Irodalom | Középiskola » Lev Nyikolajevics Tolsztoj és főbb műve

http://www.doksihu Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) Világirodalom óriásai közé tartozik. Jasznaja Polnában született, grófi családba A szegények sorsa foglalkoztatta. Moszkvában tanult Édesanyját(nagy műveltségű volt)korán elveszítette.1837-ben apja is váratlanul meghaltSokat utazott(Németország,Franciaország).Részt vett a krími háborúban(1853-56)isVisszaköltözött Jasznaja Polnába. Iskolát alapított 1862-ben megnősült Idős korában elindul,hogy eszméit hirdesse,s utazása során egy kis falu vonatállomásán halt meg. Híres alkotásai: Háború és béke (1865-1869) Történelmi regény, A napóleoni háborúk idején játszódik,Moszkvai csata.Fő hősnője:Natasa Nosztova,szerleme,akinek Andrej herceg. Anna Karenina (1875-1877) Karenin hivatalnok felesége, szokványos házasságban él, nincs szerelem, szürke házasság, beleszret egy bálon egy férfibe, egy katonába. Megszökik Anna öngyilkos lesz, mert a férfi nem szeretei

eléggé. Lélektani, analítikus regény Kreutzer-szonáta (1889) Beethoven műve, vonaton meséli el valaki a történetet. Feltámadás (1900) Höse:Nyehludov.Egy grófi családnál dolgozik egy cselédlány,aki nyáron hazamegy és beleszeret egy úrfiba.Teherbe esik és ezért a ház úrnője kidobja a házbólA gróf,amikor börtönbe zárják a lányt,feleségül veszi. Tolsztoj sajátos erkölcsi elveket vall, ez a tolsztojanizmus: a szeretet erejét és hatalmát hirdeti,a jövőt a parasztságban látja,prófétaszerepet vállal,célja a világ boldogítása. (Két tiszta erkölcsű ember létezik számára: a paraszt és a gyermek. Tanítani, nevelni kell őket) A nemesség csak akkor képes megtartani uralkodó szerepét, ha lélekben, erkölcseiben megváltozik’’ megtisztul”. A lelki nemességet, erkölcsi tisztaságot a parasztságtól kell megtanulni. Erre példa Nyehludov szemléletének megváltozása is Műveit realista stílus jellemzi. Célkitűzései és

eszmerendszere idealista, nem megvalósítható. http://www.doksihu Ivan Iljics halála (1886) A XIX. századi orosz realista irodalom egyik legjelentősebb kisregénye ez a műA művet az őszinteség,világosság és eredetiség jellemzi. A regény keletkezése: A mű egy valóságos eseményt ábrázol: rákban elhunyt ismerősének, egy bírósági hivatalnoknak állít emléket. A haldoklás és a velejáró fizikai fájdalom, illetve a világnézeti átformálódás leírásában tökéletes formát nyernek Tolsztoj fent említett esztétikai elvei: hitelességre törekvő ábrázolása mellőz minden szépítést, őszintén néz szembe a céltalan és felszínes létezéssel, világos és könnyen követhető stílusban meséli el az eredeti tárgyat feldolgozó példázatot. A mű cselekménye és szerkezete:Sajátos a regénykezdet és a szerkesztés:Ivan Iljics halálával indul(megfordított időszerkesztés).Az író különböző emberi kapcsolatokat mutat be a mű

elején,konkrétan azt,hogyan viszonyulnak a halálhírhez a főhős munkatársai és a családja(felesége,kamasz lánya, kisfia,a 10 éves Kolja).A munkatársak közönyösek, senki nem sajnálja, csak az előbbrejutás érdekli ő-ket. A családja sem sajnálja, egyedül kisfia érez részvétet iránta. A mű második része Ivan Iljics visszaemlékezése a gyermekkorára (ez az egyet-len idilli időszak a főhős életében), az ifjúkorra és a felnőttkorra.„Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt!”A főhős teljesen hétkönapi módon az elvárásoknak megfelelően él. Nem tesz semmi különlegeset, nem lóg ki a sorból, azt teszi, amit elvárnak tőle, még há-zassága is a megszokásokon alapul, nem szerelmi házasság. Élete unalmas, semmi nem tér el a szokásoktól, még tragédiák sem történnek vele. Halála is csak egy egyszerű kis dolgon múlik (a függöny felrakása közben leesik a létráról). A halál előtti időszakot részletesen

ábrázolja az író. A főhős lelkében lejátszódó fo-lyamatokat mutatja be A főhős először fél a haláltól, szeretne még élni, majd rádöbben létének értelmetlenségére, megérti, hogy addig élete a halállal egyen-lő, és hogy számára csak ezután kezdődik az élet.A mű értéke bírálatban rejlik. Az író kemény bírálatot mond a kapitalista viszo-nyokról, az orosz hivatalnokrendszerről és az emberi jellemről. Ivan Iljics életének és halálának minősége más. Lélekben megtisztulva hal meg Csalá még halálakor sem törődik vele, mert nekik így könnyű, nem hiszik el fájdalmait, de Ivan halálakor mindenkinek megbocsájt. Realizmus elemei: Valósághű ábrázolás: Pontosan leírja Ivan Iljics életkörülményeit, betegségét és halálát,a társadalomban az emberek pénzéhségét,egymáshoz való viszonyukat(az érzelmi élet kiüresedése,elidegenedés).Környezet,lakás leírása,társadalmi ranglétrán feljebb állók

érdektelensége a nekik kiszolgáltatottak iránt(magasabb rangú hivatalnok:Ivan Iljics,orvos). Típusok a műben: Ivan Iljics: Jellemzés feljebb. Gerasszim: Ivan Iljics sajátosan viszonyul a szolgához. A mű kulcsfigurája Ő képviseli a tolsztojanizmus eszméjét, egyedül ő őszinte a betegséggel kapcsolatban, s nem azért törődik Ival Iljiccsel, mert függ tőle, hanem a természetes emberségétől vezérelten, úgy gondolja, ha ő lenne ilyen helyzetben, akkor rajta is segítenének. Ő mer egyedül őszinte lenni a beteggel, nem álltatja hazugságokkal. Gerasszim erkölcsileg a többi szereplő fölött áll, az ő lelki tisztasága lehet a példa az emberi magatartásra. (A parasztság a magatartásminta) Ivan Iljics az ő hatására változik meg halálos ágyán. Praszkovja Fjodorovna Golovina: Ivan Iljics felesége. Szerelemből megy férjhez Kezdetekben kedves és gyengéd urával, de miután terhes lesz, oktalanul elkezd féltékenykedni, beleköt mindenbe, csak

saját és lánya szórakoztatásával törődik, mások szinte nem is léteznek számára. Tipikus nemeshölgy, csak föl akar vágni jólétével Amikor férje http://www.doksihu beteg lesz, semmi sem számít számára, csak a szórakozás. Pénzéhségét az is mutatja, hogy amikor férje meghal, csak a járadékkal törődik. Koljana: Ivan Iljics lánya. Nincs kapcsolatuk egymással, anyja tulajdonságait örökölte Vaszja: Nagyon jószívű és rendes, az egyetlen tiszta és kedves ember a családban, akit viszonylag jó viszony köt apjához. Megérti apja szenvedéseit és együttérez vele A mű társadalombírálata: Ivan Iljics életmódja és életformája az, ami üres, közönyös, érzelemszegény. A magas beosztású hivatalnok tipikus életvitelét képviseli. Ezt Tolsztoj elutasítja, abszolút elhibázottnak tartja. A változás lehetséges módját itt is, csakúgy, mint más műveiben is sajátos filozófiája, az úgynevezett tolsztojanizmus jelenti. A mű

kulcsszereplője Gerasszim