Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Csík Tímea - Hanza-szövetség, egy korai integrációs forma múltja, jelene, jövője

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány HANZA-SZÖVETSÉG EGY KORAI INTEGRÁCIÓS FORMA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Készítette: Csík Tímea Budapest, 2003. http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés . 5 Szakkifejezés történelem, egy kis szóelemzés . 7 I. A Hanza kialakulásának előfeltételei 7 A németek keleti terjeszkedése.7 A Német Lovagrend .8 A Gotlandi szövetség.11 A városiasodás.11 Városszövetségek .12 II. A Hanza virágkora 12 A hanza városszövetség.13 A hanza gyűlés.15 Külpolitika.16 III. Kereskedelempolitika 18 Partnerek és privilégiumok.18 Kereskedelmi kontorok.20 A hanzásítás.21 III. A Hanza katonai ereje 22 A Német Lovagrend és a Hanza kapcsolata .22 A lovagrendi állam társadalma és gazdasága .23 V. Hanyatlás 24 A lübecki alkotmányháború.24 A tannenbergi csata .25 A kontorok alkonya .25 A

reformáció és következményei .27 Reformkísérletek .27 A harmincéves háború, és a vég .28 VI. Összefoglalás 28 VII. A Hanza Szövetség napjainkban 30 Átvezetés .30 Megalakulás, célok .31 Tagság.32 Küldöttgyűlést .33 Bizottság .33 3 http://www.doksihu Elnökség .34 Hanza Iroda.35 Hanza Gyűlés.35 Munkacsoportok .35 VIII. Országelemzések 36 Oroszország .36 Litvánia.38 Lettország .40 Észtország.41 Norvégia .43 Svédország.45 Finnország .47 Lengyelország.48 Belgium .50 Hollandia .51 Németország .52 Egyesült Királyság.55 IX. Összefoglalás 57 X. Jövőbeni kilátások 61 A Hanzához napjainkban tartozó városok listája . 65 Napjaink Hanza országainak fontosabb gazdasági mutatói . 66 IRODALOMJEGYZÉK . 67 4 http://www.doksihu Bevezetés A tájékoztatóban megadott témák közül ez ragadta meg leginkább a figyelmemet. Nemcsak azért, mert mindig is érdekeltek a középkorral foglalkozó könyvek és témák, hanem mert számomra is

újdonság volt, hogy ez a nagyjából 700 évvel ezelőtt formálódott szövetség valamilyen formában mind a mai napig fennmaradt. A társulások, szövetségek mindig egy adott kor arculatát tükrözik vissza. Értve ezalatt a gazdasági helyzetet, a fejlettségi fokot és a politikai erőviszonyokat. Platon szerint a szövetségek és megállapodás létrehozását a gyengék vetik fel, azzal a céllal, hogy megkíméljék és biztosítsák magukat az erősebbekkel vívandó háborúk ellen.1 A középkori Hanza Szövetség esetében inkább az egységben az erő mottó volt az indító és motiváló. Ebben az időben fellendült a kereskedelem, és megnőtt a szövetséghez tartozó városok száma is, bár sokan úgy vélik, pont a konkurenciától való félelem miatt kezdtek az észak német kereskedők védelmi szövetségbe tömörülni. Politikai befolyásuk azonban vitathatatlan. Az összefogás, az egymás kölcsönös segítése és az együttes fellépés tette

virágzóvá a kora középkorban kialakult kapcsolatot, ami mind a mai napig érezteti hatását. Habár mi itt Magyarországon nem sokat tudunk a szövetségről, sem a középkoriról, sem a ma létezőről, az egykori tagok számára máig tartó a jelentősége. Ez a szövetség, ami ötszáz éven keresztül szolgálta a különféle nációk kereskedőinek és városainak érdekét, és gazdasági jólétét, maradandó nyomokat hagyott az európai gondolkodásban. A Hanza történetét tudományosan a XIX. század elején kezdték el kutatni Ekkor tették a nyilvánosság számára is elérhetővé az olyan régi okiratokat, és évkönyveket, mint mondjuk a lübeckiek 1876. és 1939 között vezetett nagy évkönyve A régebbi kutatások középpontjában a hanza városok álltak. Ezeket tekintették a tulajdonképpeni Hanzának, a hozzájuk vezető fejlődési utat pedig csak egyszerű előtörténetként kezelték. A kutatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű a

Hanza Lapok nevezetű kiadvány, amit az 1870-ben Lübeckben alapított Hanza Történeti Egyesület adott ki. Ez az egyesület gondot fordított a kereskedelmi szempontok tanulmányozásán túl a Hanza szociális és gazdasági jelentőségére is. 1 Platón: Az állam (Lazi Könyvkiadó Szeged, 2001.) 5 http://www.doksihu Több, mint háromszáz évig tartó csipkerózsika álmából 2000 táján ébresztették fel. Az időpont talán nem is annyira esetleges, vagy éppen az ezredfordulóhoz kötött. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a Szovjetunió széthullása, és a kelet-közép európai országok rendszerváltása után el kellett telni egy kis időnek ahhoz, hogy az újonnan létrejött helyzet konszolidálódjék, a határok megnyíljanak, és az emberek kezdjenek ismét úgy gondolni Európára, mint földrajzi, gazdasági és kulturális egységre. A mai Hanza Szövetség inkább a hagyomány ápolását tekinti céljának, semmint az egykori kereskedelmi

szövetség újjáélesztését, internetes elérhetősége is van, a „hanse.org” cím alatt Mégis olyan valami, ami tovább erősíti az egykori kereskedelmi partnerek egymás iránti fontosságát, hiszen mindannyian ugyanahhoz az erős szövetséghez tartoztak, abból profitáltak. Az üzleti világban a bizalom szerepe nem évül el 6 http://www.doksihu Szakkifejezés történelem, egy kis szóelemzés A „hansa” egy régi germán szó, jelentése „felfegyverzett összegyűlt sereg”. 2Maga a kifejezés jóval régebbi, mint az a szervezet, aminek megjelölésére a középkor óta használják. A XII illetve a XIII. században a Szajna és az Elba közötti területen, illetve Dél-Németországban hol a kereskedők által fizetett adóra, hol pedig külföldi kereskedő csoportokra használták. A XIII. század elején a kifejezés Angliában is felbukkant, a Flandriai kereskedők londoni csoportját jelölték vele, később nem csak kereskedők, hanem városok

csoportjait is. Az észak német kereskedőkre alkalmazott gyűjtőnévként először egy 1267-ből származó angol királyi okirat említi. 1343 táján pedig már csak kifejezetten az észak német kereskedőkre használták A mai kutatások a kereskedők XII. században szerveződött csoportjait ugyanúgy ezzel a névvel illetik, mint a XIV. században virágzó városszövetséget I. A Hanza kialakulásának előfeltételei A németek keleti terjeszkedése A XI. századra Nyugat-Európa számára az inváziók kora véget ért Noha a keletről jövő támadások ezután sem szűntek meg, Közép- és Kelet-Európa új, keresztény államai felfogták azokat. Olyan nyugodt, békés állapotot teremtettek ezzel a Nyugat számára, amelyben kellő gazdasági, demográfiai és katonai potenciál halmozódhatott fel egy későbbi, nyugatról induló expanzióhoz. A keleti irányú terjeszkedés egyik elindítója és támogatója III. Supplinburgi Lothar volt3 Ő így foglalta

össze a keleti terjeszkedés szabályait: Földfoglalás, földek szerzése, harcok vagy házasságok útján. A német kereskedők is egyre jobban behatoltak a Finn-öbölbe, hogy kereskedjenek a pogány törzsekkel. A birodalom számára meghódított területeken sorra alapították az új városokat, amelyek a későbbi német terjeszkedés támaszpontjai lettek. Elsőként Lübecket alapították 1143-ban, majd Wismant, Rostockot, Greifswaldot, Stralsundot, Hamburgot és Lüneburgot. 2 3 www.hanseorg Fachbegriffe (20021214, 19:20) Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban (www.dugonics-szegedsulinethu/sik/KIADVANY/kolf3/lovag2html) 7 http://www.doksihu A nyugatiak expanziója kezdetben Német-római Birodalom keleti határai mentén a német telepesek lassú keletre költözését, a Birodalom határainak keletre tolódását eredményezte. A megszerzett földeken a szász és a gottlandi kereskedőket kölcsönös kiváltságok illették meg. A mozgalom keretében a

XII és a XIV század között mintegy százezer német vándorolt keletre. A népszerű vándormozgalomnak az indítékai között a nyugati német területek túlnépesedése, a művelés alá vont termőföldek kimerülése, és a birtokok szétaprózódása játszották a főszerepet. Csábítóan hatott még annak a lehetősége is, hogy az új területeken a földesuraiktól nagyobb szabadságot kaptak a betelepülők, illetve saját földet ígértek nekik. Szép számmal érkeztek hát a vándorok Szászországból, a Rajna mellől, Flandriából, Vesztfáliából. A balti területek adottságuknál fogva leginkább gabonatermesztésre voltak alkalmasak. Nyugat-Európának (elsősorban Németalföldnek) pedig a XII. századtól egyre növekvő mértékben volt szüksége az import gabonára, mert területi termelési szakosodása miatt nem volt önellátó élelmiszerekből. Így a XIII századra a Baltikum maradt a németek, dánok, svédek térítő- missziós expanziójának

új, egyetlen célpontja A Német Lovagrend A rendet 1202-ben kardtestvérek rendje néven alapította Albert püspök a brémai és lübecki polgárok támogatásával.4 Két évvel később, 1204-ben III Ince pápa is jóváhagyta az új lovagrendet. A rend feladataként a térítőmunkát, a hitetlenek elleni harcot és a keresztények védelmét határozták meg. A kezdeti szabályok szerint az elfoglalt föld harmadát 5"minden joggal teljes tulajdonként" kapta meg a rend, míg a kétharmad a püspök közvetlen irányítása alá került. A keresztények aktivitásának a fokozódására a poroszok egyre gyakoribb rablótámadásokkal reagáltak, jelentős pusztítást okozva így a pomerániai, mazóviai és nagy-lengyelországi hercegek földjein. A kis fejedelemségek elkeseredett harcot vívtak az országukba berontó, portyázó poroszokkal, akik a XIII. században még pogány papjaik vezetése alatt éltek a Memel és a Visztula között. Megkeresztelésükre

több próbálkozás történt, de az új vallás iránt ők tanúsították a legnagyobb ellenállást. 4 5 Pósán László: A német lovagrend Poroszországban (História, 1992/VII.) Oscar Halecki: A nyugati civilizáció peremén (Osiris Századvég Kiadó1995, 52. o) 8 http://www.doksihu A német lovagok sorra igázták le, keresztelték meg és németesítették el az Elba és Odera között élő pogány, szláv törzseket, és a XIII. század közepére elérték a katolikus Lengyelország és Csehország nyugati határát. Újabb - a korábbihoz hasonló módon elfoglalható föld csak Lengyelország északkeleti határán, a Visztula és a Finn-öböl között maradt. A lovagok, hogy kikerüljék a birtokmegosztást, Észtországban kezdeményeztek hódítást, és az elfoglalt területeken megkezdték a kolonizációt. Több száz falut és számos várost alapítottak, közöttük 1237-ben Elbinget, 1255-ben Königsberget, és hozzájárultak a helyi parasztság

helyzetének javulásához, az egységes jobbágyság kialakulásához. A kardtestvérek északi hódításai dán érdekeket sértettek. Ezt tudta a rend mestere is, ezért IV Ottó német királynál igyekezett támogatást szerezni. IV Ottó 1212-ben kiváltságlevélben erősítette meg a rend minden eddigi és jövőbeni birtokát, és védelmébe is vette a lovagokat, akiket innentől kezdve csak Német Lovagrendként említenek a források. Hermann von Salza nagymester 1226. márciusában kiváltságlevelet, a rimini aranybullát, kapott II. Frigyes császártól, amit a pápa 1234-ben megerősített Ebben a császár a lovagoknak adta azokat a területeket, amelyeket azok Konrád lengyel hercegtől kaptak, valamint azokat a földeket is, amelyeket a rend a porosz területeken csak később fog meghódítani. A lovagok ezzel a császár védelme alá helyezték magukat, hogy a lengyel támogatás elvesztésének esetére legalább császári támogatásban bízhattak. A Német

Lovagrend sikereivel szemben a dobrini testvérek lovagrendje nem ért el sikereket, így 1235. áprilisában beolvadtak a Német Lovagrendbe Ezzel a poroszok földjén megszűnt a rendek konkurenciája. Sőt 1237 májusában a Kardtestvérek Rendje is beolvadt a Német Lovagrendbe. A kardtestvérek kudarcában dánok baltikumi rivalizálása is szerepet játszott Az 1237-es fúzióval a Német Lovagrend érdekeltsége kiterjedt (Kurföldre, Szemgallia és Livónia tartományokra is.) Sőt a Finn-öböl menti partvidéket felhasználva további keleti irányú hódításra készültek, amelynek célpontja a Novgorodi Fejedelemség volt, amire a mongolok és a svédek is szemet vetettek. A német és az orosz sereg 1242-ben csapott össze a Csúd-tó jegén. A lovagok szokásukhoz híven mélyen tagozott harcrendben harcoltak, amelyet éknek is neveztek. Ez azonban nem hozott sikert, az összetömörített lovagok nagy része beszakadt a tóba. A csatában és az azt követő

bosszúállásban ötszáz lovag esett el, ötvenen pedig fogságba kerültek. 9 http://www.doksihu A novgorodi vereség és a mongolok agressziója elleni védekezés meggyengítette a rend helyzetét a poroszok földjén is. Nehezítette a lovagok helyzetét, hogy 1242-ben háború tört ki a danzigi herceggel, mert mindkét fél maga akarta ellenőrizni a Visztula vízi útját és az ebből befolyó vámjövedelmeket A hosszú háborúskodás alatt a rend baltikumi uralma komoly veszélyben forgott, s a lovagok többször álltak a teljes vereség és kipusztulás határán. A Szentföldön is súlyos veszteség érte a lovagokat: a gázai csata után a Szentföldön alig maradt a rendnek lovagja. 1291-től, a Szentföld végleges elvesztésétől megváltozott a lovagok politikája. A rendnek létérdeke lett egy pogányokkal szomszédos, független terület megszerzése, ahol továbbra is a német kereskedők érdekeit képviselheti. Ennek a célnak leginkább a Baltikum

felelt meg. Ezért 1291-től még agresszívabb politikát folytattak, ami ellen felkelés robbant ki, litván támogatással 1409. végén Ulászló lengyel király 50.000 fős hadseregével 1410 július 9-én betört a Német Lovagrend területére A döntő ütközetre Grünwald és Tannenberg falvak közelében került sor július 15-én, ahol a lovagok serege kb. 35000 főt számlált A tíz órás csata végére a 700 lovag közül 15 maradt életben, de ők is fogságba kerültek. 6A vereség azonban meggyengítette a rend uralmát Poroszországban és Livóniában egyaránt. A litvánok hivatalos katolizálása bizonyos mértékig megkérdőjelezte a Német Lovagrend létét. A megcsonkított területére visszaszorult Német Lovagrend 1466. után német fejedelmeket választott nagymesternek abban a reményben, hogy ezek a nagymesterek családjuk befolyását is a rend érdekében használják fel, és ezáltal javítanak annak helyzeten. Mindez a Hanzával való szövetség

rovására történt, hiszen a városszövetségnek nem kedvezett az erős központi hatalom. A reformáció skandináviai és baltikumi terjedésével hamarosan ellenséges gyűrű vette körül a Német Lovagrend területét. 1525-ben Krakkó piacterén a lovagrend nagymestere letette a hűségesküt I. Zsigmond, lengyel királynak Cserébe a korábban rendi területeken létrejött hercegség területén a király és a herceg, korábbi nagymester, együttes beleegyezése nélkül vám nem vethető ki. Ezzel háromszáz esztendei küzdelem után megszűnt a Német Lovagrend baltikumi állama. 10 http://www.doksihu A Gotlandi szövetség A német expanzió célja a balti-tengeri kereskedelem irányításának megszerzése, a balti térség gazdasági és politikai alávetése volt. A kereskedelmet korábban a frízek, majd a skandinávok irányították, így a haszon náluk halmozódott fel. A német városok kereskedői érdekeik védelmében szervezetekbe tömörültek. A

német városok első ilyen társulata az 1161-ben alapított "Gotlandot járó németek szövetsége"7 volt, amely a későbbi Hanza előfutárának tekinthető. A Gotland szigetén Wisbyben fenntartott közös raktár adta a szövetség nevét. A sikeres keleti-tengeri távolsági kereskedelem egyik kritériuma a Gotlandiakkal fenntartott jó kapcsolat volt. Bár a németek és a gotlandiak kezdetben nem szívlelhették egymást, később mégis békét kötöttek egymással. A gotlandiak megtarthatták kiváltságaikat, a német kereskedők pedig partra tehették a lábukat a szigeten. Sokan ezt tartják a Hanza Szövetség születésének. A balti-tengeri kereskedelem irányítása gazdaggá tette az északi német városokat. A szövetség a legfontosabb kikötővárosokban állandó kereskedelmi kirendeltséget, lerakatot, kontort hozott létre. Az első kontor Novgorodban alakult, ahol a Peterhofnak nevezett külön városrészben működött. Novgorodon kívül még

három nagy kontor működött: a flandriai Brügge, London (Stalhof, Acéludvar) és a norvégiai Bergen. Ezekben a közösségekben jelentős német lakosság települt le, s szervezte az őslakosokkal folytatott kereskedelmet. A Balti-tenger és az Északi-tenger menti vidék ezeken a kontorokon keresztül tudta áruit eladni és a szükségleteit megvásárolni. A városiasodás A X. és a XIII században alakultak ki azok a városok, amelyek a Hanza tagjai lettek Már akkori mércével mérve is régi településeknek számítottak. Lakóik vagy a kedvező helyi adottságaik miatt települtek be, vagy kézművesek voltak. A város ellátásához szükséges dolgokat a vidéktől szerezték be. Ebből a kapcsolatból kezdetben mind a városnak, mind a vidéknek előnye származott. A növekvő kereslet először a parasztoknak kedvezett, később 6 7 E. Razin: A hadművészet története (Zrínyi Kiadó, 1993) www.hanseorg Fachbegriffe (20021214, 19:20) 11 http://www.doksihu

azonban súlyosan eladósodtak, mikor földjeiket elzálogosították a polgároknak, és ezáltal függőségbe kerültek tőlük. A kereskedők is alapítottak városokat, amelyek a lerakataik köré települtek. Ezek a lerakatok kedvező földrajzi adottságú helyeken jöttek létre, kikötőknél, utak találkozásánál. A világi városokra jellemző módon a város irányítása, és igazságszolgáltatása a választott polgárok kezében volt. Ők általában a leggazdagabb családokból kerültek ki, az úgy nevezett patríciusokból. Saját katonasággal is rendelkeztek a város védelmében A hivatalnok utánpótlásról és kitaníttatásról is gondoskodtak, belőlük kerültek ki aztán a tanácstagok. A kialakult gyakorlat nyomán az észak német kereskedők által alapított városok ugyanarra az alaprajzra épültek, amit hanza város típusnak neveztek, és legjellemzőbb városa Lübeck volt. A lübecki város szerkezet és irányítás vált a többi hanza város

mintájául A város közepén négyszögletű piactér található, melyet a városháza, és a főtemplom tégla épülete szegélyez. A lübecki piac területe 2,5 hektár, a krakkóié 4 hektár Természetesen vannak ennél jóval kisebb piacterű hanza városok is, a lényeg, hogy a városi élet lüktető központja a piactér. Városszövetségek A XIII. század közepétől Németország egész területén új erő fogott össze a hanyatló császári hatalommal és az anarchiába forduló állapotokkal szemben, a városok. Szövetségük számos tagot számlált és sokszínű volt, de nem volt nem állandó és egységes. A gyakran egymástól homlokegyenest különböző városokat szerteágazó kapcsolataik és szövetségeik kötötték egymással össze. Északon a kisebb szövetségek stabilabbak és hatékonyabbak voltak, mint a déli területeken alakult nagyobbak. Alapvető külső céljuk piacaik és azok megközelíthetőségeinek biztosítása volt,

védelme a bármiféle támadások ellen. A hanza városok szövetségének előfutárai az egyes városok közötti kétoldalú kereskedelmi szerződések voltak. Következményei pedig a gazdasági növekedés és a városi polgárság egyre nagyobb öntudata. Egyes városok saját kereskedőik védelmére már a XIII században egységesen léptek fel a kereskedelem politikát érintő kérdésekben. II. A Hanza virágkora 12 http://www.doksihu A hanza városok virágkora a XIV. században indult el, és a XV században alakult ki az a politikai jogi rendszer, amelynek középpontjában a hanza városok álltak. Közülük kb. 70 vett részt tevékenyen a szövetség adta feladatokban, míg a többi száz, vagy több város csak időnként, vagy más hanza városok által volt elkötelezve.8 A szövetség létrejöttének, amely magában foglalta a legtöbb kereskedelmi csoportosulást és kereskedő várost az alsó rajnai területektől egészen a Baltikumig, több feladata

is volt. Új települések létrehozása a meghódított új, keleti területeken, a testületi autonómia kiépítése a város, vagy a földesúr hatalma ellenében, az Északi-tenger és a Keleti-tenger közötti összekötő utak ellenőrzése, a régi távolsági kereskedelem hagyományainak ápolása, és nem utolsó sorban a konkurencia módszeres és tervezett tönkretétele. A hanza városszövetség A legrégebbi hanza csoportnak az Angliába utazó kölni kereskedőket tekintik, akiknek 1130. óta van Angliában képviseltük 1157 óta királyi pártfogással Ez a kölni kereskedők által fizetendő adók mérséklését, és boraik kedvező feltételekkel való árusítását jelentette. A század végére arra is meg kapták a jogot, hogy az ország egész területén szabadon közlekedhessenek és piacokon árusíthassanak. A távolsági kereskedelem fejlődését nagyban befolyásolta a városok gyarapodása, és a kereskedők szervezeteinek kiépítettsége. Ezt a

rendszert nem szerződések hozták létre, és tartották életben, hanem a kereskedők által létesített lerakatok, és a szülővárosukkal fenntartott kapcsolataik. Az idegen városokban az egyazon városból származó kereskedők úgynevezett kontorokat alkottak. Az északi német városok szövetségének létrejötte után, ezeket a városokat a német hanza városokként emlegették. A kereskedők akkoriban jellemző csoportosulása a gilde volt, magyarul a céh. A gilde egyike volt a hanzások által használt kifejezéseknek. A hanza céhet az utazó kereskedők hozták létre, kölcsönös védelmükre. Polgári szervezet volt, amely meghatározott cél érdekében szerveződött. Tagjai más szervezeteknek, vagy céheknek is tagjai voltak, de a Hanzának nem kellett esküt tenniük. A Hanzát a kölcsönös védelemre szervezték, és ez a cél tartotta össze a tagokat. 8 www.hanseorg Geschichte Mittelalter (20021214, 19:20) 13 http://www.doksihu Ezek a

városszövetségek egyúttal a helyi közösség bírái is voltak. Akkor ültek össze, ha arról kellett dönteni, hogy kiket küldjenek a hanza gyűlésre, és milyen címekkel, illetve jogokkal ruházzák fel őket. A XIII század közepétől a városok már arra törekedtek, hogy a gotlandi csoport vegye át a német kereskedők külföldi védelmét. Városurak hiányában a Hanza magához ragadta egy-egy város irányítását, a városok között pedig kölcsönös pénzügyi kötelezettsége és jogi tanácsadók kinevezésével fonta szorosra a kapcsolatot. A Hanza Szövetség történetében különösen fontos Lübeck és Hamburg szövetsége, (1230.) amit aztán a pomerániai városok (Stralsund, Greifswald, Stettin, Anklam) tovább erősítettek. A német városok gyakran megújították szövetségeiket, ami szorosan összekapcsolta egymással őket. Az irányítás Vesztfáliában Dortmundhoz került, a szászoknál Braunschweighez. Különösen az újonnan

alapított városok között (Kiel, Wismar, Rostock) volt erős a kötődés. 1280-ban a Lübeck, Visby és Riga által aláírt szerződésben már nem a kereskedők, hanem maguk a városok biztosítanak egymás kereskedőinek kölcsönös védelmet. A XIV században már virágzó hanza városok azonban felkeltették a városok urainak rosszallását. Az első konfliktus Lübeck és a holsteini herceg között robbant ki. Lübeck a dán királyt támogatta a holsteini herceg elleni háborújában. Cserébe területeket kapott, illetve a többi német város Lübecken keresztül fizetett a dánoknak a visszavonulásuk fejében. A városok irányítását a városurak (hercegek, királyok, püspökök) tartották a kezükben, akik nem tűrhették, hogy olyan egyesületek jöjjenek létre, amelyek érdekeltségi és befolyási területe az ő fennhatóságukon túl ér. Ezért a 1231 évben 15 évre rendeletben tiltották meg a városi szövetségek létesítését. IV Károly

aranybullája 1356-ban megtiltotta nem csak a városszövetségek létesítését, de a meglévők tevékenységét is. A hanza városok saját szövetségükre azonban csak, mint laza egymás közötti kapcsolatra tekintettek, és továbbra is fenntartották. Általános belső céljukként városaik kiváltságainak megvédésére törekedtek a városurakkal szemben, akik viszont éppen ezeket a kiváltságokat igyekeztek megkurtítani. Maga a Hanza Szövetség ezekben az összetűzésekben nem támogatta a helyi csoportosulásokat. 14 http://www.doksihu A városok önállósodásra indított mozgalmai a XVI. században erősödtek meg Hivatalos elismerésükre azonban még a középkor végéig várni kellett, akkorra vívták ki maguknak azt a jogot, hogy a birodalmi gyűlésen is részt vehessenek. A hanza gyűlés 1356. és 1366 között alakult meg a városok általános döntéshozó testülete, a Hansetag, vagyis a hanza gyűlés, ami a kontorok feletti ellenőrzési

hatalmat is gyakorolta. Formálisan itt került sor az új tagok felvételére, illetve kizárására, valamely szabály megsértése esetén. 1400. táján a hanza gyűlés magának követelte a jogot, hogy a polgárjog adta kiváltságok használatát egy-egy hanza városnak odaítélje. A hanza gyűlés volt az egyetlen olyan hanza intézmény, ahol nem csak a Hanza Szövetséggel kapcsolatos dolgokról referáltak a küldöttek. A szövetség legfelsőbb fóruma volt a gyűlés Akkor is hozhatott döntést, ha valamely ügynek nem volt jelen minden érintettje. Ratifikálta a szerződéseket, kereskedelmi kiváltságokat adományozott, külföldi városokkal és hercegségekkel tartott fenn kapcsolatot, a gazdaság minden területét érintő szabályokat állított fel, és tartatott be. Döntött a háború és béke kérdéseiben, és az előszeretettel alkalmazott blokád felől, ami jelenthetett kereskedelmi vagy katonai blokádot. Új tagok felvételéről, vagy régebbiek

kizárásáról, de gondoskodott a tagok közötti nézeteltérések elsimításáról is. Széles hatásköre, és szigorú intézkedései ellenére sem sikerült viszont összeállítani saját ülésszabályzatát. Összehívására csak ritkán került sor, szemben a helyi szövetségi ülésekkel, amelyekre évente többször is sor került. Ennek az volt az oka, hogy a városok sajnálták a pénzt az utazás költségeire, mivel azok a nagy távolságok miatt tetemes összegre rúgtak. A napirendre tűzött kérdések közül nem is mindegyik tarthatott számot az összes város érdeklődésére, ezért meghívókat csak akkor küldtek szét, ha fontos volt, hogy csak kevés város küldöttei hiányozzanak. A döntés meghozatalánál általában Lübeck véleményét vették figyelembe, mivel a tényleges vezető szerep ezé a városé volt. Maga a hanza gyűlés 1356 körül vált a szövetség vezető szervévé. Az 1356 és 1480 között megtartott 72 hanza gyűlés

közül,9 ahol a városok 9 www.hanseorg Geschichte Mittelalter (20021214, 19:20) 15 http://www.doksihu kétharmada képviseltette magát, 54-et tartottak Lübeckben, 10-et Stralsundban, 3-at Hamburgban, 2-őt Brémában, egyet-egyet Kölnben, Lüneburgban és Greifswaldban. Külpolitika 1360/1-ben a dán király elfoglalta Gotland és Schonen szigetét, és ezáltal veszélyeztette a kereskedelmi szövetségeket, hiszen a kedvező fekvésű Gotland dán fennhatóság alá került. A Hanzát megosztotta ez az incidens, mivel a vesztfáliai városok közvetlenül érintve érezték magukat, a vendeket inkább a schoneni piacok helyzete agasztotta, a poroszok pedig a szabad kijárást féltették a tengerhez. A szigetek „megmentésére” 1362-ben a Lübeck hadihajókat küldött a dánok ellen, ám a lübecki flotta vereséget szenvedett Dániától. Ezt követően 1367. és 1385 között a kölniek hoztak létre konföderációt a dánok és a norvégok ellen, amit a békét

követően további három évig még fenntartottak az esetleges támadások elhárítására. A Könben tartott egyetlen hanza gyűlésen, amin egyébként három, a Hanzához nem tartozó, holland városcsoport is részvett, határoztak a kiállítandó hadihajók számáról és a „fontvám” bevezetéséről, amit a ki- és beszállított árukra vetették ki, a súlyuk alapján. Hamburg és Bréma a tengeri kalózok miatti problémáik miatt csak pénzügyi segítséget nyújtott. A dán király rosszul becsülte fel a hadi helyzetet, minek következtében a hanza csapatok 1369-ben lerombolták Koppenhágát. Ez után a dán birodalmi tanács békét kért Ellentétben a holsteini herceggel és a svéd királlyal, akik a háború folytatása mellett voltak, a Hanza Szövetség elfogadta a békeajánlatot, és befejezte a háborút. Így került sor 1370-ben a Stralsundi béke megkötésére, ami a Hanza Szövetség csapatainak a győzelmét jelentette a dán király felett. A

Hanza megtarthatta régi kiváltságait, ráadásul Dánia kereskedelemi előjogokat biztosított a számára, és átengedett neki négy tengeri kikötőt, hogy ellenőrizhesse a tengerszorost. A tengerszoros környéki kastélyok jövedelmük 2/3-át be kellet, hogy szolgáltassák a Hanzának. A béke és a kereskedők kártalanítását szolgáló biztosíték 15 évre szólt. Ez volt a Hanza Szövetség hatalmának csúcspontja. 16 http://www.doksihu A kontorok közül a brüggei kontor elöljárójának jelentős diplomáciai befolyása is volt, ő folytatott tárgyalásokat a flandriai és burgundi herceggel, illetve a francia és spanyol uralkodókkal. A hódításokban a Hanzát segítette a Német Lovagrend, akiket a pápa is támogatott, hiszen az elfoglalt területeken hittérítő munkát is végeztek. A XIII század közepén az Északi- és a Keleti-tengeren egyre több kalózhajó garázdálkodott. Legénységük javarészt a kisnemesek másod, harmad, stb.

szülött fiaiból verbuválódott, akikre nem várt nemesi cím, csak társadalmi lecsúszás, bár szép számmal akadtak közöttük egyetemen tanultak is. Belőlük kerültek ki a parancsnokok, és egyéb fontos tisztek. Ezáltal belső társadalmi feszültségek keletkeztek, elsősorban a kereskedők és a nemesi leszármazottak között, amelyeknek a Hanzára is kihatásuk volt. Garázdálkodásuk következtében a fríz kereskedelem hanyatlásnak indult, a kisnemesi és paraszti réteg pedig elszegényedett. Az 1300-as évek végén már csak védő kísérettel lehetett hajózni. A kalózok tevékenységének majdnem a Hanza is áldozatul esett Ezek az okok késztették arra Mecklenburgot, hogy szövetségre lépjen a dán királlyal a kalózok ellen, amely szövetséghez később a gotlandiak is csatlakoztak. Először a Keleti-tengeren sikerült visszaállítaniuk a normális hajózási állapotokat, majd mintegy harminc év múlva az Északitengert is megtisztították a

kalózoktól. 1438-tól kezdődően a Hanza Szövetség hadat viselt a németalföldi területek ellen, amit végül 1441-ben a koppenhágai békével zártak le. A Hanza Szövetség katonai és politikai erejének tudatában hadat üzent Angliának, majd négy éven keresztül tengeri hadviselést folytatott ellene. Az 1470-ben bejelentett hadüzenet az első volt a Hanza történelmében. A háborúskodást, amit közvetve a londoni lerakat, a Stahlhof felgyújtása váltott ki az 1474ben megkötött utrechti béke zárta le. Ebben megerősítették a hanza kereskedők kiváltságait, és ismét engedélyezték számukra a londoni és a kelet angliai kikötőkben lerakatok létesítését, valamint jóvátételt is fizettek nekik. Cserébe Anglia poroszországi kiváltságait is megerősítették. Egy kiegészítő szerződés, amit a burgundi és a holland herceg kötött, mentesítette a hollandokat Brügge árumegállító joga alól, és szabad kijárást biztosított

kereskedőinek a Keleti-tengerhez. 17 http://www.doksihu Az utrechti béke, és az 1483-ban megkötött örökös béke Franciaországgal a Hanza Szövetség hatalmát mutatja kifelé. A városszövetség belül azonban nem volt egységes III. Kereskedelempolitika A német városok különféle cikkekkel, és terményekkel kereskedtek. Az Elba menti területekről Mecklenburgon keresztül gabonát exportáltak, Lüneburgból sót és sört, a keletitenger partján fekvő városokból borostyánt, Kölnből és Braunschweigből fém cikkeket, Vesztfáliából pedig lenvászon kelméket. Kereskedelmi partnereik a Gotland szigetén élők, a svédek, a norvégek, az oroszok, az angolok és a flandriaiak közül kerültek ki. A kereskedők az általuk újonnan felfedezett területeken, illetve azokban a városokban, ahol már lerakatot is létesítettek hozzáláttak saját kolóniájuk kialakításához. Ezek amolyan város a városban szerveződések voltak. Támogatást,

információt a Hanzától kaptak, az általuk szállított cikkek forgalmazásában pedig legtöbbször monopol helyzetben voltak, vagy a legtöbb kiváltságot szerezték meg. Kereskedelmi és hitelezői kapcsolataikon keresztül a környék legbefolyásosabb személyeivel kerültek kapcsolatba, és a kontor irányítása után a város irányításában is befolyásos szerepre tettek szert. Ezeket a kereskedelmi csoportosulásokat nem békés, utazgató kalmárok alkalmi szövetségeként kell elképzelni, hiszen, ha érdekeik úgy kívánták fegyveres erőt is felvonultattak. Nem egy esetben blokád alá vettek egy egész várost, aminek így két lehetősége maradt, vagy a hosszas éhezés, esetleg lassú éhenhalás, vagy behódolás a Hanza akaratának. Politikájukat a „beobachten, denken, übernehmen”, vagyis „tanulmányozni, átgondolni, átvenni” gondolatsorral lehetne jellemezni. Tanulmányozták, és alaposan kiismerték a helyi viszonyokat, átgondolták, hogyan

tudnák azokat a hasznukra fordítani, majd részben vagy egészben átvették az irányítást. Partnerek és privilégiumok Svédország vassal, rézzel, és egyéb bányakincsekkel, valamint heringgel kereskedett, kereskedővárosai: Stockholm és Skanör, amelyekkel szemben a XIII. század folyamán Lübeck, majd Hamburg is megőrizhette vámmentességét, és jogi védettségét. Egyúttal a 18 http://www.doksihu német bevándorlók helyzetét is szabályozták, akik településeket, városokat hoztak létre és részt vettek a bíráskodásban is. Ezek a szabályozások a német kereskedők és leszármazottaik asszimilálódását szolgálták, miáltal kiváltságaikat voltak hivatva csökkenteni. A norvégok tőkehalat és fát exportáltak, cserébe gabonát vásároltak szinte kizárólag csak a keleti-tengeri szász városoktól, akik így monopolhelyzetbe kerültek a gabona kereskedelem területén. A norvégiai Bergen városa, amit „német hídként” is

aposztrofáltak (az ottani hanza kontor miatt) tovább erősítette kapcsolatait Lübeckkel is. A vaj, szarvasmarha és hering szállítmányok a dániai Falsteboból indultak a német területek felé. A város nem csak tranzit területként volt fontos, elsősorban Lübecknek, hanem azért is, mert az ott tartott vásárokon találkoztak egymással a környékbeli utazó kalmárok és az Északi-tenger vidékeit járók is, akiket a hanzások konkurenseiknek tekintették. Mikor a dán király elfoglalta Schonen és Gotland szigetét, a virágzó kereskedelmi kapcsolatok veszélybe kerültek. A kereskedő városok szövetsége háborúba indult a dán király ellen, amit végül 1370-ben a Stralsunderi béke zárt le. Gotland nem csak kereskedelmi partner volt, hanem fontos támpont a továbbutazáshoz Oroszország és Svédország felé. Forgalmas kereskedővárosát Visbynek hívták. Az oroszországi Novgorod városa kiemelkedő kereskedelmi jelentőséggel bírt a

középkorban. Ezen a helyen az 1200-as évek elején német kereskedők „Szent Péterudvar” néven hoztak létre kereskedelmi lerakatot, amit az évek során számtalan kiváltsággal ruháztak fel. A szőrme és a gyanta kereskedelem központja volt, Polock városa pedig a keleti áruké, a selymeké és fűszereké. Jelentős volt még Szmolenszk és Vityebszk is Oroszországba minden évente kétszer, télen és nyáron utaztak a német kereskedők. Lengyelországban Krakkó és Lemberg szintén tagja volt a Hanza Szövetségnek, az előbbi rézzel, az utóbbi fával kereskedett. A lengyel területek mindig is a német terjeszkedés kedvelt célterületi voltak. Anglia már akkor is híres volt a gyapjújáról, és korán bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe. A kölni kereskedők már 1157-ben kiváltságot kaptak az angol királytól, aminek értelmében szabadon kereskedhettek Londonban. Kiváltságokat a gotlandiak is kaptak, mikor Angliának gyantára volt

szüksége, elengedte a gotlandi kereskedők adózási kötelezettségét. 19 http://www.doksihu A kölniek kivételezett helyzete azonban a Hanzán belül feszültséget okozott, mivel nem voltak hajlandók megosztani kiváltságaikat sem a lübeckiekkel, sem a hamburgiakkal. Ellenlépésként a két város külön hanzát, külön szövetséget hozott létre 1266-ban. A megosztottság azonban nem tartott sokáig, 1281-ben egyesültek a hanzák, és Londonban „Hanse Alemanie”10 név alatt tevékenykedtek tovább egyforma kiváltságokkal a kölni, a lübecki, és a hamburgi kereskedők, a XIII. század végétől, itáliai példára már hitelügyletekkel is foglalkoztak. A német kereskedők egyre nagyobb teret kaptak Angliában. II Edward a carta mercatoriaban minden külföldi kereskedő számára engedélyezte a kereskedelmi lerakatok létesítését, és a király hivatalnokaival szembeni garanciákat is biztosított a számukra, a helyi kereskedők nemtetszésének

ellenére. A királyi kegy változékonysága ellenére a német hanza megerősítette angliai pozícióit, sőt a százéves háborúban dortmundi kereskedők hiteleztek III. Edward angol királynak. II Richárd királlyal már nem volt ilyen szívélyes a viszony, a király pontos listát készítetett a hanza városokról, és a fizetendő adókat is megemelte. Kereskedelmi kontorok A kontorokat ma kereskedelmi kirendeltségek és irodaközpontok váltották fel. A középkorban négy kontor működött a számos lerakat és mai értelemben vett bizományos kereskedő mellett. A kontorok Brüggében (Flandria), Bergenben (Norvégia), Novgorodban (Oroszország) és Londonban (Anglia) voltak. Külföldi kiváltságaikat többnyire tartomány- vagy váruraktól, néha királyoktól kapták. Ezek közé számított a kereskedők jogállása; küldöttségeik tagjainak a kiválasztása; az áruvédelem; felmentés a kikötői szabályok alól; a vámok, adók és egyéb

beszolgáltatandó összegek megfizetése alól, vagy nagyságának rögzítése, a vendégkereskedők tevékenységének szabályozása; a kis és nagykereskedelem szabályozása; az áru megállítás joga. A korai idők gotlandiakkal, vagy a novgorodiakkal kötött szerződéseivel szemben, ezeket a kiváltságokat természetesen nem szívesen osztogatták kölcsönösségi alapon. Egy kontoron belül legalább két, a Hanzának valamely szövetségi csoportjához tartozó város kereskedői találkoztak egymással, így biztosítva a folyamatos információcserét és 10 www.hanseorg Fachbegriffe (20021214, 19:20) 20 http://www.doksihu kapcsolattartást a kontoron, illetve a Hanzán belül. Minden kontor élén a januárban megválasztott elöljáró, és az általa kinevezett két tanácsos állt. A két tanácsos a tizenkét tagú tanácsból került ki, és nem lehettek azonos csoporthoz tartozóak, mint az elöljáró. A kontorok közül a legjelentősebb Brügge volt.

Bár nem volt pontosan meghatározva, mely területek és városok tartoztak alá, ez a kontor irányította a hanza kereskedelmének nagy részét, és közvetítette a nyugati kultúrát az északi német területek felé. Tartoztak hozzá szász és vend kereskedővárosok, vesztfálaiak és poroszok, valamint litvánok, svédek és gotlandiak Az 1457-ben megtartott hanza gyűlésen 600 kereskedő vett részt. A londoni kontornak, a Stahlhofnak, nem volt nagy jelentősége. Az irányítás a kölni kereskedők kezében volt, akik a londoniak legrégebbi kereskedelmi partnereinek számítottak. Rajtuk kívül voltak még más Rajna melléki városok, vesztfáliaiak, vendek, szászok, poroszok, litvánok és gotlandiak, ez utóbbiak a Danzigiak vezetésével. A kontor összetételét nem a földrajzi hovatartozás, hanem a politikai érdekek határozták meg. A német elöljáró mellé még egyet, egy angliait is állítottak, akit a kontor jelölt, és az angol király nevezett ki.

A londoni kontor kereskedői kötelesek voltak a város egy kapuját állandó őrséggel ellátni, és szükség estén védelmezni. A hanzásítás A Német Lovagrend segítségével a Hanza monopolizálni tudta az északi kereskedelmet, ugyanis kereskedői stratégiai cikkeket, gabonát, húst, sót, bort, sört, mézet szállítottak. Így jelentős nyomást tudtak gyakorolni az elégedetlenkedő városokra. Ha a kontorok városai ellenszegültek a Hanza utasításainak, a kereskedők gazdasági blokád alá vették a várost, s nem szállítottak számára stratégiai cikkeket. Flandriában ennek a stratégiának köszönhetően tudták visszaszorítani a flamand magánkereskedelmet úgy, hogy egész Flandriát blokád alá vették. Ezt a kereskedelmi zárlatot a szövetségről hanzásításnak nevezték A kereskedelmi zárlatok mindig a Hanza sikerét hozták, mert a kenyérgabonában szegény Nyugat-Európának csak a Hanza tudott hajón nagy mennyiségű gabonát

szállítani. A blokáddal körbevett területnek két választása maradt, vagy alávetette magát a Hanza akaratának, vagy lassú kiéheztetés várt rá. 21 http://www.doksihu III. A Hanza katonai ereje A Német Lovagrend és a Hanza kapcsolata A Hanza számos esetben igénybe vette a Német Lovagrend katonai szolgáltatását saját kereskedelmi érdekeinek védelmében. Erre történt példa 1398-ban, amikor a rend kiűzte Wisby szigetéről a „Vitális Testvérek” nevű kalózszövetséget. Ezután a lovagok vehették birtokukba a szigetet, amely fontos kikötő volt a Balti-tengeren. A Német Lovagrend sorsa összefonódott a hanza városok kereskedelmi szövetségének érdekeivel, annak mintegy kiszolgálójává vált. Pénzügyileg függő helyzetbe került a szövetségtől Ugyanis csak arra a földfoglalásra (és az azon való hittérítésre) kapott támogatást, és így csak azt tudta megvalósítani, ami a Hanza érdekében állt. A hanza városoknak

érdekében állt anyagilag támogatni a Német Lovagrend keleti terjeszkedését, mert a kereskedői így egyre több gabonához juthattak. A rend pedig megpróbált közvetíteni - a haszon reményében - a termelők és a kereskedők között. Érvényesítette elővásárlási jogát, vagy megszabta a felvásárlási árakat. Ahogy egy-egy városban megerősödött a hanza szervezete, a város - a Hanza támogatásával - szembeszáll a renddel, és egyre inkább háttérbe szorította kereskedelmi és városúri jogainak gyakorlásában. Hiszen a rend csak addig tudott hódítani, amíg a Hanza pénzügyileg támogatta. Így létérdeke volt a Hanzával való összhang. A rend gazdasága tehát szervesen kapcsolódott a Hanzához, annak kiszolgálója lett. Az, hogy a korábbi lovagrendek nem tudtak döntő győzelmet elérni a keleti és a balti területeken, talán a püspöki fennhatóságukkal magyarázható. Ez ugyanis lecsökkentette a Hanza érdeklődését a rendek

tevékenysége iránt. A lovagok által elfoglalt területeknek csak egy része, harmada, illetve a fele maradt a rendek kezén, így csak ezeken szerezhetett döntő befolyást a Hanza. A kereskedelmi és kolonizáló érdekeknek jobban megfelelt a Német Lovagrend szabályzata és kiváltsága, amely kivonta a helyi püspök fennhatósága alól, és az elfoglalt földeket teljes egészében birtokba vehették a telepesek és a lovagok. Ezért a Hanza - a nagyobb részesedés miatt - szívesebben támogatta a Német Lovagrendet. 22 http://www.doksihu A lovagrendi állam társadalma és gazdasága A rend területére nagyszámú német telepes érkezett, akik a lakatlan, erdőirtásra szoruló földeket és a városokat népesítették be. A vidéki telepítést az ún lokátorok végezték, akiknek birtoka adómentes lett.11 Többnyire ők lettek a falu bírái (így tiszteletdíjként megkapták a bírság egy részét). Kocsmatartási és malomállítási joggal is rendelkeztek

Így a későbbiekben a lokátorok egy része felemelkedett a kisnemesi rétegbe. De nemcsak kollektív, hanem személyre szóló adománylevéllel is történt telepítés. A kolonizáció méreteit mutatják a tengerparton és a folyók közelében alapított, szinte csak németek lakta városok, mint például Danzig, Elbing, Königsberg, Memel, Reval. A városok jelentős kiváltságokat kaptak, többet, mint Közép-Európában bárhol, és sorra bekapcsolódtak a Hanza Szövetség láncolatába. Ezek a városok a többi hanza városhoz képest kevesebb önrendelkezési joggal bírtak, hiszen a Német Lovagrend minden általa alapított városban várral és helyőrséggel rendelkezett, és a XV. századig szilárdan a rend uralma érvényesült A fejlett német városokból érkező telepesek árutermelést és pénzgazdálkodást honosítottak meg. Ennek hatása a falvakra is kiterjedt: szokássá vált az egységes és pénzben fizetett úrbér A polgárság nagy része

kereskedelemmel foglalkozott, aminek a jelentősége egyre nagyobb lett. A kereskedelem a Hanza keretén belül folyt Így a városi vezetést is a kereskedő gildék tartották kezükben - a rend ellenőrzése mellett. Ez az alávetett és kiszolgáltatott állapot, gazdaságilag korántsem volt rossz a tengerparti városoknak. A rend számos kiváltságot adott a Hanza kereskedőinek. Ilyen kiváltság volt például a vámmentesség, az, hogy hajótörés esetén a városok lakói segítséget nyújtottak, a hanza kereskedők mindenhol kirakhatták áruikat, fát vághattak hajóik kijavítására stb. A rend addig tudott némi függetlenséget megőrizni a Hanzától, amíg Európa-szerte jelentős területekkel rendelkezett, s amíg szétforgácsolt, egymással is harcoló ellenfelekkel állt szemben a keleti frontokon. 11 Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban (www.dugonics-szegedsulinethu/sik/KIADVANY/kolf3/lovag2html) 23 http://www.doksihu A rend 1404-ben állt

hatalma csúcsán: 3.000 lovag és 200 pap tartozott kötelékébe12 Államuk kb. 250000 km2-nyi területén 55 város, 48 vár és 18368 falu sorakozott Jövedelmük pedig meghaladta a 800.000 rajnai forintot Ám helyzete egyre jobban függött a szövetségeseitől, hiszen az egységesen fellépő új ellenfelekkel önmaga már nem volt képes szembeszállni. A rend további sorsa a Hanzától és Zsigmond magyar király támogatásától függött. V. Hanyatlás A XV. század végén a konjunktúrát dekonjunktúra váltotta fel A tartományurak folyamatos, egymás ellen viselt háborúi meggyengítették a városok erejét is, hiszen nekik is csapatokat kellett kiállítaniuk és állandó pénzügyi támogatást biztosítani. A politikai bizonytalanságnál azonban sokkal jobban agasztotta a Hanzát a gazdasági helyzet megváltozása. A kereskedelem irányítása az északi és keleti német kereskedőktől átkerült a déliek, illetve a hollandok kezébe, ami befolyásolta

angliai és franciaországi kapcsolataikat is. A lübecki alkotmányháború A gazdasági visszaesést csak tetézte a lübecki alkotmány háború13 és a Német Lovagrend idejének a leáldozása. Lübeckben 1408-ban elégedetlenség robbant ki a patricius vezetéssel szemben. Ennek az volt az előzménye, hogy a városi tanács nagyszabású terveihez, mint például az Elba- Trave csatorna megépítése, újabb adók kivetését hozta nyilvánosságra, majd két év elteltével ismét újabbakét. Ehhez azonban már fel kellett állítaniuk egy hatvanfős bizottságot. Ez a bizottság, ami jórészt kis kézművesekből állt, adók helyett egy panaszlistát nyújtott be a városi tanácsnak. A helyzet tovább súlyosbodott, amikor ugyanez a bizottság többek között a városi alkotmány módosítását is követelte, vagyis a polgárság részvételét az irányításban, választott képviselői által. 1408-ban a régi városi tanács megadta magát a bizottság nyomásának,

illetve 15 olyan tagja, aki nem értett ezzel egyet, elhagyta a várost. A megmaradtak új szabályt hoztak, miszerint a 24 tagú testületet félévente újra kell választani, és többek között kézművesek is lehetnek a tagjai. 12 Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban (www.dugonics-szegedsulinethu/sik/KIADVANY/kolf3/lovag2html) 13 www.hanseorg Geschichte Mittelalter (20021214, 19:20) 24 http://www.doksihu Az elhúzódó vita, amiben a tartományúr véleményét is kikérték, megingatta Lübeck vezető szerepét. A Hanza Szövetség székhelyét 1410-ben Lübeckből Lüneburgba helyezték át Mivel Lübeck hosszú időn keresztül irányította és uralta a Hanza keretében folyó kereskedelmet, és véleményét minden, a hanza gyűlésen meghozott döntés előtt kikérték, presztízsvesztesége a szövetséget is meggyengítette. A tannenbergi csata Ugyancsak 1410-ben történt a nevezetes tannenbergi csata is, ami a Német Lovagrend hatalmának és idejének

lejártát jelentette. Az ütközetben a lengyelek és szövetségeseik 5 lovag kivételével megsemmisítették a Német Lovagrend által kiállított teljes sereget. A háború Litvánia területeinek birtoklása miatt tört ki, amelyekre a Német Lovagrend, és házassága révén a lengyel király is jogot formált. Az 1386-ban Lengyelország és Litvánia között létrejött perszonálunió a Hanza kereskedelmi kiváltságait is fenyegette, illetve attól tartottak, hogy elveszíthetik a baltikumi kedvező pozíciókat. Ezért, mint már oly sokszor, a Hanza Szövetség a Német Lovagrendet hívta segítségül, és küldte csatába Tannenbergnél. Ez a csata a litván területek elvesztését és a Német Lovagrend átmeneti megsemmisülését jelentette. A kontorok alkonya Minél több kereskedelmi lerakatott létesítettek, a Hanza számára annál áttekinthetetlenebbé és decentralizáltabbá vált az ellenőrzés és irányítás. A négy kontor közül a londoni volt az

első áldozat, majd a novgorodi következett. Az angliai kapcsolat megromlását a dánok idézték elő, akik lefoglalták az angol flottát. London azzal vádolta a Hanza Szövetséget, hogy ebben segédkezet nyújtott a dánoknak, és büntetésül lerombolta a hanza kereskedők londoni lerakatát és kontorát, a Stahlhofot. Válaszul a Hanza Szövetség hadat üzent Angliának. Az angol királyok Köln városának kereskedő számára mindig is kiváltságos helyzetet biztosítottak. A Hanza által megküldött hadüzenetre válaszul Köln kivált a Hanzából, hogy ezzel is mutassa elkötelezettségét és ártatlanságát Londonnak. A kölniek továbbra is kereskedtek Angliával, figyelmen kívül hagyva, hogy a Hanza Szövetség hadban áll vele, sőt 25 http://www.doksihu a Brüggei kontor számára beszolgáltatandó adót is megtagadták. A többi város erre Kölnt kihanzásította, vagyis kizárta a szövetség soraiból. A kizárás következtében Köln hanyatlásnak

indult. A Flandriai zavargások, és a brüggei kikötő elhomokosodása miatt a hanza kereskedők nagy része átköltözött Antwerpenbe. Brüggben úgy próbáltak meg úrrá lenni a helyzeten, hogy felére csökkentették az elöljárók és tanácsadók számát, hatról háromra, illetve tizennyolcról kilencre. Eredetileg a szász és vend városok két elöljárót állíthattak, akik maguk mellé hat tanácsost választottak, és így tettek a vesztfáliak és poroszok is. Az ötödik és hatodik elöljárót pedig a litvánok, svédek és gotlandiak állították közösen. Miután nem sikerült az újítási kísérlettel a kontoron belüli rend helyreállítása, és a városi egység is csorbát szenvedett, a kontort áthelyezték Brüggéből Aardenburgba. Mindezen hatások együttesen 1520-ra a Brüggei kontor végét jelentették. A Hanza számára Norvégiában a XV. századtól kezdődően egyre jobban megerősödött a holland, skót, dán és angliai kereskedők

konkurenciája. Ráadásul a norvégok egyre inkább csak közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak, ami a hanzások kiváltságainak a megkerülését jelentette, hiszen így ők jutányosabb áron, közvetlenül a termelőktől vásároltak. Bergenben húsz, egymáshoz közel fekvő tengeri kikötő és város tartozott a kontor irányítása alá. Bár maga a kontor és a városok is Norvégiában volt,a hozzátartozó városok lakosságának egynegyede német volt. Legerősebb befolyása Lübecknek volt, egészen a XVI századig csak olyan elöljárót választhattak a kontor élére, aki Lübeckből származott. Miután Lübeck elvesztette irányító szerepét a Hanzán belül, a bergeni kontor egysége is megbomlott. Novgorod, az orosz kereskedőváros volt Polock mellet a német városokból kiinduló, megerősített kereskedelmi tevékenység egyik célpontja. Vásárain lehetett a keletről származó cikkekhez, a szibériai prémekhez és a kor fontos segédanyagához, a

gyantához hozzájutni. A novgorodi kontort 1494-ben érte utol a végzete, III. Rettegett Iván orosz cár személyében, aki miután meghódította a várost, bezáratta a hanza kereskedők kontorát. 1598-ban I. Erzsébet Anglia királynője végleg bezáratta a londoni kontort is 26 http://www.doksihu A reformáció és következményei 1517-ben Luther Márton a wittenbergi vár falára kiszögezte új tételeit, és ezzel kezdetét vette a reformáció terjedése, először az északi német területeken. A reformáció lutheri irányzata hamarosan egyre nagyobb teret nyert a Baltikumban. A Német-római Birodalom északkeleti része már az 1520-as évek kezdetére lutheránus lett.14 Dániában is már 1521-ben Karlstadt reformátort hívták meg prédikálni. Svédországban 1523-tól kezdett elterjedni a reformáció, s 1527-ben államvallássá tették. Finnország területén is az 1520-as években terjedt el a reformáció. 1529. és 1531 között Lübeckben már

elismerték az új vallást, ami a külpolitikára is hatással volt. A lübeckiek szerették volna visszaszerezni elvesztett irányító pozíciójukat, és ehhez minden eszközt felhasználtak. A város élén egymást váltották a katolikus és a református elöljárók, amit a többi hanza város érdeklődéssel figyelt. A csatározások kiterjedtek Norvégiára és Dániára is, protestáns hercegek és svéd trónkövetelők is bekapcsolódtak. Mindezen villongások közepette Lübeck végképp elvesztette egykori hatalmát, és presztízsét. Reformkísérletek Az 1557.-ben Lübeckben megtartott hanza gyűlésen megkísérelték a belső megújulást és újjászervezést. Kötelezővé tették például a tagok számára a hanza gyűléseken való megjelenést, a választást, a költségekhez való közös hozzájárulást (ez az indítvány egyébként éppen a patríciusoktól érkezett), és az engedetlen városok kizárását. A tagok vitás ügyeiben döntést csak a

saját választóbíró hozhatott, vagy a hanza gyűlés, de semmi esetben sem fordulhattak külső igazságszolgáltatókhoz. Amennyiben egy város olyan várossal kívánta felvenni a kapcsolatot, amely nem volt tagja a hanza szövetségnek, előtte erre engedélyt kellett kérnie. Bevezettek továbbá egy új adót is, amit évente kellett befizetni a közös kasszába, bár ez az intézkedés nem volt hosszú életű. A szigorú intézkedések megerősítették a Hanzát belülről, a külső politikai helyzetre azonban már elvesztették befolyásukat. A tannenbergi vereség, a háború Angliával, Lübeck tengeri veresége Gotlandnál mind jelentősen gyengítette a szövetséget, és a megerősödés útjában további akadályok gördültek. Ilyen volt az erősödő orosz birodalom, ami Novgorod után 27 http://www.doksihu további kereskedővárosokat is az uralma alá vont, vagy a hamburgiak és az elbingiek által az angol kereskedőknek adott kiváltságok. A

harmincéves háború, és a vég A háború 1621-ben kezdődött, mikor a svédek megtámadták Litvániát és elfoglalták Rigát. 1645-ben Gotland szigetét is megszerezték, bár a dánok erősen tartották egy darabig. Gotland kereskedelmi szempontból mindig is kitüntetett terület volt, nem csak a Hanza Szövetség kereskedőit gyarapította. A svéd fennhatóság az idegen kereskedők kiváltságainak a végét jelentette. 1550. és 1669 között a Hanza Szövetség hatalma és fénye erősen megkopott Az egykor virágzó és gazdag hanza városok közül olyan jelentősek is hanyatlásnak indultak, mint Köln, vagy Lübeck. Ez egyúttal a kontorok végét is jelentette Ebben az időben terjedt el a reformáció is, ami szintén befolyásolta a Hanza Szövetség sorsának alakulását. Természetesen voltak törekvések az újjászervezésre, de a harminc éves háború végképp megpecsételte a városszövetség sorsát. Az utolsó hanza gyűlésre 1669-ben, Lübeckben

került sor VI. Összefoglalás A Hanza Szövetséget a kereskedelem szabályozásának az igénye hívta életre. A hanza városok kereskedői voltak az elsők, akik távolsági kereskedelemmel foglalkoztak, amihez a védelmet maga a városszövetség és a Német Lovagrend biztosította. Lübeck város alapításával (1159.) megnyitották Nyugat-Európa keleti kapuját A XIII. század közepére a hanza kereskedők monopolhelyzetbe kerültek mind a Keleti-, mind az Északi-tengeren. Novgorod, Reval, Lübeck, Hamburg, Brügge és London alkották a szövetség tengelyét. Összekötő erejét pedig a városok egymás közötti kereskedelmi és politikai kapcsolatai, valamint az egymás számára biztosított kölcsönös védelem adta. Ahogy az idegen kereskedők konkurenciája egyre nagyobb lett, úgy szaporodtak a harcok a kiváltságokért. Az összehangolt fellépés érdekében a XIV században évenkénti gyűléseken, 14 www.hanseorg Geschichte Mittelalter (20021214, 19:20)

28 http://www.doksihu a hanza gyűléseken számoltak be egymásnak tapasztalataikról a szövetséghez tartozó városok küldöttei. Ettől az időtől említik a városok szövetségét Hanza Szövetség néven Átmeneti gyengülés után, a kereskedelmi tevékenység kiszélesedésével a XVI. században a Hanza új erőre kapott, ám teljesen nem sikerült kihevernie azokat a kudarcokat és csatákat, illetve feldolgoznia azokat a változásokat, amelyek végül a szövetség hanyatlását okozták. A bel- és külföldi hercegségek megerősödésével együtt járt a városok hatalmának és kiváltságainak a csökkenése, ami a belül egyáltalán nem egységes hanza városok szövetségét is meggyengítette. A Litvániában elszenvedett tannenbergi vereség a városszövetség katonai erejének a felőrlődését és a baltikumi piacok levesztését is jelentette. A XVI században mutatkozó általános gazdasági visszaesés, ami nem a városok, vagy éppen a Hanza

gyengesége volt, szintén kihatással volt a városszövetség sorsára. 29 http://www.doksihu VII. A Hanza Szövetség napjainkban Átvezetés Az utolsó hanza gyűlésre 1669-ben került sor Lübeckben. Ezt követően a szövetség veszített jelentőségéből, majd a XVIII. századra szinte teljesen elsorvadt A XVIII század ugyanis a nemzet államok létrejöttének és a gyarmatbirodalmak megerősödésének időszaka volt. A földrajzi felfedezéseknek köszönhetően olyan új területeket ismertek meg, és hódítottak meg, illetve váltak tengeren által megközelíthetővé, amelyek kincsei az addig legkeresettebb árucikkek keresettségével versenyeztek. Az új találmányok is segítettek a távolságok legyőzésében. A hajózás az addigi partmenti szerepét kontinensek közöttire, földrészek körülire cserélte. Az erős kereskedelmi és hadi flották vették át a főszerepet Flottát kiállítani a Hanza is ki tudott már 1470-ben is Anglia ellen, azonban a

nagy távolságok leküzdésére tengerjáró hajókból álló flottákra volt szükség, amelyek parancsnokai tengerészek és katonák voltak. A kereskedők irányító szerepe háttérbe szorult Ezeknek a hajóknak a felszerelése szintén sok pénzt igényelt, a kereskedelemben pedig inkább a forgótőke szerepe lényeges, nem annyira a nagy beruházásoké. Nagy beruházásnak számíthatott egy lerakat vagy raktár létesítése, egy új bolt nyitása, egy hosszú útra induló kereskedő karaván kiállítása és felszerelése, de a hosszú, akár hónapokig is tartó tengeri út olyan kockázatokat is rejtett magában, amiket a kereskedők, illetve a kereskedő városok nem vállalhattak. Az új központosított hatalmaknak nem csak a távolsági kereskedelem hasznainak lefölözése állt érdekükben, de a belső egység megteremtése, és a külső esetleg szintén frissen formálódott nemzet államoktól a saját területek védelme is. Így egy néha akár ellenséges

országok városait is magába tömörítő városszövetségnek, ami szinte állam az államban, és ráadásul még külpolitikai súlya is van, nem kedvezett a helyzet. Minden ország szeretett volna legalábbis a maga ura lenni. A felfedezésekből legtöbb hasznot húzók, és a megfelelő gazdasági és katonai erővel bírók pedig már nem Európa, hanem a világ ura státusz elnyerésére pályáztak. A regionális kereskedelmi, vagy egyéb polgári szövetségeket felváltották a katonaiak, a helyi érdekek alárendelődtek az állam központi érdekeinek. 30 http://www.doksihu A Hanza Szövetség politikai jelentőségét és katonai erejét elveszítette. Mindezek ellenére a Hanza hatása és szellemisége kétségkívül fennmaradt. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a hamburgi autók rendszáma a mai napi „HH”-val kezdődik, a brémaiaké pedig „HB”-vel, ami a „Hansestadt Hamburg”, és „Hansestadt Bremen” vagyis a hanza város Hamburg és hanza

város Bréma rövidítése. A Szövetség újra felfedezésére csak a XX. század végén gondoltak, amikor a regionális szövetségek ismét kezdtek nagyobb szerephez jutni. A század végére Európa arculata ismét megváltozott. Megszűnt addigi kettéosztottsága, nyugati kapitalista és keleti szocialista területekre, a nyugati államokban létrehozott Európai Unió pedig Európán túlnyúlva, egyre erősebb kereskedelmi és politikai erővé nőtte ki magát. A Hanza Szövetség bizonyos értelemben nevezhető az Európai Unió nagyon korai előfutárának, hiszen mindkettő a kereskedelmi kapcsolatokból fejlődött ki. Míg a középkorban nem volt igény, és a nagy távolságok miatt lehetőség sem, a Szövetség intézményeinek, mint például a hanza gyűlésnek rendszeres működtetésére, pontos szabályozására és továbbfejlesztésére, mégis az akkor kialakult szokások és munkarendek útmutatóként használhatók a XX. századi régiók, országok

közötti szervezett kapcsolatok intézményi rendszerében. Megalakulás, célok A Hanza Szövetség feltámasztásának ötlete 1980. körül vetődött fel A gondolatot tett követte, és 2000.-ben a Szövetség tagjai megalkották az új alapszabályt, amit aláírásukkal is hitelesítettek. Ezzel hivatalosan is létrejött a legújabb kori Hanza Szövetség15 A Hanza megnevezés a hanza városok nemzetközi hanza szövetségbe való egyesülését jelenti. Azzal az elgondolással hívták életre a szövetséget, hogy felélessze az európai városok szellemét, és történelmi tapasztalatai alapján támogassa a határokat átívelő kereskedői gondolkodást. További cél a hanza városok öntudatának és egymást segítő együttműködésének az erősítése, azért, hogy hozzájáruljanak a gazdasági, kulturális és szociális értelemben vett egységes Európa létrejöttéhez. 15 www.hanseorg /Die Hanse heute (20030316) 31 http://www.doksihu A

kitűzött célok eléréséhez szükség van kereskedelmi kapcsolatokra, a tudományos és információs újdonságok közvetítésére, valamint az ifjúság megnyerésére, és bekapcsolására a nyilvános rendezvények szervezésébe. Megalakulásukkal egy időben mindjárt az utánpótlásról is gondoskodtak, létrehozták ugyanis saját ifjúsági szervezetüket, a „Youth Hanse”-t. A „Youth Hanse” külön szervezetként, a Hanza szabályzat részét képező saját szabályozás alatt működik. A régi harcos, városokat, vagy akár országrészeket is kereskedelmi blokád alá vevő Hanzáról már nem esik szó, a jelenkori utód célja a hagyományok és a városok közös múltjának az ápolása. Programjaik kulturálisak: koncerteket és szomszédolásokat szerveznek, hogy az egykori társak ismét egymásra találjanak, és újra megismerjék a másik szokásait, városait. Tagság A Hanzának minden olyan város tagja lehet, amelyik korábban tagja volt,

vagy kapcsolatban állt vele, illetve ahol hosszabb időn keresztül hanza kontor, képviselet, vagy lerakat működött. A felvételi kérelmet a város illetékes szervének írásban kell benyújtania Hanza bizottságához. A döntést a küldöttek gyűlése hozza meg a bizottság javaslata alapján A felvett városok tagságukat az alapító okirat aláírásával erősítik meg. A kilépési szándékról szintén írásban kell értesíteni a Hanza irodáját. Indokolt esetben a küldöttgyűlés határozata alapján egy-egy várost ki is zárhatnak a közösségből, ezt az eljárást régen „verhansen”-nek, vagyis kihanzásításnak nevezték. A kizárásról döntő gyűlésen a küldöttek 2/3-ának jelen kell lennie. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, három hónapon belül rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze, az erre kiküldött meghívóban közlik a gyűlés célját, és a megjelentek számától függetlenül, 3/4-es többséggel hozzák meg a

döntést. Szervezetei és intézményei felépítésükben és hatáskörükben az Európai Unió intézményeivel mutatnak hasonlóságot. Nehéz lenne kideríteni, hogy melyik minek a mintájára jött létre A középkori hanza városok ugyanúgy tartottak évenkénti gyűléseket, mint a maiak, vagy akár az Európai Unió Tanácsa. Akkor egy-egy város szava volt a döntő, ma egy-egy államé Ennek elkerülésére a mai hanza gyűlésen az elnökségé a döntő szó. Az elnökség mindhárom tagjának más-más országból és városból valónak kell lenniük, elkerülendő a hatalom koncentrálódását. 32 http://www.doksihu Küldöttgyűlést A Hanza döntéshozó szerve. A hanza városok küldötteiből áll, üléseit az elnök vezeti Minden olyan kérdéssel vagy problémával foglalkoznak, ami a Hanzát érinti. Hatáskörébe tartozik az új tagok felvétele, a Hanzából való kizárás, az alapszabály módosítása, a bizottság javaslatára az elnökség

megválasztása, a következő gyűlés helyszínének kiválasztása, projektek engedélyezése, a bizottság és az elnökség ellenőrzése. Feladata továbbá a „Youth Hanse” erkölcsi és anyagi támogatása. Minden városnak joga van küldöttet állítani, amiről–a küldött nevének megadásával – írásban tájékoztatják a Hanza Irodát. A gyűlést évente az Elnök hívja össze Az írásbeli meghívó legalább két hónapra szól, és feltüntetik benne a napirendi pontokat. A gyűlés munkáját a Hanza Iroda segíti, szoros együttműködésben azzal a várossal, ahol a gyűlést tartják. A gyűléseken jegyzőkönyvet vezetnek, amit az Elnök, és a Hanza Iroda által kijelölt jegyzőkönyvvezető ír alá, majd minden hanza városnak elküldenek belőle egy másolatot. A Küldöttgyűlés a küldöttek számától függetlenül határozatképes. Minden városnak egy szavazata van, a döntést a jelenlévők szavazati többséggel hozzák. A tartózkodás

le nem adott szavazatnak számít, egyenlő szavazati arány esetén a javaslatot elutasítottnak tekintik. A szabályzat módosításához a jelenlévő küldöttek 2/3-ának szavazata szükséges. A Hanza Szövetség esetleges feloszlatásához, amiről szintén a Küldöttgyűlés dönt a Hanza Szövetség 2/3-ának egybehangzó határozata szükséges. Amennyiben azon a Küldöttgyűlésen, ahol a feloszlatásról döntenének a Hanza tagok kevesebb, mint 2/3-a lenne csak jelen, úgy féléven belül ismét össze kell hívni a gyűlést, a napirendi pont megnevezésével. Ez a gyűlés, a megjelentek számától függetlenül, dönt a Hanza Szövetség feloszlatásáról. Egyúttal azt is meghatározza, hogy milyen célra fordítsák a Hanza vagyonát. Bizottság Csakúgy, minta az Európai Unió Bizottsága, a Hanza Bizottsága is döntéselőkészítő és végrehajtó szerv. Jóval kisebb számú, mint a Küldöttgyűlés, összesen tizenhét tagból és a háromfős

elnökségből áll. Minden ország, amelynek vannak a Hanzához tartozó városai, kiválaszt egy várost, akinek a követe képviselni fogja. Németország kivételével, aki öt városból küldhet követeket, egyet-egyet küld Finnország, Norvégia, Svédország, Hollandia, Lengyelország, Belgium, 33 http://www.doksihu Nagy Brittania és Észak Írország, Oroszország, Észtország Lettország és Litvánia. Az országok küldöttein túl a „Youth Hanse” képviselője és az elnökség is a bizottság tagja, az előbbi szintén egy, az utóbbi pedig három szavazattal rendelkezik. A bizottság tagjainak megbízatása három évre szól, közvetlenül mandátumuk lejárata előtt kerül sor minden országban a következő város kiválasztására. A bizottság akkor határozatképes, ha a tagországoknak több, mint a fele képviselteti magát. Döntéseit egyszerű szavazati többséggel hozza, a tartózkodás itt is le nem adott szavazatnak számít. Egyenlő szavazati

arány esetén az elnöké a döntő szavazat. A bizottság üléseire, a kiválasztott küldötteken kívül azt a várost is meg kell hívni, ahol előzőleg tartották a gyűlést, illetve azt, ahol legközelebb tartani fogják. A bizottság joga, hogy javaslatot tegyen a küldöttgyűlés elnökségére, őrködjön a Hanza politikája felett, és annak érvényt szerezzen. Feladatai közé tartozik a mindenkori Hanza- és Küldöttgyűlés előkészítése, konkrét javaslatok kidolgozása a gyűlés számára politikai és szervezeti kérdésekben, projektek előkészítése és koordinálása, valamint javaslatok beterjesztése a küldöttgyűlés elé. Az ülésekre legalább kétszer évente sor kerül az elnök írásbeli meghívására. A meghívó tartalmazza a napirendet és legalább egy hónapra szól. A Bizottság munkáját is a Hanza Iroda segíti, az üléseken vezetett jegyzőkönyvek másolataiból pedig szintén minden tagnak küldnek egy példányt. Elnökség Az

Elnökséget, a Bizottság javaslatát figyelembe véve, a Küldöttgyűlés nevezi ki. Egy elnökből, és két helyetteséből áll. A három elnökségi tagnak három különböző európai országból kell jönnie. Megbízatásuk addig tart, ameddig a Bizottság többi tagjáé. Megbízatásuk lejárata előtt adják át egymásnak a hivatalt, hogy a folytonosságot biztosítsák. Az Elnökség tagjait a három év múlva, mandátumuk lejártával újra meg lehet választani. Az Elnökség készíti elő a bizottság üléseit, dönt a sürgős ügyekben, és a Küldöttgyűlés összehívásáról. A projektekkel kapcsolatos munkában segédkezik a Bizottságnak Az 34 http://www.doksihu adminisztrációs ügyeit szintén a Hanza Iroda vezeti. Döntéseit szótöbbséggel hozza, egyenlő arány esetén az Elnök szava dönt. Az Elnökség tanácskozásairól vezetett jegyzőkönyvek másolatait is megküldik a tagoknak. Hanza Iroda A hanza székhelye az a város, amelyik a

küldöttek elnökét adja. Ott rendezik be a Hanza Irodát is, amit a zökkenőmentes ügyvitel biztosítására hozták létre. Ez a város látja el az ügyvitellel kapcsolatos feladatokat, és viseli azoknak költségeit is. A levéltárat az Interneten teszik közzé, és ott is tárolják egy elektronikus archívumban. Így nincs városhoz kötve, és mindenki számára hozzáférhető. Hanza Gyűlés A Hanza egyik kiemelt feladata a Hanza Gyűlések rendszeres megtartása, ahová az összes hanza várost meghívják. A gyűlés rendezési jogát az egyes városoknak kérvényezniük kell A döntést, a Bizottság javaslatát figyelembe véve, a Küldöttgyűlés hozza meg. A Hanza Gyűlés biztosítja a számára otthont adó városnak, hogy annak kultúráját, történelmét és hagyományait szélesebb körben is megismerjék. A gyűlés költségeit mindig a rendező város fedezi. A programok szervezése, előkészítése, és lebonyolítása a vendéglátó város feladata

és kompetenciája. Arra azonban szigorúan ügyelnie kell, hogy minden meghívott részt vehessen a rendezvényeken, és ez anyagilag ne legyen számára túlságosan megterhelő. A rendező városnak mindenek előtt a költségtakarékosságot kell szem előtt tartania, főleg a meghívottakat nem verheti többletköltségbe. Munkacsoportok A Hanza által kitűzött célok és feladatok megvalósítására konkrét projektek kidolgozása útján történik. Minden hanza városnak joga van akár egyedül, akár másokkal közösen, még olyanokkal is, akik nem tagjai a Hanzának projekt javaslatot beterjesztenie a Bizottságnak. A javaslatnak tartalmaznia kell kivitelezési tervet, költségkalkulációt és forrás-tervezetet a költségek fedezésére. Minden javaslatot a Bizottság egy tagja bírál el A döntést aztán a Bizottság és az Elnökség véleményének a figyelembevételével a Küldöttgyűlés hozza meg. Az elfogadott projektek megvalósítására csoportot

szerveznek, öt különböző hanza város képviselőjének a vezetésével, akik maguk közül egyet kineveznek elnöknek, egyet-egyet pedig ügyvezetőnek illetve pénztárosnak. 35 http://www.doksihu A munkacsoportok elnökei az egyes projektekhez kapcsolódó összes állami támogatást, szponzorálást és alapítványt érintő ajánlatot, valamint a megbízásra vonatkozó előszerződést felterjesztenek jóváhagyásra a Bizottsághoz. A projekt megvalósítása alatt is ők referálnak a Bizottságnak és Küldöttgyűlésnek. Egy-egy projekt lezárultával a Küldöttgyűlés a Bizottság felkérésére összefoglalót készít, kitérve a pénzügyi vonzatokra is. A projektek költségeinek fedezéséről a benne résztvevő városoknak kell gondoskodniuk. Egymás között a költségeket arányosan osztják el. A résztvevők körét, befizetéseik nagyságát és arányát, valamint az ügyvitelben vállalt szerepüket a fedezeti tervben írásban le kell fektetni.

Azokat a városokat, amelyek nem vesznek részt a projektben és nem is támogatják, nem lehet kötelezi, hogy pénzügyileg hozzájáruljanak. Megvalósítandó terveik között szerepel például egy középkori hanza tengerjáró kereskedelmi hajó megépítése. VIII. Országelemzések Önmagukban a városokat és kereskedelmi kapcsolataikat már nem érdekes vizsgálni. Sokkal többet árul el annak az országnak a rövid XX. századi történelmi áttekintése és gazdasági elemzése, ahol az egykori, illetve a mai, újonnan megalakított Hanza Szövetség városai ma megtalálhatók. A következőkben ennek a feladatnak szeretnék eleget tenni, rövid országelemzések formájában. Oroszország Az első világháborúban az orosz birodalom elveszítette cárját, akinek a helyét a kommunisták vették át, a birodalmat pedig a Szovjetunióvá alakították át. 1924 és 1953 között Sztálin kezében volt az irányítás, aki nagyon szigorú kézzel vezette a birodalmat. A

szigor egészen 1985-ig, Mihail Gorbacsov színre lépéséig folytatódott, a gazdaság stagnálása mellett. Ő hirdette meg a glasznosztyot és a peresztrojkát, ami nyitást, illetve átalakítást jelent. Mindkettő a szocializmus modernizálását célozta, de nem tudták megállítani az Unió széthullását, ami 1991-ben következett be. Ekkor alakult meg a 15 tagú Független Államok Szövetsége, akik már önálló külpolitikát és gazdaságpolitikát folytattak. A központi irányítású Szovjetunió 1991-es szétesése után, Oroszország továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy modern piacgazdaságot teremtsen, korszerűsítse ipari hátterét, és 36 http://www.doksihu jelentős gazdasági növekedést érjen el. A régi rendszer átalakítása folyik, cél a jól működő piacgazdaság és demokrácia. Komoly gondokat okoznak a csecsenföldi függetlenedési kísérletek. Az 1992-től 1998-ig terjedő időszakot a nehéz gazdasági helyzet, a már

addig is alacsony életszínvonal rosszabbodása, és a modern piac megteremtésére tett reform kísérletek bukása jellemezte. Az 1998 augusztusi pénzügyi és gazdasági válság következményei sokáig éreztették hatásukat. 1999. és 2002 között a feltételek jelentősen javultak16, az éves nemzeti össztermék kb 6 %kal növekedett, és a szerkezet átalakítást célzó törekvések is eredményesnek bizonyultak A külföldi működőtőke is hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez, elsősorban az élelmiszeriparba, kőolajiparba és a fémkohászatba irányultak a befektetések. Az exportált termékek, főképp az energiahordozók és nyersanyagok magas világpiaci ára, valamint az alacsony import és az import helyettesítő termelés beindulása következtében jelentősen megnövekedtek az állam adó- és illetékbevételei. Oroszország erősen függ az általa exportált javaktól, különösen az olajtól, földgáztól, fémtől és faanyagtól,

ami az exportja 80%-át adja, és ezáltal sebezhetővé teszi a világpiaci árak ingadozásai miatt. Ipara olyannyira megrongálódott állapotban van, hogy jelentős modernizációra, vagy teljes újjáépítésre szorul, ha az ország erőteljes gazdasági növekedést akar elérni. További probléma a széles körben elharapódzott korrupció, az erős legális hatalom és a működő tőke hiánya, valamint az agyelszívás, vagyis a szakemberek külföldre csábítása. Oroszország nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, de legkésőbb 2004-ben szeretne az lenni. Folyik a gazdasági szabályzók lényeges átalakítása, közelítésük a nemzetközi szabályzókhoz. Elfogadták az Adókódex II részét és a Vámkódexet, az új privatizációs törvénye a közeljövőben várható. A WTO-tagság előkészítése során csökkentette a vámtételeket, megszüntette a 20%-nál magasabb vámtételeket, és mérsékelte a magas vámtételű áruk körét. Ipari ország.17

Gazdag ásványkincsekben és energiahordozókban, hatalmas területein szinte minden megterem. A bányászati és kitermelő ipar teljes láncolata megtalálható itt, szén, olaj, földgáz, fémek és ásványok, a gépipar minden formája az egyszerű malomipari őrlőktől 16 17 www.ciagovThe world factbook (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 37 http://www.doksihu kezdve a legmodernebb űreszköz és repülőgépgyártásig. Jelentős a hajógyártása, gépjárművek és közlekedéseszközök gyártása, kommunikációs berendezések, mezőgazdasági gépek, az elektromos erőgépek és hírközlő berendezések előállítása, a gyógyászati és tudományos eszközök előállítása, tartós háztartási gépek, textíliák, élelmiszeripari gépek és termékek előállítása, valamint a kézműipara. Jelentős a folyami, tavi illetve a tengeri halászat, a vadászat és a prémes állatok tenyésztése. Az ipari termelés növekedése kb.

3,7%-os Export cikkek: kőolaj és kőolaj származékok, földgáz, fa és faipari cikkek, nyersanyagok, ásványi anyagok, és a katonai eszközök széles skálája. Importcikkek: gépek és berendezések, fogyasztási cikkek, gyógyszerek, hús, gabona, cukor, félkész termékek, gyapot, nyers gumi. Oroszország legfontosabb külkereskedelmi partnerei18: Export: Németország 9,3% Import: Németország 13,2% USA 8,3% Fehéroroszország 9,6% Olaszország 7,5% Ukrajna 9,3% Kína 5,6% Kazahsztán 4,8% Fehéroroszország 5,2% Olaszország 4,1% Ukrajna 5,2% Továbbá: Finnország, Magyarország, Szlovákia, Kína, Mongólia, Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia, Azerbajdzsán. Litvánia A balti országok közül Litvánia bonyolítja kereskedelmének legnagyobb részét Oroszországgal, így őt is megrázta az 1998-as orosz pénzügyi válság, amiből azonban már kezd magához térni. Bár Litvánia két világháború között független

volt, 1940-ben a Szovjetunió annektálta. 50 év múlva Litvánia volt az első, aki 1990-ben kinyilvánította függetlenségét a Szovjetuniótól, jóllehet ezt csak 1991-ben ismerték el világszerte. Az utolsó orosz alakulat 1993-ban hagyta el az országot. 18 www.ciagov The world factbook (20030405) 38 http://www.doksihu Függetlenségének visszanyerése után 1991. és 1993 között mind az ipar, mind a mezőgazdaság termelése meredeken zuhant, majd 1998. végéig folyamatosan növekedett19 A recesszió, illetve a 2000. évi stabilizáció alacsony infláció mellett (1999-ben 0,3%, 2000-ben 1%) következett be. A 10-12%-os munkanélküliségi ráta a balti országok között a legmagasabb. Az alacsony fogyasztói kereslet is visszafogja a gazdasági fejlődést A régi tervutasításos rendszerből a piacgazdaságba való áttéréshez az Amerikai Egyesült Államoktól kap segítséget. A litván kereskedelmi rendszer liberális: lényegében nincsenek

nem-tarifális korlátozások. 2000. decembere óta a WTO tagja, az Európai Unióval, az EFTÁ-val, a két másik balti országgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Törökországgal, Ukrajnával és Magyarországgal van érvényes Szlovéniával, szabadkereskedelmi megállapodása. A külkereskedelmi mérleghiányt részben ellensúlyozzák a külföldi tőkebefektetések.20 A legnagyobb külföldi befektetők között található a Motorola, a TeleDenmark, a Philip Morris, a Shell, a Siemens, a finn Nestlé és az orosz Lukoil. Ennek ellenére a három balti ország közül a legnagyobb gazdasági potenciállal bíró Litvánia vonzotta a legkevesebb külföldi működőtőkét. Az állami tulajdon részaránya 35% körüli szintre csökkent, de még így is jelentős tartalékai vannak a további privatizációnak. További lépések szükségesek az ország vonzóvá tételére a külföldi tőke számára, további külkereskedelemi nyitás az

Európai Unió felé, a csődeljárások hatékonysága növelésében, a korrupció visszaszorításában és a nyugdíjreform kidolgozásában. 1999-ben Litvánia is meghívást kapott a csatlakozási tárgyalásokra az Európai Unióval. Agrár-ipari ország.21 Földterületének nagy részét tavak, erdők és rétek borítják, a fennmaradó területeken gabonát, lent és takarmánynövényeket termesztenek. Baromfit, szarvasmarhát és juhot tartanak. Feldolgozóipara főképp a fakitermelés során nyert faárut hasznosítja, ezenkívül élelmiszeripar, kivágó szerszámok, elektromos motorok, televízió készülékek, hűtőszekrények és fagyasztók, kőolaj, kisebb hajók építése, bútorgyártás, ruházat, élelmiszer, műtrágyák, mezőgazdasági gépek, optikai számítógépek gyártás említhető meg. Az ipar növekedési üteme kb. 6% 19 20 www.kumhu (20030405) www.ciagov The world factbook (20030405) 39 berendezések, elektromos alkatrészek,

http://www.doksihu Exportcikkek: hús, tej, tojás, vaj, sajt, papír, bútor, vászon, gépek és berendezések, műanyag, kénsav és műtrágya, faáruk. Importcikkek: ásványi anyagok, főleg kőolaj, gépek és berendezések, közlekedésieszközök, ruházat és textíliák, fémek. Litvánia legfontosabb külkereskedelmi partnerei22: Export: Oroszország 25,3% 12,6% Németország 17,2% Németország 12.6% Lengyelország 4,9% Oroszország 11,0% Olaszország 4,2% Franciaország 3,8% Egyesült Királyság 13,8% Lettország Lengyelország Import: 6.3% Továbbá: Észtország, Fehéroroszország, Lettország, Ukrajna. Lettország Lettországot, Litvániához hasonlóan rövid idejű, a két világháború közötti függetlenség után 1940-ben a Szovjetunió annektálta. 1991-ben szűnt meg ez az állapot, jóllehet az utolsó orosz csapatok csak három évvel később, 1994-ben hagyták el az ország területét. A lakosság több, mint 30%-a ma is orosz

anyanyelvű. Ez hatással van a gazdasági környezetre és Lettország külgazdasági kapcsolataira is. Függetlenségének 1991. évi visszaállítása óta a Lett Köztársaság hatalmas fejlődésen ment keresztül23: megszilárdult a parlamenti demokrácia, a gazdaság szerkezete jelentősen átalakult, működőképes a piacgazdaság, megerősödött a magánszféra, rendezetté váltak a tulajdonviszonyok, befejezéséhez közeledik a privatizáció. Gazdasága fellendülőben van az 1998-as orosz pénzügyi válság után, ami Litvániához hasonlóan őket is érintette, hiszen gazdasági kapcsolatai miatt erősen függ Oroszországtól. Az 1994-ig tartó folyamatos csökkenés után a GDP növekedésnek indult, és az orosz válság ellenére a tendencia 1999-ben is folytatódott. Csökkent az infláció és a munkanélküliségi ráta. Az EU-bizottsági jelentés Lettországot Litvániával és Szlovákiával egy csoportba 21 22 A Föld országai Cartographia Kft. Budapest,

2001 www.ciagov The world factbook (20030405) 40 http://www.doksihu sorolta, kiemelte a makrogazdaság és a pénzügyi szektor stabilitását, az adórendszer fejlettségét, s felhívta a figyelmet a strukturális reformok folytatására, a privatizáció befejezésére.24 Külkereskedelmi kapcsolataiban azóta Lettországot is inkább az Európai Unió országai felé való közeledés, illetve csatlakozási szándék jellemzi, semmint az orosz orientáció. Kereskedelempolitikája nagymértékben liberalizált, szabadkereskedelmi megállapodása van az Európai Unióval, az EFTA-val, a másik két balti állammal, valamint a CEFTA-országainak többségével. 1999-ben csatlakoztak a Világkereskedelmi Szervezethez. Ipari-agrár ország.25 Feldolgozóipara jelentős, a tej- és húsipar, acélgyártás, kisebb gépjárművek gyártása, szintetikus szál előállítás, mezőgazdasági gépek, műtrágyák, mosógépgyártás, rádiók, elektronikai cikkek,

gyógyszergyártás, tartósított élelmiszerek, textilgyártás. Jelentős még ezenkívül a tengeri halászat és a halfeldolgozás Az ipar növekedési üteme kb. 5,7% Exportcikkek: élelmiszerek, fa és faáruk, papír, gyapot, gumiáruk, gépek és berendezések, textíliák. Importcikkek: gépek és berendezések, kőolaj, üzemanyag, járművek. Lettország legfontosabb külkereskedelmi partnerei26: Export: Németország 17% Egyesült Királyság Svédország Import: Németország 17% 16% Oroszország 9% 10% Litvánia 8% Litvánia 8% Finnország 8% Oroszország 6% Svédország 7% Észtország Századokon át tartó dán, svéd, német és orosz uralom után, Észtország 1918-ban nyerte el rövid ideig, 1940-ig tartó függetlenségét, amikor is a Szovjetunió a másik két balti országhoz hasonlóan Észtországot is bekebelezte. 23 www.ciagov The world factbook (20030405) www.kumhu (20030405) 25 A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 26

www.ciagov The world factbook (20030405) 24 41 http://www.doksihu A legkisebb balti országban az 1991-ben visszanyert függetlenség után gyors gazdasági átalakulás indult, amelynek eredményeként jelentősen átrajzolódtak kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok. Az országban az észt lakosság aránya mintegy 64%, és itt is jelentős, 30% körüli, az orosz anyanyelvű népesség, ami a gazdasági kapcsolatokat is jelentősen befolyásolja.27 A közvetlen külföldi beruházások valamivel több, mint 2,4 Mrd USD-t elérő összértékével, ez kb. 1600 USD/főt jelent, a kelet-közép-európai régióban a második helyen szerepel a beruházók célországai között. A legnagyobb beruházók Svédország 39,2%, Finnország 31,1%, USA 5%, és Oroszország 4%. Gazdaságának helyzetére és fejlődésére erős kihatással vannak három legjelentősebb külkereskedelmi partnerénél, Finnország, Svédország és Németország, folyó beruházások és fejlesztések.

Külkereskedelmi áruforgalmának 70%-át az Európai Unió tagországaival, 7,3%-át a Független Államok Közösségének országaival, 7,1%a a másik két balti országgal bonyolítja le. Rohamosan halad előre a modern piacgazdaság kiépítésével, és fűzi egyre szorosabbra a nyugati országokkal való kapcsolatát. Tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, nemzeti valutáját pedig az euró árfolyamához rögzítette. Céljai között szerepel az Európai Unióhoz való csatlakozás. 1995 január 1-jén lépett hatályba Észtországnak az Európai Unióval, ugyanezen év decemberében az EFTA országaival kötött szabadkereskedelmi megállapodása. Hatályos szabadkereskedelmi megállapodása van, továbbá Lettországgal, Litvániával, a CEFTA-tagországokkal, Törökországgal és Izraellel. Ipari-agrár ország.28 Földterületének egy ötöde erdő A kevés földművelésre alkalmas területen zabot és burgonyát termesztenek, juhot, kecskét, sertést és

szarmasmarhát tenyésztenek. Morénás, mészköves földjéből tőzeget, olajpalát és foszfátot termelnek ki Hajógyártással, halfeldolgozással, gyufagyártással foglalkoznak, ezenkívül van gépgyártás, konzervipar, textilipar és bútorgyártás, elektrotechnikai- és faipar, informatikával és telekommunikációval kapcsolatos technológiák. Az ipar növekedési üteme kb. 5% Exportcikkek: gépek és berendezések 33%, fa és papír 15%, textíliák 14%, élelmiszeripari termékek 8%, bútorok 7%, fémek, vegyipari termékek, olajipari származékok. 27 www.ciagov The world factbook (20030405) 42 http://www.doksihu Importcikkek: gépek és berendezések 33.5%, vegyipari termékek, főleg kőolaj 116%, textíliák 10.3%, élelmiszeripari termékek 94%, közlekedési eszközök 89% Észtország legfontosabb külkereskedelmi partnerei29: Export: Finnország 33,8% Import: Finnország 28,9% Svédország 14,0% Németország 11,0% Lettország 6,9%

Svédország 9,0% Németország 6,9% Kína 9,0% Egyesült Királyság 4,2% Oroszország 8,0% Norvégia Norvégia századokon át Dániával állt szövetségi kapcsolatban, majd a svédek rohanták le. Bár alkotmányát megtarthatta teljes függetlenségét csak 1905-ben nyerte el. Mindkét világháborúban semleges maradt, de ez nem akadályozta meg Németországot abban, hogy a 1940. és 1945 között megszállja 1949-ben Norvégia feladta addigi semlegességét és csatlakozott a NATO-hoz. Jól prosperáló gazdasága ötvözi magában a szabad piac és az állami beavatkozás által szabályozott részeket. A kulcsfontosságú területek irányítása, mint például a kőolaj kitermelés és feldolgozás az állam kezében van. Az ország bővelkedik természeti erőforrásokban és ásványkincsekben. Energiafelhasználásának 92%-a vízi energiára épül, így a kitermelt szénhidrogének szinte teljes egészét exportálják. Az 1960-as években feltárt kőolaj

és földgáz mezők fellendítették a gazdaságot. Norvégia ma a világ második legnagyobb kőolaj-exportőre. A kőolaj és földgáz kivitel 1999-ben az összes kivitel 35%-át tette ki, 2000.-ben pedig teljes exportjának 52%-a származott a kőolaj és földgáz értékesítéséből, és a hozzájuk kapcsolódó iparágak, szolgáltatások tevékenységéből. Az olaj segítette ki őket akkor is, mikor a világ többi részén a gazdaság stagnálni kezdett. Aggodalomra csak az ad okot, hogy mi lesz, miután ma még jelentős kőolaj és földgáz készletei megcsappannak? Ezen károk csökkentésére a norvég kormány az olajból származó bevételei egy részét külföldi beruházásokra fordítja, amelyek szépen kamatoznak. 28 29 A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 www.ciagov The world factbook (20030405) 43 http://www.doksihu Norvégiának nincsen állam adóssága30, és itt a legmagasabb az életszínvonal. Az import 2000-ben megközelítőleg a

gazdasági növekedésnek megfelelő ütemben bővül. A hagyományos norvég exporttermékek ára jelentősen megugrott, a gazdasági növekedés közel fele tudható be a kőolajszármazékok árváltozásának valamint a dollár erősödésének. A szolgáltatásexport is elsősorban a hagyományos exporttermékekhez igazodik: vízi szállítási, hajózási szolgáltatások, olajkitermeléssel kapcsolatos szolgáltatások, mint például olajfúrás, fúrótornyok telepítése, csőhálózatok telepítése továbbá utazási, közlekedési, postai és telekommunikációs szolgáltatások. A teljes exportbevétel mintegy 8%-a a halászati farmok tevékenységéből származik. 1972-ben, illetve 1994-ben az ország úgy döntött, hogy nem kíván az Európai Unió tagországa lenni. Norvégia ipari-agrár ország.31 Bányászati termékeinek listáját a kőolaj és a földgáz vezeti, de vannak ritka fémércei is, mint a titán, molibdén, tantál, réz, cink, pirit.

Feldolgozóipar terén említést érdemel az elektrokohászata, gépgyártása, hajógyártása, elektrokémiai és finommechanikai ipara. Az élelmiszer feldolgozóiparán belül különösen fontos a halfeldolgozás, hiszen nemcsak halászattal, de bálnavadászattal is foglalkoznak. Tenyésztenek prémesállatokat, rénszarvasokat és juhokat. Az ipar növekedési üteme 1.2% Exportcikkek: nyers kőolaj, és kőolaj származékok, gépek és berendezések, fémek, kemikáliák, hajók, hal és haltermékek, színes fémek. Importcikkek: gépek és berendezések, kemikáliák, élelmiszer, takarmány, vegyszerek. 30 31 www.ciagov The world factbook (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 44 http://www.doksihu Norvégia legfontosabb külkereskedelmi partnerei32: Export: Svédország 15,5% 11,8% Németország 12,8% Németország 11,6% Egyesült Királyság 7,8% Hollandia 10,2% Dánia 7,2% Egyesült Királyság 19,8% Franciaország Import:

Svédország 7,9% Franciaország 5,2% USA 7,9% USA 7,0% Svédország A XX. századi semlegességének és békés periódusának köszönhetően Svédországot megkímélték a háborúk pusztításai, és a század végére irigylésreméltó életszínvonalat ért el. Az elosztó rendszer példásan működik, a munkaerő szakképzett.33 Az ország fában, vízenergiában, vasban gazdag, a gazdaság a külkereskedelemre orientálódott. Energia szükségletének 60-át vízerőművekből elégíti ki. Gazdasági rendszerének, ami a jóléti társadalom és a magas technikai színvonalú kapitalizmus egyvelege, az 1990-es évektől kezdődően kell megbirkóznia a növekvő munkanélküliséggel, igazgatási költségekkel, és a gyengülő világpiaci pozícióval. A kilencvenes évek közepétől alkalmazott megszorító intézkedések az évtized végére a svéd gazdaság fellendülését eredményezték: az európai uniós átlagban magas gazdasági növekedést alacsony

infláció, tartós költségvetési többlet és csökkenő munkanélküliség mellett sikerült elérni. A svéd gazdasági növekedés hajtóereje a belső fogyasztás és az ismét lendületes export. A kormány gazdaságpolitikai prioritása a gazdasági növekedés magas szintjének a fenntartása, a munkanélküliség csökkentése és a szinte teljes körű foglalkoztatottság megteremtése. Ennek megfelelően a munkanélküliség 2000-ben 4%-ra mérséklődött Az infláció a tervezett 2%-os sávon belül maradva 1,4% volt.34 A korábban deficites költségvetés a GDP-hez viszonyítva 3,4%-os aktívumot ért el. Az információ-technológiai szektor kiemelt kezelése és az állami fejlesztések révén Svédország az egyik legvonzóbb befektetési környezetté vált az információ technikai és telekommunikációs ipar számára. 32 www.ciagov The world factbook (20030405) www.ciagov The world factbook (20030405) 34 www.kumhu (20030405) 33 45 http://www.doksihu Az

Európai Unióba való belépést 1995-ig halogatták. A 2001 első félévi svéd Európai Unió-elnökség idején az Unió bővítése kapott prioritást. A svéd kormányzat különös figyelemmel kíséri a balti államok és Lengyelország csatlakozási felkészülését. Ez akár az egykori Hanza Szövetségen belüli kereskedelmi kapcsolatokra is visszavezethető. A svéd külgazdasági stratégiában a Keleti-tengeri régió, ami a Balti államokat, Lengyelországot és észak-nyugat Oroszországot foglalja magában elsőbbséget élvez. 1999-et "Lengyelország évé"-nek, 2000-et pedig a "Baltikum évé"-nek nyilvánították a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok kiemelt fejlesztését tűzve ki célul. A CEFTA-országokból származó behozatal, illetve az ide irányuló kivitel több, mint a fele Lengyelországgal bonyolódik le. Az ipari termelés 80%-a magán kézben lévő gyárakból és üzemekből származik, a mezőgazdaság a

GDP-hez csak 2%-kal járul hozzá, és ennek megfelelően a munkaképes lakosságnak is csak 2%-át foglalkoztatja. A gazdasági stagnálás az előző évek megtakarításainak köszönhetően jelentősen még nem éreztette hatását. A központi bank igyekszik stabilan 2% -on tartani az inflációt. Az ipar növekedési üteme 09% Exportcikkek: a kivitel több mint felét a gépek, gépi berendezések és az elektronikai termékek teszik ki, számottevő a fa- és papíripari termékek, a vegyipari és gyógyszeripar részesedése is. Importcikkek: gépek és gépipari berendezések, elektronikai termékek súlya a meghatározó, kiemelkedik az elektronikai, számítógépes és telekommunikációs termékek behozatala Svédország legfontosabb külkereskedelmi partnerei35: Export: Németország 10,6% USA 10,5% Import: Németország 17,8% Egyesült Királyság 8,7% Egyesült Királyság 8,8% Norvégia 8,5% Norvégia 8,6% Dánia 8,2% Dánia 6,1% Hollandia 6,9%

Finnország 5,7% USA 6,7% Franciaország 6,5% Továbbá: Hollandia, Belgium, Olaszország. 46 http://www.doksihu Finnország Finnország a XII. századtól a XIX századig Svédország tartománya volt, illetve olyan nagyhercegség, ami hol Svédországhoz, hol Oroszországhoz tartozott. 1917-ben függetlenedett. A második világháborúban is megőrizte függetlenségét mind az oroszoktól, mind a németektől. A XX században a finn gazdaság jelentős átalakuláson ment át, aminek eredményeként a fakitermelő farm jellegű gazdálkodástól eljutott a modern gazdálkodásig. Ma az egy főre jutó GDP tekintetében Németországgal közel azonos szinten áll. Az észak európai országok közül egyedül ők vezették be az eurót. Ipari ország36, gazdasági irányítását jobbára a szabad piaci szabályozókra hagyja. Az egy főre jutó rész a nemzeti össztermékből nagyjából annyi, mint a jóval népesebb Németországban, vagy akár az Egyesült

Királyságban. A húzó ágazat a 30%-os részesedésével továbbra is az elektronika. Az élenjáró Nokia cég folyamatosan növeli forgalmát, melynek 70%-a a mobilkészülékek eladásából származik. A fa és néhány ásványkincs kivételével Finnország a nyersanyagok és energiahordozók, valamint az összeszerelendő alkatrészek területén erősen rászorult a külföldi behozatalra. A mezőgazdaságnak nem kedvez az éghajlat, az alapvető élelmiszerekből éppen csak az önellátás szintjén képesek termelni. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kivitele elhanyagolható mértékű. A vidéken élő lakosság számára a fakitermelés és kapcsolódó feldolgozóipar biztosítja a megélhetést. Az ágazat három óriáscége, a Stora-Enso, az UPMKymenne és a Metsä-Serla37 a általában a tervezettnél nagyobb nyereséggel zárja az évekett, és több külföldi céget vásárol fel. A kormány gazdasági Stabilitási Programjának továbbra is

kulcseleme az államadósság csökkentése egyes nagyvállalatok állami tulajdoni hányadának privatizálása, illetve tőzsdére bocsátása útján. A külkereskedelem a GDP harmadát adja. A legdinamikusabban Oroszországba, Észtországba és Kínába bővült a kivitel, és erőteljesen fejlődött az egyes távol-keleti országokba irányuló export volumene is. A kivitel nagyarányú expanzióját az euró gyengülése is elősegítette Az importált energia drágulása a külkereskedelmi cserearányok 1%-os romlásához vezetett. Az euró/dollár átváltási arány javulása kevés hátrányt okoz a finn exportőröknek, mivel magas az 35 www.ciagov The world factbook (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 37 www.ciagov The world factbook (20030405) 36 47 http://www.doksihu euró-övezeten kívülre irányuló kereskedelem aránya, és a kiemelkedő minőségű finn termékeket mindenütt versenyképes áron lehet értékesíteni. A gazdaság

növekedésének globális lassulása Finnországot is elérte, ennek ellenére a fejlődés üteme (5%) még mindig meghaladja az Európai Unió és az OECD országok átlagát. A bővülő belső kereslet mellett továbbra is a versenyképes ipari termékek exportja lesz a növekedés meghatározó tényezője. Amennyiben az állami költségvetés és folyó fizetési mérleg egyenlege változatlanul pozitív marad, néhány éven belül megszűnik a külföldi adósságállomány. Exportcikkek: gépek, telekommunikációs és adatátviteli berendezések, kemikáliák, cellulóz, papír- és faipari termékek, nyersanyagok és energiahordozók. Importcikkek: gépek, gépi berendezések és szállítóeszközök aránya 42,1%, a feldolgozott termékek, tartós fogyasztási cikkek részesedése 16%, a nyersanyagoké, fűtő- és üzemanyagoké 18,4%. A mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek aránya 5,2-ről 6,5%-ra emelkedett. Finnország legfontosabb külkereskedelmi

partnerei38: Export: Németország 12,4% Import: Németország 14,5% USA 9,7% Svédország 10,2% Egyesült Királyság 9,6% Oroszország 9,6% Svédország 8,4% USA 6,9% Oroszország 5,9% Egyesült Királyság 6,4% Franciaország 4,6% Franciaország 4,5% Lengyelország A második világháborúban előbb a németek, majd az oroszok rohanták le Lengyelországot. A háborút követően itt is a szocialista rendszert vezették be. 1980-ban a gyárakban zavargások kezdődtek, amelyek a „Szolidaritás” elnevezésű független szakszervezet megalakulásához vezettek. Ez a szervezet az évek során politikai erővé nőtte ki magát, és jelöltjük, Lech Walesa nyerte az 1990-es parlamenti elnökválasztást. A kormány célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, 1999. óta NATO tagok 48 http://www.doksihu Lengyelországban szokatlanul szigorú módon hajtották végre a gazdaság liberalizációját. Azok a vállaltok, amelyek kiállták a sokk

terápiát, ma a sikeres átmeneti gazdaság alapjaivá váltak. A kis és közép vállalatok privatizálásával, illetve a cégalapításra vonatkozó új törvénnyel a magán szektor súlya és szerepe ugrásszerűen megnőtt. Hozzákezdtek az érzékeny szektorok privatizálásához is, mint a bányászat, vasút és energia szektor. A külföldi befektetésekben csökkenő tendenciájuk ellenére még mindig vezető helyet, kb. 42%-ot foglalnak el a termelő célú beruházások, de jut belőlük a szolgáltatásokba, különösen a pénzügyi területekre is. A legnagyobb befektetők39: Franciaország, 7,9 Mrd USD, USA 7,3 Mrd USD, Németország 5,9 Mrd USD, és Hollandia 4,2 Mrd USD. A távközlési szektor privatizációjából a France Telekom 3,2 Mrd USD-vel vette ki a részét. Szerkezetátalakításokra került sor az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás és az államigazgatás területein. A további eredmények a még nem privatizált részlegek

eredményességétől függnek. Ami a külföldi beruházásokat illeti, a térségben Varsó a legkedveltebb célpont. Ezzel ellentétben a hagyományosan sok embert foglalkoztató mezőgazdaságban továbbra is megmaradtak a szerkezeti problémák,40 tovább nőtt a munkaerő felesleg és a gazdálkodás továbbra is a kis hatékonyságú farmokon folyt, a befektetések elmaradtak. Termelékenysége elmaradt az európai normáktól. A rendszerváltást követően a GDP gyors növekedésnek indult 1992. és 2000 között, amit csak az általános visszaesés és stagnálás állított meg Csökkentek a hazai beruházások, és a fogyasztás is visszaesett, nőtt a munkanélküliség, ami jelenleg 17% körül van, és az infláció. Ipari ország41, bár kiterjedt mezőgazdasági területekkel rendelkezik, és nagy hagyománya van a földművelésnek illetve az állattenyésztésnek. Jelentős még a tengeri halászata is Gazdag ásványkincsekben, bányásznak fekete- és

barnakőszenet, ként, cinket, ólmot, rezet, kősót, kálisót és rendelkezik földgáz telepekkel is. Feldolgozóipara: vas- és színesfémkohászat, gép- és közlekedésieszközgyártás, hajógyártás, élelmiszeripari termékek előállítása, üvegipar, gyártás, textilipar. Az ipar növekedési üteme 4,3%. 38 www.ciagov The world factbook (20030405) www.kumhu (20030405) 40 www.ciagov The world factbook (20030405) 41 A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 39 49 http://www.doksihu Exportcikkek: feketeszén, koksz, hengerelt áruk, gépek és szállítóeszközök, hajók, élelmiszerek és élő állatok. Importcikkek: kőolaj és származékai, gépek és berendezések, vegyipari cikkek, gyapot, búza, hús, rizs Lengyelország legfontosabb külkereskedelmi partnerei42: Export: Németország 23,9% 5,4% Oroszország 8,8% Franciaország 5,4% Olaszország 8,2% Egyesült Királyság 5,0% Franciaország 6,8% Németország 34,4%

Olaszország Import: Belgium Belgium kedvező földrajzi helyzete, fejlett infrastruktúrája, úthálózata, kereskedelme és ipara mind-mind a gazdaság javát szolgálja. Az ipar hagyományosan az északi flamand területekre települt. Jelentős behozatalra szorul nyersanyagokból, lévén ásványkincsekben szegény, ugyanakkor nagy mennyiségben exportál feldolgozott termékeket. Ezáltal rendkívül ki van szolgáltatva a világpiaci helyzet alakulásának. A világ egyik leginkább nyitott gazdaságú országa, az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom alapján az elsők között van. 1830-ban függetlenedett Hollandiától. Mindkét világháborúban elfoglalták a németek Az utóbbi fél évszázadban indult fejlődésnek az Európai Unió és a NATO tagjaként. A gazdasági általános lassulás, illetve stagnálás jelentősen visszavetette. Ebből kezd kilábalni, dacára annak, hogy milyen jelentős mértékben ráutalt az Európai Unióra és az Amerikai Egyesült

Államokra. A külkereskedelmi forgalom csökkenő dinamizmusa is az USA-beli konjunktúra lanyhulásával és az euró erősödésével hozható összefüggésbe. Kereskedelmének csaknem háromnegyedét az Európai Unió más országaival bonyolítja. Része a monetáris uniónak is. Ipari ország.43 Bányászati termékek: feketeszén, vas, kadmium, kőolaj, földgáz, réz és cink, mangán, foszfát. Feldolgozóipar: vaskohászat, acélgyártás, fémmegmunkálás és elektronikai 42 43 www.ciagov The world factbook (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 50 http://www.doksihu ipar, motor összeszerelő üzemek, hajó- és gépgyártás, fegyvergyártás, vegyipar, üvegipar, sörgyártás, textilipar, csipkeverés, gyémántcsiszolás, italáruk és élelmiszeripar. Az ipar növekedési üteme 4,5%. Jelentős a tengeri halászat. Termeszt búzát, árpát, zabot, rozst, cukorrépát és lent, tenyészt juhot, sertést, szarvasmarhát és lovat.

Exportcikkek: gyémánt és drágakő, csipke, üvegáruk, gyógyszerek, vas és acél, gépek és berendezések, textíliák, élelmiszerek. Importcikkek: gépek és berendezések, vegyipari termékek, gabona, gyümölcs, egyéb élelmiszerek. Belgium legfontosabb külkereskedelmi partnerei44: Export: Németország 18,1% Franciaország Hollandia Import: Hollandia 17,5% 17,3% Németország 16,8% 12,1% Franciaország 13,8% Egyesült Királyság 9,6% Egyesült Királyság 8,0% USA 5,6% USA 7,2% Továbbá: Olaszország, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia. Hollandia A hollandiai királyság 1815-ben alakult, ebből vált ki 15 évvel később a belga királyság. Hollandia semleges maradt az első világháborúban, a másodikban német megszállás alá került. Alapító tagja volt mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak, és a monetáris unióhoz is csatlakozott. Hollandia gazdasága jól prosperáló és nyitott, ami a külkereskedelemre való erős

ráutaltsággal függ össze.45 Biztos ipari háttérrel és szinten tartott inflációval bír Európa szállítmányozási központja. Híres virágkertészetei, és mezőgazdaságának többi ága is magas fokon gépesített, a munkaképes lakosság csak 4%-át foglalkoztatja. Jelentős exportőre a 44 45 www.ciagov The world factbook (20030405) www.ciagov The world factbook (20030405) 51 http://www.doksihu mezőgazdasági termékeknek. Hollandia az Európai Unió tagja és része a monetáris uniónak is. A külföldi működő tőke kedvelt célállomása Gazdaságának növekedése a 2001/2002-es globális gazdasági visszaesést megelőzően évi 4% körül volt, amivel jóval az európai uniós átlag felett teljesített. Ipari-agrár ország.46 Mezőgazdasági ágazatai jelentősek, mint például a virágkertészet, ezen kívül termeszt még zöldséget és gyümölcsöt, gabonát és takarmánynövényeket is. A világon itt tenyésztik a legnagyobb tejhozamú

szarvasmarhákat. Tartanak még sertést, juhot és baromfit, valamint jelentős a méhészet és a halászat. Bányászati termékei: földgáz, kősó és kőolaj. Feldolgozóipara: gyémántcsiszolás, élelmiszeripar, vas- alumínium és színesfémkohászat, kőolaj finomítás, gép és hajógyártás, elektromos készülékek és berendezések, építőanyagok, mikroelektronikai cikkek, papír és bőripar. Az ipar növekedési üteme 2%. Exportcikkek: mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, gépek és berendezések, vegyipari termékek, üzemanyag és kőolaj finomítványok. Importcikkek: gépek és berendezések, vegyipari termékek, nyersanyagok, élelmiszeripari alapanyagok és ruházat. Hollandia legfontosabb külkereskedelmi partnerei47: Export: Németország 25,6% Belgium és Luxemburg 11,8% Belgium és Luxemburg 9,2% Egyesült Királyság 11,1% Egyesül Királyság 8,9% Franciaország 10,3% Franciaország 5,8% USA 9,9% Olaszország Import:

6,2% Németország 18,4% Továbbá: Svédország, Nigéria, Szaúd-Arábia. Németország A második világháborút követően az angol, francia és amerikai felügyelet alá tartozó Német Szövetségi Köztársaság gyorsan újjáépítette gazdaságát, ami a német gazdasági csodaként 46 47 A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 www.ciagov The world factbook (20030405) 52 http://www.doksihu vonult be a történelembe. Gazdasági súlyánál fogva tagja lett az Európai Unió elődjének, az Európai Gazdasági Közösségnek, és belépett a NATO-ba is. Keleti szomszédja, a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunó érdekszférájába és ellenőrzésébe tartozott, így a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát és a Varsói Szövetséget erősítette. A kettészakított ország 1990-es egyesítése, majd a nemzetközi konjunktúra átmeneti lanyhulása, és a világ több pontján kialakult válságjelenségek némiképp megrázták és

visszavetették Németország fejlődését. A lakosság kezd elöregedni, a munkanélküliség nő A betelepült vendégmunkások hada bár a munkaerő és a nyugdíjalapok szempontjából jótékony hatású, a helyi lakossággal időről időre kiújuló nézeteltérések miatt mégis egyre gyakoribb problémaforrás. Az 1998. végén megalakult SPD/Zöldek kormány több évre meghatározta a német gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat, úgy, mint a munkanélküliség csökkentését, az államháztartás stabilizálását, a társadalom szociális helyzetének javítását, az adórendszer széleskörű reformját, az ökológiai gondok megoldását.48 Az előző évekkel ellentétben, a növekedés 2000-ben az exporttól kapott meghatározó impulzusokat, amelyet segített a világméretű fellendülés, a jó versenyképesség és az euró gyenge árfolyama. A vártnál kedvezőbb volt a belföldi kereslet, főleg a gépi beruházási igények növekedtek

számottevően. A mobiltelefon-koncessziók kibocsátásából származó magas bevételek eredményeként az államháztartás jelentős többletet ért el. A munkanélküliek száma 5,3%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,8%-ot ért el, a nyugati tartományokban 8%, a keletiekben 18,7% volt. A keleti és nyugati országrész kiegyenlítődési folyamata a jelentős pénzügyi transzferek ellenére is elhúzódik. A keleti tartományok gazdasági fejlődésének dinamikája elmaradt a régi tartományokétól, sőt csökkent a GDP megtermeléséhez való hozzájárulásuk. Az egy főre jutó GDP a nyugatinak csak a 61%-át, a termelékenység a 66%-át érte el. 2001-ben a fő reformcél a tartományi kiegyenlítések rendszerének új szabályozása volt, a Bundesbank tevékenységének javítása és a pénzpiacok hatékonyabb felügyeletének megteremtése. Hosszú távú cél, hogy 2006-ig megszűnjön az államháztartási hiány növekedése. 48 www.kumhu (20030405)

53 http://www.doksihu Az ország kereskedelempolitikáját döntően Az Európai Unió közösségi szabályai határozzák meg. Ezek kialakításában aktív szerepet vállalt, sok javaslatát sikerült közösségi szinten is megvalósítania. A német gazdaság nem tart a globalizáció kihívásaitól, a vállalatok versenyképessége hosszabb távon lehetővé teszi az ebből származó előnyök kihasználását. A világgazdasági válsággócok negatív hatásainak mérséklése érdekében a nemzetközi fórumokon következetesen fellép az egyes országok protekcionista intézkedései ellen, sürgeti a kereskedelmi akadályok lebontását, a kereskedelem liberalizálását és a piacok megnyitását. Mint Európa legnagyobb gazdasága és legnépesebb országa Németország a kontinens kulcsállama akár politikai akár gazdasági vagy védelmi tekintetben.49 Szükségesnek tartja a fejlődő országok szorosabb integrálását a világpiac vérkeringésébe, támogatja

adósságaik további csökkentését, illetve eltörlését, és erre ösztönzi a G8 illetve az OECD országokat is. A kormány támogatja az EU-USA kapcsolatok erősítését, az ún. "Transz-atlanti partnerség" megvalósítását. Németország főként az Európai Unió munkájának alakításában játszik meghatározó szerepet, de más nemzetközi szervezetek, például a G8, IMF, Világbank, tevékenységére is komoly befolyást gyakorol. Az euró 2002-es bevezetése óta tagja a monetáris uniónak is. Ipari ország.50 A világ vezető iparát mondhatja magáénak, mind nagyságát, mind technológiai szintjét illetően. Területe ásványkincsekben gazdag, bányásznak barnaszenet, kősót, kálisót, színesfémérceket, vannak urán és földgáz telepei. Elektromos energiájának nagy részét a hőerőművei szolgáltatják. Foglalkoznak vas és acél feldolgozással és megmunkálással, bányászattal, vegyiparral, gépek, berendezések,

gépjárművek, szerszámgépek gyártásával, jelentős az elektronikai ipar, élelmiszer és italáruk gyártása, hajógyártás, textilipar. Nagy hagyományai vannak a játékgyártásnak, óra készítésnek, hangszerkészítésnek, nyomdaiparnak. Jelentős a tengeri halászat Az ipar növekedési üteme -2,1%. Exportcikkek: gépek, gépjárművek, vegyipari termékek, feldolgozott fémtermékek, élelmiszerek, textíliák, ruházat, fotó és optikai cikkek. Importcikkek: gépek, gépjárművek, textíliák, élelmiszerek, fémek, vegyipari alapanyagok. 49 50 www.ciagov The world factbook (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 54 http://www.doksihu Németország legfontosabb külkereskedelmi partnerei51: Export: Franciaország 11,1% USA 10,6% Import: Franciaország 9,4% Hollandia 8,4% Egyesült Királyság 8,4% USA 8,3% Hollandia 6,2% Egyesült Királyság 6,9% Ausztria 5,1% Olaszország 6,5% Belgium 4,9% Belgium 5,2%

Spanyolország 4,5% Japán 4,1% Svájc 4,3% Ausztria 3,8% Továbbá: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Bosznia-Hercegovina, Dánia. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság a XIX. század végéig hatalmas gyarmatbirodalmat tudhatott magáénak, ami a Föld csaknem egy negyedére terjedt ki, és meghatározó volt a politikai súlya. Nagy szerepe volt az ipari forradalom kibontakozásában, az újkori demokrácia létrejöttében, a tudomány és a kultúra területén is. A második világháborút követően vesztett mind gazdasági mind politikai súlyából. Törvényhozása 1999-től a skót parlamentből, a walesi és az észak ír nemzetgyűlésből áll. Alapító tagja volt a NATO-nak, az ENSZ Biztonsági Tanácsában pedig az öt állandó tag egyike. 1973 óta tagja az Európai Uniónak. Következetesen támogatja az EU keleti bővítését Szorgalmazza az átfogó jellegű WTO tárgyalási forduló mielőbbi megkezdését. Tárgyalási alapelvei

közül kiemelendő a kereskedelem további liberalizálása és a fejlődő világ gazdaságainak teljes bekapcsolása a világkereskedelembe. Az Egyesült Királyság Európában a második legjelentősebb gazdasági és politikai erő Németország után. Intenzív, az Európai Unió szabványainak megfelelő mezőgazdálkodás jellemzi, magas gépesítettségi fokkal.52 A mezőgazdaság a hazai szükségletének mintegy 60%-át képes megtermeli, miközben a munkaképes lakosság csak egy százalékát foglalkoztatja. Az ország gazdag szénben, földgázban, kőolaj tartalékokban A GDP 10%-a az elsődleges energiaforrások kiaknázásából származik, amivel első helyen áll az ipari országok 51 52 www.ciagov The world factbook (20030405) www.ciagov The world factbook (20030405) 55 http://www.doksihu közül. A szolgáltatások, különösen a bank szféra, a biztosítás és az üzleti szolgáltatások járulnak hozzá legnagyobb mértékben a bruttó hazai termékhez,

míg az ipar jelentősége fokozatosan háttérbe szorul. A kormány monetáris politikájának középpontjában az infláció szinten tartása áll, ami jelenleg 2,1%. Nagy-Britannia gazdasága jelentős mértékben nyitott, részesedése a világ áruforgalmából 5%, a szolgáltatások nemzetközi forgalmából pedig 6%.53 Az EU tagországok aránya mindkét oldalon közel 60%-ot képvisel, legfontosabb partnerei az USA, Németország, a Beneluxállamok. Ázsia részesedése meghaladja a 25%-ot, Japán a brit kivitel 10 legnagyobb piaca Nagy-Britannia leggyorsabban fejlődő exportpiacává Közép-Kelet-Európa vált: a három élenjáró tagjelölt országot gazdasági-kereskedelmi szempontból kiemelt piacnak tekintve a brit kormány meghirdette 1999. és 2001 között a "Lehetőségek Közép-Európában" nevű kampányát. A térség országaival folytatott kereskedelem részaránya azonban még mindig szerény, mindkét oldalon 2% körül van. 1999-ben brit

vállalatok eszközölték a legtöbb külföldi befektetést, az összes külföldi befektetés mintegy 25%-át, ezzel Nagy-Britannia a legjelentősebb tőkekihelyező és egyben fogadó ország az Egyesült Államok mellett. Befektetéseinek elsődleges célországai az USA és az EU tagállamok. A 2001/2002-es gazdasági visszaesés ellenére még mindig az egyik legerősebb gazdaságot mondhatja magáénak. Alacsony az infláció, a munkanélküliség és a kamatlábak Bár tagja az Európai Uniónak, és gazdasága is stabil, mégsem csatlakozott a monetáris unióhoz. Ezen lehetőség hatásait a beruházásokra, a foglalkoztatottságra és gazdasági növekedésre még vizsgálják. A hangsúlyt addig is az oktatásra, szállításra és az egészségügyre helyezik Ipari ország.54 Az elektromos energia nagy részét, aminek termelésben elsők között van a világon, hő és atomerőművekben termelik. Feldolgozóipar: szerszámgépek, elektromos berendezések, automata

berendezések, vasúti járművek és szállítóeszközök, hajógyártás, repülőgépgyártás, motorgyártás és alkatrészgyártás, elektronikai és kommunikációs berendezések. Ezekhez kapcsolódik, illetve alapjukat adja a fémek és ásványkincsek kitermelése, vegyipari termékek és alapanyagok, szén, kőolaj, papír és cellulóz, élelmiszeripar, textilipar, ruházat, különféle fogyasztási cikkek előállítása és gyártása. 53 54 www.kumhu (20030405) A Föld országai Cartographia Kft. Budapest, 2001 56 http://www.doksihu Nevezetes továbbá az üveg, porcelán és kerámiaipar, fa és bútoripar. Jelentős a halászat és az Északi-tengerben a kőolaj és földgáz kitermelés. Az ipar növekedési üteme -3,4%. Exportcikkek: gépek és berendezések, közlekedési eszközök, feldolgozóipai termékek, üzemanyag, vegyipari termékek, élelmiszerek, dohányáruk, gyógyszerek, ruházati termékek, telekommunikációs és hangátviteli berendezések.

Importcikkek: nyersanyagok, gépek és berendezések, élelmiszerek Az Egyesült Királyság legfontosabb külkereskedelmi partnerei55: Export: USA 13,2% 15,4% Németország 12,7% 10,2% Franciaország 8,6% Németország 12,5% USA Franciaország Import: Hollandia 7,7% Hollandia 6,7% Írország 7,3% Benelux államok 5,1% Továbbá: Svájc, Belgium, Szaúd-Arábia, Kanada, Svédország, Olaszország, Dánia, Japán, Norvégia. IX. Összefoglalás A Hanza Szövetséghez tartozó városok államai mind demokratikus berendezkedésűek. Tagjai a Világkereskedelmi Szervezetnek, az Orosz Föderáció kivételével, aki egyenlőre megfigyelője az eseményeknek, de szándékában áll csatlakozni. Az országok fele csatlakozott az Európai Unióhoz, ami szintén egy kisebb szövetségből nőtte ki magát, ha nem is pont városszövetségekből. Európában a második világháború utáni megosztottság két táborba sorolta az országokat. A nyugati és a keleti tömb

országai is létrehoztak azonban gazdasági szövetséget, Európai Gazdasági Közösség (1958.), illetve Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (1949) néven 55 www.ciagov The world factbook (20030405) 57 http://www.doksihu A vizsgált országok közül Lengyelország, Németország keleti fele, Oroszország és az általa annektált balti országok a KGST-hez tartoztak, melynek célja nem csak a tagországok gazdasági együttműködésének segítése volt, hanem ezen kívül a Varsó Szerződésen keresztül a katonai erő biztosítása is. A szövetséget az erős központosítás és a komplementaritás jellemezte. A termelés tervutasításos rendszerben történt, ahol minden tagországnak meg volt a maga erőssége. A kereskedelmet az államok közötti kétoldalú szerződések szabályozták, az országok külkereskedelmüket részben maguk alakíthatták, nem léptek fel egységesen. Nyugat Európában az egyes országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat az

Európai Gazdasági Közösség fogta össze. Ezt a szervezetet a kölcsönösség jellemezte Tagjai egységes gazdasági rendszer megteremtésére törekedtek, a belső vámok és egyéb szabályzó eszközök mielőbbi lebontásán keresztül, hogy világpiaci helyzetüket megerősítsék. Ez a fajta szövetség már inkább hasonlított az egykori Hanza Szövetségre. A kereskedelmi érdekek biztosítása és egymás kölcsönös segítése adta a középkori Hanza erejét is. A 2000.-ben megalakult Hanza Szövetség tagjai tehát külön utakon jártak, ami a gazdaságot és a kereskedelmet jelenti, míg megszületett a Szövetség újra életre hívásának gondolata. Az újkori Hanza szövetség azonban, a többi kisebb, vagy regionális szövetséghez hasonlóan már az Európai Unió mellett, annak árnyékában jött létre. A Hanza tagjai az Európai Uniónak is tagországai, illetve meg van rá az esélyük, hogy hamarosan azok legyenek. Az új tagjelöltek az uniós fő

kritériumok tekintetében, úgy mint stabilan működő demokratikus intézményrendszer, jogállamiság, működő piacgazdaság, és képesség a tagságból származó kötelezettségek vállalására, messziről indultak, de az Európai Bizottság országjelentései szerint sokat haladtak előre. Az Európai Unió 2001 novemberi országjelentésében elismerően nyilatkozott a három balti állam csatlakozási felkészültségéről. Míg Litvániában és Lettországban leginkább a korrupciót kifogásolták, Észtországban az orosz kisebbség diszkriminációját tették szóvá. Svédország, Finnország és Norvégia 1991-ben az elsők között ismerte el Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségét, és azonnal megindult az egymástól korábban elszakított skandináv és balti országok közötti hagyományos gazdasági és politikai kapcsolatok helyreállítása. A kereskedelmi kapcsolatok elsősorban persze a baltiak számára meghatározóak: míg

például Észtországnak az Oroszország helyébe lépő Finn-, illetve 58 http://www.doksihu Svédország vált a legnagyobb partnerévé, addig a finn és svéd statisztikákban Észtország nem szerepel az öt legfontosabb ország között. Az alábbi grafikon a mai Hanzához tartozó országok ipari növekedési ütemét (világos színű oszlopok) és GDP-jének növekedését (sötét színű oszlopok) mutatja 2002-ben, az ipari növekedés üteme alapján csökkenő sorba rendezve. 1.sz grafikon A grafikonon ábrázolt adatok alapján a Hanza Szövetség mai tagjai három csoportba sorolhatók. Az első csoport ipara és GDP-je közel azonos ütemben növekszik, illetve fejlődik Ide tartoznak a rendszerváltó balti kis országok, nekik jócskán van még mit behozniuk, és Oroszország, ahol szintén szerkezetváltás folyik. A csoport tagjaira jellemző, hogy mind a bruttó hazai össztermékük, mind az iparuk dinamikusan fejlődik. A második csoportot Finnország,

Belgium, Lengyelország, és Hollandia alkotja. Itt az ipari fejlődési üteme megközelítőleg azonos az első csoport tagjaiéval, míg GDP-jükről ugyanez már nem mondható el, annak 2002. évi növekedése átlagosan 0,8% Hollandia ipara ugyan nem növekedett többel, mint 2%, mégis ide tartozik, hiszen az ipar növekedési üteme többszöröse a GDP-nek. Ezekben az országokban újonnan betelepült üzemek és iparágak gondoskodnak a fejlődésről, ehhez mezőgazdaságuk, Hollandiától eltekintve jelentéktelen mértékben járul hozzá. 59 http://www.doksihu Látható, hogy az ipari növekedés szempontjából a sort a legkorábban iparosodott Egyesült Királyság zárja, kevéssel lemaradva Németországtól. Itt az ipari növekedés messze elmarad a GDP növekedésétől. A GDP jelentős része már nem az ipari termelésből, hanem a szolgáltatásokból származik. Németországban 64%-át, az Egyesült Királyságban 74%-át a GDP-nek ez a szektor adja. A

munkaképes lakosság döntő többsége is itt dolgozik, Németországban 68%-uk, Angliában 74%. Ugyanez a helyzet Norvégiában, ahol a népesség 67%-a dolgozik a GDP 74%-át adó harmadik szektorban, és Svédországban is, ahol 69%, illetve 74% ugyanez a két mutató. Norvégia iparát a kőolaj és hozzákapcsolódó iparágak, Svédországét pedig a gépgyártás tartja lendületben. A főbb gazdasági mutatókat a függelék tartalmazza egy táblázatban bemutatva, ezen a helyen csak a népesség és az egy főre jutó GDP 2002-es adatok alapján összeállított kapcsolatát szeretném ábrázolni. (A népességi adatok ezer főben értendők!) 2.sz grafikon Az egy főre jutó GDP és az ország népessége közötti összefüggés ábráján élesen elkülönülnek egymástól a gazdag és a szegény országok. Úgy is csoportosíthatók, mint az Európai Unión belüli és kívüli országok. Az Európai Unión belülieknél az egy főre eső GDP átlagosan 26.400,- USD,

a vizsgált nem tag országok esetében pedig 8940,- USD per fő, azaz szinte csak egyharmada az uniós országok átlagának. Kiugró ellentétpárt alkot Németország és Oroszország. Bár saját csoportjukban mindkét ország a legnépesebb, Németország mégis az élbolyba tartozik, ami az egy főre eső bruttó 60 http://www.doksihu hazai terméket illeti, (26.600,- USD) míg Oroszországot e tekintetben a jóval kisebb területű, és népességű Észtország is leelőzi, a maga 10.900,- USD egy főre jutó GDP-jével, szemben Oroszország 8.800,- USD értékével X. Jövőbeni kilátások A Hanza, mint regionális kezdemény erősen nosztalgikus színezetű. Sajnos a mai kor nem kedvez sem a nosztalgiának, sem a kisebb kereskedelmi és regionális kezdeményezéseknek. Ma a hangsúly az országokon van, a városok, partnervárosok ehhez adják az alapot és inkább a kapcsolatok mélyítésében játszanak szerepet, semmint azok életre hívásában. Az egykori hanza

városok közül ma is vannak olyanok, amelyek kereskedelmi szerepe kiemelkedő fontosságú. Ilyen Hamburg, ami Németország tartományai között külön közigazgatási egységet képez, vagy Rotterdam, ahonnét a tengeren túli kereskedelmi hajók többsége indul és érkezik. Ezzel szemben a balti kis országok, Észtország, Lettország és Litvánia esetében sokáig nemhogy a városok, de az országok sem rendelkeztek önállóan sorsuk felől. Politikai súlyuk csekély, a többi kis országhoz hasonlóan eredményesek csak egy nagyobb szövetség keretein belül lehetnek. A globalizáció és az infrastruktúra rohamléptű fejlődése sem mindig kedvez a regionális érdekeknek. Egyfelől bekapcsolja őket a világ egyre gyorsuló folyamatába, de ugyanakkor éppen ezáltal el is vesztik egyedi arculatukat. Mivel minden megközelíthető, és minden elérhető vagy megszerezhető, a Távol-Kelet kincsei sem elérhetetlenek már. A középkori Hanza örökösének lenni,

hagyományait követni, mintájára szervezetet létrehozni túlhaladott állapot. Az egykori Hanza Szövetséget a kereskedelme szabályozásának az igénye hívta életre. Összekötő erejét a városok kereskedőinek egymás kölcsönös segítése, és kereskedelmi kapcsolatai adták. Ehhez a szövetséghez az akkor (európai szemmel) ismert világ kereskedői csatlakozhattak, vagy kapcsolatba kerülhettek vele. Ma ezt a szerepet a Világkereskedelmi Szervezet látja el. Az országok és földrészek egymás közötti kereskedelme ennek a szervezetnek a keretei között, és szabályainak megfelelően bonyolódik. A regionális kereskedelmi társulások és szövetségek, mint például az EFTA ehhez csak kiinduló alapot 61 http://www.doksihu nyújthatnak. Bár kétségtelen, hogy a balti országok megnyerése és integrálása könnyebben mehet egy ártatlan kereskedelmi szövetség újraélesztésével, a hagyományok ápolás címén. A Hanza Szövetség ellen szól az is,

hogy az újkor és a legújabb kor már szinte nem ismeri a távolságokat. A középkori Hanza a távolsági kereskedelemmel foglalkozott, a hozzá tartozó kereskedők-mai szóhasználattal élve- egyes árucikkek kizárólagos forgalmazói voltak. Ma egy-két nap alatt a Föld bármely szeglete megközelíthető, nincs szükség hónapokig úton lévő kereskedelmi karavánokkal történő vándorláshoz egy-egy üzlet megkötése érdekében. Egységben az erő alapon persze a valamely szövetséghez tartozó országok jobb alkupozícióban vannak, a valami miatt monopolhelyzetű országok nagyobb önállóságot engedhetnek meg maguknak. Az elmúlt 300 évben átrendeződtek a társadalmi viszonyok. Európában a katonaság és a kereskedők szerepe többé már nem meghatározó. Számukra az irányító szerepkör helyét a kiszolgáló vette át. Az irányítás a politikusok kezébe került át, a hírek, információk a média útján terjednek követek és karavánok

helyett. A kereskedők kiváltságos helyzete megszűnt, ma már az utazás nem jellemző életforma és nem is a kevesek kiváltsága. A mai keretek között a Hanza nem áll nagy jövő előtt. Bár céljaként a hagyományok ápolását és az európai városok szellemének felélesztését jelölte meg, véleményem szerint ezen célokat más szervezet kereti között is követhette volna. Regionális összefogó szerepe történelmi kapaszkodóként szolgálhat, főként a balti államok számára, hiszen az egykori keleti tömb országainak jócskán van még mit pótolniuk gazdasági fejlettség és eredményesség terén. A Hanza a térség integráló motorja lehet a jövőben Az a régió ugyanis, amelyik leszakad, vagy elmarad, hamarosan elnéptelenedik és behozhatatlan hátrányba kerül minden szempontból. Mindezen okokat összegezve úgy tűnik számomra, mintha a Hanza, csakúgy, mint középkori elődje, német érdekeket szolgálna. Németország, amely Európa

kulcsállama mind gazdasági, mind politikai tekintetben ezen nagyhatalmi pozícióját akarná minden lehetséges fórumon érvényesíteni, és áttételesen is erősíteni. Ennek egyik eszközét látom én az újonnan létrehozott Hanzában. 62 http://www.doksihu A német gondolkodást és politikai irányultságot mindig is jellemezte a keleti irányú terjeszkedés, az úgynevezett „Ostsiedlung”. A középkorban ennek könnyű volt érvényt szerezni a Német Lovagrend és a Hanza összefogásával. A földfoglalást hittérítés és kolonizáció követte, majd a kereskedelmi kontorok létrehozása, amelyek a későbbi-javarészt német ajkú városok-alapjai lettek. A városok irányítása természetesen a német kereskedők kezében volt. Ami akkor könnyű szerrel véghez vihető volt, annál nehezebbnek ígérkezett a későbbi századok folyamán. A XX századi „Ostsiedlung” területszerzés helyett Németország kettészakítását hozta Az elgondolás

azonban fennmaradt, és bár nem katonai tettekben, de mind a mai napig nyomon követhető. A földszerzés helyett napjainkban a piacszerzés dominál. A keletre, így hazánkba is irányuló működő tőke nagy része német A nagy gyártó cégeken kívül, mint például az Audi, számottevők a kisebb német cégek beruházásai is, amelyek olyan iparágakat telepítenek és helyeznek ki a keltei régiókba, amelyek vagy nagyon munkaerő-igényesek, és így drága a termékek előállítása, vagy bár gazdasági szerepük lényeges, az előállításukhoz alkalmazott technológia, esetleg maga a géppark elavult, vagy az európai uniós előírásoknak nem megfelelő. Másik kedvelt módszerük, főleg a kereskedelem területén a cégfelvásárlás. Döntő hányadot szereznek a piacvezető, vagy a legalábbis jelentős piaci részesedéssel bíró cégekben, és fokozatosan átveszik az irányítást. Az elosztó hálózat a cég kiskereskedelmi egységein, bolthálózatán

keresztül rendelkezésre áll, az adott ország területe maga a piac, ha vannak a cégnek külkapcsolatai, az csak további nyereség, már csak azt kell megszervezni, hogy az árubeszállítók köre javarészt a németországi márkák és termékek hely forgalmazóiból kerüljön ki. Ez az eljárási mód a középkori hanza kereskedőknél is eredményes volt. Felvették a kapcsolatot a helyi termelőkkel és kereskedőkkel, majd az árut, amihez ily módón kedvező feltételekkel helyben hozzájutottak, privilégiumaikat érvényesítve, a távolsági kereskedelmen keresztül monopolhelyzetből értékesítették. Elég egyetlen pillantást vetni a mai hanza városok listájára, hogy lássuk milyen elsöprő fölényben szerepelnek rajta németországi városok. További érdekesség, hogy míg az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a Bizottságban egy-egy szavazata van az Egyesült Királyságnak és Litvániának is, e két ország városai közül egyik sem tagja a

Hanzának. Az 63 http://www.doksihu egyes országok kiválasztott városát megillető szavazat mellett Németország öt várossal képviseltetheti magát, és mind az öt kiválasztott városa önálló szavazattal bír. Ebből is látható, hogy az egykori Hanza városok tovább ápolják hagyományaikat, és fűzik szorosabbra az európai országok közötti kötelékeket. Középkori szövetségük előfutár volt, hiszen intézményi felépítettsége, szervezeti, munkarendje példaadónak számított. Ma azonban, mikor a kereskedelem lehetőségei kitágultak, a távolságok legyőzhetővé váltak, az Internetnek köszönhetően pedig a világ bármely kereskedelmi csoportjával pillanatok alatt felvehető a kapcsolat, a regionális szövetségek nem jutnak irányító szerephez. Európában egyértelműen az Európai Unió képviseli azt az integráló erőt, ami megfelelő gazdasági és politikai potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy ne csak részese, de irányítója is

legyen a világban lezajló folyamatokban. 64 http://www.doksihu 1.sz melléklet A Hanzához napjainkban tartozó városok listája (forrás: www.hanseorg 20030405) Németország Ahlen Alfeld (Leine) Anklam Attendorn Bad Iburg Beckum Bockenem Brakel Brandenburg Braunschweig Breckerfeld Brilon Buxtehude Demmin Dolshagen Dortmund Duderstadt Duisburg Einbeck Emmerich Frankfurt (am Oder) Fürstenau Gardelegen Goslar Greifswald Gronau Halle Haltern Hamburg Hameln Hamm Haselünne Havelberg Helmstedt Herford Hildesheim Kalkar Kamen Korbach Kyritz Lemgo Wipperfürth Wismar Lippstadt Lübeck Lüneburg Lünen Marienmünster Medebach Melle Meppen Merseburg Minden Mühlhausen Münster Neuenrade Neuss Nieheim Osnabrück Osterburg Osterode Paderborn Perleberg Pritzwalk Quakenbrück Rathingen Rheine Rostock Rüthen Salzwedel Seehausen Soest Solingen Stade Stendal Stralsund Tangermünde Telgte Unna Uslar Vreden Warburg Werben Werl Werne Wesel Észtország Pärnu Tallinn Tartu Viljandi

Lettország Cesis Koknese Kuldiga Limbazi Riga Valmiera Ventspils Litauen Jelenleg nincs tagvárosa Egyesült Királyság Jelenleg nincs tagvárosa Belgium Brügge Hollandia Bolsward Deventer Doesburg Elburg Hasselt Hattem Kampen Oldenzaal Ommen Roermond Stavoren Zutphen 65 Zwolle Svédország Kalmar Nyköping Skandör/Falsterbo Visby Finnország Turku Norvégia Bergen Lengyelország Bialograd Braniewo Chelmno Darlowo Elblag Gdansk Goleniow Koszalin Krakó Slubice Stargard Szecinski Strzelce Opolskie Szczecin Torun Wroclaw Orosz Föderáció Belozersk Ivangorod Kaliningrad Kingisepp Nowgorod Smolensk Tikhvan Twer Velikij Ustjug Vitebsk http://www.doksihu 2.sz melléklet Napjaink Hanza országainak fontosabb gazdasági mutatói (2002-es adatok) 66 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK A Föld országai, Cartographia Kft. Budapest, 2001 Oscar Halecki: A nyugati civilizáció peremén (Osiris Századvég Kiadó) Platón: Az állam (Lazi Könyvkiadó Szeged, 2001.) Pósán László:

A német lovagrend Poroszországban (História, 1992/VII.) E. Razin: A hadművészet története (Zrínyi Kiadó, 1993) Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban (www.dugonics-szegedsulinethu/sik/KIADVANY/kolf3/lovag2html) www.ciagov The world factbook (20030405) www.hanseorg /Die Hanse heute (20030316) www.hanseorg Fachbegriffe (20021214, 19:20) www.hanseorg Geschichte Mittelalter (20021214, 19:20) www.kumhu (20030405) 67