Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - A 70-es évek világ-tendenciái

Forgó Mónika - A 70-es évek világ-tendenciái A 70-es évek világ-tendenciái. A helsinki folyamat Olajválság, változások a világgazdaságban Reformellenes erők és a gazdasági átalakulás lefékeződése Támadások a társadalomtudomány kutatói ellen Punk mozgalom: a 70-es években jelent meg, Angliából indult ki. A mozgalom durván és látványosan szembefordult a társadalom értékrendszerével. A mozgalom lényege, hogy a nagy nyilvánosság előtt megjelent egy olyan ifjúsági csoport, amely kifejezte azt az értékválságot, amely a gazdasági átalakulások miatt jött létre Nyugat-Európában és az USA-ban. II. technikai forradalom: a 70-es években a Nyugat-Európai országok átalakították saját gazdaságukat, ami így alkalmassá vált egy új fejlődési szakaszba lépésre Hátrányos helyzetűek: általános tendenciává vált, hogy a legrosszabb helyzetű népesség körében születik a legtöbb gyermek. Ennek a rétegnek egy része a

jóléti állam lehetőségeit kihasználva „ráállt” a szülésre, tehát a hátrányos helyzet újratermeli önmagát Válsághelyzetek: a 70-es évekre kialakultak a jóléti államok, de ezzel párhuzamosan belső társadalmi átalakulás és válság is megjelent. Megjelentek olyan politikai csoportok (pl: zöldek), ahol a közvetlen politikai szembenállást felváltotta egy másféle szempont (pl: környezetvédelem) Megjelennek az etno-regionális konfliktusok is, az etnikumok kezdtek saját jelentőségük tudatára ébredni és identitásukat próbálták keresni Ez a probléma jelentős részben a kulturális szinten jelentkezik – főleg nyelvi szinten. Van, ahol a konfliktus állami és vallási szinten is megjelenik, pl.: Írországban A Nyugat-Európai integráció: a 70-es évek végére egyre erőteljesebben kezdett kibontakozni. az Európai Gazdasági Közösségre építkezve alakult ki később az a folyamat, ami később politikai integrációba megy át. A

gazdasági együttműködés nem ideológiai alapon jött létre, hanem gazdasági alapon Kölcsönös érdekeken alapult és szakosított szervezetek létrehozásáig vezetett. Ez első ilyen integrációs központ a mezőgazdaság volt Létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Ez a modell alulról építkezett A gazdasági szerződésre később ráépült egy politikai szerveződés – az Európa Tanács. A Kelet-Európai integráció: válaszul a Nyugat-Európai lépésekre, Európa másik felében is voltak integrációs folyamatok. Ilyen volt a Varsói szerződés, válaszul a NATO megalakulására Létrejött a KGST is Az integrációt Moszkva irányította, ez az integrációs folyamat felülről kezdeményezett volt, egy gazdasági köntösbe bújtatott politikai szerveződést próbáltak létrehozni. Ez az integráció a gazdaságot egy elmaradott fokon stabilizálta Magyarország: 1956 után speciális helyzetbe került. A 60-as évektől kezdődően a világ

egy sajátos reformkísérletnek lehetett tanúja, melyet Nyugat-Európa is figyelemmel kísért. Ez pozitív volt, mert elősegítette a fejlődést, ugyanakkor a nemzetközi figyelem sok meggondolatlan kölcsön levételére ösztönözte a magyar gazdaságot. A 70-es évektől kezdődően az ország az eladósodás spiráljába keveredett Helsinki folyamat: 1975. augusztus 1-én Helsinkiben a záróokmány aláírására összeültek azoknak az országoknak az államfői, amelyek 1973 óta Genfben részt vettek az Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezleten. 35 európai és amerikai állam fogadta el azt a szer- ződést, amely a különböző államok együttélését szabályozza. Ennek vezérelvei: valamennyi állam szuverén egyenlősége, erőszaktól való tartózkodás, határok sérthetetlensége, államok területi épsége, viták békés rendezése, belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és egyéb alapvető szabadságjogok tiszteletben

tartása, népek önrendelkezési joga, államok közötti együttműködés. Emellett az államok vállalták, hogy lehetővé teszik hadgyakorlataik megfigyelését, az utazási feltételek javítását. Olajválság: 1973. október 6-án újabb izraeli-arab háború robbant ki A háborút amerikai és szovjet közvetítési kísérletek, de fegyverszállítások is kísérték. Moszkva az arabokat támogatta, az USA Izraelt Az október végi tűzszünet az amerikai külügyminiszter és a szovjet miniszterelnök tárgyalásainak is volt köszönhető A háború válaszlépéseként az olajtermelő arab országok október közepén csökkentették az olajtermelést, és úgy határoztak, hogy mindaddig kevesebbet termelnek, ameddig Izrael vissza nem vonul a megszállt arab területekről. Az arab-barát országoknak változatlan mennyiségű olajat szállítottak. Az Izrael irányában pozitív magatartású országokat bojkottal sújtották. Ezért az érintett országokban

takarékossági programokat vezettek be Csak decemberben enyhült az olajembargó, amikor már az olaj ára kétszeresére emelkedett A magyar gazdasági vezetés nem vette figyelembe az olajárrobbanás után bekövetkezett gazdasági változásokat és folytatta a gazdasági növekedés erőltetését. Csak az 1979 évi újabb olajárrobbanás után vált nyilvánvalóvá a magyar gazdaság súlyos árvesztesége