Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon.
Cselekmény
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.
A darab négy részből, „felvonásból” áll:
- Az Örökség
- Esztergom
- Koppány Vezér
- István, a Király
Az Örökség
Az Illés együttes száma nyitja a művet: Te kit választanál? A dal felütésként teszi fel a nép kérdését: vajon a két rivális közül ki maradhat hatalmon? Menet érkezik, a külföldről érkezett katolikus papok Isten áldását kérve vonulnak be, latinul énekelve: Veni, Lumen cordium! Töltsd el szívünk, fényesség! Felcsendül Gizella és István fohásza is, amint összeházasodnak, majd a nép együtt imádkozik a párért. Az emelkedettséget a három mindig elégedetlen magyar úr, Sur, Solt és Bese törik meg: Volt is, lesz is… Belépő daluk előre bemutatja őket: Gyarló az ember. A templomban Koppány vezér keresztény leánya, a szép és fiatal Réka imádkozik: Istenem, nézd el nekünk, hogy Nem vagyunk még hozzád méltók… Az ájtatosságot apja egyik pogány embere, Laborc szakítja félbe. Ő elutasítja az „idegen, csak latinul értő” új istenképet: „Nem kell olyan isten”. Gyászmenet jelenik meg a színen, Géza fejedelem koporsójával, a kórus latin imával kér az elhunyt lelkének irgalmat: Kyrie eleison. A temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány reméli, hogy Géza halála feloldja az ő ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. István szerint azonban Nincs más út, csak az Isten útja. Koppány elviharzik, István imájába merül.
Esztergom
Isten békéjét kéri a nép: Da pacem, Domine; majd Istvánt és anyját, Saroltot regösök látogatják meg, szerencsét kívánva az új fejedelemnek: Üdvöz légyen Géza fia. Ám amikor felemlegetik a dicső múltat, Sarolt ezt lázításnak tartja és elküldi őket. Ebbe a jelenetbe csöppen Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot: „Koppány küldött, jó úrnőm- azért, hogy az ősi hagyomány szerint Koppányhoz menjen nőül és ezzel emelje őt fejedelemmé. Sarolt ingerülten küldi el őt is, felszisszenve: Mit képzel Koppány? E mondatát visszhangozva jelennek meg a haszonleső urak, Sur, Solt és Bese, akik István jóindulatát igyekeznek megnyerni: Abcúg Koppány! Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Az urak távoztával magába roskad és enged kétségeinek, ám anyja erőt ad neki: István, fiam! Gizella eközben egy német kísérőjével, Vecellinnel múlatja az időt. A fiatalasszony nem örül István elfoglaltságainak, unatkozik: „Jaj, de unom a politikát…” (Az első változatban még nem volt benne ez a dal, a hanglemezen volt hallható először, majd ezután került be az előadásokba is.) Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé, amit a nép ünneplése kísér: Fejedelmünk, István. A trónra emelés után István imájával Istenhez fordul: Oly távol vagy tőlem, és mégis közel. Réka feltűnésével a dal duetté alakulva zárja a felvonást.
Koppány vezér
Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja népgyűlést tartanak: a vezért támogatók kórusban zengik, „Szállj fel, szabad madár” - ez a koronázás mellett talán a darab legismertebb jelenete. Koppányt három felesége, Picur, Enikő és Boglárka igyekeznek az államügyektől elcsábítani: „Te vagy a legszebb álmunk” - a vezérnek azonban a készülő küzdelem minden idejét lefoglalja. A három haszonleső úr nem adja fel: ha nem István, akkor Koppány oldalán igyekszik eladni magát. Abcúg, István! - zengik, ám Koppány sem támogatja őket és álnok ötleteiket. Torda kihasználja ezt, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét:"Minden eszköz, mely a trónra téged juttat, elfogadható mert szent a cél!", de Koppány a tisztességes harc mellett dönt, majd az égiek segítségét is kéri, Torda áldozatot mutat hát be, és kéri az ősi istenségeket: „Áldozatunk fogadjátok, amit kérünk, megadjátok.” (A 2008-as Társulat-féle változatban ezt a dalt a táltosasszony énekli.) A harci tüzet Réka igyekszik oltani: rémálmáról mesél atyjának, akit árulóként, felnégyelve, a négy legnagyobb vár fokára tűzve látott álmában. Azonban hiába kéri apját, Koppány szerint „Elkésett a békevágy”. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az elfogadja Rómát és a nyugat felé forduló jövőt, ám Koppány nem fogadja el így a hatalmat. Torda érkezik a hadba a hívó jellel: „Véres kardot hoztam”. A csatában Koppány vezér megsemmisítő vereséget szenved.
István, a király
A csata áldozatait gyászolják-, a regös ősi énekével siratja a békét (Gyászba öltözött csillagom), míg a térítők immár magyar imával: Töltsd el szívünk, fényesség. A győztes seregek dicsőségben ünneplik Istvánt: „Hála néked, fejedelem!” A lakoma zajában érkezik Réka és kísérete, akik kérésükkel Istvánhoz fordulnak: Halld meg, Uram, a kérésem… A fiatal úrnő atyja holttestét kéri, hogy tisztességgel eltemethesse. István hajlana is a szépséges lány kérésére, de Sarolt nem engedi- ki is adja a parancsot: „Felnégyelni!” István hasonlóan imádkozik, mint az esztergomi felvonás végén, ám most Gizellával énekli: „Oly távol vagy tőlem…”. Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli: „Gloria in excelsis Deo”. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt, akit ünnepel a magyarság: „Felkelt a napunk!”. István uralkodóként először Istenhez szól: „Király vagyok, Uram, a Te akaratodból. Minden magyarok királya. És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled Uram, de Nélküled.”
Ősbemutató
Már a királydombi ősbemutatóján áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter (színész), Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD- n és kazettán is megjelent. 2008-ban, a 25 éves jubileum alkalmából digitálisan felújított sztereó hangsávval dobták újra piacra DVD- n.
Népstadion
A Népstadionban 1990-ben is játszották a darabot. Koppány szerepét Vikidál Gyula kapta. Koppány feleségei Ábrahám Edit, Szabó Andrea és Keresztes Ildikó voltak.
Sevilla, Spanyolország
Az 1992- es világkiállításon is bemutatták a művet nagy sikerrel. A szereplők többsége megegyezett az ősbemutató előadóival, de itt Sarolt szerepét Kovács Kati játszotta, Koppányét pedig Sasvári Sándor.
Esztergom
Videófelvétel készült a 2002. augusztus 17- i felújított változat előadásáról is az Esztergomi Nyári Játékokon. A főszereplő Tóth Sándor és Gazdag Tibor mellett olyan színészek vettek részt a darabban, mint Kaszás Attila és Csengeri Attila. A kisebb szerepekben a Pesti Magyar Színház (régi Nemzeti) társulata volt látható, az előadás rendezője Iglódy István volt. DVD-n a Szörényi-trilógia darabjaként jelent meg.
Csíksomlyó
20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5- én az székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az m1 élőben közvetítette, később DVD- n és videókazettán is megjelent.
25 éves jubileumi díszelőadás
A 2008. június 18- án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. A 2008. augusztus 20- án vetített filmváltozatot a 2003- ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották.
