Az 1904-ben íródott műben kevés a cselekmény. Egy lezüllőben lévő, jogosan pusztulásra kárhoztatott nemesi család tagjai romantikusan ragaszkodnak a család régi fényét jelképező cseresznyés kerthez, noha nincs energiájuk sem ahhoz, hogy fenntartsák, sem ahhoz, hogy modern üzleti szellemben hasznosítsák. Végül hallhatják a kert megsemmisítését.
A kert a középpont, a dráma tere, kerete, szimbóluma. az első felvonásban a főszereplő Ljubov Andrejevna egykori gyerekszobájába betör a fehéren pompázó természet csodája. Később már csak a kert víziója van jelen, az utolsó felvonásban már késő ősz van, a megmaradt fák is kopaszon állnak.
Ljuba természeti lény, a személyisége, és a kert azonosnak tekinthető. Ő az egyetlen, aki nem válik a darabban komikussá. Kétségbeesetten ragaszkodik a múltjához, a cseresznyéskerthez, de a bizonytalan jövőhöz, Párizshoz, a szeretőjéhez is. Ljubát pojácák, felszínes perc-emberek, újgazdagok veszik körül. Csehov négy pontban rögzítette elveit. A dráma alapuljon zűrzavaron, minden szereplő önálló jellem legyen, ne legyenek a műben hosszadalmas részek, legyen a drámában állandó mozgás.
A műben ritmikusan váltják egymást a különböző jelenetek. A szomorú jeleneteket elfojtják a komikusak, s fordítva. Az idő is fontos tényezője ennek a drámának. A jelen csak az egyik szereplőnek (Lopahinnak) fontos, a többi szereplő a szubjektív időben mozog. Lljuba a múltba menekülne vissza, de menekülne előre is elhagyva a birtokot. A jelen itt is széthullik darabokra.
A színpadon a szereplők másról beszélnek, mint amit éreznek, vagy gondolnak. Az író a belső történésekre helyezi a súlyt a cselekményességgel szemben. Fontos helyet kapnak a hangulatok. Csehov az abszurd felé tolta el a komédia műfaji határait. A dráma a groteszk haláltánc, amely a világvége hangulatát sejteti, s a modern ember ütöttségét írja le.
A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.
A vörösiszapA vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
A kommunista szombatEz egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
Kapcsolódó doksikA XIX. századi orosz irodalom legnagyobb újításának az ún. „fölösleges embertípus” nevezhető. Ez vált az orosz realizmus meghatározójává, s emelte az orosz irodalmat az akkori világirodalom szintjére. Ezek a karakterek olyan életformát mutatnak be, amely azt szemlélteti, hogy hogyan nem érdemes élni. Ezek a hősök valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen...
Vörös és fekete (tartalom), 2. részMásodik rész Első fejezet - Vidéki örömök Julien félúton postakocsira szállt, ahol találkozott két baráttal, Falcozzal és Saint-Giraud-val. Saint-Giraud menekült vidéki birtokáról vissza Párizsba. Elmesélte, életét a két párt, a liberálisok és az ultraroyalisták párharca tette tönkre, pontosabban az, hogy maga nem kívánt egyikükhez sem csatlakozni, s ezért...
Az ember tragédiájaMadách Imrét számos, egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi, gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át, Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet, és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az...