Középiskola > Műelemzések > George Orwell - Állatfarm c. művének elemzése

Eric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint elég volt ahhoz, hogy a tisztviselő megtapasztalja és megelégelje azt, amit a későbbiekben brit imperializmusnak nevezett. A húszas évek végén felváltva élt Párizsban és Londonban, ebből az élményből keletkezett első könyve, a Down and Out in Paris and London (Párizs és London nincstelene). A harmincas években megtelepedett Londonban, alkalmi munkákból tartotta fenn magát.

Ezekben az években öt regényt adott ki:

- Burmese Days (Burmai napok) (1934)
- A Clergyman’s daugher (Egy lelkész lánya) (1935)
- Keep the Aspidistra Flying (Éljen a nyárspolgári élet!) (1936)
- The road to the Wigan Pier (Út a wigani mólóhoz) (1937)
- Coming Up for Air (Felbukni levegőért) (1939).

1932-ben vette fel a George Orwell írói nevet. Korai publicisztikájában elkötelezett baloldali volt. Orwell semmilyen adott, szervezett hatalmi alakzat és irányzat tagja nem kívánt lenni. 1936-ban tört ki a spanyol polgárháború. Ősszel Orwell odautazott, és Barcelonában tartózkodott. Csatlakozott a POUM-hoz (Partido Obrero de Unificacion Marxista), harcolt Franco tábornok katonái ellen. 1937 májusában megsebesült. 1938-ban megírja és közreadja a Homage to Catalonia-t (Hódolat Katalóniának), a remény és a kiábrándulás kettős könyvét.

A II. Világháború kitörése után jelentkezett a hadseregbe, de kérelmét egészségügyi állapotára hivatkozva elutasítják. Így a Honi Gárdában teljesített szolgálatot, és a BBC indiai adásában olvas fel antifasiszta szövegeket.

Élete utolsó éveit a Jura szigeten töltötte. Halálát az előrehaladott tüdőbaja okozta 1950-ben.

Állatfarm

1945-ben Jelent meg az Animal Farm (Állatfarm). A mű megjelenéséig Orwell csak közepes írónak számított Angliában. Az Állatfarm kéziratát 1914-ben tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza. Túlnyomó többségükben ideológiai okok miatt: a regényt akkor a sztálini Szovjetunióról írt közvetlen szatíraként olvasták, és a Szovjetunió akkor Nagy Britannia szövetségese volt a náci Németország elleni harcban.

A győztes háború, a fasizmus bukása után jelenik mag az Állatfarm. Országos, majd világsiker lett. Újabb és újabb kiadások követték, lefordították japán, kínai, arab és litván nyelvre is.

Az Állatfarm politikai regény, negatív utópia. A műben fellelhető a szatirikus, groteszk és abszurd látásmód. Kétségtelen, a mű a sztálini Szovjetunió karikaturisztikus ábrázolása. Igazán nem nehéz az elűzött Hógolyó elvtárs helyébe Trockijt, a diadalmas Napóleon elvtárs helyébe Sztálint képzelni. A mű eseményei nyomán a harmincas évek Szovjetuniójának megfelelő történéseit idézi fel. A regény végén az állatok kiegyezése az emberekkel az 1939-es szovjet-német megnemtámadási egyezményt szatirizálja. Az ábrázolása érzékletes és sokértelmű, de a műfaja nem több, mint allegória. Az Állatfarm ellenállhatatlanul ötletes, szellemes, mulatságos. A regény tele van keserűen ironikus, egyben nevetésre késztető aforizmákkal és maximákkal.

Története

Valahol Angliában, valamikor a napjainkban egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk, a tanyatulajdonos ellen és elűzik. Önmaguk veszik birtokukba a tanyát, és megkísérlik az önálló gazdálkodást, szükségképp az embertől eltanult módszerekkel, de szabad állathoz méltó, egyenlőségen alapuló viszonyok között. Lovak, tehenek, kutyák, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Napóleonnal. Múlik az idő, és a gazdaság egyre több gonddal küszködik, egyre inkább kénytelen a környező emberi világ segítségét igénybe venni. A disznók fokról fokra mérséklik az állati szabadságjogokat, s a korábban megvetett, megtagadott emberi tulajdonságokat veszik fel. A regény végén a disznók kiegyeznek az emberekkel, az Első Disznó, a Fődisznó szövetséget köt a hajdan elkergetett gazda utódaival, és az állatfarm visszaalakul emberfarmmá.

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

• Házi dolgozat George Orwell 1984 c. művéből / 2002, 5 oldal
  
  
• George Orwell életrajz / 2006, 2 oldal
  
  
• George Millar - A nagy lokátorháború / 1983, 95 oldal
  
  
• George Orwell - 1984 c. művének elemzése / 2008, 4 oldal
  
  
• Molnár Csaba - George Gershwin és a jazz / 1999, 2 oldal
  
  

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása annyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e...

A Tamás bátyja kunyhója nem hibátlan műalkotás, helyenként hatásvadász elemeket fedezhetünk fel benne, s a szereplők lelki folyamatainak ábrázolása sem tökéletes. E regény sokkal inkább a felháborodás szülte vitairat azok ellen, kik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaságot. A történet valóságos lexikona a rabszolgaságnak. Megrázó alkotás, de egyben szórakoztató is. Az írónő...

„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" – már ezekből a kezdőszavakól kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség, a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre, a jog világa, a személytelenség. Hősünk családneve csupán „K."; ha ehhez hozzátesszük, hogy a...