Filozófia | Tanulmányok, esszék » Fekete Anita - John Locke

John LOCKE (1632-1704) “ Minden ember szabadnak születik “ Filozófia dolgozat Készítette: Fekete Anita 1976.0406 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ 2 Azért választottam John Locke tanításait tanulmányom témájával, mert véleményem szerint nagyon időszerű a mai politikai helyzetben. Sajnos művei napjainkban ritkán jelenik meg, s még ritkábban olvassák őket. Locke műveinek alaptémája az emberi szabadság. A Levél a vallási türelemről (1689) a vallási szabadságról, a Két értekezés a kormányzásról (1690) a politikai szabadságról, a Némely megfontolások a kamat csökkentésének és a pénz értéke növekedésének következményeiről (1691) a gazdasági szabadságról szól. A Két értekezés első könyve Filmer elvének ( mely szerint a királyok Ádámtól örökölt isteni jogon uralkodnak ) megcáfolásáról szól. A második könyv ( Második értekezés, illetve A polgári kormányzásról címmel

vált ismertté ) az Első értekezés érvelésének összefoglalásával indul, továbbá kifejti véleményét a kormányzó hatalom alapjáról. Vizsgálódását végigköveti a politikai hatalom definiálásának vágya. “ A Politikai hatalom szerintem tehát nem más, mint a törvényalkotás joga, a tulajdon szabályozása és megőrzése végett a halálbüntetést és természetesen másfajta, kisebb büntetéseket is ideértve, valamint a közösség erejének felhasználása e törvények végrehajtása, valamint külső jogtalanságok elhárítása végett, s mindezt csak és csupán a közjóért. “ Ezen idézet megértéséhez figyelembe kell vennünk, hogy Locke szerint milyen az ember természeti állapota, és, hogy ez az állapot a teljes szabadság és egyenlőség állapota. A természetes szabadság a természetes egyenlőségből ered “ mert mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy egyenlő fajú és rendű teremtményeknek, akiket válogatatlanul és ugyanazon

képességek használatában ugyanazon előnyökben és ugyanazon képességek használatában részesít születésüknél fogva a természet, egymás között is egyenlőknek kell lenniük, alárendeltség avagy alávetettség nélkül “ Az ember természeti állapota a szabadság állapota, de nem gondolhatjuk úgy, hogy az ember a törvények felett áll, mert csak a törvényekkel szabályozott békében élő ember az igazán szabad ember. Ebből levonhatjuk azt a következetést, hogy az emberiség őskorában, az emberek egymással barátságban, békében, a jóakarat légkörében, természetes szabadságukat és egyenlőségüket élvezve éltek. De tovább vizsgálódva beláthatjuk, hogy ennek az idilli állapotnak a lényege, hogy az emberek rendkívül politikusak voltak. Sajnos a természeti állapot sokkal összetettebb annál, mint az emberek civil társadalom létrejötte előtti állapota. “ bárhol élnek is együtt olyan emberek, többékevésbé szoros

társultságban, akik fölött nincs olyan döntésre jogosult hatalom, amelyhez folyamodhatnának, ezek az emberek természeti állapotban leledzenek Ebből következik, hogy az olyan emberek állapota akik együtt élnek egy közös felettesükkel, akinek joga van felettük ítélkezni, nem természeti. Tehát a civil társadalom nem természeti állapot. Az erőszak jogtalan, igazságtalan használata háborús állapotot idéz ellő, függetlenül a közös bíró lététől vagy hiányától. A béke definíciója: az emberek olyan együttélése, melyen belül csak jogosan alkalmaznak erőszakot. Összefoglalva: Természeti állapot Közös bíró hiánya, A természeti törvényt kivéve minden más törvény Fekete Anita 1976.0406 Háborúsállapot Jogtalan erőszak Civil társadalom Civil törvények, Közös bíró léte 11.0706 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ 3 Civil társadalomban csak akkor állhat fenn háborús állapot, ha a

közös bíró ereje hatástalannak bizonyul. Ennek megértéséhez képzeljük el, hogy két fél – ugyanazon állam polgárai – egy úton találkoznak és konfliktus alakul ki köztük. Abban a pillanatban állapotuk természeti lesz, mivel nincs közös bíró ki azonnal ítélhetne közöttük. Tehát civil társadalomban nem alakulhat ki háborús állapot ha a felsőbbség ténylegesen képviseli a társadalom törvényét. Összefoglalva: Civil társadalomban a háborús állapot – háborús állapot természeti állapotban, a civil társadalmon belül. A természeti állapot – mindig jelen van és kiirthatatlan. A háborúnak nagyobb az esélye természeti állapotban, mint civil társadalomban, és ha mégis kitör nehezebben ér véget, mivel az erőszak nem hajol meg a törvény döntése előtt. Tegyük fel azt a kérdést, hogy a természeti állapotnak szükséges velejárója a háború? Gondolkodjunk el azon, hogy természeti állapotban mindenkinek hatalmában

áll végrehajtani a természet törvényét. “ könnyű belátnunk, hogy az, aki elég igaztalan volt ahhoz, hogy felebarátja ellen vétsen, aligha lesz elég igazságos ahhoz, hogy ezért önmagát elítélje “ Abban az esetben, ha civil társadalomban a törvényt végrehajtó hatalom tudatlan és elfogult emberek kezébe kerül, és azt mások kárára alkalmazzák és nem hajlandóak magukra alkalmazni, különbözik-e a törvény érvényesítése a jogtalan erőszak alkalmazásától? Fogalmazzuk meg, hogy mi a természet törvénye és mire kötelez? Locke véleménye, hogy mindenki tartozik önmagát és az emberiséget fenntartani, valamint bizonyos feltételekkel megtartóztatni önmagunkat felebarátunkkal szemben. Önmagunk fenntartása és az emberiség fenntartása között meglepően szoros a kapcsolat. Példák alapján bizonyíthatjuk, hogy aki rám támad az alkalmatlan az együttélésre embertársaival, így a társadalom egészét fenyegeti, “ ésszerű és

igazságos, hogy jogomban áll elpusztítani “ . A mások ellen elkövetett erőszak egyenlő a természeti törvény megszegésével, mely veszélyezteti az emberiség fennmaradását. Ott ahol félreértik a természet törvényét , vagy nem tanulmányozzák alaposan, a végeredmény a pusztulás lesz. Minden ember ismeri a természet törvényét és bizonyos értelemben engedelmeskednek parancsainak, mivel természetes vágyuk irányul az önfenntartásra. Eszerint a természeti törvény forrása az ember legerősebb vágya. E törvény végső célja a béke és az önfenntartás, de semmi köze az emberi erényhez és az Isten szeretetéhez illetve a felebaráti szeretethez. Az emberek viselkedését az önfenntartás vágya határozza meg, mivel az emberek nem viselkedhetnek másként ez a viselkedés nem lehet hibás. “ sem Isten, sem a természet nem tűri el, ha egy ember annyira elhagyja magát, hogy elhanyagolja önfenntartását “ Ezért a kormányzatok alap

feladata, hogy ebben támogassák az embert. Locke nem tagadja az erény vagy a szeretet jelentőségét, egyszerűen nem vesz tudomást róluk. Hobbes és Locke természeti állapota közti hasonlóság: 1. Háborús állapot a természeti állapotban van otthon, és csakis ott 2. A természeti törvényforrása tartalma és végcélja az önfenntartás 3. A természeti állapottal járó bajokra a civil kormányzás a megoldás Fekete Anita 1976.0406 11.0706 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ 4 De a hasonlóság ellenére Locke természeti állapota nem olyan vad, mint Hobbesé, mivel Hobbes szerint “ az emberek természettől fogva hajlanak arra, hogy bántsák egymást. “ Locke nem tekint minden embert a másik lehetséges gyilkosának. Locke véleménye a tulajdonra három részre osztható: 1. Isten a világot az embereknek adta 2. Magántulajdon eredete 3. “ Megkísérlem bemutatni, hogyan történhetett meg, hogy azt, amit Isten az

emberiségnek adott közös tulajdonául, illetve ennek számos részét úgy vehették birtokukba az emberek, hogy erre nézve nem kellett szerződést kötniük a közbirtokosokkal “ A kezdetekben senkinek sem volt a többiektől eltulajdonított magán vagyona, a birtoklás nem létezett. Mindenkinek joga volt a közösből elvenni A tulajdon jellegzetes tulajdonsága, hogy nem vehető el a birtokos beleegyezése nélkül. A föld az emberiség közös tulajdona volt, tehát senkinek nem volt semmije. Ebből kifolyólag felmerül az a kérdés, hogy hogyan juthatott valaki tulajdonhoz? Erre a válasz maga az ember. “ Noha a fold és minden alacsonyabb rendű teremtény közös tulajdona volt az embereknek, kinek-kinek saját tulajdona volt a maga személye. “ Nem csak a személyiség de az adott személy által végzett munka is magántulajdonnak számit. Tehát minden tulajdon ebből a kapcsolatból ered Az ősidőkben az emberek rendelkezésére álltak a hatalmas

műveletlen területek és az ehető készletek ( gyümölcsök, vadállatok ). A tulajdon megszerzését a javak birtoklására fordított munka tette jogossá. Például a közös tulajdonba lévő almafáról mindenki szedhet almát. Aki megkérdőjelezi az almaszedő jogát, az valójában nem az almát irigyli ( hiszen még van a fán jut neki is ) hanem az almaszedő munkáját. Ez elv az alapja a földterület szerzésének is Mindenki annyi földet birtokolhatott amennyit meg tudott művelni. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy minden dolognak az értékét a munka szabja meg. Természeti állapotban a tulajdonlásra a munka ad jogot. A készletek alapban melyeket a természet biztosit alapvetően értéktelenek, mert: 1. Az erőforrások ( növények, állatok ) az emberi erőfeszítés hozzáadása nélkül értéktelenek. 2. Az erőforrások ( növények, állatok ) nagy bőségben fordulnak elő, az emberek viszont kis számban voltak jelen. Tehát a víziért

és levegőért amik korlátlanul áll rendelkezésünkre nem képezhetnek semmiféle cserealapot ( pénzt sem kérhetnek érte ). Ez a megállapítása egy kezdeti kereslet – kínálat összefüggést jelent. A kezdeti bőség az indiánok helyzetével jellemezhető. Ők gazdagok voltak természeti erőforrásokban, de szegények termékeny földdel, mely képes megtermelni a szükséges élelmet. Az általános köztulajdon nem garantálja a jólétet, mivel a természet szigorúan korlátozza a tulajdont. Ezt könnyű megérteni, ha átgondoljuk azt a szituációt, hogy a gazda nem gyűjti be az összes termést az elkerített földjén, mert nincs rá szüksége, az megrohad. Tehát az a mennyiség mást illet meg a földbirtok tulajdonosától függetlenül. Locke az igazságos elosztást látja Fekete Anita 1976.0406 11.0706 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ 5 biztosítottnak abban, hogy a javak romlandóak. A felhalmozást csak abban az

esetben kell szabályozni, ha nincs fölös bőség az adott erőforrásból. De a dió esete ( mely nem romlandó és begyűjtően egész éven át élvezheti készletet, romlás nélkül ) megmutatja, hogy tartós javak esetén a szabály nem érvényes, akkor sem ha kevés van belőle. Ha valamiből nincs annyi, hogy mindenkinek jusson, akkor még a munka lehet ok, hogy az egyén elvegye a közösből a magáét. Ha a munka nem teremt jogcímet a tulajdonlásra szűkösség esetén, semmi sem teremthet rá jogot. A jogcím ugyan átruházható, de a tulajdonhoz csak a munka vezethet el. Tehát ha a romlandó javakból kevés áll rendelkezésre, eredeti állapotban nem alakulhat ki természetes tulajdon, csakis a köz birtokolhatja a javakat. Mivel ha valaki mégis birtokába veszi, a romlandó szűkösen rendelkezésre álló erőforrást, kérdéses a joga mivel mindenkinek egyformán lehetőséget kéne biztosítani a birtoklásra. Tehát harc indulna a birtoklás jogáért, amit

valószínűleg az erő döntene el. Az földművelés biztosítja egy adott család ellátását, de többet nem termeltek mint amennyire szükségük volt, hiszen a felesleg csak megromlott. Szükségessé vált egy olyan találmány mely biztosította a terméket átruházását, ezzel ésszerűvé téve, hogy egy ember többet is termeljen. Ez lett a pénz. Kezdetben a romlandó termékeket tartósabb árura cserélték. Locke szerint a pénz használata megelőzte a civil társadalom kialakulását. Mivel a pénz használatát az emberek hajlandósága biztosította. A civil társadalom főbb jellemzője a közösség és a politikai testület. Az emberek köthetnek megállapodásokat és egyezményeket még is megmaradnak természeti állapotukban. A természetes köztulajdon bontása felgyorsult a pénz használatával. Szükségessé vált a tulajdon megóvása. A pénz elősegítette, hogy az emberek növeljék birtokaikat. A pénz az alapfeltétele, hogy az emberek felesleget

állítsanak elő. De a pénz elterjedése csökkentette a szabad földterületeket Viszont meg növekedett a termelés, ami nagyobb lélekszám eltartását vonja maga után. A nagyobb lélekszám több munkakészletet eredményez. Elkezdtek a gazdasági különbségek kialakulni, melyek alapvetően az emberek különböző szorgalmából adódik. Locke jelentősnek veszi a pénz és földművelés összefüggését A Két értekezésben boncolgatja azt a problémát, hogy a világ nem változik. De akkor hogyan növekszik az emberiség és életfeltételei? Válasza megdöbbentő: “ aki munkája árán vesz birtokba földet, nem csorbítja, hanem növeli az emberfaj közös készletét. Mert egyetlen arcé körülkerített, megművelt fold tízszer annyi, az emberi élet fenntartásához szükséges élelmet terem, mint amennyit egy éppoly gazdag, de a köz tulajdonában parlagon heverő föld. “ Tehát az ember szorgalma és tudása teszi lehetővé a gyarapodást. A

növekedés következtében fogy a parlagón heverő senki földje. Az egyenlőtlenség folytán előáll még egy különbség a hatalom. Ebben az új szituációban a munka nem biztosít jogot a tulajdonlásra és a romlandóság nem korlátozza a felhalmozást. Itt ér véget a természet hatalma, így szükségessé válik a kormányzás, mely magával hozza a civil társadalmat. A következő kérdés melyre választ keres: Mi a politikai hatalom? A társadalmat és kormányt alapító emberek fő célja tulajdonuk megóvása. Lockenál a tulajdon az élet, a szabadság és birtok kapcsolatát jelenti A politikai hatalom három féle képen óvja a tulajdont: 1. “ megalapozott, bevezetett, általánosan ismert törvény “ 2. “ egy bíró, akinek hatalma van dönteni minden pörben a bevett törvénnyel összhangban “ Fekete Anita 1976.0406 11.0706 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ 6 3. “ végül egy hatalom, amely támogatja és

szentesíti az ítéletet, ha az jogos, és gondoskodik annak végrehajtásáról “ Láthatjuk, hogy szükség van egy hatalomra, mely törvényt hoz és ítél a kérdéses pontokban, valamint egy másik hatalomra, mely érvényt szerez az ítéleteknek. A politikai hatalom korlátozott mivel megalapításának célja a természeti állapotból adódó bizonytalanság megszüntetése. A korlátlan hatalom nem tekinthető politikai hatalomnak, mivel nem orvosolja a természeti állapot bajait. Leszögezhetjük, hogy az abszolút monarchia egyáltalán nem civil kormányzat. Ha valaki egyszer tagja lesz a társadalomnak, közösségnek, a belépés pillanatától kötelezi magát a szabályok betartására, többé nem élhet a természeti állapot szabadságával. A közösség hatalma tagjai felett korlátlan Ha minden hatalom a közösség kezében koncentrálódik, mi védi a tagokat a túlkapásoktól? A nagyobb erő törvénye, mely meghatározza, hogy a többség kormányozza a

társadalmat. Csak akkor nagyobb erő a többség, ha a tagok egyformán erősek A politikai társadalom úgy kezdi működését, hogy kormányt alakít. Gyakorlatilag a kormány elválaszthatatlan a politikai társadalomtól. A kormányoknak többféle típusa létezik, elsősorban az különbözteti meg őket, hogy kinek a kezébe adják a törvényhozó hatalmat: 1. Demokrácia a törvényhozó hatalmat megtartja a többség 2. Oligarchia a törvényhozó hatalmat egy kis csoportra bízza 3. Monarchia a törvényhozó hatalmat egyetlen ember kezébe adja. Csak a többség egybehangzó akarata hozhat létre kormányt. A tisztségviselők csak megbízást kapnak a kormánytól hatalmat nem. A hatalom, mely a társadalom és az önfenntartáshoz kell mindig a nép kezében marad. Ennek ellenére a főhatalommal a törvényhozó szervezet rendelkezik Ezt a főhatalmat két részre oszthatjuk a törvényhozás ( melynek része az igazságszolgáltatás ) és a végrehajtási hatalom. A

végrehajtóknak előjoguk van a törvények felett dönteni ( ott ahol ártalmas lenne a vak engedelmesség ). Ez a jog elég nagy veszéllyel jár, mert megnehezíti az uralkodó szándékának eldöntését. Ezt a döntést csak a nép hozhatja meg, mivel ellenállási joggal rendelkezik. Ha egy uralkodó aki rendelkezik a politikai hatalommal vissza él a nép bizalmával ( a saját érdekeit érvényesíti a néppel szemben ), kizárja önmagát a társadalomból és a néppel szemben háborús állapotba kerül. ( Az ellenállási jog nem azonos a forradalom jogával, mellyel senki sem rendelkezik, mivel ilyen jog nem létezik. ) A háborús állapot “ egyenlővé teszi a feleket “ a végkimenetről az erő dönt. Locke-ra jellemző, hogy: társadalmakat emleget nem országokat, természet törvényét nem hagyományokat, jogokat nem kötelességet, népet nem népeket. Korosztályom beleszületett egy adott társadalomba, mely az idő múlásával gyökeresen megváltozott.

Még sem gondolkodunk el rajta, hogy a társadalomnak mi is az alap feladata és alap egységei. Locke megállapításai a mai napig helyt állnak, érdemes lenne nézeteit szélesebb aspektusban is végig gondolni és kiterjeszteni. Fekete Anita 1976.0406 11.0706 Filozófia dolgozat “ Minden ember szabadnak születik “ Irodalmi jegyzék: John Dunn Fekete Anita 1976.0406 Locke 7 1992. Atlantisz kiadó 11.0706