Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor megoldással, 2005

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. FELADAT Nevezze meg a görög-római művelődés kiemelkedő alakjainak tevékenységét! a) Ciceró: . b) Arisztotelész: . c) Thuküdidész: . d) Tacitus: . 2 pont 2. FELADAT Mely középkori államokban játszottak fontos szerepet a felsorolt uralkodócsaládok? Betűjelekkel válaszoljon! A) Lengyelország B) Csehország C) Frank Birodalom D) Spanyolország E) Firenze a) Aragóniai b) Luxemburg c) Karoling d) Medici 2 pont 3. FELADAT Az ún. ősiség törvényéből idézünk Oldja meg a törvénnyel kapcsolatos feladatokat! „II. András király úrnak () aranypecsétjével megerősített levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben () jóváhagyjuk () Kivéve egyedül egy cikkelyt, tudniillik ezt: „hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll () tetszésük szerint mások részére () birtokaikat eladni vagy elidegeníteni.”

Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint () legközelebbi atyafiaikra () háramoljanak.” (Nagy Lajos 1351-es törvényeiből) a) Hogyan nevezik a forrásban megfogalmazott törvényt? . b) Mennyiben akadályozta a törvény a reformkorban a polgári fejlődés kibontakozását? . . c) Mikor törölték el ezt a törvényt (év, hó, nap)? . 3 pont 1 4. FELADAT Keresse meg, és javítsa ki a mohácsi csata körülményeit bemutató „dokumentum” hibáit! „A király, II. Ulászló képtelen volt a bajokat orvosolni, maguk a főnemesek nem, csak a megyék követei jöttek össze rendszeresen a szabad ég alatt azon a helyen, melyet Rákosnak mondanak. A csata napján a király jobbján ott állott a fővezérnek kinevezett Szapolyai János és a zágrábi püspök, a zágrábi után a pécsi és a szerémi püspök, kettő pedig a főpapok közül a király baljára volt állítva. Az a hely, ahol a sereget

felállították, Mohácstól egy, a Marostól félmérföldnyire volt. Amint már mondtuk, nagy, széles síkság terült itt el, amelyet sem erdők, sem bozótok, sem folyóvizek, sem dombok nem bontották meg, csak bal felől, közötte és a folyó között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sokan tudtak elmenekülni. Velünk szemben hosszú félkörben elnyúló domb volt, ezen túl volt a törökök tábora. A csata közben az ellenség futásunkat látva azt gondolta, hogy ez csak cselből történik, ezért sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az üldözéstől." Hibák Helyesen a) b) c) d) e) f) g) h) 2 pont Karikázza be a mohácsi vész okai, körülményei közül azt a négyet, amelyek a forrásszövegben is megtalálhatók! A) Az ország első végvári rendszere széthullott, Nándorfehérvár is elesett. B) Az ország kormányzó rendjei között nagy széthúzás

volt. C) A király tehetetlen és eszköztelen volt a problémákkal szemben. D) A török sereg a tüzérség és a janicsárok révén minőségi fölényben is volt. E) A csata helyszíne nehezítette a visszavonulást. F) Mire a törökök felbukkantak a dombon, már szembe sütött a nap. G) A török maga sem hitte el gyors győzelmét. 2 pont 5. FELADAT Az alábbi időpontokhoz mely magyar történelmi események tartoznak? a) 1664: . b) 1723: . c) 1848. május 21: d) 1920. március 1: 4 pont 2 6. FELADAT Jelölje a középkori európai kereskedelmet ábrázoló térképvázlaton az alább felsorolt topográfiai adatokat és folyamatokat! a) Levantei kereskedelem b) Hanza kereskedelem c) Melyek voltak Levantén nyugat felé szállított legfontosabb áruk? d) Melyek voltak Levantén kelet felé szállított legfontosabb áruk? 4 pont 7. FELADAT Az alábbi állítások a XIX. század második felére vonatkoznak Írja az állítások elé a megfelelő nagybetűt! A)

mindkét állítás igaz B) első állítás igaz, a második hamis C) első állítás hamis, a második igaz D) mindkét állítás hamis a) A keleti kérdés a távol-keleti érdekszférák elhatárolását jelenti, megoldása biztosította az USA, Japán és Nagy-Britannia együttműködését az I. világháborúban b) A közjogi kérdés Ausztria és Magyarország egyik alapvető problémája volt a dualizmus korában, megoldatlansága hozzájárult a birodalom széteséséhez. c) Az obstrukció a parlamenti munka megbénítása, melyet Tisza Kálmán erélyes fellépéssel letört. d) A német egység kialakulását III. Napóleon igyekezett megakadályozni, így egy laza szerkezetű föderalista Németországot hozott létre e) Az anarchizmus a XIX. században az egyik legelterjedtebb baloldali irányzat, amely tagadja az államhatalom szükségességét. 5 pont 3 8. FELADAT Válaszoljon a Ferenc József által kiadott úrbéri pátenssel kapcsolatos kérdésekre!

„1. § A létezett úrbéri kapcsolatok s a földesúri törvényhatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcsolatból s a földesúri törvényhatóságból eredő és következtetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek. 2. § Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következtében a volt jobbágyok a kezükben lévő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl 3. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágyés úrbéri zsellértelkek állománya iktaték be 17.§ A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások és szolgáltatások csak akkor tekintendők megszüntetetteknek, ha ezek oly telkek alkatrészeit képezik, mely ezen nyílt parancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendők eddigelé divatozott szolgáltatások míg a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül teljesítendők” (Az 1853-as Úrbéri pátensből) a) Mi

jutott a volt jobbágyok polgári tulajdonába? . b) Hogyan rendelkezett az 1848-as jobbágyfelszabadítás ebben a kérdésben? . c) Hogyan rendezte a pátens a szőlőbirtokok kérdését? . . d) Hogyan viszonyul a pátens az áprilisi törvényekhez?. . 4 pont 9. FELADAT Válaszoljon a Habsburg Birodalomban 1754-ben bevezetett kettős vámhatárral kapcsolatos kérdésekre! a) Miért nevezik „kettősnek” ezt a vámhatárt? . . b) Mi volt a vámrendelet célja? . . c) Melyik gazdaságpolitikai irányzat elveit követte ez a rendelet? . d–e) Ábrázolja az alábbi térképen a kettős vámhatárt és annak működését! 5 pont 4 10. FELADAT A Ford autógyár termelési adatai alapján válaszoljon a kérdésekre! Év Termelés (db) Ár 1909-1910 18 664 950 1912-1913 168 220 600 1914-1915 308 213 490 1920-1925 1 250 000 350 a) Milyen összefüggés figyelhető meg a darabszám és az árak között? . . b) Mi az összefüggés magyarázata? . c) Milyen, a

képen látható munkaszervezési módszer tette lehetővé az autógyártás felfutását? . d) Mi volt ennek a módszernek az előnye? . e) Hogyan hatott az ipar más területeire az autógyártás felfutása? . 5 pont 11. FELADAT Emelje ki a képek alapján a korszak három jellegzetességét, és értelmezze röviden, hogyan jelennek meg azok (milyen tartalmakat, jelenségeket emel ki, milyen beállításokat alkalmaznak stb.) a képeken! Kádár János és Rákos Mátyás egy sporttelep avatásán 1948-ban Jellegzetesség Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok 1952 nyarán Annak megjelenése . . . . . . 6 pont Összesen 44 pont 5 II. Szöveges, kifejtendő feladatok OLVASSA EL FIGYELMESEN! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó • kettő rövid és kettő hosszú feladat, • amelyek közül mindegyik más-más korszakra, • és legalább kettő a magyar

történelemre vonatkozik. Kizárólag a helyesen kiválasztott feladatok értékelhetők! Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat, majd karikázza be az alábbi táblázatban a választott feladatok sorszámát! A kettősvonallal elválasztott egységekben csak egy jelölés szerepelhet. A válasz hossza, pontszáma Korszakok, témák rövid 1 Egyetemes történelem 2 3 Magyar történelem 4 5 Római életmód hosszú 1. Babiloni társadalom 7 2. Német egység 3. A versailles-i béke 5. Hunyadi Mátyás 7. Görgey megítélése 9. Magyar revízió 16 7 8. Koncepciós perek 16 7 6. XVII-XIX. századi magyar társadalom 16 7 4. Középkori magyar társadalom pont 16 7 10. 16 Ellenőrizze választása helyességét! A „rövid” kifejtés 70-90 szavas (kb. 6-8 soros), a „hosszú” pedig 130-150 szavas (kb 25-30 soros) válaszokat igényel. (A feladatok megoldásához Történelmi Atlasz és Helyesírási kéziszótár használható!) Elérhető pont

Feladat 1. (rövid) 7 2. (rövid) 7 3. (hosszú) 16 4. (hosszú) 16 Összesen 46 6 Elért pont EGYETEMES TÖRTÉNELEM 1. FELADAT 1. korszak: Római életmód A képek és a forrásrészlet alapján jellemezze a római tömeg szórakozási szokásait és azok szerepét a római világban! „És ha legalább a lovak gyorsasága vagy a hajtók ügyessége vonzaná őket, még volna a dolognak valami értelme, de hát a ruháknak szól a biztatás, ruhákért rajonganak, s ha a futtatás alatt, a verseny kellős közepén ezt a színt oda, ezt emide helyeznék át, a rokonszenv és biztatás azonnal átpártolna, cserbenhagynák tüstént kedvenc hajtóikat, kedvenc lovaikat, bár eddig messziről rájuk ismertek, folyton az ő nevüket harsogták. Ekkora közkedveltségben, ekkora tekintélyben áll egy silány tunika, – hagyján, hogy a tunikánál is silányabb csőcselék, de néhány komoly ember előtt is.” (Plinius leírása a kocsiversenyek egykori

szurkolóiról) (7 pont) 7 2. FELADAT 1. korszak: Babiloni társadalom A forrás és előzetes ismeretei alapján mutassa be Hammurapi törvénygyűjteményét és az Óbabiloni Birodalom társadalmi rétegeit! Foglalja össze a forrás jelentőségét! „1. Ha egy awelum ( szabad ember) gyilkossággal vádol egy szabad embert, de nem bizonyít: a vádló ölessék meg. 2 Ha egy szabad ember tanúként jelentkezik egy pörben, és kimondott szavát nem bizonyítja: ha a per élettel kapcsolatos, az illető ölessék meg. 8 Ha egy szabad ember akár ökröt, akár juhot, akár disznót lopott, ha a templomé vagy a palotáé, harmincszorosan térítse meg, ha egy muskénumé (félszabad), tízszeresen térítse meg. Ha a tolvaj nem tudja megtéríteni: ölessék meg. 15 Ha egy szabad ember a városkapun kiviszi a palota rabszolgáját vagy rabszolganőjét: ölessék meg. 21 Ha valakit betörésen kapnak rajta: a tett színhelyén öljék meg, és kaparják el az illetőt. 22 Ha

valakit lopáson kapnak rajta: az illető ölessék meg 25 Ha egy szabad ember házában tűz üt ki, s az, aki oltani siet oda, a ház gazdájának holmijára szemet vetvén, bármit is eltulajdonít: az illetőt ugyanabba a tűzbe vessék. 53 Ha valaki hanyagságból nem erősíti meg földjén a gátat, és a gáton rés nyílik, úgy, hogy a megművelt föld a víz alá kerül: az elpusztult gabonát az fizesse meg, akinek a gátja átszakadt. Ha nem képes a gabonát megtéríteni, öt magát és vagyonát pénzért eladván, a pénzen osztozzanak meg azok, akiknek a víz elsodorta a gabonáját. 117 Ha egy szabad embert az adóssága szorongatja, s ezért feleségét, fiát vagy lányát kénytelen pénzért eladni vagy szolgálónak küldeni: annak házába, aki megvette őket, vagy gazdájuk lett, három évig dolgozzanak. A negyedik évben fel kell, hogy szabaduljanak. 195 Ha egy fiú megüti az apját, vágják le a kezét 196 Ha egy szabad ember kiszúrja bárkinek a szemét

a szabadok rendjéhez tartozók közül, szúrják ki az ő szemét is. 197 Ha egy szabadember szabad embernek csontját töri, törjék el az ő csontját is. 198 Ha egy muskénum szemét szúrta ki, vagy egy muskénum csontját törte el: egy mina (500 gramm) ezüstöt fizessen. 199 Ha egy szabadember rabszolgájának (wardum) szúrta ki a szemét, vagy egy szabad ember rabszolgájának törte el a csontját: fizesse meg a vételára felét. 200 Ha egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is. 202 Ha egy szabad ember arcul üt valaki olyant, aki nála előkelőbb helyzetű: a nyilvánosság előtt mérjenek rá hatvanat a bikacsökkel. 205 Ha egy szabad ember rabszolgája arcul üt valakit, aki a szabadok rendjéhez tartozik, vágják le az ő fülét.” (16 pont) 8 3. FELADAT 2. korszak: Német egység Elemezze a történelmi atlasz segítségével (56/a; 50/d és 51/c – Középiskolai Atlasz, Cartographia) a német egység létrejöttének

nagyhatalmi hátterét! (7 pont) 4. FELADAT 2. korszak: A versailles-i béke A történelmi atlasz és az idézet segítségével hasonlítsa össze Wilson amerikai elnök 1918. januári 14 pontos békejavaslatát a megvalósult versailles-i békerendszerrel! Nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé titkos nemzetközi megállapodás. II. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kívül eső tengereken. V. Az összes gyarmati igények pártatlan rendezése, annak az elvnek betartása alapján, hogy a lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint a kormánynak méltányos igényei. VII. Az egész világ egyet fog érteni abban, hogy Belgiumot ki kell üríteni, és helyre kell állítani VIII. Az egész francia területet fel kell szabadítani Azt az igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben Elzász-Lotaringia tekintetében Franciaországnak okozott, jóvá kell tenni. IX. Az olasz határokat a világosan

felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani X. Ausztria-Magyarország népei részére, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét. XI. Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez, a különböző balkáni államok politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi garanciákkal kell alátámasztani XIII. Független lengyel államot kell létesíteni, szabad kijáratot kell biztosítani számára a tengerhez XIV. Különleges szerződésekkel meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt biztosíttassék. I. (16 pont) 9 MAGYAR TÖRTÉNELEM 5. FELADAT 3. korszak: A középkori magyar társadalom Saját ismeretei alapján és a két forrás összevetésével mutassa be a földbirtokosok fő kiváltságait, rétegződését és

állapítsa meg a megnevezésükben bekövetkezett változásokat! Részletek az Aranybullából: () A szervienseknek, valamint a szerviensek és az egyházak népeinek mentességéről minden adó és beszállásolás alól a) Úgyszintén: semmiféle adót, sem ,,szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. b) Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedni. () Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen. () Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni. () Azonképpen, ha az országon kívül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék. () Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi

utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak. Részlet IV. Béla és fiai 1267 évi törvényeiből: „Magyarország összes nemese, akiket királyi szervienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan kérték, hogy őket Szent István királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságjogokkal ajándékozzuk meg őket. Mivel úgy találtuk, hogy kéréseik és követelésük jogosak, és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal, s az ő hozzájárulásukkal

azokat teljesítendőnek véltük.” (7 pont) 10 6. FELADAT 3. korszak: Hunyadi Mátyás A térképvázlat és a szemelvények alapján mutassa be, miben különbözik a két szerző felfogása között Hunyadi Mátyás nyugati hódításainak megítélésében! „Mátyásnak a nyolcvanas években a Habsburgokkal szemben folytatott politikája lényegében helyes volt, fő vonásaiban a függetlenség minden oldalú védelmének követelményét fejezte ki. Egyben növelte a lehetőségét annak, hogy az ország a török ellen nagyobb erővel és huzamosabban, hátbatámadás veszélye nélkül, tehát eredményesebben újíthassa meg harcát.” (Léderer Emma: Magyarország története I. (Egyetemi tankönyv) Tankönyvkiadó, 1965) „Jól hangzó feltevés, hogy Mátyás azért erőltette az északi és a nyugati hódításokat, hogy ily módon kiegyenlítse a területi aránytalanságot, s a törökellenes fellépés céljából egyesítse a térség erőforrásait.

Mióta az oszmánok megjelentek a Balkánon, minden környékbeli uralkodóház a török fenyegetéssel indokolta a maga „tróngyűjtési” kísérleteit. Az ekkor még ép Magyarország semmivel sem tűnik alkalmatlanabb bázisnak az erőgyűjtési kísérletek számára, mint a körülbelül azonos fejlettségű, de széttagoltabb Lengyelország vagy a kicsiny, s nem kevésbé széttagolt Ausztria, ahonnan a Jagelló-, illetve a Habsburg-házból való uralkodók eddig a magyar trónra kerültek. A perszonálunió formájában megvalósult országegyesítések azonban nem sokat lendítettek a törökellenes összefogás ügyén. Az egyazon főt uraló, de belügyeiket önállóan intéző, saját törvényeik szerint élő országokat csak nagyritkán sikerült katonai és politikai akcióegységbe kovácsolni A magasztos közcélok hangoztatása valójában mindig dinasztikus érdekek leplezésére szolgált. Ez alól Mátyás sem volt kivétel, olyannyira nem, hogy egyenest

őt tekinthetjük a becsvágyó dinasztia-alapító prototípusának.” (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1990.) (16 pont) 11 7. FELADAT 4. korszak: A XVIII-XIX századi magyar társadalom A Baranya megyei bolyi uradalomra vonatkozó a XVIII-XIX. századi adatok alapján fogalmazzon meg a három lényeges megállapítást! Fejtse ki következtetéseit! Válaszában térjen ki a következő jelenségekre: telekaprózódás, majorkodás, zselléresedés, második jobbágyság kialakulása, kitagosítás. A telkeken élő úrbéresek száma (fő) 1767-ben 1827-ben egész telek feletti területtel rendelkező 1847-ben 5 egész telkes 161 124 6/8-ad telkes 238 238 4/8-ad telkes 853 927 3/8-ad telkes 6 2/8-ad telkes 38 61 1295 1714 házas zsellér 565 564 zsellér 181 358 746 922 összes jobbágy 1036 összes zsellér 305 A majorság nagysága (hold) 1809-ben 1839-ben 2411 5457 (7 pont) 12 8.

FELADAT 4. korszak: Görgey megítélése A forrásrészlet alapján mutassa be, hogyan vélekedett Kossuth Görgey Artúr a világosi fegyverletételben játszott szerepéről! Elemezze, milyen módszerekkel és milyen célból született a levél! Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeinek ereje, hanem árulás s alávalóság által Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn. Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambíciózus, s diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadságot, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én magam csinálok pártot számára – pedig a párt, melyet én csinálok, nagy lesz – az egész

haza, csak ígérje meg, hogy a hazának és a szabadságnak híve leszen – átadom neki a hatalom koszorúját, mely nekem (kinek egyedül ambíciója, mihamarabb visszatérni a magánélet homályába, szegényül, egyszerűen, mint mindig valék) nem egyéb, mint töviskoszorú, melynek még dicsősége is fullaszt és nyom Azonban táborában egy kamarilla támadott, kívüle, mint mondá, de tőle eredve, mint mostan tudom. Az arisztokratizmus s nemzetietlenség mindinkább gyökeret vert a seregben, mely azonban őhozzá személyes vitézségénél fogva oly korlátlan pietással, ragaszkodással viseltetett, hogy őtőle a sereget megfosztani annyit tett volna, mint a győzelem bizalmát venni el a seregtől, s azt győzhetetlen hősökből bizalomvesztett gyávákká tenni. És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgey környezetéből szivárgott szét látatlan E csatavesztés [Temesvár] Görgeyt kell

vala, hogy sietségre ösztönözze, ellenkezőleg, midőn látta, hogy nincs sereg többé, melyre ellenében támaszkodhassam, levetette az álarcot, seregeit a Maroson visszaparancsolta, s ezen iránta fanatizált sereg élére diktatúrai szerepre veté magát. Ha van annyi erő közelben kezemben, melyet csak látványul is fölállíthatok, serege élén fogom el saját kezemmel, vagy magamat összekoncoltatom – de egyedül valék. (Kossuth vidini levele, 1849. szeptember 12) (16 pont) 13 9. FELADAT 5. korszak: Koncepciós perek A források és saját ismeretei alapján fogalmazza meg a koncepciós perek néhány jellemzőjét! () Mindszenty József elsőrendű vádlott bűnös egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében, továbbá egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntettében, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett külföldi

fizetési eszközök zárolt letétbe helyezésének elmulasztásával elkövetett külföldi fizetési eszköznek engedély nélkül az ország területéről való kijuttatásával elkövetett bűntettben, továbbá egyrendbeli bejelentés alá eső értékkel engedély nélkül való rendelkezéssel megvalósított bűntettben. () (Forrás: Száz magyar esztendő, 514-516) () Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, a parasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagytőkéseknek. A dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hatalomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. () Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott (). Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésének semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő

iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akiknek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem. () (Forrás: Száz magyar esztendő, 530-531.) (7 pont) 10. FELADAT 5. korszak: Magyar revízió Mutassa be a magyar revízió megvalósulását a Történelmi atlasz Magyarország 1941-es határait és közigazgatását bemutató térkép segítségével és előzetes ismeretei felhasználásával. Válaszában térjen ki az 1938 és 1941 közötti területgyarapodás nemzetközi hátterére is! (16 pont) 14 EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓJA I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. FELADAT a) történetíró 2. FELADAT a) D b) C b) történetíró c) B c) szónok d) filozófus (elemenként 0,5 pont; összesen 2) (elemenként 0,5 pont; összesen 2) d) E 3. FELADAT a) ősiség b) A nemesi birtokot nem lehet elidegeníteni, eladni, így nem volt hitelképes,

akadályozta a birtokforgalmat. c) 1848. április 11 (elemenként 1 pont; összesen 3) 4. FELADAT Hibák a) II. Ulászló c) Szapolyai János e) Marostól g) sokan tudtak elmenekülni Bekarikázva: k) B l) C m) E Helyesen b) II. Lajos d) Tomori Pál f) Dunától h) sokan pusztultak el (páronként 0,5 pont; összesen 2) (elemenként 0,5 pont; összesen 2) n) G 5. FELADAT a) A vasvári béke megkötése. b) A Pragmatica Sanctio elfogadása. c) A budai vár visszafoglalása d) Horthy Miklós kormányzóvá választása. (elemenként 1 pont; összesen 4) 6. FELADAT a) Levante bejelölése b) Hanza bejelölése c) nyugat felé: fűszerek, luxuscikkek d) kelet felé: arany (elemenként 1 pont; összesen 4) 1 7. FELADAT a) D b) A c) B d) B (elemenként 1 pont; összesen 5) e) A 8. FELADAT a) úrbéres telkeiknek b) hasonlóan c) Az úrbéres földön lévők polgári tulajdonba mennek. d) A majorsági földön lévők után tovább járnak a szolgáltatások. (elemenként

1 pont; összesen 4) 9. FELADAT a) Mert két vámhatárt hoztak létre – egyet a birodalom körül, s egyet ezen belül Magyarország körül. b) A birodalom gazdaságának védelme. c) merkantilizmus d) külső vámhatár jelölése, pl. a bejövő iparcikkek magas vámtétele a külső vámhatárnál e) belső vámhatár jelölése, pl. a belső vámhatár vámja (elemenként 1 pont; összesen 5) 10. FELADAT a) A darabszám növekedésével csökkennek az árak. b) Ahogy olcsóbb lett az autó, úgy egyre több ember volt képes megvásárolni. c) szalagrendszer d) Olcsóbbá tette a termelést (leszorította az árakat, mert gyorsabb volt). e) Az autók tömeges gyártása a beszállítások révén számos egyéb ipari területen a termelést fellendítette. (elemenként 1 pont; összesen 5) 11. FELADAT Minden helyes válasz elfogadható, például: Jellegzetesség személyi kultusz szociális gondoskodás szocialista iparosítás Annak megjelenése a bölcs vezér szerető

apja népének épül a munkások új otthona hatalmas építkezések (elemenként 1 pont; összesen 6) 2 II. Kifejtendő feladatok EGYETEMES TÖRTÉNELEM 1. FELADAT Az értékelés szempontjai K O M P E T E N C I Á K Optimális megoldás Feladat megértése és a lényeg kiemelése. A vizsgázó válaszában a tömeg szórakozásainak bemuA feladat megértése tatására és azok politikai és társadalmi szerepeire koncentrál. 1.1 Megadott szempontok alapján A vizsgázó a szöveg és a forrás alapján felsorolja a tudjon információkat gyűjteni a legjellemzőbb római szórakozási fajtákat (pl. koforrásból csiverseny, gladiátori viadalok, fürdők, színház stb. 1.1 és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. 1.3 Képi források (pl fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A vizsgázó a képek, a forrásrészlet és korábbi ismeretei alapján

jellemzi a tömeg szórakozásait (durva, kegyetlen, műveletlen), és bemutatja azok szerepét (szabadidő lekötése, a politikától való távoltartás, indulatok levezetése pl. kocsiversenyek szurkolói politizálás helyett). 1.1 Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. A vizsgázó szövegében utal arra, hogy a szerző (Plinius) elítéli, közönségesnek tartja a tömeg szórakozását, s megbotránkozik azon, hogy művelt emberek is hasonló módon viselkednek. Pont 1 5 2.1 Történelmi fogalmak azonosítá- A vizsgázó az antik társadalomra vonatkozó sa, helyes használata fogalmakat (pl. plebs) szakszerűen alkalmazza szövegében. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 3 1 2. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális

megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában a mezopotámiai társadalmi rétegződés bemutatására, elemzésére koncentrál. 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, A vizsgázó a forrás alapján felsorolja a mezoírásos stb) információk gyűjtése, potámiai társadalmi rétegek nevét (szabadok, ezen belül: előkelők, félszabadok, szolgák, ezen belül adósrabszolgák) A feladat megértése K O M 1.1 Következtetések megfogalmazása Következtetések: A társadalmi rétegeket egyrészt aszerint különböztetik meg, hogy más-más büntetésre számíthatnak ugyanazért a tettért, másrészt más és más büntetés járt a különböző társadalmi helyzetű emberek ellen elkövetett tettekért. 1.2 Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. A vizsgázó logikusan felépítve összefoglalja a társadalmi rétegek jellemzőit,

és felsorolja az óbabiloni társadalom néhány jellemző vonását pl.: a társadalom nagy többségét közrendű szabadok tették ki, akik nem válhattak véglegesen (adós)rabszolgákká, a családon belüli viszonyokra vonatkozólag: a családfő nagy tekintéllyel, hatalommal bírt, szabadon rendelkezett családtagjai személye fölött stb. A törvények védelmezték a termelő munka biztonságát, a magántulajdont. A vizsgázó megemlítheti a szemet-szemért elvet, példát hozhat érvényesülésére. P E T E N C I Á Pont 3 9 K Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 4 4 3. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K O M P E T E N C 1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez Tudjon egy

történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Legyen képes politika-földrajzi következtetések megfogalmazására történelmi térképek alapján. 1.1 Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból 1.1 és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. I Á K Optimális megoldás Pont Feladat megértése és a lényeg kiemelése. A vizsgázó válaszában az egységfolyamat hatalmi összetevőire koncentrál, fókuszál. A vizsgázó a térkép alapján felhasználja megoldásában a porosz-osztrák és a porosz-francia háború eseményeit. A térkép alapján ismerteti az európai nagyhatalmak (Oroszország, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia) geopolitikai érdekeit. Megállapíthatja Németország nagyarányú gazdasági fejlődését. Ismeretei alapján megemlíti például

Bismarck, Ferenc József, III Napóleon, Cavour nevét és az 1866-os, az 1870-es és az 1871-es évszámokat. 1 5 A vizsgázó a térkép és korábbi ismeretei alapján bemutatja és elemzi, hogy az egyes nagyhatalmak hogyan és milyen érdekek mentén viszonyultak a német egység megszületéséhez. Felvázolja a nemzetállamiság gazdasági és ideológiai összetevőit. 2.1 Történelmi fogalmak azonosítá- A vizsgázó a hatalmi politika és a korszak sa, helyes használata meghatározó fogalmait (pl. nemzetállam, föderáció stb.) szakszerűen alkalmazza szövegében Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 5 1 4. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában arra fókuszál, hogy a békeszerződés egy sor újabb konfliktus forrásává vált. 1.1 Történelmi forrásokból

(tárgyi, A vizsgázó válaszában összegyűjti azt, hogy a írásos stb.) információk gyűjtése wilsoni pontok milyen javaslatokat tesznek a háború utáni rendezésre (pl. titkos diplomácia megszüntetése, gyarmati rendszer átszervezése, az európai határok megváltoztatása, Lengyelország megteremtése stb.) A feladat megértése K O M P következtetések megfogalmazása E T E N A vizsgázó kísérletet tesz annak bemutatására, hogy a forrásban megjelölt célok miként valósultak meg a békekonferencia döntései nyomán. Válaszában rögzíti, hogy a szándékok és a megvalósulás között melyek a leglényegesebb ellentétek (pl. Osztrák-Magyar Monarchia és népeinek önrendelkezése). 1.4 Történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez. A vizsgázó a világháború előtti és utáni térképen lévő államokat pontosan megnevezi (pl. Lengyelország, Csehszlovákia, Oroszország). 2.1 A történelmi fogalmak használata. A vizsgázó

válaszában jól használja pl. az alábbi fogalmakat: gyarmat, területszerzés, önrendelkezési jog, békediktátum. Pont 3 9 C I Á K Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 6 4 MAGYAR TÖRTÉNELEM 5. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K O M P E T E N C 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása 1.2 Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket

értelmezni Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó a magyar rendiség kialakulásának körülményeire koncentrál. A vizsgázó (részben a forrás, részben saját ismeretei alapján) felsorolja a magyar nemesség legfontosabb kiváltságait (pl. adómentesség, személyes szabadság, csak honvédelem céljából köteles hadba vonulni) A vizsgázó megállapíthatja, hogy az ún. „ellenállási záradékban” megfogalmazott jog ekkor az előkelőket, a bárókat (az Aranybullában: „jobbágyok”, „nemesek”) illette. A vizsgázó összehasonlítja a két forrásnak a földbirtokosok különböző rétegeit megnevező kifejezéseit, megfelelteti egymásnak a két forrás egyes társadalmi rétegeit (jobbágy/nemes-báró: nagybirtokosok, szerviens-nemes: kis- és középbirtokosok). Pont 1 5 I Á K Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A

szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 7 4 6. FELADAT Az értékelés szempontjai K O M P E T E N C I Á K Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában az összehasonlításra koncentrál, A feladat megértése fókuszál. Logikusan és áttekinthetően elemenként veti össze a két szöveget. 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, A vizsgázó a források alapján felsorolhatja a szerírásos stb) információk gyűjtése, zők érveit: Léderer: függetlenség védelme, növelte az ország erejét, hogy nagyobb erővel léphessen következtetések megfogalmazása fel a török ellen, kivédte a hátbatámadás lehetőségét, növelte a védelem esélyeit. Szakály: jól hangzó (vagyis hamis) érv az erőegyesítés, hamis érv a dinasztiák számára, nem járt valóságos eredménnyel, Mátyásra ez fokozottan igaz 1.1

következtetések megfogal- A vizsgázó levonja a következtetést, hogy Léderer mazása a török elleni védekezéssel (az ország függetlenségével) indokolja Mátyás hódításait, míg Szakály dinasztikus okokkal. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Pont 3 9 A vizsgázó felismeri, hogy Léderer esetében értékelés történik (rendező elv a függetlenség), míg Szakály nem minősíti Mátyás külpolitikai törekvéseit. A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 8 4 7. FELADAT K O Az értékelés szempontjai Optimális megoldás A feladat megértése Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó

a megadott adatok alapján alapvetően a második jobbágyság kialakulásának folyamatára koncentrál. A vizsgázó megállapítja, hogy szaporodott a kicsiny földű vagy a teljesen nincstelen zsellérek száma, elemezheti, hogy mely birtokméret vált jellemzővé, melyik aránya csökkent kisebb vagy feltűnően nagy mértékben (nagy mértékben csökkent az egész telkes jobbágyok, kis mértékben nőtt a féltelkesek, nagy mértékben nőtt a negyed telkeseké), a majorságok területe egyidejűleg több mint kétszeresére nőtt. Megállapítja, hogy a fenti folyamatot zselléresedésnek nevezik. Az adatokból következtet arra, hogy a parasztság sorsa a XVIII-XIX. században rosszabbra fordult, megállapítja, hogy ennek egyik fő oka az volt, hogy a nemesség bekapcsolódott az árutermelésbe, ezután a puszta földeket inkább a majorsághoz csatolták, új telkeket pedig egyre kevésbé létesítettek. Emellett a jobbágyfiúk kezén apjuk telke széttöredezett, ők

többségében felvállaltak egy-egy parcellát a földesúri majorságból. A vizsgázó korábbi ismeretei alapján tudhatja, hogy a majorságot kitagosítással is növelték, a parasztot rosszabb földekre kényszerítették. A vizsgázó megállapíthatja e folyamatnak azt a következményét, hogy a majorságok növelése maga után vonta a robotteher növekedését („második jobbágyság” kialakulásának jelensége), tudhatja, hogy a parasztság egy vékony rétege ezalatt meggazdagodott, némely gazda egynél több telket is birtokolt. A vizsgázó a válaszában helyesen használja a fogalmakat: telekaprózódás, majorkodás, zselléresedés, második jobbágyság kialakulása, kitagosítás 1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést

készíteni. M P E T E N C I Á K 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 9 Pont 1 5 1 8. FELADAT Az értékelés szempontjai K O M P E T E N C I Á K Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó felismeri, hogy Kossuth egyoldalú A feladat megértése megközelítésben ismerteti Görgey szerepét, így az értékelés objektivitása megkérdőjelezhető. 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, A vizsgázó a forrás alapján felsorolja Kossuth írásos stb.) információk gyűjtése vádjait és értékeléseit Görgeyről és a világosi fegyverletételről (árulás történt, ambiciózus, hálátlan, diktatúrára tört, pártot szervezett, arisztokratizmus, nemzetietlenség, béketárgyalások sugalmazása) 1.1 következtetések megfogalmazása 1.1Legyen képes a

forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Következtetések: A vizsgázó logikusan felépítve bemutatja a levél megírásának célját és a szerző módszereit: A vereséget árulásként mutatja meg, mivel az árulás elhárítja a felelősséget a vezetőkről (így Kossuthról is), és magában hordja az újrakezdés lehetőségét. A levélben Kossuth az érvek mellett alkalmazza az ellentét eszközét (ő önfeláldozó, nem vonzza a hatalom stb., míg Görgeyt igen; vagy ő Görgeyvel szemben hazaszerető). Az olvasó érzelmeire hat (Görgey hálátlanságát szembesíti saját bizalmával). 1.6 Legyen képes forrásokban és is- A vizsgázó felismeri, hogy a levélben szereplő meretterjesztő szövegekben megje- állítások Kossuth véleményét tükrözik, és nem az lenő tények és feltételezések önálló objektív valóságot. Állításait konkrét

történelmi megkülönböztetésére. Tudja indoismeretekkel (pl a forrás és/vagy ismeretei alapkolni ezzel kapcsolatos állításait ján) igazolja. 1.2 Legyen képes bemutatni, hogy a A vizsgázó a levél időpontja és hangvétele alapján vizsgált forrásban miként tükrö- felismeri, hogy a levél Világos után az emigráció ződik a szerző személyes helyzete. megkezdésének pillanatában Kossuth első – érzelmektől és indulatoktól sem mentes – reagálása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 10 Pont 3 9 4 9. FELADAT Az értékelés szempontjai K O M P E T E N C I Á K Optimális megoldás A feladat megértése és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában az általánosítások (pl. előre megkonstA feladat

megértése ruált vád, a beismerő vallomás mint vádbeszéd) megfogalmazására törekszik 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, A vizsgázó a forrás alapján összegyűjti és csoporírásos stb) információk gyűjtése tosítja azt, hogy a vádlottakat milyen valós, illetve koholt vádak alapján ítélték el. A vizsgázó kísérletet tesz annak bemutatására, hogy mi volt a háttere és indoka Mindszenty elítélésének. Az ítéletben miért keveredik össze a politikai és a köztörvényes vád? A Rajkra vonatkozó szöveg alapján pedig azt mutatja be, hogy az ún. reakciósság mit jelentett a korszakban (pl. földek, gyárak visszaadása) és az imperialista kifejezés milyen szándékokat takart. 1.9 A részletek iránti érzékenység a A vizsgázó válasza arra is kitér, hogy a nyilvánforrások elemzése és feldolgozása való hazugságok miért jelennek meg tényként a során. szövegben, illetve a kommunista demagógia milyen nyelvi megformálásban

ölt testet. Pont 1 következtetések megfogalmazása 5 4.14 Annak megállapítása, hogy A vizsgázó válaszában arra is kitér, hogy a konmiként függhetek össze a történelmi cepciós pereknek milyen nemzetközi előzményei események okai, következményei. és következményei voltak. 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A vizsgázó a szövegben szakszerűen alkalmazza a korszak meghatározó fogalmait (pl. reakciós, imperialista). A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 11 1 10. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K 1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez O M P E T E N C I Á K 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Optimális megoldás

Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó a területi növekedés nemzetközi összefüggéseire és körülményeire fókuszál. Elemzésében azt is fölveti, hogy a tengelyhatalmak melletti elkötelezettség milyen távlatos következményekkel járhat A vizsgázó a térkép alapján (esetleg saját ismereteivel kiegészítve a térképről szerzett információkat) megállapítja a revíziós határváltozások időpontját (a térképről leolvasható pontossággal), a visszacsatolt területek megnevezését és azt, hogy mely államoktól csatolták el (1938. november 2 első bécsi döntés, Csehszlovákiától Felvidék 12 ezer négyzetkilométer/1 millió 60 ezer lakos többségében magyar. Szlovákia önállóvá válásakor 1939-márciusában Kárpátalja visszacsatolása, 12 ezer négyzetkilométer/700 ezer lakos, 1940 aug 30 második bécsi döntés, Romániától, Észak-Erdély, Székelyföld 26 millió lakos, 1 millió román, Dél-Erdélyben 400 ezer

magyar maradt, Jugoszlávia megtámadása után Bácska, Baranyaháromszög vagy: Muravidék 11 ezer négyzetkilométer/1 millió lakos került Magyarország fennhatósága alá.) A vizsgázó a területi revízió egyes fokozatainak nemzetközi hátterét is megemlíti (müncheni szerződés, az önálló Szlovákia létrejötte stb.) kitér a visszacsatolt területek lakosságának etnikai arányaira, a visszacsatolás hazai és nemzetközi következményeire. A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 12 Pont 3 9 4