Középiskola > Műelemzések > István, a király című rockopera bemutatása

Kérlek válassz a lenyíló mezőből:

Rovat főoldala A "szőlőszem-monológ" elemzése A barokk főúri reprezentáció és műfajai A boldogságtól a halálvágyig Csokonai Lilla-verseiben A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban A bűn és bűnhődés témája az irodalomban A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében A görög dráma megszületésének körülményei, az Antigoné elemzése A hazaszeretet és a hősiesség ábrázolása a magyar irodalomban A Himnusz és a Szózat elemzése és összehasonlítása A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényében A kisember alakja az orosz realizmus irodalmában A kisember illúziója és pusztulása Gorkij és Miller drámáiban A kishivatalnok alakja az orosz realizmus irodalmában A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című A komikum leleplező hatása Moliere Tartuffe című komédiájában A Kuruc kor költészetéről A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének A ló és lovas motívum Ady költészetében A mindennapi bűnök művészi ábrázolása a XX. századi irodalomban Thomas Mann-nál A mítosz és mitológia A múlt és a jövő látomásai Kölcsey lírájában A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula A pénz és a becsületérzet A reneszánsz és Balassi Bálint A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján A szegényember versek elemzése A sziget, mint kísérleti laboratórium William Golding - A legyek ura című műve A táj szerepe Ady Endrénél, az "Ének a porban" című verse alapján A táj szerepe és funkciói József Attila költészetében A vívódó Móricz hősök útja A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában Ady Endre - Álmom: az Isten című versének elemzése Ady Endre - Csak jönne más c. versének elemzése Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen, József Attila Holt Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése Ady Endre Az ős Kaján című versének elemzése Ady Endre élete, költészete Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése Ady Endre költői forradalma Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verséne elemzése Ady Endre motívum rendszere Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre szerelmi költészete II Ady Endre szerelmi költészete, a Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása Ady Endre társadalombírálata és hazaszeretete Ady Endre Új versek című művének elemzése Ady Endre versciklusainak elemzése Ady Endre világháborús költészete Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzése Ady magyarság-versei Ady szerelmi lírája Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése Arany ember volt-e Timár Mihály? Arany és Petőfi levelezése Arany János - A walesi bárdok c. művének elemzése Arany János - Híd-avatás elemzés Arany János - Kertben c. versének elemzése Arany János - Kertben, Szondi két apródja, Epilógus c. költemények elemzése Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése Arany János balladái Arany János balladáiról Arany János balladaköltészete és jellemzői Arany János élete és munkássága Arany János lírája Arany János Vörös Rébék című művének elemzése Arany János, Petőfi Sándor - Bolond Istók c. műveinek öszehasonlító elemzése Arany János: Szondi két apródja Az antik irodalomról Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában Az értékek védelmezése Babits költészetében Az eszmék szerepe és változása a Tragédiában Az igék minőségének szerepe a megszemélyesítésben József Attila Altató c. verse Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében Az Óda és a Tétova Óda összehasonlítása Az ókor irodalmából Babits Mihály - Jónás könyve c. művének elemzése Babits Mihály élete és munkássága Babits Mihály Húsvét előtt c. művének elemzése Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében Babits Mihály világháborús költészete Babits Mihály, Jónás könyve és a Bibliai Jónás könyve összehasonlítása Balassi Bálint - Valedicit patria amicis iisque omnibus quae habuit carissima Balassi Bálint Adj már csendességet c. versének elemzése Balassi Bálint és a reneszánsz Balassi Bálint költészete Balassi Bálint szerelmi költészete Balassi Bálint szerelmi lírája Balassi Bálint vitézi énekei Bem alakja Petőfi 1849-es verseiben Berzseni Dániel élete és munkássága Berzsenyi Dániel A közelítő tél c. művének elemzése Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzése Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése Berzsenyi Dániel két korszak határán Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz c. művének elemzése Berzsenyi Dániel munkássága Berzsenyi költői portréja szabadon választott versek alapján Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveiben Borivóknak való Csehov - A bérzongorista c. novellájának elemzése Csehov - Fájdalom című novellájának elemzése Csehov - Kaméleon című művének elemzése Csinszka szerelem Csokonai gondolati költészete Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez c. versének elemzése Csokonai Vitéz Mihály elégiaköltészete Csokonai Vitéz Mihály élete és munkássága Csokonai Vitéz Mihály költészete Egy dunántúli mandulafáról Egy mondat a zsarnokságról Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján Ember és történelem a magyar romantikus költészetben Ernest Hemingway - Indián tábor Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében Esti Kornél utazása a halálba (összehasonlító novellaelemzés) Eszmék Az ember tragédiájában Faludi Ferenc élete és munkássága Fantasztikum a romantika irodalmában Férfi és nő viszonya Madách Imre - Az ember tragédiája c. művében Földi János (1755-1801) Francois Villon - Ellentétek balladája, verselemzés Franz Kafka - A Törvény kapujában c. művének elemzése Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember Generációs konfliktusok a Rómeó és Júlia című drámában George Orwell - 1984 c. művének elemzése George Orwell - Állatfarm c. művének elemzése Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében Gondolatok Angyal András egyik jelentős idézetéről Gondolatok Petőfi Apostoláról Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése Három élet, három halál, három ábrázolásmód Hazaszeretet a magyar irodalomban Idill és halál Radnóti Miklós költészetében Illyés Gyula Bartók c. művének elemzése Illyés Gyula Bartók című versének értelmezése Illyés Gyula élete és munkássága Illyés Gyula Koszorú c. vers elemzése Immanuel Kant - A tiszta ész kritikája Istenes versek a magyar irodalomban István, a király című rockopera bemutatása Jancsi és Juliska Janus Pannonius - A roskadozó gyümölcsfa c. művének elemzése Janus Pannonius és a humanizmus Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái Janus Pannonius reneszánsz költészete Jókai Mór élete és munkássága Jókai Mór regények eszköztára József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése József Attila A Dunánál c. versének elemzése József Attila élete és munkássága József Attila költészete a 30-as évek elején József Attila költészete a 30-as évek második felében József Attila Külvárosi éj c. művének elemzése József Attila Külvárosi éj című művének elemzése József Attila Óda c. versének elemzése József Attila Óda című versének elemzése József Attila szocialista versei József Attila tájverseinek elemzése József Attila Tehervonatok Tolatnak című versének elemzése József Attila utolsó verseinek elemzése József Attila, nagy szintézis-versek elemzése Juhász Gyula - Profán litánia c. versének elemzése Juhász Gyula - Testamentom c. versének elemzése Juhász Gyula költői világának jellemzői Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései Karinthy Frigyes - A cirkusz Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése Kazinczy - Pályám emlékezete c. művének elemzése Kemény János Önéletírásának modernségéről Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzése Ki Goriot apó? Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas című versének elemzése Kölcsey Ferenc élete és munkássága Kölcsey Ferenc munkássága Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas c. művének elemzése Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c Kölcsey Ferenc világszemlélete Vanitatum vanitas és Himnusz című verseinek Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján Komárom és a Senki sziget összehasonlító elemzése Kőmíves Kelemen című népballada elemzése Kosztolányi Dezső - A Hajnali részegség című vers bemutatása Kosztolányi Dezső - A kulcs Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése I Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése II Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése Kosztolányi Dezső élete és munkássága Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése Kosztolányi Dezső három verse Kreón jellemzése Szopholész Antigoné c. művéből Krúdy Gyula élete és munkássága Külvárosi éj c. vers elemzése Levéltöredék barátnémhoz elemzés Lilla nyomában Luis de Góngora - Szállj, gondolat c. versének elemzése Madár-motívumok Arany János költészetében Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzése Mi az irodalom? Miért is él az ember, hogyan küzdheti le a rosszat, van-e haladás a világban Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról c. művének elemzése Mikszáth Kálmán - Tót atyafiak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzése Mikszáth Kálmán élete és munkássága Mit tanult Odüsszeusz a küklopsz-kalandból? Móricz Zsigmond - Árvácska Móricz Zsigmond - Barbárok c. művének elemzése Móricz Zsigmond dzsentriábrázolása Móricz Zsigmond novellái és regényei Móricz Zsigmond Tragédia c. művének elemzése Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója Móricz Zsigmond: Rokonok Nagy László József Attila című versének értelmezése Nemes Nagy Ágnes - Mesterségemhez c. művének elemzése Nemzet és haladás kérdése a Toldi estéjében Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában Népiesség, Helyzetdal, Életkép Örkény István - Tóték Parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseiben Petőfi forradalmi költészete Petőfi Sándor - A helység kalapácsa c. művének elemzése Petőfi Sándor Az ítélet című versének elemzése Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. művének elemzése Petőfi Sándor élete és forradalmi költészete Petőfi Sándor élete és látomásköltészete Petőfi Sándor Minek nevezzelek c. művének elemzése Petőfi Sándor politikai költészete Petőfi Sándor szerelmi költészete Petőfi Sándor tájköltészete Petőfi Sándor tájleíró lírája Petőfi Sándor tájversei Radnóti Miklós eclogái Radnóti Miklós élete és költészete Radnóti Miklós Negyedik ecloga című művének elemzése Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében Reneszánsz vonások Janus Pannonius verseiben Rokonok című regény és film összehasonlítása Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése Szabó Magda Kiálts város! című művének elemzése Szent László alakja a himnuszok tükrében Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című Tatjana és Anyegin levele (Puskin: Anyegin) Tatjana és Olga (Puskin: Anyegin) Thomas Mann - Márió és a varázsló elemzés Timár Mihály kettős élete Tonio Kröger és Hans Hansen életszemlélete Thomas Mann Tonio Kröger című műve Török-Zselenszky Tamás Már most megvetem című versének elemzése Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú c. versének elemzése Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzése Tóth Árpád élete és munkássága Tóth Árpád főbb verseinek rövid elemzése Tóth Árpád költészete egy vers rövid elemzése során Vajda János - A virrasztók c. versének elemzése Vajda János élete és munkássága Védőbeszéd Édes Anna mellett Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame c. művének elemzése Vörösmarty Mihály - A vén cigány c. művének elemzése Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban c. versének elemzése Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban és Az emberek - verselemzés Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzése Wass Albert - Elvész a nyom, elemzés Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése

Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon.

Cselekmény
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.

A darab négy részből, „felvonásból” áll:
- Az Örökség
- Esztergom
- Koppány Vezér
- István, a Király

Az Örökség
Az Illés együttes száma nyitja a művet: Te kit választanál? A dal felütésként teszi fel a nép kérdését: vajon a két rivális közül ki maradhat hatalmon? Menet érkezik, a külföldről érkezett katolikus papok Isten áldását kérve vonulnak be, latinul énekelve: Veni, Lumen cordium! Töltsd el szívünk, fényesség! Felcsendül Gizella és István fohásza is, amint összeházasodnak, majd a nép együtt imádkozik a párért. Az emelkedettséget a három mindig elégedetlen magyar úr, Sur, Solt és Bese törik meg: Volt is, lesz is… Belépő daluk előre bemutatja őket: Gyarló az ember. A templomban Koppány vezér keresztény leánya, a szép és fiatal Réka imádkozik: Istenem, nézd el nekünk, hogy Nem vagyunk még hozzád méltók… Az ájtatosságot apja egyik pogány embere, Laborc szakítja félbe. Ő elutasítja az „idegen, csak latinul értő” új istenképet: „Nem kell olyan isten”. Gyászmenet jelenik meg a színen, Géza fejedelem koporsójával, a kórus latin imával kér az elhunyt lelkének irgalmat: Kyrie eleison. A temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány reméli, hogy Géza halála feloldja az ő ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. István szerint azonban Nincs más út, csak az Isten útja. Koppány elviharzik, István imájába merül.

Esztergom
Isten békéjét kéri a nép: Da pacem, Domine; majd Istvánt és anyját, Saroltot regösök látogatják meg, szerencsét kívánva az új fejedelemnek: Üdvöz légyen Géza fia. Ám amikor felemlegetik a dicső múltat, Sarolt ezt lázításnak tartja és elküldi őket. Ebbe a jelenetbe csöppen Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot: „Koppány küldött, jó úrnőm- azért, hogy az ősi hagyomány szerint Koppányhoz menjen nőül és ezzel emelje őt fejedelemmé. Sarolt ingerülten küldi el őt is, felszisszenve: Mit képzel Koppány? E mondatát visszhangozva jelennek meg a haszonleső urak, Sur, Solt és Bese, akik István jóindulatát igyekeznek megnyerni: Abcúg Koppány! Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Az urak távoztával magába roskad és enged kétségeinek, ám anyja erőt ad neki: István, fiam! Gizella eközben egy német kísérőjével, Vecellinnel múlatja az időt. A fiatalasszony nem örül István elfoglaltságainak, unatkozik: „Jaj, de unom a politikát…” (Az első változatban még nem volt benne ez a dal, a hanglemezen volt hallható először, majd ezután került be az előadásokba is.) Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé, amit a nép ünneplése kísér: Fejedelmünk, István. A trónra emelés után István imájával Istenhez fordul: Oly távol vagy tőlem, és mégis közel. Réka feltűnésével a dal duetté alakulva zárja a felvonást.

Koppány vezér
Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja népgyűlést tartanak: a vezért támogatók kórusban zengik, „Szállj fel, szabad madár” - ez a koronázás mellett talán a darab legismertebb jelenete. Koppányt három felesége, Picur, Enikő és Boglárka igyekeznek az államügyektől elcsábítani: „Te vagy a legszebb álmunk” - a vezérnek azonban a készülő küzdelem minden idejét lefoglalja. A három haszonleső úr nem adja fel: ha nem István, akkor Koppány oldalán igyekszik eladni magát. Abcúg, István! - zengik, ám Koppány sem támogatja őket és álnok ötleteiket. Torda kihasználja ezt, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét:"Minden eszköz, mely a trónra téged juttat, elfogadható mert szent a cél!", de Koppány a tisztességes harc mellett dönt, majd az égiek segítségét is kéri, Torda áldozatot mutat hát be, és kéri az ősi istenségeket: „Áldozatunk fogadjátok, amit kérünk, megadjátok.” (A 2008-as Társulat-féle változatban ezt a dalt a táltosasszony énekli.) A harci tüzet Réka igyekszik oltani: rémálmáról mesél atyjának, akit árulóként, felnégyelve, a négy legnagyobb vár fokára tűzve látott álmában. Azonban hiába kéri apját, Koppány szerint „Elkésett a békevágy”. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az elfogadja Rómát és a nyugat felé forduló jövőt, ám Koppány nem fogadja el így a hatalmat. Torda érkezik a hadba a hívó jellel: „Véres kardot hoztam”. A csatában Koppány vezér megsemmisítő vereséget szenved.

István, a király
A csata áldozatait gyászolják-, a regös ősi énekével siratja a békét (Gyászba öltözött csillagom), míg a térítők immár magyar imával: Töltsd el szívünk, fényesség. A győztes seregek dicsőségben ünneplik Istvánt: „Hála néked, fejedelem!” A lakoma zajában érkezik Réka és kísérete, akik kérésükkel Istvánhoz fordulnak: Halld meg, Uram, a kérésem… A fiatal úrnő atyja holttestét kéri, hogy tisztességgel eltemethesse. István hajlana is a szépséges lány kérésére, de Sarolt nem engedi- ki is adja a parancsot: „Felnégyelni!” István hasonlóan imádkozik, mint az esztergomi felvonás végén, ám most Gizellával énekli: „Oly távol vagy tőlem…”. Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli: „Gloria in excelsis Deo”. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt, akit ünnepel a magyarság: „Felkelt a napunk!”. István uralkodóként először Istenhez szól: „Király vagyok, Uram, a Te akaratodból. Minden magyarok királya. És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled Uram, de Nélküled.”

Ősbemutató
Már a királydombi ősbemutatóján áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter (színész), Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD- n és kazettán is megjelent. 2008-ban, a 25 éves jubileum alkalmából digitálisan felújított sztereó hangsávval dobták újra piacra DVD- n.

Népstadion
A Népstadionban 1990-ben is játszották a darabot. Koppány szerepét Vikidál Gyula kapta. Koppány feleségei Ábrahám Edit, Szabó Andrea és Keresztes Ildikó voltak.

Sevilla, Spanyolország
Az 1992- es világkiállításon is bemutatták a művet nagy sikerrel. A szereplők többsége megegyezett az ősbemutató előadóival, de itt Sarolt szerepét Kovács Kati játszotta, Koppányét pedig Sasvári Sándor.

Esztergom
Videófelvétel készült a 2002. augusztus 17- i felújított változat előadásáról is az Esztergomi Nyári Játékokon. A főszereplő Tóth Sándor és Gazdag Tibor mellett olyan színészek vettek részt a darabban, mint Kaszás Attila és Csengeri Attila. A kisebb szerepekben a Pesti Magyar Színház (régi Nemzeti) társulata volt látható, az előadás rendezője Iglódy István volt. DVD-n a Szörényi-trilógia darabjaként jelent meg.

Csíksomlyó
20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5- én az székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az m1 élőben közvetítette, később DVD- n és videókazettán is megjelent.

25 éves jubileumi díszelőadás
A 2008. június 18- án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. A 2008. augusztus 20- án vetített filmváltozatot a 2003- ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották.