Középiskola > Kötelező olvasmányok > Déry Tibor - Niki

A mű 1955-ben született, s a következő évben jelent meg. A regény alcíme: „Egy kutya története”, de kiegészíthetnénk a summázást a következővel: és egy bírósági eljárás nélkül börtönbe zárt ártatlan, megalázott ember és megnyomorított életű feleségének története.

A regény Csobánkán kezdődik, 1948 tavaszán. Niki betolakodik egy házaspár életébe. Ancsa János ötvenéves, felesége negyvenöt. János bányamérnök, a Soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán volt tanár. Innen helyezték Pestre, ahol fél év alatt nem sikerült lakást szereznie, így kerülnek Csobánkára, egy bérelt kétszobás házba, ahol még konyha sincs. János HÉV-vel jár be a munkahelyére, ahol késő estig dolgozik. A házaspárt a közelmúltban tragédia érte: egyetlen fiuk odaveszett. A házaspár szereti a természetet, az állatokat, de egy ideig hallani sem akar arról, hogy Niki ott maradjon velük.

Kiderül, hogy a kutya egy nyugdíjazott ezredesé, aki elkergette, s végül egy második gazdától vásárolják meg Ancsáék. Ettől kezdve Niki élete elválaszthatatlan a házaspár sorsától, a kutya jóban-rosszban osztozik velük.

A történet további részében olvashatunk arról, hogy János többször is kénytelen munkahelyet változtatni, a végén már úgy érzi, hogy igazából sehol sincs rá szükség. A párt Pesten a Jászai Mari téren utalt ki lakást nekik. A költözés nemcsak a házaspárt, de a kutyát is nagyon megviseli. Nem tudják már Nikinek azt a szabadságot biztosítani, mint Csobánkán. Többször kell levinni sétáltatni, mégis szobakutyává változik.

Míg Jánost mindig más munkakörben, s munkahelyen látjuk, addig felesége Népnevelői körúton van, vagyis az MNDSZ-ben végez irodai kisegítői munkát.

Egyszer János azzal a hírrel tér haza, hogy letartóztatták a külügyminisztert, aki régi illegális kommunista, a párt hűséges tagja. Megdöbbentette, hogy a hozzá hasonló becsületes kommunistákat is kikezdhetik, koholt vádak alapján elítélhetik, kivégezhetik.

1950 nyarán letartóztatják a férfit, s egy évig senki sem hall róla. Feleségét figyelmeztetik, hogy ne kérdezősködjön a férjével kapcsolatban. Az asszony alig tud megélni, alig kap munkát, hiszen senki sem nézi jó szemmel, hogy egy elítélt férfi felesége. A család és közeli barátai segítik őt. Több társbérlője lesz. Betegeskedik, s a kutya, Niki sem érzi jól magát. A rosszkedv rá is kihat. Hiányzik neki a mozgás, az asszony pedig már nem tudja elégszer levinni sétálni.

Közben telnek az évek, jön tél, majd újra a tavasz. A férjéről csak egy év múltán tudja meg, hogy börtönbe került.

A család egyik barátja egy tavaszi vasárnapon elviszi a kutyát és János feleségét Csobánkára, kirándulni. Mindkettőjüknek jól jön a nosztalgiázás. Niki végre szabadnak érezheti magát, futkoshat kedvére, de érezhető, hogy már nagyon öreg. A kirándulás után Niki beteg lesz, otthon már a vackát is kerüli; elbújik, behúzódik a szekrény alá.

Egyik reggel az asszony lépteket hall: férje lép be az ajtón egy kis csokor sárga virággal a kezében, de Jánost már csak szeretett és hűséges kutyájának a holtteste fogadja. Feleségét átölelve áll a szekrény előtt.

Az elmúlt öt év alatt nagy lelkierővel viselt el minden testi-lelki megaláztatást, de most könnyeit törölgeti. A házastársak öt év után először beszélhetnek szabadon.

Az utolsó sorok egy olyan rezsim éles kritikáját jelentik, ahol egy ember szabadságát bármikor, minden ok és indoklás nélkül el lehet venni.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

• Déry Attila - A kora középkori ipari forradalom / 2013, 34 oldal
  
  
• Déry Attila - Az ipari építészet / 2013, 60 oldal
  
  
• Dr. Déry Attila - Építészettörténet, Alapozás és falak / 2017, 84 oldal
  
  
• Dr. Déry Attila - Építészettörténet, Örökségvédelem / 2014, 44 oldal
  
  
• Dr. Déry Attila - Építészettörténet II., Korok, stílusok, fogalmak / 2013, 29 oldal
  
  

A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...

Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...