"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit...
Az ember, leglényege szerint szimbólum, üzenet, amely csak
Akkor jön világra, ha megértették, ha elismerte valaki.
Egyébként a létének nincs több jelentése vagy realitása,
mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
Angyal András
A szerzőről
Angyal András (1902-Erdély, 1960-Boston)
A test és a lélek egységén alapuló pszichológia és pszichopátia egyik kiváló képviselője. A Yale egyetemen tanulmányozta a kultúra befolyását az egyéniség visszafojtására, majd tizenkét éven át skizofréniai kutatásokat folytatott a worcesteri (Massachusetts állami) kórházban. 1945-től haláláig magánpraxist folytatott Bostonban.
Néhány műve:
- Foundations for a Science of Personality (USA, 1971)
- Neurosis and Treatment (USA, 1965)
- A Holistic Theory (USA, 1965)
A szerző az alapvetően elismert és elfogadott Maslow szükséglet-hierarchiát mutatja be, mely szerint az emberi létnek szüksége van bizonyos belső (lelki) és külső (fizikális) tényezőkre, hogy érvényre juttassa akaratát önmaga és a világ fölött. Ez a hierarchia nevéhez hűen lépcsőzetesen, mintegy rangsor szerint épül fel. Ez úgy érzékeltethető a legkönnyebben, ha a lépcsőfokokat külön, fontossági sorrendben vizsgáljuk.
Az első, s egyben legfontosabb lépcsőfok, az ember fennmaradásához elengedhetetlen feltétel, a szilárd fiziológia, vagyis az emberi élettan stabil mivolta. Ez a szint azokat a nélkülözhetetlen tényezőket foglalja magában, amelyek nélkül az emberi test fenntartása lehetetlen lenne: a hiánytalan, rendszeres táplálkozást.
A második fontos feltétel a Biztonság, amely egyaránt jelent nem nélkülöző vagyoni helyzetet, és fizikai biztonságot is.
A harmadik helyen a Kapcsolat áll, amely az emberek közötti kapcsolatokat jelképezi. Ez abból ered, hogy az embernek - társas lény lévén -, minden egyéb mellett szüksége van társakra is, s egyedül nem képes "normális" életet élni. Az emberi kapcsolatok rendszeres ápolása révén az egyén egy közösség részévé válik; ez növeli önbizalmát, erősíti öntudatát annak köszönhetően, hogy az embereknek is ugyanúgy szüksége van őrá.
Az így szerzett kapcsolatok kamatoztatásával az egyén Elismertséget szerezhet, s elérheti, hogy a többiek ne csak szeressék, hanem tiszteljék is. Az idézet itt kapcsolódik be a Maslow szükséglet - hierarchia értelmezésébe, s megállapítja, hogy az elismertség minden ember számára egyaránt fontos, függetlenül attól, hogy ez kisebb vagy nagyobb mértékben valósul meg. Ennek oka, hogy az ember ebben találja meg létének értelmét, cselekedeteinek helyességét.
Viszont mindez csak egyféleképpen valósulhat meg: ha az egyén tisztában van képességeivel, vagyis tudja, hogy mi az, amiben messze kiemelkedik az átlagos emberek közül. Általánosan elfogadott nézet, hogy mindenkinek van valamilyen nem hétköznapi szintű képessége, de gyakran egész élete során nem képes megtalálni. Ennek oka az önismeret hiánya, amely a fent említett "alapok" nélkül nehezen érhető el.
Ezzel nyitottá vált az út az ember számára a legmagasabb lépcsőfokig, az Önmegvalósításig, amellyel az egyén képességeinek tudatában, s azokhoz hűen képes alkalmazkodni a körülötte zajló világhoz. De ennek egyetlen módja, ha irányítja életének menetét, s nem hagyja, hogy az élet forgataga elragadja, Ha mindezt sikerrel elérte, hasznossá válhat mind önmaga, mind a társadalom számára, s immáron egy közösség részeként képes olyan erőfeszítésekre is, amelyekkel nemcsak a szervezeti célokat segíti, hanem egyéni szükségleteit is kielégíti. Ha a motiváció folyamata során az egyén nem tesz eleget létének kívánalmainak, az belső feszültséghez vezethet, amely egyfajta "kereső" magatartást vált ki, s addig nem nyugszik, amíg ki nem elégíti az említett szükségletet. A cél elérése után a belső feszültség csökken, s az egyén felkészülhet egy újabb ambíció beteljesítésére. Ez a mindennapi életbe átültetve egy konkrét célt jelent, amelyet az ember kitűz magának, s addig nem nyugszik, amíg el nem éri. Ez is lehet egy szükséglet.
"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit..."
Az idézet első része nem érzékeltethető megfelelően a Maslow szükséglet - hierarchiával, ezért külön kell értelmezni. Az ember egyedül nem képes még saját létéért sem küzdeni, ezért van szüksége társakra, akiknek jelent valamit. Éreznie kell, hogy nem hiába van a világon, s érdemes magáért a világért élnie. Minden ember egy-egy utánozhatatlan és egyedülálló individuum, amely egyben szimbólum is: a teremtés mindenhatóságának jelképe. Joggal kérdezi sok ember: Miért vagyunk e világon? Angyal András szerint minden ember egy-egy üzenetet hordoz, de ez csak akkor juthat a felszínre, ha elismerték az egyént.
Most vizsgáljuk meg más aspektusból a Maslow szükséglet-hierarchiát, felhasználva Angyal András idézetének második felét. Ha a társadalom peremére torlódott személyek szemszögéből vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, akkor beláthatjuk, hogy ezen halandók számára lehetetlen akár csak az első lépcsőfokra való feljutás is. Így az ilyen embernek egyetlen jelentése van, amely az ember által megalkotott rendszerek tökéletlenségének bizonyítéka. Mivel az emberek kitaszított elemekként kezelik a fedél nélkül maradt személyeket, ők már nem képesek újra beilleszkedni a társadalomba.
S így az ilyen emberek "létének nincs több jelentése vagy realitása, mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
