Egészségügy | Biofizika » 329 kérdés és válasz biofizikából

2. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA MINIMUMKÉRDÉSEK 1. ATOMFIZIKA 1. A természetes radioaktív anyagok által kibocsátott sugárnyaláb elektromos vagy mágneses térben három komponensre bontható. Mely részecskékből állnak ezek a sugárzások? Az alfa sugárzás kétszeres pozitív töltésű hélium ionokból áll, a béta sugárzást nagysebességű elektronok alkotják, a gamma sugárzás elektromágneses sugárzás; nagy energiájú fotonokból áll. 14. Hogyan változik a radioaktív elem tömegszáma és rendszáma alfa-, béta- illetve gamma sugárzás esetén? Alfa sugárzás esetén a tömegszám néggyel, a rendszám kettővel csökken; negatív béta bomlás esetén a tömegszám nem változik, a rendszám eggyel nő, pozitív béta bomlás esetén és K-befogáskor a tömegszám nem változik, a rendszám eggyel csökken; gamma sugárzás esetén a rendszám is és a tömegszám is változatlan. 15. Mi a radioaktív bomlástörvény (összefüggés, benne szereplő

mennyiségek)? Rendezze sorba, növekvő energia szerint, az elektromágneses spektrum következő komponenseit: mikrohullámok, gamma, ultraibolya, látható fény, rtg, infravörös, rádióhullámok. Rádió < mikrohullámok < infravörös < látható fény < ultraibolya < rtg, gamma. 2.Írja fel a fékezési rtg-sugárzás határfrekvenciáját, V gyorsító feszültség esetén! eV ν max = h e - elektron töltése, h - Planck állandó. 3. A fotoeffektus vagy a Compton-effektus során adja át a rtg foton az elektronnak a teljes energiáját? A fotoeffektus során. 4. Rendezze sorba növekvő energia-különbségek szerint a vibrációs-, elektron- és rotációs átmeneteket! Rotációs < vibrációs < elektron - átmenet. 5. Hogyan számítja ki egy foton impulzusát? p = h/λ, ahol h: Planck állandó, λ: a foton hullámhossza. 6. Mi a különbség az elektron pálya impulzusmomentuma (perdülete) és spinje (saját perdülete) között? - a

pálya impulzusmomentum a pályán történő mozgásból származik, nagysága a pálya alakjától, a mozgás körülményeitől, azaz az elektron környezetében lévő részecskékkel való kölcsönhatásától függ. - a spin az elektron saját tulajdonsága, nagysága a környezettől függetlenül mindig állandó. 7. 13. Mekkora minimális gamma energia szükséges a párképződéshez (nem számszerűen)? Amekkora fedezi egy elektron és egy pozitron nyugalmi 2 tömegének megfelelő E=mc energiát. 8. Miért szükséges a párképződéshez nehéz atommag? Az impulzus megmaradás törvénye követeli meg. 9. Mit nevezünk szétsugárzásnak? Egy pozitron és egy elektron egymással találkozva megsemmisül, és két foton keletkezik. 10. Nevezze meg a rtg sugárzás abszorpciójának 3 fő mechanizmusát! - Fotoeffektus - Compton-szórás - Párképződés. 11. Milyen két okra vezethető vissza valamely közegen áthaladó rtg sugárzás gyengülése? abszorpció

+ szórás. 12. Mi a sugárzások gyengítési tényezőjének egysége? [μ] = 1/m. N = N 0 e − λt - N0: az elbomlatlan atommagok száma kezdetben (t=0-ban) - N: az elbomlatlan atommagok száma a vizsgált t időpillanatban - λ: bomlási állandó - t: idő. 16. Mi a radioaktív bomlási állandó fizikai jelentése? A bomlási állandó megadja a radioaktív atommagok közepes élettartamának reciprok értékét. 17. Milyen kapcsolat áll fenn a radioaktív bomlás felezési ideje (T) és a bomlási állandó (λ) között? ln 2 T= λ ln(2): 2 természetes alapú logaritmusa. 18. Mit értünk radioaktív preparátumok specifikus aktivitásán? Egy radioaktív preparátumban a radioaktív izotópok inaktív izotópokkal keverten fordulnak elő. A specifikus aktivitás a preparátum egységnyi tömegében (vagy térfogatában) mérhető radioaktivitását jelenti (Bq/g, Bq/mol, Bq/ml, stb.) 19. Miért folytonos a béta sugárzás energiaspektruma? Az elektron (vagy

pozitron) kibocsátással egy időben antineutrinó (vagy neutrinó) is keletkezik és a felszabaduló energia véletlenszerűen oszlik el a két részecske között. 20. Milyen mechanizmus felelős energiájának csökkenéséért áthaladása közben? Pályamenti ionizáció. 21. Írja le a képletet, amely leírja a gamma sugárzás intenzitásváltozását abszorbensen való áthaladás során! Az intenzitás az exponenciális abszorpciós törvény szerint csökken: I = I0 e- μ x - az alfa részek anyagokon való Io: kezdeti intenzitás I: az x mélységben mérhető intenzitás μ: abszorpciós együttható Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 1 - x: rétegvastagság. 22. Hogyan változik az α-sugárzás intenzitása sugárforrástól mért távolság függvényében? Eleinte állandó, majd hirtelen nullára csökken. 23. Milyen radioaktív sugárzások detektálására alkalmas a GM cső? GM csővel az α, β és γ részecskék kimutathatók. 24. Mi az

alapja a régészeti leletek 14C mérésen alapuló kormeghatározásának? A levegőben, és következésképpen az élő szervezetben a radioaktív 14-es tömegszámú C izotóp relatív koncentrációja állandó, viszont a szervezet halála után az aktív anyagcsere megszűnik és az izotóp lebomlása következtében ez a relatív koncentráció fokozatosan csökken. 25. 26. Mi az ionizációs detektorok működésének alapelve? Az ionizáció során keletkező ionpárokat a detektorra kapcsolt elektromos erőtér szétválasztja, az elektródákhoz vonzza, s elektromos impulzusokká alakítja át. 34. Hogyan történik a radioaktív sugárzás detektálása szcintillációs módszerrel? Egyes anyagokban az ionizáló sugárzások fényfelvillanásokat hoznak létre, és a fényfelvillanásokat észleljük. 35. Hogyan működik a γ-kamera? Radioaktív izotóppal jelzett anyagot (radiofarmakon) juttatnak a szervezetbe. A kibocsátott γ foton egy kollimátoron

keresztülhaladva egy szcintillációs detektorba csapódik. A detektorhoz kapcsolt fotoelektronsokszorozók beütésszáma alapján a γ sugár forrásának helye feltérképezhető. 36. Hogyan működik a SPECT? Több irányból vesznek fel képeket egy γ-kamerával, és ezekből matematikai úton előállítják az izotóp feldúsulásának térbeli képét. 37. Milyen izotópok használhatók pozitron tomográfia (PET) során? Kizárólag pozitív β-bomló izotópok. 38. Mi az alapja a radioaktív bomlás helyének meghatározásának pozitron emissziós tomográfia (PET) esetében? A pozitív béta bomlás esetében keletkező pozitron a bomlás 1 mm-es környezetén belül egy elektronnal ütközve annihillálódik. Az így keletkező két gamma foton egymással ellentétes irányban hagyja el az ütközés helyszínét. A két gamma fotont egy körgyűrűben elhelyezett detektorrendszer érzékeli. Ha két egymással szemben levő detektor egyszerre érzékel

becsapódást (koincidencia), akkor az őket összekötő egyenes mentén helyezkedik el a radiaktív sugár forrása. Több ilyen egyenes metszése pontosan megadja a forrás helyét. 39. Mit értünk az atommagok tömeghiányán? A tömeghiány (Δm) megadja, hogy egy Z protonból és (A-Z) számú neutronból felépült mag össztömege mennyivel kisebb, mint szabad alkotórészei tömegeinek összege, azaz: Δm = (Z mprot + [A-Z] mneutr) - matom. ahol mprot és mneutr a szabad állapotban levő proton, a szabad állapotban levő neutron tömege, matom az adott atom tömege. 40. Milyen kapcsolat van a mag teljes kötési energiája (ΔE) és tömeghiánya (Δm) között? Az Einstein-féle tömeg-energia összefüggés írja le ezt a 2 kapcsolatot: ΔE = Δm c 41. Folyamatosan növekszik-e az atommagok egy nukleonra eső kötési energiája a tömegszám növelése esetén? Nem. Az egy nukleonra jutó kötési energiának az 55-60 tömegszám tartományban maximuma van (56Fe).

42. Milyen a magerők jellege, nagysága, hatótávolsága? A magerők a magok méreténél lényegesen kisebb hatótávolságú vonzóerők, kb. egy nukleonnyi távolságúak, amelyek nagysága sokszorosan meghaladja az elektrosztatikus erők nagyságát. A magerők a kölcsönható részecskék töltésétől függetlenek. a Sorolja fel a hidrogén izotópjait, tömegszámaikat és magjaik nukleon-összetételét! Tömegszám Összetétel Hidrogén 1 1 proton Deutérium 2 1 proton+1 neutron Tricium 3 1 proton+2 neutron Definiálja az izotópok fogalmát! Egy adott rendszámú kémiai elem különböző atomsúlyú (tehát ugyanazon elem különböző tömegszámú) változatait nevezzük izotópoknak. 27. Mi az izotópeffektus, és mely elemeknél jelentős? Ha egy elem izotópjainak relatív tömegeltérése jelentős, az eltérő biológiai hatást eredményez. Ez a hatás a könnyű elemeknél, elsősorban a hidrogénnél (H, D, T) jelentős. 28. Mi a jelentése a

biológiai felezési időnek? Az az idő, amennyi idő alatt egy adott radioaktív izotóp atomjainak fele az anyagcsere révén bomlatlanul eltávozik a szervezetből. 29. Mi az effektív felezési idő jelentése? Megadja azt az időt, amely alatt a szervezetbe került egyfajta radioaktív izotóp aktivitása fizikai bomlás vagy az anyagcsere révén a felére csökken. 30. 33. Az élő szervezetbe bevitt radioaktív izotópok aktivitásának csökkenésekor milyen összefüggés van a fizikai (Tfiz), biológiai (Tbiol) és az effektív (Teff) felezési 1 1 1 = + Teff T fiz Tbiol idők között? 31. 32. Az élő szervezetbe bevitt radioaktív izotópok aktivitásának csökkenésekor milyen összefüggés van a fizikai (λfiz), biológiai (λbiol) és az effektív (λeff) bomlási állandók között? λeff = λfiz + λbiol Mi a fotoelektron-sokszorozó (photomultiplier) működésének alapelve? A fotonok a fényérzékeny katódból elektronokat szabadítanak fel,

amelyeket elektromos térben felgyorsítva további elektródokba (dinódákba) ütköztetnek. Ezekből az elektródokból egy-egy becsapódó elektron hatására több, ún. szekunder elektron lép ki, és így az egymást követő elektródákon az elektronok száma lavinaszerűen megnő. Minimumkérdések/válaszok (2005/06) emissziós 2 43. A zérus energiaszinthez képest milyen energiaszinten helyezkedik el egy (nyugvó) atommag kötelékébe tartozó nukleon? A kötött nukleon negatív energiájú állapotban van. 44. Mi a K-befogás és milyen hatást produkál? Egyes elemek atommagjai bizonyos valószínűséggel befoghatnak egy elektront a legbelső, K elektronhéjról, s rendszámuk eggyel csökken. A K héjon így előálló üresedés magasabb energiájú elektronhéjakról betöltődik, s ezt karakterisztikus röntgensugárzás kíséri. 45. Mi az alfa- és béta-bomlás energetikai feltétele? E bomlások energetikailag megengedettek, ha a rendszer

összenergiája a bomlás során csökken, azaz ha a bomlástermékek (leánymag és kibocsátott részecske) össztömege kisebb, mint az elbomlatlan atommag (anyamag) tömege. 3. FIZIKAI MÓDSZEREK AZ KUTATÁSBAN ÉS GYAKORLATBAN Milyen erők hatnak egy ülepedő molekulára egy centrifuga csőben? Centrifugális erő, felhajtó erő, súrlódási erő. 47. Mi a szedimentációs állandó és mi az egysége? Egységnyi gyorsulás esetén mérhető ülepedési sebesség, azaz ülepedési sebesség és a centripetális gyorsulás hányadosa. Egysége: 1 Svedberg (S) = -13 10 s. 49. 50. 51. 52. 53. sugárzás 54. Miért nagyobb kb. 2000x a Bohr magneton értéke a mag magnetonénál? Mert a magneton értéke fordítottan arányos a megfelelő elemi részecske tömegével, és a proton nyugalmi tömege kb. 2000x nagyobb, mint az elektroné 55. Az elektromágneses spektrum mely tartománya használható magspinek ill. elektronspinek mágneses térben történő

gerjesztésére? Rádióhullámok (~108 Hz): NMR 10 mikrohullámok (~10 Hz): ESR. 56. Mi a Bohr magneton (μB)? Az elektron saját mágneses momentuma, e= μB = 2me ahol e : elektron töltése, me: elektron tömege, = = h/(2π), ahol h = Planck állandó. ORVOS-BIOLÓGIAI 46. 48. h: Planck állandó f: az alkalmazott elektromágneses frekvenciája g: arányossági tényező (Landé faktor) μM: a mag mágneses momentuma H : mágneses térerősség. azaz 57. Milyen tényezők befolyásolják a rezonancia frekvenciát NMR esetén? Az abszorbeáló mag minősége, kémiai környezete, a külső mágneses tér erőssége. 58. Hogyan határozható meg egy NMR spektrumból az abszorbeáló magok relatív koncentrációja? A különböző magokhoz tartozó NMR abszorpciós sávok alatti területekből. 59. Mit értünk kémiai eltolódáson NMR esetén? A vizsgált atommag kémiai környezetének hatására az atommag eredeti rezonancia frekvenciája megváltozik. 60. Milyen

atommagok képesek NMR jelet adni? Nullától eltérő eredő magspinnel rendelkező magok. 61. Soroljon fel legalább makromolekulák NMR atommagot! 1 H, 3H, 13C, 19F, 31P 62. Miről hordoz információt egy MRI kép? Az egy térfogatelemben levő 1H atommagok sűrűségéről és ezek spin-spin és spin-rács relaxációs idejéről. 63. Mi az izoelektromos fókuszálás lényege? pH gradiensben történő elektroforézis során a makromolekulák addig mozognak, amíg nettó töltésük van. Az izoelektromos pontnak megfelelő pH-jú helyen a makromolekulák eredő-töltése nulla, így ezen a helyen "fókuszálódnak". Milyen feltételek mellett kaphatunk egy fehérje mintából ESR jelet? Ha a fehérjéhez párosítatlan spinű elektront tartalmazó, stabil gyököt (spin jelzőt) kapcsolunk. 64. Mi a rezonancia abszorpció feltétele mag mágneses rezonancia esetén? E2 - E1 = hf = g μM H, ahol: a magspin alapállapota és gerjesztett E2 - E1: állapota

közötti energia különbség H mágneses térerősség mellett, Milyen speciális tulajdonságokkal rendelkezik a lézerek által kibocsátott fény? - monokromatikus, - nagy koherencia-idő és -hossz, - kis divergenciájú - nagy fénysűrűség. 65. Mikor nevezünk egy elektromágneses sugárzást koherensnek? Ha megfigyelhető interferenciára képes fotonokból áll. Hogyan határozható meg egy ismeretlen makromolekula sűrűsége szedimentációs kísérlettel? Sűrűséggradiensben (pl. cézium klorid) történő centrifugálással a saját sűrűségének megfelelő gradiens sávban haladó mozgása megszűnik, így feldúsul. Egyensúlyi centrifugálás esetén hogyan függ az ülepedési egyensúly az alakfaktortól? Miért? Független. Azért mert az ülepedési egyensúly beállta után a molekula nem végez haladó mozgást (amely függ az alakfaktortól). Mit értünk elektroforetikus mozgékonyságon? Az egységnyi elektromos térerősség hatására létrejövő

mozgási sebességet. Sorolja fel egy makromolekula elektroforetikus mozgékonyságát befolyásoló tényezőket! - molekulatömeg, - nettó töltés, közeg pH-ja, - alakfaktor. Minimumkérdések/válaszok (2005/06) három, a vizsgálatára biológiai alkalmas 3 66. Mi az elektron spin definíciója? Az elektronnak a környezetétől független saját impulzusmomentuma van, amit spinnek nevezünk. 67. Milyen alapjelenségeken alapul a lézer? - populáció inverzió - indukált emisszió 68. Mekkora a lézer ill. a klasszikus hozzávetőleges koherencia hossza? 1010 cm ill. néhány cm 69. Milyen többlet információt tartalmaz egy tárgyról készült hologram a hagyományos fényképfelvételhez képest? Az intenzitás viszonyok mellett a fázis viszonyokat is rögzíti, és ebből háromdimenziós képet lehet alkotni. 70. Mit tapasztalunk, ha rekonstrukció során egy tárgyról készült hologramnak csak egy részét használjuk? A teljes tárgy látható

kisebb részletgazdagsággal. 71. Írja fel az erősítés feltételét d rácsállandójú kristályon elhajló λ hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás esetére! (beesési szög 90 fok) d cosα = kλ , ahol k=0,1,2,3,.n, α=elhajlási szög Hogyan oldható fel háromdimenziós kristály esetén a Laue egyenletrendszer túlhatározottsága? A kristály porításával, ill. a kristály forgatásával 73. Mi a CT működési elve? Az emberi testről több irányból röntgenfelvételt készítenek. Az így nyert képek alapján kiszámolják az emberi test egyes térfogatelemeinek röntgensugár elnyelő képességét (denzitását). 75. 80. Mely aminosavaknak van jelentős abszorbciója? Tyr, Trp, Phe 81. Mit nevezünk szinglet (S) illetve triplet (T) állapotnak? Azon elektron állapotokat, melyekben az eredő spin multiplicitás (2S+1) értéke 1 ill. 3 Szinglet állapotban nincsenek párosítatlan elektronok, míg triplet állapotban a párosítatlan elektronok

száma 2. 82. Általában milyen módon relaxálódhat egy molekula gerjesztett elektronállapota (legalább 5 meghatározás)? - vibrációs relaxáció - belső konverzió - szinglet-triplet átmenet (intersystem crossing) - fluoreszcencia emisszió - foszforeszcencia emisszió - késleltetett fluoreszcencia - energia transzfer egy másik molekulára. 83. Mit értünk fluoreszcencia élettartam alatt? Azt az időt, mely alatt a kezdetben jelenlevő gerjesztett S1 állapotok száma e-ed (kb 37 %-ra) részére csökken. 84. Mit nevezünk a., szcintilláció, b, kemilumineszcencia és c., fotolumineszcencia jelenségeknek? Különböző forrásokban kiváltott fotonemissziót, amelyet rendre a., radioaktív sugárzás, b, kémiai reakció, ill c, fotonokkal történő gerjesztés okoz. 85. Mit értünk a fluoreszcencia kvantum hatásfokán? Az emittált fluoreszcens kvantumok és kiváltásukhoz szükséges fotonok számának hányadosát, vagy a fluoreszcens átmenet

valószínűségének (sebességi állandójának) és az összes lehetséges relaxációhoz vezető átmenet valószínűségei összegének hányadosát. 86. Miért kisebb a fluoreszcencia kvantumhatásfok 1-nél? Mert a gerjesztett állapotból az alapállapotba való átmenet nemcsak fényemisszió révén valósulhat meg. 87. Mennyi a fluoreszcencia tartománya? τ = 10-9 - 10-7s. 88. Milyen tartományba esik a foszforeszcencia élettartam? τ = 10-6 - 10s. 89. Miért nagyobb a foszforeszcencia-élettartam fluoreszcencia-élettartamnál? Mert tiltott átmenet révén valósul meg. fényforrások 72. 74. fehérjék 280 nm nukleinsavak 260 nm. Mennyivel hordoz több információt a CT kép egy hagyományos röntgenfelvételhez képest? A hagyományos röntgenfelvétel csak a röntgensugár elnyelő objektum vetületét ábrázolja, míg a CT kép pontosan mutatja azt is, milyen mélyen helyezkedik el a kérdéses objektum. Írja fel a Lambert-Beer törvényt és adja

meg a képletben szereplő mennyiségek jelentését! I lg 0 = ε cl = E I ahol I : kilépő intenzitás Io: belépő intenzitás E: extinkció (abszorbció, optikai denzitás - OD) c: moláris koncentráció ε: moláris extinkciós koefficiens l : optikai úthossz az oldatban. átmenet élettartam- a 76. Milyen tényezőktől függ a moláris extinkciós koefficiens? Anyagi minőség, fény hullámhossza, hőmérséklet, oldószer/környezet minősége. 90. Mi a Raman-szórás? Olyan rugalmatlan fényszórás, amikor a szórt fotonok frekvenciáját a szóró közeg részecskéinek vibrációs nívói modulálják. 77. Hányszorosára csökken a fény intenzitása, ha az oldat, amin áthalad, extinkciója (optikai denzitása, abszorpciója) egyenlő eggyel? 10-szeresére csökken. 91. Mik a Stokes, ill. anti-Stokes vonalak? A Raman-szórás spektrumában olyan szórt fotonokat reprezentálnak, melyek frekvenciája kisebb (Stokes), ill. nagyobb (anti-Stokes) a beeső

primer sugárzás frekvenciájánál. 78. Mi a moláris abszorbciós koefficiens definíciója? A moláris abszorbciós koefficiens megadja az 1 M-os 1 cm rétegvastagságú oldat abszorbcióját. 92. 79. Hány nm-nél van a fehérjék és nukleinsavak jellegzetes fény-abszorpciós maximuma? Milyen feltételek mellett jöhet létre Förster-típusú rezonancia energia transzfer? - A donor és akceptor molekulák távolsága 2-10 nm között legyen, Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 4 - a donor emissziós spektruma átfedésben legyen az akceptor abszorpciós spektrumával, a donor és akceptor molekulák relatív orientációja megfelelő legyen. 102. Miért tekinthető érzékeny távolságmérő módszernek a Förster-típusú energia transzfer? Az energiatranszfer hatásfoka a távolság negatív hatodik hatványának függvénye. 103. - 93. 94. Mire használható a Förster-típusú energia transzfer detektálása a biológiában? Inter- és

intramolekuláris távolságok mérésére. 95. Mi a fotoszelekció? Egy rendezetlen molekula populációból rendezett orientációjú részsokaság kiválasztása síkban poláros fénnyel történő gerjesztéssel. 96. 97. Mi a síkban poláros fény? Olyan fény, amelyben az összes foton elektromos vektora a tér egy adott irányába mutat. 98. 99. Melyek az áramlási citometria és szeparálás (FACS) előnyei a spektrofluorimetriás és a fluoreszcens mikroszkópiás vizsgálatokkal szemben? - az egyes sejtekről külön-külön nyerhető egyidejűleg több információ, - rövid idő alatt nagyszámú sejt vizsgálható - a sejtpopuláció homogenitásának, ill. heterogenitásának kimutathatósága, - sejtszeparálás lehetősége méret és fluoreszcenciásan jelezhető tulajdonságok alapján. Soroljon fel legalább 5 fluoreszcencia intenzitás mérésével meghatározható sejt paramétert! (Válasz: bármely 5 a készletből!) - a sejt DNS, RNS, fehérje és

lipid tartalma, ill. bármely olyan anyag mennyisége, amit fluoreszcensen megjelöltünk - a sejtmembrán intaktsága, permeabilitása - intracelluláris enzimaktivitások - sejtfelszíni ligand kötőhelyek száma - membránpotenciál - intracelluláris kalcium szint - intracelluláris pH - mitokondrium potenciál és a mitokondriumok sejtenkénti száma 100. Mekkora a legkisebb mikroszkóppal? kb. 200 nm feloldható távolság 101. Hogyan növelhető a mikroszkóp felbontó képessége? - csökkentjük a megvilágító fény hullámhosszát - növeljük az objektív és a fedőlemez közötti anyag törésmutatóját - növeljük az objektív fél nyílásszögét. 1 2n sin ω = d λ n : közeg törésmutatója, ω : objektív fél nyílásszöge, λ : fény hullámhossza, d: az egymástól megkülönböztethető két pont legkisebb távolsága. 104. Mi a dikroikus tükör funkciója egy fluoreszcens mikroszkópban? Visszaveri a gerjesztő fényt, és átengedi az emittált

fotonokat, ezért elválasztja egymástól a gerjesztési és emissziós fényutakat. 105. Mi a gerjesztési szűrő funkciója egy fluoreszcens mikroszkópban? A gerjesztési szűrő csak a fluoreszcens molekula gerjesztési spektrumának megfelelő hullámhossztartományban átlátszó, ezért csak azok a fotonok fogják elérni a mintát, amelyek a molekulát gerjeszteni fogják. 106. Mi az emissziós szűrő funkciója egy fluoreszcens mikroszkópban? Az emissziós szűrő csak abban a hullámhossztartományban transzparent, amiben a fluoreszcens molekula emittál, ezért a detektort csak a vizsgált fluoreszcens molekula által emittált fotonok fogják elérni. IVV − GIVH IVV + 2GIVH ahol A : emissziós anizotrópia, IVV ill. IVH : párhuzamos (vertikális-vertikális), ill keresztezett (vertikális-horizontális) polarizátoranalizátor állás esetén mért fluoreszcencia intenzitás, G = IHV/IHH, optikai korrekciós faktor. és a közeg Írja fel a mikroszkóp

feloldó képessége képletét és adja meg az egyes benne szereplő mennyiségek jelentését! f = Milyen képlet alapján határozható meg az emissziós anizotrópia? A= Mi a numerikus appertura? Az objektív fél nyílásszöge szinuszának fedőlemez, valamint az objektív közötti törésmutatójának szorzata: n·sinω. 4. SUGÁRBIOLÓGIA, RADIOBIOFIZIKA 107. Mi a radioaktív sugárzások biológiai hatásának alapja? Az élő rendszerek atomjainak és/vagy molekuláinak ionizálása, gerjesztése. 108. Milyen részecskék kvantumok fejthetnek ki biológiai hatást? Azon részecskék, kvantumok fejtenek ki biológiai hatást, amelyek energiájukat részben vagy egészben átadják a biológiai objektumnak. 109. Mi a találat a sugárbiológiában? Találat, ha egy vagy több ionizáció jön létre a biológiai objektum sugárérzékeny térfogatában. 110. Hogyan szerkeszti meg a dózis-hatás görbét? A dózis-hatás görbét úgy kapjuk, ha

koordinátarendszerünkben a vízszintes tengelyen az alkalmazott sugárdózist, a függőleges tengelyen pedig a sugárkárosodást nem szenvedett egyedek számának (N) és az összes egyed számának (No) hányadosát tüntetjük fel. 111. Mi a valószínűsége, hogy D dózis esetén v térfogatot pontosan ’n’ számú találat ér? fény- Pn = 112. (vD ) n − vD e n! Hogyan függ az egységnyi térrészben ionizációk száma a sugárzás dózisától? Minimumkérdések/válaszok (2005/06) létrejött 5 Egyenesen arányos. 113. átadott energia és az azt abszorbeáló térfogatelem tömegének hányadosa. Milyen képlet írja le a „túlélési görbét” abban a speciális esetben, ha az életképesség megszűnéséhez (inaktiváláshoz) egyetlen találat kell? 123. Mi a közölt dózis (kerma) definíciója és egysége? A közölt dózis az ionizáló sugárzás által a besugárzott anyag térfogatelemében felszabadított összes töltött részecske

kezdeti kinetikai energiájának és a térfogatelem tömegének hányadosa, egysége: Gray (Gy). 124. Mi a besugárzási dózis definíciója és egysége röntgenés gamma-sugárzás esetén? A besugárzási dózis röntgen- és gamma-sugárzás esetén az azonos előjelű ionok töltésének az összege osztva a térfogatelem tömegével abban az esetben, ha a fotonok által valamely levegő-térfogatelemben felszabadított valamennyi elektron levegőben fékeződik le. Egysége: Coulomb/kg 125. Definiálja az ekvivalens dózis egységét! Egysége: 1 Sievert (Sv). Egy Sv bármely ionizáló sugárzás elnyelt dózisa, ha emberre nézve ugyanakkora biológiai hatást fejt ki, mint 1 Gy elnyelt dózist létrehozó hagyományos röntgensugárzás. A hagyományos röntgensugárzás 250 keV-os fotonokat jelent. 126. Sorolja fel a sugárérzékenységet befolyásoló fizikai tényezőket. A sugárzás kvalitása (az ionizációs sűrűségen és áthatoló képességen keresztül

befolyásolja a sugárérzékenységet), időfaktor, hőmérséklet, oxigénhatás, sugárzás ellen védő anyagok. N = e − vD N0 ahol N a túlélő, No az összes egyed száma, D a dózis, V a sugárérzékeny térfogat. 114. Mi a D37? A D37 azt a dózist jelöli, amely mellett a sugárzásnak kitett objektumok 37 %-a túlélő. Ha egy ionizáció is inaktivációt okoz, akkor a D37 esetén vD = 1, azaz a v sugárérzékeny térfogatban átlagosan egy ionizáció, találat várható. Ilyenkor D=1/v 115. Mi a D50 és a D50/30? A D50 a „félhalálos dózis”: az a dózis, amely mellett az egyedek 50% elpusztul. A D50/30 a félhalálos dózis abban az esetben, amikor a vizsgálati idő 30 nap. 116. Mi a vízaktiválási elmélet lényege? Vizes oldatokat besugarazva a víz (oldószer) molekulái számosságuk miatt sokkal nagyobb valószínűséggel ionizálódnak, mint az oldott anyag molekulái, így a továbbiakban a sugárhatást a vízből keletkező különféle

gyökök, radikálok okozzák. Ezáltal a céltábla „megnagyobbodik”. 117. Melyek a vizes oldat besugárzása során létrejövő, biológiai objektumokat károsító termékek? hidratált e-, H•, OH•, H2O2 127. 118. Sorolja fel, hogy a H• és OH• radikálok milyen változásokat hozhatnak létre a biológiai molekulákon. MH + H• = MH2• MH + OH• = MHOH• MH + H• = M• + H2 MH + OH• = M• + H2O ahol MH a biológiai molekulát jelenti. Mennyi elvileg az a legkisebb dózis, amelynél biológiai hatás létrejöhet? Elvileg egyetlen hf kvantum is elegendő lehet ahhoz, hogy pontmutáció jöjjön létre, hiszen bármely, még ionizációra képes kvantum képes bármely kémiai kötés felhasítására. 128. Adja meg képletszerűen a "túlélési" görbét abban az esetben ha a keletkező víz radikálok csak egyszer reagálnak az egyes molekulákkal! Sorolja fel a radioaktív sugárzásokat a növekvő áthatoló képesség sorrendjében.

α<β<γ<n 129. Milyen fizikai mennyiség egysége a Gray és hogyan definiálható más SI egységekkel? Gray az elnyelt dózis egysége, 1 Gy = 1 joule/kg. ahol N, ill. No a túlélő, ill az összes egyed száma, D a dózis, k az arányossági tényező. 130. Írja le egy mondatban a hígítási effektus lényegét enzimoldat besugárzása esetén. Azonos besugárzási körülmények mellett az enzimoldat hígításával egy adott hígítási határig növekszik az inaktiválódott molekulák aránya, mert nő az egy enzimmolekulára jutó radikálok száma. Mi a transzmutáció? A radioaktív izotóp bomlása során egy másik elem 32 32 keletkezik (pl. P-ból S) Ez pl a DNS molekula egyik szálát megbonthatja, és pontmutációt okozhat. 131. Mi az a kritikus molekulatípus a sejtben, amelynek integritása elengedhetetlen a sejt túléléséhez és reprodukciós képességéhez? kettős szálú DNS 132. Mi a kritikus sugárkárosodás, amelyet az ionizáló

sugárzás a DNS-ben létrehoz? kettős lánctörés 133. Hogyan hozhat létre kettős lánctörést az ionizáló sugárzás a DNS-ben? Létrejöhet egyetlen ionizációs esemény eredményeképpen vagy két szimultán, egyszeres lánctörés eredményeképpen, amelyeket két különböző ionizációs esemény hozott létre. 119. N = 1 − kD N0 120. 121. 122. Magyarázza meg röviden, hogy az enzimoldat hígításának fokozásával miért csak egy határig fokozható a sugárkárosodás mértéke! A hígítás fokozása során az enzimmolekulák olyan távol kerülnek egymástól, hogy a keletkezett szabad radikálok egy része rekombinálódik, mielőtt elérné az enzimmolekulát. Mi az elnyelt dózis definíciója? Az elnyelt dózis bármely ionizáló sugárzásra nézve a besugárzott anyag térfogategységének ionizáció útján Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 6 134. Írja fel a túlélési hányadot a lineáris-négyzetes modell szerint! S ( D) = e (

− αD + β D 2 ) ahol S(D) a túlélő hányad, D a dózis, α és β szövet- és sugárzásfüggő állandók. Az α az egylépéses, a β a kétlépéses kettőslánctörés valószínűségével arányos. 135. 136. 137. A sejtciklus mely szakaszában mutatják a sejtek a legnagyobb, ill. legkisebb sugárérzékenységet? legnagyobb – M fázis legkisebb – S fázis Hogyan függ az oxigenizáció mértékétől a sugárérzékenység? A jól oxigenált sejtek esetében a dózis-hatás görbét viszonylag keskeny váll és meredek lineáris szakasz jellemzi, ami nagy sugárérzékenységre utal. Ezzel szemben a rosszul oxigenizált sejtek túlélési görbéjét széles váll és kevésbé meredek lineáris rész jellemzi, ami alacsony sugárérzékenységre utal. Hogyan és miért befolyásolja a frakcionálás a sejtek sugárérzékenységét? A frakcionálás csökkenti a sejtek sugárérzékenységét, mert a sugárzás által létrehozott károsodást a sejt a

sugárzási frakciók leadása között részben ki tudja javítani. 148. Az élő rendszer nyílt, zárt, vagy izolált? Nyílt. 149. Érvényes-e egy élő szervezetre a termodinamika II. főtétele? Érvényes, de csak úgy alkalmazható, hogy az élő szervezetet működéséhez nélkülözhetetlen környezetével együtt - izolált rendszernek tekintjük. 150. Mikor van egy elegy termodinamikai egyensúlyban? Ha az elegy valamennyi komponensének a kémiai potenciálja a rendszer minden pontján azonos. 151. Mi az entrópia megváltozásának termodinamikai definíciója? ΔS = klasszikus Qrev T ΔS: entrópia változás, Qrev: reverzibilisen felvett hő, T: abszolút hőmérséklet. 152. Definiálja az entrópia és a termodinamikai valószínűség kapcsolatát! S = k ln W S: entrópia, k: Boltzmann-állandó, W: termodinamikai valószínűség. 5. TERMODINAMIKA 138. Mit nevezünk izolált rendszernek a termodinamikában? Azt a rendszert, amely sem anyag-, sem

energiacserét nem végez környezetével. 139. Mit nevezünk zárt rendszernek a termodinamikában? Azt a rendszert, amely csak energiacserét végez környezetével, anyagcserét nem. 140. Mit nevezünk adiabatikus állapotváltozásnak? Azt az állapotváltozást, mely során nincs hőközlés, adiabatikusnak nevezzük. 141. Mit nevezünk extenzív mennyiségnek? Az additíven felbontható fizikai mennyiségeket extenzívnek nevezzük (térfogattal analóg módon). 142. Mekkora az entrópia értéke egy kémiailag tiszta, kristályos, szilárd test esetében, abszolút zérus fokon? S=0 143. Lehet-e negatív szám az entrópia? Nem lehet. 144. Mekkora egy v sebességgel haladó pontszerű részecske entrópiája, hőmérséklete? Nincs értelmezve. (A termodinamika csak részecskesokasággal, azaz kiterjedt testekkel és részecskerendszerekkel foglalkozik.) Mi a termodinamikai valószínűség definíciója? A rendszer makroszkópos állapotát leíró egymással

azonos valószínűségű mikroállapotok száma. 154. Mi a termodinamikai valószínűség (W) értelmezési tartománya? 1≤ W < ∞ 155. Mi a matematikai tartománya? 0 ≤ P ≤1 156. Melyik állapotfüggvény határozza meg a kémiai reakciók irányát a., izobar (p=áll) és b, izochor (V=áll) folyamatok esetén? Adja meg képlettel is! a., szabad entalpia, G = H - TS b., szabad energia, F = E - TS ahol H és E a rendszer entalpiája és belső energiája, T és S az abszolút hőmérséklet és az entrópia. valószínűség (P) értelmezési 6. ANYAGCSERE ÉS TRANSZPORT BIOFIZIKÁJA 145. Extenzív vagy intenzív mennyiség a kémiai potenciál? Intenzív. 146. Két test termikus egyensúlyban van. (T1=T2) Lehet-e közöttük energiacsere ilyenkor? Igen, de az egymásnak átadott átlagos energia egyforma. 147. 153. Izolált rendszerben reverzibilisen végbemenő körfolyamat esetén mekkora az entrópiaváltozás (ΔS)? ΔS = 0 157. Egy molekula adott

mozgási sebessége (v) esetén folyadék fázisban hogyan adható meg a molekulára ható fékező erő (F)? F = -fov, ahol fo az alakfaktor. 158. Milyen összefüggés érvényesül a termikus egyensúlyban levő egyatomos gázokat tartalmazó rendszerekben a hőmozgás átlagos kinetikus energiája (Ekin) és az abszolút hőmérséklet (T) között? 3 Ekin = kT 2 k a Boltzmann állandó. 159. Mi a diffúzió? Koncentrációkülönbség hatására mozgáson alapuló anyagáramlás. 160. létrejövő, Brown Mi a diffúziós állandó fizikai jelentése? Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 7 Azon fizikai mennyiség, mely megadja az egységnyi keresztmetszeten, egységnyi koncentrációgradiens esetén az időegység alatt átvándorló anyagmennyiséget. 161. Mi a diffúziós állandó egysége? [D] = m2/s 162. Adja meg egy D diffúziós állandójú és Drot rotációs diffúziós állandójú részecske átlagos négyzetes elmozdulását és elfordulását t idő

alatt! 172. Mi az ozmózis-nyomás? Az oldószer áramlás miatt a szemipermeábilis hártya két oldala között létrejövő nyomáskülönbséget, mely a sűrűbb oldat felé irányuló oldószeráramlást kompenzálni képes, ozmózis-nyomásnak nevezzük. 173. Mekkora átlagos sebességgel löki a vért a szív az aortába? 20 - 40 cm/s sebességgel. 174. Mekkora az egyszeri szívösszehúzódás átlagosan továbbított vérmennyiség? 70 - 90 ml. dm dc = − DA dt dx 175. Mely összetevőkre bontható a szív munkája? Térfogati munkára és gyorsítási munkára. dt idő alatt dc/dx koncentrációgradiens hatására az A felületen dm anyagmennyiség áramlik át. D a diffúziós állandó. 176. Fogalmazza meg Bernoulli törvényét! Áramló folyadékok esetén az áramlási cső különböző keresztmetszeteinél a statikai, a dinamikai (torló nyomás) és gravitációból (hidrosztatikai nyomás) adódó nyomások összege állandó. 177. A mikrohullámú

sütő elektromágneses sugárzása mely kémiai kötések bontására alkalmas? A víz hidrogén-híd kötéseinek a felszakítására. 178. Miért forralja fel a vizet a mikrohullámú sütő? Azért mert a megfelelő frekvenciájú mikrohullámú elektromágneses sugárzás pontosan olyan energiájú, hogy a vízben lévő H-híd kötések felszakításával a vizes oldatok abszorbeálják a mikrohullámú energiát. 179. Optimális körülmények között szaporodó baktériumok esetén hogyan adható meg az egyedszám az idő függvényében? x 2 = 2 Dt Θ 2 = 2 Drot t ahol t az idő, x 2 az átlagos négyzetes elmozdulás és Θ 2 az átlagos négyzetes elfordulás. 163. 164. 165. Írja fel Fick I. törvényét és adja meg a benne szereplő mennyiségek jelentését! Fick I. törvényében a D diffúziós állandó hogyan függ a hőmérséklettől (T) és a diffundáló molekula sugártól (r)? T D~ r Írja fel a részecskék diffúziós állandója és a molekulák

alakfaktora közötti összefüggést! D= kT f D : diffúziós állandó, f : alakfaktor, T : abszolút hőmérséklet, k : Boltzmann állandó. 166. Mi a pH? + A H ion moláris koncentrációjának negatív tízes alapú logaritmusa: pH = - lg[H+] 168. Mi a permeábilitási állandó? A membrán két oldala közötti egységnyi koncentrációkülönbség hatására, a membrán egységnyi felületén egységnyi idő alatt átáramló anyag mennyisége. Hogyan írható le a képlettel membránon keresztül koncentrációkülönbség hatására létrejövő anyagáramlás? t ahol: N - t időpontban az egyedszám, No - az egyedszám t=0 időpontban, t - eltelt idő, T - generációs idő. 7. MEMBRÁNOK BIOFIZIKÁJA 180. Mit jelent az, hogy a lipidek amfipatikus molekulák? Hidrofil és hidrofób részekből épülnek fel. 181. Milyen lehetséges mozgásformái vannak a sejtmembránban található lipidmolekuláknak? laterális diffúzió rotációs diffúzió transzmembrán

flip-flop zsírsav oldalláncok flexibilitásából származó mozgás. dm = − kAΔcdt - dt idő alatt dm anyagmennyiség áramlik át A membránfelületen Δc koncentráció-különbség hatására, k : permeábilitási állandó. 170. 171. Írja fel a vant Hoff törvényt! pozm = RTc, ahol pozm : ozmózis nyomás R : egyetemes gázállandó T : absz. hőmérséklet c : az oldott anyag moláris koncentrációja. Mi az ozmózis jelensége? során N = N 0 2T Diffúzió során mely paraméterek egyenlítődnek ki? A komponensek kémiai pontenciálja. 167. 169. Szemipermeábilis hártyával elválasztott oldatok esetén a hígabb oldat felől a töményebb felé irányuló oldószer áramlás, mely az eredeti koncentrációkülönbség csökkenését idézi elő. 182. Melyek a biológiai membránok fázisállapotai? - gél állapot, - folyadékkristályos (fluid) állapot. 183. Hogyan növelhető a membránok fázisátalakulási hőmérséklete? - zsírsavak telített

jellegének növelése, Minimumkérdések/válaszok (2005/06) lehetséges 8 - zsírsav oldalláncok hosszának növelése, fehérjetartalom növelése, extracelluláris Ca2+ koncentráció növelése. Azon transzportfolyamatokat, melyeknek hajtóereje a koncentrációgradiens és/vagy az elektrokémiai potenciálgradiens. 184. Hogyan változtatja a koleszterin a lipid membránok viszkozitását? Fázisátalakulási hőmérséklet alatt rendszerint csökkenti, felette növeli. 195. Mit nevezünk aktív transzportnak? Azon transzportfolyamatokat, melyek az elektrokémiai potenciálgradienssel szemben játszódnak le és energiabefektetést igényelnek. 185. Milyen nagyságrendű a lipidek és fehérjék laterális diffúziós állandója biológiai membránokban? - lipidek: 10-8 -10-9 cm2/s -9 -12 2 - fehérjék: 10 -10 cm /s 196. 186. Milyen módszerrel vizsgálható a fehérjék ill. a lipidek rotációs diffúziója a membránokban? - fehérjék: foszforeszcencia

anizotrópia, ESR - lipidek: fluoreszcencia anizotrópia, ESR Melyek a facilitált transzport jellemzői? - a transzportált molekulák specifikusan kötődnek a szállító fehérjéhez - inhibitorokkal gátolható - a transzport sebessége a transzportálandó anyag koncentrációjának növelésével telíthető. 197. + + pumpa működési iránya a. Az aktív K -Na megfordítható-e? b. ha igen, hogyan? c ha nem, miért nem? a) igen + + b) K és Na gradiensek változtatásával c) – 198. Milyen típusú ioncsatornákat ismer aktiválódásuk alapján? - ligand-vezérelt csatornák (receptor) - feszültség-vezérelt csatornák - másodlagos hírvivő által vezérelt csatornák - mechanikai deformálódás (feszülés) vezérelte csatornák. 199. Mi az ionofórok hatása? Elősegítik az ionok sejtmembránon. 187. Milyen módszerrel vizsgálható a fehérjék laterális diffúziója? - FRAP módszerrel, fluoreszcens festékkel jelzett antitestek segítségével - ESR

módszerrel 188. Milyen módszerek segítségével lehet membránfehérjék molekulasúlyát meghatározni? - SDS-gélelektroforézis - gélszűrés - szedimentációs egyensúlyi és sebességi módszer. 189. Milyen elrendeződései lehetségesek a sejtfelszíni receptoroknak antitestekkel történő reakció után? - diffúz eloszlás - patch-képződés (mikroszkópikus asszociációk) - cap-képződés (sapka-képződés). 190. 191. 192. 193. 194. Mi lehet az oka annak, hogy egy membránfehérje jelentősen lecsökkent laterális mobilitást mutat ? 1. A citoszkeletális hálózat általi kihorgonyzás 2. A kérdéses membránfehérje asszociációja más membrán fehérjékkel. 3. A kérdéses membránfehérje aggregációja 4. A kérdéses fehérje sejt-sejt kommunikáció kontaktrégiójában történő lokalizációja 5. A sejtmembrán fluiditásának jelentős csökkenése 6. A fehérje nem tudja a lipid domének határát átlépni szelektív átjutását a 200.

Milyen csoportba sorolhatók az iontranszport mechanizmusa alapján? - karrier ionofórok - csatornaképző ionofórok ionofórok az 201. Sorolja föl a nyugalmi membránpotenciál fenntartásában szereplő tényezőket! - diffúziós potenciál - Donnan potenciál - aktív (elektrogén) ionpumpák 202. Írja föl a Nernst egyenletet! Ex = Milyen molekulákra legnagyobb a biológiai membránok permeábilitása? A kis méretű, töltéssel nem rendelkező, apoláros molekulákra: O2, N2. Hogyan csoportosíthatók a membránfehérjék funkció szerint? - transzport és csatorna fehérjék, - receptor fehérjék, - enzimek, - jelátalakító fehérjék, - strukturális membrán fehérjék. Mekkora a Na+, K+ és Ca2+ ionok koncentrációja az extra-, ill. intracelluláris térben? extracell. intracell Na+ 140 mM 10-20 mM K+ 5 mM 140-150 mM Ca2+ 1-2 mM 10-4 mM RT zF ln [ x] [ x] 0 i ahol Ex: az x ion egyensúlyi potenciálja, R : egyetemes gázállandó, T : abszolút

hőmérséklet, z : az x ion töltése, F : Faraday-féle szám, [x]o/[x]i : az x ion sejten kívüli koncentrációjának hányadosa. és belüli 203. Mit jelent egy ion egyensúlyi potenciálja? Azt a membránpotenciál értéket, ahol az adott ion nettó fluxusa zérus, azaz a rendszer az adott ion szempontjából termodinamikai egyensúlyban van. 204. Élő sejtek esetén a membrán két oldalán lévő ionok termodinamikai egyensúlyban vannak-e? A nyugalmi membránpotenciál mellett az egyes ionok nettó passzív fluxusa nem nulla, azaz nincs termodinamikai egyensúly. Mit nevezünk passzív transzportnak? Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 9 205. Nyugalmi membránpotenciált feltételezve milyen összefüggés írható fel a főbb permeáló ionok nettó fluxusára? JNa + JK + JCl = 0, ahol Jx az x ion fluxusa. 206. Definiálja a fluxus fogalmát és mértékegységét! A fluxus a felületegységen időegység alatt átáramló anyagmennyiséget jelenti.

Mértékegysége: mol/(cm2/s) 207. Írja föl a Goldmann-Hodgkin-Katz egyenletet! + + − RT pNa ⎡⎣ Na ⎤⎦ o + pK ⎡⎣ K ⎤⎦ o + pCl ⎡⎣Cl ⎤⎦ i + . ahol: Em = ln + + − F pNa ⎡⎣ Na ⎤⎦ + pK ⎡⎣ K ⎤⎦ + pCl ⎡⎣Cl ⎤⎦ + . i i o Em: a nyugalmi membránpotenciál (diffúziós potenciál), R : egyetemes gázállandó, T : abszolút hőmérséklet, zx : az x ion töltése, F : Faraday-féle szám, [x]o és [x]i : az x ion sejten kívüli és belüli koncentrációi, px : a sejtmembrán x ionra vonatkozó permeabilitása. 208. Mi a vezetőképesség és mi a mértékegysége? Az ellenállás reciproka; 1/Ω = siemens: S 209. Írja föl egy tetszőleges x ion sejtmembránon átfolyó áramát Em membránpotenciál mellett! I x = Gx En = Gx ( Em − Ex ) ahol: Ix : az ionáram, Gx: a sejtmembrán x ionra vonatkozó vezetőképessége (G=1/R), Ex : az x ion egyensúlyi potenciálja. 210. Mit értünk feszültség-zár (voltage-clamp) technika

alatt? A memránpotenciál kontrollált értéken tartását a membránon átfolyó ionáramoktól függetlenül. 211. Értelmezze az akciós potenciál kialakulását a Goldmann-Hodgkin-Katz egyenlet értelmében! + és K+ ionok Az akciós potenciál a Na permeabilitásának membránpotenciál és időfüggő változásának eredménye. A depolarizációs fázisban a Na+ permeabilitás a domináns, az ezt követő + repolarizációjáért a Na permeabilitás csökkenése ill. + egyidejű K permeabilitás fokozódás a felelős. 212. 213. 214. 215. Milyen módszerekkel mérhető élő sejteken a membránpotenciál? - optikai módszerekkel, membránpotenciál érzékeny fluoreszcens festékekkel, - elektrofiziológiai módszerekkel (mikroelektróda, patch-clamp), áram-zár (current-clamp) technikával. Milyen jellegű ionáramok mérhetőek a patch-clamp technika segítségével? - egyedi ioncsatorna áramok pl. "cell-attached" konfiguráció, - a sejt membránjában

lévő ioncsatornák összességén átfolyó áram: "whole-cell" konfiguráció (teljes sejt). Működésük szempontjából melyek az ioncsatornák legfontosabb tulajdonságai? - szelektív permeabilitás: ioncsatornától függően csak bizonyos ionok számára átjárható a csatorna, - szabályozott nyitás-zárás: meghatározott jelek általi vezérelhetőség. A testfelület különböző pontjai közt mérhető primer EKG jelek R hullámai milyen nagyságrendű feszültséget képviselnek? millivolt. 216. Írja föl az Einthoven-Waller szabályt és adja meg a benne szereplő mennyiségek jelentését! R1 + R3 = R2, ahol R1, R2 és R3 a szív eredő eletromos vektorának, az integrál vektornak a vetületei az Einthoven-háromszög oldalaira. 217. Mit jelent az EKG görbe a) unipoláris, b) bipoláris elvezetéseknél? a) a differens elektród potenciálját jelenti az egyezményes 0 ponthoz képest (indifferenshez), b) két differens elektród közti

potenciálkülönbséget jelenti. 8. AZ ÉRZÉKSZERVEK BIOFIZIKÁJA 218. Mi a látható fény definíciója? Az elektromágneses sugárzás emberi szem által érzékelhető tartománya (kb. 400-750 nm) 219. Milyen hullámhossz esetén sugárzásról? kb. 10 nm < λ < 400 nm beszélünk ultraibolya 220. Milyen hullámhossz esetén sugárzásról? kb. 750 nm < λ < 1 mm beszélünk infravörös 221. A szemlencse milyen fizikai tulajdonságai változnak a távolsági alkalmazkodás során? Domborulata (görbületi sugarak) és a törésmutató. Ember esetében az előbbi dominál. 222. Mi a dioptria és mi a mértékegysége? D=1/f; [D]=m-1, ahol D a dioptria és f a fókusztávolság. 223. Hogyan jellemezhető a szem feloldó képessége? Azzal a legkisebb látószöggel, amelynél még két tárgypontot meg tud különböztetni a szem. 224. A szem felbontó képességének milyen fizikai és biológiai korlátja van? Fizikai: a megkülönböztetendő két

pont távolsága ne legyen kisebb, mint a megvilágításra használt fény hullámhossza. Biológiai: A megkülönböztetendő pontok képei nem eshetnek ugyanarra a fényérzékeny receptorra, és közöttük legalább egy nyugalomban levő receptornak kell lennie. 225. Mit jelent az, hogy a fényreceptorok működésénél a fotonoknak csak trigger szerepük van? A receptorok a foton energiáját csak kémiai folyamatok elindítására használják. 226. Hogyan hívjuk a retina azon receptor sejtjeit, amelyek a színlátásért, ill. a szürkületi látásért felelősek? színlátás receptorsejtje: csap, szürkületi látás receptorsejtje: pálcika 227. Mit nevezünk monokromatikus fénynek? Azt a fényt, amelynek spektrumában hullámhossz (szín) szerepel. 228. csak egy Mi a Young-Helmholtz elmélet lényege? A színlátás alapját a vörös, a zöld és a kék fényre érzékeny csapfajta képezi, melyek fotopigmentjei is különböznek. Minimumkérdések/válaszok

(2005/06) 10 229. Mi az ERG? Elektroretinogram: a retina ingerületi állapotát jellemzi. 230. Milyen frekvencia tartományba esik az átlagos érzékenységű emberi fül számára hallható hang? 16 Hz - 16 000 Hz. 231. Mit nevezünk ultrahangnak? A 16000-1010 Hz rezgésszám hanghullámokat. tartományba Mit nevezünk infrahangnak? A 16 Hz alatti hanghullámokat. 233. Adja meg a hangintenzitás definícióját és mértékegységét! A hangintenzitás az egységnyi felületen merőleges irányba időegység alatt átáramló hangenergia. Dimenziója: Watt/m2. 234. Mi a hallásküszöb és mennyi az értéke? A hallásküszöb az 1000 Hz-es tiszta hangnak az az intenzitása, amely ép emberi füllel még éppen hallható. -12 2 Értéke: kb. 10 Watt/m 235. Hogyan változik a hangosságérzet az ingerintenzitás függvényében? A relatív ingerintenzitás logaritmusával arányosan. 236. Mi az előnye a fon skálának a bel és decibel skálával szemben? A fon

skála használata esetében mind az aktuális, mind a referencia inger intenzitását átkonvertáljuk a megfelelő 1000 Hz-es hang intenzitására, tehát a referencia intenzitás az 1000 Hz-es hang ingerküszöbe (I≈10-12 Watt/m2), az aktuális ingererősség pedig annak az 1000 Hz-es hangnak az intenzitása, amely a vizsgált hanggal azonos hangosságérzetet vált ki. Így a hallásküszöböt bármely frekvenciájú hangra nézve 0 fonnak tekintjük. 237. 238. Mi a légvezetéses hallás mechanizmusa? A rezgés a hallójáratokon keresztül, a dobhártyahallócsontocska rendszeren keresztül jut a belsőfülbe. 243. Mi a csontvezetéses hallás mechanizmusa? A rezgés közvetlenül a koponyacsont közvetítésével jut a belsőfülbe. 244. Milyen fizikai törvényszerűségek miatt jön létre nyomásfokozódás a kengyel talpán az eredeti hang nyomásához képest? 1. a kengyel és a dobhártya felszínaránya <1 2. a hallócsontocskák emelőszerű működése

miatt 9. AZ ULTRAHANG TULAJDONSÁGAI ÉS BIOLÓGIAI ALKALMAZÁSAI 245. Mitől függ a hang terjedési sebessége és mi a diszperzió jelensége? A hang terjedési sebessége a közeg tulajdonságaitól függ. A hang terjedési sebességének frekvenciafüggését diszperziónak hívjuk. 246. Mitől függ egy közeg akusztikai keménysége? Az akusztikai keménység (Z) egyenesen arányos a közeg sűrűségével (ρ) és az ultrahang terjedési sebességével (v): Z = ρv. 247. Sorolja fel a legismertebb ultrahang előállítására alkalmas hatásokat! Inverz piezoelektromos, elektrosztrikciós, magnetosztrikciós hatás. Írja fel a Weber-Fechner törvényt! aktuális ingererősség Érzet = konst ⋅ lg referencia ingererősség 248. Milyen összefüggés van az ultrahang hatására fellépő váltakozó nyomás (P) és az intenzitás (I) között? P = 2 IZ ahol Z az akusztikai keménység. I intenzitású ν = 2000 Hz-es hangot ad a hanggenerátor. Mekkora a

hangosságérzet a fon skála szerint? 249. Mi a kavitáció? A folyadék részecskéi az ultrahang hatására fellépő nagy húzóerő miatt egymástól elszakadnak és mikroszkopikus méretű belső üregek képződnek. 250. Mitől függ a kavitációs küszöb értéke? Az ultrahang frekvenciájától és viszkozitásától. H = 10 ⋅ lg I1000 ( fon) ahol; I0 H: hangosságérzet fonban, I1000 :annak az 1000 Hz-es hangnak az intenzitása, melynek hangosságérzete egyenlő az I intenzitású 2000 Hz-es hang hangosságérzetével, Io:1000 Hz-es hang hallásküszöbének megfelelő -12 2 intenzitás (10 Watt/m ). 239. 242. eső 232. 1 ⎛ I ⋅⎜ 16 ⎜⎝ I ref 0.3 ⎞ ahol; ⎟⎟ ⎠ Hson a hangosságérzet sonban, és I, ill. Iref rendre az ingererősség és a referencia ingererősség. H son = 251. Mekkora az 1000 és a 2000 Hz hangok hallásküszöbe a fon skála szerint? 0 fon, u.i minden hang hallásküszöbe ennyi 241. Mi a son skála alapja? Az érzet

erőssége a Weber-Fechner törvénynél pontosabban írható le az inger relatív erősségének törtkitevőjű hatványával. folyadék intenzitása adott I = I 0 e −2α x ahol: Milyen relációt ábrázolnak az izofon görbék? A frekvencia függvényében ábrázoljuk azokat a hangintenzitásokat, melyek ugyanolyan hangosságérzetet keltenek. 240. Hogyan csökken az ultrahang közegen történő áthaladáskor? a Io : a közegbe lépő ultrahang intenzitása, α : abszorpciós állandó, és x : rétegvastagság. 252. Sorolja fel az ultrahang által kiváltott primer hatásokat! - váltakozó nyomás - kavitáció - mechanikai dörzsölő hatás - abszorpció 253. Sorolja fel az ultrahang által kiváltott szekunder hatásokat! Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 11 254. emulgeálás diszpergálás koagulálás termikus hatás Mi az alapja az ultrahanggal való képalkotásnak? A különböző akusztikai keménységű közegek határán az ultrahang egy

része visszaverődik. A visszaverődő echo intenzitása és a transducert elhagyó impulzushoz viszonyított késése alapján a különböző szervek határai felderíthetők. 10. BIOKIBERNETIKA 255. Milyen haszna lehet a redundáns kódrendszernek? Csökkenti az információ torzulását annak továbbítása során. 256. Mi az információ legkisebb egysége? A bit. 267. Milyen összefüggés van egy esemény kimeneteleinek száma és határozatlansága között? Logaritmikus. 268. Mi az algoritmus? Az automata működését leíró szabályok összessége. 269. Definiálja a jelkészlet fogalmát! A kísérlet lehetséges kimeneteleinek az összessége, vagyis az adott kódrendszerrel leírható jelek összessége. Pl DNS triplet esetében a 43 = 64 lehetséges bázis elrendezés. 270. Definiálja az információ- vagy hírtartalom fogalmát egy olyan üzenetnél vagy kísérletnél, amely esetében az egyes jelek azonos valószínűséggel fordulnak elő! A

kísérlet lehetséges kimeneteleinek kettes alapú logaritmusa, azaz hány eldöntendő kérdéssel lehet a kísérlet eredményét kitalálni. 11. BIOSTATISZTIKA 257. Adja meg a bit definícióját! Egy kísérlet két egyenlő valószínűségű kimenetele közül az egyik kiválasztásához tartozó információ 1 bit. 271. Mi a kapcsolat egy esemény A valószínűsége és B ellentett eseményének valószínűsége között? P(A) + P(B) = 1 258. Hogyan biztosítható a zajos környezetben információ-továbbítás pontossága? A redundancia növelésével. 272. 259. Mi a kódoló feladata az információs láncban? A forrásból származó információ megjelenési formájának megváltoztatása adattárolás, illetve adat továbbítás céljából. Hogyan származtatható egy esemény valószínűsége a relatív gyakoriságából? Egy esemény bekövetkezési valószínűsége az a szám, mely körül a k/n relatív gyakoriság ingadozik (n a kísérletek száma, k

az esemény bekövetkezési száma). Ha a kísérletek számát minden határon túl növeljük a relatív gyakoriság ingadozása (n∞), elhanyagolhatóvá válik, és ezt az értéket az esemény valószínűségének nevezzük. 260. Hol éri legtöbb zaj az információt egy hírközlő rendszerben? A csatornában, az adó és a vevő között. 273. Hogyan a „klasszikus” valószínűség definíciója? Ha egy kísérletnek N különböző, egymás kizáró és egyenlően valószínű kimenetele van, és ezek közül k rendelkezik egy bizonyos E tulajdonsággal, akkor az E valószínűsége egyenlő: k/N. 274. Definiálja az A és B események összegét! Az az (A+B)-vel jelölt esemény, amely pontosan akkor következik be, ha az A és B közül legalább az egyik bekövetkezik. 275. Adja meg az A és B események összegének valószínűségét! P(A+B)=P(A)+P(B)-P(AB), ahol A+B az A és B események összege, AB az A és B események szorzata. 276. Definiálja az A

és B események szorzatát! Az az (AB)-vel jelölt esemény, amely pontosan akkor következik be, ha A és B egyidejűleg bekövetkezik. 277. Definiálja egy A esemény ellentett eseményét! Az a B esemény, amely pontosan akkor következik be, ha A nem következik be és A + B = I, ahol I a biztos esemény. 278. Mikor mondjuk, hogy az A és B események egymást kizárják? ha AB = 0. 279. Mikor mondjuk az A és B eseményről, hogy egymástól függetlenek? Ha a B esemény bekövetkezése nem befolyásolja az A esemény bekövetkezését és fordítva, azaz az A és B 261. az Mi a feed-back? Visszacsatolás; a rendszer kimenetén előálló jel egy részének visszavezetése a rendszer bemenetére vagy magába az egységbe. 262. Milyen számrendszerbeli szavaknak tekinthetők a bázishármasok és miért? 4-es alapú, mert négyféle bázis építi fel őket. 263. Hány számjegyet tartalmazó szavakkal oldható meg a fehérjekódolás a DNS-ben? Három. 264. Írja

le képlettel a redundanciát, és adja meg a mennyiségek jelentését! H −H R = max , ahol H max H: az üzenet által hordozott tényleges információ, Hmax: az adott jelkészlettel átvihető maximális információ. 265. 266. Lehet-e redundancia 0% illetve 100%? 0% igen, 100% nem. Írja fel az információtartalmat leíró Shannon-képletet! k U = −∑ pi ⋅ log pi ahol: i =1 H : a kísérlet információtartalma, pi : pedig az egyes kimenetelek valószínűsége. Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 12 esemény akkor és csak akkor független egymástól, ha P(A|B)=P(A) vagy P(B|A)=P(B) vagy P(AB)=P(A)·P(B). 280. Mi a P(A⏐B) kifejezés jelentése? P(A⏐B) az A esemény B-re vonatkoztatott feltételes valószínűsége, tehát az A bekövetkezése valószínűsége, ha csak azokat az eseteket vesszük számításba, amikor B bekövetkezik. 281. Mi a specificitás jelentése egy diagnosztikus eljárás esetében? A specificitás a negatív teszteredmény

valószínűségének értéke akkor, ha a vizsgált egyén nem beteg, tehát a teszt megbízhatósága a nem beteg egyének helyes azonosításában. 282. 283. Mi a pozitív és negatív prediktív érték jelentése? A pozitív prediktív érték annak a valószínűsége, hogy egy olyan vizsgált egyén beteg, akinek a diagnosztikus teszt eredménye pozitív lett. A negatív prediktív érték annak a valószínűsége, hogy egy olyan vizsgált egyén nem beteg, akinek a diagnosztikus teszt eredménye negatív lett. Mi a valószínűségi változó definíciója? Az eseménytér elemeihez egy-egy számértéket rendelünk. Az így kapott, véletlentől függő változót valószínűségi változónak nevezzük. 285. Mikor mondjuk egy valószínűségi változóról, hogy folytonos eloszlású? Ha a valószínűségi változó tetszőleges értékeket vehet fel egy meghatározott tartományon belül. 287. 288. Definiálja egy valószínűségi változó

eloszlásfüggvényét! F(x) = P (-∞<ξ<x), mely megadja annak a valószínűségét, hogy a valószínűségi változó x-nél kisebb érték vesz fel. Mi annak a valószínűsége, hogy egy folytonos eloszlású valószínűségi változó (a,b) intervallumba esik? Annak a valószínűsége, hogy egy folytonos valószínűségi változó az (a,b) intervallumba esik egyenlő a valószínűségi változó sűrűségfüggvényének ’a’ és ’b’ közötti grafikon alatti területével. 291. 292. e− λ k! Mennyi a λ paraméterű Poisson-eloszlás tagjainak összege? ∞ λk ∑ k! e λ =1 − k =0 293. Mikor mondjuk egy ξ valószínűségi változóról, hogy standard normális eloszlású? Ha normális eloszlású, várható értéke nulla, szórása egy. 294. Definiálja a korrigált empirikus szórást (SD) és a középérték közepes hibáját (SEM)! n SD = ∑( x − x ) i =1 i n −1 n 2 , SEM = xi a minta értékei, elemszáma. ∑( x − x

) i =1 2 i n(n − 1) ahol: x a minta átlaga, n a minta 295. Mi a különbség egy minta standard deviációja (SD) és a középérték közepes hibája (SEM) között? A minta SD-je becslést ad a populáció szórására. A minta SEM értéke megadja a minta átlagának szórását, tehát azt, hogy a minta átlag milyen pontosan közelíti a populáció átlagát. Ha a minta elemszáma végtelenhez tart, a minta SD-je közelíti a populáció szórását, a SEM pedig nullához tart. 296. Definiálja az empirikus várható érték (minta átlaga) fogalmát! x= 1 n ∑ xi n i =1 ahol: xi a minta értékei, n a minta elemszáma. i =1 ahol xi a valószínűségi változó i-dik értéke, pi annak a valószínűsége hogy a valószínűségi változó felvegye az xi értéket. Adja meg egy valószínűségi változó varianciáját! ∑ (x − x ) i =1 λk Pk annak a valószínűsége, hogy egy adott eseményre vezető kísérlet végtelenszeri egymástól független

végrehajtásakor pontosan k-szor következik be az adott esemény. n S2 = Írja fel a λ paraméterű Poisson-eloszlás k-adik tagját és annak valószínűségi jelentését! Pk = Definiálja egy diszkrét eloszlású ξ valószínűségi változó várható értékét! n n! n−k p k (1 − p ) ahol (n − k )!k ! n a kísérletsorozat hossza, k az adott esemény bekövetkezésének a száma a kísérletsorozaton belül, p az adott esemény bekövetkezési valószínűsége. M (ξ ) = ∑ xi pi 289. Írja fel az n-ed rendű p paraméterű binominális eloszlás k-adik elemét és annak valószínűségi jelentését (k=0,1,2,.,n)! Pn,k annak a valószínűsége, hogy egy két lehetséges kimenetellel rendelkező kísérlet egymástól független nszeri végrehajtásakor az adott esemény k-szor következik be. Pn ,k = Mi a szenzitivitás jelentése egy diagnosztikus eljárás esetében? A szenzitivitás a pozitív teszteredménye valószínűsége akkor, ha a vizsgált

egyén beteg, tehát a teszt megbízhatósága azon egyének megtalálásában, akik betegek. 284. 286. 290. 2 i n −1 ahol xi a valószínűségi változó értékei egy mintában, x a minta átlaga, n a minta elemszáma. 297. 298. Mit nevezünk rendezett mintának? A rendezett minta a minta elemeinek számsorrendben való felsorolása. növekvő Definiálja a minta mediánját! A medián az az érték, amely a mintát két egyenlő elemszámú részre osztja olyan módon, hogy a minta azon elemeinek száma, melyek kisebbek vagy egyenlőek a mediánnal egyenlő azon elemek számával, amelyek nagyobbak vagy egyenlőek a mediánnal. Ha a minta elemszáma páratlan, a medián Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 13 a középső érték a rendezett mintában. Ha a minta elemszáma páros, a medián a két középső elem átlaga a rendezett mintában. 299. 300. 301. Definiálja a minta móduszát! A módusz az az érték, gyakorisággal fordul elő. amely a

Hogyan lehet egy hisztogramot elkészíteni? Az x tengelyen az intervallumokat vagy a valószínűségi változó értékeit tüntetjük fel, melyek fölé olyan magas oszlopot rajzolunk, melynek magassága egyenlő az adott intervallumhoz vagy értékhez tartozó gyakoriság vagy relatív gyakorisággal. Mik egy becslés jóságának legfontosabb ismérvei? 1. torzítatlanság: a statisztika várható értéke egyezzen meg az elméleti várható értékkel, 2. pontosság: a becslésre felhasznált statisztika a becsült értéket jól közelítse, kicsi legyen annak szórása. Ha mind a torzítatlanság, mind a pontosság teljesül, a becslés megbízható. 312. Fogalmazza meg a null-hipotézist kétmintás t-próba esetében! A szóbanforgó két sokaság a (vizsgált és a kontrol csoport) empirikus várható értékei között nincs eltérés, a két csoportból vett minták középértékének Mit nevezünk elsőfajú hibának statisztikai tesztek esetében? Azt, amikor

elvetjük a nullhipotézist, bár az igaz. Mit nevezünk másodfajú hibának statisztikai tesztek esetében? Azt, amikor megtartjuk a nullhipotézist, bár az hamis. 303. Mi az elsőfajú hiba valószínűsége és a szignifikancia szint közötti összefüggés? A szignifikancia szint egyenlő az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűségével a nullhipotézis igaz volta esetén. 304. Mi a p érték jelentése hipotézis vizsgálatban? Annak a valószínűsége, hogy a nullhipotézis fennállása esetén a teszt statisztika értéke legalább olyan mértékben tér el a várható értéktől, mint a statisztika számított értéke. 306. 311. legnagyobb 302. 305. Amikor a mintavétel véletlen jellegű, azaz a sokaság bármely eleme azonos valószínűséggel kerül a mintába. különbsége 0; x − y = 0 313. 12. GYAKORLATOK 314. Röviden írja le, hogy miért és milyen hangokat hallunk hagyományos vérnyomásmérés során a fonendoszkópban, amikor a

mandzsetta nyomása a. magasabb a szisztolés értéknél; b. a szisztolés és diasztolés értékek között van; c. a diasztolés érték alatt van. b Írja fel az kifejezését! c U= próba valószínűségi változójának x − μ ahol σ 315. x : empirikus középérték, μ : populáció várható értéke, σ : populáció szórása, n a minta elemszáma. Milyen feltevés ellenőrzésére alkalmazható az F-próba? Két valószínűségi változó szórásának egyenlőségét ellenőrizhetjük vele. 308. Milyen mennyiségek összehasonlítására használható a kétmintás t-próba? Két független, normál eloszlású valószínűségű változó várható értékeinek összehasonlítására, ha a két valószínűségi változó szórása szignifikánsan nem tér el egymástól. 309. Mikor mondjuk egy statisztikáról, hogy egy elméleti paraméter torzítatlan becslése? Ha a statisztika várható értéke megegyezik az adott paraméter értékével. 310.

Hallható jelenség Magyarázat szisztolés felett semmi az artériában megszűnik az áramlás, amikor a mandzsetta nyomása a szisztolés érték felett van a pulzussal szinkron zaj az artériában az áramlás turbulens jellege zajt kelt semmi az artériában a lamináris áramlás nem kelt zajt szisztolés és diasztolés között diasztolés alatt n 307. Mandzsetta nyomás a Mit nevezünk kétoldali próbának? Amikor a nullhipotézist elvethetjük, ha a teszt statisztika értéke szignifikánsan kisebb vagy nagyobb, mint a várható érték. U Fogalmazza meg a null-hipotézist F-próbára! Két populáció szórása megegyezik : σ1 - σ2 = 0. 316. Miért modellezhető a lipid membrán veszteséges kondenzátorral (párhozamosan kapcsolt ellenállás és kondenzátor)? Mert a lipid membrán szigetelőként viselkedik (mint egyenárammal szemben a kondenzátor), de a szigetelés a membrán két oldala között nem tökéletes (a kondenzátorral párhuzamosan

kapcsolt nagy ellenálláson folyó kicsi áram). Mit modellez a feszültségfüggő K+ csatornákat modellező áramkörben a. a változtatható ellenállással sorosan kapcsolt Ech feszültségforrás; b. az Evc feszültségforrás? EVC Ech Mikor mondjuk, hogy egy minta reprezentatív módon képvisel egy adott sokaságot? Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 14 a. az Ech feszültségforrás a K+ ionok Nernst potenciálját, azaz a K+ ionok koncentrációgradienséből eredő hajtóerőt modellezi b. az EVC feszültségforrás a membránpotenciált modellezi. 317. Miért használunk monokromatikus fényt a spektrofotométerekben? Mert a vizsgált anyag abszorpciója függ a fény hullámhosszától is. 318. Milyen típusú detektor a Geiger-Müller számláló? A Geiger-Müller számláló az ionizációs detektorokhoz tartozik. 319. Mi az elvi alapja a β és γ sugarak elkülönítésének papírkoronggal? A papírkorong a β sugarakat elnyeli. A papíron áthaladó

sugárzás csak γ fotonokat tartalmaz. Az izotóp és a detektor közé helyezett papírral és nélküle mért beütésszám különbsége a β részecskék száma. 320. 324. Mi az „optikai csipesz”? Olyan kevéssé abszorbeálódó lézerfény, amellyel sejteket és sejt alkotórészeket a fókuszpontba emelve a térben elmozdíthatunk, ill. rögzíthetünk 325. Melyik optikai módszerrel sikerült az Abbe-féle feloldási határ alá kerülni? A közeli-mező (near-field) optikai mikroszkópiával. 326. Mi az atomerő mikroszkópia működési elve? Elektromos taszítás és a felfüggesztés gyenge rugóállandója miatt a megfelelően „kihegyezett” szilicium hegy atomjainak elektronfelhője nem hatolhat a mintáéba, és ezáltal képes „letapogatni” a minta akár atomi szintű domborzati viszonyait. 327. Milyen feloldás érhető el az atomerő mikroszkóppal? Angström szintű feloldás. 328. Melyik két felfedezés eredményeképpen jöhetett létre az

elektronmikroszkóp? - az elektronnyalábhoz a gyorsítófeszültségtől függő, a fényénél rövidebb effektív hullámhossz rendelhető - megfelelő mágneses terekkel az elektronnyaláb fókuszálható 329. Soroljon fel legalább 5 olyan jelet, amelyek elektronmikroszkópos mérésekkel detektálhatóak a nyaláb-minta kölcsönhatás során? - visszaszórt elektronok - szekunder elektronok - karakterisztikus rtg-sugarak - Auger elektronok - abszorbeált elektronok - katód lumineszcencia - áthatolt elektronok Rajzolja le egy fotométer és egy fluoriméter blokkdiagramját, és nevezze meg a legfőbb elemeket! fénynyaláb fotométer detektor fényforrás monokromátor, prizma vagy filter küvetta gerjesztő fénynyaláb fluoriméter monokromátor, prizma vagy filter emittált fénynyaláb detektor 321. Mi az alapja az ANS-BSA komplex disszociációs állandójának meghatározásának fluorimetriás módszerrel? A szabad ANS-hez képest a BSA-hoz kötött ANS

fluoreszcencia kvantumhatásfoka megnő. 322. Miért érzékenyebb a fluoriméter a fotométernél alacsony koncentrációjú anyagok kimutatásában? Mert a fotométer egy nagy háttér intenzitáshoz képest (az oldatba belépő gerjesztő fény) méri az intenzitás csökkenését, míg a fluoriméter egy sokkal kisebb háttérintenzitás mellett detektálja fluoreszcenciát amiatt, hogy a gerjesztő nyaláb és a detektorba jutó fény merőleges egymásra és a gerjesztési és emissziós hullámhosszak különbsége miatt a szórt fény hatása sokkal kisebb. 13. PÁSZTÁZÓ MIKROSZKÓPOS MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSAIK 323. Hogyan működik a konfokális lézer pásztázó mikroszkóp? Kis átmérőjű diafragmával a nem fókuszsíkból érkező nyalábokat kiszűrve a tárgy minden pontjáról jó kontrasztú, éles képet kaphatunk, amelyet pásztázással terjesztünk ki az egész síkra. Minimumkérdések/válaszok (2005/06) 15