Szociológia | Szociológiatörténet » A szociológia első magyar műhelye

A szociológia első magyar műhelye (1900-1918) 1. 1900 - A Huszadik Század c. folyóirat A XIX. század második felében a társadalomnak nem volt szüksége új társadalomtudományokra Művészek, irodalmárok és nem tudósok foglalkoztak a tudományokkal 1800.: intézményesül a szociológia új lehetőségek időpontja. közvetlen vitákat folytattak. 1867.: Kiegyezés  megteremtődik az alapja annak, hogy Magyarország aprókat léphet előre  Budapest világvárossá válik A problémák megoldatlanok maradtak. Magyarország fejlődését fel akarták borítani 1900. január: megjelenik a Huszadik Század c folyóirat Ekkor új évszázad köszöntött Európára Ismerték a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi szakirodalmat. Felelősséget éreztek az irányt, hogy a magyar társadalmat előrelendítsék. Bárki, aki úgy érezte, hogy tud tenni a magyar társadalomért, csatlakozhatott a folyóirathoz művel, illetve a Társasághoz. A Társadalomtudományi

Társaság első elnöke Andrássy Gyula volt. Ebben a Társaságban arisztokraták, polgárok, tudósok, zsidók dolgoztak Bárki csatlakozhatott, aki kutatásra képes volt. Pikler Gyula és Pulszky Ágost jogbölcsellők voltak. A budapesti Egyetem jogprofeszszorai Nagyon nagy hatással voltak a fiatalságra Tanítványaik voltak: Jászi Oszkár, Szabó Ervin  ők voltak a fiatalok Braun Róbert: A falu lélektana c. mű volt az első szociográfia Ekkor legalább 3 irányzat volt jelen.:  Konzervatív gondolkodásúak.  Fontolva haladók Céljuk lassan megreformálni a társadalmat.  Liberálisak. Ők radikálisabb elméleteket vallottak Ide tartozott Somló Bódog  Lefordítják Marx és Engels műveit a marxisták. Magyarországon Herbert Spencer naturalista elképzelése nagyon népszerű volt. 2. 1901 – Társadalomtudományi Társaság (TT) Problémák – Kutatások eredménye 1. Falusi népesség egészségi állapota 2. Városi munkások

lakáskörülményei 3. Egyetemisták tandíjhelyzete 4. Jövedelmi viszonyok 5. Nőkérdés, zsidókérdés, nemzetiségek problémája Magyarországon 1918-ban a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság megszűnt. A megszűnés körülményei: többféle irányzat jelent meg és ezekben nem tudtak megegyezni. 1908 körül Pikler Gyula és Pulszky Ágost ki is maradtak a Társulatból. A kormány teljesen semlegesen reagált a kutatásokra. Jászi Oszkár véleménye az volt, hogy tudományos kutatások helyett kezdjenek el politizálni Szabó Ervin szerint a tudós megpróbálja a politikát döntésre késztetni. Nem tudják egymást meggyőzni arról, hogy mit kellene csinálni. Érzékenyen érintette őket a világháború kitörése Elmentek katonának. 1918.: polgári forradalom  további véleménymegoszlás Külső emigráció: Lukács György. Belső emigráció: nem zaklatják az embert, nem kell kimenni külföldre, de nyilvánosan nem szerepelhet.

Braun Róbertnek börtönbüntetést szabtak ki. Az 1920-as évek nem fogalmaztak meg társadalmi szükségleteket. Désány István tartott szociológiai előadásokat a Budapesti Egyetemen A szociológia első magyar műhelyében alakulóban van egy magyar értelmiség. Iskolák jelentek meg Létrejön az új értelmiségi réteg: a Nyugat Szerveződik az értelmiség a művészvilágban is. A zenében is elkezdődik egy újfajta gondolkodás