütik meg. Magyarországon is egyre népszerűbbek az amerikai, francia és német családok körében méltán kedvelt muffinok.
Kapcsolódó doksikKözépiskolai anyagok
Ady Endre élete, költészete
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Nemzet és haladás kérdése a Toldi estéjébenArany 1848-ban kezdett el a Toldi szerelmével foglalkozni, 1879-ben fejezte be. Rossz. Az epikus Arany régi álma volt egy hun eposz, hun trilógia megírása. 1863-ban megírta az első részt, a Buda halálát. A modern lélektani regények eszközeivel fokozatosan bontja ki a költő azt a folyamatot, ami a végzetes testvérgyilkosságig vezet. A belső egyenetlenségek, a széthúzás tükre. A műballada...
A kőszívű ember fiaiJókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszódik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől „A Hon” közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A 1848-49-es...
Bokros Lajos kortársai:
- Antall József
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál
