Irodalom | Tanulmányok, esszék » Girasek Edmond - Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében

Girasek Edmond 10/d Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy Balassi Bálint. Balassi igazi reneszánsz egyéniség, erre utal a műveltsége, az hogy nyolc nyelven beszélt, felfedezi a földi élet szépségét, az hogy igen sok szerelme volt, ami a reneszánsz stílusirányzat egyik fontos jellemzője. Balassi a szerelem költője, mert több hölgynek is írt verseket. Az első ilyen múzsája Losonczi Anna, akihez az Anna-verseket írja, amely mögött megélt élmény, szenvedélyes szerelem áll. Később a Júlia-versek amik a már megözvegyült Losonczi

Annához írja, és ezek mögött már nem áll megélt élmény, csak petrarkista módón udvarol. "Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem, egészséggel, édes lelkem. Én bús szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, veled Isten áldomása." 2 Az első versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott öröm, hogy Júlia nélkül számára értelmetlen, értéktelen e földi világ. Ezekben a versekben igen sok metafora található, mikor egy képi síkot azonosít egy fogalmi síkkal, egy közös jegy alapján például ebben az idézetben az Isten áldomását azonosítja a szerelem érzésével. Majd Wesselényiné Szárkándy Annának udvarol, neki írja a Célia-verseket. a Céliának szánt verseiben igen sok hasonlat található. "Mint tavasz harmatja reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan

újul, kiterjeszti pirosát, Celia szintén olya, hogyha szeméből foly könyve mossa orcáját." Később egy ismeretlen hölgynek egy bizonyos Fulviának írja a verseit. Balassi a szerelmes verseit, versciklussá akarta fűzni, de erre nem került sor. Balassi másik fő műfaja a katona- és vitézi-versek, amelyben megmutatkozik, egy másik reneszánsz vonás a hazaszeretet. Akkor lesz katona mikor Balassi András kipereli a vagyonából, bujdosni kényszerül, s ekkor ismeri meg a hazaszeretet csodálatos érzését is, és megírja erre a témára az Ó én édes hazám te, jó Magyarország című versét, ezekben a versekben megtalálható több reneszánsz tulajdonság is, például a reneszánsz szókincs, az életörömök, a természet szépsége: "Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél." Ebben a

versben meg lehet figyelni a szimbolikus, harmonikus felépítést, mert ez a vers hárompillérű, miszerint az első, az ötödik és a kilencedik versszak 3 gondolati rész, a köztes versszakok pedig leíró részek. Az első leíró részben a vitézi élet szépségeit ecseteli, a második leíró részben pedig a katonaélet nehézségeit írja le. "Ellenséget látván, örömmel kiáltván ők kópiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Harmadik nagy témája az istenes versek, melyben nincs egyház, tehát egy emberként áll szemben Istennel, így nincs szüksége az egyházra. Itt látható a különbség Balassi Istenes versei és Szenci Molnár Albert zsoltárai közt, hogy Szenci Molnár Albert a közösség nevében írja műveit. Balassi sohasem vonja kétségbe Isten létezését, mindig hisz benne, ebben hasonlít Villonra aki sok

bűncselekményt elkövetett, de sosem vonta kétségbe Isten létezést. Szüksége is van erre a hitre, mert állandóan harcol, legtöbbször önmagával, ezt tekinti a legkeményebb harcnak az életben, ekkor pedig szüksége van Isten segítségére. Ezt a segítséget legtöbbször cimboráló hangon kéri és alkudozik Istennel, bár ebben a versben sok könyörgés kérlelés, vita és a szenvedélyes érzés. "Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr! Sok ideje már, hogy lelke szomjan vár mentségedre, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére Balassi sok vesét írja egy nóta, ének dallamára, hogy jobban dallamosak, énekelhetőbbek legyenek ezek a versek, ez az ab notam ami szintén reneszánsz vonás. 4 Balassi ezek a szempontok miatt tekinthető igazi reneszánsz egyéniségnek és a reneszánsz magyar irodalom legnagyobb alakjának