Középiskola > Műelemzések > Arany ember volt-e Timár Mihály?

Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból vált gazdag emberré, "arany emberré". Ebben közrejátszott a szerencséje, és az esze. Minden cselekedetét végigkíséri saját vívódása két élete között. Az "arany ember" jelzőt jócselekedeteiért, és félelmetes szerencséjéért aggatták rá. De vajon tényleg "arany ember" volt Timár Mihály?

Tőkéjét, azaz üzletének alapjait jogilag tiszta úton szerezte, ám erkölcsileg ez megkérdőjelezhető. Tulajdonképpen meglopott egy árva leányt, akinek így (jelentékeny hozomány nélkül) életét új otthonában szenvedéssé tette. Ő azzal nyugtatgatta magát, hogy majd visszaadja, csak előbb megsokszorozza, de ez nem segített Tíméán, kit cselédnek neveltek, és a család, ahol nevelkedett gúnyt űzött belőle, tönkretették lelkét.

Timár Mihály végig szerelmes volt belé, de nem tudott rajta segíteni. Feleségül akarta venni a lányt, miközben eleinte akaratlanul tönkretette a "családját". Ez a család kegyetlen volt, sok ártatlan ember szenvedett a családfő miatt, és kapcsolataik révén sokakat taszítottak a nyomorba. A családfő, az üzlet feje nem válogatott a módszerek között, megvesztegetett mindenkit, akit kellett, és az állam pénzéből sokat juttatott magának. Bár sok gonoszság száradt a lelkén Brazovicsnak, nem Timár feladata lett volna az igazságszolgáltatás. Az Ő tetteit csak az indokolhatta, hogy Timea érdekében tette amit tett.

Mindeközben az üzlete fejlődött, tőkéje megsokszorozódott, pénzéből jótékonyságra is költött, a népnek segített, és az államnak is szolgálta érdekét. Ha nem volt vetőmag, ő szerzett, télen munkát adott a halászoknak, és magyar búzát exportált dél-Amerikába. Ezek a gazdaságra ösztönzőleg hatottak, de a komáromi kereskedőket ismét nehéz helyzetbe hozta, mert a búzát ő vásárolta fel, és mivel megszűnt a túlkereset, a búza ára felemelkedett, ami megint a népet sújtotta.

A lányt, akibe szerelmes volt, nem kérdezte, hogy szereti-e, csak feleségül kérte, ő pedig hozzáment, de a szíve másé volt. Azért ment Mihályhoz, mert hálát érzett iránta, és lekötelezve érezte magát, nem szerelemből. Ezzel az "arany ember" másodszor tette tönkre Tíméa életét.

Eközben a "senki szigetén" elrabolt még egy szívet, Noémiét. Ez nem az ő hibája, a lány szeretett bele. E második élete még több szenvedést okozott, feleségét elhagyta minden évben, ráhagyva az üzlet terhét. Ezt Tíméa nem bánta, lekötötte minden gondolatát. Noémit is el kellett hagynia minden látogatása véges idejű volt, vártas őt a másik élete. Egyenes következménye volt ez csaló magatartásának, ebbe a helyzetbe már csak az általa kialakított körülmények kényszeríttették. Két élete között a kapcsolatot hazugsággal tartotta fenn, és hűséget követelt(kapott) Tíméától, de ő megcsalta, míg feleségétől elvárta, hogy ha nem is szereti, de legyen hozzá hűséges, ő ezt nem tudta viszonozni, és a hűtlensége árán szerzett boldogságot választotta.

A "senki szigetén" egy teljesen más Mihályt ismerhetünk meg. Itt valóban "arany ember" volt. Végtelen szeretettel nevelte kisfiát, kivette részét az önfenntartáshoz nélkülözhetetlen munkák végzéséből, védelmezte a két nőt és a gyermeket, még azt is megtette, hogy a világi kapcsolatait kihasználva biztosítsa hosszú időre a sziget jogi sorsát a szeretett család részére. Itt mindig vidám volt, nem felhőzték gondok a homlokát, feloldódott Noémi végtelen szerelmében. Egész életében erről az életről álmodott, de mire megtalálta, már máshoz kötötte életét és nem találta a kiutat.

Története végén sikerült lezárnia komáromi életét, és megadnia a lehetőséget Tíméának is, hogy boldog legyen.

Timár Mihály sok cselekedetével valóban kiérdemelte az "arany ember" megnevezést, de ezek a cselekedetei inkább az üzleti életre vonatoztak, mint a magánéletére. Hiába alapított alapítványokat a szegényeknek, az árváknak, hiába tett adományokat az egyháznak, felesége életét boldogtalanná tette, Noémi élete első részében szintén nem az állandó, megbízható társ szerepét töltötte be. Valóban "arany ember" volt?

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.

• Aranyiné Farkas Magdolna - Védőfelszerelés a szépségipari szakmában / 2012, 26 oldal
  
  
• Az arany csomagolópapír, rovásírással / 2008, 1 oldal
  
  
• Arany László - A kis ködmön / 2009, 3 oldal
  
  
• Bárány István - Szofisták Athénban, egy angol liberális látomása / 2008, 6 oldal
  
  
• Baranyiné Kóczy Judit - Az erdő konceptualizációja a magyar népdalokban / 2012, 9 oldal
  
  

Félix Salten meséhez illő komolysággal ír állatokról, kik erdei közösségben élnek, beszélnek egymással, tudnak egymás dolgairól, mintha emberek volnának. Az olvasó Bambival együtt tanul meg játszani, elkerülni a veszélyeket, élvezni a szabadságot. A kegyetlen valóságot nem kívánja megszépíteni az író; megjeleníti a halált, az életért folytatott küzdelmet, de a könyörtelenséget...

Jelentősége Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó. Élete 1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek...

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a...