|
II. Lipót Bécsben, a schönbrunni kastélyban született 1747. május 5-én. Apja Lotharingiai Ferenc István német–római császár, anyja Mária Terézia császárné és magyar királynő volt. Mivel bátyjának, II. Józsefnek nem volt gyermeke, ő örökölte a magyar trónt is. [1]
1790. szeptember 30-án német-római császárrá, majd 1790. november 15-én Pozsonyban magyar királlyá koronázták. Cseh királlyá koronázása 1791. szeptember 6-án Prágában történt meg. Uralkodása alatt lezárta a török háborút és kibékült a poroszokkal. [1]
Nehéz hagyatékot kellett átvennie, mivel a felvilágosult abszolutizmus nemesi és nemzeti érdekeket sértő politikája miatt birodalomszerte fellobbant az ellenállás. Emellett ott volt még a sok vért és anyagi erőforrást pazarló, kilátástalan török háború, és az egyre több veszélyt sejtető, a határokon is túlsugárzó francia forradalom. A belső problémák megoldására összehívta az országgyűlést Budára, ahol ez a testület emberemlékezet óta nem ülésezett, és kilátásba helyezte saját megkoronázását. Az országgyűlés lelkesedése nem ismert határt. Végül 1790. november 15-én Pozsonyban sor került a koronázásra. [2]
Ezzel párhuzamosan Lipótnak sikerült megegyeznie Poroszországgal, így 1790. július 27-én Reichenbachban aláírták a vitás kérdéseket rendező osztrák-porosz egyezményt. Ezt követően 1791 augusztusában a szisztovói békével befejezte a török háborút, amelyet bátyja meggondolatlanul elkezdett. [2]
A franciaországi eseményekkel szemben eleinte meglehetősen óvatosan viselkedett, de aztán II. Frigyes Vilmossal közösen mégis kiadta a hírhedt Pilnizi nyilatkozatot, melyben nyíltan szembefordult a forradalmi Franciaországgal, ezzel ürügyet szolgáltatva a későbbi francia hadüzenetre. [2]
Ez utóbbit azonban már nem érte meg, mivel egy hirtelen jött tüdőgyulladás ágynak döntötte. 1792. március 1-jén halt meg. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lip%C3%B3t
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
|
