Arcok > Történelmi arcok > John Fitzgerald Kennedy (1917 - 1963)

1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. [1]

Édesapja Joseph P. Kennedy követ, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elitképzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken – John a bostoni Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte meg. A mindennapok is érdekesen zajlottak, hiszen az volt a szokás a családnál, hogy az esti vacsoráknál kizárólag a közéletről lehetett beszélni, személyes apró-cseprő ügyekről egyáltalán nem. [1]

1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették. 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült – hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett. [1] [2]

Leszerelése után 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott, az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ) létrehozó San Francisco-i konferenciáról tudósított. [1]

1947-től 1963-ig demokrata párti képviselő volt a szövetségi törvényhozásban. [1]

1951-ben ismerkedett meg Jacqueline Bouvier-val, akivel 1953. szeptember 12-én kötött házasságot. Három gyermekük született: Caroline (1957), John (1960) és Patrick (1963). [1]

Kennedy 1953-tól 1961-ig Massachusetts 11. számú kongresszusi választókerületének demokrata színekben megválasztott szenátora volt. [1]

1960-ban indult az elnökválasztáson is. Úgy tűnt, hogy Kennedy volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson hajszállal ugyan (mindössze 0,2%-al), de legyőzte a republikánus jelölt Richard M. Nixont az Egyesült Államok elnökségéért folyó küzdelemben. [1] [3]

Kennedy belső reformokat vezetett be. Ő indította meg a vietnami háborút, illetve a maffiával is megpróbált leszámolni. [3]

Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. [3]

Kennedy csapatokat küldött Alabama és Missisippi államokba a feketeellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására. [3]

A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961. április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). Ennek keretében gazdasági segítséget nyújtott azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyek nem szimpatizáltak a kommunizmus eszméjével. A programnak köszönhetően a csatlakozott országok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Kubával.[1] [2]

Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben emiatt történt, hogy 1961. augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubában. [3]

1961. októberében az amerikaiak által készített légi felvételeken láthatóak voltak a már telepített, és az úton lévő szovjet rakéták is, amelyekkel lehetséges lett volna lecsapni a fontosabb amerikai városokra, méghozzá egészen rövid időn belül. [3]

Kennedy erélyesen, de visszafogottan reagált. Mivel az összes szóban forgó rakéta megsemmisítését a katonai vezetés nem tudta elérni, az elnök elutasította a Kuba elleni légicsapásra irányuló követeléseket, s helyette a tengeri blokád mellett döntött. [3]

A szuperhatalmak két héten át néztek farkasszemet egymással. Végül Hruscsov kénytelen volt leszerelni a rakétákat, de cserébe megígértette Kennedyvel, hogy ők is eltávolítják sajátjaikat Törökországból (ami később nem valósult meg), s hogy nem szállják meg a szigetországot – a világot kis híján atomháborúba sodró Kubai-rakétaválság ezzel véget ért. [3]

1962-ben a szovjet űrfegyverkezési versenyre válaszul Kennedy a kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert jutasson a Holdra. Ez az esemény az Apollo 12 holdraszállásával 1969. november 14-én be is következett.
John Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi demokrata párt soraiban és előkészíti a következő évi elnökválasztást. [3]

Fort Worth-ből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsi konvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó konvoj az Elm Streetre fordult. Ekkor találta el Kennedy-t a bérgyilkos lövése; a lövés hátulról érkezett, s az elnök fejét találta el. Kennedy életét nem tudták megmenteni, a kórházba érkezése előtt elvérzett. [3]

Kennedy nevéhez fűződik az egy perc alatt kimondott legtöbb szó – szám szerint 327 – Guinness-rekordja, melyet egy 1961. decemberi beszéde alkalmával állított fel.
Az amerikai űrprogramban betöltött korszakalkotó szerepe miatt, tiszteletére róla nevezték el a Florida államban található Cape Canaveral-i űrkikötőt John F. Kennedy Űrközpontnak.

Forrás:

[1] http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/kulfoldi/kennedy.html
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Fitzgerald_Kennedy
[3] Reader’s Digest Válogatás: Mikor, hol, miért és hogyan történt