Középiskola > Műelemzések > Ady Endre - Álmom: az Isten című versének elemzése

Ady Endre az első magyar költő, aki minden önáltató mellébeszélés nélkül látta és láttatta a
valóságot. Különleges látásmódja, témaválasztása a mai napig fájdalmasan érvényessé teszi
költészetét. Ő az első magyar költő, akinek költészete illeszkedett az akkori európai áramlatokhoz.
Az els ő szimbolista költ ő nk . Megújította a vers tartalmát és formáját is.

Tematikája és versformája akkor is és most is vegyes indulatokat vált ki. Vele szemben csak kétféle magatartás létezik a mai napig: elfogadás és hódolat vagy elutasítás és gyűlölet. Kíméletlen őszintesége a mai napig visszatetszést kelt a társadalom zömében. Tény, hogy költészete ma épp olyan időszerű, mint száz évvel ezelőtt.

Verseit tudatosan ciklusokba rendezte, tematika és mondanivaló szerint. Költészete témák alapján több csoportba sorolható. Az egyik ilyen különleges csoport az Istenes versek csoportja. Korábban számottevő Istenes kötészet, kortól eltérő hit és istenkeresés csak Balassi Bálint költészetében volt jelen.

Hagyományosan vallásgyakorló családból származik: anyja, Pásztor Mária református prédikátorok leszármazottja. Hogy mégis újfajta vallásosság volt osztályrésze, annak tudható be, hogy nagyon fiatalon, még jurátus korában súlyos fertőzést kapott: vérbajos lett. Ma már a vérbaj nem halálos kór, de száz évvel ezelőtt nem volt gyógymód, csak tüneti kezelést ismertek. Emiatt sajátos viszonyba került a halállal, kénytelen volt elfogadni a tényt, hogy az ő életkilátásai sokkal rosszabbak, mint az átlagéi. Nyilván ezért élt önpusztító életet - nem volt mire vigyázni.

A fentiek miatt szinte szükségszerűen új "kapcsolat" alakult ki közte és Isten között. Az állandó haláltudat szükségszerűen vezette el egyfajta különleges istenkereséshez és istenszemlélethez.

Tematikus Istenes költészete főként 1908-1912 között, három kötetben van jelen. Az első ilyen kötet Az Illés szekerén cím ű 1908 - ból . Az Álmom: az Isten című verse ebben az első tematikus kötetben található.

Ady istenképe folyton változik, minden egyes istenes verse más és más lelki helyzetet tükröz. Hol gyermekien ártatlan, naiv, hol szenvedélyesen perlekedő, követelőző, hol lemondó, belenyugvó. A dalszerű kis vers a pillanatnyi lelkiállapotát tükrözi, ami az életrajz ismeretében visszatérő és állandó életérzés: tudjuk, hogy rövid időszakokat kivéve sokat és sokszor nélkülözött, így lehet
batyuja a Nincsen.

Mivel előre meghatározott az élete, útja a Semmi, vagyis nem tervezhető és nem átlagosan reményteli és boldog.
Közben persze megy az úton, vagyis éli az életet, ami neki adatott. S miközben viseli az életet, álmodik egy olyan tudatállapotról, amelyben még tisztán hihet/hisz Istenben, gyermekien, ártatlanul.

Az elindított kép folytatódik: vágyik "nagy, bolond" hitre, vágyik arra, hogy újra képes legyen imádkozni. Visszavágyódik a gyermekkor ártatlanságába és talán az egészséges testi állapotába is. Árulkodó a második versszak utolsó sora:"...újból imádkozni." Itt egy istenhitét vesztett ember fájdalmas vágya jajdul.

Harmincegy éves volt, lélekben mégis aggastyán, aki visszavágyik ifjúkora hitébe és ártatlanságába. Ez a kép bomlik tovább: belefáradt az élet harcaiba, nem akar Istennel sem harcolni tovább, úgy tűnik, nem tudja folytatni az életet "vitézül" - vágyik az "Isten - szerelemre". Vágyik a feloldozásra. Vágyik a halálra.

Az egyszerű dal súlyos, fájdalmas érzéseket mond el. Micsoda élet az, amelyik a Nincsen batyujával a Semmit járva már csak Istent szeretné megtalálni? Összefacsarodik a szívünk, ezt olvasva. És ámulunk Ady Endre bátorságán, hogy legmélyebb, legféltettebb vágyát-reményét megosztja velünk.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

• Dr. Bartos-Elekes István - A szabadesés kísérleti tanítása a nagyváradi Ady Endre Líceumban, prezentáció / 2018, 62 oldal
  
  
• Ady Endre szerelmi költészete / 2002, 2 oldal
  
  
• Fábián Zoltán - Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versének elemzése / 2000, 2 oldal
  
  
• Ady Endre szerelmi költészete - A Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása / 2001, 8 oldal
  
  
• Dr. Csanády Miklós - A garat és a gége endoszkópiája, jóindulatú daganatai és kezelésük / 2016, 124 oldal
  
  

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

Ének a porban Roggyant a lábam, süppedt a mellem, Itt az ideje, össze kell esnem. Lerogyok vígan, elnyúlok bátran, Lalla, lalla, Rokkantak halmán, nagy éjszakában. Nagy rokkanásom kinek se fájjon, Nem első hullás ezen a tájon : Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, Lalla, lalla, Rokkanva ér el az éjszakáig. Mocsaras rónán bércekre vágytam, Egy kis...

Költészete a halál közelségében teljesedett ki igazán. 1885. március 29-én született Szabadkán 1901. október 26. - Első versének megjelenik a Budapesti Naplóban 1903 - A budapesti bölcsészkar magyar-német szakos hallgatója, barátság Babitssal és Juhásszal 1907 - Első verseskötete Négy fal között címmel 1908 -tól a Nyugat alapításától annak rendszeres munkatársa...