A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura inkább testvéréhez, özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithoz fordult, vagy a szomszéd pápista család, Mikes Zsigmondék házába menekült.
Tarnóczy Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint két régi jó barát abban is megállapodott, hogy Sára, és a Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár lesz. Ám miután a férj meghal, az özvegy Tarnóczyné eltiltja gyermekét Sárától, mert úgy véli, hogy egy pápista nem lehet az ő leányának férje. Helyette a dúsgazdag Haller Péter fejedelmi tanácsost nézi ki.
Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, leányát az özvegy Naprádiné felügyeletére bízza. Sárának egyetlen szórakozása az olvasás. Érdeklődően tanulmányozza Naprádiné könyveit – főként a szerelemes történeteket –, mivel édesanyja házában ezekkel nemigen találkozott.
Sára Bethlen Istvánné házában nevelkedett, ahol egyedül Francisco históriáját ismerhette meg – ezt elő is adták az ott nevelkedett ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét akkor egy ifjú lovag játszotta, akit Sára névről nem ismert, mindazonáltal szerelemre gyúlt az ifjú iránt.
Naprádiné is rájön, hogy Sára szíve nem Kelemenért, s nem is Haller Péterért dobban. Naprádiné is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, s titokban reménykedik, hogy egyszer majd feleségül mehet hozzá.
Hazatér Mikes Zsigmond legidősebb fia, János, aki Lupuj vajda testőrségében szolgál már egy ideje. János is elmeséli a vele történteket: járt ő is Bethlen Istvánné udvarában, ahol az egyik ifjú hölgyet találta a legvonzóbbnak. Közben Kelemen, az öcs csak arról beszél, hogy nem láthatja szerelmét, Sárát.
A nagybáty okozza az egész regény konfliktusát amikor kitalálja, hogy szöktessék meg Sárát az otthonából, s vigyék el a Mikes várba, ahol majd Kelemen fogja várni. Tervei szerint apja kéri meg Tarnócsynétól a lányt, aki a szöktetés után már nem mondhat nemet.
Miután sikerül a leányrablás, a várban minden kiderül. Sára rájön, hogy ideálja –aki Francisco szerepét játszotta – nem más, mint Mikes János, Kelemen testvére. Kéri, hogy szökjenek el, s együtt legyenek boldogok. János megismeri a lányt, de palástolja érzéseit, majd elrohan a várból – úgy érzi, nem tehet mást, hiszen a lány testvére szerelme,.
Végül Sára beleegyezik, hogy Haller Péter felesége lesz. Közben a Mikes család azon tagjai, akik megszöktették a lányt, Moldva felé menekülnek, ugyanis a lányszöktetés főben járó bűn. Tarnócsyné azt reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket nemcsak a leányszöktetés miatt, hanem azért is, mert kezdte megutálni a családot.
A regény zárásaként Tarnóczyné megmondja leányának, hogy mennyire örül a Mikes családra kiszabott halálos ítéletnek. Arra azonban nem gondol, hogy a fejedelemnek köszönhetően megmenekülhet a család. Sára a hír hallatán bezárkózik a szobájába, majd végez magával.
Miután Tarnóczyné ördögi cselszövései visszaütnek rá, s megtudja, hogy egyetlen lánya halott, ő is holtan esik össze. A Mikes családban mindhárom fiú életben marad; János később szerez halálos sebesülést egy csatában. Naprádinét pedig nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
A mesterlövészA mesterlövész, a gyalogos katona fegyverei számára elérhető hasznos lőtávot akár többszörösen is túlteljesítő, mesterlövész puskákkal dolgozik. Két alapvető csoport különböztethető meg, a katonai mesterlövész (sniper) és a rendészeti (sharpshooter), melyek közötti technikai különbségekről később lesz szó.
Kapcsolódó doksikA magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...
Ady magyarság-verseiAdy Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...
Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályájánBabits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...