Középiskola > Műelemzések > Arany ember volt-e Timár Mihály?

Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból vált gazdag emberré, "arany emberré". Ebben közrejátszott a szerencséje, és az esze. Minden cselekedetét végigkíséri saját vívódása két élete között. Az "arany ember" jelzőt jócselekedeteiért, és félelmetes szerencséjéért aggatták rá. De vajon tényleg "arany ember" volt Timár Mihály?

Tőkéjét, azaz üzletének alapjait jogilag tiszta úton szerezte, ám erkölcsileg ez megkérdőjelezhető. Tulajdonképpen meglopott egy árva leányt, akinek így (jelentékeny hozomány nélkül) életét új otthonában szenvedéssé tette. Ő azzal nyugtatgatta magát, hogy majd visszaadja, csak előbb megsokszorozza, de ez nem segített Tíméán, kit cselédnek neveltek, és a család, ahol nevelkedett gúnyt űzött belőle, tönkretették lelkét.

Timár Mihály végig szerelmes volt belé, de nem tudott rajta segíteni. Feleségül akarta venni a lányt, miközben eleinte akaratlanul tönkretette a "családját". Ez a család kegyetlen volt, sok ártatlan ember szenvedett a családfő miatt, és kapcsolataik révén sokakat taszítottak a nyomorba. A családfő, az üzlet feje nem válogatott a módszerek között, megvesztegetett mindenkit, akit kellett, és az állam pénzéből sokat juttatott magának. Bár sok gonoszság száradt a lelkén Brazovicsnak, nem Timár feladata lett volna az igazságszolgáltatás. Az Ő tetteit csak az indokolhatta, hogy Timea érdekében tette amit tett.

Mindeközben az üzlete fejlődött, tőkéje megsokszorozódott, pénzéből jótékonyságra is költött, a népnek segített, és az államnak is szolgálta érdekét. Ha nem volt vetőmag, ő szerzett, télen munkát adott a halászoknak, és magyar búzát exportált dél-Amerikába. Ezek a gazdaságra ösztönzőleg hatottak, de a komáromi kereskedőket ismét nehéz helyzetbe hozta, mert a búzát ő vásárolta fel, és mivel megszűnt a túlkereset, a búza ára felemelkedett, ami megint a népet sújtotta.

A lányt, akibe szerelmes volt, nem kérdezte, hogy szereti-e, csak feleségül kérte, ő pedig hozzáment, de a szíve másé volt. Azért ment Mihályhoz, mert hálát érzett iránta, és lekötelezve érezte magát, nem szerelemből. Ezzel az "arany ember" másodszor tette tönkre Tíméa életét.

Eközben a "senki szigetén" elrabolt még egy szívet, Noémiét. Ez nem az ő hibája, a lány szeretett bele. E második élete még több szenvedést okozott, feleségét elhagyta minden évben, ráhagyva az üzlet terhét. Ezt Tíméa nem bánta, lekötötte minden gondolatát. Noémit is el kellett hagynia minden látogatása véges idejű volt, vártas őt a másik élete. Egyenes következménye volt ez csaló magatartásának, ebbe a helyzetbe már csak az általa kialakított körülmények kényszeríttették. Két élete között a kapcsolatot hazugsággal tartotta fenn, és hűséget követelt(kapott) Tíméától, de ő megcsalta, míg feleségétől elvárta, hogy ha nem is szereti, de legyen hozzá hűséges, ő ezt nem tudta viszonozni, és a hűtlensége árán szerzett boldogságot választotta.

A "senki szigetén" egy teljesen más Mihályt ismerhetünk meg. Itt valóban "arany ember" volt. Végtelen szeretettel nevelte kisfiát, kivette részét az önfenntartáshoz nélkülözhetetlen munkák végzéséből, védelmezte a két nőt és a gyermeket, még azt is megtette, hogy a világi kapcsolatait kihasználva biztosítsa hosszú időre a sziget jogi sorsát a szeretett család részére. Itt mindig vidám volt, nem felhőzték gondok a homlokát, feloldódott Noémi végtelen szerelmében. Egész életében erről az életről álmodott, de mire megtalálta, már máshoz kötötte életét és nem találta a kiutat.

Története végén sikerült lezárnia komáromi életét, és megadnia a lehetőséget Tíméának is, hogy boldog legyen.

Timár Mihály sok cselekedetével valóban kiérdemelte az "arany ember" megnevezést, de ezek a cselekedetei inkább az üzleti életre vonatoztak, mint a magánéletére. Hiába alapított alapítványokat a szegényeknek, az árváknak, hiába tett adományokat az egyháznak, felesége életét boldogtalanná tette, Noémi élete első részében szintén nem az állandó, megbízható társ szerepét töltötte be. Valóban "arany ember" volt?

Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérőszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a testünk. Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsír-százalékmérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.

A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és izléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.

• Arany László - A kóró és a kismadár / 2009, 2 oldal
  
  
• Török-Arany-Prommer - Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj és virággazdagságára / 2007, 12 oldal
  
  
• Arany László - A tündérkisasszony és a cigányleány / 2009, 10 oldal
  
  
• Kányási Nikolett - Az aranyszínű csodaszer / 2011, 13 oldal
  
  
• Arany János nyomdokain egy életen át / 2021, 4 oldal
  
  

A fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...

Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon. Cselekmény A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből...

Csehov a rövid, tömör, csattanós műveivel új változatát teremtette meg a novelláknak. A novella, ami most elemzésre kerül, egy tipikus példája a csehovi novelláknak. Csak néhány oldalas írásban emberi sorsok, jellemek bemutatása és az orosz társadalom rajza is elfér. A műben a realizmus jellemzői találhatók, vagyis a mű a közvetlen valóság élményét kelti, a fülledt orosz...