A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet. Ez a vers a francia forradalom radikális eszméinek hatása, a forradalmi látomásköltészetébe sorolható. Ugyanerről a témáról szól a XIX. század költői és Az ítélet című költeménye is. A Sors, nyiss nekem tért egyik kulcsszava a „halál” volt. A költő ebben a versben kétfajta halálról szól. A természetes halálról és az önként vállalt mártírhalálról. A természetes halál békés, csendes, lassú halált jelent, az önként vállalt mártírhalál, pedig gyors, hősi halált. Petőfi a mártírhalált választaná inkább, mert jobban szeretne gyorsan, hősként meghalni a szent világszabadságért és jobban szeretné, ha a hősökkel egy közös sírban temetnék el.
A költő két párhuzamos hasonlat segítségével teszi szemléletessé a „lassú”, természetes halált. A „Lassan hervadni el, mint a virág” és az „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál” párhuzamos hasonlattal. Ezek szerint ezt a halálmenetet a virág elhervadásához és a gyertyaszál elfogyásához hasonlítja.
A virág ellentétét a gyors, hősi halálban a fa képezi. Mindkettő növény. De méretekben, erőben különbség van közöttük. Míg a virág kis méretű, gyenge növény, addig a fa nagy méretű, erős növény.
A gyertya ellentétét a kőszirt képezi. Ezek között méretbeli és tapintásbeli különbség van. Míg a gyertya kicsi, egy marokban is elfér és könnyű, addig a kőszirt nagy, nehéz és kemény.
Az első szerkezeti egységet Petőfi három ponttal és egy gondolatjellel zárja. Ez a vers gondolatmenetében azt jelképezi, hogy egy látomás kezdődik a versben. Ez a második szerkezeti egység a következő gondolatmenetig tart.
Ez a látomás igen gazdag hang- és képi hatásokban. Ez az állítás a következőkkel bizonyítható: „pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra”.
Nagy szerepe van itt a szóismétléseknek. Megerősíti, nyomatékosítja a szavak fontosságát. A piros, az elharsogják, az ott szavak ismétlődnek meg.
A költő által elképzelt csatában a rabszolga-nép a zsarnoksággal ütközik meg.
A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak. Ebben a költő megfogalmazza a temetés menetét, a temetési napot. A ritmusából is utal arra, hogy lelassul az egész vers, hasonló egy gyászzenéhez.
A vers legvégén a „világszabadság” szó áll. A költő azzal, hogy éppen ezt a szót helyezte a vers végére a szó fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez először a vers második szerkezeti egységében jelenik meg először, de ott a vilgászabadság gondolatához a magyar szabadság még nem tartozik.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Az aradi vértanúkra emlékezünk
Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.
A betyár Rózsa Sándor élete
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Petőfi Sándor szerelmi költészete
Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje...
Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása
Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását.
A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzése
Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
