Arcok > Magyar politikusok > Boross Péter (1928 - napjainkig)


Boross Péter Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nagybajomban. Édesapja erdész, édesanyja kisebb földbirtokkal rendelkező gazdálkodó család sarja volt. Gyermekkorában falusi környezetben élt. Tíz éves korától katonai középiskolába járt, majd gimnáziumban folytatta tanulmányait. A háború miatt egy évvel később, 1947-ben érettségizett a Somisch Pál Gimnáziumban. Állami és jogtudományi tanulmányait 1951-ben fejezte be, majd a Budapesti Fővárosi Tanács hivatalának dolgozott. 1952-ben feleségül vette Papp Ilonát, aki bíróként dolgozott a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában. Házasságuk gyümölcse Ildikó (jogász), Gábor (üzletember). 1956-ban a Forradalmi Bizottság tagja lett, amiért elbocsátották a hivataltól. 1957-ben letartóztatták, három évig rendőri felügyelet alatt ált, ezt követően több éven keresztül alkalmi munkákból élt. A hatvanas évektől volt üzletvezető, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető, majd vállalatvezető a Délpesti Vendéglátó Vállalat alkalmazásában, ahonnét 1989 elején nyugdíjba vonult. [1][2]

Még nyugdíjazása előtt közreműködött két alapítvány megalakításában: az egyik a nemzeti szellem erősítését célul kitűző Országépítő Alapítvány; a másik az 1989-ben megalapított Összefogás Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány. 1992 szeptemberétől a Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Jelenleg is tagja az Emberi Jogok Magyar Ligája elnökségének. Egyik példaképe Kós Károly, aki 1920-ban visszatért Erdélybe, hogy az ottani magyarság felemeléséért küzdjön. [1]

Életszemléletére a legnagyobb hatással keresztény nevelése és iskolái voltak. 1992 augusztusától a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, majd 1993-ban az országos gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe, így az MDF alelnöke lett. 1994 júniusában mondott le erről a tisztségéről. [3]

Megbízást vállalt a rendszerváltás első kormányában, ahol először (1990. május 30-tól 1990. július 23-ig) a Miniszterelnöki Hivatalban a politikai államtitkári feladatokat látta el. Ezt követően tárca nélküli miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, irányította a kémelhárítás és a hírszerzés újjászervezését a Magyar Köztársaság Információs Hivatalban, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalának az élén. Az Antall-kormány 1990 decemberi átalakításakor Horváth Balázs belügyminiszter utódja lett. 1992-ben belépett az MDF-be, majd belügyminiszterként vette át a miniszterelnöki feladatokat Antall József 1993. december 13-án bekövetkezett halálakor. Ezt követően az országgyűlés miniszterelnökké választotta, így megalakult a Boross-kormány. [5]

Első beszédét az Antall József nevével fémjelzett programra alapozta, mivel az antalli örökség továbbvivőjének tekintette magát. Többször kijelentette, hogy a gazdasági bajok orvoslása, a bűnözés visszaszorítása, a környezetszennyezés megakadályozása szilárd államot és dönteni tudó kormányzati hatalmat követel. Kormányát 1994. július 15-ig, a Horn-kormány megalakulásáig vezette. [1]

Az MDF 1994-es választási kudarcát követően megtartotta országgyűlési képviselői mandátumát. 1994-től 1998-ig a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, majd a Gazdasági bizottság tagja volt. Az MDF pártszakadását követően az anyapártban maradt, de lemondott bizottsági tagságáról. Az MDF alelnöke volt 1993 és 1995, illetve 1996 és 1999 között. Az 1998-as országgyűlési választásokon nem jutott mandátumhoz, de nem vonult vissza a politikától, hanem Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tanácsadói feladatokat látott el. A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Pest megyei listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe, május 30-tól pedig a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett. [5]

Bár nyilvánosan keveset szerepelt a politikai közéletben, Boross Pétert sokáig a Magyar Demokrata Fórum legbefolyásosabb politikusai között emlegették, ugyanis 2002 óta a Dávid Ibolya által fémjelzett centralista irányvonal legfőbb támogatói közé tartozik. Kommunikációjában általában a két szembenálló politikai párt harcából kimaradó politikusként lép fel. [5]

2009. február 1-jei hatállyal lemondott parlamenti mandátumáról, majd ugyanebben az évben június 13-án levélben jelezte a pártvezetésnek, hogy szakít velük az általa immár vállalhatatlannak tartott politikai irányvonal miatt. [2][6]

Forrás:

[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/b001.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Boross_P%C3%A9ter
[3] http://part.mdf.hu/index.php?akt_menu=881&amn=ftag&ft=boross
[4] http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=45044
[5] http://www.reakcio.hu
[6] http://index.hu/belfold/2009/06/18/boross_peter_szerint_vallalhatatlan_az_mdf/

Kapcsolódó olvasnivalók

A tokaji aszú

A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

A betyár Rózsa Sándor élete

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

Az amazónok

Az amazónok a görög mitológiában szereplő nép. A legenda szerint Arésztől származtatták magukat. Nem kizárt, hogy a mondabeli amazónokat a valóságban is létező népről mintázták. Valószínűleg a Kis-ázsiai Pontuszban éltek, és kalandozásuk során bejárták az egész ókori világot Egyiptomtól Hellász északi részeiig.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint vitézi énekei

A reneszánsz művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat is. Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. A meggazdagodott itáliai polgárok életfelfogásuk igazolására feltámasztották az ókori...

Sárarany

Rövid tartalom A helyszínt, ahol a történet játszódik Kiskarának, hívják. „A FALU csinos kis alföldi magyar falu. Alig száz házból áll. Rendesen kiszabott hosszú telkek; a kert mindenütt gyümölcsös, és a falu közepén a pompásan megépült fatorony valóságos kis erőd kellő közepéről nyúlik ég felé, mint egy dárda. A hegyében kakas berzenkedik s ez messze hirdeti, hogy...

Özvegy és leánya

A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura...

Boross Péter kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!