Irodalom | Középiskola » Katona József - Bánk Bán, a magyar színjátszás kezdetei

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:359

Feltöltve:2008. június 17.

Méret:90 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Katona József - Bánk bán Életpályája:  1791-ben Kecskeméten született.  Pesten tanult, itt végezte el a jogi akadémiát is.  Fordított, színészkedett, rendezett is a Pesti Magyar Színtársulatnál.  1830-ban halt meg. Bánk Bán Keletkezése 1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki a Kolozsvári Állandó Színház megnyitására. Erre küldi el 1815-ben a művét Katona, reakciót azonban nem kap Ekkor azonban átdolgozza művét, az átdolgozásban Bárány Boldizsár segít. A másik változat 1819re készül el, a művet először 1833-ban adják elő Kassán A leghíresebb előadás 1848 március 15-én volt. Téma Katona a dráma témáját történelmi forrásokból meríti, krónikák sorát dolgozza fel, de elsősorban a Heltai művekből merít. 1213-ban a források szerint II András feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét.

Felhasználja a forrásokat, de az írói képzeletre is hagyatkozik Kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra. Szerkezete Szakaszokból áll. Áll egy előversengésből és 5 szakaszból Expozíció (előversengés + 1. szakasz) Nem jelenik meg a király és közvetlen kísérete. A királyné körútra küldi Bánkot, de Petúr és a békétlenek hazahívják. Ottó el akarja csábítani Melindát Bonyodalom (2. és 3 szakasz) 2. szakasz: Megtudjuk, hogy a békétlenek miért elégedetlenek Bánk csillapítja őket, nem akarja, hogy ártatlan vér folyjon. 3. szakasz: Biberach hevítőport ad Melindának és altatóport a királynénak Bánk megtudja, hogy mi történt. Megjelenik Tiborc, felelőssé teszi Gertrudist, amiért lopni kényszerült Tetőpont (4. szakasz) Gertrudis és Bánk veszekednek, melynek végén megöli a királynét. A haza és a becsület parancsára hivatkozik. Megoldás (5. szakasz) A király először meg akarja büntetni Bánkot. Bánk lelkileg

összeomlik, Melinda halálával az élete értelmetlenné válik, a büntetés felesleges. A dráma tér- és időkezelése Egy-egy szakaszon belül megvalósul a tér és a cselekmény egysége. Az első 4 felvonásban megvalósul az idő egysége, ugyanakkor az egész műben nem valósul meg a tér egysége, és nem érvényesül a mértéktartás elve. A mű sok shakespeare-i vonást hordoz Szereplők Bánk és Gertrudis nem jellemezhetők egyetlen tulajdonsággal. Gertrudis Megítélése rendkívül változó. Két kérdés merül fel: felelős-e az ország sorsáért, illetve Melinda elcsábításáért? Melinda elcsábításáért nem vonható felelősségre, mert Ottónak mindig kétértelműen fogalmaz, nem lehet eldönteni, hogy lebeszéli, vagy rábeszéli az elcsábításra. Felelős az ország sorsáért, mert igazságtalan, a saját népét részesíti előnyben A magyar főurakat kiszorítja, elveszi a javakat, mulatságokat rendez. Bánk Ő is egy összetett jellem.

Visszafojtott indulat jellemzi az elején, egészen a gyilkosságig, nagy önfegyelemmel rendelkezik, de kettősségek között őrlődik, egyszerre kell közéleti és magánéleti világgal szembenéznie. Államférfiként védelmeznie kell a k irály hitvesét, de az országot is szem előtt kell tartania, de a kettő nem egyeztethető össze, mert a királyné miatt van válságban az ország. Nem akar összeesküvést Tiborc monológja fordítja át Bánkot Itt következik be a negyedik szakasz gyilkossága. Először Gertrudis megölését követően úgy érzi, hogy jól döntött. Meginog Petúr miatt, mert szerintük orvul gyilkolt Mindenkit elveszít, a büntetés elmarad. A magyar színjátszás kezdetei A felvilágosodás korát megelőzően hivatásos színjátszás nem volt Magyarországon, és ezért a magyar drámaírás is elmaradott volt. Mindenekelőtt az a városi közönség hiányzott, amelynek igénye lett volna a színházi kultúra, a színházba járás. A

színjátszás és a drámairodalom fellendítésére irányuló tudatos szándék legelőször Bessenyei György programjában fogalmazódott meg: a magyar nyelv népszerűsítését és a nemzet „csinosítását” elsősorban a színház révén gondolta elérhetőnek, hiszen a színpadon jóval nagyobb közönséghez lehetet szólni, mint az alacsony példányszámban megjelenő könyveken keresztül. Ennek ellenére a körülmények még a 18. század végén és a 19 század elején is akadályozták a színjátszás és a drámairodalom látványos fejlődését. A magyar színészeknek nem volt otthonuk, állandó színházuk. A városok, különösen a főváros lakosságának többsége német anyanyelvű volt, örökös gondot okozott a pénz hiánya, a különböző testületek támogatásának ideiglenes jellege, a cenzúra pedig újabb nehézségeket támasztott a d arabok színrevitelével kapcsolatban. Az első magyar színtársulat Budán alakult meg Kelemen László

igazgató vezetésével 1790ben. A Martinovics-mozgalom leleplezése és vérbe fojtása után a társulat 1796 tavaszán feloszlott. Az ún. második (pesti) magyar színésztársaság 1807 m ájusától 1815 j úliusáig játszott a fővárosban. Ezek a színészek valójában a Kolozsváron 1792-ben megalakult társulat tagjai voltak. Először a rondellát bérelték a német színészekkel közösen, majd egy ideig egy fogadó báltermében tartották előadásaikat. 1812, az új német színház felépítése után visszatértek a rondellába. 1815 után a magyar színészetnek vidéki városok adtak otthont (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár). A magyar irodalomtörténet alakulásában jelentős szerepet játszott a Székesfehérváron Balog István vezetésével 1818-banlétrejött színtársulat. A magyar színészet a fővárosban csak akkor talált végleges otthonra, amikor 1837-ben megnyílt – előbb Pesti Magyar színház néven – a Nemzeti Színház.