Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » A nyugellátásról

A nyugellátásról A nyugellátások olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátások, amelyek a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a biztosítottnak, a volt biztosítottnak, illetve a biztosított halála esetén a hozzátartozóknak járnak. A nyugellátások típusai: - sajátjogú nyugellátások: - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj - hozzátartozói nyugellátások: - özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szülői nyugdíj - beleseti hozzátartozói nyugdíj Öregségi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjra jogosultságnak két feltétele van, egyrészt az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, másrészt a szükséges szolgálati idő megszerzése. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár egységesen – nők és férfiak számára – a 62. betöltött életév. Folyósító szerv: Országos

Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság. Az öregségi nyugdíj mértéke: A megszerzett szolgálati idő teljes években (365 napban) meghatározott hossza alapján százalékos mértékben került meghatározásra az alábbiak szolgálati idõ a havi átlagkereset szolgálati idõ a havi átlagkereset év százaléka év százaléka 10 33,0 26 64,0 11 35,0 27 65,0 szerint: 12 37,0 28 66,0 13 39,0 29 67,0 14 41,0 30 68,0 15 43,0 31 69,0 16 45,0 32 70,0 17 47,0 33 71,0 18 49,0 34 72,0 19 51,0 35 73,0 20 53,0 36 74,0 21 55,0 37 75,5 22 57,0 38 77,0 23 59,0 39 78,5 24 61,0 40 80,0 25 63,0 * * Öregségi nyugdíj minimum összege: 2008. december 31-ig évente meghatározott összegnél kevesebb nem lehet, ha legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik az igénylő. Ha azonban az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíj

összege megegyezik a nyugdíj alapját képező átlagkeresettel. Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az öregségi résznyugdíjnak tehát nincs minimum összege. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:  öregségi teljes nyugdíj  öregségi résznyugdíj  előrehozott öregségi nyugdíj  csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj  korkedvezményes öregségi nyugdíj  korengedményes öregségi nyugdíj  egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja Öregségi teljes nyugdíj: - ki jogosult?: Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító

korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ettől eltérően a szükséges szolgálati idő hossza függ attól is, hogy a kérelmező mikor töltötte be az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Az, aki 1991 január 1-je előtt töltötte be nő esetén az 55., férfi esetén a 60 életévét és eddig az időpontig legalább 10 év szolgálati időt szerzett, szintén jogosult öregségi teljes nyugdíjra. Öregségi résznyugdíj: - ki jogosult?: Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-jét megelőzően eléri. Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy is, aki 1990. december 31 és 1993 július 1 között töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt (nő 55, férfi 60. életévét) és az 1993 július 1jét megelőző időpontig legalább tíz év

szolgálati időt szerzett. - hol lehet az öregségi teljes és résznyugdíj iránti igényt előterjeszteni?: Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, illetve annak kihelyezett szakegységén, kirendeltségén nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem. Előrehozott öregségi nyugdíj: Az előrehozott öregségi nyugdíj lehetőséget biztosít arra, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően igénybe vehesse az öregségi nyugdíjat. - ki jogosult?: Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnak együttes feltétele tehát, a születési évtől függően meghatározott korhatár betöltése és az előírt szolgálati idő megléte. Az életkorra vonatkozó előírások szerint az előrehozott öregségi nyugdíj  nő részére legfeljebb a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, de

legkorábban 55. életéve betöltésétől,  a férfi részére pedig legfeljebb 60. életéve betöltésétől állapítható meg ha legalább 38 év szolgálati időt szerzett. - hol lehet az igényt előterjeszteni?: Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, illetve annak kihelyezett szakegységén, kirendeltségén nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem. Csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj: - ki jogosult?: Ha a nyugdíjat igénylő személy az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz a nyugdíjazást megelőző napig az előírt szolgálati időt nem szerezte meg, és abból legfeljebb öt éve hiányzik, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lehet jogosult. - milyen mértékű a csökkentés?: Sávos. Pl: ha egy év hiányzik a szolgálati időből, akkor 0,1 %- kal csökkentik a nyugdíját, ha 2 év hiányzik 0,2 %- kal, stb. A csökkentést a nyugdíjminimumra is

végrehajtják. - kedvezmény: Gyerekenként 1 évet, fogyatékos gyerek esetében 1,5 évet – de max. 3 gyerekig – figyelembe lehet venni. Így ennyivel kevesebb szolgálati időnek kell meglennie, ha legalább 10 évig nevelte. Korengedményes öregségi nyugdíj: Jelentőségét az adja, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárhoz képest korábban vehető igénybe ez a nyugellátás. A megállapítást és a folyósítást a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek (szükséges szolgálati idő, meghatározott életkor betöltése) is teljesülniük kell. Nem állapítható meg korengedményes nyugdíj annak, aki előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. - ki jogosult?: Fő szabályként a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben előírt öregségi nyugdíjkorhatárhoz

képest legfeljebb 5 évvel korábban állapítható meg a korengedményes nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugdíjszabályok eltérően szabályozzák az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt a nők, illetve a férfiak esetében. A nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára az 1947-ben és azt követően született nők esetében megegyezik a korengedményes nyugdíjkorhatárral - 57. életév -, ezért részükre előrehozott öregségi nyugdíjat lehet megállapítani az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén. Férfiak esetében nem fordulhat elő a korhatárok egybeesése, mivel a korengedményes nyugdíjra jogosító korhatár az 57., míg az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a 60. betöltött életév Fő szabályként az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt szolgálati idő szükséges a korengedményes nyugdíj megállapításához. - hol kell

az igényt előterjeszteni?: A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. Korkedvezményes öregségi nyugdíj: - mi a korkedvezmény?: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, azaz az általános öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban válhatnak öregségi nyugdíjra jogosulttá. - ki jogosult?: Az általános, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél

négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. Egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja: - ki jogosult?: Művészeti tevékenységnek minősül  az operánál, színháznál és más hivatásos együttesnél tevékenységet folytató magánénekes, magántáncos, énekkari és tánckari tag, színművész, továbbá  a hivatásos zenekarnál tevékenységet folytató fúvószenész, valamint  a kivételes fizikai erőkifejtést vagy pszichés koncentrálást igénylő cirkuszi műfajokban tevékenységet folytató hivatásos artista. A bábszínészi tevékenység megfelel a színművészeti tevékenységnek. A rendelet hatálya az önálló művészeti tevékenységet folytató énekesekre is kiterjed. A jogosultság elbírálásánál a fentiekben felsorolt, de eltérő feltételhez kötött (kedvezményre külön-külön is jogot adó) két vagy többféle

művészeti tevékenység időtartama összeszámítható, ha a tevékenységek időtartama együttesen eléri a 25 évet. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell fennállnia, tehát egyrészt a művészeti tevékenység időtartama, ezen belül a művészeti tevékenységnek a nyugdíjazás előtt meghatározott naptári napon át történő folytatására, másrészt a ténylegesen figyelembe vehető szolgálati idő hossza, 25 év szükséges. - összege: A művészek korhatár előtti nyugdíja, öregségi nyugdíjnak minősül és a nyugdíj összegének kiszámítása minden tekintetben a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény alapján történik Ennek megfelelően a nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegétől, és a megszerzett szolgálati idő alapján meghatározott százalékos mértéktől függ. - hol kell az igényt előterjeszteni?: A művészek nyugdíját az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések alapján a

lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja