Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a nyomasztó sötétet megtörő fel-felvillanó fényeivel egy eljövendő jobb világ reményét sugallja. József Attila a vers megírásának időpontjában került kapcsolatba a Munkáspárttal.
Az est leírása egy konyhából indul („konyhánk már homállyal teli”). „A fény hálóját lassan emeli” mondat egy metafora. A fény lassan szüremkedik be a konyhába, vagyis sötétedik, ezzel kísérteties homályba burkolva a szóban forgó konyhát. Az este megérkezése és a hálót emelő halász között a közös jegy az átszüremkedő víz, mely képe megjelenik az est szemléltetésében. A fény úgy tűnik el a világból, mint ahogy a vízből kiemelt hálóból a víz. Ezt a metaforát a 3.-4. sorban megjelenő víz fogalma kapcsolja össze.
A második strófában egy érzékszervi csalódásnak vagyunk tanúi, mégpedig a csend megszemélyesítést, a súrolókefe és a faldarab életre kelését figyelhetjük meg. Ennek hátterében megszemélyesítés áll, hiszen a József Attila féle tájversek életre kelnek. Az első 3
vsz. igéi (emeli, teli, lábra kap, mászik, tűnődik, hulljon-e, megáll, sóhajt, leül, megindul, gyújt, égjen) gyenge, a vízhez hasonló áramló mozgást sejtetnek. A költő ezekkel a tétova gyenge mozgásokkal a vers nedvességgel átitatódását hangsúlyozza. A 3. vsz.-ban megszemélyesíti az éjszakát, egy csavargóhoz hasonlítja az éjszakát. Ezzel a költő a munkásosztályt kívánja szimbolizálni, vagyis a éjszakának is keményen kell dolgoznia a köznapi munkásokhoz hasonlóan azért, hogy teljesítse elvégzendő feladatát az éjszakához hasonlóan.
Az 5.,6.,7. vsz. táguló képei a környékbeli gyárak felé tágulnak ki (szövőgyár, vasgyár, cementgyár, csavargyár). Itt is megjelenik a munkásosztály képe. A gyárakban is csend uralkodik éjszaka. A megjelenő csendet mégis megtöri a szövőgyárba besurranó hold fénye, mely a szövőszékeken tükröződve szövőnők álmait szövi. A szövőműhelyben uralkodó sötétséget a költő egy sajátos eszközzel érzékelteti Berzsenyi Dánielhez hasonlóan (Levéltöredék barátnémhoz), mégpedig az apró fényvillanásokkal, jelen esetben a beomló hold fényével. Csend és sötét uralkodik a gyárakban: „készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata”, „szövőgyárak ablakán kötegbe szállaholdsugár”.
Az egyetlen erőteljes hang az éjszaka sötétjében a vonatfütty. Ezt segíti a szöveg tagolása, hiszen ez az egyetlen szóképez egy különálló vsz.-ot. A leírás következő részében a nedvesség, a víz motívuma kerül túlsúlyba: „nedvesség motoz a homályban”, romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka, csattogó vizek.” Ezek az eddigi leírással együttesen nyomasztó hatást kölcsönöznek a versben megjelenő éjszakának.
A külváros csendjét és mozdulatlanságát itt is kis mozgások és neszezések teszik érzékletessé. Az éj szereplői természetesen a munkások, akik a jól végzett napi munka után a kocsmában találnak szórakozást, egyesek pedig röpcédulákkal hirdetnek munkás eszméket. Közös jellemzőjük a munkavégzés. A versben több alkalommal helyezi szembe a költő a külváros komor valóságát az ott élő emberek álmaival: „a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait”, „szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak…lépteti a forradalmat”, „a raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformába”.
A vers befejező része emelkedett, ünnepélyes hangvételű, melyben a költő egy eljövendő jobb világ reményét sugallja:
„Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek.
Ne üljön lelkünkre szenvedés.
Ne csipje testünket hideg.”
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Az 1956-os forradalom története II.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz ElekThaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kapcsolódó doksikEzidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...
József Attila A Dunánál c. versének elemzéseA vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre...
Buda halálaArany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...