Arcok > Magyar politikusok > Vona Gábor (1978 - napjainkig)

Vona Gábor 1978. augusztus 20-án, a Heves megyei Gyöngyösön született. Anyai és apai ágon is kisparaszti családból származik, innen eredezteti a föld és a haza szeretetét, ezért nem ismeri el a kommunizmus által elfogadott értékrendszert. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, három évig pszichológiát is hallgatott. Képesítését tekintve történelem tanár, de oktatóként csak rövid ideig dolgozott. Egyetemi tanulmányai alatt részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) egyetemi alapszervezetének elnöke volt. Ezt követően, 1999-ben részt vett a Jobbik elődje, a Jobboldali Ifjúsági Közösség megalapításában. Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek (2002). [1]

Feleségével és Benedek nevű gyermekükkel Óbudán élnek. Polgári állása termékmenedzser egy biztonságtechnikai részvénytársaságnál. Szülei nyugdíjasok, bátyja az idegenforgalom területén tevékenykedik. [3]

Nagynénjének családja mind a mai napig gazdálkodik Heves megyében. [1]

Apai nagyapja, Vona Gábor a szovjet csapatok elleni harcban esett el Erdélyben. Édesapját csak csecsemőként és mindössze kétszer láthatta. A nagyanyja, évekkel férjének halála után Zázrivecz Józsefhez ment feleségül, aki nevére vette Gábor apját, és felnevelte. Így kapta a Zázrivecz Gábor nevet. Az egyetemista évek elején, 2000-ben vette vissza vér szerinti nevét, a hősi halált halt nagyapja tiszteletére. [1] [2]

Az ifjúsági szervezetből kinövő Jobbik alakuló kongresszusán, 2003 őszén a párt egyik alelnökévé, majd 2006 novemberében elnökévé választották. [2]

Többedmagával létrehozta az Atilla Király Népfőiskolát és a Nemzeti Egyletek mozgalmát, valamint a legismertebb egyesületét, a Magyar Gárdát. A mozgalom célja a magyar nemzet értékeinek ápolása és védelme, a hagyományok őrzése, a felnövekvő korosztályok testi, szellemi és lelki képzése. [1] [7]

Idézet a Magyar Gárda honlapjáról: A Magyar Gárdának nincs ellenségképe, mivel a Gárda célja nem a hódítás, hanem a honfitársak nemzeti értékeinek védelme, minden támadással szemben. „Mint a nyájőrző pásztorkutyáknak sincs ellenségük, de ha farkasok támadják meg a rájuk bízott nyájat, akkor akár az életük árán is megvédelmezik.” [7]

Vona Gábor politikai beállítottságára jellemző a büszkén vállalt nemzeti radikalizmus és a rendpártiság. Politikájában hangsúlyos szerepet kap a trianoni békeszerződés következtében elvett területek autonómiájának kivívása, és így a határon túli magyarság helyzetének rendezése. [2]

Rend, Jólét, Ébredés címszóval indított cikksorozatot 2009-ben. „Olcsó lotyók, avagy a lisszaboni hazaárulás” címmel megjelent írásában szégyenteljesnek minősítette a Lisszaboni Szerződés intézményét, mivel az – véleménye szerint – föderatív irányba tereli az Európai Uniót, így hozzájárul annak széteséséhez. Rámutatott arra is, hogy a demokrácia védelmezői antidemokratikus intézkedések keretében kényszerítik ki a szerződés összeurópai elfogadását. [4]

Cikksorozatának 35. részében kifejtette nemzetgazdasági politikáját: rámutatott a történelmi eszmék és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi, gazdasági normák folyamatos változására. Véleménye szerint a globális kapitalizmushoz kapcsolódó (neo)liberális piacgazdaságnak, a multinacionális tőke világuralmának, és a részben ebből eredeztethető fogyasztói társadalomnak vége. Az, hogy milyen fordulatot vesz a világ, még nem ismert – mondta. A legvalószínűbb, hogy az emberi létezés tovább rohan a szakadék felé, míg végül bele nem zuhan. [6]

Politikai ideológiájának fontos momentuma az ökoszociális nemzetgazdaságra való berendezkedés, illetve az erre való törekvés. Mivel a multinacionális tőke profitéhségét nem lehet már kielégíteni, számunka a „gazdaság az emberekért” és nem „az emberek a gazdaságért” elv követendő. [6]

A 2009. június 7-én megtartott Európai Parlamenti választásokon, 36,31%-os részvételi arány mellett, a Jobbik meglepetésre a harmadik lett a pártok rangsorában (427.773 voks, 14,77%), mely teljesítménnyel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) tudott küldeni az Európai Parlamentbe. Érdekesség, hogy hét megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdu-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves Nógrád, Pest) a párt az MSZP-t is megelőzve a második helyen végzett. [8]

Az Európa parlamenti választásokat követően politikai elemzők egyöntetű, de kényesen kezelt véleménye, hogy a gazdasági válságot meglovagoló, a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat is felvállaló politika is nagy szerepet játszott Vona pártjának térnyerésében. [5]

Politikai előretörésének egyik fontos momentuma azon véleménye, hogy a transznacionális vállalatok térnyerését vissza kell szorítani, elsősorban a hazai kisvállalkozások védelme érdekében. Morvai Krisztina, a Jobbik Európa Parlamenti képviselője is elismerte, hogy pártjuk térnyerésének egyik oka a kisgazdák és kisvállalkozások szavazatának megszerzése volt, akik egzisztenciájukat féltve szavaztak a párta. [5]

A Jobbik 2009-es Európa Parlamenti választási programjában nagy hangsúlyt fektetett a munka és a munkajog megoldandó kérdéseire. [5]

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szerzett a Jobbik, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, [2]

2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a Jobbik a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t. Elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.

2014-ben az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 20,3%-át szerezte meg, ezzel 23 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe. Az öt pártot tömörtítő Baloldali összefogás nevű pártszövetségtől mindössze 5%-kal maradtak le. Így a harmadik helyezett lett a párt, csakúgy, mint 2010-ben.

Április 20-án Vona kijelentette, hogy a Jobbik három alelnökét, Novák Elődöt, Apáti István és Szávay Istvánt nem engedi indulni a párt tisztújító közgyűlésén. A párt elnöke egyértelműen a néppártosodás kezdeti lépésének szánta a három radikálisnak mondható politikus leváltását, ezzel egy időben azonban a párt szimpatizánsai is két táborra szakadtak. Május 29-én a Jobbik kongresszusán megválasztották az új alelnököket, akik Toroczkai László, Fülöp Erik és Janiczak Dávid lettek.

A Jobbik 2017. május 27-én tartott közgyűlését követően Vona Gábor a 2018-as országgyűlési választáson a párt miniszterelnök-jelöltjeként indult és vállalta, hogy sikertelensége esetén lemond minden politikai tisztségéről.

2018-ban az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 19,06%-át szerezte meg, ezzel 26 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe. Viszont mivel a párt nem nyerte meg a választást, Vona Gábor ígéretéhez híven április 9-én lemondott elnöki tisztségéről, és kilépett a Jobbikból.



Létrehozta a Második Reformkor Alapítványt, amely nem őt, nem is a vlogját, hanem egyéb, fontos társadalmi ügyeket, és az azokban szerepet vállaló fiatalokat is segíti, tehetségkutatót is indított a közélettel foglalkozó influencerek számára.

Forrás:

[1] http://www.jobbik.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Vona_G%C3%A1bor
[3] http://www.vonagabor.hu
[4] http://barikad.hu/node/40201
[5] http://www.hrportal.hu/hr/munkaeropiac-mit-tartogat-nekunk-a-jobbik-20090608.html
[6] http://barikad.hu/node/37351
[7] http://magyargarda.hu
[8] http://www.valasztas.hu

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.

A dunántúli régiók és főleg az északnyugati országrész hagyományosan erős gazdasággal és kiváló munkalehetőségekkel rendelkeznek. Épp ezért gyakorlatilag bárki számára érdekes lehet átnézni az aktuális nyitott pozíciókat, amely akár célzottan is megtehető.

• Koraszülöttek és a koraszülött ellátás történeti vonatkozásai / 2018, 11 oldal
  
  
• Vonaltervezés tanulmánytervi szinten / 2004, 13 oldal
  
  
• Kecskés Pál - A bölcselet története főbb vonásaiban / 1943, 714 oldal
  
  
• Kiss Tamás - Vonalkódok rejtelmei / 2005, 26 oldal
  
  
• Scheiber Sándor - A tokaj-hegyaljai zsidóság gazdaság- és társadalomtörténetének főbb vonásai a 18-19. században / 2016, 18 oldal
  
  

(Jelenetek a falusi életből négy felvonásban) Szereplők: - Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott egyetemi tanár - Jelena Andrejevna, a felesége, 27 éves - Szofja Alekszandrovna (Szonya), Szerebrjakov leánya az első házasságából - Marija Vasziljevna Vojnyickaja, titkos tanácsos özvegye, a professzor első feleségének anyja - Ivan Petrovics Vojnyickij, a fia -...

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...