Arcok > Magyar uralkodók > I. Lipót (1657 - 1705)


I. Lipót I. Lipót 1640. június 9-én született III. Ferdinánd és Mária Anna spanyol infánsnő (a királyi hercegnők címe Spanyolországban és Portugáliában) harmadik gyermekeként. [1]

Lipót egyéniségére jellemző volt a családja iránti szeretet, a vakbuzgó vallásosság, amely a más hitűekkel szembeni mérhetetlen türelmetlenségben is megnyilvánult.[1]

Bátyja, IV. Ferdinánd 1654-ben meghalt, így előtte nyílt meg a trónöröklés lehetősége. 1657. július 27-én magyar királlyá, 1658. augusztus 1-jén pedig német-római császárrá koronázták. [1]

Lipót magyarországi uralkodása kezdettől nagy vallási és politikai elégedetlenséget szült. Megkezdődött a törökökkel vívott harc, melyet az Erdély zavaros helyzetébe való értelmetlen beavatkozás robbantott ki. A harc Lipót seregének szentgotthárdi győzelmével végződött. 1664. augusztus 14-én megköttetett a szégyenteljes vasvári béke. Ebben elfogadták, hogy soha többé nem épül fel Zrínyiújvár, továbbá a törökök kezében maradhatott az erdélyi Várad és Érsekújvár, valamint egyéb 1660 és 1664 között szerzett hódítások, mint az erdélyi Lugos, Karánsebes és Jenő. Emellé egy osztrák-török kereskedelmi szerződés is köttetett, amely az Udvar reményei szerint megtölthette volna a mindig üresen tátongó kincstárat. Továbbá lerombolták Székelyhídat, de I. Lipót kezében megmaradhatott Szabolcs és Szatmár, Erdély pedig megmaradt korábbi állapotában, de az összes osztrákot kitelepítették. A fentieken kívül a két udvar kölcsönösen 200 ezer Forint értékű ajándékot küldött egymásnak. [1] [2]

A békének gazdasági értelemben is voltak súlyos következményei. Érsekújvár bevételével egy hatalmas ék keletkezett Magyarországon, mivel Kassa és Pozsony között elvágta az addigi utat, s a Lengyelországba és Erdélybe futó kereskedelmi utakat át kellett szervezni. Emellett a török portyázók fenyegetéseire is számítani kellett.

A Habsburg udvar is alaposan melléfogott, mert nem akadályozta meg az egyre erősödő magyar-francia barátságot. A helyzet bizonytalan volt, ezért az udvar komolyan tartott egy esetleges felkeléstől. A velencei francia követ úgy vélte, hogy a magyar rendek inkább Lajost választanák királyuknak. Később Velence pénzbeli támogatást nyújtott a magyar mozgalom számára.
Zrínyi Miklós horvát bán Csáktornyán belefogott egy Habsburg-ellenes szervezkedésbe, mivel meg akarta szabadítani hazáját a török és az osztrák hódítóktól. A szomszédos államokat is be akarta vonni, egy konföderációt képzelve el.
Nem tudni, hogy a Habsburgok tudtak-e erről. Zrínyi egy vadászbalesetben meghalt, de utódot nem nevezett ki, így a később kibontakozó Wesselényi-összeesküvés tekinthető a Zrínyi által indított szervezkedés folytatásának. A Wesselényi Ferenc nádor vezetésével kibontakozó felkelés nagyon szűk körű maradt, ezért nem ért el komoly sikereket. Amikor Wesselényi is meghalt, Zrínyi Péter, Miklós testvére és Frangepán Ferenc vették át a szervezkedés vezetését, amelyhez már a törökök segítségére is számítottak. Elhamarkodottan indították meg a Habsburg-ellenes felkelést, így az csak kis területre terjedt ki, az osztrák hadseregnek nem okozva nagy nehézséget. [2]

A vezetőket és a résztvevőket halálra ítélték, vagyonukat pedig elkobozták, de a pereket kiterjesztették azokra is, akik nem voltak részesei a szervezkedésnek. [2]

Lipót a nádori tisztség törvénytelen eltörlése után Ampringen János Gáspárt nevezte ki teljhatalmú főkormányzónak (1673. február 27.), aki Magyarországgal mint fegyverrel meghódított, minden jogát elvesztett tartománnyal bánt. [1]

Gáspár fanatikusan üldözte a protestánsokat, lelkészeiket és tanítóikat törvényszék elé állította, és gályarabságra küldte. A vagyonos hazafiakat hadbíróság elé vitette, s törvénytelen, szinte elviselhetetlen mértékű adókat vetett ki. Osztrák tábornokai – Kobb, Spankau és Strasoldo – embertelenül fosztogattak az országban. [1]

Csakhogy a külföldi visszhang ezúttal is óriási volt, sőt Északkelet-Magyarországon egy olyan felkelés bontakozott ki, amely az egész országrészre kiterjedt. Létrejött egy önálló államalakulat, amely török hűbéressé vált, s ezzel négy részre szakította Magyarországot. A mozgalom vezére Thököly Imre volt. [2]

Thököly Imre XIV. Lajos francia királlyal szövetkezett és 1678-ban felkelést robbantott ki a kegyetlenkedő János Gáspár vezette főkormányzat ellen, sikerrel. Lipót véget vetett a nyolcévi zsarnokoskodásnak, helyreállította a nádorságot, biztosította az alkotmányt és a vallásszabadságot. Mindez azonban nem tudta lecsillapítani a kedélyeket. [1]

Thököly 1682-ben másodszor is felkelést szervezett a szabadság védelmére, Kara Musztafa – az új török fővezér – pedig 1683-as hadjáratával végveszélybe döntötte a Habsburgokat. Lipót először Linzbe, majd Passauba menekült; Bécset a hatalmas török sereg ostrom alá vette. [1]

A városi polgárok ellenállása és a felmentésükre siető lengyel-német-francia segédcsapatok hősiességének köszönhetően a törökök 1683. szeptember 12-én visszavonulásra kényszerültek. Bécs felszabadítását diadalok sorozata követte:

- 1684 – Visegrád, Vác
- 1685 – Érsekújvár, Arad
- 1686 – Buda, Pécs, Szeged
- 1687 – Eger, Mohács;
- 1688 – Székesfehérvár, Belgrád (Utóbbit pár év múlva visszafoglalták a törökök)
- 1691 – Szalánkemén, Nagyvárad;
- 1697 – Zenta

A fentiek lezárásaként köttetett a karlócai béke 1699. január 26-án. [1]

Ennek alapján egész Magyarország – az úgynevezett temesi bánság kivételével – felszabadult a török iga alól. A magyar nemesség már előbb, az 1687-i pozsonyi országgyűlésen (november 7. és november 10.) lemondott az Aranybulla 31. pontjában foglalt „ius resistendi”-ről (ellenállási jog) és a szabad királyválasztás jogáról is, majd törvénybe iktatta a Habsburg-ház német és spanyol férfiágának az elsőszülöttségi elv szerinti örökösödését. A fentiekben nagy szerepet játszott Antonio Caraffa tábornok eperjesi vértörvényszékének működése [1]

Az erdélyi viszonyok rendezése érdekében Lipót hadat küldött Erdélybe (1687), amely az I. Apafi fejedelemmel kötött egyezség alapján megszállta és osztrák uralom alá kényszerítette Erdélyt. Az árnyékfejedelemmé vált Apafi 1690-ben meghalt, Thököly utolsó felkelése pedig meghiúsult, ezért bujdosnia kellett. Lipót kiadta 1690. október 16-án adta ki a híres Diploma Leopoldinum-ot. Ez magában foglalta a Habsburg-ház erdélyi uralmának feltételeit, miután a rendekkel megegyeztek. II. Apafi még egy ideig viselhette a fejedelmi címet Lipót kegyelméből, de 1697-ben ezt is elvették tőle: Erdély teljesen az abszolutizmus szellemében kormányzott tartomány lett. [1]

Magyarországon Széchenyi Pál kalocsai érsek ellen a fellépés fokozódott; Kollonich Lipót esztergomi érsek magyarellenes tervei szerint bizottság létesült „Magyarország újjászervezésére”, amely be akarta vezetni az osztrák örökös tartományok abszolutista közigazgatását Magyarországon is. [1]

I. Lipótnak három felesége volt. 1666-ban feleségül vette unokahúgát, Margit spanyol infánsnőt, IV. Fülöp spanyol király leányát, akitől négy gyermeke született. Második házassága 1673. október 15-én kötetett Bécsben; feleségül vette Claudia Felicitas osztrák hercegnőt, Ferdinánd Károly tiroli gróf leányát. E házasságából két leánya született. Utolsó feleségét, Pfalz-Neuburgi Eleonóra hercegnőt 1676-ban vette el, aki Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leánya volt. Ebből a házasságból tíz gyermekük született. [1]

Lipót szembeszállt XIV. Lajos világuralmi politikájával. Három nagy háborút viselt a franciákkal. Az első háború 1672-től 1679-ig tartott. Lipót császár Spanyolországgal és Brandenburggal szövetkezett Hollandia megmentése érdekében. A háború a nymwegeni békével végződött. A második háború 1688-tól 1697-ig, s XIV. Lajos Pfalzba érkezése miatt tört ki. Lipót szövetkezett Hollandiával, Brandenburggal, Spanyolországgal és Svédországgal. A háború a ryswicki békével zárult. A harmadik a spanyol örökösödési háború, melyet Lipót egy hatalmas szövetség élén, 1701-ben kezdett meg azért, hogy második fiának, VI. Károlynak megszerezze a spanyol trónt, melyet XIV. Lajos unokájának, Anjou Fülöp hercegnek akart biztosítani. [1]

I. Lipót a spanyol örökösödési háború alatt, 1705. május 5-én halt meg. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lip%C3%B3t
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasv%C3%A1ri_b%C3%A9ke

Kapcsolódó olvasnivalók

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Az erdőirtásról

Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.

09.11-én omlott össze a WTC

A Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.

Kapcsolódó doksik

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!