Pszichológia | Felsőoktatás » Boross Ottilia - Személyiséglélektan

Személyiséglélektan (Boross Ottilia) Piliscsaba, 2004. ősz (Godzsa Anikó) RÉSZLETES TÉMAJEGYZÉK 1. A személyiségpszichológia fogalma, módszerei; a személyiség meghatározása; elmélet és kutatás; történeti áttekintés; nézőpontok 2. Diszpozicionális nézőpont; a személyiség állandósága; típusok és vonások, a körülmények szerepe; a szükségletek egyéni különbségei 3. Biológiai megközelítés; öröklés-környezet vita; extra-introverzió 4. Evolúciós megközelítés; stratégiák, gének és hormonok 5. A pszichoanalitikus nézőpont; topografikus és strukturális modell; pszichoszexuális fejlődés 6. A neoanalitikus nézőpont; énfejlődés, az ego szerepe; testvérsorrend és személyiség, kisebbrendűség 7. Pszichoszociális megközelítés; tárgykapcsolat, kötődés; fejlődésmodell 8. Behaviorista nézőpont; kondicionálás, jutalmazás és büntetés; szorongás, fóbiák kialakulása 9. Szociális tanuláselmélet,

modellkövetés 10. Fenomenológiai nézőpont; humanisztikus pszichológia, föltétel nélküli pozitív elfogadás 11. Kognitív nézőpont; információfeldolgozás; megismerés és személyiség 12. A jóllét pszichológiája; optimális élmény, áramlat (flow) 2 VIZSGAKÉRDÉSEK 1. A személyiség evolúciós megközelítése 2. A személyiség biológiai megközelítése 3. Típusok és vonások 4. A klasszikus pszichoanalízis 5. A személyiség strukturális modellje 6. Pszichoszexuális fejlődés 7. Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája 8. Pszichoszociális elméletek 9. Behaviorista megközelítés 10. Szociális-kognitív tanuláselméletek 11. Fenomenológiai megközelítés 12. Az agresszió értelmezése a különböző nézőpontok szerint 13. Az iskolai deviancia értelmezése a különböző nézőpontok szerint 14. Különböző fejlődésmodellek összehasonlítása 15. Freud és Jung elméletének az összehasonlítása 16. Pozitív pszichológia 3

KIDOLGOZOTT TÉTELEK I. A személyiség evolúciós megközelítése Öröklés – környezet - fejlődéspszichológusok: általában az átlagos fejlődésmenetet tanulmányozzák; pl. • Mikor kezd egy átlagos gyerek beszélni? • Milyen gyorsan nő egy tipikus gyerek szókincse? • A környezet milyen tulajdonságai befolyásolják a fejlődést? - John Locke (XVII. század) • Elveti azt a fölfogást, ami szerint a gyermek csak kicsinyített felnőtt. • Szerinte a gyermek lelke tiszta lap, amelyet a tapasztalás fog teleírni. (Semmilyen tudás vagy gondolat nem születik velünk.) - Charles Darwin evolúcióelmélete föléleszti az öröklődés gondolatát. - Behaviorizmus (XX. század): a környezethangsúlyú fölfogás az uralkodó John B. Watson: „Adjatok egy tucat egészséges gyermeket, s engedjétek, hogy én alakítsam ki azt a világot, amelyben felnevelem őket, és garantálom, hogy a véletlenszerűen kiválasztott gyerekekből olyan szakembert

nevelek, amilyet akarok – orvost, jogászt, művészt, kereskedőt, sőt koldust vagy tolvajt is akár!” - - - - A legtöbb mai pszichológus véleménye: az öröklés és a környezet is fontos szerepet játszik, sőt azok folyamatosan egymásra hatva vezérlik a fejlődést. az érés folyamata • A fogamzás pillanatában sok személyes jellemzőt meghatároz a megtermékenyített petesejt genetikus szerkezete. • A gének határozzák meg a bőr- és hajszínt, a testméreteket, a nemet, az értelmi képességeket és a temperamentumot. Ezek az érés folyamatában fejeződnek ki • Érés: a növekedés és a testi változások meghatározott sorozata; viszonylag független a környezeti hatásoktól. • Zavart szenvedhet, ha a méhen belüli környezet súlyosan károsodik (betegség, dohányzás, alkohol, drog). A születés utáni mozgásfejlődés is szabályos sorrendet követ (átfordulás, mászás, fölállás), de a fejlődési soron a gyerekek nem egyforma

sebességgel haladnak végig. • Kérdés, hogy ebben van-e szerepe a tanulásnak és a tapasztalásnak. • Először úgy tűnt, nem.  Egyesült Államok délnyugati része: a hopi szülők egy része hagyománykövetően lekötözve tartják az újszülötteket, és naponta csak egyszer-kétszer oldják el, mégis ugyanabban az átlagos időben kezdenek el önállóan járni.  Ikervizsgálatok: az egyik sokat gyakorolhatott egy készséget (pl. lépcsőmászás), a másik csak rövid ideig; tesztelés: nagyjából ugyanúgy teljesítenek. • Legújabb vizsgálatok: a gyakorlás és a különleges ingerlési föltételek gyorsíthatják az egyes mozgásos viselkedésformák megjelenését. beszédfejlődés • a genetikusan meghatározott jellemzők és a környezeti tapasztalatok kölcsönhatásának példája ez is • szinte minden emberrel vele születik a beszédtanulás képessége (más fajokkal nem) • a gyermek csak akkor képes beszédre, ha elért egy bizonyos

neurológiai fejlődési fokot Lurija és Judovics: egy ötéves ikerpárral végeznek kísérletet. • Az ikerfiúk kétféle nyelven beszéltek: az egyikkel a külvilággal érintkeztek, a másikat egymás közt használták (a ragok és a képzők helyett gesztusokat használtak). Mindkét nyelv nagyon szegényes volt • Zazzo: sok ikerpárnál tapasztalja, hogy a gyerekek mások számára érthetetlen, zárt nyelvet használnak; ezt a jelenséget kriptofáziának nevezi. • A két kisfiú ugyanabba az óvodai csoportba járt; Lurija a kísérlet kezdetén szétválasztotta őket (egy évre). • Három föltevésre kerestek választ. 4 -  A családban volt beszédhiba: lehet, hogy az ikrek örökölték (az egyik gyerekkel külön beszédgyakorlatokat folytattak; ha ez a baj, akkor ennek a gyereknek sokkal gyorsabban kell –fejlődnie).  Lehet, hogy páros kapcsolatukba zárkóztak be, és így elszigetelődtek (ha ez a gond, idővel megszűnik a beszédhiba). 

Lehet, hogy értelmi fogyatékosok, és ezért maradtak le (ha ez a probléma, hiába a szétválasztás). végeredmény • Az érthetetlen kifejezések száma három hónap után 78 és 82%-ról 18, illetve 13%-ra csökken. • A nyelvtanilag differenciált kifejezésmód föltűnően javul: tíz hónap után elérik az életkoruknak megfelelő színvonalat (a sajátos kifejezések teljesen eltűnnek). • A logopédiai kezelésben részesülő gyermek sokkal gyorsabban fejlődik. • Jelentősen fejlődtek értelmileg is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a két gyermek a páros elszigetelődés miatt maradt vissza a beszédben. Az öröklődés hatása a személyiségre - A családi hasonlóság alapján nem dönthető el, mely vonások öröklöttek (lehet, hogy azért váltak hasonlóvá, mert sok időt töltöttek együtt). - Megfelelő módszer: viselkedésgenetika. • ikerkutatás  Monozigóta (MZ): a megtermékenyített petesejt először két sejtre osztódik, majd tovább.

Néha: az első két sejt elkülönül egymástól, és külön fejlődik tovább.  Heterozigóta (HZ): genetikai értelemben megfelel a különböző időben született testvérpárnak.  Előföltevés: az együtt nevelt ikrek élettapasztalatai nagyjából ugyanazok.  Az egy- és a kétpetéjű ikreket is vizsgálják, a kapott értékeket pedig összehasonlítják. Ha az egypetéjűek jobban hasonlítanak egymásra, az csak a genetikai hasonlóság eltéréseinek köszönhető  Örökletesség becsült értéke: a személyiségre gyakorolt genetikai hatás mutatója. • adoptációkutatás  Amit vizsgál: az örökbe fogadott gyermek – örökbe fogadó szülő, illetve a gyermek és a biológiai szülők hasonlósága.  A biológiai szülőkkel való hasonlóság: genetikus alapú.  Az örökbe fogadó szülőkkel való hasonlóság: környezeti eredetű. Temperamentum - Sheldon: a személyiség általa mért aspektusaira alkalmazza a fogalmat. • Megjelöl

három testalkati (szomato-) típust:  endomorfia (kövérségre való hajlam)  mezomorfia (izmosodásra való hajlam)  ektomorfia (soványságra való hajlam) • A három testi dimenzióval párhuzamosan beszél három temperamentumról:  viszcerotónia (laza testtartás; nyugalom, türelem, szociabilitás, kényelemszeretet, kiegyensúlyozottság)  szomatotónia (magabiztos testtartás; bátorság, kaland- és kockázatkeresés, versengő agresszivitás)  cerebrotónia (visszafogott testtartás; túlérzékenység, aggodalmaskodás, gátoltság a szociális kezdeményezés terén) • Eredményei: erős a korreláció a megfelelő testalkati típusok és a temperamentumok között. Többen úgy vélték, Sheldon elfogultan pontozta a vizsgálati személyeket, de későbbi kutatások megerősítették az adatait. • Hitt benne, hogy nemcsak a testalkati típusok, hanem a személyiségjegyek is öröklődnek. - Allport, Gallagher: a személy általános „érzelmi

természete”. - Arnold Buss és Robert Plomin • Temperamentumok: azok az öröklött személyiségvonások, amelyek már kora gyermekkorban föllelhetők. • Az temperamentumok befolyásolják, hogy az emberek mit és hogyan tesznek. • Amit nem fogalmaznak meg: a temperamentumok a felnőttkori személyiséget is befolyásolják, tehát az egész élet során folyamatosan fölismerhetők. 5 - Egyéb temperamentumok: • impulzivitás  Buss és Plomin korábbi véleménye: ez is a temperamentumok közé sorolható. Későbbi adataik alapján azonban kihúzzák a listáról.  Pedersen és munkatársai: kimutatnak genetikai hatást (ők felnőtt ikreket vizsgáltak). • intelligencia  Általában nem tekintik személyiségvonásnak (kivéve: Hans J. Eysenck és M W Eysenck, 1985)  De rendelkezik azzal a két jellegzetességgel, amely szerepel Buss és Plomin temperamentumdefiníciójában.  genetikailag meghatározott  hatásai már a korai életszakaszban

megmutatkoznak Öröklődő személyiségdiszpozíciók - Buss és Plomin: három temperamentumnak tekinthető személyiségdiszpozíció van. • aktivitás • szociabilitás • emocionalitás - aktivitás • a személy általános energia- vagy viselkedéses kimenete • két vetület  erőteljesség (vigor): a viselkedés intenzitása (magas szintű vigor > nagy energiát fektet a tevékenységébe)  tempó: a cselekvés sebessége (gyorsaság ~ ráérősség) - szociabilitás • hajlam a másokkal való együttlétre, a magány kerülése • igény mások figyelmére - emocionalitás: hajlam a fiziológiai izgalom megemelkedésére érzelmileg fölkavaró helyzetekben Öröklődés és szexuális irányultság - Ikervizsgálatok: • A homoszexualitás előfordulása magasabb azoknál a férfiaknál, akiknek MZ ikertestvére homoszexuális (mint akinek HZ ikertestvére az). • Újabb vizsgálatok a tágabb család körében: több a homoszexuális rokon az anyai

ágon, mint az apain; föltételezés: a homoszexualitás génje az X-kromoszómán helyezkedik el. - Az X-kromoszómán van egy olyan régió, amely a homoszexuálisok többségénél azonos; vagyis: az esetek egy részében van genetikai megalapozottság. Genetikai hasonlóság és a vonzalom - Philippe Rushton és kollégái: genetikai hasonlóságelmélet. • Kiterjesztik azt az elképzelést, hogy az emberek altruista1 módon viselkednek a rokonaik felé. • Kiindulópont: egy gén minden olyan cselekedet révén fönnmaradhat, ami olyan szervezet szaporodásához vezet, amelyben megtalálhatók a gén másolatai. - Rushton szerint a genetikai hasonlóság hatással van arra, ki vonz bennünket, és ki nem. - Lehetséges, hogy az emberek tényleg jobban vonzódnak azokhoz, akiknek a génjei hasonlóak az övéikhez. 1 Altruizmus: a másokról való gondoskodás hajlama, akár saját jólétünk (életünk) föláldozásával. Szűk biológiai nézőpontból ez alkalmazkodási

hátrányt jelent: ha altruist módon viselkedünk, azzal segítünk máson, de kockáztatjuk saját életünket. Ugyanakkor: az evolúció folyamata nemcsak az egyedi túlélést támogatja, hanem a populáció egésze által hordozott genetikai készletet. Fölvetődött az a gondolat is, hogy nemcsak a rokonok közti együttműködésnek van evolúciós alapja, hanem a nem rokonok közöttinek is. Az elképzelés lényege: az emberek túlélési esélye nagyobb, ha együttműködnek (reciprok altruizmus) 6 - - Vérantigén-elemzés: • A tesztmutatók 50%-ban egybeestek azoknál a pároknál, akik maguk választották ki párjaikat (a véletlenszerűen kiválasztottaknál: 43%). • Gyermekes és nem gyermekes párok összehasonlítása: a gyermekes párok mutatói 52%-ban egyeznek, a gyermektelenekéi csak 44%-ban. • Azonos neműekre vonatkozó vizsgálatok (heteroszexuálisok esetében): a baráti párok esetében a genetikai mutatók 54%-ban esnek egybe, a véletlen

pároknál csak 48%-ban. Itt nem lehet az a magyarázat, hogy a géneket akarják átadni a következő nemzedéknek; ami ok lehet:  Nagyobb valószínűséggel viselkedünk altruista módon baráttal, mint idegennel, és ezzel növeljük az esélyét, hogy a barát tovább él és szaporodik.  Így könnyebben találkozhatunk a barát ellenkező nemű testvéreivel. A genetikai hasonlóság észlelése: • A külsőleg hozzánk hasonló embereket választjuk, mert ők az otthonosság érzését keltik bennünk. • A szagészlelés alapján. Asszortatív (válogató vagy csoportosító) párválasztás: az az általános elv, amely szerint az emberek bizonyos jegyek alapján választanak partnert maguknak. Párválasztás és versengés a partnerért - A személyiség evolúciós megközelítése: a párválasztásra összpontosít. - A párválasztás versengéssel jár a hímek és a nőstények esetében is. - Egy faj nőstényei annál válogatósabbak a partnereket

illetően, minél több energiát fektetnek utódaik nevelésébe (pl. az ember) - Az a faj, amely kevesebb energiát fektet az utódok nevelésére, több utódot képes létrehozni, így kevésbé tesz különbséget a partnerei között. - A férfiak és a nők beállítódása: • A férfiak hajlamosak a nőket szextárgynak tekinteni; ami a legfontosabb: a szexuális kapcsolatteremtési lehetőségek maximalizálása. • A nők a férfiakat sikertárgynak tekinthetik: egészen addig tartózkodnak a párválasztástól, amíg nem azonosítják a számukra „legjobb” férfit (genetikai hozzájárulás, szülői gondoskodási készség és anyagi támogatás szempontjából). Ez a beállítódási különbség eltérő viselkedési stratégiákhoz vezet. - A nők stratégiái: • A termékenységgel együtt járó tulajdonságaikat (szépség, fiatalság) hangsúlyozzák. • Kozmetikumokkal, ékszerekkel, hajviselettel próbálják szépségüket fokozni. • A férfiak

érdeklődését széles körben akarják fönntartani. • Az edzett test főleg azért fontos, hogy fönntartsák az alacsony derék / csípő méretarányt, ami összefügg a termékenységgel. - A férfiak stratégiái: • Személyes dominanciájukat, ambícióikat, gazdagságukat hangsúlyozzák. • Közszemlére teszik izmaikat, gazdagságukat. - Kultúrközi adatok: • A szaporodási képesség jelei jobban vonzzák a férfiakat, mint a nőket. • A férfiak (főleg ha megöregszenek) jobban kedvelik a fiatalabb nőket (ez a reprodukciós képesség keresésével függ össze). • A férfiak jobban érdeklődnek az alkalmi szexuális kapcsolatok iránt, mint a nők. • A férfiakat jobban izgatja a vizuális erotika. • A férfiak stabil kapcsolatát jobban megrengeti, ha vonzó nővel találkoznak. • A nők a domináns férfiért kockáztatják kapcsolatukat. • A férfiakat jobban zavarja a szexuális hűtlenség, a nőket az érzelmi. • A féltékenység

legvalószínűbb kiváltó oka:  férfiak: a partner szexuális hűtlensége  nők: a partner érzelmi kötődése más nőhöz - A partnerkeresésben vannak hasonlóságok is: 7 • jó humorérzék • kellemes személyiség • érzelmi stabilitás • kedvesség Az agresszió és a „fiatal hím-szindróma” - Újabb fölfogás: az agresszivitás nem az emberi alaptermészet része, hanem elsősorban a hímekhez kötődő jelenség, amely a partnerért folytatott versengés eredményeként jelenik meg. - A szűkös forrásokért való versengéskor elkerülhetetlen a konfrontáció, illetve a súlyos erőszak. - Ez a viselkedésmintázat: „fiatal hím-szindróma.” • a hajdani evolúciós nyomás következménye • az ilyen mintát kiváltó helyzetekre adott válasz - Ez a viselkedés valószínűleg minden férfi génjeiben kódolva van, de nagyobb arányban jelenik meg pillanatnyi sikertelenség esetén. 2 - A vetélytársak likvidálása elsősorban

„férfiügy”. Ezt mutatja egy chicagói vizsgálat (1965–1981 között) • Az áldozatok és a gyilkosok azonos neműek voltak, és nem álltak rokonságban egymással. • A férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel gyilkoltak, mint a nők. • A gyilkosságok előfordulása és a nemi aktivitás életkori szakasza egybeesik (20–24 éves kor között kiugróan magas). • Jellemző, hogy hétköznapi erőszakos összeütközések végződnek gyilkossággal; ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az USA-ban könnyű fegyverhez jutni, így megnő a halálos kimenetel gyakorisága. - A genetikai hasonlóság szerepet játszhat a családon belüli erőszakban is: a gyermekek sokkal gyakrabban lesznek gyilkosság áldozatai nevelőapjuk, mint édesapjuk által (ez tükrözheti azt a vágyat, hogy a saját, ne pedig a vetélytárs génjei kerüljenek a következő generációba). 2 Pl. a nőtlen és munkanélküli férfi, aki gyönge partnerjelöltnek számít 8 II.

A személyiség biológiai megközelítése Extraverzió, neuroticizmus és az agyműködés - Az egyik első modern kísérlet a személyiségjellemzők és a biológiai funkciók összekapcsolására: Hans Eysenck. Szerinte a személyiség két szupervonással jellemezhető: • érzelmi labilitás (neuroticizmus) • extraverzió–introverzió Extraverzió és kérgi arousal 3 - Introvertált személyek: általában befelé fordulók, csöndesek. - Extrovertált személyek: társaságkedvelők, gátlásoktól mentesek, dominánsak. - A különbség oka Eysenck szerint: az agy felszálló retikuláris aktiváló rendszerének (ARAS) a működése. - Az ARAS funkciója: • fokozza / csökkenti az agy magasabb régióinak az arousaljét • részt vesz az éberség és a figyelmi összpontosítás fönntartásában • részt vesz az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában - Az ARAS aktivitása: • magas szintű: élénknek érezzük magunkat • alacsony szintű: tompának,

álmosnak érezzük magunkat - Eysenck elmélete: az introvertáltak nyugalmi aktivitása magasabb, mint az extrovertáltaké; vagyis: az introvertáltak éberebbek. - Mivel az introvertáltak arousal-szintje magasabb, hajlamosak az arousalszint túlzott megemelésére is (emiatt kerülik az ingerlést). - Az alacsonyabb arousal-alapszint arra készteti az extrovertáltakat, hogy állandó szociális ingerlést keressenek. - Az arousal-elmélet szerint ez a két személyiségcsoport természetes módon részesít előnyben különböző fajta helyzeteket. A kérgi arousal különbségeire vonatkozó bizonyítékok - Állatokon végzett kutatások: az ARAS ellenőrzi az éberségi működéseket. - Vannak bizonyítékok, hogy az introvertáltak és az extrovertáltak az ingerlés eltérő szintjeit preferálják. Pl a „fehér” (véletlen) zaj hatása a tanulásra (az egyik csoport maga választja meg a zajerősséget, a másikban adott). • Az extrovertáltak spontán módon

nagyobb hangerőt választottak. • A vegetatív arousalmutatók jelezték, hogy az extrovertáltak és az introvertáltak eltérő helyzetben érzik jól magukat. • A zajszint befolyásolta a teljesítményt is (pl. az introvertáltak jobban teljesítettek az introvertáltak által választott zajszinten) - Az introvertáltak éberebbek; bizonyítékok: • Ismétlődő és unalmas föladatok végrehajtása közben kevesebb önkéntelen szünetet tartanak, mint az extrovertáltak. • Vigilanciafeladat: pl. számok hosszú sorának a figyelése, és meg kell nyomni egy gombot bizonyos kombináció után Az extrovertáltak nagyobb valószínűséggel mulasztják el a célingereket - A gyógyszerek hatása: • Az introvertáltak nem igényelnek annyi stimulálószert a viselkedéses arousal egy bizonyos szintjének az eléréséhez. • Az introvertáltaknak több depresszáns szerre van szükségük, hogy előre meghatározott nyugalmi állapotba kerüljenek. Az emocionalitás

biológiai alapjai - Az idegrendszer érzelmi területei (zsigeri vagy viszcerális agy): jobban serkenthetők az érzelmileg kiegyensúlyozatlan személyeknél. 3 Arousal: a nagyagykéreg általános aktivitása. 9 - - - - Az érzelmi (emocionális) arousal két folyamatot föltételez (mindkettő összefügg az emocionalitás és az extraverzió kölcsönhatásával). • Következtében teljesebben bontakoznak ki az intro- és az extraverzió jegyei. • Előkészíti a terepet a kondicionálás számára (ez az érzelmi reakciók következménye). Emocionalitás + introverzió • Érzelmi reakcióik gyakoribbak, így több alkalmuk van kondicionált reakciót kiépíteni. • A szocializáció során a kondicionálás gyakran büntetés következménye, így a kondicionált érzelmek kellemetlenek. • Eredmény: a kondicionált frusztráció és szorongás kialakulása. • Következmény: az emocionális introvertáltak fogékonyabbak a szorongással és a

depresszióval járó pszichés zavarokra. Emocionalitás + extraverzió • Az extrovertáltak agykérgül alacsonyabb arousalszintjük miatt kevésbé kondicionálhatók. • Nem tanulnak a büntetésből, így viselkedésük gyöngén szocializált és impulzív. • Az erősen emocionális extrovertáltak impulzívan válaszolnak az érzelmekre. • Eredmény szélsőséges esetben: pszichopaták, antiszociális személyiségek, szociopaták. Hippokratész és Galénosz személyiségtípusai az Eysenck-féle személyiségdimenziók függvényében. extrovertált introvertált emocionálisan labilis kolerikus (lobbanékony, forróvérű) melankolikus (szomorú, pesszimista) emocionálisan stabil szangvinikus (reményteljes, optimista) flegmatikus (apatikus, közömbös) Az agyműködés más fölfogásban: megközelítés és gátlás Jeffrey A. Gray elmélete - A viselkedést az agyi rendszereknek legalább két csoportja szabályozza. • megközelítő motivációk

(Indulj!-rendszer) • elkerülő (elforduló, averzív) motivációk (Állj!-rendszer) - A két agyi rendszer elnevezése Gray elméletében: • BAS 4: viselkedéses megközelítő rendszer (viselkedéses aktiváló rendszer)  a kívánatos ingerek felé mozdulásra ösztönöz („jutalomkereső”)  felelős a pozitív érzelmekért  impulzivitás: a jutalom jelzéseire való érzékenység dimenziója • BIS 5: viselkedéses gátló rendszer  a célok felé mozdulást gátolja  felelős a szorongás érzéséért  ha aktív, a személy abbahagyja az éppen végzett tevékenységet  szorongásvonás: a büntetés jelzéseire való érzékenység dimenziója - Gray föltételez egy harmadik idegrendszeri struktúrát: ez a „harcolj / menekülj”-rendszer. Ez akkor szervezi a viselkedéses választ, amikor a büntetés vagy a fájdalom már jelen van. Eysenck és Gray elméletének az összehasonlítása (a két elméletet gyakran szembeállítják

egymással) - Gray: • Az extraverzió és az emocionalitás nem alapvető jellemzők, mert levezethetők a szorongásból és az impulzivitásból. • Az emocionalitás a megközelítési és a gátló rendszerek aktivitásának az összege (pozitív és negatív érzelmek egyaránt járulnak hozzá). • Azok a legemocionálisabbak, akiknek mindkét rendszere erősen érzékeny. • Az érzelmileg stabil személyeknél a BAS és a BIS válaszkészsége is kicsi. • Extraverzió: azt ragadja meg, hogy a személy a jutalomra vagy a büntetésre alkalmas. Akik a jóra érzékenyek, extrovertáltak lesznek, akik a rosszra, introvertáltak 4 5 behavioral aprroach, activation system behavioral inhibition system 10 - Eysenck szerint a szorongásos zavarok az introverzió és az emocionalitás kombinációjából fakadnak. Gray véleménye: a zavarok a BIS érzékenységét tükrözik. Megközelítés, elkerülés, affektív élmény - Richard Davidson és kollégái: • A

félelem és az elkerüléssel összefüggő érzelmek átélése azzal a rendszerrel függ össze, amelynek része a jobboldali frontális kéreg. • A boldogság és a pozitív érzelmek átélésére való hajlam azzal a rendszerrel függ össze, amely részben a bal oldali homloklebenyben található. - Auke Tellegen és David Watson: az érzelmek pozitív és negatív tendenciákra oszthatók, amelyek viszonylag függetlenek egymástól. • Pozitív affektivitás: azokra a személyekre jellemző, akik alkatilag hajlamosak arra, hogy gyakran éljenek át pozitív érzelmeket. • Negatív affektivitás: azokra a személyekre jellemző, akik alkatilag hajlamosak arra, hogy gyakran éljenek át negatív érzelmeket. - Tellegen és kollégái elmélete érdekes hasonlóságot mutat Gray és Eysenck biológiai elméleteivel, de nincs alapunk arra, hogy az említett elméletek közé éles határt vonjunk. Szenzoros élménykeresés - A Marvin Zuckermann által tanulmányozott

dimenzió: szenzoros élménykeresés. - A magas szintű szenzoros élménykereséssel jellemezhető személyek jellemzői: • Állandóan új, változatos, izgalmas élményeket keresnek. • Gyorsabban vezetnek autót. • Nagyobb valószínűséggel élnek drogokkal, és több alkoholt fogyasztanak. • Jobban vonzódnak a kockázatos sportokhoz (ejtőernyőzés). • A hadseregben gyakrabban jelentkeznek önkéntesen harcoló alakulatba. • Szexuálisan tapasztaltabbak és aktívabbak, de a kapcsolat létrejötte után hajlamosabbak az elégedetlenségre. • Kedvelik a feszültségkeltő festményeket (pl. expresszionizmus) • Ugyanakkor: hajlamuk van az új, szokatlan dolgokra is (pl. meditáció) • A stimuláció fő forrása a más emberekkel való interakció. - Zuckermann fölfogásában a szenzoros élménykeresés az Eysenck-féle harmadik szupervonással (pszichoticizmus) áll kapcsolatban: a személy az intenzív élmények hajszolása közben nincs tekintettel a

társas konvenciókra. Elnevezése: impulzív szocializálatlan élménykeresés - A szenzoros élménykeresés biológiai funkciója: • A szenzoros élménykeresés valószínűleg a beérkező ingerlést szabályozó biológiai mechanizmusokkal függ össze. • A szenzoros élménykeresők nyitottak az ingerlésre. • Kétféle válasz lehetséges:  orientációs reakció (ez növeli a szenzoros bemenetet, és megismerhetőbbé teszi az ingert)  védekező válasz • A szenzoros élménykeresők gyakrabban mutatnak orientációs reakciót. • A szenzoros élménykeresők jól működhetnek a túlingerléssel jellemezhető helyzetekben, de ez a tendencia antiszociálissá válhat kevésbé megterhelő helyzetekben. • Az alacsony élménykeresési tendenciával jellemezhető személyek jobban alkalmazkodnak a legtöbb élethelyzethez, de „kikapcsolhatnak”, ha a dolgok túlságosan felpörögnek. - Az elkerülés, a pozitív viszonyulás és az impulzív cselekvés

magyarázata: Eysenck elkerülés neuroticizmus pozitív viszonyulás extraverzió Zuckermann neuroticizmus extraverzió Gray szorongáshajlam impulzivitás 11 impulzív cselekvés pszichoticizmus impulzív szocializálatlan szenzoros élmény keresés impulzivitás és alacsony szo- rongás Hormonműködés és személyiség A hormonműködés, a test és az agy - A nemi hormonok az élet korai szakaszától fontos szerepet játszanak (pl. a normális hímnemű embrióban magasabb tesztoszteron szintje) - Sokak szerint a hormonhatások úgy változtathatják meg az agyműködést, amely később előidézi a két nem eltérő viselkedését. - Az emlősszervezet fejlődésének alapvető sémája: női jellegű. • Akkor jön létre hím küllemű egyed, ha a genetikailag hím szervezet a fejlődés kritikus pontján megfelelő mennyiségű androgénhez jut. • Ha nincs megfelelő mennyiségű androgén, nőstény küllemű egyed fejlődik ki. • Ha a genetikailag

nőnemű szervezetet a fejlődés kritikus pontján tesztoszteronhatás éri, hím küllemű egyed fejlődik ki belőle. - A magzati fejlődés során a hímek és a nőstények is rendelkeznek androgénre reagáló receptorokkal, normális esetben csak a hímek jutnak annyi androgénhez, amennyi elég a maszkulinizációhoz. - A hímagy némileg eltér a nőstényagytól a szinaptikus kapcsolatok terén.6 Korai hormonális különbségek és a viselkedés - A gyermekek két csoportját vizsgálták (Reinisch kutatása): • Első csoport: olyan gyermekek, akiknek az anyját a terhesség alatt szintetikus hormonnal kezelték (ezek úgy hatnak, mint a férfi nemi hormonok). • Második csoport: az előző gyermekek azonos nemű testvérei tartoztak ide. - A gyermekekkel önjellemző kérdőívet töltettek ki; az itt szereplő szituációk alapján a fizikai és a szóbeli agresszió, a visszavonulás és a nem agresszív megküzdés lehetőségét akarták megbecsülni. - Két hatás:

• A fiúk hajlamosabbak voltak a fizikai agresszió választására, mint a lányok. • Azok a gyermekek is gyakrabban választották a fizikai agressziót, akik szintetikus hormonhatásnak voltak kitéve (a fiúk és a lányok is). - Ami biztos: a hormonhatás befolyásolja a viselkedést; ami nem világos: hogyan érvényesül ez a hatás. • Állatvizsgálatok: a hím nemi hormonok hatása növelheti az agresszív megnyilvánulások számát. • Viszont a gyerekeknél nem az agresszív cselekedeteket mérték, hanem a rá vonatkozó önjellemzéseket. - Berenbaum és Hines vizsgálata: • Olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek a genetikai zavara magas androgénszinthez vezetett a méhen belül és a születés után. • 3–8 éves korukban megfigyelték őket (illetve azonos nemű rokonaikat), mennyi ideig játszanak lányos vagy fiús játékokkal. • Az androgénhatásnak kitett lányok több ideig játszottak fiús játékokkal. • A fiúknál nem befolyásoljta a

játékidőt a hormonhatás. - Egyes kutatások eredményei: a születéskori hormonszint összefügg a fiúcsecsemők első másfél évében mutatott bátorságával vagy félénkségével. A tesztoszteron és a felnőtt személyiség - Ezen a területen jelentős: James Dabbs és kollégái munkája. - A tesztoszteron szintjét nemcsak a szexuális magatartásformákkal kapcsolják össze, hanem az antiszociális viselkedéssel is. - A tesztoszteron és az antiszociális magatartás kapcsolatának a vizsgálata: • Börtönlakó férfiak elő- és börtönélete: a magasabb tesztoszteronszintű fegyencek gyakrabban sértették meg a börtön szabályait, dominánsabbak voltak, és nagyobb valószínűséggel követtek el erőszakos bűncselekményt. 7 6 A homoszexuális férfiak agyának szerkezete nagyobb hasonlóságot mutat a nők, mint a heteroszexuális férfiak agyi szerkezetével. 7 Hasonló eredményt hoztak a női elítéltek és a késő serdülőkorú férfiak körében

végzett kutatások. 12 Az USA hadseregének a veteránjai: a magasabb tesztoszteronszintű személyek gyakrabban hagyták el szolgálati helyüket, keveredtek konfliktusba kortársaikkal, több szexuális partnerük volt, több alkoholt vagy drogot fogyasztottak. A hatások erősebbek voltak az alacsony társadalmi és gazdasági státusú férfiaknál. • Fölmerülő lehetőség: a magasabb státusú férfiaknál azért kisebb ez a hatás, mert arra szocializálják őket, hogy alávessék magukat a tekintélynek. • Bár a magas státus csillapíthatja a káros hatásokat, az újabb kutatások arra utalnak, hogy a magas tesztoszteronszint az alacsonyabb státusú foglalkozások felé irányítja a férfiakat. A magasabb tesztoszteronszintű férfiak jellemzői: • Kisebb valószínűséggel házasodnak meg, ha igen, akkor nagyobb valószínűséggel váltak el, több esetben tartottak fönn házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, és követtek el házasságon belüli

erőszakot. • Társalgás közben kevésbé barátságosan mosolyognak. • Tekintetük révén több dominanciát fejeznek ki. • - - A hormonok ciklikus hatásai a viselkedésre - A tesztoszteronszint megemelkedik a pozitív élményeket követően (ezek az élmények nem föltétlenül járnak együtt nagy erőfeszítéssel). - A tesztoszteronszint emelkedik a versenyhelyzetben elért sikert követően, visszazuhan a kudarc vagy megaláztatás után. - A szint nő a szexuális együttlétet követően (férfiaknál és nőknél is). - A szintnövekedés fokozza a szexuális aktivitást. - Az emelkedés hatására a személy magabiztosabbnak érzi magát, és olyan helyzetet keres, ahol bizonyíthatja dominanciáját. - A szintcsökkenés hatására a személy bizonytalanabbnak érzi magát, és kerüli az újabb versenyhelyzeteket. A pszichés működés zavarai A szorongás és a szociopátia biológiai alapjai - Eysenck elmélete: • Az introvertáltak érzelmi

asszociációi könnyen kialakulnak. Ha gyermekkorukban gyakran kapnak büntetést, akkor azt tanulják meg, hogy sok ingerre szorongással reagáljanak Ha emellett a személy érzelmi rendszere is érzékeny, a szorongásos válaszok még erősebben rögzülnek; lehetséges eredmények: fóbiák, szorongásos rohamok, kényszeres zavarok, depresszió. • Az extrovertáltak kevésbé érzékenyek a szocializáció folyamán őket ért büntetésekre. Eredmény: impulzivitás, illetve képtelenek arra, hogy kordában tartsák antiszociális késztetéseiket Szélsőséges eset: szociopátia. - Elképzelés: a szociopaták nem tanulnak könnyen a büntetésből. • Kísérlet kártyával: a nyerést vagy veszítést a kísérletvezető manipulálta (egyre gyakoribbá vált a vesztés). • Ha azonnal kellett meghozni a döntést, hogy abbahagyják-e a játékot: a szociopaták tovább folytatták. • Ha volt öt perc a döntés átgondolására: eltűnt a különbség. • Vagyis: a

szociopaták is képesek tanulni a büntetésből, csak nem figyelnek eléggé a büntetésre, ezért nem tanulnak tőle. Gyógyszeres kezelés - Kemo- vagy farmakoterápia: gyógyszeradagolást magában foglaló kezelés (számos esetben, ha megváltoztatjuk a biológiai működéseket, ez hatással van a zavar megnyilvánulására). - Kezelések: • mániás-depressziós (bipoláris) pszichózis: lítium (enyhíti a tüneteket, képes megelőzni azok megjelenését, de vannak komoly mellékhatásai is) • skizofrénia: oka valószínűleg az agyi dopamin magas szintje 13 III. Típusok és vonások Típusok és vonások - Típuselméletek: a típus éles határokkal rendelkező, nem folytonos tagsági kategória. • Az emberek típusba sorolása legalább Hippokratészig vezethető vissza; négy típus:  kolerikus (ingerlékeny)  melankolikus (lehangolt)  szangvinikus (derűlátó)  flegmatikus (nyugodt) • Carl Gustav Jung tipológiája (1933) 8 

introvertáltak (visszafogottabb, magányos)  extrovertáltak - Vonáselméletek: • A személyek folytonos változók vagy dimenziók mentén különböznek egymástól. • Az emberek ugyanazon személyiségjellemzőik mértékében térnek el egymástól. - Ma csak Eysenck foglalkozik a típus fogalmával, de a korábbitól eltérő módon. - Fölmerülő kérdés: mely vonások alapvetőek a személyiségben, és hány vonás elég ahhoz, hogy érdemes legyen számolni velük. Faktoranalízis - Bonyolult statisztikai eljárás (széles körben csak a számítógépek terjedése óta alkalmazzák). - Alapföltevése: ha két vagy több jellemző sok ember vizsgálata során együtt jár, akkor fölmerül a gyanú, hogy ezek egy közös mögöttes vonást tükröznek. - Az együttjárások mintázatának a vizsgálatából megítélhető a megfigyelt tulajdonságok mögött álló vonásdimenziók strukturális szerveződése. - Ezt az együttjárást a korrelációs

együttható fejezi ki, de ez két változó korrelációs mátrixából indul ki. - Faktoranalízis: sok változó korrelációs mátrixából indul ki. - Folyamata: • mérési anyagok gyűjtése sok változó mentén sok személytől • a mérés formája: önjellemzés, más személyek értékelése vagy a nyílt viselkedés megfigyelők általi kódolása • korrelációs számítás végzése • létrejön a korrelációs mátrix; ebből: faktorkivonás • a faktorsúlyok alapján való jellemzés • a faktorok elnevezése (ez egy nagyon szubjektív mozzanat) - Munkaeszközként három föladatot lát el: • a személyiség sokféle megnyilvánulását kezelhetőbb számú vonásra csökkenti • érvekkel szolgál, hogy melyik vonásokat tartsuk fontosabbnak a többinél • eldöntheti, hogy egy vonás mérésénél melyik eszközt használjuk - Fontos, hogy milyen adatokat gyűjtünk. Két módszer, hogy hogyan döntsük el, milyen mérési adatokat gyűjtsünk: • a

tapasztalatból való kiindulás (Cattell) • az elméletből való kiindulás (Eysenck) • eltérő elméleti alapok (Harrison Gough, Jerry Wiggins) Raymond Cattell megközelítése - lexikális (szótári) megközelítés 8 Jung a típuscímkéket csak a könnyebbség kedvéért használta. 14 - - • A vonások létezésére vonatkozó hasznos információforrás a nyelv. • A nyelvek mindegyike tartalmaz szavakat a létező viselkedéses tulajdonságok leírására. • A fontosság lexikális kritériuma: egy vonás fontosságát mutathatja az is, hogy hány szóval lehet leírni. • Cattell 4500 vonásból indul ki; ebből egy 171 tagú tulajdonságlistát készít. • Ezen tulajdonságok mentén ön- és társjellemzéses adatokat gyűjt, és ez alapján 35 tagúra szűkíti a listát. • Elvégzi a faktoranalízist. • Az így kapott faktorok azok a dimenziók, amelyek Cattell szerint fontosak a személyiségben. többváltozós megközelítés • Nemcsak a

szótárt kell fölhasználni, hanem egyéb adatokat is: az önjellemző kérdőív adatait, a megfigyelői értékeléseket és az objektív viselkedéses adatokat. • Ez a megközelítés a személyiség számos megnyilvánulását egyidejűleg veszi figyelembe. Cattell végső következtetése: a személyiség lényegében 16 dimenzió mentén írható le. • tartózkodó – szívélyes • konkrét gondolkodású – absztrakt gondolkodású • túlérzékeny – érzelmileg stabil • önalávető – uralkodó • komoly – eleven • szabályok alól kibúvó – szabálykövető • félénk – bátor • számító, haszonelvű – érzelmi beállítottságú • bizalomteli – gyanakvó • praktikus – fantáziadús • egyenes – titkolózó • magabiztos – aggódó • hagyományszerető – kísérletező kedvű • csoportember – önálló • hibatűrő – perfekcionista • nyugodt – feszült Eysenck vonásmodellje - Akiket fölhasznál: •

Hippokratész és Galénosz tipológiája; amit kutat: a négy típus elképzelhető-e két szupervonás magas és alacsony értékeinek a kombinációjaként • Jung és Wilhelm Wundt megfigyelései - Az ókori megfigyeléseket két mögöttes dimenzió mentén rendszerezi. • introverzió–extraverzió; pl. a következő tulajdonságokra vonatkozik:  társaságkedvelés  izgalomkeresés  élénkség  cselekvőkészség  dominancia • érzelmi labilitás–stabilitás (neuroticizmus); pl. a következő tulajdonságokra vonatkozik: milyen könnyen és gyakran  borul ki  keseredik el  lesz rosszkedvű  szorongó és levert - A két dimenziót az Eysenck Személyiség Kérdőívvel (EPQ) mérik. - Eysenck szerint a típusdimenziók vonásokból épülnek föl. - A vonások szokásválaszokból állnak, amelyek specifikus válaszokból származnak. - Szerinte minden szint szerepet játszik a viselkedésben, de a típusok szintje a legfontosabb. - Úgy véli,

a két típusdimenzió az idegrendszer működésének kétféle aspektusával áll kapcsolatban. 15 - Szerepel nála egy harmadik dimenzió is: pszichoticizmus (ez pszichotikus vagy szociopátiás viselkedésre hajlamosít). - Eysenck (1975) nyomán: érzelmileg kiegyensúlyozatlan csöndes pesszimista emberkerülő megfontolt melankolikus merev szeszélyes szorongó tartózkodó aktív optimista impulzív változékony kolerikus izgulékony agresszív nyugtalan sértődékeny introvertált extrovertált - érzelmileg kiegyensúlyozott passzív gondos komoly békés flegmatikus megfontolt megbízható kiegyensúlyozott nyugodt szociábilis társaságkedvelő bőbeszédű készséges szangvinikus könnyed élénk gondtalan vezető Eysenck és Cattell különböző pontból indulnak ki, az általuk kapott faktorstruktúrák mégis hasonlóságokat mutatnak; sokat vitáznak egymással, hogy ezek a hasonlóságok mit jelentenek. • Cattell bírálata: Eysenck

kérdőívtételei nem fedik le teljesen a személyiséget. • Eysenck válasza: ő nem állítja, hogy a személyiség alapdimenziója csak ez a két faktor lehet. Eltérő elméleti alapok: a népnyelvi fogalmak és az interperszonális kör - Harrison Gough • A társas viselkedés bizonyos jellegzetességei minden kultúrában közösek; ok: ezek a társas interakciók természetes következményei. • Ezeket a jellegzetességeket népnyelvi fogalmaknak nevezi; pl. társas felelősségtudat (ez a hajlam személyenként változó erősségű) • A népnyelvi fogalmak az emberi személyiség alapvető dimenzióit képviselik. • Kifejleszti a Kalifornia Pszichológia Leltárt (a tíz skála alapjai: a népnyelvi fogalmak). - Jerry Wiggins • Elméletből kiinduló megközelítés. • A társas vonatkozásokat hangsúlyozza. • Az emberi kapcsolatok nyolc mintázatát két alapvető vonásdimenzió mentén rendezi el. Ezt nevezi interperszonális körnek magabiztos,

arrogáns, számító domináns hidegszívű társaságkedvelő, extrovertált melegszívű, barátságos közömbös, introvertált igénytelen, leleményes bizonytalan, önalávető 16 A „Nagy Ötök” (Big Five) - Kezd kialakulni egy egyetértés: a személyiség alapszerkezete öt magasabb rendű faktorból áll. • extraverzió (magabiztosság, az impulzusok szabad áramlása, dominancia és önbizalom; rendszerint beleértik a társaságkedvelés hajlamát is) • barátságosság vagy kellemesség  melegség és szeretetreméltóság  egyesek szerint: engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás, érzelmi támogatás  a dimenzió másik véglete: kellemetlenség (másokkal való ellenkezés, ami ellenségességgé válhat) • lelkiismeretesség  gyakori: tervezés, kitartás, a célokért való küzdelem  ez az elnevezés nem a legjobb, mert ez a kellemesség faktoron is magas faktorsúllyal szerepel  más elnevezések: akarat,

leszabályozottság, felelősség • emocionalitás vagy neuroticizmus  ezt a legtöbben Eysenckhez hasonlóan értelmezik  lényegi eleme: szorongásélmény • intellektus  Cattell már korán mérte az intelligenciához kapcsolódó személyiségtulajdonságokat, de később fölhagyott ezzel, és a megmaradt tulajdonságokra a kultúra kifejezést használta.  Peabody és Goldberg: ha a személyek jellemzésében intelligenciamutatók is szerepelnek, akkor azok összeolvadnak a kultúraskálákkal, így a faktort helyesebb intellektusnak nevezni.  Paul Costa és Robert McCrae: helyesebb lenne a tapasztalatok iránti nyitottság kifejezés használata (ez viszont csak a képzeletgazdagságot érintené, a logikus gondolkodást nem). - Az ötfaktoros modell története • Először azért mellőzték, mert a legtöbb szakember más elméletet követett. • Később azért mellőzték, mert más kérdések kerültek a középpontba. • A mellette szóló első

közlemény megjelenése: 1949 (D. W Fiske) • ’60-as évek: több kutató is arra a következtetésre jut, hogy az adatokat a legjobban öt faktor magyarázza. - Még mindig komoly vita folyik arról, hogy mi az öt dimenzió tartalma; két ok: • A faktorok elnevezése szubjektív dolog, és nem könnyű kideríteni, hogy a magas faktorsúlyú tételekben mi a közös mozzanat. • A faktorok tartalma a mérési mutatóktól függ. - Az ötfaktoros modell bizonyos elemei más modellek elemeihez hasonlatosak. • Kettő szinte azonos Eysenck két dimenziójával; fölvetik, hogy a harmadik dimenzió (pszichoticizmus) azokat a jellemzőket fogja össze, amelyek a barátságosság és a lelkiismeretesség faktorához tartoznak. • Cattell skálái is megközelíthetők az ötfaktoros modellel (a 16 faktor másodrendű analízise két olyan faktort eredményezett, amelyek hasonlítanak az Eysenck-féle szupervonásokra). Ráadásul más kutatók nem tudták megerősíteni az ő 16

faktorát (független elemzésekben legfeljebb csak hetet tudtak azonosítani). • Jerry Wiggins interperszonális köre az ötfaktoros modell első két faktorát foglalja magában. Ráadásul Wiggins és Trapnell újabb skálákat adott a modellhez, így az még inkább hasonlít az ötfaktoros modellhez. • Harrison Gough 20 népnyelvi fogalmi skála faktoranalízise után négy faktort kapott, ami szerinte hasonlít az ötfaktoros modell négy összetevőjéhez (nála az emocionalitás nem alkot külön faktort). - Az ötfaktoros modell a fölérendelt vonások modellje; kérdés, hogy vesztünk-e valamit, ha az alacsonyabb szintű vonásokat egyesítjük a fölérendelt vonások létrehozása érdekében. • Az adatok alapján úgy tűnik, igen. • Egy körvonalazódó egyezség: a fölérendelt vonások alkalmazásával könnyebben fejben tartható és kezelhetőbb képet kapunk, míg a finomabb fölbontású vonások használatával nagyobb előrejelzési pontosságot

érhetünk el. - A vonások nomotetikus és idiografikus fölfogása • Föltételezés: az emberi vonások vizsgálatának akkor van értelme, ha mindenkire érvényes személyiségdimenziókat sikerül föltárni. • Nomotetikus megközelítés:  A vonások valóban léteznek, és mindenki számára ugyanazzal a pszichológiai jelentéssel bírnak. 17 • • •  A hangsúly a személyek közötti összehasonlításon van.  Az emberek csak abban különböznek, hogy a vonások milyen mértékben jellemzik őket. Idiografikus megközelítés (Gordon W. Allport):  A hangsúly az ember egyediségén van.  Léteznek olyan vonások, amelyekkel csak egy-egy ember rendelkezik (ahány ember, annyi önálló vonás létezhet).  Az embereket sokszor nem lehet összehasonlítani egymással, mert mindenki más skála mentén helyezhető el.  Még ha ugyanaz a vonás megtalálható is két személyben, számukra a vonások jelentősége annyira eltérő lehet, hogy

értelmes módon nem hasonlíthatók össze. Bevezetik a metavonás fogalmát arra, hogy egy vonás egyáltalán megvan-e egy emberben. A két szemlélet képviselői nem vetik el teljesen a másik elméletet.  A nomotetikus megközelítés hívei nem vetik el, hogy minden ember egyedi, de az egyediséget a vonásdimenziók mértékének egyedi kombinációjában látják.  Az idiografikus megközelítés hívei úgy vélik, a nomotetikus elmélet csak megközelítő eredményekhez vagy túlegyszerűsítéshez vezet. Vonások, helyzetek, interakcionista megközelítés - A vonáselmélet föltételezése: a vonások a személyiség olyan stabil jellemzői, amelyek széles körben befolyásolják a viselkedést. - Úgy gondolták, a vonásban megnyilvánuló egyéni különbségeknek együtt kell járniuk a vonásnak megfelelő viselkedés különbségeivel. Viszont az ilyen mutatók nem korreláltak jól egymással - És ha a vonások nem jelzik előre az emberek viselkedését,

akkor mi a haszna a vonás fogalmának? Ez a kérdés jelentős vitát és az álláspontok sarkítását váltotta ki. - A vonásmegközelítés kritikai vonulatai: • szituacionizmus • interakcionizmus Szituacionizmus - A viselkedés meghatározásában a helyzeti változók többet számítanak, mint a személyiségváltozók. - Ezt a szemléletet gyakran azonosítják a szociálpszichológusok nézetével; ők a társas környezet szerepét hangsúlyozzák (nem a személyiségét). - Ez az első megoldási kísérlet a személyiségvonások és a viselkedés közti alacsony korrelációs értékek problémájára, így sok túlegyszerűsítés jellemzi. - Az ebből a szempontból végzett korrelációk nagyjából ugyanolyan mértékűek voltak, mint a személyiségegyütthatók; vagyis: a szituacionizmus semmivel sem adott jobb választ, mint vonáspszichológia. Interakcionizmus - A személyiségvonások és a helyzetek egymással kölcsönhatásban befolyásolják a

viselkedést. - A kölcsönhatás azt jelenti, hogy a helyzetbeli különbségek különböző emberekre eltérő módon hatnak. Pl • A stressz fokozhatja a lehangoltságot, de csak a depresszióra hajlamos személyeknél. • A helyzeti változó bizonyos személyeknél egyfajta, másoknál másfajta viselkedést okoz: a stresszkeltő helyzet az extrovertáltakat társkeresésre készteti, az introvertáltakat az emberektől való visszavonulásra. - A kölcsönhatás hozzáadódhat az egyik vagy mindkét főhatáshoz (vonás és helyzet), de fölléphet azok nélkül is. - Egy másik leírás: • Gyönge helyzet: bizonyos helyzetek a személyiség megnyilvánulását minden további nélkül megengedik (de aktívan nem hívják elő). • Erős helyzet: más helyzetek a viselkedést meghatározott mederbe kényszerítik, és ez megakadályozza a személyiség megnyilvánulását (pl. hadsereg) - Az emberek aszerint is különböznek egymástól, hogy milyen válaszokat váltanak

ki másokból. Konzisztencia (állandóság) - Az önjellemzések és a viselkedés közti gyönge kapcsolat egyik magyarázata arra épül, hogy bizonyos emberek viselkedéses jellemzői kevésbé következetesek, mint másoké. 18 - Az önjellemzések kevésbé jelezték előre a viselkedést, ha a személyek következetlennek vallották magukat. - Az önjellemzések jól jelezték előre a viselkedést, ha a személyek következetesnek vallották magukat. IV. A klasszikus pszichoanalízis - pszichoanalízis • Freud vezette be egy előadás-sorozatban (Egyesült Államok, 1909) • a tudattalan freudi értelmezése: a gyermekkor elfogadhatatlan vágyai 9 a tudattalan részévé válnak, de megőrzik befolyásukat (hatásuk: álom, nyelvbotlás, tudattalan modorosság) • módszere: az analitikus irányításával történő szabad asszociáció • Freud (Álomfejtés, 1900)  Az álmok a vágyteljesítés rejtett kísérletei.  Az álmok az egyén azon elfogadhatatlan

vágyait fejezik ki, amelyek az elfojtás révén a tudattalanba kerültek. • két fajta  látens (rejtett)  manifeszt (nyílt) A tartalom a látensből az álommunka révén válik nyílttá. • Az álommunkának úgy kell kódolnia a rejtett tartalmat, hogy az elérje a tudatot. • Ha az álommunka kudarcot vall, szorongás lép föl. • Elfojtás (Freud elmélete a tudatalattiról): bizonyos gyermekkori élmények annyira traumatikusak, hogy ha belépnének a tudatba, az egyénen teljesen elhatalmasodna a szorongás (az előző eset szorongását a tudat még elviseli, ezt már nem tudná). Sigmund Freud (1856–1939) - Korai írásai a későviktoriánus időszakban íródtak (1800-as évek vége). • Ekkor a közép- és felsőosztály tagjai úgy tekintenek az emberre, mint aki elérte a civilizáció felsőbbrendű állapotát, sőt a tökéleteshez közelít. • Az emberi szexualitásról alig vettek tudomást, és nyíltan nem beszéltek róla. - Ezzel szemben

Freud nem úgy beszél az emberről mint Istenhez hasonlatos élőlényről, hanem úgy tekinti, mint primitív állatot, akit nem tudatos belső erők vezetnek („szexuális és agresszív vágyak által motivált lények). - Szerinte a civilizáció fejlődése során három traumatikus sokkhatás érte az emberiség önimádatát. • Kopernikusz fölfedezése: a Föld nem a világegyetem középpontja. • Charles Darwin kijelentése: az ember az állatokhoz hasonlóan az evolúció terméke. • Freud: az emberek tudattalan és nem kontrollált erőknek vannak kiszolgáltatva. - Freud nézetei több szempontból is botrányt keltettek. • Élesen szemben álltak az általános föltételezésekkel. • Nagy hangsúlyt fektetett a szexualitásra (főleg a gyermekire). • További gyanakvást táplált, hogy zsidó származású volt. - Előzmények: • Darwin: minden élőlényt túlélési és fajfenntartási ösztönök irányítanak. Ezek az ösztönök fogalmilag azonosak

Freud szexuális és életösztön-fogalmával • Schopenhauer és Nietzsche: az embert tudattalan és irracionális erők ösztönzik. • A fizika és a kémia fölfogása: Freud úgy tekint az emberre, mint energiarendszerre. • Hat rá a megmaradás elve; ez jelenik meg abban, hogy az impulzusoknak mindenképpen kifejezésre kell jutniuk. - Az emberi viselkedés szimbolikus. A lélek topografikus modellje - A léleknek két tartománya van. 9 A klasszikus freudi értelemben ezek csaknem kizárólag szexuálisak. 19 Tudatos élmények: azok a gondolatok, érzések, viselkedések, amelyeknek az adott pillanatban tudatában vagyunk. • Események, amelyek aktuálisan kívül esnek a tudatosságon, de könnyen a tudatba hívhatók. Freud ehhez a kettőhöz kapcsol egy harmadikat, és ez a három tartomány alkotja azt a konfigurációt, amelyet lelki topográfiának nevez. • tudatos • tudatelőttes • tudattalan tudatos • Nagyjából a hétköznapi értelemben

használja. • Az a lelki terület, amelyről pillanatnyilag tudomásunk van. tudatelőttes • A normál emlékezetet tartalmazó terület. • Elemei aktuálisan kívül esnek a tudatosságon, de könnyen a tudatba hozhatók. tudattalan • A mindennapi szóhasználattól eltérő módon használja. • Az a lelki terület, amely közvetlenül nem hozzáférhető a tudatosság számára. • A szorongással, konfliktussal, fájdalommal asszociálódott vágyak, érzések gyűjtőtere. • Ha valami ide kerül, az többé nem tűnik el innen. • Az itteni dolgok folyamatos hatást gyakorolna a viselkedésre. • Az igazán fontos működések itt zajlanak. • Egy versengő és konfliktuózus tudattalant föltételez. Az emberi lélek egy jéghegyhez hasonlítható. • Tudatos: a jéghegy csúcsa. • Tudattalan: a jéghegy víz alatti része (ez jóval nagyobb). • Tudatelőttes: a tudattalan azon része, amely még látszik a vízen keresztül. A tudattalan mai fölfogása: •

Világos: a tudatosságon kívül történő események is hatással vannak arra, ami a tudatban zajlik. • A tudattalant továbbra is az elme azon részének tekintik, amely nem hozzáférhető, de ennek nem az az oka, mint amit Freud föltételezett. • Mai nézőpont: a tudat egyfajta munkaterület, ahol a következők történnek:  információk mérlegelése  ítélet- és döntéshozatal  szándékok megformálása • Ha ezek a folyamatok megszokottá válnak:  automatikusan kezdenek működni  kikerülnek a tudatos ellenőrzés alól • Ami a dolgokat megszokottá teszi:  veleszületetten rutinszerű (pl. szívverés, emésztés)  gyakorlás útján10 • A hipnóziskutatás is azt bizonyítja, hogy létezik tudattalan lelki tartomány. • Seymour Epstein  Freud által elképzelt kaotikus tudattalan kialakulása valószínűtlen.  Az általa elképzelt tudattalannak sokkal nagyobb az adaptív értéke. A tudattalan folyamatok formális mérési

módszerei: projektív eljárások. • Ezek az eszközök olyan ingerekkel szembesítik az embereket, amelyekre nincs kulturálisan megszabott válasz. • Pl.  asszociációs eljárás (hívó szóra, képzetre kell azonnal válaszolni)  konstruktív technikák (történeteket kell alkotni)  kiegészítéses módszer (a hiányos ingereket kell befejezni) • - - - - - 10 Vizsgálat: az emberek nem képesek pontosan beszámolni arról, milyen alapon hozzák meg döntésüket, helyette sztereotípiákra támaszkodnak. 20 • Ilyen pl. a Rorschach-teszt („tintafoltmódszer”): ez érdekes, de komoly pszichometriai nehézségei vannak Szorongás - Szorongás: olyan kellemetlen belső állapot, amelyet az emberek igyekeznek elkerülni (vagy megszabadulni tőle). - Freud szerint: • A libidinális energia egyfajta fölszabadulása, ha annak követlen kifejeződése gátolt. • Később úgy gondolja, hogy a szorongás egy veszélyjelző. - Freud három fajtát

különböztet meg. • reális (valós fenyegetések vagy veszélyek miatt) • neurotikus (attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek ellenőrzésünk alól, és olyasmit teszünk, amiért büntetés jár; az ösztönén vágyaiból ered) • morális (akkor lép föl, ha megszegtünk, vagy megszegni készülünk egy introjektált erkölcsi szabályt – tulajdonképpen a lelkiismerettől való félelem) A neurotikus és a normális személy - Néhányan: mindenki neurotikus (mindenkiben van neurotikus, bűnözői, sőt pszichotikus hajlam). 11 - Neurotikus személy. • Nem képes kialakítani a kompromisszumok egyensúlyát. • Kényszeresség, kiegyensúlyozatlanság; követelődző, féltékeny, másokat akar birtokolni, önsajnáló, hisztérikus, vádaskodó. • Kialakíthat testi tüneteket; fekélybetegség, ekcéma, funkcionális süketség, sántaság, bénaság. • A neurózisok a kontrollálatlan én-központúság tükröződései. 12 • Fő ok:

gyenge mentálhigiéné (kedvezőtlen neveltetés, szükségletek, késztetések, gondolatok sikertelen valóságpróbája). • Ha az erők természete olyan, hogy a cselekvés automatikus ismétlődését idézi elő, akkor a cselekvés neurotikus, az erők pedig neuróziskeltők (ez adja az emberi viselkedés pszichopatológiás jellegét). • A valódi neurózisban a tudattalan a domináló tényező. - Normális ember. • Késztetéseit képes egyensúlyban tartani. • A cselekvést megfelelő időben, helyen, és jó eszközökkel hajtja végre, saját lelkiismerete által állított normák szerint. • A tudat-előttes minden életvezetésben benne van. • Folytonosság: a normálistól az abnormálisig visz (ez nem a folyamatok, hanem a tünetek kontinuuma). • Vannak határesetek (enyhén neurotikus, félig pszichotikus, paranoiás emberek). 13 • Pszichotikusok, neurotikusok: a menekülés kerül túlsúlyba. • Normális személy: a konfrontáció a vezérlő

folyamat. - Néhány folyamat, amely belső természeténél fogva az abnormalitásnak, illetve normalitásnak kedvez. Abnormalitást előidézők. Menekülés keresése (fantázia). Hatástalan elfojtás (zavaró következménnyel). Normalitást előidézők. Szembenézés a problémákkal (realitásvizsgálat). Hatásos elfojtás (a nemkívánatos késztetések és gondolatok tökéletes kizárása). Öncsalás. Önismeret. Dezintegráció (leválás, disszociálódás). Integráció (progresszív szerveződés). A gondolkodás beszűkülése a konkrét föltételekhez való Elvonatkoztatás (a dolgokról való gondolkodás képessége). igazodásra. Kontrollálatlan impulzivitás. Frusztrációszűrés. Fiatalkori fixáció. Az életkornak és a tapasztalatnak megfelelő szintű autonómia. 11 Ez összhangban van a freudi állásponttal; szerinte véleménye nem korlátozódik a beteges folyamatokra, hanem az ember mentális életének minden formáját jellemzi. 12 A neurotikus

ember mindent megtesz azért, hogy szeressék, kivéve, hogy szeretetre méltóvá tegye magát. 13 Leíró szinten: a normalitás és az abnormalistás csak fokozati kérdés. 21 - Freud: elmosta a neurotikus és a normális pszichikus működés közti határvonalat (minden embernél antiszociális késztetésekkel és elfojtásokkal terhelt tudattalant tételezett föl). Az egészséges ember egója sokkal tevékenyebb, autonómabb, mint Freud elméletében. Elfojtás (represszió) - Alapvető elhárító mechanizmus. - Freud gyakran fölcseréli az elhárítás fogalmával. - Fajtái: • tudatos  Ilyenkor megfeleltethető az elnyomásnak (szupresszió).  A személy megpróbál egy gondolatot távol tartani a tudatossággal. • tudattalan (legtöbbször ilyennek föltételezik) - Az elfojtás funkciója: az elfogadhatatlan impulzusok kívül tartása a tudatosság körén. - Szerepe különösen fontos az ösztönén-impulzusok vonatkozásában (vagy más fájdalmas,

lehangoló esetben). - Kiszoríthatók azok az események, amelyek konfliktusba kerülnek a felettes én értékeivel (pl. az emberek a világ egyes részein éheznek, mi pedig semmit nem teszünk ellene). - Az elfojtás egyéb jellegzetességei: • Az elfojtás tárgya függ attól, mit büntettek (ez időben és kulturálisan különböző). • Az elfojtás tárgya függ attól, milyen értékek vannak a felettes énben. • Nem föltétlenül tökéletes; eredmény: részleges elfojtás. • Mivel hatékonyan működik, mindenki használja. • Nagyobb szorongástól és fájdalomtól óv meg. • A túl gyakori elfojtás nem jó: a személyiség önmaga ellen dolgozik, mert az elfojtás sok energiát köt le, így kevesebb marad belőle adaptívabb célokra. - A gondolatok elnyomásának akaratlan hatásai: • Az emberek néha tudatos erőfeszítéseket tesznek, hogy bizonyos gondolatokat a tudatukon kívül tartsanak. Ilyenkor megpróbálnak nem gondolni valamire. Ez az

elnyomás néha működik, néha nem • Pl. a valamire nem gondolásnak mellékhatásai lesznek: megnőhet a gondolat későbbi megjelenésének a valószínűsége (főleg akkor, ha érzelmekkel teli) • Kísérletek:  1. A gondolat addig tartható távol, amíg a mentális apparátus teljesen lefoglalt, de amint szabad hely keletkezik, a gondolat elfoglalja azt.  2. Visszacsapás keletkezik: akiktől először azt kérték, ne gondoljanak a jegesmedvére, később viszont azt, hogy gondoljanak, sokkal következetesebben és gyakrabban tették ezt, mint akiket arra kértek, hogy gondoljanak a jegesmedvére. • Wegner: hagyni kell, hogy a gondolat ránk törjön. Ha csökkentjük az elhárítást, azzal csökkentjük a nem kívánt gondolat nyomását, és az magától eltűnik. Elvétések (parapraxiák) - Ide tartoznak: memóriazavarok, nyelvbotlások, balesetek stb. - Felejtés: • A legegyszerűbb elvétés. • Pszichoanalitikus szempontból: elfojtást tükröz

(kísérlet a fenyegető gondolatnak a tudattól való távol tartására). • Sikeres elfojtásnak tekinthető. - Elszólás vagy nyelvbotlás: • Akár szóban, akár írásban: sikertelen elfojtásnak tekinthető. • A személy véletlenül, részben vagy egészben kifejezi a tudattalan gondolatot, annak ellenére, hogy igyekszik azt elrejteni. 22 Pl. valakinek ambivalens érzelmei vannak a szerelmével kapcsolatban, és azt mondja neki: „szeretnélek megölni” – a „szeretnélek megölelni” helyett. • Gyakran kapcsolatban állnak a szorongással. • A legtöbb ember fáradtságnak, figyelmetlenségnek, sietségnek tulajdonítja. Freud véleménye: ezek elősegítik az elszólásokat, de nem okozói azoknak Baleset: • Először el kell dönteni, valóban balesetről van-e szó. • Ha annyit tudunk, hogy egy motorcsónak elütött egy búvárt, balesetre gondolunk. De ha a tapasztalt búvár nem jelezte, hogy ott van, és nem ellenőrizte, jön-e csónak:

gondolhatunk arra, hogy a búvár tudat alatt meg akart sérülni. • A balesetek sérülést okoznak, így több funkciót is betölthetnek.  rossz érzést okozni annak, aki számára fontosak vagyunk  büntetés saját magunk számára • - Álmok - Az álom Freud szerint: „a tudattalanhoz vezető királyi út”. - Kétféle álomtartalom: • manifeszt (nyílt): az álmodó tényleges álomképei (hétköznapi értelem) • latens (lappangó)  Azok a tudattalan gondolatok és vágyak alkotják, amelyekből kialakul a manifeszt tartalom.  Ez szabja meg az álom formáját.  Három forrás:  Szenzoros ingerlés (pl. kutyaugatás, vihar): beépül az álomtartalomba, így az álom az alvás őrzője (a külső inger beépítése megakadályozza a fölébredést).  Aktuális nappali élménymaradványok (ezek beépítése is megakadályozza a fölébredést).  Az ösztönén tudattalan impulzusai (ezek gyakran gyermekkori konfliktusokhoz kapcsolódnak).

Freud: minden álomban van valamilyen tudattalan impulzus, de nem biztos, hogy van benne szenzoros élmény vagy nappali élménymaradvány. - A két álomtartalom közti kapcsolat: a manifeszt tartalom olyan fantáziálás, amelyben a latens vágyak és impulzusok kielégülnek. • Kora gyermekkor: a kapcsolat elég nyilvánvaló lehet (pl. a kisgyerek újszülött testvérében ellenséget lát, ezért azt álmodja, hogy a kisbaba elment hazulról). • Későbbi gyermekkor és felnőttkor: a kapcsolat kevésbé nyilvánvaló (sőt az álmok néha teljesen értelmetlennek tűnnek). Ok: az én és a felettes én hatalma egyre nő; az álombeli vágyteljesítés csak úgy lehetséges, ha ezek nincsenek tudatában, hogy elfogadhatatlan impulzusról van szó (vagyis: az elhárító mechanizmusok az álomban is működnek). - A rejtett impulzusok két folyamat nyomán jelenhetnek meg a manifeszt tartalomban. • szimbolizáció  A szublimáció álombeli megfelelője.  A latens

tartalom közvetlenül, de kevésbé fölismerhető módon jelenik meg.  Freud szerint az álom szimbólumai egyediek, de vannak közös szimbólumok is, amelyek mindenkinél ugyanazt jelentik (ez megkönnyíti az álomanalízist). • álommunka  A latens tartalom eltorzul, rejtetté és elfogadhatóbbá válik.  Több mechanizmusa van.  Sűrítés: különböző gondolatok összekapcsolódása egy gondolatban.  Ellentétbe fordítás: az elfogadhatatlan tartalom ellentéte jelenik meg (pl. valaki attól fél, hogy megszökik a kutyája, ezért azt álmodja, hogy a kutya hazatér)  Másodlagos megmunkálás: értelmesebbé teszi az álmot, így csökkenti a félelmet. - alvásminták • a csecsemő alvásideje: az első hat hónapban 16 óráról 13-ra csökken • a felnőttek többsége: 7 és fél óra alvás átlagban 23 az alvásminták is személyről személyre változnak (korán fekszenek, korán kelnek, vagy későn fekszenek és későn is kelnek) •

napszaki ritmus: számos testfunkció 24 órás ciklusidejű változásokat mutat (ha az ember olyan föltételek közt van, ahol nem észlelheti a nappalok és éjszakák váltakozását, ezen ciklusok periódusideje 25 órás lesz) az alvás mélysége • Sok ember pillanatok alatt föl tud ébredni, mások csak nehezen. • az alvás öt szakasza (az agyi elektromos hullámok mintázatának elemzése)  REM (rapid eye movement ’gyors szemmozgásos szakasz’)  itt jelennek meg az álmok  látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult testben  az agy nagyon aktív  az innen fölébresztett emberek szinte mindig azt mondják, hogy éppen álmodtak  az itteni álom jellemzői: vizuálisan élénkek, furcsák és logikátlanok  ellazulás, csukott szem: megjelennek az alfa-hullámok – ezek azonban az alvás első szakaszában eltűnnek  második szakasz: megjelennek az alvási orsók (ezek az alfánál kicsit sűrűbbek)  harmadik és negyedik szakasz

 lassú hullámok (delta-hullámok)  nehezen ébreszthetők föl; esetleg egy ismerős névre vagy a gyereksírásra (a kevésbé személyes zavaró tényezők nem föltétlenül vezetnek fölébredéshez) Utóbbi négy szakasz: NREM (nem-REM szakasz – üres agy jellemzi ellazult testben).  Az innen fölébresztett emberek 30%-a mondja, hogy éppen álmodott.  Az itteni álmok nem annyira érzelmesek, és jobban összefüggnek a nappali történésekkel. • Ezek a szakaszok az éjszaka folyamán váltakoznak.  Kezdet: NREM-szakasz.  Az alvás több ciklusból áll (ezek mindegyike tartalmaz néhány REM- és NREM-szakaszt). • Az alvásciklusok mintázata az életkorral is változik (pl. az újszülöttek alvásidejük felét REM-alvással töltik) alvászavarok • A legtöbb embernek 8–9 órai alvásra van szüksége, hogy napközben ne legyen álmos. • Alvászavar: ha az alvásképtelenség károsodott nappali teljesítményt vagy túlzott álmosságot

eredményez. • inszomnia  Az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenség.  Hogy valakire jellemző-e, az általában szubjektív döntés.  Legfurcsább vonása: az emberek hajlamosak alváskiesésük idejének túlbecsülésére (valószínűleg csak az ébrenlétre emlékeznek, az alvásra nem). • narkolepszia (kóros aluszékonyság)  Jellemzője: az alvás fölötti kontroll zavara.  Az illető bármikor elalhat.  Visszatérő és ellenállhatatlan álmosságrohamai vannak.  REM-epizódok betörése a nappali órákban (az illető gyorsan ebbe a fázisba kerül, és összeesik, mielőtt lefeküdne).  Időtartama: néhány másodperctől 15–30 percig.  A betegségre való fogékonyságot egy bizonyos gén(kombináció) hordozza. • apnoé (alvási légzészavar)  Az egyén légzése megáll alvás közben.  két ok  Az agy nem küld „lélegzet” jelet az izmoknak.  A torok felső izmai annyira ellazulnak, hogy a

légcső részlegesen lezáródik. Ez a légzőizmokat erőteljesebb levegőszívásra készteti, így a légutak teljesen elzáródnak.  Súlyos esete: az illető rövid időre fölébred, hogy helyreállítsa a légzést (ennek nincs is tudatában); naponta legalább 12 órát töltenek ágyban, nappal mégis olyan álmosak, hogy képtelenek a normális életvitelre.  Az altatók megnehezítik a fölébredést, így nő a fulladásos időszakok hossza, és nagyobb a halál esélye. • - - 24 - álom • Csak akkor válik tudatossá, ha fölébredünk. • Tudatmódosulás; az emlékezeti és képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal. • Mindenki álmodik, de sok ember nem emlékszik rá. • Hipotézis: ha nem sikerül elterelésmentes ébredést biztosítani az álmodás után, az álomemlékezeti anyag nem konszolidálódik. • Hosszúsága: lehet csak néhány pillanat is. • Az emberek olykor tudják, hogy álmodnak (kísérlet: meg

tudták tanítani az embereket arra, hogy elfordítsanak egy kapcsolót, ha azt észlelik, hogy álmodnak). • Néhány álom olyan élénk, hogy az ember azt hiszi, ébren van, és csak az ébredéskor veszi észre, hogy álmodott. • Az ember képes bizonyos fokig befolyásolni az álom tartalmát.  Implicit szuggesztió: elalvás előtt egy piros szemüveg viselése – a legtöbben arról számolnak be, hogy képi álmaik vörös színezetűek voltak.  Explicit szuggesztió: megkérik a személyt, hogy pl. olyan tulajdonságról álmodjon, amilyen szeretne lenni.  Poszthipnotikus szuggesztió: az alvás előtt részleges álombeszámolót sugallnak a hipnotikus szuggesztióra érzékeny személyeknek. Vicc - Gyakran ijesztő vágyakon alapul, amelyeket mulattató formájúra alakítunk. - Freud: a legtöbb vicc kimondatlan gondolaton alapul. - A viccmesélés olyan módszer, amely a gátlás körül settenkedik, és eltereli a figyelmet. - A nevetés forrása az a

katarzis, amely az elfojtott gondolat fölszabadulásából ered. - Bizonyos szempontból hasonlít az álomra; pl. van benne sűrítés és szimbolizáció - Ugyanakkor több fontos dologban is különbözik az álomtól. • Az álom lehetőséget teremt a tudattalan vágyak megjelenítésére, de csak szimbolikus formában. – A vicc szándékos kommunikáció. • A szimbolizmus és a nevetés megvéd a fenyegetéstől, de a latens tartalom közelebb van a felszínhez, mint az álom esetében. Viselkedészavarok - Minden ember alkalmaz elhárító mechanizmusokat. - Pusztán az elhárítások alkalmazása nem jelent személyiségzavart. - A normális és az abnormális határa: nem éles. Amit figyelembe vesznek: milyen szerepet játszanak az elhárító mechanizmusok a személy életében. - A túl sok elhárítás patológiát jelez. • Megakadályozza a konfliktusokkal való szembenézést. • Kevés energia jut rá, hogy megküzdjön az új kihívásokkal. - A lelki zavarok

eredete: • gyermekkori élmények • az alapvető vágyak és szükségletek széles körű elfojtása • eltemetett traumák; ebből ered Freud csábításelmélete: azt gondolta, több páciense emlékei azért vannak tele szexuális érintkezések fantáziáival, mert gyermekkorukban zaklatták őket, de végül kiderült, hogy ez nem volt így (ekkor megváltoztatta véleményét, és ebből ered az Ödipusz-elmélet) 25 A személyiség strukturális modellje A személyiség összetevői: strukturális modell - Freud kidolgozta a személyiség strukturális modelljét is 14: a személyiség három összetevőből áll. Ezek kölcsönhatása eredményezi a komplex emberi viselkedést • ösztönén (id) • én (ego) • felettes én (szuperego) - Ösztönén (id) • A személyiség ősi része. • Ez az egyetlen, ami a születéstől adott. • Magába foglalja a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusát. • Teljes egészében tudattalan.

• Szorosan kapcsolódik az ösztönös biológiai folyamatokhoz (ezekből nyeri az energiát). • Nem képes megküzdeni az objektív folyamatokkal. • Az örömelvnek megfelelően működik.  Eszerint a szükségleteknek azonnal ki kell elégülniük.  A kielégületlen szükségletek feszültséget hoznak létre.  Eszerint a legenyhébb éhségérzet is evési próbálkozáshoz vezet.  Ami probléma: az örömelv nem korlátozza a kielégülés módját.  Amit jelent: ha az ösztönén feszültséget észlel, azt megpróbálja azonnal levezetni. • Elsődleges folyamat:  Az a mechanizmus, amellyel az ösztönén a feszültségeket csökkenti.  Hátránya: nem képes különbséget tenni a mentális képzet és a valóságos tárgy között, így csak rövid távú feszültségredukcióra képes. - Én (ego) • Azért szükséges a kifejlődése, mert az id nem képes megküzdeni az objektív valósággal. • Az ösztönénből származik. • Folyamatai

arra összpontosulnak, hogy az ösztönén impulzusait hatékonyan elégítsék ki. • Kapcsolatban van a külvilággal, így a legtöbb funkciója a tudatban és a tudatelőttesben helyezkedik el. • A valóságelvnek megfelelően működik.  Eszerint a viselkedésnek a külső világ állapotát kell szem előtt tartania.  A viselkedés racionális oldalát jelenti.  Arra késztet, hogy számításba vegyük a megoldásokhoz kapcsolódó kockázatokat is.  Ha az azonnali feszültségcsökkentésnek nincs biztonságos útja, a vágyteljesítést egy biztonságosabb időpontra halasztjuk. • A feszültségeket másodlagos folyamattal akarja csökkenteni. • Az énnek nem az a célja, hogy folyamatosan gátolja az id vágyait, hanem az, hogy kielégítse azokat, de a megfelelő időben és módon. • Aminek itt van a helye:  intellektuális folyamatok  problémamegoldás • Valóságpróba: a reális gondolkodás képessége lehetővé teszi az én számára,

hogy olyan cselekvéseket tervezzen, amelyek kielégítik a szükségleteit, és közben ellenőrizze, hogy azok működnek-e. • Az én pozitív erőnek tűnhet, de nincs erkölcsi érzéke (nem zavarja a csalás vagy a lopás addig, amíg nincs esély a lebukásra). ösztönén örömelv a szükségletek azonnali kielégülése csak befelé irányul nem érdekli a biztonság a fantázia világában él 14 Ez kiegészíti a lélek topografikus modelljét. én valóságelv a megfelelő időben történő szükségletkielégülés befelé és kifelé is irányul érdekli a biztonság a valós világban él 26 - - Felettes én (szuperego) • Egy, a személyiségen belül kialakult konfliktus kezelésére fejlődött ki. • Amit magába foglal:  szülői értékek (értékrendje ezektől függ: a gyermek elfogadja, amit szülei helyesnek gondolnak, és elkerüli, amit a szülei rossznak gondolnak)  társadalmi értékek Introjekció: a szülők és a társadalom

értékeinek a bevitele. • Azt dönti el, mi a helyes vagy helytelen. • A tökéletességre törekszik (nem az élvezetre). • Két alrendszer:  énideál; amit tartalmaz:  a megfelelő viselkedés szabályai  a kiválóság standardja (amire az egónak törekednie kell)  minden ide épül be, amit a szülők helyeselnek  lelkiismeret; amit tartalmaz:  a helytelen viselkedés szabályai  a szülők által helytelenített és büntetett cselekvésekre vonatkozó tiltások • Három föladat:  Teljesen meggátolni az ösztönén társadalom által rosszallt impulzusait.  Rávenni az ösztönént, hogy ne racionális, hanem morális megfontolások alapján cselekedjen.  A személyt az abszolút tökéletesség felé irányítani. • Működhet a tudatosság minden szintjén. Az erők egyensúlya: • A felettes én kialakulása után az egónak nehéz dolga van: együtt kell kezelnie a következőket:  az ösztönén szükségletei  a fölöttes

én morális utasításai  a valóság korlátozó erői • Hogy az ego minden követelménynek megfeleljen, az összes feszültséget azonnal csökkentenie kell, méghozzá társadalmilag elfogadható és megvalósítható módon. • Ez azonban valószínűtlen; ami valószínű: ezek az erők folyamatosan összeütközésbe kerülnek egymással. • Énerő:  Az ego azon képessége, hogy mennyire hatékonyan tud együttműködni az összeütköző erők követelményei között.  Kis énerővel rendelkező ember: felőrlődik a versengő erők között.  Nagy énerővel rendelkező ember: komoly probléma nélkül kezeli ezeket az erőket.  Lehetséges, hogy az ego túlságosan erős; az ilyen ember jellemzője:  szélsőségesen racionális és hatékony  unalmas, hideg és távolságtartó • Freud  Nem föltételezte, hogy a három komponens közül bármelyik is jobb lenne, mint a többi.  Sokkal fontosabbnak tartotta az egyensúlyukat. 

Egészséges személyiség: a három összetevő kiegyensúlyozott.  Túl erős fölöttes én: a személy állandóan bűntudatot érez vagy szenteskedő lesz.  Túl erős ösztönén: a személy belemerül az önimádatba, a többi ember hidegen hagyja. Ösztönök Önfenntartási motívumok és homeosztázis - homeosztázis • A szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát (pl. a testhőmérséklet akkor is állandó, ha a környezet hőmérsékleti ingadozásai meghaladják a száz fokot). • termosztát  a mesterséges homeosztatikus rendszer egyik példája 27 - -  föladata: a belső környezet hőmérsékletének viszonylag állandó szinten tartása a külső változások ellenére  részei  érzékelő: a szoba hőmérsékletét méri, és az ideális érték képviselője  összehasonlító: az érzékelt és az ideális hőmérsékletet veti össze  ha az

érzékelt hőmérséklet alacsonyabb, mint az ideális, a szerkezet bekapcsolja a fűtést; a hőmérséklet addig emelkedik, amíg el nem éri az ideális értéket – ez a leírás általánosítható az összes homeosztatikus rendszerre • Hasonló az emberi test: az érzékelők detektálják az ideális értéktől való eltérést, és aktivizálják azt a kiigazító folyamatot, amely helyreállítja az egyensúlyt. • Szükséglet: az ideális értéktől való fiziológiai eltérés. • drive (hajtóerő)  a szükséglet pszichológiai megfelelője  a szükséglet nyomán föllépő aktivált állapot vagy késztetés • pl. éhség  szükséglet keletkezik, amikor a vércukorszint az ideális szint alá esik  ez a fiziológiai eltérés automatikusan korrigálható úgy, hogy a máj cukrot bocsát a vérkeringésbe  ez az automatikus mechanizmus nem tudja fönntartani az egyensúlyi állapotot, így drive keletkezik  a szervezet magas cukortartalmú

táplálékot keres a hőmérsékletszabályozás mint homeosztatikus rendszer • az önfenntartás szempontjából döntő, mert a sejtek nem működnek bizonyos határokon túl  45 Celsius fok fölött: a legtöbb sejtfehérje inaktívvá válik  0 Celsius fok alatt: a sejtekben levő víz jégkristályokat képez, és elpusztítja a sejteket • érzékelők találhatók: száj, bőr, gerincvelő, agy • agyi központ: hipotalamusz; elülső hipotalamusz: a termosztáthoz hasonlóan működik15 • fiziológiai kiigazítások magas testhőmérséklet esetében  a bőr hajszálerei kitágulnak (ez növeli a meleg vér mennyiségét a bőr felszíne alatt); a fölösleges hő átsugárzik a bőrön, és ez csökkenti a vér hőmérsékletét  izzadás (állatoknál: lihegés) • fiziológiai kiigazítások alacsony testhőmérséklet esetében  a bőr hajszálereinek az összehúzódása (ez elvonja a vért a hideg perifériáktól)  meleg termelése didergéssel

• viselkedéses kiegészítések: öltözködés (ez tudatos) • a kétfajta kiigazítás a hipotalamusz különböző területeire lokalizálható  fiziológiai változások: preoptikus terület  viselkedési változások: laterális terület a szomjúság mint homeosztatikus rendszer • víz: testsúlyunk több mint fele • a vízveszteséget állandóan pótolnunk kell • két változó, amit figyelembe kell venni  intracelluláris folyadék: a sejtekben levő víz mennyisége  extracelluláris folyadék: a sejten kívüli víz mennyisége (ide tartozik a vér is) • Sós étel hatására a sejten kívül megnő a só koncentrációja, így a víz kilép a sejtekből. Az összezsugorodott sejtek aktiválják a szomjúság érzetét közvetítő érzékelőket. • Szomjúságot okoz a vér térfogatának a csökkenése is. • Telítődésérzékelő: az a mechanizmus, amely leállítja az ivást (szomjaztatott emberek sem addig isznak, amíg az intra- és

extracelluláris rétegek újra feltöltődnek, hanem előbb abbahagyják). Motiváció: a személyiség hajtóerői - Freud szerint az emberek komplex energiarendszerek, amelyekben a pszichológiai folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiához. - A biológiai folyamatok (ösztöntörekvés, biológiai hajtóerő, Trieb, drive) az ösztönénen keresztül fejeződnek ki. 15 Pl. patkány: szétroncsolják, akkor képtelen tovább szabályozni a hőmérsékletét; ha melegítik, a testhőmérséklet akkor is lecsökken, ha a test nem meleg. 28 - A drive-állapotok mindaddig fönnállnak, amíg be nem következik egy feszültségcsökkentő cselekvés. Hidraulikus modell: ha az ösztöntörekvés nem juthat kifejezésre, a nyomása úgy fokozódik, mint a gőznyomás a kazánban. Megszállás (katexis) és az energia hasznosítása: • Katexis:  Ha energiát fektetünk egy cselekvésbe vagy képzetbe, megszállás történik.  Minél fontosabb a tárgy

vagy cselekvés, annál több energiát fektetünk bele. • Freud szerint a pszichés energia folyamatosan termelődik, de mennyisége korlátozott. • Az energiáért a személyiség három összetevője verseng. 16 • Először az id ellenőriz minden energiát: az ösztönén nem tesz különbsége a valóság és a képzelet között, ezért a képzet katexise éppoly megfelelő számára, mint a tárgyé. • Az én:  Egyre többet von ellenőrzése alá az ösztönén energiájából; ezt arra használja, hogy magasabb szintre emelje az intellektuális funkciókat, és megszállja önmagát.  Az énmegszállások nem közvetlenül vágykielégítőek, inkább olyantárgyakra és cselekvésekre vonatkoznak, amelyek a szükséglet kielégítéséhez kapcsolódnak.  Megakadályozza és semlegesíti az ösztönén irracionális és erkölcstelen megnyilvánulásait (ellenmegszállás vagy antikatexis 17). • A fölöttes én is az ösztönéntől nyeri az energiáit: az

identifikáció 18 folyamatában. Élet- és halálösztön - Freud szerint az összes alapösztön két osztályra vezethető vissza. • élet- és szexuális ösztönök (Eros) • halálösztön (Thanatos) - Élet- és szexuális ösztönök (Eros): • A túléléssel, a szaporodással és a gyönyörrel kapcsolatos drive-ok összessége. • Ide tartozik:  az éhség kerülése  a fájdalom kerülése  szexualitás • Libido: az életösztönök által létrehozott pszichés energia összessége. • A szexualitás döntő szerepet játszik; Freud szerint több szexuális ösztön létezik.  Mindegyik kapcsolódik a test bizonyos részéhez (ezek: erogén zónák).  Az erogén zónák potenciális feszültségforrások.  Pl.  száj (orális: szopás, dohányzás)  végbélnyílás (anális: bélürítés)  nemi szervek (genitális) - Halálösztön (Thanatos): • Freud szerint: „minden élet célja a halál”. • Az élet bizonyos szempontból a

halálhoz vezető út. • Az emberek tudattalanul arra vágynak, hogy visszatérjenek abba az életetlen állapotba, ahonnan jöttek. • Hatásai láthatatlanok; ok: kifejeződését ellenőrzés alatt tartják az életösztönök. • Freud soha nem nevezte meg az ide tartozó energiákat, és nem kötötte őket testrészekhez. • Agresszió:  A halálösztön egy aspektusa.  Az emberek eredendően agresszívak.  Nem alapvető drive.  Eredete: a halálösztön akadályoztatása. 16 Bármelyik kerül fölénybe, az a másik kettő rovására történik. Ennek a legkifejezettebb formája az elfojtás. Rövid távon hasznos, mert megelőzi a veszélyes vágyak kifejezésre jutását 18 A gyermek szükségletkielégítése először a szülőktől függ, így erős ösztönén alapú megszállás alakul ki a szülők felé. A szülők alakítják a magatartás szabályait, így a gyermek rájön, mit értékelnek a szülei. Ezzel elsajátítja ezeket az értékeket A

megszállt szülői ideálok a gyermek énideáljának a részévé válnak, a megszállt tiltások pedig a lelkiismerete részévé. 17 29 Sejthalál-mechanizmus (napjaink):  Apoptózis: az az aktív öngyilkossági folyamat, amelyet gének irányítanak.  Ez a folyamat bizonyos körülmények közt megjelenik az emberi sejtekben.  A legtöbb sejtünkben jelen van.  Arra utal, hogy a testnek valóban a halál a végső célja. A libidinális és az agresszív energiák kapcsolata: • Ezek az energiák általában elkülönült cselekvésekben vezetődnek le. • Néha azonban egymás mellett léteznek.  Ambivalencia: hol az egyik, hol a másik jut kifejezésre.  Szadizmus: a két energia összekapcsolódása. • A vonatkozó szakirodalom fő eredménye: a szexuális arousal serkentheti és gátolhatja az agressziót.  Ha valaki dühös, az enyhe szexuális ingerlés gátolja az agressziót.  Az intenzív szexuális arousal növeli a dühös személyek

agresszióját.  Az erősen erotikus képanyag növeli a nőkkel szembeni agressziót. Vagyis: a szexuális és agresszív vágyak olykor ütköznek, máskor összeadódnak. Katarzis: • Az emocionális feszültség fölszabadulása. • Elve két következményt valószínűsít.  Az agresszió kiélése következtében a feszültségnek csökkennie kell. • - - Túlkontrollált agresszorok (Megargee): az agressziójukat erősen gátló személyek ritkán hagyják érzelmeiket kifejezésre jutni, ezek azonban idővel annyira fölhalmozódnak, hogy már nem lehet korlátozni azokat. A levezetés ilyenkor brutális lehet, bár az utolsó provokáció gyakran csak egy semmiség. -  A személy kisebb valószínűséggel lesz újra agresszív a közeli jövőben, mert már fölhasználta az agresszív energiákat. Az ezzel kapcsolatos eredmények vegyesek: az agresszió csak akkor csökkenti a későbbi agressziót, ha a személyt korábban provokálták Az is csökkenti az

agressziót, ha valaki más adja vissza a sértést, illetve ha részt veszünk az agresszióban, nő a későbbi agressziónk. Két folyamat, amely befolyásolja a motivációs erők kifejezésre jutását: • Eltolódás: megváltoztatja az energiafölhasználás módját, illetve tárgyát. • Szublimáció: sajátos eltolódás (az energia a szociálisan el nem fogadott tárgyról egy társadalmilag megfelelőbbre tevődik át). Ez teszi lehetővé az emberi viselkedés civilizálódását Elhárító mechanizmusok Elhárítás: a kínos feszültségek csökkentésére, az azonnaliság megkerülésére irányuló belső folyamat. Három fontos iránya van: - Indulattalanítás: közömbösíti az emléket, és így megfosztja kínos emlékétől. - Elfelejtés: a konfliktust okozó tartalmat kiszorítjuk tudatunkból. - Átalakítás: az érzelmet vagy emléket átalakítjuk, és ezzel elviselhetőbbé válik. Elfojtás (represszió) - Alapvető elhárító mechanizmus. - Freud

gyakran fölcseréli az elhárítás fogalmával. - Fajtái: • tudatos  Ilyenkor megfeleltethető az elnyomásnak (szupresszió).  A személy megpróbál egy gondolatot távol tartani a tudatossággal. • tudattalan (legtöbbször ilyennek föltételezik) - Az elfojtás funkciója: az elfogadhatatlan impulzusok kívül tartása a tudatosság körén. - Szerepe különösen fontos az ösztönén-impulzusok vonatkozásában (vagy más fájdalmas, lehangoló esetben). - Kiszoríthatók azok az események, amelyek konfliktusba kerülnek a felettes én értékeivel (pl. az emberek a világ egyes részein éheznek, mi pedig semmit nem teszünk ellene). - Az elfojtás egyéb jellegzetességei: • Az elfojtás tárgya függ attól, mit büntettek (ez időben és kulturálisan különböző). • Az elfojtás tárgya függ attól, milyen értékek vannak a felettes énben. 30 Nem föltétlenül tökéletes; eredmény: részleges elfojtás. Mivel hatékonyan működik, mindenki

használja. Nagyobb szorongástól és fájdalomtól óv meg. A túl gyakori elfojtás nem jó: a személyiség önmaga ellen dolgozik, mert az elfojtás sok energiát köt le, így kevesebb marad belőle adaptívabb célokra. A gondolatok elnyomásának akaratlan hatásai: • Az emberek néha tudatos erőfeszítéseket tesznek, hogy bizonyos gondolatokat a tudatukon kívül tartsanak. Ilyenkor megpróbálnak nem gondolni valamire. Ez az elnyomás néha működik, néha nem • Pl. a valamire nem gondolásnak mellékhatásai lesznek: megnőhet a gondolat későbbi megjelenésének a valószínűsége (főleg akkor, ha érzelmekkel teli) • Kísérletek:  1. A gondolat addig tartható távol, amíg a mentális apparátus teljesen lefoglalt, de amint szabad hely keletkezik, a gondolat elfoglalja azt.  2. Visszacsapás keletkezik: akiktől először azt kérték, ne gondoljanak a jegesmedvére, később viszont azt, hogy gondoljanak, sokkal következetesebben és gyakrabban

tették ezt, mint akiket arra kértek, hogy gondoljanak a jegesmedvére. • Wegner: hagyni kell, hogy a gondolat ránk törjön. Ha csökkentjük az elhárítást, azzal csökkentjük a nem kívánt gondolat nyomását, és az magától eltűnik. • • • • - Tagadás - Egy esemény bekövetkeztének vagy egy állapot fönnállásának az elutasítása. - Átértelmeződik az esemény jelentése, így a fenyegetés eltűnik. Pl az anya nem hiszi el, hogy a fia meghalt a háborúban, és úgy viselkedik, mintha a fiú élne. - A személyiség érésével az én egyre pontosabban képes értékelni a valóságot, így a tagadás alkalmazása egyre nehezebbé válik. - Minden életkorban előfordul (pl. alkohol- és drogproblémák) - Hasonlít az elfojtáshoz: elrejti a tudatosság elől azokat a dolgokat, amelyekről a személy úgy gondolja, nem tud megküzdeni velük. Különbség: az elfojtás olyan fenyegetésekkel száll szembe, amelyek a lelki dinamikából származnak.

Projekció (kivetítés) - Az indulatok kivetítése. - A saját, tiltott vágyainkat egy másik személynek tulajdonítjuk. - Saját élményét teszi a valóság helyébe, és így irreális ítéleti kalandokba bocsátkozik. - Pl. egy nő olyan férfi iránt érez szexuális vonzalmat, aki iránt nem lenne szabad, ezért azzal gyanúsítja a férfit, hogy el akarja csábítani őt. - Két célja van: • Felszínre segíti az ösztönén vágyait, ezzel pedig energiát szabadít föl (ez az elfojtáshoz szükséges). • A vágy olyan módon jelenik meg, ahogyan az én és a fölöttes én nem ismeri föl. Racionalizáció - A személy úgy csökkenti szorongását, hogy ésszerűnek tűnő magyarázatot talál arra a viselkedésre, amelyet elfogadhatatlan okok váltottak ki. - Kudarc után fönntarthatja az önbecsülést (pl. ha valakit nem vesznek föl az orvosi egyetemre, meggyőzi magát arról, hogy nem is akar orvos lenni). - Nagyon általános válasz siker és kudarc

esetén. - Az emberek a jó teljesítményt saját maguknak tulajdonítják, a kudarcért külső, ellenőrizhetetlen erőket hibáztatnak. Intellektualizáció - A fenyegető dolgokról hideg, analitikus és tárgyilagos terminusokban gondolkodunk. - Általa leválaszthatjuk a gondolatokat a hozzájuk tartozó érzésektől. - Pl. egy asszony megtudja, hogy a férje rákos Ezért igyekszik nagyon sokat megtudni a betegségről és a kezeléséről: ha intellektuálisan koncentrál a betegségre, megvédi magát a háttérben levő elkeseredéstől 31 Reakcióképzés - Az elfogadhatatlan impulzusok ellenkezőjét hangsúlyozzuk. - Pl. egy gyerek új testvérével szembeni ellenséges érzéseit úgy kezeli, hogy kitörő pozitív érzelmekkel helyettesíti azokat - Általában a cselekvés intenzitása és helyénvalósága alapján következtethetünk rá (pl. valaki láthatóan túlzásba esik). - Használhatjuk a hozzánk közel álló személyek viselkedésének a

magyarázatára is (pl. szerelmünk hibáit erényként tüntetjük föl) Regresszió - Korán megjelenő elhárításmód (a gyerek visszacsúszik fejlődésének egy már túlhaladott szintjére: megváltozik a viselkedése, pl. selypít, újra szopja az ujját) - Visszatérés a fejlődés korábbi szakaszára jellemző megküzdési módhoz (ez primitívebb és infantilisabb). - Anna Freud: az emocionális és a fizikai stressz miatt az emberek az érett megküzdési stratégiák helyett olyanokat használnak, amelyek a fixációs szakaszra jellemzőek. - Pl. • Az orális szakaszban fixálódott ember: többet cigarettázik, eszik és iszik, ha stressz éri. • Az anális szakaszban fixálódott ember még csökönyösebb és megszállottabb lesz. - Minél erősebb a fixáció, annál valószínűbb, hogy a személy visszaesik a szakaszt jellemző működésmódra. - A regresszió a fejlődés minden pontján megjelenhet. - A regrediáló felnőtt nem mindig a szó szoros

értelmében viselkedik a fejlődés korábbi szakaszának megfelelően, bár súlyos pszichopatológiában ez is előfordulhat (a megjelenési forma általában szimbolikus). Eltolódás és szublimáció - Eltolódás: az indulat az egyik célpontról a másikra tevődik át. Ez azért következik be, mert az eredeti céltárgy fenyegető. - Szublimáció: sajátos eltolódás (az energia a szociálisan el nem fogadott tárgyról egy társadalmilag megfelelőbbre tevődik át). Ez teszi lehetővé az emberi viselkedés civilizálódását Meg nem történtté tevés - A gyermeknek sok értelmetlennek tűnő funkciója van; ezeknek valójában az az értelme, hogy kitöröljenek egy élményt. - Pl. az állatkínzás érvénytelenítése fejrázással (mágikus mozzanat) Izolációs elhárítás - A gyerekben van egy visszatérő fantázia, amelyhez félelmek fűződnek. Úgy érzi, ezzel tud rosszat tenni, és mindent megakadályoz, hogy ne gondoljon rá (pl. a testvérét elüti az

autó – úgy gondolja, ezzel tényleg megöli a testvérét). - Értelmetlen tevékenységeket végez, hogy kiürítse a tudatát (pl. áll az ablaknál, számolja az autókat és megjegyzi a rendszámukat; házfalak ritmikus érintése; minden második macskakő kikerülése) 32 Pszichoszexuális fejlődés Fixáció; Az öt szakasz jellemzői - Freud • A korai tapasztalatok fontos szerepet játszanak a felnőttkori személyiség kialakulásában. • Főleg az 5. életévig tartó szakasz a meghatározó • Az ezt követő években a személyiség tovább stabilizálódik, ellenállóbb lesz a változásokkal szemben. • Minden életszakaszt egy testrészről nevez el (az adott szakaszban ezeken keresztül vezetődik le a szexuális energia).  orális  anális  fallikus  latencia  genitális - Fixáció: • A pszichoszexuális fejlődés valamely korai szakasza konfliktusainak a megoldatlansága. • Ha a konfliktus nem oldódik meg kielégítően, akkor

nagy mennyiségű libidót kell folyamatosan az adott szakaszba fektetni. • Így a további szakaszok konfliktusainak a kezelésére kevesebb energia marad. • A sikeres konfliktusmegoldás kevésbé valószínű a későbbi szakaszokban. • Amiről fölismerhető: az egyént elsősorban az adott szakaszra jellemző attitűdök és érdeklődési kör jellemzik. • Okai:  Ha valakinek túl jól kielégültek egy szakaszban, akkor nem szívesen lép tovább.  Valakinek olyan frusztráltak a szükségletei, hogy addig nem tud továbblépni, amíg azok ki nem elégültek. • Minél erősebb a fixáció, annál nagyobb mennyiségű a lekötött libidó. • A nagyon erős fixáció annyira lefoglalhatja a személyt, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad energiája. - Orális szakasz: • A pszichoszexuális fejlődés első szakasza: születés–18. hónap • A gyermek túlélése teljes mértékben másoktól függ. • Az elválasztással kapcsolatos orális

szükségletek okoznak válságot. • A csecsemő interakciója a külvilággal: a száj és az ajkak által. • Két alszakasz:  0–6. hónap: az orális bekebelezés fázisa (a fő tevékenység: mindent magukhoz vesznek) Freud szerint az itteni események függvénye a hiszékenység.  6–18. hónap: orál-szadisztikus fázis  A fogzással kezdődik.  A szexuális élvezet a harapásból és a rágásból származik.  Ez a szakasz határozza meg, ki lesz verbálisan agresszív. • Orális karakter (orálisan viszonyul a világhoz):  Másoknál jobban érdekli az evés, ivás.  Stresszhelyzetben gyakrabban vezeti le szájjal kapcsolatos aktivitásokkal a feszültséget (dohányzás, ivás, körömrágás).  Dühét inkább verbális, mint fizikai agresszióval vezeti le.  Joseph Masling és munkatársai: az orális fantázia vizsgálatával előre jelezhető a kóros elhízás és az alkoholizmus.  Akikre jellemző az orális fantázia, önként

jelentkeznek interperszonális jellegű föladatok végzésére.  Erősen motiváltak mások közelségének és szimpátiájának az elnyerésére.  Érzékenyek arra, hogy a többiek hogyan reagálnak rájuk. • Az orális kielégülés keresése felnőttkorban is folytatódik (pl. csókolózás) - Anális szakasz: • A pszichoszexuális fejlődés második szakasza: 18. hónap – 3 életév • A szobatisztaságra szoktatással kapcsolatos anális szükségletek teremtenek válságot. 33 A korszak fő eseménye: a szobatisztaságra szoktatás; ez az első olyan történés, amikor külső korlátok szisztematikusan gátat vetnek a belső vágyak kielégülésének. • Két megközelítési mód:  Siker esetén dicséret, jutalom: a gyermek meggyőződik róla, hogy a dolgokat érdemes a megfelelő helyen és időben produkálni. Freud: ez az élmény alapozza meg a felnőttkori produktivitást és kreativitást  Kudarc esetén büntetés, megszégyenítés; két

következmény:  Az ellenállás aktív formája: a gyermek akkor ürít, amikor a szülei a legkevésbé szeretnék; kialakulnak az anális „kiürítő” személyiségvonások. Hajlam: rendetlenségre, kegyetlenségre, pusztításra, nyílt ellenségességre  A gyermek a visszatartással próbálkozik; kialakulnak az anális „visszatartó” személyiségvonások: merev, a világgal kényszeresen lép kapcsolatba.19 Fallikus szakasz: • A pszichoszexuális fejlődés harmadik szakasza: 3–5. életév • A krízist az ellenkező nemű szülő irányuló szexuális vágyak okozzák. • A gyermekek fölfedezik a genitáliák ingerlése okozta érzéki élvezetet. • A szexuális vágyak eleinte autoerotikusak: kizárólag öningerlésből fakadnak, és azáltal elégülnek ki. • A libidó fokozatosan eltolódik az ellenkező nem iránt: a fiúk az anyjuk, a lányok az apjuk iránt kezdenek érdeklődni. • Ezzel egy időben: ellenségessé válnak az azonos nemű

szülővel szemben, mert úgy gondolják, versenyezniük kell vele a másik szülő szeretetéért.  Ödipusz-komplexus: a fiúk azon vágya, hogy anyjukat birtokolják, és apjuk helyébe lépjenek.  Elektra-komplexus (vagy Ödipusz-komplexus): a lányok hasonló érzései. • A fallikus szakasz konfliktusa a fiúk esetében:  Az anyjuk iránt érzett szeretet erős szexuális vággyá alakul.  Apjuk iránt ellenséges érzéseket kezdenek táplálni.  Azt kívánhatják, hogy apjuk hagyja el a családot vagy haljon meg.  Ez bűntudatot ébreszt bennük, ugyanakkor rettegnek apjuk megtorlásától (kasztrációs szorongás).  A kasztrációs szorongás következményei:  Arra készteti őket, hogy a tudattalanba temessék anyjuk iránti vágyukat.  Az apával való azonosulás (identifikáció). ♦ A hasonlóság miatt kevésbé valószínű, hogy az apa bántani fogja. ♦ Csökkenti az apa irányába érzett ambivalencia. ♦ Vele az anyához fűződő

szexuális vágy közvetett kielégülést nyer. • A fallikus szakasz konfliktusa a lányok esetében:  Akkor következik be, amikor a lányok fölfedezik, hogy nincs péniszük (majd azt is, hogy anyjuknak sincs).  Megvonják szeretetüket anyjuktól, mert őt vádolják kasztrált állapotukért.  Érzelmeik a pénisz birtokosa, az apa felé fordulnak (péniszirigység: ez a kasztrációs szorongás megfelelője).  A konfliktus az identifikáción keresztül oldódik meg. • Az itt kialakult fixációk olyan személyiséget eredményeznek, amelyek továbbra is ödipális konfliktussal küzdenek.  A férfiak bizonyítani akarják, hogy nem kasztráltak: a lehető legtöbb nőt csábítják el vagy rengeteg gyermeket nemzenek. Szimbolikusan: munkában elért sikerek  A nők túlzóan kacérak, de közben tagadják viselkedésük szexuális tartalmát. Latenciaszakasz (lappangási szakasz): • A pszichoszexuális fejlődés negyedik szakasza: 6. életév –

kamaszkor • A fallikus szakasz krízisei után az átmeneti nyugalom periódusa. • A szexuális és agresszív késztetések kevésbé aktívak. • A gyermekek más természetű célok felé fordulnak (pl. intellektuális és szociális) • A szakasz végén ismét fölerősödnek a libidinális és agresszív vágyak, illetve az előző időszakok konfliktusai. • - - 19 Anális triász: fösvénység, konokság, rend- és tisztaságszeretet. 34 A serdülő már felnőtt szexuális vágyakat él át, de a szexuális energia nemi aktusban történő levezetése még nem elfogadott. Genitális szakasz: • A pszichoszexuális fejlődés ötödik, végső szakasza: késő kamaszkor és felnőttkor. • Érett és kölcsönösen kielégítő szexuális kapcsolat egy másik személlyel. • Az ekkori szexuális kielégülés minőségében tér el a korábbiaktól: a korábbi kötődések nárcisztikusak voltak, most kialakul a gyönyör mással való megosztásának a

vágya. • A személy képessé válik másokat nemcsak önző okokból, hanem altruisztikus módon is szeretni. • - Regresszió - Regresszió: visszatérés a fejlődés korábbi szakaszára jellemző megküzdési módhoz (ez primitívebb és infantilisabb). - Anna Freud: az emocionális és a fizikai stressz miatt az emberek az érett megküzdési stratégiák helyett olyanokat használnak, amelyek a fixációs szakaszra jellemzőek. - Pl. • Az orális szakaszban fixálódott ember: többet cigarettázik, eszik és iszik, ha stressz éri. • Az anális szakaszban fixálódott ember még csökönyösebb és megszállottabb lesz. - Minél erősebb a fixáció, annál valószínűbb, hogy a személy visszaesik a szakaszt jellemző működésmódra. - A regresszió a fejlődés minden pontján megjelenhet. - A regrediáló felnőtt nem mindig a szó szoros értelmében viselkedik a fejlődés korábbi szakaszának megfelelően, bár súlyos pszichopatológiában ez is

előfordulhat (a megjelenési forma általában szimbolikus). Viselkedészavarok - Minden ember alkalmaz elhárító mechanizmusokat. - Pusztán az elhárítások alkalmazása nem jelent személyiségzavart. - A normális és az abnormális határa: nem éles. Amit figyelembe vesznek: milyen szerepet játszanak az elhárító mechanizmusok a személy életében. - A túl sok elhárítás patológiát jelez. • Megakadályozza a konfliktusokkal való szembenézést. • Kevés energia jut rá, hogy megküzdjön az új kihívásokkal. - A lelki zavarok eredete: • gyermekkori élmények • az alapvető vágyak és szükségletek széles körű elfojtása • eltemetett traumák; ebből ered Freud csábításelmélete: azt gondolta, több páciense emlékei azért vannak tele szexuális érintkezések fantáziáival, mert gyermekkorukban zaklatták őket, de végül kiderült, hogy ez nem volt így (ekkor megváltoztatta véleményét, és ebből ered az Ödipusz-elmélet) 35

Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája - Tudattalan: • Több van benne, mint agresszív és nemi késztetések (kitágította a libido 20 fogalmát, és a vágyra helyezte a hangsúlyt). • Ebben vannak az archetypusok (faji emlékképek, ősképek 21); nem az a lényeg, hogy mit jelentenek, hanem hogyan hatnak ránk.  Az emberi létezés szempontjából alapvető gondolati formák.  Pl. anya, rendezettség, halhatatlanság  Van benne kreatív késztetés, energia.  Benne van hétköznapi személyiségünk kiegészítője. Nagy hangsúlyt fektet a páciensei álmaira; nem álomfejtést végzett, hanem az álmok hatását vizsgálta. - A tudat négy alapfunkciója: • gondolkodás  Pl. fogalmak kialakítása, ítéletek, következtetések, problémák meglátása, megoldása  Értelmi típus; szeret mindent a helyére tenni.  Vontatott, meggondolt; némileg unalmas. • érzelem  A jó, szép, szimpatikus, illendő, hagyományos, illetve ezek

ellentétei alapján dönt.  Szereti az élénk színeket, személyes tárgyait. • érzékelés  A külső vagy belső érzékszerveinken keresztül ható benyomások fölfogása.  A tett embere (lényegre törő).  Kissé türelmetlen, sietős. • intuíció (az érzékelés ellentéte) - Fölfedezi a kollektív tudattalant; pozitív tulajdonságokat tulajdonít neki (fölfedezte a lélek archaikus gyökereit; ezt azóta Rudolf Bilz is igazolta). - Amit mi tanulhatunk Jungtól: • A lélek több, mint az idegrendszer, és reflexeink együttese. • Az emberi tudat úgy viszonyul a tudattalanhoz, mint kis sziget az óceánhoz. • Minden szellemi igény elfojtása neurózist okozhat (a gyógyuláshoz szükség van a vallásra is). • Kereszténységünk az utóbbi időben extravertálódott; újra meg kell tanulni az introspekciót (az egyensúlyt meg kell tartani). • Ha van pszichologizmus, akkor van teologizmus is. - Emberképe nem ellenkezik a

kereszténységével, sőt egyes fogalmait beleépíti. - Jung gondolkodása: az ellentétek elve uralja. • két attitűd: extraverzió–introverzió • gondolkodás–érzés (racionális) • észlelés–intuíció (nem racionális: nem gondolkodáson vagy következtetésen alapul) - Kétféle tudattalanról beszél. • személyes (~ freudi) • kollektív: ebbe helyezi az ősképeket (archetípusok), szimbólumokat és a spirituális-szellemi hajtóerőket - Jung még jobban hangsúlyozza a tudattalan szerepét: az emberek kollektív tudattalanban („faji emlékek”) osztoznak. Ezek az emlékek emberi és ember előtti őseinktől maradtak ránk ezek az archetípusok alapjai - Jung archetípusai: • A világ azon vetületei, amelyek fölismerésére az emberek öröklött adottságokkal rendelkeznek. • Pl.  születés  halál  hatalom  varázslat  egység 20 21 Ez helyett inkább a pszichikus energia fogalmát használja. Freudnál vágykép, Adlernél

célkép. 36 - - -  Isten  önkép (self) Információk a tudattalanból is érkezhetnek (hagyomány); egészségünk föltétele a tudatalattival való összhang. • Én, ego: a konfliktusmegoldó. • Persona (álarc): amit a világ felé mutatunk (homlokzat, szerep); személyiségünk konvencionális, kívülről irányított része. • Árnyékszemélyiség: a külvilág, a nevelés hatására a személyiségből kiiktatott tartalmak ide kerülnek. • Animus, Anima: az árnyékszemélyiség kitüntetett pontja, a másnemű tendenciák a személyiségben (a nőben Animus, a férfiben Anima; párválasztásnál gyakran projektáljuk). Selbst: • Legbelső önmagunk, önmagunk központja (maga is archetipikus kép). • A psziché centruma. • Istenképűségünk archetípusa, egyben kapcsolópontunk Istenhez. • Megtalálása, kiteljesítése az önmegvalósítás, míg végül a személyiség minél nagyobb részét integrálja a személyiségrészek

harmóniáját hozva létre. • Pl. a persona integrálása (képes önmagát, meggyőződését vállalni) • Intuíció (az érzékelés ellentéte). Típuselméletek: a típus éles határokkal rendelkező, nem folytonos tagsági kategória. • Az emberek típusba sorolása legalább Hippokratészig vezethető vissza; négy típus:  kolerikus (ingerlékeny)  melankolikus (lehangolt)  szangvinikus (derűlátó)  flegmatikus (nyugodt) • Carl Gustav Jung tipológiája (1933) 22  introvertáltak (visszafogottabb, magányos)  extrovertáltak Pszichoszociális elméletek Tárgykapcsolat-elméletek Elméletek - A tárgykapcsolat fogalma: • A „tárgy” a személyt jelenti. • A fogalom Freudtól származik, de jelentése sokat változott. • Freud szerint a katexis által az én pszichés köteléket hoz létre egy külső „tárggyal”. • A tárgykapcsolat-elméletek ezzel a kötelékekkel foglalkoznak. 22 Jung a típuscímkéket csak a könnyebbség

kedvéért használta. 37 - • A vizsgálódás középpontja :a másik személy iránti kötődés mint alapvető énfunkció. Ezeket az elméleteket több neoanalitikus is képviseli; az ő fő témáik közösek. • A másokhoz való kötődés mintázata kora gyermekkori interakciókban gyökerezik. • Föltételezik, hogy a mintázatok életünk során többször fölbukkannak, ismétlődnek. Margaret Mahler: a tárgykapcsolati iskola egyik legnagyobb hatású elméletalkotója. • Az újszülött nem képes különbséget tenni az én és a nem-én között. • Ezért másokkal „összeolvad”, pszichológiai fúziót alkot. • Személyiségfejlődés: az a folyamat, amely megbontja a fúziót, és az ember különálló személlyé fejlődik. • Szimbiózis:  Az anya és a csecsemő összeolvadása (énjeik közt nincsenek éles határok).  Fölbomlása: hat hónapos kor körül (szeparációs-individuációs folyamat).  Az individuációs folyamatban a

gyermeknek folyamatosan kell eltávolodnia az anyjától.  Ha az eltávolodás túl hirtelen megy végbe, a gyermekben kialakul a szeparációs szorongás, ezért gyorsan visszasiet az anyjához.  A gyermeket kettős nyomás éri.  az anyához való bújás vágya (egybeolvadás)  a saját én kialakításának a vágya (szeparáció és individuáció) • Az anya ekkori viselkedése nagy mértékben meghatározza a gyermek későbbi alkalmazkodóképességét.  Ha az anya állandóan jelen van, megakadályozza, hogy a gyermek megérezze az önálló lét ízét.  Ha az anya túlságosan az individuáció felé tolja a gyermeket, ezzel a visszautasítás és a veszteség érzetét kelti benne. • 3. életév: a gyermek beépíti magába az anya értékeit, így az anya szimbolikusan örökre a gyermekkel marad; vagyis: a tárgykapcsolat belsővé válik (internalizálódás) • Az internalizáció fölhasználása: kétféle lehet.  A gyermek a kialakított

képet az anyjához való viszonyában alkalmazza.  A kialakult belső képet a gyermek másokra is általánosítja (úgy viszonyul hozzájuk, mint a szüleihez). Selfpszichológia - Heinz Kohut elmélete. - Kohut: a kapcsolatok hozzák létre a selfstruktúrát. - Ez is a tárgykapcsolatokkal foglalkozik. - Kiindulópont: az emberek olyan énközpontú szükségletekkel rendelkeznek, amelyek kielégítését másoktól várják. - Selftárgy: az a személy, aki kielégíti a belső szükségleteket. - A gyermek a szüleivel való interakciók révén tesz szert selfre. - A szülők szerepe: tükrözés. • A gyermek pozitív, elfogadó módon való kezelése. • Ez a gyermeket (átmenetileg) az univerzum középpontjába helyezi. • Súlyos zavara esetén a gyermek soha nem lesz képes megfelelő self-érzés kialakítására. • A szülőknek elegendő mértékű tükrözést kell biztosítaniuk, de nem túl sokat (vö. Mahler: szeparációsindividuációs folyamat) • Nagy

szerepet játszik emberi kapcsolatainkban. • Áttétel: a tükrözés jelensége áttevődik a szülőkről más személyekre. - Szeretetkapcsolat: két ember selftárgyként szolgál egymás számára; egymás tükrei kölcsönösen erősítik önbecsülésüket. Alapszorongás - Az a bizonytalan érzés, amelyet az emberek kora gyermekkoruktól éreznek (Karen Horney). - Az az érzés, hogy a szüleik elhagyhatják őket, így magukra maradnak és elszigetelődnek egy ijesztő világban. - Az alapszorongást csökkentheti, ha otthonunk biztonságot, bizalmat nyújt. - Horney szerint az emberek ezt különböző stratégiákkal próbálják legyőzni. • A gyermek visszaüt mindazoknak, akik elhagyták őt. • A felnőtt alázatos és behódoló lesz, hogy visszaszerezze az elvesztett szeretetet. • Túl nagyra növelik az önérzetet (mások fölött próbálnak hatalmat szerezni). 38 - Az alapszorongásból eredő mintázat leírása: ördögi kör. Ez a kör csak akkor

törhető meg, ha a szeretetigény ténylegesen kielégítődik. A kötődéselmélet és a személyiség - John Bowlby (az első kötődésteoretikus) • Fölfedezése az impritinggel kapcsolatos etológiai vizsgálatok nyomán: ha az anya hordozza vagy szorosan követi kicsinyét, ezzel biológiai célt szolgál (túlélési esélyeit növeli). • A kötődéselmélet alapgondolatai:  A csecsemőért felelős anya biztos alapot akar nyújtani a gyermek számára.  A gyermek belső mentális munkamodelleket épít föl a másokkal való kapcsolatára vonatkozóan, és később ezeket használja a világgal való viszonyának a kialakításában. - Mary Ainsworth és munkatársai: idegenhelyzet-vizsgálat. • Az egyik legismertebb csecsemőkötődési vizsgálat. • Hosszúsága: nyolc perc; szereplői: anya, csecsemő, idegen. • Két kitüntetett időpont:  a csecsemő egyedül marad az idegennel  az anya visszatérése • Négy mintázat:  Biztos kötődés: a

csecsemő az anya távozásakor sírva fakad, visszatérve boldog  Bizonytalan kötődés:  Ambivalens (ellenálló): a csecsemő először kapaszkodik, és szokatlanul idegessé válik, ha anyja elmegy, de visszatértekor elutasító és dühös. Ölbe kéredzkedik, de mérgesen elutasítja a simogatást  Elkerülő: a csecsemő nyugodt marad az anya távozásakor, visszatértekor viszont elutasítja.  Megzavart (dezorganizált, dezorientált): a csecsemők viselkedése nagyon változatos. - A bizonytalan kötődésen úgy lehet túljutni, ha a későbbiekben olyasvalakit talál, akivel biztonságosabb kötődés alakítható ki. - Az egyéves kori mintázatok hatéves korban még mindig jelen vannak (bár kissé módosult formában). Kivéve: a zavarodottan kötődő csoportot, mert itt szerepcsere történt, és a gyermekek irányították a szüleiket. - Kötődésmintázatok a felnőtt viselkedésben: • Kiindulópont: a gyermekkorban kialakult kapcsolati

munkamodelleket magunkkal visszük a felnőttkorba, és ezek alakítják későbbi kapcsolatainkat. • Az egyik első kutatás: Cindy Hazan és Phillip Shaver (pl. a szerelemhez való viszony)  biztonságosan kötődő: a szerelem valóságos és tartós életérzés  ambivalensen kötődő: a romantikus szerelem nem lehet tartós, könnyű szerelembe esni  elkerülő módon kötődő: a romantikus szerelem a kapcsolat elején előfordul, de ez nem tart örökké - A felnőttkori kötődés további vonatkozásai: • a munkához való hozzáállás  Ambivalensen kötődők: úgy érzik, kevés elismerést kapnak, és nem érzik magukat biztonságban; motivációjuk: mások ismerjék el a munkájukat.  Elkerülő módon kötődők: arra használják a munkát, hogy ne kelljen szembenézniük kapcsolataik szegényességével. • a stresszel való kapcsolat  Biztonságosan kötődők: a nagyobb szorongásban több támogatást igényeltek.  Elkerülő módon

kötődők: minél jobban szorongtak, annál kevesebb támogatás igényeltek. Erikson pszichoszociális modellje - Erik Erikson elmélete: az egyik legkidolgozottabb pszichoszociális neoanalitikus megközelítés. - Osztja Freud nézetét: a személyiség egymást követő szakaszok során válik egyre fejlettebbé. - Freud és Erikson elméletének a különbségei: • Az elmélet jellege:  Freud: pszichoszexuális fejlődéselmélet  Erikson: pszichoszociális fejlődéselmélet • A vizsgált életszakasz terjedelme: 39  Freud szerint a pszichoszexuális szakaszok az élet első néhány évében bontakoznak ki.  Erikson szerint a személyiség az egész életút során fejlődőképes. – Ezzel elsőként vezeti be az életciklus-szemléletet (a személyiségfejlődés egész életünkön át tart) Énidentitás, kompetencia, krízisélmény - Központi témák: • Énidentitás (énélmény) – ennek a fejlődése.  Tudatosan megélt.  A társas

valósággal való kölcsönhatás nyomán alakul ki.  A társas környezet változásaira adott válaszul állandóan változik. • Kompetencia:  Egy-egy szakasz sikeres teljesítése után nő a személy kompetenciaérzése.  Sikertelenség esetén alkalmatlanságérzet lép föl.  Tetteink rugója a kompetenciatörekvés. 23 - Emberi fejlődés: fontos probléma az egyes szakaszokban. - Erikson szerint minden fázisban pszichoszociális krízist élünk meg. • Krízis: mindig egyfajta fordulópont. • Ez az életszakasz nagy növekedési lehetőséget rejt magában, de sérülékennyé is teszi a személyt. • Az egyes válságidőszakok hossza:  Viszonylag hosszúak: egyik sem rövidebb egy évnél.  Néhány nagyon hosszú (30 év). • A krízisek konfliktusai nem a személyek között vagy a személyiségen belül jelentkeznek; arra utalnak, hogy sikerült-e elérnünk bizonyos pszichológiai minőséget. • A konfliktusok soha nem érnek véget (újra

és újra fölbukkannak). - Mindannyian átmegyünk minden fázison, és az egyes személyek menetrendje különböző (nehéz évszerűen behatárolni, mikor kezdődik és zárul le egy-egy szakasz). Fejlődési szakaszok szakasz csecsemőkor kisgyermekkkor óvodáskor iskoláskor serdülőkor fiatal felnőttkor felnőttkor időskor életkor (év) 0–1 2–3 3–5 6–11 12–20 20–25 25–60 60– konfliktus bizalom – bizalmatlanság autonómia – kétségbeesés kezdeményezés – bűntudat teljesítmény – kisebbrendűség identitás – szerepkonfúzió intimitás – izoláció generativitás – stagnálás énintegritás – kétségbeesés - Csecsemőkor • Alapvető krízis: feszültség a bizalom és a bizalmatlanság közt. • A csecsemő teljesen kiszolgáltatott. • Ha jól gondozzák, megéli a biztonság és a bizalom érzését. • A bizalmatlanságot jelzi: nyugtalan alvás, szeszélyes étvágy, székrekedés, lelki zavar. • Ha bensőnket inkább a

bizalom uralja, erősödik a reményre való képességünk. • Remény: tartósan tudunk hinni abban, hogy vágyaink teljesülnek. - Kisgyermekkor • Alapvető krízis: feszültség az autonómia és a kétségbeesés közt. • Törekvés: a saját cselekedetek fölötti ellenőrzés gyakorlása. • Freudhoz hasonlóan úgy véli, a kor legfontosabb eseménye a szobatisztaságra szoktatás; az ok más: az autonómia kifejlesztésére ad lehetőséget. • A gyermek egyre gyakrabban foglalkozik a külvilággal. Ha a kölcsönhatások hatékonyak, erősödik az autonómia és a kompetencia érzése (Ha kudarcot vall és állandóan bírálják: szégyenérzet, kétségek saját értékeit illetően) 23 Ez hasonló a White-féle kompetenciaelmélethez. 40 A konfliktus sikeres megoldása az akarat énminőségét fejleszti ki (azt az eltökéltséget, hogy szabadon cselekedjünk). Óvodáskor • Alapvető krízis: feszültség a kezdeményezés és a bűntudat közt. • A

gyermekben fölébred az uralom iránti vágy. • Megfelel a freudi ödipális konfliktus időszakának. • A bűntudattal szembeni kezdeményezés. • Ez a szakasz kialakítja a szándék énminőségét: azt a bátorságot, amelynek révén úgy érhetjük el céljainkat, hogy közben ne kelljen bűntudatot és félelmet éreznünk. Iskoláskor • Alapvető krízis: feszültség a teljesítmény és a kisebbrendűség közt. • Teljesítmény:  Az a törekvés, hogy hatást gyakoroljunk a környezetre.  Olyasmiket kell tennünk, amit mások értékesnek ítélünk (a cselekvés módjának is helyesnek és értékesnek kell lennie).  A vele kapcsolatos krízis akkor lép föl, amikor a gyermek iskolás lesz. • Egybeesik a freudi latencia kor szakaszával. • Ez az első időszak, amikor a gyermek intellektuális és kognitív képességeit tesztelik. • Az iskolai tapasztalat magában foglalja bizonyos szociális szerepek tanulását is. • A gyermek úgy léphet

túl sikeresen ezen a szakaszon, ha érzi, hogy mások által elfogadott módon képes ellátni a föladatait. • Az a veszélyes, ha ekkor krónikus kisebbrendűségi érzés alakul ki. Serdülőkor • Alapvető krízis: feszültség az identitás és a szerepkonfúzió közt. Vagyis: meg kell ismerni önmagunkat és megtalálni helyünket a világban. • A múlt és a jelen közt nagyobb szakadék van, mint az előző szakaszok esetében: a leválást a testi változások indítják meg. • Akkor kerülünk ki belőle erős identitásérzéssel, ha énfogalmunk két értelemben is kialakul.  Sikeresen ötvözzük korábbi pszichoszociális fázisainkból való énfogalmainkat (integrált énfogalom).  Ezt az integrált énfogalmat összhangba kell hoznunk a mások által rólunk alkotott elképzelésekkel. • Ha valakinek nem sikerül szilárd identitást kialakítania, szerepzavarba kerül, így nem tud magának hivatást találni. • A sikeres identitás

kialakulásával együtt járó erény a hűség (a saját identitásunkhoz való ragaszkodás). • Az identitásfejlődéssel kapcsolatos kutatás: James Marcia és munkatársai (interjúmódszer) – négy identitásállapotot különböztetnek meg.  identitás (átélte a keresés korszakát, és elkötelezte magát)  moratórium (éppen krízist él át, és még nem köteleződött el)  korai zárás (elköteleződött, de csak csekély krízist élt át)  identitásdiffúzió (nincs krízis és elköteleződés sem) Fiatal felnőttkor • Alapvető krízis: feszültség az intimitás iránti igény és az izoláció közt. • Intimitás:  Meghitt kapcsolat valakivel.  A másik önfeltárulkozását is megértéssel és szeretettel kell fogadni.  Magában foglalja az illető iránti elkötelezettséget is (ez erkölcsi erőt kíván).  Erikson mindenfajta kapcsolatban fontosnak tartotta (nemcsak a szexuális jellegűekben).  Képességével csak a

kiforrott identitású emberek rendelkeznek. • Izoláció:  Az intimitás ellenpólusa.  Eltávolodunk másoktól, és képtelenek vagyunk igazi emberi kapcsolatokat teremteni.  Kialakulhat a körülmények miatt, vagy a személy visszahúzódása miatt.  Kettős jelenség:  Szociális: a személy nem tud beilleszkedni a társadalomba, és senkire nem számíthat.  Érzelmi: magányosság, ami egy önmagát gerjesztő állapot. • - - - - 41 - - - Felnőttkor • Alapvető krízis: feszültség a generativitás (alkotóképesség) és a stagnálás közt. • Fő kérdés: létre tudunk-e hozni valamit, fölnevelni valakit.  gyermek utáni vágy (következő generáció)  eszmék, fizikai tárgyak létrehozása  tanítás Vagyis: minden, ami pozitívan befolyásolja a jövőt. • Ha az alkotóképesség mérlege pozitív, kialakul a gondoskodás énminősége. • Stagnálás: a személy képtelen a jövőnek szentelni magát, csak a saját

szükségleteivel van elfoglalva, énközpontúak és énféltőek, ez pedig megakadályozza őket a világba való beágyazódásban. Időskor • Alapvető krízis: feszültség az énintegritás és a kétségbeesés közt. • Zárófejezet: számadás, visszatekintés. • Énintegritás-érzés: a mérleg azt mutatja, hogy életünk értelmes volt. • Kétségbeesés-érzés: a személy úgy érzi, elvesztegette az életét. • Az énintegritás a bölcsesség énminőségét teremti meg. Epigenetikus elv: • Epigenezis: embriológiai fogalom; az a folyamat, amelyben a differenciálatlan fizikai entitás komplex organizmussá válik. • Az eriksoni elméletben: primitív formában minden krízis jelen van már a születésünkkor. • Minden konfliktus a maga szakaszában a legfontosabb, de lappangó formában egész életünket végigkíséri. • Az elv következményei:  Egy adott krízissel való találkozáskor magunkkal hozzuk az összes előző szakasz kimenetelét.

 Ha egy-egy szakasz fő krízisét megoldjuk, ezzel megoldásokat találunk az elkövetkező válságokra is. • Az elv tulajdonképpen azt jelenti, hogy a krízisek nem oldhatók meg egyszer s mindenkorra, hiszen az előző konfliktusok megoldásai mindig visszaköszönnek. Pszichés zavarok értelmezése - A nárcizmus mint személyiségzavar: • Lényege: a személy szinte mindenki mást saját énje kiterjesztett részének tekint, és úgy gondolja, mások egyetlen föladata, hogy őt szolgálja. • Örökös jogot formál arra, hogy mások állandóan dicsérjék őt. • Rendszerint kihasználja a többi embert. • Ha akaratát keresztezik, azonnal éktelen haragra gerjed. • Állandóan gyerekesen követelőzik. • Saját teljesítményét következetesen nagyszerűnek tartja. • Kohut szerint mindannyian a grandiózus nárcizmus állapotában kezdjük életünket, de ezt a fejlődés folyamán egyre mérsékeljük. De néhányan nem szabadulnak meg tőle, és

személyiségzavarrá nő bennük • Az ok:  Kohut: ezek a személyek gyermekkorukban nem kaptak megfelelő tükrözést a szüleiktől.  Kernberg: a szülői elutasítás miatt a gyermek egyre inkább úgy véli, a világon csak egyetlen megbízható személy van, ez pedig ő maga. - Neurotikus szükségletek: • Karen Horney: összeállítja tíz szükséglet listáját.  Ezek a rendellenes kapcsolatokkal való küzdelemben alakulnak ki.  Neurotikus szükségletnek nevezi őket. • Három fő interakciós stílust eredményeznek.  mások felé fordító: szeretetre, mások helyeslésére irányul  másoktól elfordító: a függetlenség és az önmegvalósítás igénye  mások ellen fordító: hatalomra és kizsákmányolásra törekvés • Normális ember: mindhármat képes alkalmazni, rugalmasan átváltani az egyikről a másikra. (Ez a rugalmasság a normális alkalmazkodás fokmérője) 42 A neurotikus ember mereven ragaszkodik az egyik irányhoz,

és ezen akkor sem változtat, ha a másik kettő valamelyike hasznosabbnak bizonyulna. Kötődés és depresszió: • A depresszió fő oka: az interperszonális elutasítás (az elutasítás kellemetlen élmény, főleg ha hozzánk közel álló személytől ered). • A szülők átadhatják azokat a kötődési mintákat, amelyek őket is boldogtalanná tették. Játékterápia: • Erikson, Virginia Axline, Melanie Klein: gyermekeknek szóló játékterápia kifejlesztése. • Lehetőség a gyermeknek, hogy szülői nyomás nélkül kifejezhesse érzéseit. • A játszószoba a gyermek világát képviseli, ahol a gyermek felszínre hozhatja érzéseit. • Optimista mondásuk: „Soha nincs késő arra, hogy boldog gyermekkorunk legyen.” • - - Behaviorista megközelítés Klasszikus kondicionálás - Pavlov kísérletei • Észrevétele az emésztés vizsgálata közben: egy kutya már a tál látványára is nyáladzani kezdett; úgy dönt, megvizsgálja,

megtaníthatók-e a kutyák arra is, hogy fény- vagy hangjelzéshez is élelmet asszociáljanak. • alapkísérlet 43 - -  Bekapcsolják a fényjelzést, húsport adagolnak, majd kikapcsolják a fényjelzést. A kutya nyáladzik, de ez még föltétlen válasz, amely nem igényel tanulást (a húspor így föltétlen inger).  Az eljárást többször megismétlik.  Végül: bekapcsolják a fényjelzést, de nem adnak húsport. Ha a kutya nyáladzik, megtanulta a kapcsolatot A nyáladzás már föltételes válasz, a fényjelzés pedig föltételes inger A kutyát kondicionálták (megtanították), hogy összekapcsolja a fényjelzést az étellel és a nyáladzással, és hogy válaszoljon rá. A klasszikus kondicionálás már a primitív élőlényeknél is megjelenhet. Pl a laposférgek áramütésre összehúzódnak Ha az áramütést sokszor párosítjuk fénnyel, később egyedül a fényre is összehúzódnak Embereknél: a rákos beteg a gyógyszeres kezelés

következtében gyakran rosszul van; néhány kezelés után a rosszullét már a kezelőszoba látványától is megjelenik. Hasonló: rákos gyerekeknek fagylaltot adnak a kezelés előtt, hogy enyhítsék a félelmet; eredmény: a gyerek kevésbé szívesen eszik fagylaltot a kórházon kívül is. olyan jelenségek, amelyek nagyon megnövelik a klasszikus kondicionálás általánosíthatóságát • másodlagos kondicionálás  Amire szükség van: egy ingernek egy olyan másik ingerrel történő társítása, amelyet előzőleg egy biológiailag fontos eseménnyel társítottak.  Pl. a betegnél a kezelőszoba látványa kapcsolódik a kezelés élményéhez Ha mutatunk neki egy semleges ingert (pl hangjelzést), amelyet mindig a kezelőszoba képe követ, a beteg a hangra is kellemetlen érzéseket tapasztal. • generalizáció és diszkrimináció  generalizáció  Ha egy föltételes válasz összekapcsolódott egy bizonyos ingerrel, más hasonló ingerek is

kiválthatják ugyanezt a választ.  Minél hasonlóbb az új inger a föltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a föltételes választ.  Ez az elv magyarázza azt a képességünket, hogy olyan új ingerekre is reagálunk, amelyek az ismertekre hasonlítanak.  diszkrimináció  A generalizációval ellentétes folyamat.  A különbségekre adott válasz.  Pl. ha egy kisgyerek megijedt egy harapós kutyától, először minden kutyától fél (generalizáció) Később (a differenciális megerősítés következtében) csak azoktól a kutyáktól fél, amelyek fenyegető viselkedésűek (diszkrimináció) • kondicionált félelem  Pl. a patkány áramütés előtt egy semleges ingert (hang) kap Egy idő után a hang önmagában is olyan reakciókat idéz föl, mint az áramütés.  Sok emberi félelem keletkezik így, de ezek az irracionális félelmek eloszlathatók a klasszikus kondicionálás alapelvein nyugvó gyógytechnikákkal (pl. ha valaki fél

a macskáktól, a velük való szembesítések révén legyőzheti félelmét) • kondicionálás és drogtolerancia: a morfium folyamatos használata közben nem a morfium fájdalommegszüntető hatása csökken, hanem a fájdalomérzékenység háttérszintje nő bejósolhatóság és kognitív tényezők: két kísérlet • Rescorla (1967)  szembeállítja a kontiguitást (időbeli érintkezés) és a bejósolhatóságot  az egyik csoport: áramütés a kutyáknak, amelyet néhányszor hangjelzés előz meg  a másik csoport: áramütés a kutyáknak, amelyet mindig megelőz egy hang  eredmény: a második csoport gyorsan kondicionálódik, az első egyáltalán nem • Kamin (1969): blokkolási kísérlet (egy előzőleg megtanult kapcsolat megakadályozhatja egy új asszociáció kialakulását); háromszakaszos kísérlet  első szakasz  csoport: fényjelzéseket kap, amelyeket mindig áramütés követ  kontrollcsoport: ez a szakasz kimarad  második

szakasz  csoport: fény- és hangjelzést kap, amelyet mindig áramütés követ (számukra a hang redundáns, azaz olyan információval szolgál, amely már az élőlény rendelkezésére áll, így nem kondicionálódik) 44 - -  kontrollcsoport: fény- és hangjelzést kap, amelyet mindig áramütés követ  harmadik szakasz: csak hangjelzést adnak  csoport: nem váltja ki a föltételes választ  kontrollcsoport: kiváltja a föltételes választ bejósolhatóság és érzelmek • Ha nincs lehetőség megbízható bejóslásra, folyamatos szorongás lép föl, és fekélybetegség alakulhat ki (pl. a patkányok esetében). • A kellemetlen események mindig kellemetlenek, de az előre nem látható kellemetlen események sokkal kevésbé tolerálhatók. • Ha az orvos a gyereknek azt mondja, a beavatkozás fájni fog, a gyerek addig fél, amíg a beavatkozás tart. Ha azonban azt mondja, nem fog fájni, de ténylegesen fáj, a gyereknek nincs veszély- és

biztonságjelzése, ezért mindig szorongni fog, ha orvoshoz kerül. érzelmi kondicionálás: a klasszikus kondicionálás azon esetei, ahol a föltételes válaszok érzelmi válaszok. biológiai korlátok • etiológiai megközelítés  Az állatok viselkedésével foglalkozik, de nagy hangsúlyt fektet az evolúcióra, így nem a tanult, hanem a veleszületett viselkedéseket tanulmányozza.  Föltételezése: a tanulást szigorúan befolyásolja a genetikai örökség. • a klasszikus kondicionálás korlátai  A legjobb bizonyíték az ízelkerülés; a patkánynak vaníliával ízesített mérget adnak. Amikor meggyógyul, új vaníliás oldatot kap, amelyet a patkány aggályosan kerülni fog  Behavioristák: a fény- vagy hangjelzésnek ugyanazt a szerepet kellene betölteni, mint az íznek. De a patkány csak akkor kerüli el az oldatot, ha azt az ízt érezte, ami után megbetegedett, a villanás és a kattanás nem befolyásolta.  Kérdés, mi okozza az

asszociációk szelektivitását. Az ízlelés és az emésztési reakciók közt valószínűleg egy genetikailag meghatározott kapcsolat van A patkány azért kapcsolja össze a rosszullétet az ízzel, mert ez megfelel a természetes élelemválasztás eszközeinek Operáns (instrumentális) kondicionálás - Idomítás: a kutyát először rávesszük a mutatványra, utólag pedig megjutalmazzuk – ez a fajta tanulás az operáns kondicionálás. - Ez az alacsonyabb rendű fajoknál és az embernél is megvan. - Pl. a kisbaba spontán gügyög; ha észreveszi, hogy a szülei ezért gyakrabban fordulnak felé, akkor többet fog gügyögni. Az operáns kondicionálás ilyen értelemben: annak a megtanulása, hogy egy bizonyos viselkedés egy bizonyos cél eléréséhez vezet. - az effektus törvénye • az operáns kondicionálás első tanulmányozója: E. L Thorndyke (1898) • az effektus törvénye  ha a jutalom közvetlenül követi a próba-szerencse viselkedést, az

adott akció tanulása erősödik  ez a véletlen cselekvések közül csak azokat választja ki, amelyeket pozitív következmény követ • pl. a macska a retesszel zárt ketrecben, azon kívül egy hallal (a macska kinyúl, de nem éri el a halat; körbejár, majd véletlenül kinyitja a ketrecet; ez többször megismétlődik, végül amint beteszik a ketrecbe, azonnal kiszabadul, de ebben nem játszik szerepet az értelem) - B. F Skinner kísérletei • Egy éhes állatot (patkány, galamb) egy dobozba (Skinner-box) tesznek, amelyben csak egy pedál van, alatta egy etetőtál.  A patkány esetleg lenyomhatja a pedált; ennek a száma: a pedálnyomás gyakoriságának az alapszintje.  A kísérletvezető ezután a pedálnyomásra ételdarabot ad. A pedálnyomás gyakorisága drasztikusan megnő.  Később: a pedálnyomás nem eredményez ételt, és a pedálnyomás gyakorisága csökken. Vagyis: az operánsan kondicionált választ a megerősítés hiánya kioltja.

45 Diszkriminációs kísérlet: a patkány csak akkor kap ételt, ha akkor nyomja meg a pedált, ha a fölötte levő fény (diszkriminációs inger) világít. Az operáns kondicionálás és a gyermeknevelés: pl. a gyerek lefekvés után hisztivel követelte ki szülei figyelmét A szülők azt a tanácsot kapták, hogy ne törődjenek a sírással, ami így egy hét alatt 45 percről nullára csökkent. Az azonnali megerősítés hatékonyabb, mint a késleltetett. formálás • Az a technika, amely csak azokat a válaszokat erősíti meg, amelyeket a kísérletező elvár. • Minden egyebet kiolt. • Az állatok nagyon sok mindenre megtaníthatók.  galambok: hajótöröttek mentése  delfinek: víz alatti tárgyak felszínre hozása  Priscilla, a malac (tévé bekapcsolása, reggelizés asztalnál, a szennyes ruha összeszedése, porszívózás stb.) az operáns kondicionálás megerősítői • jelentősen növelik az operáns kondicionálás hatókörét •

kísérlet  pedálnyomásra: étel + hang, majd a patkány kondicionálódik  pedálnyomásra: semmi – a patkány abbahagyja a nyomkodást  pedálnyomásra: hang, de étel nincs – a nyomkodás gyakorisága mégis nő Vagyis: a hang az étel jelzésévé, megerősítővé vált. • az emberek életében: pénz és dicséret A megerősítés viszonylagossága: úgy tűnik, az élőlény gyakran végzett tevékenysége megerősíthet bármely kevésbé gyakori tevékenységet. generalizáció és diszkrimináció • Itt is igaz, ami a klasszikus kondicionálás esetében: az élőlények generalizálják, amit tanultak, ez pedig diszkriminációs tréninggel korlátok közé szorítható. • Pl. a gyerek dicséretet kap, ha megsimogatja a kutyáját Ezek után megsimogat más kutyákat is, ez azonban veszélyes lehet, így a szülők a diszkriminációs tréninggel csak a család kutyájának a simogatását erősítik. megerősítési tervek • A való életben ritka,

hogy minden viselkedés megerősítést kap. • Részleges megerősítés: egy viselkedés kondicionálható és fönntartható akkor is, ha eseteinek csak töredéke kap megerősítést. • Megerősítési terv: a megerősítések adagolása, amely befolyásolja a válaszok mintázatát. • Aránytervek: a megerősítés attól függ, hogy az élőlény mennyi választ ad. • Időbeli tervek: a megerősítés csak egy bizonyos idő elteltével jár. viselkedésformálás • A formálás (shapping) által változhat meg a viselkedés megjelenési formája. • Laboratóriumban: szukcesszív megközelítés. Az instrumentális kondicionálás során nem praktikus megvárni a kívánt viselkedés megjelenését, és csak utána megerősíteni azt Helyette: a kívánt viselkedést nagyjából megközelítő viselkedést erősítik meg, amelyek így egyre gyakoribbak Majd fokozatosan csak az egyre hasonlóbb mozzanatokat erősítik meg. • Ugyanez történik az emberrel a

laboratóriumon kívül is: először csak az általános viselkedéstendenciák lesznek megerősítve, végül a tendenciák megerősítése egyre szűkül. Így létrejön egy erősen specifikus és leszűkített viselkedéstendencia. • - - - - - - averzív (negatív) kondicionálás • két eset  egy létező válasz gyöngítése  egy új válasz tanulásának a serkentése • büntetés  a választ olyan averzív inger követi, amely gyöngíti / elnyomja a válasz következő megjelenését  sok hátránya van  hatása nem olyan bejósolható, mint a jutalmazásé (nem ad alternatívát, csak tilt) 46 - - -  félelemhez vezethet (pl. a büntetést adó személy iránt)  hatásos lehet, ha az elérhető alternatív válaszokat jutalmazzák  büntetéselmaradás: a jutalom másik fajtája (ugyanolyan hatékony lehet, mint a pozitív megerősítés) • menekülés és elkerülés  Menekülő tanulás: azért tanul meg egy választ, hogy

leállítson egy folyamatban levő averzív eseményt.  Elkerülő tanulás: egy negatív esemény elkerülésének a megtanulása.  A menekülő tanulás gyakran megelőzi az elkerülőt; pl. hangjelzés után áramot vezetnek a padlóba, és a patkánynak át kell ugrania a fal túloldalára, hogy ne érezze az áramütést. A patkány kezdetben csak az áramütés után (menekülő) ugrik át, majd már a hangjelzésre is (elkerülő). Mi szükséges az operáns kondicionálás létrejöttéhez? • Kontiguitás (időbeli érintkezés): egy válasz akkor kondicionálódik, ha a megerősítés közvetlenül követi a viselkedést. • Befolyásolhatóság: a válasz csak akkor kondicionálódik, ha az élőlény úgy értelmezi, hogy a megerősítés az ő válaszától függ. 24 kontingenciatanulás (kontingencia ’egybeesés) • Mondhatjuk, hogy akkor történik operáns kondicionálás, ha az élőlény egybeesést tapasztal válaszai és a megerősítés közt. • Ez a

képesség nagyon korán kifejlődik. biológiai korlátok • A viselkedés eltolódása: az állat a kívánt viselkedés helyett időnként olyan választ ad, ami közelebb van ösztönös viselkedéséhez (pl. el akarták érni, hogy a csirkék nyugodtan álljanak a padlón, de azok inkább kapirgáltak). • Válaszmegerősítési korlátok (pl. galamb: viselkedése inkább etológiai nézőpontból értelmezhető, nem behaviorista szempontból) Pszichés zavarok értelmezése Az érzelmi válaszok klasszikus kondicionálása - Vannak olyan érzelmi válaszok, amelyek megzavarják a hatékony működést. - Pl. erős, kellemetlen szorongás érzése bizonyos ingerekkel szemben - Ezek: erős irracionális félelmek, vagyis: fóbiák. - A fóbiás személy gyakran akkor is szorongani kezd, ha csak rágondol arra a bizonyos ingerre. - A fóbiák leggyakoribb fokális pontjai: • állatok  pókok (arachnofóbia)  kígyók (ophidiophobia)  kutyák (cynofóbia)  egerek

(musofóbia) • zárt terek (klausztrofóbia) • nyitott vagy szabad terek  magasság (akrofóbia)  nyitott tér (agorafóbia) • bakteriális fertőzés (mizofóbia) - 24 Egyéb gyakori fóbiák: • idegenek (xenofóbia) • szőr (trichofóbia) • virágok (antofóbia) • villámlás (astrafóbia) • vihar (brontofóbia) • halál (tanatofóbia) Maier és Seligman kísérletei inkább ezt az álláspontot támasztják alá. 47 - - Kondicionálási szempontból ezek a fóbiás válaszok klasszikusan kondicionált reakciók. A kezelési módszerekben két elv játszik szerepet. • A kioltás elve: a szorongásos reakciónak csökkennie kellene, ha a fóbiás inger a félelmet kiváltó inger nélkül jelenik meg. • Ellenkondicionálás: ugyanahhoz az ingerhez egy másik érzelmet kondicionálunk. Szisztematikus deszenzitizáció: a folyamat során a személy ellazítja magát, aztán az összeállított szorongáshierarchia legkevésbé ijesztő jelenetét

képzeli el először. Majd fokozatosan továbblép Pszichoanalitikus megközelítés: gyermekkori konfliktusokat látna a fóbiák hátterében. Az averzió klasszikus kondicionálása - Averzív kondicionálás vagy terápia: az a célja, hogy negatív érzelmi választ kondicionáljunk olyan ingerekhez, amelyek jelenleg pozitív választ váltanak ki (pl. dohányzás, elfogadhatatlannak tartott szexuális szokások) - Pl. hányingerkeltő szer társítása az alkohol ízéhez, elektromos áramütés társítása a cigaretta érintéséhez - Hasonló a szisztematikus deszenzitizációhoz. • De abban az esetben semleges érzelmi választ akarnak kondicionálni. • Az averzív terápiát nem használják olyan széles körben; okok:  etikai alapon megkérdőjelezhető  más módszerekkel összehasonlítva kétségbe vonható a hatékonysága Instrumentális kondicionálás és a maladaptív viselkedés - Alapgondolat: • Az emberi viselkedéstendenciák megerősítés

útján épülnek ki. • Ezek a tendenciák elsajátíthatók úgy, hogy akkor is ellenálljanak a kioltásnak, ha már nem vezetnek megerősítéshez. - Pl. hisztéria • Életünk bizonyos szakaszában jutalmazzák (pl. engednek a követelőzésünknek) • A megerősítés növeli a tendenciát az ilyen viselkedés ismétlésére. • Ha a megerősítés gyakori, a viselkedés a kioltással szemben is ellenálló lesz. • Később ez a viselkedés már nem felel meg az alkalmazkodás követelményeinek, de alkalmanként még célt lehet vele érni. • Ezt a viselkedést a megerősítési tervek megváltoztatásával lehet módosítani. Ilyen eljárással a viselkedés adaptívabbá alakítható. A konfliktus instrumentális kondicionálása - A személyiségproblémák kialakulásának másik oka a következetlen megerősítés: az adott cselekvést néha jutalom, néha büntetés követi. • Ha a jutalom és a büntetés eltérő helyzetekben jelenik meg: a személy

diszkriminációt tanul. • Ha a jutalom és a büntetés ugyanabban a helyzetben jelenik meg: a személy konfliktust él át. A nyílt viselkedésben az a tendencia érvényesül, amelyik az erősebb volt - Ha a helyzet eléggé konfliktusos, a személy úgy tanulhatja meg a büntetést, int a jutalomhoz továbbvivő ingert. Instrumentális kondicionálás és a zsetongazdaság - Az instrumentális kondicionálás elvei alkalmazásának a célja: az elmebetegek viselkedésmintázatának adaptívabbá tétele. - Hosszabb távú cél: a személy visszaállítása a hétköznapi élet normális kerékvágásába. - Erre létrehoznak egy stratégiát: az intézeten belül kis gazdaságot hoznak létre, és ezt zsetongazdaságnak nevezik (ok: zsetont, és nem pénzt használnak). A zsetonok másodlagos megerősítőként szolgálnak (ellátáshoz, szolgáltatásokhoz lehet jutni általuk). A betegek akkor kapnak zsetont, ha szociálisan megfelelően viselkednek Szociális-kognitív

tanuláselméletek A kondicionálási folyamatok további kidolgozása Másodlagos kondicionálás - Olyan jelenség, amely nagyon megnöveli a klasszikus kondicionálás általánosíthatóságát. - Amire szükség van: egy ingernek egy olyan másik ingerrel történő társítása, amelyet előzőleg egy biológiailag fontos eseménnyel társítottak. 48 - Pl. a betegnél a kezelőszoba látványa kapcsolódik a kezelés élményéhez Ha mutatunk neki egy semleges ingert (pl hangjelzést), amelyet mindig a kezelőszoba képe követ, a beteg a hangra is kellemetlen érzéseket tapasztal Szociális megerősítés - Az emberi tapasztalatokban (legalábbis a gyermekkoron túl) a megerősítésnek kevés köze van a fiziológiai szükségletekhez. - Inkább a szociális megerősítők a fontosak (pl. elfogadás, mosoly, ölelés, dicséret, egyetértés, érdeklődés) - Vizsgálat: olyan gyermekeket figyeltek, akik az iskolai időn kívül nagyon keveset tanultak. Amikor tanultak,

a kutatók kisebb dicséreteket adtak nekik. Ezután a gyermekek szinte kétszer annyit tanultak, mint előtte - Önmegerősítés: két jelentése van. • Az emberek megjutalmazzák magukat, ha elértek valami olyat, amit elhatároztak. • Önmegerősítés–önbüntetés: a sikeres cselekedeteinkért megdicsérjük magunkat (ez jutalmat jelent), sikertelen cselekedeteinkért viszont vádoljuk (ez büntetést jelent). Behelyettesítő (vikariáló) érzelmi arousal - A legtöbb eseményt behelyettesítő módon is át tudjuk élni; vagyis: valaki más közvetítésével tapasztaljuk meg. - Így az emberi tanulás is szociálissá válik, mert legalább két embert igényel. • egyet, aki közvetlenül él át valamit • egy másikat, aki közvetetten tapasztalja meg ugyanazt - Behelyettesítő (vikariáló) érzelmi arousal (empátia): • A behelyettesítő tapasztalat egyik fajtája. • Akkor jelenik meg, ha egy erős érzelme megfigyelőjeként mi is átéljük ugyanazt az

érzelmet. • Nem azonos az együttérzéssel.25 • Empátia esetén a másik jó vagy rossz érzését is átéljük. • Maga az élmény nem tanulás, de megteremti a tanulás (klasszikus kondicionálás) lehetőségét. Ez a jelenség a behelyettesítő (vikariáló) klasszikus kondicionálás. - Kísérlet a behelyettesítő (vikariáló) klasszikus kondicionálásra: a kísérleti személyeknek úgy kell másokat figyelniük, hogy közben egy hangot hallanak. A hanggal együtt a megfigyeltek áramütést kaptak, és fájdalmi reakciót mutattak Néhány hang-áramütés után a megfigyelők akkor is érzelmi választ adtak, amikor a hangot csak önmagában szólaltatták meg. Behelyettesítő (vikariáló) megerősítés - Ez a folyamat még az empátiánál is fontosabb. - Ha megfigyelünk valakit, aki olyan tevékenységet végez, amit megerősítés követ, valószínűbb, hogy mi is hasonlóan cselekszünk. - Ha azt látjuk, hogy valakit megbüntetnek valamiért, kevésbé

valószínű, hogy mi is hasonlóan cselekszünk. - Vagyis: a jutalmat és a büntetést más kapja, de a cselekvési tendenciáink úgy változnak meg, mintha azokból mi is részesültünk volna. - Ezzel válik lehetővé, hogy az instrumentális kondicionálás próba-szerencse folyamatok nagy része csak másodkézből menjen végbe (sok olyan helyzetből tanulunk, amelyet mások élnek át). - Tanulhatunk diszkriminációt is: a következtetéseket korlátozhatjuk csak a megfigyelthez hasonló helyzetekre. Jelentésgeneralizáció - Generalizáció: • Hasonló reakció olyan ingerekre, amelyek hasonlóak ahhoz, amelyre a kondicionálás eredetileg történt, de nem egyezik meg vele. • Akkor történik, ha mentális kapcsolat létezik a kognitív elemek és más ingerek között. - Szemantikus generalizáció: • A jelentés valamely dimenziója mentén történő általánosítás. • Akkor történik, ha a mentális asszociációk kiterjednek más, hasonló jelentésű

szavakra is. (Pl valaki éppen túl van egy nehéz váláson; ekkor valószínűleg nemcsak a válás szóra reagál érzékenyen, hanem a hozzá kapcsolódó szavakra is: tárgyalóterem, megegyezés, tartásdíj.) - Megjelenhet klasszikus és instrumentális kondicionálás esetén is. 25 Együttérzés: felelősséget és boldogtalanságot érzünk, ha valaki szenved. 49 Szabálytanulás - Az emberek az instrumentális tanulást nemcsak viselkedések elsajátítására használják, hanem szabályok tanulására is. - A szabályok alkalmazásának legkézenfekvőbb példája: a nyelvtanulás. • Nyelv: kidolgozott szabályok tömege. • A gyermek kezdetben nem nagyon figyel ezekre a szabályokra, mert lefoglalja a szavak jelentésének a megtanulása. • Később a bonyolultabb alakokat is szavanként tanulják meg, és a gyermek egy idő múlva fölismeri a szabályosságokat, majd alkalmazni kezdi őket. • Onnan tudjuk, hogy egy gyermek megtanult egy szabályt, hogy

túláltalánosít: ott is használja, ahol nem alkalmazható. - Amikor megkezdődik a szabálytanulás, akkor az emberi tanulás mindent átható jellemzőjévé válik. - Lehetséges, hogy a kondicionálásnak az a szerepe, hogy befolyásolja a szabály első fölismerését. A megfelelő irányba a megerősítési folyamatok terelnek bennünket. - Amikor a szabály a figyelem fókuszába kerül, fölülkerekedik a fogalmi tanulás, és a tanulás fölgyorsul. Megfigyeléses (obszervációs) tanulás Megfigyeléses tanulás - Megfigyeléses tanulás: olyan szociális tanuláselmélet, amely fölhagy a kondicionálás fogalmaival, és a tanulás folyamatát teljesen úgy alapokra helyezi. - Folyamatában legalább két ember játszik szerepet. - Akkor történik, ha valaki látja, amint valaki más (a modell) végrehajt egy cselekvést; a megfigyelő ennek nyomán tesz szert arra a képességre, hogy megismételje a látott cselekvést. - Föltétel: • A viselkedésnek olyannak

kell lennie, amit a megfigyelő még nem ismer. Vagy: • A viselkedésnek olyannak kell lennie, amit a megfigyelő még nem kötött ahhoz a kontextushoz, amelyikben most megfigyelte. - Lehetővé teszi, hogy az ember gyorsan véssen az emlékezetébe sok információt. - A folyamat nagyon egyszerű. - Úgy tűnik, annyi szükséges, hogy a megfigyelő észrevegye és megértse, ami előtte történik. Ez az állítás azonban több megszorítást igényel • Figyelmi elv:  A megfigyelőnek oda kell figyelnie a modellre.  Azok lesznek a leghatékonyabb modellek, akik valamilyen okból magukra vonják a figyelmet.  Bizonyos cselekvéseket más cselekvésekhez képest nagyobb valószínűséggel kódolunk.  Számításba kell venni a megfigyelő képességeit, szándékát. • Fontos az emlékezet (a megfigyelt történéseknek le kell képződniük a memóriában).  Az emberi tanulást két kódolási stratégia uralja.  Képi kódolás: mentális képet

készítünk arról, amit látunk.  Verbális kódolás: leírást készítünk magunknak arról, amit láttunk.  A mentális gyakorlás vagy újrajátszás is segíti az emlékezetbe vésést.  Ami leegyszerűsíti az emlékezet föladatát: a címke mint afféle mentális gyorsírás. • A látottakat olyan formába kell lefordítanunk, amelyet saját cselekvéseinkkel meg tudunk valósítani. - A megfigyeléses tanulást és a teljesítményt befolyásoló változók négy kategóriája példákkal (Bandura): • figyelem  a modell jellemzői (vonzó, hatalommal bíró, szakértő)  a viselkedés jellemzői (körülhatárolt, világos, egyszerű)  a megfigyelő jellemzői (motivált-e a figyelemre, képes-e figyelni) • megőrzés  képek használata mint kódolási stratégia  a nyelv használata mint kódolási stratégia 50 • •  mentális újrajátszás az emlékezeti rögzítés elősegítésére produkció  a megfigyelő képessége a

szükséges válaszok létrehozására  a megfigyelő korábbi tapasztalatai a viselkedés egészével kapcsolatban  a megfigyelő korábbi tapasztalatai a viselkedés összetevőivel kapcsolatban teljesítmény  következmények a modell számára: nincs, jutalom, büntetés  következmények a megfigyelő számára: nincs, jutalom, büntetés Elsajátítás és teljesítmény - Amit a megfigyeléses tanulás lehetővé tesz: bonyolult műveletek gyors megtanulása. - Különbséget kell tenni a viselkedéses képesség elsajátítása és a tényleges viselkedéses teljesítmény között. • Nem mindig valósítjuk meg azt a viselkedést, amit másoktól látunk. • Sok olyan dolgot megtanulunk, amit soha nem hajtunk végre. - Amit tudunk kell ahhoz, hogy tudjuk, a megfigyeléses tanulás megnyilvánul-e a viselkedésben: • a személy motívumai • a személy milyen megerősítésre vagy büntetésre számíthat, ha végrehajtja a cselekvést - Pl. Alfred Bandura

kísérlete: gyerekekkel filmet nézet; egy modell agresszív a gumibabával; a film három különböző befejezése: jutalmazás, nincs következmény, büntetés A gyerekeket egyenként átviszik a játszószobába, magára hagyják, és megfigyelik, hogy játék közben mennyi agresszív cselekedetet ismétel meg Ez lesz a spontán teljesítmény mércéje. Utána a kísérletvezető kéri a gyermeket, hogy jutalom fejében mutasson korábban látott agresszív cselekedeteket Ez az elsajátítás mércéje Eredmény: a modell jutalmazása nincs hatással az elsajátításra, de befolyásolja a spontán teljesítményt. Fenomenológiai megközelítés Humanisztikus pszichológia - Alapítója: Abraham Maslow. - a személyiség alapvető forrásai • önmegvalósítási tendencia (autoaktualizáció) (Carl Rogers, Erich Fromm, K. Horney) • autorealizáció (K. Goldstein, Abraham Maslow) - önmegvalósítás • A humanista pszichológia kulcsfogalma. 51 - • A megsejtett

önazonosság beteljesítése. • A személy alapvető föladata. • Amiből probléma adódik: nincs összhang az ideális és az aktuális (valós) énkép között. • Az a vágy, hogy egyre inkább azzá váljunk, amivé válhatunk. • A személynek egyre jobban meg kell ismernie önmagát, hogy még közelebb juthasson ideális énjéhez. Problémája: annyira hangsúlyozza az emberi kibontakozás lehetőségeit, hogy elfelejti az élet adta korlátokat (pl. fogyatékosok, vagy a lemondás értelme) Önmegvalósítás - Megvalósulás (aktualizáció) • Carl Rogers terminusa • Rogers szerint az egészséges növekedés lehetősége természetes módon fejeződik ki minden személy viselkedésében, ha nem gátolják erős ellenhatások. • A növekedésre irányuló tendencia: megvalósulás. • A képességek olyan módon való kifejlesztése, amely fönntartja vagy növeli a szervezetet. • Rogers föltételezése: ez az erő minden élőlényben működik. -

Önmegvalósítás (önaktualizáció): • Az aktualizáció az én fönntartását vagy kiteljesítését szolgálja. • A személyt a nagyobb önállóság (autonómia) irányába mozdítja el. • Minimálisra csökkenti a rendezetlenséget vagy inkongruenciát. • A személyen belüli összhang (kongruencia) vagy integráció irányába hat. • Révén nagyobb megfelelés jön létre az aktuális és az ideális énkép között: egyre inkább olyanná válunk, amilyenné válni szeretnénk. • Fontos az aktuális énkép és a tényleges tapasztalatok közti kongruencia: tapasztalatainknak összhangban kell lenniük azzal, amilyennek elképzeljük magunkat. - Organizmikus értékelő folyamat (Rogers): • Az aktualizáló tendencia minden élőlény (így az ember) természetének a részét képezi. • A humán organizmus automatikusan értékeli tapasztalatait és cselekedeteit abból a szempontból, hogy azok előmozdítják-e az aktualizációt. - Teljességgel

működő személy (Rogers): az önmagát megvalósító ember; jellemzői: • nyitott saját érzései megtapasztalására (nem fél tőlük) • bízik a saját érzéseiben • nyitott a világ megtapasztalására (kihívással teli életet él) • olyan működési forma, amelyet bárki a magáévá tehet, ha hajlandó ilyen életet élni - A pozitív értékelés szükséglete: • Pozitív értékelés: fontos, hogy mások (főleg a jelentős mások) elfogadjanak bennünket, és barátsággal, szeretettel viseltessenek irántunk. • Két fajtája van:  Föltétel nélküli pozitív értékelés: minden „kötelék” nélküli szeretet.  Föltételhez kötött pozitív értékelés:  Csak bizonyos föltételek teljesítése esetén kapunk szeretetet.  A föltételek nagyon eltérőek lehetnek, de az elv közös: „Szeretni foglak és elfogadlak, de csak akkor, ha bizonyos módon cselekszel.”  Értékfeltétel: az a föltétel, amely alapján a személyt

pozitív értékelésre méltónak ítélik.  Föltételhez kötött önértékelés: ♦ Az önelfogadás és önelutasítás egyik formája. ♦ Ha a körülöttünk levő emberek hosszú ideig értékfeltételeket alkalmaznak velünk szemben, mi is értékfeltételeket állítunk magunk elé. Csak akkor fogadjuk el magunkat, ha a föltételeknek megfelelően cselekszünk. ♦ Arra késztet bennünket, hogy viselkedésünket az önmagunkkal szemben támasztott értékfeltételeknek megfelelően módosítsuk. - Önmeghatározás (öndetermináció): 52 Ed Deci fölvázolta az elméletet; később ő és Richard Ryan fejlesztette tovább. Alap: az emberek viselkedése mögött többféle dinamika tükröződhet.  Önmeghatározott cselekvések: azért végezzük őket, mert belső érdekeink fűződnek hozzájuk, vagy értékesek számunkra.  Kontrollált cselekvések: fizetségért vagy külső nyomásra végezzük el őket. A viselkedés akkor is kontrolláltnak

számít, ha a kontroll csak a fejünkben létezik, vagy ha valamit azért teszünk meg, mert tudjuk, hogy bűntudatot éreznénk, ha nem tennénk meg • Ha a cselekedeteink önmeghatározottak, érdeklődésünket hosszabb ideig köti le. • Ha jutalmat ígérnek a tevékenység elvégzéséért, az érdeklődés alábbhagyhat. Más esetben viszont növeli a motivációt. Ennek az lehet az oka, hogy a jutalomnak két vetülete van  Kontrolláló: azt sugallja, hogy cselekedeteink nem önmeghatározottak.  Információt hordoz a képességeinkről: ha azt fejezi ki, hogy nagyobb kompetenciával rendelkezünk, akkor növeli a motivációt. Szabad akarat és reaktancia (ellenállás): • A humanisztikus pszichológusok álláspontja: az emberek szabadon döntenek arról, hogyan cselekedjenek, és mivé váljanak. • Rogers: az emberek szabadon választanak abban a tekintetben, hogy önmegvalósító módon cselekedjenek, vagy az értékfeltételek alapján. • Deci és Ryan:

az emberek akaratlagos döntést hoznak, amikor az önmeghatározott cselekvést választják. • Arról lehetetlen bizonyosságot szerezni, hogy valóban rendelkezünk-e szabad akarattal. De úgy cselekszünk, hogy azt gondoljuk, rendelkezünk vele Ezt tükrözi a reaktancia • A reaktancia akkor jön létre, ha valaki úgy érzi, szabadságát veszélyezteti valami. Ez arra készteti, hogy vissza akarja szerezni a szabadságát. • • - Az énkép és a védekezési folyamatok Inkongruencia, dezorganizáció és elhárítás - Inkongruencia: • Egyfajta dezorganizáció. • Az egységes énérzés megbomlása. • A valós és az ideális énkép közti különbség, vagy olyan tapasztalat, amely nem felel meg az énképnek, szorongást eredményez. • Teljes kongruencia csak ritkán valósul meg. - Rogers: az emberek azért utasítják el a dezorganizációnak még az észlelését is, hogy elkerüljék a szorongást. - Az inkongruencia elhárítása: két csoport. • A

tapasztalatok eltorzítása: pl. racionalizáció; vagy: észrevesszük, hogy valakit megbántottunk, de azt föltételezzük, hogy a másikat nem is bántja a dolog • A fenyegető tapasztalatok tudatosulásának a megakadályozása: pl. tagadás; vagy közvetettebb módon: eleve elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyekben ilyen tapasztalat egyáltalán bekövetkezhet Az önbecsülés fönntartása és növelése - Az elhárítások révén óvjuk és növeljük önbecsülésünket. - Két föltétel szükséges ahhoz, hogy foglalkozzunk önbecsülésünkkel. • Olyan eseménynek kell bekövetkeznie, amit magunknak tulajdoníthatunk. • Az eseménynek jó vagy rossz következménnyel kell járnia önbecsülésünk szempontjából. - Ha valami fenyegeti önbecsülésünket: • Minimálisra akarjuk csökkenteni az esemény negatív vonatkozásait. • Megpróbáljuk maximálisra növelni a pozitív vonatkozásokat. • Megpróbáljuk úgy beállítani az eseményt, hogy az ne

legyen az énkép állandó jellemzőjének tekinthető. Önsorsrontás - Olyan cselekedetek, amelyekkel azokat a föltételeket teremtjük meg, amelyek nagy valószínűséggel kudarchoz vezetnek. 53 - Pl. a vizsga előtti éjszaka valaki a tanulás helyett szórakozik, vagy részegen jelenik meg olyasvalaki előtt, akiben jó benyomást akar kelteni Az elmélet szerint a magas mérce állítása jelenthet fenyegetést az önbecsülésünkre: ha a cél kihívást jelent, a kudarc lehetősége mindig igen nagy. Az önsorsrontó stratégia sikerének az a föltétele, hogy az illető nincs tudatában annak, hogy él vele. Ha ráébred, ezzel korlátokat állít önmaga elé, és ezeknek a korlátoknak már nem ugyanaz a pszichológiai jelentése Ilyenek pl. a testi tünetek is: depresszió, félénkség A szükségletek teóriája: Abraham Maslow 26 - Személyiségelmélete az emberi szükségletekre vonatkozik, melyek a cselekvés hajtóerőiként hatnak. - Az emberek

viselkedését ki nem elégített szükségletek motiválják, és bizonyos alsóbbrendű szükségleteket ki kell elégíteni, mielőtt a felsőbbrendű szükségletekre sor kerülne. - Nem patológiás vagy hétköznapi személyeket tanulmányozott, hanem személyeket (pl. Einstein, Roosevelt) Ez teljesen eltér más kutatásoktól. • Freud a föltételezett racionális lényt, az embert, ösztönállatként írta le. • Skinner madarakat és fehér egereket használt; itt a motivációs modellek egyszerű megerősítőkhöz, az élelem, a víz és a büntetés elkerüléséhez kötődtek. Maslow véleménye róluk: kizárólag az állati viselkedést írták le, és figyelmüket elkerülte az emberek közti különbségek föltárása. - Maslow szükséglethierarchiája 27 • Az emberek alapvetően öntudatos, önvezérlésű lények, akik szeretetre és fejlődésre vágynak; nem lehet figyelmen kívül hagyni az erőszakot, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberi természet

velejárói. • Az erőszak szerinte akkor jelenik meg, ha a személyt valamely szükséglete kielégítésében meggátolják. (Vö. Freud: a vallási háborúk az emberi agresszív ösztönökre vezethetők vissza; a vallásosság mögé történő rejtőzködés egy védekező mechanizmus, mely segítségével az elfogadhatatlan tudattartalmaknak egy logikus magyarázatot keresünk.) • Maslow: az agresszió az önmegvalósítási szükséglet kielégítésének meggátolásából fakad; akkor hajtunk végre agresszív cselekedeteket, ha frusztrációt élünk át. (Azon személyek, akiknek az alacsonyabb rendű szükségleteik kielégítése akadályozva van, önmagukat erőszakos cselekedtek révén védik meg.) • Általános típusú szükségletek: fiziológiai, biztonsági, szeretet és megbecsülés; ezeket ki kell elégíteni, hogy a személy egocentrizmus nélkül tudjon cselekedni. (A szükségletek mint előföltételek hatnak) • Maslow a szükségleteket öt

kategóriába sorolta (hierarchikus szerkezet). Az alsó szinten levők már az állatoknál is megjelennek, míg a felsőbbrendűek kifejezetten az emberre jellemzőek 28 - fiziológiás szükségletek • A legalapvetőbb szükségletek; különböző elemekhez kötődnek (pl. levegő, élelem, alvás, víz) • Ha ezek nincsenek kielégítve, ingerlékenynek érezzük magunkat, fájdalmaink vannak. • Ezek az érzések a minél hamarabbi homeosztázis visszaállítására irányítanak bennünket. • A más dolgokra való (munka, szórakozás stb.) gondolás kizárólag ezeknek a kielégítése után történhet - biztonsági szükségletek • Az állatok és az emberek esetében is alapvető a biztonságérzés. • • • • Evolúciós szempontból: faj- és egyedfönntartás; ezért szorosan összefügg az agresszivitással.29 Ilyen esetekben a hangsúly a biztonság fönntartására irányul (vö. hatalmi harcok) Emberek: a biztonsági szükségletek az otthonra és a

családra terjednek ki. Amennyiben valaki veszélyeztetve érzi saját vagy családtagjai biztonságát, ez a szükséglete válik uralkodóvá Azok a gyermekek, akik otthon erőszakot élnek át, nem tudnak elmozdulni a hierarchia felsőbb szintjeire, mivel állandóan a saját biztonságukra gondolnak. 26 Jere BROPHY, Motivare gli studenti ad apprendere, Roma, LAS, 2003, 31–32. Alternatívaként jelenik meg Freud és Skinner determinizmusa mellett. 28 Eugenio FIZZOTTI – Massimo SALUSTRI, Psicologia della religione con antologia dei testi fondamentali, Roma, Citta Nuova, 2001, 201–202. 29 Az agresszivitás az etológusok magyarázatában: saját magunk vagy a faj biztonságát célzó eljárás; állatoknál: táplálékszerzésnél, az utód létrehozásánál, az utódok védelmekor. 27 54 A biztonsághiány a társadalmi elszigetelődés egyik oka lehet (ezért főleg a nagyvárosi emberek fordulnak a vallás irányába, mivel itt a halál után egy biztonságos

világot ígérnek). a szeretet iránti szükséglet • Ebben megjelenik a valahová való tartozás igénye. • Az ember alapvető kívánsága, hogy valamilyen társadalmi csoportosuláshoz tartozzon (szüksége van rá, hogy érezze: mások szeretik és elfogadják). • Alapjait a pszichoanalitikus és a behaviorista iskola képviselői is kutatták; központi kérdésük: a gyermeki ragaszkodás kialakulásának a mechanizmusa.  Behavioristák: szerintük a gyermek azért kezd el ragaszkodni az anyjához, mert ez mint másodlagos megerősítő van jelen az életében, ő elégíti ki primer szükségleteit.  Freud: a ragaszkodás alapösztön, mely már a születés pillanatában hat, és a hozzánk hasonló egyedek irányában nyilvánul meg. Köhler majomkísérletei: azt vizsgálta, hogy a két ellentétes nézőpont közül melyik a valós. A kismajmokat születésükkor elválasztották anyjuktól, és egy szőr-, illetve drótanya mellé helyezték. A majom

táplálékot mindig a drótanyán kapott, ennek ellenére a nap nagy részét a szőranyán töltötte, gyakorlatilag csak enni járt a drótanyára. Ha a behaviorista álláspont lenne igaz, akkor a kismajomnak a drótanyán kellett volna több időt töltenie, mivel az biztosította a táplálékot. Nem így történt, ezért arra következtethetünk, hogy a saját fajtársainkhoz történő ragaszkodás mint alapösztön jelenik meg, nem kapcsolódik különböző megerősítésekhez. 30 a megbecsülés iránti szükséglet • két típus  önmegbecsülés (ez a föladatok teljesítéséből, illetve a kompetenciaérzésből fakad)  a környezet részéről nyújtott figyelem, elismerés • Gyakran előfordul: akinek az összes alsóbbrendű szükséglete ki van elégítve, de a megbecsülés, hatalom iránti szükséglete valamilyen módon akadályozva van, olyan tevékenységekben keres kompenzálást, mint a gyors és agresszív autóvezetés (ilyenkor kompetensnek

érzik magukat). az önmegvalósítás iránti szükséglet • Alapvető kívánság arra, hogy állandóan jó és még jobb eredményeket érjek el, jobb legyek másoknál és érjek el mindent, amit valaki képes lehet elérni. • Az emberek szükségét érzik annak, hogy valami maradandót alkossanak; ehhez olyan elfoglaltságokat keresnek (munkahely, hobbi), amelyek a legtöbb lehetőséggel kecsegtetik. • Maradandót úgy tudsz alkotni, ha írsz egy könyvet, gyerekeid lesznek vagy ültetsz egy fát. Az önmegvalósító személyek jellemzői: • hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot • elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban • gondolataik és érzelmeik spontának, természetesek, nem mesterkéltek • problémaközpontúak (az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket) • függetlenek és autonómak, ha szükségleteik kielégítéséről van szó • állandóan készek a hétköznapi események friss

látásmódjára • gyakran tapasztalják az „óceánérzést” (ez a természettel való egység érzése) • az egész emberiséggel azonosulnak (demokratikusak, tisztelnek másokat) • mély kapcsolatot létesítenek, de csak néhány emberrel • a tevékenységek folyamatát önmagáért méltányolják • humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú • kreativitásuk és találékonyságuk gyermeki és friss • megőrzik belső függetlenségüket attól a kultúrától, amelyben élnek • elég erősek és függetlenek ahhoz, hogy néha szeszélyesnek, indulatosnak, könyörtelennek tűnjenek a csúcsélmény – jellegzetességei 31 • Pillanatában az önmegvalósítás a legtisztábban fordul elő. • - - - - - 30 A reklámok általában kihasználják ezt a szükséglete (a cigaretta-, kávé- vagy sörreklámok mindig társas környezetben jelenítik meg az embereket). 31 Maslow olyan emberek élettörténetét vizsgálta,

akik azt állították magukról, hogy megvalósították önmagukat. Közülük szinte mindenki említett egy olyan élményt, ami fordulópontot jelentett. 55 • • • • Valamiképpen az egész élet értelmezési kulcsává válik. Minden, ami ez után következik, ennek a fényében nyer magyarázatot. Életkedvet sugároz (pozitív világnézetet indít be az ember lelkében). A személy úgy érzi, hogy ingyenes ajándékként kapta ezt az élményt, ezért a boldogító öröm mellett átjárja a csodálkozás, a hála és az alázatosság érzése is. Csíkszentmihályi az áramlás (flow) kifejezéssel illette az ilyen optimális tapasztalatokat. Az agresszió értelmezése a különböző nézőpontok szerint - az agresszió mint drive • Freud: cselekedeteink többségét (szexuális) ösztönök határozzák meg; ha ezeknek a kifejeződését gátolják, agresszív drive keletkezik. Ez a frusztráció-agresszió hipotézis • A frusztráció-agresszió

hipotézist a pszichoanalitikus hagyomány tovább bővíti: amikor egy személyt valami akadályoz bármilyen cél elérésében, olyan agresszív drive keletkezik, ami arra motiválja a személyt, hogy az akadályt megsértse. • agresszió más fajoknál 56 -  Ha az agresszió valóban olyan alapvető drive, mint az éhség, akkor más emlősfajoknak is hasonló agresszivitásmintákat kell mutatniuk, mint az embereknek.  Etológiai kutatások a ’60-as években: az állatok rendelkeznek saját agresszivitásukat kontroll alatt tartó mechanizmusokkal, az ember viszont nem.  Kutatások a ’70-es, ’80-as években: az állatok sem kevésbé agresszívak, mint az emberek (az állatoknál jóval gyakoribb a gyilkosság és a nemi erőszak, mint azt korábban gondolták).  A nőstény állatok ugyanolyan agresszívak, mint a hímek, bár náluk nem olyan gyakoriak a halállal végződő esetek, mert fogaik kisebbek és kevésbé élesek. • más fajok

agressziójának biológiai alapjai  A hipotalamusz speciális területeinek enyhe elektromos ingerlése agresszív, sőt gyilkos viselkedést vált ki az állatoknál. 32  Magasabb rendű emlősök: az agresszió ösztönös mintázatai az agykéreg szabályozása alatt állnak, és jobban befolyásolja őket a tapasztalat. Pl majmok: ha a domináns hím hipotalamuszát ingerlik, az nem a nőstényt, hanem az alárendelt hímet támadja meg. Ha az alárendelt hím hipotala-muszát ingerlik, ez nem vált ki agresszív viselkedést; ez a majom lekuporodik, és alázatosan viselkedik.  Az embernél hasonló a helyzet az utóbbihoz: a környezetet és a múltbeli tapasztalatokat figyelembe véve alakítja ki válaszát. • az emberi agresszió biológiai alapjai  Férfiak esetében: magasabb tesztoszteronszint esetén nagyobb az agresszió.  Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az agressziónak vannak biológiai alapjai, tehát drive.  Ugyanakkor nagyon sok személy

kellett a tesztoszteron és az agresszió közti kapcsolat kimutatásához; vagyis: az agresszió meghatározóit máshol is kell keresnünk. az agresszió mint tanult válasz • szociális tanuláselmélet  A tanulás szerepét hangsúlyozza, így elveti az agresszió ösztönként vagy frusztráció eredményezte hajtóerőként való fölfogását.  Az agresszió bármely más tanult válaszhoz hasonló: megfigyeléssel és utánzással tanulható, és minél gyakrabban megerősítik, annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg.  A személy, akit célja elérésében akadályoznak vagy stresszhelyzetbe kerül, kellemetlen emocionális arousalt él át; ez az arousal különböző válaszokat vált ki. Ezek a válaszok attól függnek, hogy a személy milyen válaszokat tanult meg a stresszhelyzetekkel való megküzdésben (pl agresszió, visszahúzódás, még nagyobb erőfeszítés az akadály legyőzéséhez, kábítószer, alkohol) • az agresszió utánzása 

Kutatások: óvodások megfigyelhették, hogy egy felnőtt agresszívan viselkedik egy babával. A gyerekek a bántalmazás legkisebb részleteit is utánozták  A kísérlet továbbfejlesztése: egy babával agresszívan viselkedő felnőttet bemutató film, illetve rajzfilm. Azok a gyerekek, akik látták a két film valamelyikét, éppen olyan agresszívan viselkedtek a babával, mint azok, akik élő személyt figyeltek meg  Vagyis: az agresszió filmbeli vagy élő modelljei növelik az agresszivitás megjelenésének valószínűségét a nézőben. Részben ez lehet az oka, hogy az átlagnál agresszívabbak azon szülők gyermekei, akiknek az esetében súlyos büntetést szoktak alkalmazni az agresszió megerősítése  A gyermekek nagyobb valószínűséggel fejeznek ki agresszív válaszokat, ha ezekért megerősítést kapnak, vagy olyan agresszív modellt figyelnek meg, akit megerősítettek.  Az agresszió következményei is fontos szerepet játszanak a

viselkedés formálásában: azok a gyermekek, akik kezdetben nem voltak agresszívak, de alkalmanként ellentámadással le tudták állítani a támadást, fokozatosan elkezdtek önálló támadásokat kezdeményezni. A legkevesebb agressziót azok a gyermekek mutatták, akiknek az ellentámadásai sikertelenek voltak. az agresszió kifejezése és a katarzis • 32 Pl. egy laboratóriumi fehér patkány, amely soha nem ölt egeret, és nem is látta, hogy egy vad patkány megölt volna egyet, békességben él együtt egy ketrecben egy egérrel. De ha a patkány hipotalamuszát ingerlik, az állat lecsap a ketrecben levő egérre, és azzal a válasszal öli meg, amilyet egy vad patkány produkál (átharapja a gerincvelőt a nyakon). Vagyis: az ingerlés egy veleszületett ölőválaszt vált ki. 57 • • • Ha az agresszió tartós energia, akkor az agresszió kifejezése katartikus lehet, a katarzis pedig az agresszív érzések intenzitásának a csökkenését

eredményezheti. az agresszív cselekedet  Az agresszív tevékenységekben való részvétel viszont nem csökkenti az agresszió intenzitását: vagy növeli, vagy azonos szinten tartja az ilyen viselkedést.  Ráadásul azok a személyek, akik mérgesek, jobban növelik a büntetést a próbák során, mint azok, akik nem. Ha az agresszió katartikus lenne, az agresszív hajtóerőnek csökkennie kellene  Az agresszió inkább gerjeszti az agressziót, és nem eloszlatja azt (pl. ha az ember dühösen beszél valamiről, majd utána rögtön ír róla, írása még dühösebb, mint a beszéde volt)  egyéb következmények  Egyes helyzetekben az agresszió kifejezése csökkenti annak előfordulását; pl. szorongást kelt az agresszorban, amikor látja sérüléssel járó cselekedeteit.  A személy jobban érezheti magát, de nem azért, mert csökkent az agresszív hajtóerő, hanem mert erősebbnek érzi magát, és úgy érzi, ő a helyzet ura. az erőszak

nézése  Kísérlet: gyerekekkel rajzfilmeket nézetnek. Az egyik csoport erőszakos rajzfilmeket néz, a másik nem. Azok, akik az agresszív rajzfilmeket látták, agresszívabbakká váltak, a többiek viszont nem mutattak változást az interperszonális agresszió mennyiségében  Televíziós szokások: korreláció van a tv-ben látott erőszak mennyisége, és annak mértéke közt, hogy a gyerekek mennyire használnak erőszakot konfliktusaik megoldásában. De lehetséges, hogy az agreszszívabb gyerekek előnyben részesítik az erőszakos műsorokat, tehát az agresszió okozza azt, hogy valaki erőszakos műsort néz  Hosszabb vizsgálat: kilencéves fiúk erőszakos tartalmú tv-műsorok iránti preferenciája kapcsolatban áll azzal, hogy társaik mennyire ítélik őket agresszívnak.  Az eredmények nem mutatnak konzisztens kapcsolatot a lányok tévénézési szokásai és bármely életkorban tapasztalt agresszív viselkedésük közt. Vagyis: a lányok

sokkal kevésbé hajlamosak az agreszszív viselkedés utánzására, mint a fiúk, hacsak nem kapnak fokozott megerősítést33 Az iskolai deviancia értelmezése a különböző nézőpontok szerint A deviancia meghatározása és okai - Meghatározás: • Olyan viselkedés, amely eltér a társadalmi közösségi normáktól. • Szűkebb értelemben: olyan viselkedés, amelyet a mai nyugati társadalmakban normaszegőnek tekintenek, illetve a társadalom fönnmaradása, működése szempontjából káros. • Bűncselekmények, alkoholizmus, kábítószerezés, öngyilkosság, mentális betegségek, prostitúció, sátánizmus, homoszexualitás. 33 A televízióban az agresszív szereplők többsége férfi, így a nők kisebb valószínűséggel találnak utánzásra késztető agresszív modelleket. 58 A közvélemény általában elítéli a deviánsokat; a társadalomkutató azt kérdezi meg, mi az oka, hogy valaki idáig jutott. Okai: • A gyermeki szocializáció

hiányai. • Felnőttkori feszültségek. • A környezetnek a deviáns viselkedésre vonatkozó fölfogása, a normák határozottsága, a társadalmi kontroll ereje. • A környezet reakciói. A deviancia három tényezőre vezethető vissza: • személyiségzavarok • a személyiség integrációjában levő zavarok • a társadalomban levő zavarok • - - - Intézményes segítséget igényel az államtól és az egyháztól is. A többi egyház szélesebb körben foglalkozik velük, mint a katolikus. A deviánsok támogatása minden keresztény közösség föladata. C. G Jung: 35 éven felüli betegei közül eggyel sem találkozott, akinek végső problémája nem vallási probléma lett volna Életek múlhatnak azon, hogy az illetékesek tudnak-e empátiával, szeretettel fordulni a szenvedők felé. Legtöbb esetben a szeretet és a közösség hiányára vezethető vissza (ezért is fontos a plébániai közösség). Jelentős a vallási közösség, mert normái

visszatartják a tagokat a devianciától (a közösség azzal védi normáit, hogy elítéli, elutasítja a normaszegőket). Elméletek 34 - A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés: milyen szerepet játszik a deviancia a társadalomban. - Köznapi gondolkodással: minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben diszfunkcionális a társadalomra nézve. - Durkheim: • A deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, a társadalomban elfogadott normákból. • Szerinte a bűnözésnek az a társadalmi haszna, hogy alkalmat ad a közösségnek a bűnöző elítélésén keresztül arra, hogy viselkedési normáit szimbolikusan megszilárdítsa. - A deviancia segíti a fejlődéseket, változásokat (pl. divat, ízlés, szokások, kulturális újítások) - Bizonyos deviáns magatartásformák viszont súlyos társadalmi zavarokhoz vezethetnek. - Az elméletek osztályozása: • Nézőpontok: 

biológiai  pszichológiai  közgazdaságtani  szociológiai  kulturális  anómiaelmélet  minősítési • Szintek:  egyén  család  más elsődleges csoportok  társadalom Szociológiai elméletek - Elsősorban a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának a magyarázatát keresik. - Nem az egyénben, hanem a társadalomban gyökerező okokat akarják föltárni. 34 ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2002, 516–526. 59 - Általánosságban akarnak megmagyarázni mindenfajta devianciát. Biológiai elméletek - C. Lombroso olasz orvos és kriminalista: a „született bűnözők” elmélete Összefüggést lát a testi jellemzők (elsősorban a koponyaalkat) és a bűnözés között. Szerinte a bűnözők jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra és az ősemberekre, mint a mai modern emberre. - Elmélet, amely az erőszakos bűnözést egy speciális kromoszóma-rendellenességgel hozza

kapcsolatba. • Kiindulópont: a bűnözők körében gyakori az XYY kromoszómakombináció. • De eddig nem bizonyították meggyőzően, hogy ez a rendellenesség hajlamossá tesz az erőszakos viselkedésre, és ha igen, milyen mértékben. - Az elmebetegségek okai: gyakran föltételezik a betegségek öröklődését, és biológiai-genetikus alapját. Egyértelműen még nem tudták bizonyítani egyik biológiai okot sem, de azt nem lehet kizárni, hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott elmebetegségekre - Alkoholizmus: • Kialakulásához szükséges, hogy az egyén szívesen fogyasszon alkoholt, illetve az alkohol hatására létrejöjjön a dependencia (ez függ a szervezetbeli alkohollebontástól). • De a biológiai alapú hajlam sem teszi az egyént alkoholistává, ha nem, vagy csak minimálisan fogyaszt szeszes italt. Pszichológiai elméletek - Amit hangsúlyoznak: • akut feszültséghelyzet • az egész

személyiségfejlődés - frusztráció-agresszió elmélet (Dollard) • A személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció agresszív viselkedést eredményez. • Az agresszió irányulhat más személyek vagy önmagunk ellen. • Szinte minden deviáns magatartás kialakulása esetében föl lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet.  öngyilkosság: elmagányosodás, családi viszály  alkoholisták: férfi–nő kapcsolatok problémái, a foglalkozással kapcsolatos feszültségek  kábítószeres fiatalok: iskolai kudarcok  antiszociális magatartás: az érzelmi, indulati élet kielégítetlensége, önérzeti sérülések • Vagyis: a deviáns személy a feszültségek miatt belemenekül a devianciába.  öngyilkosság: a megoldhatatlannak látszó helyzetből való menekülés szándéka  alkoholizmus: az alkohol átmeneti feszültség- és szorongásoldó hatása  kábítószerezés: a fiatalok átmenetileg

elfelejtik a családban és az iskolában őket ért kínos élményeket - A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedés, főleg a mentális betegségek (ezen belül a neurózisok) okait. • A felnőttkori deviancia oka: gyermekkori élmény (főleg: szülő–gyermek kapcsolat). • Pl. orális dependencia: az alkoholizmus okát az anyamelltől való infantilis függésben látja (az alkoholista férfi az anya uralma alatt marad, és felnőttként is „anyai” kényeztetésre vágyik).  Az ivás az anyamell pótléka.  A lerészegedés mögötti vágy: a felnőtt férfival is magatehetetlen gyermekként bánjanak.  Ezt a függőséget csak egyes betegeknél mutatták ki, a népesség egészére kiterjedő mintákon végzett vizsgálattal nem bizonyították.  Egy közvetett bizonyíték: az alkoholista férfiak az átlagosnál gyakrabban élnek együtt náluk idősebb házastárssal. • Egy másik mélypszichológiai

elmélet szerint az alkoholizmus lassú öngyilkosság; gyökere: halálvágy. • Egyes elméletek szerint az alkoholisták bizonyos személyiségtípusba tartoznak; pl.  éretlen, önmagát kényeztető személyiség  szexuális problémákkal küszködő  az önmagukat büntetni kívánók  feszültségekkel küszködők - Erich Fromm elmélete a destruktív agresszivitásról: 60 Ez eltávolodott az eredeti freudi pszichoanalízistől, de ide lehet sorolni. Példaként Hitler (nekrofília) és Sztálin (nem szexuális indíttatású szadizmus) személyiségét elemzi. Az okok Fromm szerint:  gyermekkori élmények  embertelen társadalmi rendszer (az eredeti pszichoanalitikus elméletektől eltérően) Pszichopata személyiség: nincs benne morális gátlás, megértés és együttérzés, ezért hajlamos az agresszióra és a bűnözésre. • • • - Kulturális elméletek - Kiindulópont: minden társadalomban kulturális normák szabályozzák a

viselkedést. - Ez különösen érvényes a szeszesital- és kábítószer-fogyasztásra; pl. • Közel-Kelet: a hasis hozzátartozott a mindennapi élethez. • Mexikói indiánok: kaktuszból készített szerrel idéztek elő hallucinációt. • Dél-amerikai indiánok: a kokacserje levelét rágták. • Mohamedán társadalmak: a szeszesital fogyasztása szigorúan tilos. - Az erőszakos bűnözés különbségei. • Nemrég még kötelező volt bizonyos helyzetekben a vérbosszú és a párbaj. • Az európai kultúrájú társadalmak között is nagy különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a férfias viselkedéshez tartozik- e az erőszakos föllépés, a sérelem megtorlása. - Eltérőek a normák az öngyilkosságot illetően is (pl. Japán: a szamurájnak bizonyos helyzetekben kötelessége volt öngyilkosságot elkövetnie). - Az elmebetegségeket illetően is fölmerült az a gondolat, hogy gyakoriságukban szerepet játszik a társadalom kultúrája; pl. száz

éve gyakori volt a hisztéria (ez hallgatólagosan elfogadott volt), ma pedig a depresszió az - A kulturális elméletek szerint azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma, amelyek azt engedélyezik, hallgatólagosan elfogadják vagy kevésbé szigorúan szabályozzák. - Ide sorolható elméletek: • A chicagói iskola bűnözéselmélete (a differenciális asszociáció elmélete): nagyobb valószínűséggel válnak bűnözővé azok, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. Megfigyelésük: a bűnözés a nagyváros egyes kerületeiben összpontosult, és az e kerületekbe költözők is átvették a nagyobb bűnözési hajlandóságot. • Jessor és munkatársai: a szociokulturális rendszernek három olyan része van, amely befolyásolja a deviáns viselkedés gyakoriságát.  hozzáférési lehetőségek  a viselkedést szabályozó normák  a társadalmi kontroll gyönge vagy erős volta Anómiaelméletek - A deviáns

viselkedés gyakoriságát a makrotársadalom jellemzőivel magyarázzák. - Ezek azok az elméletek, amelyek a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet, hogy a deviáns viselkedéseknek közös gyökerük van. - Durkheim: • Az anómia a társadalmi normák meggyöngülésének az állapota. • Minél nagyobb fokú az anómia, annál gyakoribbá válik az öngyilkosság. - Merton • Új anómiafogalmat vezet be: nemcsak a normák meggyöngülése az adott társadalomban, hanem az elfoogadott célok és a megengedett célok közti ellentmondás. • Kiindulópontja: az amerikai társadalomban a deviáns viselkedések gyakorisága a társadalmi hierarchiában lefelé haladva nő (a jómódúak között ritka, a szegények között gyakori). Ok: általánosan elfogadott az anyagi siker. A szegények ezt a megengedett eszközökkel nem tudják elérni Minősítési elmélet - Másik elnevezése: címkézési (labelling) elmélet (1960-as évek). - Nem a viselkedésen

múlik, hogy deviánsnak minősül-e, hanem a társadalomnak, a társadalmi intézményeknek a válaszreakcióján, hogy mit minősítenek deviánsnak. - Pl. az elmebeteget nem a viselkedése különbözteti meg a többiektől, hanem az, hogy a pszichiáterek annak minősítik. Goffmann ezt nevezte stigmának (megbélyegzés) 61 - Az elmélet fontos része: a társadalmi intézmények (rendőrség, bíróság, pszichiátria stb.) reakciója nagyban függ a deviáns viselkedésű személy társadalmi helyzetétől (pl. a feketéket nagyobb valószínűséggel minősítik bűnözőnek, mint a fehéreket). Behaviorizmus 35 - A viselkedés-lélektan középpontja (a pszichodinamikus irányzattal szemben): a megfigyelhető és mérhető viselkedés. - Fölfogása: a viselkedésmintákat tanulás útján sajátítjuk el. Így: a mentális zavar is tanult viselkedésmód, amely hibás tanulás következtében áll elő. - Watson: „megtanított” félni a patkányoktól és más

bundás állatoktól egy tizenegy hónapos kisfiút. Ezzel azt akarta bizonyítani, hogy minden érzelmünk tanult (kondicionálás révén elsajátított) viselkedésforma. - Modern viselkedés-lélektan: • Túllép a primitívnek is tekinthető inger–reakció értelmezésen. • Kognitív viselkedéstan: elfogadja, hogy az inger és a reakció közé mentális (kognitív) folyamatok is ékelődnek. Az egyén gyakran nem a külső ingerre reagál, hanem azokra a lelki jelenségekre, amelyek benne az inger hatására keletkeznek. • Ugyanakkor azt állítják, hogy a lelki jelenségek tanult megnyilvánulások, és ugyanolyan törvények szerint működnek, mint más viselkedésformák. • Ezek az elképzelések a terápiás módszereket is meghatározzák.  Ha a magatartási zavar hibás tanulás eredménye, az első lépés a kioltás (a szükségtelen elemek lebontása), illetve a deszenzitizáció (az alkalmazkodást nehezítő emocionális feszültség redukciója). 

Ezután kell kialakítani az új, kívánt viselkedésformát. Különböző fejlődésmodellek összehasonlítása Erikson és Freud - Erik Erikson elmélete: az egyik legkidolgozottabb pszichoszociális neoanalitikus megközelítés. - Osztja Freud nézetét: a személyiség egymást követő szakaszok során válik egyre fejlettebbé. - Freud és Erikson elméletének a különbségei: • Az elmélet jellege:  Freud: pszichoszexuális fejlődéselmélet  Erikson: pszichoszociális fejlődéselmélet • A vizsgált életszakasz terjedelme:  Freud szerint a pszichoszexuális szakaszok az élet első néhány évében bontakoznak ki. 35 RANSCHBURG Jenő, Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 24–25. 62 -  Erikson szerint a személyiség az egész életút során fejlődőképes. – Ezzel elsőként vezeti be az életciklus-szemléletet (a személyiségfejlődés egész életünkön át tart) Erikson • Az öt

freudi fejlődési szakasz 36 tanulmányozásából indul ki. • A serdülőkori önazonosság kialakulásához azonban nem tartja elegendőnek a freudi fölfogást. 37 • Az önazonosság kialakulásában jelentős szerepe van még a következőknek.  szellemi érettség  a társadalom által képviselt értékrendszer  függ az előző fejlődési szakaszban fölmerülő krízisek megoldásától  kihat a felnőtt- és öregkorban föllépő krízisek kimenetelére szakasz csecsemőkor kisgyermekkkor óvodáskor iskoláskor serdülőkor fiatal felnőttkor felnőttkor időskor • életkor (év) 0–1 2–3 3–5 6–11 12–20 20–25 25–60 60– konfliktus bizalom – bizalmatlanság autonómia – kétségbeesés kezdeményezés – bűntudat teljesítmény – kisebbrendűség identitás – szerepkonfúzió intimitás – izoláció generativitás – stagnálás énintegritás – kétségbeesés Nyolc pszicho-szociális szakaszt állapít meg. Meissner -

Meissner az Élet és hit. A vallásos tapasztalat pszichológiai vázlatai c munkájában vázolni akarja a vallási önazonosság konkrét fejlődésének az útját; ehhez Erikson elméletét veszi alapul. - Meissner szemlélteti a pszicho-szociális és a pszicho-spirituális szakaszok közti összefüggéseket. fejlődési szakasz csecsemőkor kisgyermekkor játszó kor iskolás kor serdülőkor fiatal felnőtt felnőttkor öregkor • • pszicho-szexuális szakasz orális-lélegzeti 38 anális 39 fallikus kor látencia pubertás (nemi érettség) genitalitás pszicho-szociális szakasz bizalom, bizalmatlanság autonómia, kétség, szégyen kezdeményezés, bűnösség iparkodás, alacsonyabb rendűség identitás, identitászavar intimitás, izoláció generativitás, megrekedés integritás, kétségbeesés pszicho-spirituális válság hit, remény töredelem, kontríció bűnbánat, mértékletesség erősség alázatosság felebaráti szeretet szolgálat, buzgóság,

önzetlenség szeretet (agapé) Az életkor és a pszicho-szexuális fejlődés közt szoros összefüggés van (a pszichoanalízis szerint utóbbi a biológiai fejlődéstől függ). A felnőttkorban nincs jelentős biológiai változás, ezért nincs külön fok a felnőtt és az idős ember számára. Jane Loevinger korai szint szakasz preszociális szimbiotikus impulzív viselkedéses megnyilvánulások munkálkodás az én és a nem-én elkülönítésén munkálkodás az anyától való elkülönültség megértésén az én érvényesítése az ösztönkésztetések kifejezésén keresztül a másokkal való kapcsolatok kizsákmányoló jellegűek és az én igényeit szolgálják 36 orális, anális, fallikus, latencia, genitális Freud: a személyiség kialakulása teljesen megmagyarázható a testi növekedéstől függő, és az ezzel együtt járó ösztöntörekvések változásaival, illetve a serdülőkor végével az önazonosság kérdése is lezárul. 38

inkorporációs módok 39 visszatartó-kiürítő módok 37 63 az önkésztetések kontrollja önvédő konformista lelkiismereteskonformista individualista lelkiismeretes individualista autonóm integrált - - - a szabályok elsajátításának a kezdete a szabályok a büntetés elkerülésének az iránymutatói nincs morális érzés személyes érdek és opportunizmus jellemző a szabályok átvétele a csoporttól megfelelően megjelenni a csoport előtt a szabályok alóli kivételek fölismerése növekvő instropekció annak a tudatosítása, hogy a személy saját viselkedése sem tökéletes a fölülvizsgált szabályok alkalmazása a csoportnorma helyett annak a fölismerése, hogy az eseményeknek több jelentésük van az egyéniség világos fölfogása az egyéni különbségek iránti tolerancia az emberek közötti kölcsönös függőség fölismerése a saját szükségletek közötti konfliktusok tudatosulása mások autonómia iránti szükségletének

az elismerése a követelmények konfliktusának a megoldása a puszta tolerancia helyett mások nézőpontjának a tisztelete Énfejlődés: nem azt a folyamatot érti rajta, amelynek során megszületik és kialakul az én, hanem az én szintetizáló funkciójának a változásait és kibontakozását az életút során. Minden szakasz az előtte levőből ered, és annak a függvénye. Így a szakaszok meghatározott sorrendben követik egymást Nem mindenki jut el az énfejlődés legmagasabb szakaszára (lehet, hogy valaki viszonylag korai szakaszban megreked). Két alapvető különbség Freud és Loevinger között: • Freud szerint a személyiségfejlődés viszonylag korai életkorban zajlik. Loevinger szerint jócskán belenyúlik a felnőttkorba • Freud szerint a problémák változnak, de az én működése alapvetően ugyanaz marad. Loevinger szerint az ént definiáló szintetizáló funkció változik az élet folyamán. Önvédő szakasz: van hasonlóság és

különbség is Freud elméletével. • Hasonlóság (a két modell itt hasonlít egymásra leginkább): Freud szerint is az én amorális, és azon munkálkodik, hogy kielégítse az ösztön impulzusait. • Különbség: Loevinger ezt nem az újonnan megjelenő személyiségstruktúra működésének tartja, hanem az én tapasztalatokat szintetizáló és integráló munkájában végbemenő változásnak. Azok a jellemzők, amelyek Loevinger szerint az énfejlődés későbbi szakaszaiban nyilvánulnak meg, hasonlóak azokhoz a funkciókhoz, amelyeket Freud a fölöttes énhez köt. Freud és Jung elméletének az összehasonlítása Freud személyiségelmélete 40 - Topográfiai szempont: • tudatos • tudatelőttes • tudattalan - Dinamikus szempont: • Lelki életünket három csoport határozza meg (mögöttes antropológia).  ösztöneink  tudatalattink; kettős kötelesség 40 Gyakori állítás: Freud fedezte föl a tudattalant. 64 -  Tárolódnak az

elfojtott vagy elfelejtett emlékek.  Itt van az alapvető energiák, az ösztön jellegű hajtóerők (agresszió és nemiség) központja.  a bennünk dúló konfliktusok Strukturális szempont (a topográfiai szempontra épül): a személyiség három része. eredete SUPEREGO – fölöttes én velünk született (eredeti rendszer; ebből alakul ki a többi) tartalma EGO – én az id-ből jön létre, annak szolgálatára - a valósággal való megküzdésre (problémamegoldás, tervezés, ön-maga és az id védelme) - az alkalmazkodáshoz tudattalan mindhárom tartomány mindhárom tartomány működési elve ID – ösztönén örömelv realitás-elv „ez sem realisztikus” az örömhöz jutás két eszköze - elsődleges folyamat 41 - reflexcselekvés 42 feszültségcsökkentő mentális képzet, nem veszi észre, hogy nem valós csak az ösztönök kielégítésére törekszik a legkésőbb alakul ki, a szülők és a társadalom hatására a moralitás

helye két része: lelkiismeret és énideál másodlagos folyamat a külső kényszerek szabta lelkiegyeztetés a valósággal (közvetít ismeret a külvilág és az ösztönök között) nincs saját energiája 43 Az én egyensúlyoz: ID  EGO  SUPEREGO valóság - - Kulcsfogalom: elsődleges (ösztönös) folyamat. • Az id a maga útját akarja járni; ellenáll a civilizációnak, a szocializációnak. • A társadalom helyes viselkedést kíván. • Hogy az id kielégüljön, és a viselkedés helyes legyen, ehhez kell a másodlagos (ésszerű, irányított) folyamat. Gyerekkori amnézia: azért alakul ki, mert az első évek egyes érzelmi élményei annyira traumatikusak, hogy a későbbi emlékezés szorongással árasztaná el az egyént. Két fő ösztönkör: 44 • erosz: szexualitás, életösztön • thanatosz: agresszivitás, halálösztön Ösztöneinket, késztetéseinket ki kell élni; elfojtásuk neurózisokhoz 45 vezet. Neurózis: az ego túl

ellenállónak tartja a külvilágot, nem tudja sikeresen kezelni, így neurózis alakul ki. 41 Az a vágyteljesítő tendencia, amelyet álmainkban, fantáziaképeinkben fedezhetünk föl. Az újszülött reflexei révén képes tüsszenteni, pislogni szopni; ezek mind az id kielégülését szolgálják. 43 Sok Freud-követő bánja ezt; egyesek átértelmezik, mások szerint meghalt, mielőtt fölépítette ego-pszichológiáját 44 Freud föltételezte, hogy a motívumokat fönntartó energiák egy része a nemi és az agresszív ösztönök összeolvadásából erednek; ha a két ösztön találkozik, semlegesítik egymást. 45 A „neurózis alfája és omegája” a szorongás. 42 65 Carl Gustav Jung (1875-1961) személyiségelmélete 46 - Tudattalan: • Több van benne, mint agresszív és nemi késztetések (kitágította a libido47 fogalmát, és a vágyra helyezte a hangsúlyt). • Ebben vannak az archetypusok (faji emlékképek, ősképek 48); nem az a lényeg,

hogy mit jelentenek, hanem hogyan hatnak ránk.  Az emberi létezés szempontjából alapvető gondolati formák.  Pl. anya, rendezettség, halhatatlanság  Van benne kreatív késztetés, energia.  Benne van hétköznapi személyiségünk kiegészítője. Nagy hangsúlyt fektet a páciensei álmaira; nem álomfejtést végzett, hanem az álmok hatását vizsgálta. - A tudat négy alapfunkciója. • gondolkodás  Pl. fogalmak kialakítása, ítéletek, következtetések, problémák meglátása, megoldása  Értelmi típus; szeret mindent a helyére tenni.  Vontatott, meggondolt; némileg unalmas. • érzelem  A jó, szép, szimpatikus, illendő, hagyományos, illetve ezek ellentétei alapján dönt.  Szereti az élénk színeket, személyes tárgyait. • érzékelés  A külső vagy belső érzékszerveinken keresztül ható benyomások fölfogása.  A tett embere (lényegre törő).  Kissé türelmetlen, sietős. • intuíció (az érzékelés

ellentéte) - Fölfedezi a kollektív tudattalant; pozitív tulajdonságokat tulajdonít neki (fölfedezte a lélek archaikus gyökereit; ezt azóta Rudolf Bilz is igazolta). - Amit mi tanulhatunk Jungtól. • A lélek több, mint az idegrendszer, és reflexeink együttese. • Az emberi tudat úgy viszonyul a tudattalanhoz, mint kis sziget az óceánhoz. • Minden szellemi igény elfojtása neurózist okozhat (a gyógyuláshoz szükség van a vallásra is). • Kereszténységünk az utóbbi időben extravertálódott; újra meg kell tanulni az introspekciót (az egyensúlyt meg kell tartani). • Ha van pszichologizmus, akkor van teologizmus is. - Emberképe nem ellenkezik a kereszténységével, sőt egyes fogalmait beleépíti. - Kétféle tudattalanról beszél. • személyes (~ freudi) • kollektív: ebbe helyezi az ősképeket (archetípusok), szimbólumokat és a spirituális-szellemi hajtóerőket - Információk a tudattalanból is érkezhetnek (hagyomány);

egészségünk föltétele a tudatalattival való összhang. • Én, ego: a konfliktusmegoldó. • Persona (álarc): amit a világ felé mutatunk (homlokzat, szerep); személyiségünk konvencionális, kívülről irányított része. • Árnyékszemélyiség: a külvilág, a nevelés hatására a személyiségből kiiktatott tartalmak ide kerülnek. • Animus, Anima: az árnyékszemélyiség kitüntetett pontja, a másnemű tendenciák a személyiségben (a nőben Animus, a férfiben Anima; párválasztásnál gyakran projektáljuk). - Selbst: • Legbelső önmagunk, önmagunk központja (maga is archetipikus kép). • A psziché centruma. • Istenképűségünk archetípusa, egyben kapcsolópontunk Istenhez. • Megtalálása, kiteljesítése az önmegvalósítás, míg végül a személyiség minél nagyobb részét integrálja a személyiségrészek harmóniáját hozva létre. 46 Tetteinket és viselkedésünket nem vezethetjük vissza sem a szexualitásra (Freud), sem az

érvényesülési vágyra (Adler). Ez helyett inkább a pszichikus energia fogalmát használja. 48 Freudnál vágykép, Adlernél célkép. 47 66 - • Pl. a persona integrálása (képes önmagát, meggyőződését vállalni) Jung és Freud kapcsolata • Hat évig álltak személyes és szakmai kapcsolatban egymással. • Freud sokáig úgy tekintett Jungra, mint szellemi utódjára. • Két tényező ver éket közéjük.  Elméleteik nagyon sok kérdésben eltértek egymástól.  Megromlott személyes kapcsolatuk: Freud Jung apafigurájának tartotta magát, és arra gyanakodott, hogy Jung az ő hatalmára pályázik. • Jung annyiban egyetért a neoanalitikusokkal, hogy Freud túlhangsúlyozta a szexualitás szerepét. Ugyanakkor azt emeli ki, hogy Freud alábecsüli az ember szellemi-spirituális világát • Amiből a szellemi élet hajtóereje ered:  Freud: a szexuális hajtóerők szublimációja.  Jung: spiritualitás. • Jung gondolkodása: az

ellentétek elve uralja.  két attitűd: extraverzió–introverzió  gondolkodás–érzés (racionális)  észlelés–intuíció (nem racionális: nem gondolkodáson vagy következtetésen alapul) • Jung még jobban hangsúlyozza a tudattalan szerepét: az emberek kollektív tudattalanban („faji emlékek”) osztoznak. Ezek az emlékek emberi és ember előtti őseinktől maradtak ránk ezek az archetípusok alapjai • Jung archetípusai:  A világ azon vetületei, amelyek fölismerésére az emberek öröklött adottságokkal rendelkeznek.  Pl.  születés  halál  hatalom  varázslat  egység  Isten  önkép (self) Pozitív pszichológia A növendék motivációjának sokfélesége - A motiváció megfogalmazása Jere Brophy által: „olyan teoretikus alkotás, amelyet arra használnak, hogy megmagyarázza a magatartás(forma) kezdetét, irányítását, intenzitását és tartósságát, különös tekintettel a célra irányuló

magatartásnak”. 49 - A tanuló motivációjának fogalma „meghatározza azt a mértéket, amivel a tanulók figyelmet és munkát fektetnek a különböző feladatokba, amelyek a tanár által kívántak vagy nem kívánatosak lehetnek”. 50 - A tanulók személyes hozzáállása és tapasztalata itt nagyon lényeges tényező, ugyanis ez dönthet, aktivitás és passzivitás között. - motivációs-teóriák 49 50 Jere BROPHY, Motivare gli studenti ad apprendere, Roma, LAS, 2003, 29. Uo. 67 A magatartás megerősítése; lényeg: a helyes magatartás jutalmazása, illetve a helytelen magatartás a megerősítés megvonásával történő meggátlása.51 • A szükségletek teóriája. (Maslow az embereket mozgató szükségleteket öt kategóriába sorolta, melyeket hierarchikus szerkezetűnek képzelt el.52) Ezek a személyek külső kényszerítő hatásokra adott reakcióit írják le. • A célok teóriája; rámutat, hogy az emberek gyakran proaktív módon

reagálnak arra, hogy mit akarnak tenni, és miért akarják az tenni. 53 • A belső motiváció teóriája; a belső motiváció tapasztalatának csúcspontját Csíkszentmihályi Mihály az „áramlat” (flow) fogalmával határozta meg. 54 • A belső motiváció teóriája: Csíkszentmihályi Mihály és az „áramlat” - Saját tanulási tapasztalatai: „Sokszor élveztem a tanulást, és éreztem, hogy amikor a tanulásban örömömet leltem, minden megmaradt a fejemben, viszont amikor unalmas volt tanulni, azt hamar el is felejtettem”. 55 - Amit vizsgál: milyen föltételek kellenek ahhoz, hogy az ember élvezze azt, amit csinál. „Ritkán van az, hogy valaki mély élvezetet talál passzívan fogyasztóként viselkedve. Önmagában sem a televízió, sem az új kocsi, sem a külföldi vakáció nem képes boldoggá tenni bennünket. Viszont vannak alkalmak, amikor az ember elmélyül valamiben [] amikor úgy tűnik, hogy a boldogság tényleg elérhető Ezek azok

a pillanatok, amelyeket én „flow”nak neveztem el, mert amikor az emberek arról beszélnek, hogyan éreznek, amikor az életük a legizgalmasabb, a legélvezetesebb, gyakran úgy írják azt le, mint egy spontán, erőfeszítés nélküli mozgást, mint egy folyó áramlását Ez a flow egyik érdekes paradoxonja. Az ember cselekedetei gyakran akkor a legkönnyebbek, amikor a legnehezebb feladatokat teljesíti Másrészt, az ember nehézségeket tapasztal olyankor, amikor keveset kell csak tennie, vagy a helyzetből fakadó követelmények könnyűek Ezért van az, hogy a flow annyi fontos lehetőséget nyit meg az ember számára: azt mondja nekünk, hogy a jó élet utáni törekvésünk során nem kell az anyagi javakra, vagy a passzív szórakozásra korlátoznunk magunkat: ha megértjük hogyan működik szellemünk, a flow életünk minden fontos történésének része lehet A munkának nem kell elkerülendő, fájdalmas szükségszerűségként megjelennie, és a gyakran

unalmas családi élet élménygazdagabbá válhat, mint a diszkók világa vagy egy focimeccs”. 56 1. A flow (áramlat) jellemző dimenziói 57 - A tevékenység világos célokat vonultat fel és azonnali visszacsatolással (feed back) szolgál a válasz hatékonyságáról. - A személyes képességek megfelelnek a kihívásnak, amelyet a tevékenység teremt. - Tevékenység és tudatosság egysége. - Az alany a föladat lényegére koncentrál, a lényegtelen motívumok eltűnnek. - Megvan a lehetséges ellenőrzés érzése. - Elveszítjük a teljesítőképességünk határának közeledtét. - Megváltozik az időérzet: azt érezzük, hogy a tevékenység végzésekor az idő rohan. - A tevékenység öncélúvá válik, vagyis a tevékenység önmagában méltó arra, hogy véghezvigyék. 2. Flow a kihívás és képesség tükrében - a kihívás szintje a növendék értékelésében • alacsony • magas - a növendék képessége (ez a különböző föladatok

elvégzésénél nem ugyanolyan szintű) 51 Az e szakaszban fölhasznált irodalom: Jere BROPHY, Motivare gli studenti ad apprendere, Roma, LAS, 2003, 29–31; valamint Antonio ARTO, Psicologia dello sviluppo. I Fondamenti teorico-applicativi, Roma, Aipre, 2000 Továbbá a motiváció alapjait figyelembe véve meg kell említeni egy fontos művet: Albino RONCO, Introduzione alla psicologia, 1. Psicologia dinamica, Roma, LAS, 1991. 52 A. MASLOW, Toward a psychology of being, Princeton, NJ: VanNostrand, 1962 53 Martin FORD, Motivating humans: Goals, emotions, and personal agency beliefs, Newbury Park, CA: Sage, 1992. 54 CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály, The evolving self: A psychology for the third millennium, New York, HarperCollins, 1993. CSÍKSZENTMIHÁLYI M.– RATHUNDE, K – WHALEN, S, Talented teenagers: The roots of success and failure, Cambridge, MA: Cambridge University Press, 1993, CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály, Flow. Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája, Budapest,

Akadémiai Kiadó, 2001 55 CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály, Flow. Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001, 7 56 Uo., 7–8 57 Jere BROPHY, Motivare gli studenti ad apprendere, Roma, LAS, 2003, 35–36 68 - - • alacsony • magas alacsony kihívás + alacsony képesség • Egykedvűség (közöny) alakul ki. • Nem kell sokat tenni az eredményért; ez azért megnyugtató, mert a növendék érzi képessége hiányát. alacsony kihívás + magas képesség • Unalom alakul ki. • A jobb képességű tanuló nem tudja magát lekötni, nem izgalmas többé számára a tevékenység. magas kihívás + alacsony képesség • Szorongás alakul ki. • A túl nagy követelmények láttán a diákok félnek, hogy nem tudják teljesíteni őket, s így teljesítőképességük tovább romlik. magas kihívás + magas képesség: a flow kialakulása58 Fölmerülő kérdés: hogyan tudjuk elérni az olyan helyzeteket, amelyekben a

flow-élmény megvalósulhat; három mód. 59 • Jól birtokolva az anyagot, amelyet tanítanak, kimutatják, mennyire nagy öröm számukra, hogy taníthatják azt (így modellekké válnak). • Megtartva egy jó kapcsolatot követelményeik és a tanulók felkészültsége között (kihívó, de ésszerű elvárások, célok). • Az érzelmi és didaktikus segítség képessé teszi a tanulókat, hogy a tanulási föladatokat szorongás nélkül és bizalommal végezzék. 60 Az autotelikus ember Humanista pszichológia - Alapítója: Abraham Maslow. - a személyiség alapvető forrásai • önmegvalósítási tendencia (autoaktualizáció) (Carl Rogers, Erich Fromm, K. Horney) • autorealizáció (K. Goldstein, Abraham Maslow) - önmegvalósítás • A humanista pszichológia kulcsfogalma. • A megsejtett önazonosság beteljesítése. • A személy alapvető föladata. • Amiből probléma adódik: nincs összhang az ideális és az aktuális (valós) énkép között. •

Az a vágy, hogy egyre inkább azzá váljunk, amivé válhatunk. • A személynek egyre jobban meg kell ismernie önmagát, hogy még közelebb juthasson ideális énjéhez. - a személyre összpontosított (nem-direktív) tanácsadás • a tanácsadó szerepe  Arra törekszik, hogy minimális irányítást adjon, és kötetlen hangulatot teremtsen; így a páciens szabadan adja elő és vitatja meg problémáit.  Állandóan azt kell közvetítenie a páciens felé, hogy képes kézbe venni saját sorsa irányítását.  Kliense és közte egy közvetlen, személyes kapcsolat alakul ki (nem alá- és fölérendeltségi viszony). 61 • A lelkipásztorok szívesen alkalmazzák. • A segítési folyamatban először Carl Rogers alkalmazza. • Ez a módszer több ponton egybeesik a teológiával.  A hangsúly a kliens lelki világának a tiszteletben tartásán van.  Az elfogadottságban mint alapszükségletben fölismerhető a megigazulás keresztény fogalma. 58

Uo., 36–37 CSÍKSZENTMIHÁLYI M.– RATHUNDE, K – WHALEN, S, Talented teenagers: The roots of success and failure, Cambridge, MA: Cambridge University Press, 1993. 60 Jere BROPHY, Motivare gli studenti ad apprendere, Roma, LAS, 2003, 37. 61 Így a pszichoterápia nemcsak orvosi terület, hanem pedagógia is. 59 69 -  Hangsúlyozza az alapvető emberi értékeket és a méltóságot.  Elismeri a szabad akaratot.  Legalább elvben elfogadja a megtérés lehetőségét, illetve az élet magasabb értékek felé való beállítottságát. Problémája: annyira hangsúlyozza az emberi kibontakozás lehetőségeit, hogy elfelejti az élet adta korlátokat (pl. fogyatékosok, vagy a lemondás értelme) Egzisztenciális elméletek62 - öntranszcendencia • Frankl: az ember csak akkor érzi magát megelégedettnek, ha élete célra irányul. • Az önmegvalósítást nem lehet öncélúan keresni (mint azt a humanista pszichológia vallja), hanem közvetett úton: az

embernek értékeket kell megvalósítania. • Az értelemkeresés kiterjed az egzisztenciális valóságokra is (pl. szenvedés, halál) • Az egzisztenciális elemzés nem az elfojtott ösztönök földolgozására törekszik, hanem a lelki tudattalan mozgósítására (pl. öntudat, lelkiismeret, vallásosság) - logoterápia • Nem foglalkozik az ösztönök okozta konfliktusokkal. • Célja, hogy az egyén megtalálja élete értelmét. • Az értelmet akarja mozgósítani olyan eszközökkel, amelyek megerősítik a sajátosan emberi képességeket (pl. az akaratot) • A pácienst élete értelmével szembesíti. - szintézis • A pszichoterápiás módszerek közt nincs lényegi különbség. • Az egyes módszerek lehetőségek. • A négy elmélet 63 úgy értelmezhető a gyakorlatban, mint négy alternatív pszichológiai gondolkodásmodell. A tanácsadónak tudnia kell, melyik modell áll hozzá a legközelebb. • Ideális modell nincs, de a lehető legjobbat kell

kiválasztani; támpontok.  flexibilitás (minél több információt föl kell használni, és nem ragaszkodni egy iskola elméleti keretéhez)  eklekticizmus (személyes válogatás kialakítása a különböző iskolákból)  gyakorlatiasság (a leghasznosabbnak tűnő módszereket kell kiválogatni)  pragmatizmus (a legcélravezetőbb módszereket kell alkalmazni)  rugalmasság (még a beszélgetés során is lehet változtatni a hozzáálláson) Keresztény antropológia 64 - vallásos támpontok • három hajlam, ami a vallásos magatartás pszichikai kiindulópontja lehet  félelem az élettől  ősbizalom  archetípusok • Jung álláspontja • Vocātus atque nōn vocātus, Deus aderit. ’Akár hívom, akár nem, Isten megjelenik’ (Ezt a föliratot a házára függeszti) • „Jobb az emberek számára, ha hisznek Istenben.” 65 - a transzcendenciára való nyitottság • A lelkipásztori antropológia meggyőződése: minden emberben ott él a

transzcendencia utáni vágy. • H. Stenger (pap és pszichológus): leírja, hogyan válhatunk fogékonnyá a transzcendencia iránt az emberi kapcsolatok közepett. 62 A lételemzés fogalmának a bevezetője: Viktor Frankl. Bölcseleti gyökerek: Martin Heidegger filozófiája A gyönyör-elvvel (Freud) és az érvényesülés-elvvel (Adler) ellentétben az értékelvet hangsúlyozza. A problémák az élet értelmének az elvesztéséből származnak 63 pszichodinamikus, behaviorista, humanista, egzisztenciális 64 A lelkipásztor nem iktathatja ki emberképéből a vallási és a jellegzetesen keresztény igazságokat. Joseph Rudin teológus és pszichoanalitikus (†1938) arra törekedett, hogy kibékítse a teológiát és a pszichoanalízist. 65 Ez egyben a lelkipásztori pszichológia alapállása. 70 • • • • • Szondi Lipót: az ember alapvető igénye a participációs igény és a transzcendencia utáni vágy. participáció  Az emberi kapcsolatok

ősmintája: a kisgyermek és az anya kapcsolata.  Ez a participáció lassan föllazul, és más kapcsolatok váltják föl.  Az ősmintából megmarad: az együttlevés vágya.  Valláspszichológusok szerint ez alapozza meg az ember hitre való képességét. transzcendencia  Az ember túlmutat önmagán, nem elégszik meg önmaga végességével.  Az utána való vágy végső fokon azonos a participációs igénnyel. A participációs igény és a transzcendencia vágya főleg az emberi kapcsolatokban teljesülhet be. Ez a folyamat a másik felé fordulás fokozatain halad keresztül  Első fokozat: a segítő készség megtisztulása.  Az egyik személy tanácsot vár, a másik tanácsot ad (a tanácsadónál jelentkezhetnek saját hatalmi és érvényesülési igényei).  Ez még nem igazi odafordulás, mert nem a személy, hanem a probléma áll előtérben.  Második fokozat: a kapcsolat minősége.  A kölcsönös szerepek viszonylagossá

válnak.  Jelentkezik a teremtményi szolidaritás síkja; itt megtapasztalhatóvá válik az emberiesség.  Harmadik fokozat: az irgalmasság gyakorlata (ebben Isten irgalmasságából nyilvánul meg valami). A két igény csak akkor jut kifejezésre, ha második és a harmadik fokozat is jelen van, vagyis a másikat embertársnak és Isten gyermekének tekintjük. NÉVMUTATÓ A B Adler, Alfred . 36, 66, 70 Ainsworth, Mary . 39 Allport, Gordon W. 5, 18 Andorka Rudolf . 59 Arto, Antonio . 68 Axline, Virginia . 43 Bandura, Alfred . 51 Berenbaum, S. A 12 Bilz, Rudolf .36, 37, 66 Bowlby, John . 39 Brophy, Jere . 68, 69 Motivare gli studenti ad apprendere . 68, 69 Buss, Arnold. 5, 6 71 C Köhler . 55 Cattell, Raymond . 14, 15, 16, 17 Costa, Paul T. 17 Csíkszentmihályi Mihály . 56, 68, 69 Flow. Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája 68 L Locke, John . 4 Loevinger, Jane . 64 Lurija, A. R 4 D M Dabbs, James . 12 Darwin, Charles Robert. 4, 19 Davidson,

Richard. 11 Deci, Ed . 53 Dollard, John . 60 Durkheim, E. 59, 61 Mahler, Margaret. 38 Maier, S. F 47 Marcia, James . 41 Masling, Joseph . 33 Maslow, Abraham . 52, 54, 56, 68, 69 McCrae, Robert R. 17 Megargee, E. I 30 Meissner, W. W 63 Élet és hit. A vallásos tapasztalat pszichológiai vázlatai 63 Merton, R. K 61 E Einstein, Albert . 54 Epstein, Seymour . 20 Erikson, Erik H. 40, 41, 42, 43, 63 Eysenck, Hans J. 6, 9, 10, 11, 13, 14, 15, 16, 17 Eysenck, M. W 6 N Nietzsche, Friedrich . 19 F P Fiske, D. W 17 Fizzotti, Eugenio . 54 Ford, Martin . 68 Frankl, Viktor. 70 Freud, Anna . 32, 35 Freud, Sigmund 3, 19–23, 25–30, 33–36, 38, 40, 41, 54, 55, 57, 61, 63–67, 70 Fromm, Erich . 52, 61, 69 Pavlov, Ivan . 44 Peabody, D. 17 Pedersen, N. L 5 Plomin, Robert . 5, 6 R Ranschburg Jenő . 62 Rathunde, K. 69 Reinisch, J. M 12 Rescorla, R. A 44 Rogers, Carl . 52, 53, 69, 70 Ronco, Albino . 68 Introduzione alla psicologia, 1. 68 Roosevelt, Franklin Delano . 54

Rorschach, Hermann . 20 Rudin, Joseph . 70 Rushton, Philippe . 6 Ryan, Richard. 53 G Galénosz . 10, 15 Gallagher, W. 5 Goffmann . 62 Goldberg, L. R 17 Goldstein, K. 52, 69 Gough, Harrison. 14, 16, 17 Gray, Jeffrey A. 10, 11 H Hazan, Cindy . 39 Heidegger, Martin . 70 Hines, M. 12 Hippokratész . 10, 14, 15, 37 Hitler, Adolf . 61 Horney, Karen . 39, 42, 52, 69 S Salustri, Massimo . 54 Schopenhauer, Arthur. 19 Seligman, M. E P 47 Shaver, Phillip . 39 Sheldon, William. 5 Skinner, B. F 46, 54 Stenger, H. 71 Szondi Lipót . 71 Sztálin, J. V 61 J Jessor. 61 Judovics, F. J 4 Jung, Carl Gustav . 14, 15, 36, 37, 66, 67, 71 T K Tellegen, Auke . 11 Thorndyke, E. L 45 Trapnell, P. 17 Kamin. L J 45 Kernberg . 42 Klein, Melanie . 43 Kohut, Heinz . 38, 42 Kopernikusz . 19 72 W Wiggins, Jerry .14, 16, 17 Wundt, Wilhelm . 15 Watson . 62 Watson, David . 11 Watson, John B. 4 Wegner . 22, 31 Whalen, S. 69 White. 40 Z Zazzo, René . 4 Zuckermann, Marvin . 11 TARTALOMJEGYZÉK

RÉSZLETES TÉMAJEGYZÉK . 2 VIZSGAKÉRDÉSEK . 3 KIDOLGOZOTT TÉTELEK. 4 I. A személyiség evolúciós megközelítése 4 Öröklés – környezet . 4 Az öröklődés hatása a személyiségre . 5 Temperamentum . 5 Öröklődő személyiségdiszpozíciók . 6 73 Öröklődés és szexuális irányultság. 6 Genetikai hasonlóság és a vonzalom . 6 Párválasztás és versengés a partnerért . 7 Az agresszió és a „fiatal hím-szindróma” . 8 II. A személyiség biológiai megközelítése 9 Extraverzió, neuroticizmus és az agyműködés . 9 Extraverzió és kérgi arousal . 9 A kérgi arousal különbségeire vonatkozó bizonyítékok . 9 Az emocionalitás biológiai alapjai . 9 Az agyműködés más fölfogásban: megközelítés és gátlás . 10 Jeffrey A. Gray elmélete 10 Eysenck és Gray elméletének az összehasonlítása . 10 Megközelítés, elkerülés, affektív élmény. 11 Szenzoros élménykeresés . 11 Hormonműködés és személyiség . 12 A

hormonműködés, a test és az agy . 12 Korai hormonális különbségek és a viselkedés . 12 A tesztoszteron és a felnőtt személyiség . 12 A hormonok ciklikus hatásai a viselkedésre . 13 A pszichés működés zavarai . 13 A szorongás és a szociopátia biológiai alapjai . 13 Gyógyszeres kezelés . 13 III. Típusok és vonások 14 Típusok és vonások . 14 Faktoranalízis . 14 Raymond Cattell megközelítése . 14 Eysenck vonásmodellje . 15 Eltérő elméleti alapok: a népnyelvi fogalmak és az interperszonális kör . 16 A „Nagy Ötök” (Big Five) . 17 Vonások, helyzetek, interakcionista megközelítés . 18 Szituacionizmus . 18 Interakcionizmus . 18 Konzisztencia (állandóság) . 18 IV. A klasszikus pszichoanalízis 19 Sigmund Freud (1856–1939) . 19 A lélek topografikus modellje . 19 Szorongás . 21 A neurotikus és a normális személy . 21 Elfojtás (represszió) . 22 Elvétések (parapraxiák) . 22 Álmok . 23 Vicc . 25 Viselkedészavarok. 25 A

személyiség strukturális modellje .26 A személyiség összetevői: strukturális modell . 26 Ösztönök . 27 Önfenntartási motívumok és homeosztázis . 27 Motiváció: a személyiség hajtóerői. 28 Élet- és halálösztön . 29 Elhárító mechanizmusok . 30 Elfojtás (represszió) . 30 Tagadás . 31 Projekció (kivetítés) . 31 Racionalizáció . 31 Intellektualizáció . 31 Reakcióképzés . 32 Regresszió . 32 Eltolódás és szublimáció . 32 Meg nem történtté tevés . 32 Izolációs elhárítás . 32 Pszichoszexuális fejlődés .33 74 Fixáció; Az öt szakasz jellemzői . 33 Regresszió . 35 Viselkedészavarok. 35 Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája .36 Pszichoszociális elméletek .37 Tárgykapcsolat-elméletek . 37 Elméletek . 37 Selfpszichológia . 38 Alapszorongás . 38 A kötődéselmélet és a személyiség . 39 Erikson pszichoszociális modellje. 39 Énidentitás, kompetencia, krízisélmény. 40 Fejlődési szakaszok. 40 Pszichés

zavarok értelmezése. 42 Behaviorista megközelítés .43 Klasszikus kondicionálás . 43 Operáns (instrumentális) kondicionálás . 45 Pszichés zavarok értelmezése. 47 Az érzelmi válaszok klasszikus kondicionálása . 47 Az averzió klasszikus kondicionálása . 48 Instrumentális kondicionálás és a maladaptív viselkedés . 48 A konfliktus instrumentális kondicionálása . 48 Instrumentális kondicionálás és a zsetongazdaság . 48 Szociális-kognitív tanuláselméletek .48 A kondicionálási folyamatok további kidolgozása . 48 Másodlagos kondicionálás . 48 Szociális megerősítés . 49 Behelyettesítő (vikariáló) érzelmi arousal . 49 Behelyettesítő (vikariáló) megerősítés . 49 Jelentésgeneralizáció . 49 Szabálytanulás . 50 Megfigyeléses (obszervációs) tanulás . 50 Megfigyeléses tanulás . 50 Elsajátítás és teljesítmény . 51 Fenomenológiai megközelítés .51 Humanisztikus pszichológia . 51 Önmegvalósítás . 52 Az énkép és

a védekezési folyamatok . 53 Inkongruencia, dezorganizáció és elhárítás. 53 Az önbecsülés fönntartása és növelése . 53 Önsorsrontás . 53 A szükségletek teóriája: Abraham Maslow . 54 Az agresszió értelmezése a különböző nézőpontok szerint .56 Az iskolai deviancia értelmezése a különböző nézőpontok szerint .58 A deviancia meghatározása és okai . 58 Elméletek . 59 Szociológiai elméletek . 59 Biológiai elméletek . 60 Pszichológiai elméletek . 60 Kulturális elméletek . 61 Anómiaelméletek . 61 Minősítési elmélet . 61 Behaviorizmus . 62 Különböző fejlődésmodellek összehasonlítása.62 Erikson és Freud . 62 Meissner . 63 Jane Loevinger . 63 Freud és Jung elméletének az összehasonlítása .64 Freud személyiségelmélete . 64 Carl Gustav Jung (1875-1961) személyiségelmélete . 66 75 Pozitív pszichológia.67 A növendék motivációjának sokfélesége . 67 A belső motiváció teóriája: Csíkszentmihályi

Mihály és az „áramlat” . 68 Az autotelikus ember. 69 Humanista pszichológia . 69 Egzisztenciális elméletek . 70 Keresztény antropológia . 70 NÉVMUTATÓ . 71 TARTALOMJEGYZÉK . 73 76