Arcok > Magyar politikusok > Bokros Lajos (1954 - napjainkig)


Bokros Lajos 1954. június 26-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) elvégzése után egy évet a panamai Állami Egyetemen töltött; 1978-ban diplomázott. 1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője volt, míg 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke lett. Az Állami Vagyonügynökség vezetője (1990-1991), majd a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt (1991-1995). 1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter a Horn-kormányban. [1]

Bokros Lajos nevéhez fűződik az 1995 márciusában bejelentett Bokros-csomag, mely meghatározó szerepet játszott Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilitásának megteremtésében. A megszorítások részeként elkezdte a szociális ellátórendszerek reformját, a túlzott méreteket öltő privatizáció bevételeit pedig az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyam-politikával enyhítette, a Forint csúszó leértékelésével pedig kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett. [3]

Az egyik olyan mérföldkő volt, ami azt jelentette, hogy véget ér a Kádár-rendszer, az állami paternalizmus, és az osztogatva fosztogatós játék, amelyben mindenki szeretett volna egyre többet kanyarítani abból a bizonyos állami költségvetési tortából, miközben a magyar gazdaság teljesítménye ezt nem támasztotta alá. - hangzott Bokros Lajos véleménye [2]

A kormány feladata a gazdaság nemzetközi versenyképességének, valamint a munka hatékonyságának javítása volt. Az alapvető célt az jelentette, hogy az export növelésével többletforrásokhoz jusson az ország, megalapozva ezzel a gazdasági növekedést, a pénzügyi egyensúly javulását. [4]

A kormány egyszeri, 9 százalékos Forintleértékelést hajtott végre, majd az első félévben (1995. július 1-ig) havonta 1,9 százalékkal értékelte le a nemzeti valutát. A leértékelés üteme fokozatosan csökkent, de sosem múlta alul az 1,3 százalékos havi értéket. Erre azért volt szükség, mert a Forint vészesen felülértékelt volt. Ez pedig erősítette az importot és gyengítette az exportot. A csúszó leértékelés eredményeként kiszámítható lett a Forint romlása, amelynek hatására csillapodott az egyes területeken felbukkanó spekuláció, megerősödött a Forint és a monetáris politika iránti bizalom. Az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek, ami a vállalatok gazdálkodását is kiszámíthatóbbá tette. [4]

Megszűnt a felsőoktatás teljes ingyenessége. A rászorultság elve alapján leszűkült azok köre, akik gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra voltak jogosultak (az intézkedés a korábbi jogosultak 10 százalékától vonta meg a jogot). Megszűnt a fogászati ellátás általános és teljes ingyenessége, illetve csökkent és célzottabb lett a gyógyszerek költségvetési támogatása. Felemelték a kötelező nyugdíjkorhatárt is. [4]

Az államháztartási megszorítások következtében jelentős mértékben csökkentek a közkiadások. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyon magas volt, így a kiadások csökkentésén, a bevételek növelésén alapuló reformok helyesnek bizonyultak. [4]

A Horn-kormány népszerűsége a csomag hatására erősen visszaesett, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban munkássága megteremtette az alapot az OECD-be való belépéshez. Sokak szerint a Bokros-csomag, a radikális privatizációs program és a bankrendszer magánosítása hozzájárult az 1996-2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához. [3]

Bokros Lajos 1996 elején távozott a Pénzügyminisztérium éléről, majd a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett. Hosszú idő után akkor lehetett újra hallani felőle, amikor a horvát miniszterelnök, majd a lengyel kormány is gazdasági tanácsadójának kérte fel. [4]

2003-tól a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. igazgatóságában, a társaság elnökeként tevékenykedik. Később a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora lett, majd 2006 januárjában az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. Ugyanebben az évben az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjévé nevezte ki. [1][2][4]

2009-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége őt kérte fel a párt EP-listavezetőjének. A döntést az MDF országos választmánya 48 : 44 arányban március 7-én megszavazta és ezután többen (Olajos Péter, Csáky András stb.) jelezték, hogy emiatt kilépnek a pártból. Másnap a Hír TV kérdésére válaszolva Bokros nem zárt ki egy MSZP-SZDSZ-MDF válságkoalíciót, amelyet ő vezetne; az ötlet végül az MSZP támogatásának hiányában elbukott. [3]

A 2009-es EP-választáson végül az MDF 5,31%-ot kapott, így Bokros európai parlamenti mandátumot szerzett. A parlamentben, liberális életfilozófiája ellenére, a mérsékelten euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) újonnan megalakult frakciójához csatlakozott (s azon belül az Európai Reformért alcsoporthoz). Ez a döntés végül az MDF Európai Néppártbeli tagságának felfüggesztéséhez vezetett. [3][5]

2014-ben az általa létrehozott Modern Magyarország Mozgalom színeiben indult főpolgármester-jelöltként az önkormányzati választáson. Szeptember 29-én Falus Ferenc és Magyar György főpolgármester-jelöltek visszaléptek Bokros javára, így Tarlós István (49%) mögött a második helyen végzett (36%).

Bokros Lajos 2020-as előadása:


Angol és spanyol nyelven felsőfokon, oroszul és németül középfokon beszél, valamint horvátul és románul is boldogul. [3]

Politikusként Bokros Lajos tartja a rendszerváltás utáni közéleti szereplők népszerűtlenségi rekordját: 1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os "népszerűségi" rátát mért. [3]

Forrás:

[1] http://www.portfolio.hu
[2] http://www.bbc.co.uk
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bokros_Lajos
[4] http://bokroslajos.uw.hu
[5] http://www.hirszerzo.hu

Kapcsolódó olvasnivalók

Bolondok napjának eredete

A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és izléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.

Téli madáretetési tanácsok

Elindult a téli madáretetési szezon! A madáretetés a legtöbb fajt érintő, majdnem hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi munka, aminek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad.

Az aradi vértanúkra emlékezünk

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Kapcsolódó doksik

Bokros Lajos kortársai:

- Antall József
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!