Arcok > Történelmi arcok > George Catlett Marshall (1880 - 1959)

Szándékaiban rendíthetetlen, egyenes jellemű, beszédeiben visszafogott ember volt, így kitűnően beleillett az amerikai katonai-polgári emberideál képébe. [3]

George Catlett 1880. december 31-én született Uniontownban, Pennsylvania államban. Jómódú családban nőtt fel, apja szénkereskedő volt. Tanulmányait a lexingtoni katonai főiskolán kezdte 1897–ben. [1]

1902. februárjában alhadnagyi rangot szerzett és a gyalogsághoz került, majd a széles belső önkormányzatisággal bíró amerikai gyarmat Fülöp-szigeteken szolgált 18 hónapig. Karrierje folyamatosan ívelt felfelé. [1]

1917-ben, az első világháború idején annak az amerikai hadosztálynak lett a hadműveleti főnöke, amely elsőként látogatott Franciaországba.

A következő fontos állomás életében a Fort Benning gyalogsági iskola volt 1927 és 1933 között, ahol tanulmányi parancsnokhelyettesként szolgált. [1]

1939. szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének napján vette át az amerikai hadsereg vezérkari főnöki tisztségét, s négy év alatt sikerült egy rendkívül ütőképes hadsereget létrehoznia, ami több mint 8,3 millió főből állt. 1940-ben új hadosztályokat hozott létre, kihasználva az új sorozási törvény alapján létrehozott, az újonnan bevezetett általános hadkötelezettségről szóló törvénycikkelyeket. Az amerikai hadsereg második világháborúban követett stratégiájának kidolgozásában nagy szerepe volt, s főleg a nyugat-európai offenzíva tervét támogatta. [1]

1941-ben az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke lett. Az USA hadba lépését követően feladata volt többek között a hadsereg létszámának növelése és a teljes hadsereg újjászervezése. Az ő hatáskörébe tartozott a parancsnokok kinevezése – munkáját jó érzékkel végezte, hiszen ő nevezte ki Eisenhowert is. [2]

Marshall félelmetes munkamoráljának és fegyelmének köszönhetően nagyon népszerű volt katonái körében, s Winston Churchill is nagyon jó véleménnyel volt róla. [3]

Véleménye szerint a háború menetét Németország korai legyőzésével lehetett volna meggyorsítani. Minden fontos szövetséges konferencián részt vett, emellett szoros kapcsolatban állt Roosevelt elnökkel is. [2]

1945. november 21-én, a háború befejezése után lemondott a vezérkari főnökségről, majd pedig a kínai polgárháborúban vállalt közvetítő szerepet Harry S. Truman elnök felkérésére, de nem sok sikerrel. [1]

1947-től 1949-ig az Egyesült Államok külügyminisztere volt. Hivatali ideje alatt több jelentős tervet is kidolgozott; az ő nevéhez fűződik többek között az Európai Újjáépítési Program is (Marshall-terv, 1948. április - 1951. december), amelynek keretein belül 17 európai állam kapott több mint 13 milliárd dollár értékű segélyt Amerikától, amit a gazdaságuk újjáépítésére fordíthattak. [1]

A pénzügyi segítség másik célja az volt, hogy a háború utáni politikai eszmék esetleges rossz irányba tolódását megakadályozza – erre volt jó a gazdasági fellendülés lehetősége. A program sikeresnek bizonyult, így a nyugat-európai acélipar, gépipar és vegyipar rövid időn belül talpra állt. A program keretében élelmiszer, ipari berendezések és más segélycsomagok jutottak el Európa feldúlt, összeomlott gazdaságaihoz. A Marshall-terv „bója volt a fuldokló emberiségnek, nagylelkűségében minden képzeletet felülmúlt” – mondta a brit államférfi, Ernest Bevin. [1]

A gyakorlatban az Európai Újjáépítési Program (European Recovery Program, ERP) kizárólag Nyugat-Európára korlátozódott, mivel Európa közép- és keleti része a Szovjetunió érdekszférájába került (köztük Magyarország is), amely térség mereven szemben állt az Egyesült Államokkal. A Szovjetunió ellenállása miatt a szovjet érdekszférával szembehelyezkedő országokat támogató Marshall-terv nem juthatott el Kelet-Közép-Európába, így Magyarországra sem, ami elmélyítette és rögzítette a földrész keleti felének gazdasági lemaradását. Az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF – International Monetary Fund). [4]

Marshall külügyi tevékenységének köszönhetően elismerték Izraelt, mint önálló államot, s sokkal közelebb jutottak a kapitalista nyugati országokat tömörítő katonai szervezet, a NATO (North Atlantic Treaty Organisation - Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, amelynek Magyarország 1999 óta tagja) megalakulásához is.

Marshall külügyminiszteri posztjáról egészségügyi okokra hivatkozva mondott le, 1949-ben. [1]

A fentiek ellenére 69 éves korában elfogadta az Amerikai Vöröskereszt elnöki posztját. Truman elnök kérésére pedig a védelmi miniszteri tisztséget is elvállalta, hogy támogassa a koreai háborúra való felkészülést (1950). 1951-ben látszólag megvált tisztségétől, de magas rangját megtartva a hadsereg tábornokaként továbbra is aktív szerepet vállalt a katonai életben. [1]

1953-ban Nobel-béke díjra terjesztették elő, hogy Európa gazdaságának helyreállításáért tett erőfeszítéseit elismerjék – így ő lett az egyetlen katona, aki ilyen elismerésben részesült. [1]

1959. október 16-án hunyt el. Azóta is évente emlékeznek meg arról a kanadai Vancouverben és az amerikai Washingtonban, hogy mi mindent tett Amerikáért és a világért. [3]

Forrás:

[1] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/marshall.htm
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/marshall.html
[3] http://www.sulinet.hu
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Marshall-terv

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

• George Orwell - 1984 c. művének elemzése / 2008, 4 oldal
  
  
• George Orwell életrajz / 2006, 2 oldal
  
  
• Házi dolgozat George Orwell 1984 c. művéből / 2002, 5 oldal
  
  
• Molnár Csaba - George Gershwin és a jazz / 1999, 2 oldal
  
  
• George Millar - A nagy lokátorháború / 1983, 95 oldal
  
  

A Tamás bátyja kunyhója nem hibátlan műalkotás, helyenként hatásvadász elemeket fedezhetünk fel benne, s a szereplők lelki folyamatainak ábrázolása sem tökéletes. E regény sokkal inkább a felháborodás szülte vitairat azok ellen, kik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaságot. A történet valóságos lexikona a rabszolgaságnak. Megrázó alkotás, de egyben szórakoztató is. Az írónő...

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...

George Catlett Marshall kortársai:

- Otto Von Bismarck
- Alexandria Viktória
- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Theodor Herzl
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Joachim von Ribbentrop
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Fidel Castro
- Willy Brandt
- Margaret Thatcher
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Mihail Szergejevics Gorbacsov
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi
- Martin Luther King, Jr.