Arcok > Magyar politikusok > Markó Béla (1951 - napjainkig)


Markó Béla 1951. szeptember 8-án született Kézdivásárhelyen. Erdélyi magyar politikusként vonult be a köztudatba, de írói, költői és tanári munkássága is nagy jelentőséggel bír. [1]

1958-tól 1970-ig a Kézdivásárhelyi Gimnáziumban (Líceumban) tanult, itt érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára járt, ahol magyar–francia szakon tanult. Tanári diplomáját 1974-ben vehette át. 1974–től két éven keresztül a Marosszentannán lévő általános iskolában francia nyelvet oktatott. 1976–1989 között Marosvásárhelyen a kéthavonta megjelenő "Igaz Szó" szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt. [1]

Markó Béla aktív költői és írói munkásságát bizonyítja számtalan nagy gondossággal megírt verseskötete és tanulmánya. Ilyen például „A szavak városában” című verseskötete, melyet 1974-ben adtak ki Bukaresten. A Sárgaréz évszak, Lepkecsontváz, Talanítás, Ellenszélben, Költők koszorúja, és a 2003-ban megírt Balkáni fohász megírása is az ő nevéhez köthető, azonban nem csak versesköteteket írt. Előadásai, interjúi, fordításai és tankönyvei hozzájárultak mind a román, mind a magyar kultúra színesebbé tételéhez. [1]

1989-től főszerkesztőként tevékenykedett a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnál. Az 1989-es változásokat követően kezdett el megnyílni a politikai élet felé. Részt vett a Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) létrehozásában, ami 1989. december 25-én meg is alakult. A pártelnöki tisztségét elődjétől, Domokos Gézától vette át és ült be a vezetői székbe. 1990–ben Maros megyei szenátoraként, majd 1990–1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagjaként vette ki részét a párt koordinálásából. 1990-től két évig a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament I.P.U. küldöttségének tagja, 1991 és 1992 között az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. [1][2]

1993-ban a pártelnöki székben váltotta Domokos Gézát, mely tisztségében 1995-ben, 1999-ben, 2003-ban és legutóbb 2007-ben erősítették meg. A 2007. márciusi aradi kongresszuson a titkos szavazáson 436 voks szólt a posztra egyedül jelölt egykori elnök mellett, 42 pedig ellene. [1][2][4]

Markó Béla elnökké választása után az első nagyobb megmérettetés számára az 1996-as országgyűlési választás volt, melyen az RMDSZ biztosan (6,64%, 820.000 voks), de a magasabb részvétel következtében gyengébb százalékos eredménnyel, mint 1992-ben (7,46%, 820.000 voks) ugrotta meg az 5%-os parlamenti küszöböt. A választás után az RMDSZ a jobb-közép román kormánykoalíció tagja lett. [3]

A 2000-ben megtartott országgyűlési választások az RMDSZ számára, a szavazatok terén megmutatkozó (740.000 voks, 6,80%) gyengébb eredménnyel zárultak, mint 4 évvel korábban. A jobb-közép román erők szétesése következtében a megerősödő kommunista utódpárt, a bal-közép PSD tartolt a választásokon, ám csak az RMDSZ külső támogatásával volt képes többséget létrehozni a parlamentben. A külső támogatást évről-évre megújított szerződéssel biztosították a felek. [3]

A 2004-es választásokon a korábbi szokással ellentétben az RMDSZ nem Frunda György szenátort, hanem Markó Bélát indította államelnök-jelöltnek. A választások első fordulójában Markó a szavazatok 5,10%-ával (533.446 voks) a negyedik legjobb eredményt érte el. [3]

A 2004-es választás az RMDSZ szereplésének tekintetében az eddigi leggyengébb eredménnyel zárult (630.000 voks, 6,20%), ám a jobboldali (D.A. szövetség) és baloldali román (PSD-PUR) erők kiegyensúlyozott szereplése következtében a mérleg nyelvének bizonyuló párt kiváló alkupozícióba került, mely meg is hozta a gyümölcsét, mind az RMDSZ, mind Markó Béla számára. [3]

Ennek eredményeként a megalakuló jobb-közép kormánykoalícióban az RMDSZ a következő tárcákat szerezte meg, mely tárcákat a 2007-es kormányválság után megalakuló kisebbségi PNL-RMDSZ kormányban is sikerült megőriznie:

- A művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes – Markó Béla (2004-2007. június)
- Fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter – Borbély László
- Környezetvédelmi miniszter – Korodi Attila
- Távközlési és informatikai miniszter – Borbély Károly (2007 novemberéig: Winkler Gyula, 2007 júliusáig: Nagy Zsolt) [5]

A sikeres kormányzati szerepvállalás ellenére Markó Béla 2007 júniusában lemondott a miniszterelnök-helyettesi pozíciójáról. Ennek oka, hogy az RMDSZ, számos más román párttal karöltve kezdeményezett népszavazása – mely az államelnök visszahívását tűzte ki célul – , sikertelennek bizonyult. [6]

A még 2003-ban az RMDSZ-ből kivált, Markó Béla – nem elég következetesnek titulált –, autonómia politikájával elégedetlen párttagok létrehozták az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetség, 2008-tól MPP, Magyar Polgári Párt), az SZNT-t (Székely Nemzeti Tanács) és a Tőkés László püspök nevével fémjelzett EMNT-t (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács). [6]

Ezen szervezetek további civil szervezettekkel kiegészülve, a Romániában 2007-ben megtartott Európa Parlamenti választáson az RMDSZ listája ellenében elindították Tőkés Lászlót független jelöltként. [7]

Bár fennállt a veszélye, hogy egyik magyar fél sem lépi át a bejutási küszöböt (amely pártok számára 5%, míg független jelöltek számára 2,86%), ám a románság rendkívül alacsony, míg a magyarság kiemelkedő részvételi aránya következtében mindkét fél magabiztosan átugrotta a bejutási küszöböt (RMDSZ: 5,52%, 2 mandátum, Tőkés László: 3,44%). [7]

A kettős siker mind az ellenzék hangsúlyosabb autonómia koncepciójának szükségességét, mind a Markó Béla nevével fémjelzett, szakmai alapokon nyugvó, kormányzati szerepvállalással párosuló kislépések politikáját is igazolta. [7]

A 2008-as önkormányzati választásokon a párt 184 polgármesteri széket szerzett annak ellenére, hogy az MPP (10 polgármesteri szék) személyében intézményesült ellenfele adódott. [8]

A 2008 novemberében tartott országgyűlési választásokon folytatódott a párt szavazatvesztése (440.000 voks, 6,40%) ám az alacsony részvétel (39%) következtében sikerült megőrizniük a parlamenti frakciók méretét. Ennek ellenére a párt 12 évnyi kormányzás után ellenzékbe szorult a létrejövő PD-L - PSD nagykoalíció miatt. [8]

Az ellenzékbe szorulás stratégia-váltási kényszert eredményezett a Markó Béla vezette RMDSZ-ben, amelyet helyesen felismerve, választási megállapodást kötöttek a Tőkés László vezette EMNT-vel. Ennek értelmében a két alakulat az RMDSZ égisze alatt Magyar Összefogás Listája néven vágott neki a 2009. június 7-i európai parlamenti választásoknak. Tőkés László vezette az összefogás listáját, illetve a két szervezet létrehozta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) a fontosabb, magyarságot érintő vitás kérdések tisztázása céljából. [6]

A választásokon végül a magyarság az országos átlagot meghaladó mértékben részt véve, 8,92%-os eredménnyel (432.000 voks) 3 főt (Tőkés László, Winkler Gyula, Sógor László) tudott delegálni az EP-be a lehetséges 33-ból, ahol mindhárom képviselő az Európai Néppárt frakciójához csatlakozott. [9]

A 2009. november 22-i államelnök választáson Markó Béla átengedte a jelöltséget a média által lehetséges utódjának tartott Kelemen Hunor ügyvezető elnöknek (3,83%, 373.000 voks). [10]

A választást szűk többséggel (50,33% vs. 49,67%) ismételten az 5 éve regnáló Traian Băsescu nyerte, aki az időközben széteső PD-L-PSD nagykoalíció helyébe új kormányt nevezett ki, melynek a függetlenek mellett tagja lett az RMDSZ is. [10][11]

A 2009. december 23-án újonnan felálló PD-L-RMDSZ kormánykoalícióban (II. Boc kabinet) az alábbi pozíciókat kapták a magyarok:

- Miniszterelnök-helyettes: Markó Béla
- Egészségügyi miniszter: Cseke Attila
- Környezetvédelmi és erdészeti miniszter: Borbély László
- Művelődési és nemzeti örökségi miniszter: Kelemen Hunor [10][11]

2011-ben nem indult újabb elnöki mandátumért az RMDSZ-ben, de kormánytisztségét 2012-ig, parlamenti mandátumát 2016-ig megtartotta.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának. [1]



Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mark%C3%B3_B%C3%A9la
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/RMDSZ
[3] http://ro.wikipedia.org/wiki/Categorie:Alegeri_%C3%AEn_Rom%C3%A2nia
[4] http://www.origo.hu/itthon/20070303ismet.html
[5] http://archivum.rmdsz.ro/script/mainframe.php?lang=hu
[6] http://www.transindex.ro
[7] http://hu.wikipedia.org/wiki/2007-es_eur%C3%B3pai_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Rom%C3%A1ni%C3%A1ban
[8] http://hu.wikipedia.org/wiki/RMDSZ
[9] http://en.wikipedia.org/wiki/Romanian_legislative_election,_2008
[10] http://en.wikipedia.org/wiki/Romanian_presidential_election,_2009
[11] http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_Boc-korm%C3%A1ny

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A láz

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Kapcsolódó doksik

Markó Béla kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!