Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása.
A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a történet, az életkép a kertben dolgozó kertész alanya köré íródik. A mű egyes szám egyes személyben („kertészkedem”, „bíbelek”) való indítása is erre enged következtetni; a lírai alany lesz az életkép középpontjában. De a szemlélődés középpontjába, ellentétben azzal, ahogy várnánk, nem a kert, hanem a kertet körülvevő állatok („egyes daruszú”, „magános gerle”), illetve emberek állnak. A látszólag jelentéktelennek tűnő madármotívumok, így a társaitól elszakadt daru, vagy a párját vesztett, magányosan búgó gerlice tragikus, sajnálatra méltó hangulatot kevernek az elégikus hangvételbe. Ezután a kertész figyelme terelődik a szomszédban „szemfödél alatt” fekvő ifjú nőre át, akinek rokonait elnyelte „széles e világ”, és „nem nyit be hozzá enyhe részvét, legföljebb… a kíváncsiság”. Majd a harmadik versszakban a kertész figyelme a szomszédban búsan faragó emberre terelődik, aki éppen deszkái közt válogat, hogy elhunyt hitvesének koporsót csináljon. Ezek a fadeszkák lehettek a menyegzői ágy vagy a „kisded árva” bölcsőjének darabjai lehettek volna. Ezzel a képpel Arany összekapcsolja a születés-szerelem-halál gondolatát és körforgását.
Az ötödik versszak elején megismétlődő sor, mely a verset indította, jelzi, hogy most egy másik szerkezeti egység következik. Itt a mű a látványból az elmélkedésbe vált át. Ezzel egy újdonságot vezet be Arany a magyar líra történetében. Míg az első sorok a falusi élet mutatják be, addig az utolsó három versszak a társadalmi állapotot jellemzik. A gondolatmenet az egyeditől az általános, a konkréttól az elvont felé halad. Ebben (5.) a versszakban a lírai alany, meghallja a szomszédban szóló halotti éneket, elégnek érzi saját szíve baját, nem akar a más gondjával is foglalkozni. Közönyösségét próbálja ezzel magyarázni. Ebben a versszakban ellentét feszül a fák sebeit kötöző, ápoló és az emberek fájó sebei iránt közömbös magatartás között.
Az utolsó két versszakot Arany „Közömbös a világ”-gal indítja. Ezzel nyomatékosítja keserű véleményét az eltorzult világról, az elembertelenedett emberiségről, és így egyúttal önmagáról is. „Az élet egy összezsúfolt táncterem”, melyben „sürög-forog.. a népség”. Új és új nemzedékek születnek, akik semmiben sem jobbak, sőt talán még rosszabbak is mint az őket megelőző nemzedék. Az utolsó strófában Arany a hernyó-metafórával kifejezésre juttatja megvetését: „az ember…mikép a hernyó, telhetetlen, mindég előre mász s- harap”. Míg a vers elején a kertész a növények gyógyítója volt, addig itt már a halál megtestesítője („ama vén kertész, a halál”). A kert jelképezi az egész világot, melyben a kertész azon fáradozik, hogy a kártékony hernyókat elpusztítsa, de mindet nem sikerül(het) neki, mert az emberiség, a történelem mindig újraszüli a bajokat, a közönyt.
Arany pesszimistán tekint a kialakult társadalmi állapotokra, hite megrendül az emberi haladásban, korábbi illúzióit véglegesen elveszítette.
Kapcsolódó olvasnivalók
Sopron története
A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége
Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.
1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
Szent Péter esernyője
Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága, a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő, játéka, ereje, emelkedettsége. Írásaiban a hangok, hangulatok tarka képet alkotnak, az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán, az...
Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame c. művének elemzése
A párizsi Notre-Dame Hugo első hosszabb lélegzetű műve. 1828-ban kapott megbízást a megírására, ekkor el is kezdte gyűjteni hozzá az adatokat, ám 1830-ban - pár nappal azután, hogy hozzáfogott a regény végleges formába öntéséhez - munkáját megszakította a júliusi forradalom. Emiatt a mű csak egy év késéssel, 1830 tavaszán látott napvilágot, ám a késés nem vált a kárára. Hugo...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
