Irodalom | Középiskola » Varga András - Petőfi Sándor, Arany János érettségi tétel

Varga András Magyar Irodalom Tételek, 2010. 1. Petőfi, tájlírája Bevezetés: A reformkor 1819 máj. megindul az irodalmi élet, bemutatták Kisfaludy Károly műveit Őt és Pestet helyezték az irodalmi középpontjába. Az írok jelenléte meghatározóvá vált a közéletbe Különböző irodalmi folyóiratok évkönyvek jelentek meg: Auróra Ezzel szemben fellépő évkönyv:Hébe. Az elégedetlenség életre hozta az Első Reform Ogy.t A kor vezető ereje a köznemesség lett Pozsonyi Ogy.n Széchényi felajánlotta jövedelmét a kultúra fejlesztésére Ogyről Kossuth kéziratos tudósításokat jelentetett meg. 1937ben a Pesti Magyar színház megnyílt Megalakult a Kisfaludy Társaság Jelentős folyóiratok pl.: Tudományos gyűjtemény, Koszorú, Atheneum, Figyelő 1825-től kibontakozó Reform mozgalmak nem hoztak jelentős változásokat. 44ben a magyar lett a hivatalos nyelv, 48.as forr Hatására az utolsó rendi Ogy Elrendelte a jobbágy felszabadítást, a

közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget. Ebben a korszakban élt P e t ő f i S á n d o r , őt is nagyban befolyásolt a kulturális és politikai élet. Tárgyalás: Életrajz: 1823. január 1-én született Kiskőrösön, Apja Petrovics István, mészáros mester Anyja Hrúz Mária 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ezt a helyet tekinti a költő születési helyének. Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya. Az ifjú kor a vándorlás évei: A költő apja 1838 tönkrement és 5-6 év nyomorúság következik, majd a vándorlás évei. Először Pesten a Nemzeti Színházban lesz kisegítő, majd Sopronban katonának áll Betegsége miatt leszerelik. Pápán diákoskodik, itt ismerkedik meg Jókai Mórral 1842 máj.22-én az Atheneum c folyóiratban megjelenik Borozó c verse 1842-43 vándorszínész 1844 feb.ban Debrecenből gyalog Pestre megy, ahol Vörösmarty

támogatásával a Nemzeti kör vállalja verseinek kiadását.1844 július 1-től a Pesti divatlap szerkesztője Ebben az évben jelenik meg a Helység kalapácsa c. komikus eposza 1845ben írja meg a János Vitézt. Megismerkedik Csapó Etelkával Hozzá fűződő verseit összegyűjtötte a Citruslombok Etelka sírjánál címmel. Vidéki körútra indul és életében újabb szerelem következik Mednyánszki Berta személyében, hozzá fűződik a Szerelem Gyöngyei c. versciklus A válság Petőfinél 1846.ig tartott Ebben az évben megjelent a Felhők c epigramma gyűjtemény 1846 tavaszán bekapcsolódik az irodalmi életbe Pesten (Tízek társasága). 1846 szept8án egy bálon megismerkedik Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül vesz. Kapcsolatuk szenvedélyes ingadozó, A költő ezt a kétértelműséget nagyon megszenvedte a versei tele vannak bizonytalansággal. Petőfi számára Júlia megfejthetetlen titok. A Toldi megjelenése után barátságot köt Arany

Jánossal 1848. jún megírja az Apostol című művét, 1849ben Bem oldalán harcolt, majd 1849 júl31én eltűnt a segesvári csatában. Milyen témákban alkotott: 1842-44 Indulása a népies költészet jegyében zajlott. Egy népdal költő szerepébe éli bele magát Nem használ bonyolult irodalmi képeket, nem az úgynevezett fentebb stílusba szól. Esztétikai elve az egyszerűség. Verseiben újabb és újabb kísérletet tesz az önkifejezésre - tájversek és hazafiasságot tükröző versek - forradalmi versei, buzdító költeményei - szerelem élménye - költői hitvallás - szabadság gondolata és érzete Miben újszerű a tájköltészete: Tájköltészetének újdonsága,hogy rokon a népies életképek világával. Tájleíró költemény műfaja: Az epika-líra határán álló műfaj. Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel. 1 Varga András

Magyar Irodalom Tételek, 2010. Alföld című vers elemzése: Az alföld c. verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről Az indító kép az alföld szembeállítása, szakítása a romantikus tájszemlélettel. Elutasítja a vadregényes tájat, helyette a tengersík vidéket helyezi előtérbe. Újszerű az a szemlélet, mely Petőfinél két tényezőből fakad. Szülőhelye az alföld így a szülőföldhöz való kötődés jelenik meg benne, másrészt a szabadság érzet adja. Az érzelmeket megformáló kép, keretbe foglalja a tényleges tájleírást A képzeletben felülről szemlélt táj végtelen képe tárul elénk a Dunától a Tiszáig. Az alföld c. vers a perspektíva kezelés mesterműve Az átfogó kép után rajzolódik ki a részlet A kép egyre szűkül. A gulya ménes utána tanyák, majd a csárda képe jelenik meg A távoli képek mozgalmával szemben itt már az apróbb részletekre fordít figyelmet. Az utolsó előtti versszakban

a kép ismét kitágul. A részletek szemrevételezése után újból az egész a végtelen a róna képe tárul elénk „Messze hol az ég a földet éri” A befejező szakaszban visszatér a lírai elem az alföld iránti szeretet,mely összefonódik a születés és a halál képével Puszta télen vagy a Kiskunság c. mű elemzése: Puszta télen: A forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg. Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta. Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak Vánszorog az idő Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje. Befejezés: Petőfi milyen művekben, alkotásokban alkotott még: 1844-45 J á n o s v i t é z 1847- T i g r i s é s h i é n a ( d r á m a , k ö n y v a l a k b a n ) , 1847 Szept. B e s z é l a f á k k a l a b ú s ő s z i s z é l Új témakört jelen

irodalmunkban Családi lírája, újszerűsége abban rejlik, hogy legszemélyesebb Legbelsőbb családi kapcsolatairól és fesztelen közvetlenmodorban szinte közügyként beszél. Meglepő az a nyíltság, amivel Petőfi a közte és apja között húzódó szakadékról ír. Arany és Petőfi kapcsolata: 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt: TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.(Arany Jánosnak, részlet) A válasz nem késett sokat: Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. (Levél Petőfi Sándornak, részlet) Petőfi 1847 tavaszán

jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” 2 Varga András Magyar Irodalom Tételek, 2010. 2. Arany János balladaköltészete: Bevezetés: A reformkor 1819 máj. megindul az irodalmi élet, bemutatták Kisfaludy Károly műveit Őt és Pestet helyezték az irodalmi középpontjába. Az írok jelenléte meghatározóvá válta közéletbe Különböző irodalmi folyóiratok évkönyvek jelentek meg: Auróra Ezzel szemben fellépő évkönyv:Hébe. Az elégedetlenség életre hozta az Első Reform Ogy.t A kor vezető ereje a köznemesség lett Pozsonyi Ogy.n Széchényi felajánlotta jövedelmét a kultúra fejlesztésére Ogyről Kossuth kéziratos tudósításokat jelentetett

meg. 1937ben a Pesti Magyar színház megnyílt Megalakult a Kisfaludy Társaság Jelentős folyóiratok pl.: Tudományos gyűjtemény, Koszorú, Atheneum, Figyelő 1825től kibontakozó Reform mozgalmak nem hoztak jelentős változásokat. 44ben a magyar lett a hivatalos nyelv, 48.as forr hatására az utolsó rendi Ogy Elrendelte a jobbágy felszabadítást, a közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget. Tárgyalás: Életrajz: 1 8 1 7 N a g y s z a l o n t a, Vagyontalan nemesi családban született, idős szülők gyermeke, akik gazdálkodó parasztok voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett félénk visszahúzódó alkat volt. Iskolái: Nagyszalonta és Debreceni kollégium. Tanulmányait megszakítja, segédtanító lesz majd visszatér az iskolába, de tanulmányait nem fejezi be. V á n d o r s z í n é s z lesz Ekkor egy álmot lát és Máramaros szigetről haza tér. (apja megvakul, anyja meghal) Még ebben az évben megírja az

Elveszett alkotmány című vígeposzát. 1840-ben másodjegyző lesz, majd feleségül veszi Ercsey Juliannát. Két gyermekük is születtet Juliska, László Angolul és Görögül kezd el tanulni. 1846-ban megírja a Kisfaludy Társaság pályázatára a Toldit, ezzel a művével elnyeri Petőfi barátságát. 1848-ban megírja a Toldi Estéjét, 79ben pedig a Toldi Szerelmét. 1848 Petőfi hívására Pestre megy, beáll nemzetőrnek, majd lapszerkesztő lesz s később állami állást vállal Debrecenben. A forradalmat követően elveszti munkáját, a bukás után bujdosni kényszerült, majd 1851-ben házitanító lett Geszten, a Tisza-családnál. 1851-60ig a Nagykőrösi Református Gimnázium tanára, majd Pestre megy és a Kisfaludy társaság igazgatója lesz. 1865ben az akadémi főtitkára, 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását Betegsége 1878 áprilisában

jelentkezett ismét súlyosabb alakban. 1878-ban lemond és ennek az évnek a nyarát a Margit-szigeten tölti. Ez a költő utolsó termékeny időszaka. Ekkor írja a gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe az Őszikék ciklus verseit 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott s tüdőgyulladást kapott Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882 október 22-én hunyt el Arany balladakötészetéről általában, (a ballada Shakespeare): Aranyt a balladaírás Shakespearejének nevezik (olyan tökéletessé tette a balladát,mint Shakespeare a drámát).Arany eredetileg balladákat fordított,skót népballadákat,így kedvelte meg ezt a műfajt Első balladaíró korszaka a szabadságharc előtt írt népi balladák,majd a nagykőrösi évek alatt írt balladái. Ezek témája részben népi, részben történelmi. Arany balladáinak témakörei: - Népi balladák. - Történelmi balladák. - Misztikus balladák Ballada fogalma, tragédia dalban elbeszélve,

Epikus műfaj, három műnem határán. 1. Drámai feszültségű, szaggatott menetű, rövidebb, rendszerint tragikus tárgyú elbeszélő költemény 2. 8-12 soros versszakból 4-6 soros ajánlásokból álló visszatérő refrénű versforma Az egyszerű ballada 4 vsz.kos, a kettős ballada 6 strófa , 3 rímet váltogatnak és refrénnel végződnek Esztétikai minőség szerint: Tragikus és vígballada, Drámai párbeszéd és lírai mondanivalókkal teli ismétlések párhuzamok ellentétek, cselekménye tömör. 3 Varga András Magyar Irodalom Tételek, 2010. Ballada felosztása Arany Jánosnál, 1. Téma szerint: Történelmi, Népéleti, Lélektani 2. Tematikus csoportosítása: - Népi ballada - Románcos ballada - Drámai ballada - Romantikus ballada - Történeti tárgyú ballada - Anekdotikus ballada Ágnes Asszony c. mű elemzése: Arany egyik népi ihletésű balladája. A történet Ágnes férjének meggyilkolása Csak felsejlik. A középpontban az Ágnes

asszonyban végbemenő lélektani folyamat áll A patakben ruhát mosó asszony képe, természetes mindennapos falusi kép. Két motívum sejteti, hogy valami mégsincs rendben. A egyik véres jelző a másik a sejtelmesen hangzó refrén „Ó irgalom Atya ne hagyj el” Ágnes zavaros válaszai előre vetítik a tragédiát. A gyilkosságot s majd ez után következő megőrülést Ezt érzékelteti a 2.vsz kellemetlen hatású alliterációja is „Csitt te, csitt te csibém vére” A történet állóképekből rajzolódik ki, csak sejtetjük az idő múlását, valójában nem derül ki,hogy az egyes vsz.ok eseményei között menyi idő telt el 1-4vsz. a késleltetés, a feszültség keltés és a hagyományosság jellemző Az 5.-12vsz a börtönben töltött idő alatt idegileg felőrlődik Az események a lélekben játszódnak, lélektani ábrázolás mesterműve ez a rész. Ágnes kétségbe esetten küzd az őrülés ellen, apró jelekbe kapaszkodik mellyel bizonyítja

magának épelméjűségét, Közben a z olvasót ezek a jelek győzik meg éppen arról,hogy megőrült. pl: mindig a fénysugárba néz, bíróság előtt külsejét igazgatja Hajára vigyáz miközben elméje bomlott meg. Mikor a súlyos életfogytig tartó ítélet elhangzik azzal győzi meg magát,hogy nincs baj,hogy halja a hangokat. A végén egy kérés, engedjék haza mert kikell mosnia a epedőből a vérfoltot. (gyilkosság jelképe) A lelkiismeret-furdalás az őrület a bűnhődés élete végéig elkíséri Befejezés: Más balladái pl.: Szondi két apródja mely Drégely 1552-es Török ostromát mutatja be, zaklatott menetű nyugtalanítóan váltakozó ritmusú. Apródok éneke= dicsőséges múlt (Páros, páratlan strófák) Walesi Bárdok(a bárdok, Kelta ének mondók) Ferenc József (O.Cs) tiszteletére kellett volna írnia, de ő megtagadta és ezt írta helyette. Az igazi néphez hű költő sohasem hódolhat be a zsarnok előtt Letészem a lantot – Az

alkotó feleslegességét céltalanságát hangoztatja, szomorú elégikus költemény amelyben a tragikus dolog jelenik meg a nemzet halála. Tamburás öregúr- az öregedő ember groteszk nyomorúságát jeleníti meg. Számvetés az élettel Petőfivel való kapcsolata: 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt. A Toldi írói körökben is nagy bámulatot keltett, de a legtöbbet számára Petőfi elismerése és barátsága jelentette. Petőfi nem csak tiszta, átlátható alkotást látott Arany Toldijában, de ráismert saját népiesség felfogására is. Bíztatásával erőt adott Aranynak a költészetben való bizonytalanságában és munkára serkentette tekintélyével. Petőfi levelében pl. így írt Aranyhoz: „Ki és mi vagy? ”, „hol jártál iskolába?” Arany láthatólag

zavarban van, ugyanis nagy melegséggel tölti el, hogy a nyeremény mellé valami olyasvalamit kapott, amely sokat jelentett számára, Petőfi barátságát. A költő nagyon szerényen válaszol a levélre és kétséget érez önmagában, mert nem számított ilyen nagy megtiszteltetésre. Válaszában így fogalmazott Petőfi egyes kérdéseire: „S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék” Arany csak Petőfi és Vörösmarty halála után tekinti feladatának, hogy vállalja a nemzeti költő szerepét. A szabadságharc bukása személyes veszteségként jelentkezik nála, ugyanis Petőfi halála jelképezi az ország pusztulását. Petőfi elvesztése nagy veszteséget jelentett számára, a mindössze két és fél évig tartó barátságuk a világirodalom nagy barátságai közé tartozik. 4