Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - A két világháború közti magyar társadalom

Forgó Mónika – A két világháború közti magyar társadalom A Monarchia felbomlása. Európa és Magyarország az első világháború után A világgazdasági váláság. A két világháború közötti társadalom és kutatói Az I. világháború a Monarchia szempontjából tragikus következményekkel járt, mivel a széteséséhez vezetett Ennek a törtvényesítése 1918/19-ben történt meg A háború elvesztésének okai közé tartozott a hadianyagkészletek kimerülése. Magyarország: Az I. világháború lezárásaként 1918-ban polgári forradalom buktatta meg a rendszert A polgári forradalom célkitűzései voltak: • a nagybirtok megszüntetése, • a megfelelőbb közteherviselés, • a polgári szabadságjogok biztosítása, • a polgári viszonyok kialakítása. Ezek a célkitűzések azért nem tudtak megvalósulni, mert nem sikerült polgári intézményrendszert létrehozni, mivel a viszonyok nem voltak még erre érettek. Nem alakult ki az a

társadalmi erő, amely ezeket tartósan támogatta volna A radikális csoportok a polgári forradalmat rövid időn belül baloldali irányba (diktatúrába) lendítették át. Ez Magyarországon 133 napig, a Szovjetunióban (1917-től) 70 évig tartott. Szovjetunió: Az Októberi Szocialista Forradalom kialakította a szocialista paradigma Lenini változatát. Ez a marxista filozófián és társadalomtudományon alapult; a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméken, amelyek azonban együtt nem voltak megvalósíthatóak. Oroszországban az egyenlőséget és a testvériséget valósították meg szabadság nélkül A baloldali szocialista eszmerendszerrel párhuzamosan, a század első felében már kezdett körvonalazódni egy másik eszmerendszer is: a fasizmus. Ez először Olaszországban jelentkezett, Mussolini hozta létre Az eszme nagyarányú elterjedése a német fasizmus időszakára tehető, főleg 1933-tól (Hitler törvényes hatalomra jutásától). Az I.

világháború hatásai: Európa lepusztulásához vezetett. Általános elszegényedés alakult ki Valódi győztese az USA, hiszen a háború után betört az Európai gazdaságba és kultúrába. Felbomlik az Osztrák Magyar Monarchia, létrejönnek az utódállamok, amelyek az elzárkózás politikáját folytatják, ellenérdekeltségek lépnek fel; széttépik a gazdasági, kulturális kapcsolatokat – ezzel súlyos károkat okozva. Ezt a korszakot a politikai viszonyok terén zavarosság jellemezte. A békeszerződések számos pontja sérelmes volt. Ide tartozott a Trianoni béke is Európa két részre szakadt Az első részt azok alkották, akik területet kaptak, a másik részt pedig azok, akiktől területeket vettek el. 1920-ban létrehozták a Népszövetséget, amely az Európában fellépő konfliktusok megoldásának elősegítésére jött létre, de bármit tett is, beleütközött a különböző politikai nézetekbe. Az 1925-ös Locarnói szerződésben

tisztázódnak ezek a konfliktusok, véglegesítették az európai határokat. Európa gondolatok: Volt egy erő Európában, amely arra késztette az országokat, hogy közeledjenek egymáshoz. Pán-Európa: mindent átható – egész Európa egyesülésének eszményét tűzte ki célul. Megalapítója Kalergin gróf volt Támogatói a politikai katolicizmus (közös európai kultúra), a munkásmozgalmak (nemzetközi tőke és a nemzetközi munkásosztály közti harcról van szó, amit az egyesült Európában jobban meg lehetne oldani), és a polgári radikális erők (akik úgy gondolták, hogy Európai föderációt lehetne létrehozni, de megmaradtak volna a szuverén államok. Mittel-Európa: Európa középső részének kellene összefogni, és együttesen kapcsolódni Európához. Ebben benne van Németország is, ő lett volna a vezető állam Ennek veszélye, hogy Németország rátelepszik a többi országra és a németek ki is használták ezt az elképzelést. Az

I. világháború után az Ájult Bénultság időszaka következik, az 1920-as évek végére kezd helyreállni a gazdaság, de mire helyreállt bekövetkezett az 1929-33-as világgazdasági válság (az USA-ból indult ki, de a nemzetközi hitel és pénzügyi mechanizmusok összekapcsolódása révén a csődhullám Európát is elérte). Magyarország az 1920-as évek után: Az ország nehéz helyzetbe került, mivel területeinek és ezzel nyersanyaglelőhelyeinek nagy részét elvesztette. 1920-ban szinte új országot kellett építeni Ezt a folyamatot Klebensberg Kúnó kezdte el, aki vallás és közoktatási miniszter volt. Érvényesült a Kultuszfölény elmélete: Magyarország az egyetlen államalkotó nemzet a Kárpát-medencében akinek hivatása van, mégpedig az, hogy kulturális vezetője legyen az itt lévő országoknak. Ez a Trianoni béke ideologizált változata, melynek célja a kulturális fölény elérése Ennek az intézményrendszerben is meg kell jelennie

 iskolákat építtetett, megerősíttette a középiskoláztatást, felvetette a 8 osztályos elemi iskolát, megerősítette a szakmai képzést, eszméje szerint egyetemeket kell létrehozni vidéken is (Pécs, Debrecen, Szeged), ezért a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyi egyetemet Pécsre kellett átköltöztetni. Az egyetemeknek nagy autonómiája (önállósága) volt Ellátta őket anyagi segítséggel, ezzel segítve azt, hogy tudományos bázisokká váljanak Tehát az ő idejében alapozódik meg a mai intézményrendszer Az urbanizációs folyamat részeként kezd kialakulni ebben az időben a városi életmód (mozi, kirándulás). Pozícióharc kezdődik a középrétegen belül, kialakul a népi-urbánus vita, amely szembeállította a városi és a falusi kultúrát. A polgári régetek megerősödnek. Az értelmiség a tudásából tartja el magát (azok tartoztak ide, akik leérettségiztek. Ez sokak számára adott lehetőség volt)  növekedett az

orvosok, tanárok száma  növekedett az egészségügy színvonala, javult a társadalom egészségi állapota. Az 1930-as évek vége felé javulás következett be a parasztság körében is, ez a háborús konjunktúrának köszönhető. A Győri program Magyarország háborús felkészítését szolgálta  pénzt pumpált az iparba. Ekkor érik Magyarországot a müncheni és a bécsi egyezmények, amelyek bizonyos területeket visszaadnak Magyarországnak (Észak-Erdély, Bácska). Geopolitikai helyzete miatt kiszolgáltatott helyzetben van az ország a nagyhatalmaknak. Egyik oldalról Németország, másik oldalról a Szovjetunió – dönteni kell arról, hogy Magyarország hová tartozzon. Van egy harmadik út is: az önállóság  meg kell erősíteni a nemzeti sajátosságokat, érdekeket, kultúrát. Összefoglalva: Magyarországon az a legtragikusabb, hogy a reformkorszakban elkezdődött egyfajta polgári fejlődés, amely a századfordulóra kiteljesedik – de

minden az Osztrák Magyar Monarchia keretein belül. 1920-ban egyharmadával csökken az ország területe, teljesen más rendszerbe kell átállnia, új ipart, új iskolarendszert, új emberi kapcsolatokat kell létre- hozni. De valahogy mégis talpra állt az ország, viszont 1945-ben, a második világháború után ismét újra kellett szervezni mindent