Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nagybajomban. Édesapja erdész, édesanyja kisebb földbirtokkal rendelkező gazdálkodó család sarja volt. Gyermekkorában falusi környezetben élt. Tíz éves korától katonai középiskolába járt, majd gimnáziumban folytatta tanulmányait. A háború miatt egy évvel később, 1947-ben érettségizett a Somisch Pál Gimnáziumban. Állami és jogtudományi tanulmányait 1951-ben fejezte be, majd a Budapesti Fővárosi Tanács hivatalának dolgozott. 1952-ben feleségül vette Papp Ilonát, aki bíróként dolgozott a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában. Házasságuk gyümölcse Ildikó (jogász), Gábor (üzletember). 1956-ban a Forradalmi Bizottság tagja lett, amiért elbocsátották a hivataltól. 1957-ben letartóztatták, három évig rendőri felügyelet alatt ált, ezt követően több éven keresztül alkalmi munkákból élt. A hatvanas évektől volt üzletvezető, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető, majd vállalatvezető a Délpesti Vendéglátó Vállalat alkalmazásában, ahonnét 1989 elején nyugdíjba vonult. [1][2]
Még nyugdíjazása előtt közreműködött két alapítvány megalakításában: az egyik a nemzeti szellem erősítését célul kitűző Országépítő Alapítvány; a másik az 1989-ben megalapított Összefogás Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány. 1992 szeptemberétől a Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Jelenleg is tagja az Emberi Jogok Magyar Ligája elnökségének. Egyik példaképe Kós Károly, aki 1920-ban visszatért Erdélybe, hogy az ottani magyarság felemeléséért küzdjön. [1]
Életszemléletére a legnagyobb hatással keresztény nevelése és iskolái voltak. 1992 augusztusától a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, majd 1993-ban az országos gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe, így az MDF alelnöke lett. 1994 júniusában mondott le erről a tisztségéről. [3]
Megbízást vállalt a rendszerváltás első kormányában, ahol először (1990. május 30-tól 1990. július 23-ig) a Miniszterelnöki Hivatalban a politikai államtitkári feladatokat látta el. Ezt követően tárca nélküli miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, irányította a kémelhárítás és a hírszerzés újjászervezését a Magyar Köztársaság Információs Hivatalban, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalának az élén. Az Antall-kormány 1990 decemberi átalakításakor Horváth Balázs belügyminiszter utódja lett. 1992-ben belépett az MDF-be, majd belügyminiszterként vette át a miniszterelnöki feladatokat Antall József 1993. december 13-án bekövetkezett halálakor. Ezt követően az országgyűlés miniszterelnökké választotta, így megalakult a Boross-kormány. [5]
Első beszédét az Antall József nevével fémjelzett programra alapozta, mivel az antalli örökség továbbvivőjének tekintette magát. Többször kijelentette, hogy a gazdasági bajok orvoslása, a bűnözés visszaszorítása, a környezetszennyezés megakadályozása szilárd államot és dönteni tudó kormányzati hatalmat követel. Kormányát 1994. július 15-ig, a Horn-kormány megalakulásáig vezette. [1]
Az MDF 1994-es választási kudarcát követően megtartotta országgyűlési képviselői mandátumát. 1994-től 1998-ig a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, majd a Gazdasági bizottság tagja volt. Az MDF pártszakadását követően az anyapártban maradt, de lemondott bizottsági tagságáról. Az MDF alelnöke volt 1993 és 1995, illetve 1996 és 1999 között. Az 1998-as országgyűlési választásokon nem jutott mandátumhoz, de nem vonult vissza a politikától, hanem Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tanácsadói feladatokat látott el. A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Pest megyei listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe, május 30-tól pedig a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett. [5]
Bár nyilvánosan keveset szerepelt a politikai közéletben, Boross Pétert sokáig a Magyar Demokrata Fórum legbefolyásosabb politikusai között emlegették, ugyanis 2002 óta a Dávid Ibolya által fémjelzett centralista irányvonal legfőbb támogatói közé tartozik. Kommunikációjában általában a két szembenálló politikai párt harcából kimaradó politikusként lép fel. [5]
2009. február 1-jei hatállyal lemondott parlamenti mandátumáról, majd ugyanebben az évben június 13-án levélben jelezte a pártvezetésnek, hogy szakít velük az általa immár vállalhatatlannak tartott politikai irányvonal miatt. [2][6]
Forrás:
[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/b001.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Boross_P%C3%A9ter
[3] http://part.mdf.hu/index.php?akt_menu=881&amn=ftag&ft=boross
[4] http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=45044
[5] http://www.reakcio.hu
[6] http://index.hu/belfold/2009/06/18/boross_peter_szerint_vallalhatatlan_az_mdf/
Gutenberg és a nyomtatás hajnala
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.
A léghajók tündöklése és bukásaAmióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.
A Goldenhar szindrómaA Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó doksik- Boross Géza - A valláspedagógia problémái és feladatai / 2012, 10 oldal
- Dr. Boross Norbert - Az ELMŰ Rt. Call Centerének segítése döntéstámogató szoftverrel / 2003, 28 oldal
- Boross Ottilia - Személyiséglélektan / 2004, 76 oldal
- Pléh-Boross - Bevezetés a nemek pszichológiájába / 2010, 23 oldal
- Boross Péter - Grafén vezetési tulajdonságainak vizsgálata / 2012, 64 oldal
Abigél
Szereplők: Vitay Georgina, Vitay tábornok, Gina édesapja, Mimó néni, Gina nagynénje, Kuncz Feri hadnagy, Gina szerelme, Marszell, Gina francia nevelőnője, Zsuzsanna testvér, Gina prefektája, Torma Gedeon, a Matula Lánynevelő Intézet igazgatója, Kis Mari, diák, Torma Piroska, diák, Kalmár Péter, osztályfőnök, Kőnig, magyar- és latintanár, Horn Mici, a Matula egykori növendéke...
Beszterce ostromaBevezetés Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...
Özvegy és leányaA mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura...
Boross Péter kortársai:
- Antall József
- Bokros Lajos
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál
