Ady Endre versei az 1910-es évek után leegyszerűsödnek. Költészetében a szimbólumok száma lecsökken, de mondanivalójuk hordereje és tartalma súlyosabb lesz. A ló és lovas jelképe az emberiség eltévelyedését, a jó és biztos út elhagyását jelzi. Az első világháború Ady világnézetében is jelentős változást hoz. A költő átértékeli a múltat és a dualizmus kori Magyarország, amit hevesen kritizált, most pozitív színezetet kap verseiben.
A ló kérdez című versét 1913-ban, a háborút megelőzően írja. A mondanivaló egy költői kérdésre épül: "Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?". Ady választ keres a háborús lelkesedésre, az indulatok okára. A harcban csak a pusztulást látja, érzi nagy vihar van kitörőben. Örömmel tölti el, hogy leromlott egészségügyi állapota miatt nem viszik katonának, és enyhe irónia érződik hangjából, amint magánéletéről szól: "Be szerencse, hogy senki sem szeret:".
Az eltévedt lovas egy nagyon pesszimista, világvégét váró író alkotása. A természeti képek, valamint a hatásos költői eszközök kísérteties hangulatot teremtenek a versnek. A ló és lovas szimbóluma mellett egy másik jelkép, a falu jelenik meg. A falu Ady költészetében az otthont, az emberségességet és a nyugalmat jelenti. Az költő világképe megváltozik, a korábban hevesen támadott századvég a fejlődés mintájává alakul át, szöges ellentétet alkotva a világháború romboló munkájával.
"Itt van a sűrű bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz , bús nagyapáink óta."
Ady a háború borzalmaival a nagyapái előtti kort, az ősi primitívséget látja felébredni.
Az első és utolsó strófa keretet alkot, de a keretkép megváltozik a vers végére. A "Hajdani, eltévedt lovasnak," sorsa meg van pecsételve, eltévelyedése végessé válik, mert nem találja meg a számára egyetlen megnyugvást jelentő "falut".
Néhány évvel később írja művét, az Új s új lovat, amely csak jóval halála után, 1923-ban Az utolsó hajók című kötetben lát napvilágot. A vers hangulati színezete sokkal nyugodtabb, helyenként optimista képekkel tarkított. A vers mondanivalója már a címben szereplő "Új és új lovat" jelképpel kifejezésre jut. A költő már a vers elején arra kéri az Urat, segítse neki elviselni tudni a háború borzalmait. Szerinte csak a háborúért lelkesedők menjenek harcolni és ők viseljék a háború következményeit, az pedig aki "nem ma-ember", mint ő is kapjon egy új lehetőséget életét újrakezdeni. A háború szétrombolja a terveket, ezért kéri Istent, hogy mindig adjon nyújtson egy –egy újabb reményt az emberek szívében:
"De ültesd szebb lóra az embert,
Hadd vágtasson tovább.".
Ezt a gondolatot közvetíti az alábbi idézet :
"A végesség: halhatatlanság
S csak a Máé a rettenet,
Az Embernek, míg csak van ember,
Megállni nem lehet."
Ady figyelmezteti a viaskodókat, csak akkor válhatnak sorsuk irányítójává, ha leteszik a fegyvert. A nép nevében folytatja Istenhez való könyörgését, kéri az Urat, hogy a háborúban elhunytak a mennyországba kerüljenek, hiszen nem ők tehetnek a harcról.
Hogy a borzalmakat átvészelje örömöt álmodik magának:
"Boldogíts, hogy a nagy Nyíl útján
Megállás nélkül az Öröm
Álmát álmodhassam magamba
Minden mérföld-kövön."
A vers záró motívumában kifejti, hogy a háború neki csak átmeneti állapot, amelyet "Hitesen és szerelmesen" átvészelve várja a holnapot, de ő mindig a "tegnap embere" marad.
Ady Endre nehezen viselte a háború borzalmait, igaz nem kellett a harctéren küzdenie, de átérezte társai nyomorúságát. Költészete a háború alatt nagyot fejlődött. Leegyszerűsödött szimbolikájával rendkívül hatásos képeket fest meg, valamint nyelvezete tökéletességével jut el írói csúcspontjára.
A doksi.net csapata a közelmúltban zárta le kutatásait azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus gazdasági hatásai hogyan változtatták meg az online álláspiacot. Meglepő eredmény, hogy egyre inkább elvárás a távoli munkavégzés legalább időszakos engedélyezése, illetve a Vállalat által biztosított IT-eszközök- és szolgáltatások színvonala. Az elemzés során fény derült arra is, hogy melyek a munkavállalók legújabb elképzelései a leendő munkahelyükkel szemben, illetve miért váltanának munkahelyet.
09.11-én omlott össze a WTCA Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.
A bioetanolA bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
Kapcsolódó doksikA mű 1955-ben született, s a következő évben jelent meg. A regény alcíme: „Egy kutya története”, de kiegészíthetnénk a summázást a következővel: és egy bírósági eljárás nélkül börtönbe zárt ártatlan, megalázott ember és megnyomorított életű feleségének története. A regény Csobánkán kezdődik, 1948 tavaszán. Niki betolakodik egy házaspár életébe. Ancsa...
Tóth Árpád élete és munkásságaTóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...