Szociológia | Gyermekvédelem » Középosztálybeli előítéletek

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:51

Feltöltve:2009. november 02.

Méret:36 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Középosztálybeli előítéletek Esettanulmány A család, egy kis községben, hat kiskorú gyermekükkel él együtt egy szociálpolitikai alapon épült lakás hátsó részén. A lakásrész külön bejáratú A lakást az anyuka építtette gyermekei révén, de a lakás első két nagy szobáját, folyosóját a nagymama használja egy kiskorú unokájával. Feltárás A szülők aluliskolázottak, az anyuka csak a nevét tudja leírni. A hat gyermek közül csak három gyerek viseli az apa nevét. A szülők erőfeszítések árán sem tudnak a társadalomba beilleszkedni. Ők sem rendezett, családban nőttek fel, alapvető érzelmi, viselkedési modelleket nem tudták megtanulni. Felelősségérzetük nincs A lakrész, ahol a hat gyermek, az apa és az anya él, két kis helyiségből áll. Rendezetlen, elhanyagolt, szegényes berendezés, áporodott szag fogadja a látogatót, ha belép hozzájuk. A falak meszet már régen láttak, az aljzat szennyes, az ajtók, ablakok

szintén piszkosak és festetlenek. A szociális munkás kérdésére, hogy miért nincs bemeszelve, befestve az apuka azt válaszolta, hogy a vállalkozó, aki a házat építette nem hagyott itt meszet, festéket. / ezek többszöri figyelmeztetés ellenére sem történtek meg/ Az fel sem merült sajnos bennük, hogy esetleg ők megvegyék és kimeszeljenek, kifessenek. A beszélgetés alatt az anyuka néha magyarázkodik, nevetgél, összefüggéstelenül beszél, szellemileg kissé visszamaradott. Az apuka roppant komoly, megfontolt családfőnek, apának mutatja magát. A gyerekek körülöttük álldogálnak, ruhájuk piszkos, elhanyagolt. Azon a napon talán még étel sem volt a szájukban, mert erre utaló jeleket nem vettünk észre, és kérdésünkre, hogy „ Mi lesz az ebéd?” az anya ismét nevetgéléssel, értelmetlen válasszal felelt. Gondozatlan külsejük arról árulkodik, hogy az anyuka nem fordít figyelmet sem a gyerekek, sem a lakás tisztaságára. A

gyerekek közül a két iskoláskorú gyakran hiányzik az iskolából. Néha lustaság, néha a tisztaság hiánya, néha a fejtetvesség miatt. A két kisebb óvodáskorú gyermek nem jár óvodába, mert az anyuka szerint nem tud venni nekik cipőt, ruhát, ágyneműt. A gyerekeknek szükségük lenne az oktatási intézményekre, de a felszólítások, büntetések ellenére sem igyekszik az anyuka 1 eleget tenni kötelezettségeinek. Számukra a tanulás lenne az egyetlen jelenlegi kiút, hogy ne kerüljenek ugyanolyan körülmények közé, mint szüleik. A tanulással meg lenne adva számukra a lehetőség, hogy legalább valamilyen szakmát tanuljanak a későbbiekben, ami megélhetési lehetőségük lehetne, és nem maradnának olyan tudatlanok, mint szüleik. A beszélgetés alatt folyton keresnek felelőst a problémájukra. Emlegetik a vállalkozót, a polgármestert, az óvónőt ( merthogy a gyerekeknek vegyen az óvónő ágyneműt az óvodába). Sajnos a saját

tudatlanságukat nem említik, pedig nagyobb mértékben annak köszönhetik a körülményeiket. Próbálkoznak állattartással, de hozzá nem értésük miatt nem sikerül gyarapodniuk. A pénz értékét nem ismerik, így a beosztása is nehéz nekik. A szomszédok elmondása szerint a tudatlan anyukától még veréssel is kényszeríthettek ki pénzt (családi pótlék, GYVT). Az anyuka és az apuka gondolkodása nem egycélú. Az anyuka a maga módján megpróbál a gyerekekre koncentrálni, élelmiszerre, ruhára költeni a pénzt. Az apuka a maga módján állatot (disznót) vásárol, meg terményt, de mint említettem tudatlansága miatt nincs belőle eredmény, inkább eladósodás. A lakás első két nagyszobájában lakó nagymamának van egy élettársi kapcsolata, de nem költözik élettársához. A családot sem tudja, és nem is akarja segíteni, pedig ő talán tudna valamelyest hatni rájuk. A nagymama által nevelt gyermek sérült, szinte állandó jelleggel

vele van. Talán megoldást jelentene a hat gyermekes családnak, ha kényelmesen lakhatnának. Terveik között mindig a meszelés, fagyűjtés szerepel Hosszútávon egyáltalán nem tudnak gondolkodni. Napjaik nagy része azzal telik, hogy a községet járják, postát, boltot, Polgármesteri Hivatalt, szomszédokat. Kezelési terv A segítő a beszélgetés lezárásaként közeli célokat tűzött ki közösen a családdal. Ígéretük alapján:  A gyerekeket rendesen járatják óvodába, iskolába.  Az apát a polgármesteri Hivatal előreláthatólag alkalmazni tudja.  A lakásuk kimeszelését vállalták. Ha ezek teljesítése sikerül, az már sikerélmény mind a család, mind a segítő részére. A szociális munkásnak a területén ez a legproblémásabb családok egyike. Segít nekik hivatalos ügyek, papírok kitöltése, gyermekek betegsége esetén is segíteni, a közeli 2 gyógyszertárral kötött szerződés értelmében a gyógyszerellátást

biztosítani. A szociális munkás a polgármester, védőnő, doktornő bevonásával végzi ezen családok „szinten tartását”. Megpróbál segíteni nekik, de sajnos ahhoz a családokhoz tartoznak, akiknél nagyon nehéz előrelépést produkálni. A kilátások alapján még felnövő gyermekeik is ugyanezt fogják továbbvinni. Mindenképpen elsődleges célja neki és az intézményeknek ennek az elkerülése. 3