Középiskola > Kötelező olvasmányok > Mark Twain - Koldus és királyfi

A Koldus és Királyfi hol fájdalmas, hol humoros fordulatokat hozó történet, mely a XVI. századi Angliában játszódik. Mark Twain meséjét Anglia egyik királyának, VI. Edwardnak alakja köré szőtte, aki fiatalon, tízéves korában került trónra, s tizenhat éves korában halt meg. Írónknak e regényében sikerült megmutatnia, hogy egy nép mindenkori uralkodója csak akkor tapasztalhatja, milyen igazságosan is kormányozza országát, ha maga is a nép egyszerű fiai közé kerül, s ugyanúgy bánnak vele, mint bárki mással a szegények között.

A regény harminchárom fejezetből és egy utószóból áll, melyből megtudhatjuk, hogyan folytatódik a szereplők története a könyv befejeződése után.

A XVI. század második negyedében, egy őszi napon, Londonban a szegény Canty családnak fia születik – pedig nem szerettek volna gyermeket. Ugyanezen a napon, egy másik angol családban is fiú születik, mégpedig a gazdag Tudor-családban. A különbség az, hogy ez utóbbi fiúra mindenkinek, egész Angliának szüksége van. Anglia már olyan régóta sóvárgott, áhítozott utána, hogy most, midőn valóban megérkezik a kis jövevény, a nép majdnem megbolondul örömében. Távoli ismerősök is kiáltoznak, ölelkeznek, ujjongva csókolóznak össze. Mindenki ünnepel, legyen rangos vagy közrendű –vigadozik, táncol, dalol, iszik gazdag és szegény egyaránt.

A két gyermeknek azonban másként alakul a sorsa: a kis Edwardot apja, VIII. Henrik, a legjobb mesterekkel taníttatja franciára, görögre, latinra, az udvari nép pedig lesi az ifjú minden kívánságát. Százan ugranak, hogy teljesítsék legapróbb kívánságát is.

A kis Tom eközben a százezres London peremén, a mocskos Offal Court negyedében éli nyomorúságos életét anyja, nagyanyja, valamint testvérei, Bet és Nan társaságában. Apja, John Canty tolvajként keresi kenyerét. Tom részeges apjának és nagyanyjának kedvenc szórakozása, hogy minden este alaposan eltángálják a naphosszat kolduló gyermeket.

A fiú azonban nem olyan, mint a szülei; azon ábrándozik, hogy egyszer majd maga is király lesz. Egy szép napon végre igazi királyt szeretne látni, ezért felkerekedik, s korgó gyomorral igyekszik Westminster felé, a királyi család lakhelyére.

A kis rongyost először durván elkergeti a palotakapu őre, Edward királyfi azonban észreveszi a szegény fiút, s nem tűrvén a strázsa gorombáskodását, behívja magához a palotába, hogy kicsit elbeszélgessen vele.

Tom beszámol neki nyomorúságáról, a királyfi pedig úgy érzi, mintha mesét mondanának neki. Edward királyfi – akit annyira lefoglaltak tanulmányai, hogy játékra nem is gondolhatott –Tom szavait hallgatva maga is gyerekek közé vágyik, hogy velük együtt élhesse egy gyermek természetes életét. Eltervezik, hogy ruhát cserélnek egy kis időre, így Tom megtapasztalhatja majd, hogy milyen is királynak lenni, s Edward is megismerheti az egyszerű gyerekek sorsát a nagyvilágban.

A történet ettől kezdve két szálon folytatódik tovább. Edward koldus lesz, Tom pedig ifjú királyként tölti napjait. Tom élvezi a királyságot, hiába hiszi mindenki azt körülötte, hogy az ifjú király meghibbant, mivel elképesztő dolgokat csinál. Nem értik, hogy felejthette el a nyelveket, amelyeket eddig megtanult, ráadásul mindenkit megment a halálbüntetéstől. Edwardnak szintén tetszik új szerepe, később azonban kezd rájönni, hogy Tomnak igaza volt a kinti élettel kapcsolatban. Tom helyett őt ráncigálják, ütlegelik, neki kell koldulnia. Tom apjával bujdosnia kell, s bárhova megy, mindenütt kinevetik, amikor azt állítja, hogy ő a király. Ám akad egy pártfogója is, Hendon személyében. Ő az egyedüli, aki hagyja, hogy Edward királyként viselkedjen vele. Együtt élnek át számos izgalmat: menekülnek, börtönbe is kerülnek, de mindvégig támogatják egymást.

Megtudjuk, hogy VIII. Henrik meghalt. A hír eljut az igazi királyfihoz is. A nép örül az ifjú királynak, aki engedelmesebb, mint apja volt. Nemsokára itt a koronázás ideje, így az igazi királyfinak tennie kell valamit, hogy ne Tomot ültessék a trónra.

Nagy nehézségek árán, de az utolsó pillanatban sikerül leállítania a koronázási ceremóniát. Elárulja, hogy mit eszeltek ki Tommal.

A regény végén Edwardot megkoronázzák. Az új király segít Tom családján. Rövid uralkodása alatt Hendon és Tom Canty a kedvencei, s legőszintébb gyászolói is halálakor.

A rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

• A vásárlási folyamat marketing szemszögből / 2008, 3 oldal
  
  
• Fülöp Márk - Kereskedés a virtuális piacon / 2001, 14 oldal
  
  
• Sohajda Attila - Gyógyszertári marketing, árképzés, gyógyszertári együttműködések / 2019, 38 oldal
  
  
• Az Internetes Marketingről / 2003, 40 oldal
  
  
• Dr. Márk Zsuzsa - Amit az allergiás nátháról tudni kell / 2012, 8 oldal
  
  

Kun Béla elrepül 1919. július 31-ét írtak. A proletárdiktatúra megbukott. A népbiztos, Kun Béla ékszerekkel és süteményekkel jól megrakott repülőgépén menekült az országból. A méltóságos úr, az elvtárs és a méltóságos asszony Krisztinavárosban, az Attila utca 238. számú házban Vizy Kornél miniszteri jogtanácsos boldogan olvasta a legfrissebb...

Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...

Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera, Mahagonny), majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait, köztük a Kurázsi mamát, melyet skandináviai emigrációja idején, közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. Az írót személyes állásfoglalása, morális érzékenysége...