Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Ady hazaszeretete
Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltő aggodalom élt benne hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhető a Fölszállott a páva c. versében is, amelyben a vármegyeház az úri Magyarországot, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljöveteléről ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezető erejét a parasztságban látja, erről tanúskodik Dózsa György unokája című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erő egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövőről nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költő előtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza.
Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, ő is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrő érzés, ostorozó nemzetféltés. A költő arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetőségeinket Európában, s megfelelő nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettősséget érzünk. Magyarság-verse önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására). Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.
A Tisza-parton (1906)
Az orosz polgári forradalom felhívja a költő figyelmét, hogy Magyarországon is változások kellenének. Politikai, gazdasági változások, mert országunk elmaradt. A vershelyzetből kiderül, hogy Ady Magyarországról ír. A Tisza-part Magyarország jelképe. A Tisza = jelen, Kelet, Magyarország. <–> Gangesz = múlt, Nyugat, India kultusza, művelődés. (Szembeállítás.) A sivatag szó a jelenlegi Magyarország helyzetét jelképezi. A sivatag terméketlen, kopár terület, de valaha termő lehetett vagy azzá változtatható. A „durva kezek”-kel utal a politikai, hatalmi viszonyokra, amelyek gátolják a fejlődést, a jelen ezért kilátástalan.
A magyar ugaron
Az ugar a magyar elmaradottságot jelentő jelkép. A versben a kacagó szél a változásokat hirdető forradalom, vagy a költő dühe, hogy a magyar ember hagyja magát ilyen körülmények közé süllyeszteni, és képes így élni. A mozgalmasságot jelképezi a „gázolok” szó: a költő megpróbál változtatni a helyzeten.
Föl-földobott kő (1909)
A költő külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelől az elvágyódást, a menekülést, másfelől a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költő. A “föl-földobott kő”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézségi erő egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kő visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettőssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.
II. József Mária Terézia és I. Ferenc császár gyermekeként született Bécsben, 1741. március 13-án. Ő tekinthető a Habsburg-Lotharingiai-ház első uralkodójának. [1]Mindjárt élete kezdetén, 1741. szeptember 11-én a nagypolitika részesévé vált: az osztrák örökösödési háborúban magyar rendektől segítséget kérő Mária Terézia vele a karján jelent meg Pozsonyban
