|
Imre Árpád-házi magyar király, III. Béla és Anna antiochiai hercegnő elsőszülött fia. Feltételezések szerint 1174-ben született, bár születésének körülményeiről nincs megbízható forrás. [2]
Nevelője egy perugiai származású pap, Bernát volt, akit Imre Spalato érsekévé tett, miután 1182. május 16-án Miklós esztergomi érsek megkoronázta. Érdekes, hogy az Árpád-kori magyar történelemben nem volt gyakori, hogy a trónörököst még az apa uralkodása idején megkoronázzák. Bár 1182 előtt előfordult két ilyen eset: Salamon 1057. évi és II. István 1105. évi koronázása, ezek mégis lényegesen kiélezettebb belpolitikai helyzetben történtek, mint ami Imre koronázásakor az országot jellemezte. Ha Bélának volt is kitől tartania, akkor az a börtönben tartott testvére, Géza herceg volt. A koronázás után Imre nem kapott tényleges hatalmat, nem lett sem társuralkodó, sem egy országrész élén álló herceg. 1194-ben azonban – feltehetően az egyre erősödő magyar előkelők nyomására – Béla Imre hercegre bízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. III. Béla 1196. április 23-án meghalt, így Imre akadálytalanul foglalhatta el a királyi trónt. Öccse, András herceg azonban hamarosan hatalmi igényekkel lépett fel. [2]
Végrendeletében III. Béla Imrére hagyta az országot. Andrásra – területi hatalom nélkül – várakat, nagy birtokokat és sok pénzt hagyott. András örökségéhez tartozott még az a kötelezettség is, hogy vezesse Jeruzsálem visszafoglalására azt a keresztes hadat, melynek fővezéri tisztét apja, halála miatt már nem tudta betölteni. [2]
1196-ban András herceg fegyverrel támadt bátyja, Imre király ellen, s Macsek mellett, Szlavóniában a stájer herceg segítségével le is győzte. 1197–1198 fordulóján Imre király átengedte András hercegnek a Horvátország és Dalmácia feletti uralmat. 1198 májusában András herceg sikeres hadjáratot vezetett a szerbek ellen. [1]
1198. július 15-én III. Ince pápa, miután előzőleg sikertelenül szólította fel III. Béla fogadalmának teljesítésére, kiközösítéssel fenyegette meg András herceget arra az esetre, ha az bátyja ellen támadna. [1]
1199 nyarán Imre király a Rád-völgyben, Somogy megyében vívott csatában legyőzte András herceget, aki VI. Lipót osztrák herceghez menekült. A király és öccse viszálya megosztotta a magyar egyházi és világi előkelőket. Imre király fegyveres erővel hatolt be a váci székesegyházba és kezet emelt az Andrást támogató Boleszló püspökre is; Mog nádor sikertelen lázadást szervezett a király ellen. [1]
1200-ban Imre király feleségül vette II. Alfonz aragóniai király leányát, Konstanciát, András herceg pedig IV. Bertold merániai herceg leányát, Gertrúdot. [1]
1201-ban Imre király meghatározta a sárospataki királyi uradalom területén élő vendégtelepesek kiváltságait. [1]
A szentföldi hadjárat bár nem jött létre, de a belső fegyvernyugvás alkalmat teremtett Imrének a külországi hódításhoz. Beavatkozott a szerb Nemanja István és Vukán belháborújába. 1201-ben fegyveresen hatolt be Szerbiába, Istvánt legyőzte, s helyébe Vukánt ültette a nagyzsupáni székbe, maga pedig felvette a Szerbia királya címet. A bolgárok ellen 1202-ben kivívott győzelme után egy ideig a Bulgária királya címet is használta. Imre beavatkozott a német belviszályokba is – a pápapárti IV. Ottót fegyveresen támogatta Sváb Fülöp ellenében. Később ciszterci apátságot alapított a dél-erdélyi Kercen. [1]
1203-ban Imre király elfogatta öccsét. Andrást őrizet alatt tartotta, feleségét pedig hazaküldte apjához. András herceget hívei a következő év elején kiszabadították fogságából. [1]
Imre halálának pontos időpontját nem ismerjük, de 1204. augusztus 26-án még bizonyosan életben volt, de egy 1204. október 27-i forrás már mint néhairól emlékezik meg róla. A magyar hagyomány szerint november 30-án halt meg. [2]
Imre célját elérte, de fiatal kora ellenére közeledni érezte a halált. Fia kiskorúsága idejére Andrást bízta meg az ország kormányzásával, és esküt tétetett vele, hogy a kis uralkodóhoz hű lesz. Pénzének csak egyharmadát hagyta fiára, a másik kétharmadot a templomos és johannita rendnek adományozta. Egerben temették el. [2]
Utódaként trónra lépett kiskorú fia, III. László, aki helyett kijelölt gyámja, András herceg kormányzott. [1]
Forrás:
[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido3.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Imre_magyar_kir%C3%A1ly
|
