Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Társadalombiztosítás tételek, 2009

Társadalombiztosítás tételek 1. a) Az 1997 évi LXXX tv alapján értelmezze az alábbi fogalmakat: - a foglalkoztató, bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. - segítő családtag, az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá

irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. - megbízott, aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el. - tagságra kötelezett pályakezdő, az a természetes személy, aki: 1. 1998 július 1-je és 2005 december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, 2. Magyarországon első alkalommal létesít az 5 §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35 életévét. - belföldi és külföldi személy, Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény 4. §-a

(1) bekezdésében meghatározott személyek, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX törvény 27 §-ában meghatározott személyek, valamint az Európai Közösséggel, illetőleg az Európai Gazdasági Térséggel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a hontalan. - igazgatási szerv 1. a járulékfizetési kötelezettség bejelentésével, a biztosítási kötelezettség megállapításával, a járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a bevallásban teljesítendő adatszolgáltatással, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járuléktartozás beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével,

valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyben - az e törvény 34-35. §-aiban, a 41 §-a (4)-(5) bekezdésében, 42-43 §-aiban, a 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és területi szervei, 2. a 34 § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35 §-ának, 40 §-ának, a 41 §-ának (2) bekezdése és a 4243 §-ainak alkalmazásánál az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és területi igazgatási szervei, 3. a 34 § (3), (10) és (12) bekezdésének, a 35 §-ának, 40 §-ának, a 41 §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a 42-43. §-ainak, a 44 § (3) bekezdésének alkalmazásánál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és területi igazgatási szervei, 4. a magánnyugdíjpénztárak vonatkozásában és az 51-51/B §-ának alkalmazásánál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban:

PSZÁF). b) Ismertesse a táppénzfolyósítás megszüntetésének szabályait. Kik jogosultak a keresőképtelenség elbírálására, igazolására? Melyek a biztosított kötelezettségei a keresőképtelenség alatt? A táppénzfolyósítás megszüntetése A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos a vizsgálathoz nem járult hozzá. Az ellenőrző a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti. A keresőképesség, illetve a keresőképtelenség megállapítása orvosszakmai feladat, melynek szabályait a 102/1995. (VIII25) Korm r

szabályozza Ennek igazolására jogosult: - a háziorvosi tevékenységre az illetékes MEP-pel szerződést kötött háziorvos, házi gyermekorvos, - az illetékes MEP-pel e feladat ellátására szerződést kötött intézmény vezetőjének kijelölése, megbízása alapján a járóbeteg-szakellátás orvosa, az ideg-gondozó, a bőr- és nemibeteggondozó, a tüdő-, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa - a MEP ellenőrző tevékenysége keretében az eljáró főorvos c) Kire terjed ki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálya? Ismertesse a saját jogú nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás fogalmát, csoportjait. Mit tud a 13 havi nyugdíjról? A tny. hatálya kiterjed: - a Tbj. Szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra, - az e törvényben meghatározott saját jogú nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre - a nyugdíjbiztosítási igazgatási

szervekre, ideértve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságot és a GYSEV Rt-t. Saját jogú nyugellátás - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás A tb nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI Tv az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően a biztosított, illetőleg a volt biztosított elhalálozása esetén annak hátramaradt hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. - özvegyi nyugdíj - árva ellátás - szülői nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátások 13. havi nyugdíj Jogosult az a személy, aki - a tárgyévet megelőző év egy napján és - az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével a tárgyév november hónapjában tb nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban részesült. A szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő arányos részt kell a

13. havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni. Összege megegyezik a tárgyév november havi nyugellátás összegével, Minden évben novemberben kell folyósítani. d) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából kit kell egyedülállónak tekinteni? Az egyedülállóvá válás hónapjára milyen összegű családi pótlék jár? A családi pótlék a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam által nyújtott, havi rendszerességgel járó támogatás. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa - közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs - vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül - rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a

rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, továbbá egyéb jövedelme nincs - nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá egyéb jövedelme nincs - időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs e) Ismertesse a Munka Törvénykönyvének alapelveit. Milyen munkáltatói és munkavállalói körre terjed ki a Munka Törvénykönyve személyi és szervi hatálya? Ismertesse az adatvédelem rendszerét a társadalombiztosításban. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a

munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. (2) A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során megfelelően irányadó a munkavállaló, az üzemi tanács és a szakszervezet tekintetében is. (4) A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával

közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. (5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (6) A munkaviszony megszűnését követően az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. (8) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének

korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. Személyi hatály Az Mt. Személyi hatálya szempontjából közömbös a felek állampolgársága Ez alól kivételt képez, ha a magyar joghatóság alól mentes (diplomáciai mentességet élvező) szerv vagy személy munkáltató és a vele szerződő munkavállaló állampolgársága azonos. Az Mt. Személyi hatálya a külföldi mukáltató munkavállalójának a Magyar Köztársaság területére történő kiküldetésére, kirendelésére, valamint munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre sem terjed ki. 2. a) határozza meg a biztosítási kötelezettség alá eső személyek körét Mikor szünetel a biztosítási jogviszony? Határozza meg a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók és a munkanélküli-ellátásban részesülők társadalombiztosítási jogállását. A biztosítottak köre a) a munkaviszonyban

(ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség és a Határőrség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, az önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű

jogviszony keretében személyesen történik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű

önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy). Szünetel a biztosítási jogviszony Szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve - ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár - ha a munkabér-, átlagkereset-, táppénzfizetés történt. Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot - 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy - 8

évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy - 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg - 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alatt is. A szakképző iskolai tanulók biztosítása A szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetében a biztosítás a tanulószerződés szerinti képzés időtartama alatt áll fenn. A munkanélküli-ellátásban részesülő személyek biztosítása A munkanélküli személy nem minősül biztosítottnak, tekintve, hogy a biztosítással járó jogviszonya megszűnt. Kivételt képez ez alól azon munkanélküliek köre, akik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV tv alapján keresetpótló juttatásban, munkanélkülijáradékban, nyugdíj

előtti munkanélküli segélyben, illetve álláskeresést ösztönző juttatásban részesülnek. Ezek a személyek ugyanis a jelezett munkanélkülieket megillető ellátások tényleges folyósításának az időtartama alatt biztosítottnak minősülnek. b) Ismertesse a táppénzre jogosultság időtartamát és az előzményszámítás szabályait. Mi nem számít előzménynek, mely esetben nem kell előzményt számítani? A biztosítás szünetelése hogyan befolyásolja a táppénzre való jogosultságot? A táppénzre jogosultság időtartama A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, azonban legfeljebb egy éven át jár. 2003 július 1-től a biztosítási jogviszony megszűnését követően a táppénzfolyósítás időtartama a 180 naptári napot nem haladhatja meg. 2004 április 1-től a biztosítási jogviszony megszűnését követően tovább – 90 napra – csökkent a passzív táppénzre

jogosultság időtartama. A táppénzre jogosultság időtartamát befolyásolhatja: - a keresőképtelenség időtartama - a folyamatos biztosítási idő - a táppénzelőzmény Az előzményszámítás szabályai Táppénzelőzményen a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli táppénz folyósításának időtartamát értjük. A táppénzelőzményt minden esetben a keresőképtelenné válás első napját megelőzően kell megállapítani. Az előzmény számításánál a táppénzsegélyezés teljes időtartamát, annak minden naptári napját figyelembe kell venni. Nem számít előzménynek, ha a biztosított - egyévesnél fiatalabb gyermeke szoptatása - beteg gyermeke ápolása - közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben. 18 éves kora előtt, vagy pályakezdőnél – az egy évi folyamatos

biztosítási idő meglétét nem kell vizsgálni. Táppénzre való jogosultság Aki a keresőképtelenségét megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, a táppénzt a rövidebb időnek megfelelően, csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. A folyamatos biztosítási idő számításánál fontos tudni, hogy nem csak a megelőző két éven belüli biztosítási időket lehet figyelembe venni, hanem az azt megelőző folyamatos biztosítási időket is. Nem ritka az az eset, amikor több évből kell a folyamatos biztosítási időt kiszámítani. c) Ismertesse a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnésének, módosításának és feléledésének általános szabályait. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra a jogosultság, ha - a nyugdíjas már nem rokkant, vagy - rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében

rokkantság nélkül elérhetne. Ha a nyugdíjas az orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Feléled a megszüntetett rokkantsági nyugdíjra jogosultság szolgálati idő tartamától függetlenül, ha a jogosultság feltételei a megszüntetés után öt éven belül ismét bekövetkeznek. A jogosultat ez esetben a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem töltötte be – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. Ez esetben a korábban és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét

ennek megfelelően módosítani kell. A rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportként annak a rokkantsági nyugdíjnak 5%-val kell emelni vagy csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti. d) Ismertesse az anyasági támogatás megállapításával kapcsolatos szabályokat, a jogosultság alapfeltételeit, az igényérvényesítés szabályait, illetve az összegét. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően - az a nő, aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül. Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig

egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a terhesgondozásról szóló igazolást nem kell az igényhez csatolnia. Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás feltételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Összege Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. e) Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén? Ismertesse a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a munkavállaló jogorvoslati lehetőségeit és azok jogkövetkezményeit. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor,

megszüntetésekor köteles - biztosítani a munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit - a munkavállaló utolsó, munkában töltött napján kifizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait - a munkavállaló utolsó, munkában töltött napján kiadni számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezménye - a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. A munkavállalót a munkáltató kérelme ellenére is eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ha o a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a hátrányos megkülönböztetés

tilalmába, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy o a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a szakszervezet véleményének kikérése nélkül szüntette meg. - ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. - Akár eredeti munkakörében foglalkoztatják tovább a munkavállalót, akár nem, meg kell téríteni elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét ami máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a

rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. 3. a) Határozza meg a társadalombiztosítási jogviszony alapját képező jogviszonyokat, ezen belül e jogviszonyok főbb ismérveit, a keletkezésükhöz, megszűnésükhöz kapcsolódó jogszabályi következményeket és feltételeket. A társadalombiztosítási jog azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyekben a társadalombiztosítási szerv a biztosítottnak meghatározott jövőbeli körülmények bekövetkezte esetén jogszabályban rögzítet mértékű ellátásokat nyújt, s amelyek keretében a társadalombiztosítási szerv a biztosítottól és munkáltatójától, valamint egyéb személyektől, szervektől bizonyos szolgáltatásokat kap. b) Ki nem veheti igénybe az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait? Milyen megállapodási formákat ismer az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan? Sorolja fel a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét. A

társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágazatának keretén belül a biztosított személy állampolgárságától függetlenül egészségügyi szolgáltatásokat és pénzbeli ellátásokat vehet igénybe. Az egészségbiztosítási ellátások teljes körére kizárólag a biztosítottak jogosultak. A teljes körű biztosítottakkal szemben azonban vannak olyan személyek is, akik csak a társadalombiztosítás egyes ellátásaira szerezhetnek jogosultságot. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság Az egészségügyi szolgáltatásokra alapvetően az jogosult, aki társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető, illetve a biztosított személy eltartott, közeli hozzátartozója. Az a a személy, aki a társadalombiztosítási jogszabályban előírtak szerint nem jogosult egészségügyi szolgáltatásokra, szociális rászorultságára hivatkozással kérheti jogosultságának megállapítását. Az önkormányzat polgármestere hatáskörében az

egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, - aki egyedül él és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát nem haladja meg, továbbá nem rendelkezik vagyonnal. A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki, melynek érvényességi ideje legfeljebb egy év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét, taj-számát, a rászorultság tényét, valamint az igazolás érvényességi idejét. c) Melyek az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételei? Ismertesse a nyugdíjnövelés és a nyugdíj rögzítésének szabályait. Az előrehozott öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíjra

jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki - 1945.1231 után született és legalább 38 év, - 1945. évben született - > 37 év, - 1944. > 36 év, - 1943. > 35 év, - 1943.0101 előtt született - > 34 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki - 1939.0101 előtt született és legalább 37 év, - 1938.1231 után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. A hiányzó szolgálati idő

arányában a nyugdíjat csökkenteni kell. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki - 1-365 nappal rövidebb szolg. idővel rend, annyiszor 0,1%-kal - 366-730 – 0,2% - 731-1095 – 0,3% - 1096-1460 – 0,4% - 1461-1825 – 0,5% kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári napja hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A csökkentést a megállapított öregségi nyugdíj összegére kell végrehajtani A 30 napot el nem érő töredékidőt számításon kívül kell hagyni. Nyugdíjnövelés Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5%-a. Nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági

nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. A 30 napot el nem érő töredékidőt számításon kívül kell hagyni. A nyugdíj összegének meghatározásánál azt, aki 1981.0101 előtt bármilyen, 19810101 és 19901231 között kizárólag fizikai munkakörben a nyugdíjjogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybevétele nélkül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább 1 évet tovább dolgozott, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő szolgálati idejének minden 30 napjára pótlékként nyugdíjának 0,3 – 0,3 százaléka illeti meg. Fentiek alkalmazásánál az öregségi nyugdíjkorhatár nőknél az 55, férfiaknál a 60. életév betöltése. A rögzített nyugdíj Az öregségi nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, rögzítését a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött személy kérheti, aki eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati

időt szerzett. Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – választhatja a rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíjat a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak, tehát további figyelembe vehető szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet is szerez. Ha az igénylő a rögzítet nyugdíj megállapítása után nem szerzett legalább 365 nap további szolgálati időt, és nyugdíjat igényel, kérését új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni, valamint a határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni. d) Ismertesse a családi

pótlékra jogosultak körét, valamint a családi pótlékra jogosító gyermekek körét. Családi pótlékra jogosult:  a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel  a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt vagy bűntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel  a szociális intézmény vezetője intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel,  a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18 életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Családi pótlékra jogosító gyermekek köre  a még nem tanköteles  tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles  a

középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató és az alábbiakban felsorolt életkorú e) Ismertesse a munkaviszony keletkezésére vonatkozó általános szabályokat, a munkaszerződés kötelező elemeit, a kártérítés és a leltárfelelősség szabályozását a munkajogban. Munkaviszony keletkezésének általános szabályai A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A bármilyen időtartamra szóló, akár az egynapos munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Munkaszerződés kötelező elemei - a személyi alapbér - a munkakör - a munkavégzés helye - ha a munkaszerződés határozott időre kerül megkötésre, a határozott idő rögzítése - a felek neve - a felek munkaviszony szempontjából lényeges

adatai A kártérítés szabályozása A leltárfelelősség szabályozása A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Leltárhiány: az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. 4. a) Sorolja fel, ki minősül díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személynek. Milyen feltételeket kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettségük elbírálásakor? A Tbj. 5§-a (1) bekezdésének g) pontja szerint e körbe tartoznak a bedolgozók, a megbízási szerződés alapján egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, illetve segítő családtagként személyesen munkát végző személyek,

valamint 2002. december 31-ig a felhasználási szerződés alapján munkát végzők is. - A bedolgozók A megbízási jogviszonyban munkát végzők - A vállalkozási jellegű jogviszonyban munkát végzők A felhasználási szerződés alapján szerzői díjazásban részesülők A segítő családtagok A választott tisztségviselők A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, díjazás ellenében személyesen munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Havonta kell elbírálni, hogy az e tevékenységekből származó járulékalapot képező jövedelem eléri e a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. A biztosítás – a jogviszony időtartama alatt – akkor is fennáll, ha az adott személy - táppénzben, baleseti

táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban - gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül. Ha a díjazást nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. Ha az így megállapított díjazás napi összege eléri vagy meghaladja az megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 1%-át, a szerződés, illetőleg a díjfizetés időtartamára a biztosítás fennáll. b) Ismertesse a gyermekápolási táppénzre való jogosultság feltételeit. Mennyi időre jár a gyermekápolási táppénz? Sorolja fel az egyedülállók körét. A jogosultság szabályai A gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételei megegyeznek – a folyamatos biztosítási idő tekintetében – a táppénzre jogosultság feltételeivel. Gyermekápolási táppénzre jogosult - az

anya, ha egyévesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja - az a szülő, nevelőszülő, helyettes szülő, aki egyévesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. A gyermekápolási táppénz tekintetében a jogosult szülőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - mostohaanyára és mostohaapára, valamint - arra a nevelőszülőre, helyettes szülőre, akinél gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket elhelyezték. A gyermekápolási táppénz időtartama - 0-1 éves korig korlátlanul - 1-3 éves kor között évente és gyermekenként 84 nap - 3-6 éves kor között évente és gyermekenként 42 nap, egyedülálló szülőnek 84 nap - 6-12 éves kor között évente és gyermekenként 14 nap, egyedülálló szülőnek 28 nap gyermekápolási táppénz jár. Egyedülállónak a következő személyeket lehet tekinteni: - aki hajadon, özvegy, nőtlen, elvált, házastársától külön lakásban él, kivéve, ha

élettársa van - azokat a házastársakat, akik közös lakásban élnek, de házasságuk felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, - akinek házastársa, élettársa munkaképtelen, és az OOSZI szakvéleménye szerint I. vagy II csoportos rokkant - azokat a házastársakat, élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak - akinek a házastársa, élettársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. c) Hogyan alakul a rokkantsági nyugdíj összege, ha az igénylő magánnyugdíjpénztár tagja és az egyéni nyugdíjjárulékát a kettős finanszírozási rendszer keretén belül fizeti? Kik és milyen feltételek alapján jogosultak a baleseti járadékra? A magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugdíja Ha a rokkant személy magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat, és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a

Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkereset összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. A pénztártag rokkant nyugellátásra jogosulttá válásával a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. Ha a rokkantsági, baleseti nyugdíjat igénylő a visszalépést a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, a rokkantsági, baleseti rokkant nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, illetőleg módosítani, mintha az igénylő biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag

nyugdíjjárulék fizetésre lett volna kötelezett. Baleseti járadék Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15%-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. A baleseti járadék szolgálati időre tekintet nélkül jár. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25%-ot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. Ettől eltérően, a szilikózisból és az azbesztózisból eredő, és 25%-ot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. d) Ismertesse a családtámogatási ellátásokra vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat. Az igényelbírálás szabályai A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg az igényhez

csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az igénybejelentésre szolgáló formanyomtatvány, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. A Magyar Államkincstár és területi szervei vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében 2007. január 1-jétől gyakorolhatók A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány bemutatásával, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható. Azokról a körülményekről, amelyekről nem kell igazolást benyújtani, de az igényelbírálás szempontjából

jelentőségük van, az igénylő írásban nyilatkozik. A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a) a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata, b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat, c) a gyám a gyámrendelő határozat, d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata, e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja. Az ellátásra vonatkozó igényről az igényelbíráló szerv

határozatban dönt. Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni. A jogosult halála esetén - az anyasági támogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást

követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Jogalap nélkül igénybe vett ellátás Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki a) arra nem jogosult, vagy b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a) az ellátásban részesülő tudta,

hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; b) az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Jogorvoslat Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv határozatával nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a végzést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani. Az Igazgatóság határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a családtámogatási kifizetőhely határozata ellen a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni. A Regionális Igazgatóságnak a 2. § c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény elbírálása során hozott határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni. A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát

kérheti - a határozat kézbesítését követő 30 napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. e) A társadalombiztosítási és a PM igazgatási szervei (APEH, Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságai) mely területen jogosultak ellenőrzésre, milyen ellenőrzési formákat ismer? (1996. LXXV Tv) A munkavédelmi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek (a továbbiakban: területi felügyelőség) munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) látják el. A

bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a munkaügyi ellenőrzést a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói (a továbbiakban: felügyelő) látják el. A Munka Törvénykönyve 106/A-106/B. §-aiban - kivéve a 106/A § (1) bekezdésének e) pontját meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal beszámolót készít a rendelkezések megtartásához szükséges információk, valamint az ellenőrzés eredményeire vonatkozó tájékoztatás megadásáért felelős Gazdasági Minisztérium illetékes hivatala számára. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges

jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, b) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek, c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége, d) az egyenlő bánásmód követelménye, e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, g) jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására,

valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, i) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, j) a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, l) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, m) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidőkedvezményére vonatkozó szabályok, n) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel

összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok, o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok, p) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi, q) a Köt. 5 §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi, r) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megtartására. A

munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés a) az (1) bekezdés a)-b), - a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően - az f), g)-j), l)-n) pontjaiban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra, b) az (1) bekezdés c), e), f) pontjaiban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönvevőre, c) az (1) bekezdés d), i) és k) pontjában meghatározott szabályok vonatkozásában mind a kölcsönbeadóra, mind pedig a kölcsönvevőre, d) az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott szabály vonatkozásában külföldi székhellyel rendelkező kölcsönbeadó esetében a kölcsönvevőre, egyébként a kölcsönbeadóra 5. a) Az 1997 évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj) alapján kire nem terjed ki a biztosítás? E törvény rendelkezéseit hogyan kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében és a külön létrejött nemzetközi egyezmények esetében? Nem terjed ki a biztosítás a) a külföldi állam

diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére; b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre ba) a 13. § a) pontjában említett külön jogszabály szerinti személyre; (a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról

szóló közösségi rendelet,) bb) harmadik ország állampolgára esetén, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik; A „harmadik államok” területére vonatkozó szabályok Harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha az 5. § (a biztosítottak) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) - (Tbj 34 § (1) Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és a) aki az 5. § és 13 § a) pontjában említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, b) akinek biztosítása a 8. § a) és c) pontja alapján szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével

csökkentett - 26,5 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás megszűnik a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével.) - bekezdése szerinti megállapodása fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi. z) Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Az Európai Gazdasági Térség területére vonatkozó szabályok Ha a biztosított a vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozik, az EGT-tagállamok területén annak rendelkezései szerint vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra

és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. b) Melyek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a biztosítottak által térítésmentesen és részleges térítéssel igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások? Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások - A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások - Gyógykezelés céljából végzett ellátások Háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás - Egyéb egészségügyi szolgáltatások Szülészeti ellátás Orvosi rehabilitáció Betegszállítás, mentés A biztosított által

részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások A biztosított részleges térítés mellett jogosult - 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre; - a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra; - kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevételére, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja; - az ellátás más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételére, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte; - saját kezdeményezésére az ellátás 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól - többletköltséget okozó eltérő tartalommal történő igénybevételére; - amennyiben a szolgáltatónál az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak saját kezdeményezésére - egyéni igényei szerinti étkezésre, - az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f)

pontjától eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre; - amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is; - az egészségügyi miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi ellátásra; - az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra. c) Ki milyen feltételekkel jogosult rokkantsági nyugdíjra? Mitől függ a rokkantsági nyugdíj mértéke? Ki jogosult rokkantsági résznyugdíjra? Melyek a rokkantsági nyugdíjjogosultság megnyílásának szabályai? Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki - egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható - a szükséges szolgálati időt megszerezte és -

rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Fenti 3 feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg a rokkantsági nyugdíj. A rokkantsági nyugdíj mértéke függ: - a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól - a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától - a rokkantság fokától. Az a rokkant személy, aki - a 45. életévét, illetőleg 19930701 előtt az 55 életévét már betöltötte és legalább 10 évi, - 1993.0630-át követően és 20090101 előtt az 55 életévét betölti és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek

eddig az időpontig nincs meg a szükséges szolgálati ideje, akkor a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Amennyiben a rokkant személy a szükséges szolgálati időt megszerezte, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől - munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy - munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy - lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. d) Ismertesse a gyermekgondozási segélyre és gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, az ellátás összegét és a folyósítás időtartamát. Mely esetekben és ki állapítja meg méltányosságból a gyermekgondozási segélyt? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt - gyermek 3. életévének betöltéséig - ikergyermekek

esetén azok tankötelessé válása évének végéig, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, azaz a nagyszülő is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek - az első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével. Gyermek gondozási támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 életévének betöltésétől 8 életévének betöltéséig jár. A támogatások összege Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a

gyermekgondozási támogatás egyik, vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. A gyermekgondozási támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg 30-ad része jár. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékával. Gyermekgondozási segély méltányosságból Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot - megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak az egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható -

megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek ált. isk tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8 életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig e) Ismertesse a munka díjazására vonatkozó szabályokat (munkabér, pótlékok, rendkívüli munkavégzés díjazása, távolléti díj, átlagkereset). Hogyan szabályozza a munkabér védelmét a Munka Törvénykönyve? Sorolja fel a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat. Munkabér A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér

jár. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Bérpótlék A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem meghatározása elsősorban a felekre van bízva. Eltérő megállapodás hiányában irányadó az Mt., amely szerint a munkavállaló személyi alapbére a bérpótlék számítási alapja. A bérpótlék kötelező esetei: - éjszakai pótlék - délutáni, éjszakai műszakpótlék - rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás - készenléti díj és ügyeleti pótlékok Rendkívüli munkavégzésre járó díjazás A pótlék mértéke 50%, vagy – pótlék helyett – szabadidő, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti

pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. Ettől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként átalány is megállapítható. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100%-os pótlék vagy átalány is megilleti. Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%os bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre - 3 vagy ennél több műszakos munkarendben - vagy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Távolléti díj A munkavállaló részére távolléti díj jár: - az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét A távolléti díj összege a távollét idején érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlék(ok), valamint rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére

számított időarányos átlaga. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik. Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 óra rendkívüli munkavégzést teljesített, kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. Havi időbér esetén: - az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa - az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa. Átlagkereset Átlagkeresetet kell fizetni: - az ideiglenesen áthelyezett terhes nőnek - a határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor - a felmentés idejére - végkielégítéskor - a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor

Az átlagkereset összege az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó 4 naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkeresetként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő. A munkabér védelme 154. § - A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. - Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a

munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. 155. § - A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. - Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell. - A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása

eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. 157. § - Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. - A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. - Ha a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a

munkáltatót terhelik 158. § - A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltban vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki; ettől érvényesen eltérni nem lehet. - A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik. - A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. 159. § Késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár 160. § A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli

munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is. 161. § - A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. - A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. - Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. - E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. 162. § - A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. - A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a

munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. - A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. 163. § Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. 164. § - A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. - A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át. - Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jövőben esedékessé váló munkabérigény átruházását megtilthatja. - A munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabérköveteléssel szemben vagy egyébként, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály tiltja. A munkabér kifizetésére vonatkozó szabályok A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell

megállapítani és kifizetni, azt utalványban vagy más formában fizetni tilos. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér 20%-át nem haladhatja meg Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital, vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a munkáltató késedelmesen teljesíti bérfizetési kötelezettségét, köteles a polgári jogi szabályokban meghatározott kamatot fizetni. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve,

ha munkaviszonyra vonatkozó szabály ettől eltérően rendelkezik. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. 6. a) Ismertesse a foglalkoztató feladatát a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése esetén. Mely szerv illetékes a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzésére, mely jogszabály tartalmazza a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat? A járulékok megállapítása, bevallása, megfizetése A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem után köteles a járulékok alapját és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett egyéni járulék – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő

nyugdíjjárulék-túlfizetést is – illetőleg egészségbiztosítási járulék összegével, és az így kiszámított tárgyhavi járulékot az Art. 1-2 sz mellékletében meghatározottak szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A foglalkoztató az előzőek szerint megállapított és a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg, ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. Ha a biztosított mulasztásából eredően a foglalkoztató nem, vagy nem megfelelő összegben vonta le az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, azt a tudomására jutás időpontjától számított 30 napon belül a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok szerint a biztosított munkabéréből vagy egyéb juttatásából levonhatja. A tárgyhavi jövedelem

kifizetésével egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és a jövedelméből levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, illetőleg a túlvonás miatt a részére visszafizetett egyéni járulékról, valamint a tagdíj összegéről. A járulékokat – ide nem értve az egyéni vállalkozó saját jogú járulékát – havonta a tárgyhónapotkövető hónap 12-éig kell a foglalkoztatónak megfizetni. Az egyéni vállalkozó – kizárólag a saját jogú – járulékát negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni, úgy, hogy annak alapja – a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező és a tanuló kivételével – éves szinten legalább a minimálbér naptári évre számított összegét elérje. Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és megfizetési kötelezettségének az Eva tv-ben az eva

(eva – előleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. A bevallás időpontja ennek megfelelően az adóévet követő év február 15-e, ha az adóalanyiság év közben megszűnt, az azt követő 45. nap A befizetés határideje az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12-e az adóelőleg tekintetében, az adóévre megállapított eva – az előlegek beszámításával történő – befizetésének határideje pedig megegyezik a bevallás benyújtására előírt határidővel, azaz február 15-e. 2001. január 1-től az egyházi személy és szerzetesrendi tag után az előírt mérték szerinti társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot, valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles az egyház az állami

adóhatóságnak, illetve az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni. 2002. január 1-től az egyházi személy és a szerzetesrend tagja után – ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizet. Ez időtől kezdve az egyházi személy és a szerzetesrend tagja után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulékot központilag, egy összegben, az Art Szabályai szerint kell bevallani és megfizetni. b) Hogyan lehet érvényesíteni az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való igényt? Ismertesse a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások körét. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A biztosított a)

az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló okmány bemutatásával, b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával, bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával, c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja. Amennyiben az ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt

gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára. A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy - ha TAJ-számmal nem rendelkezik - a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban álló, vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja. A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül,

a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-nél bejelenteni. Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani. A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27 § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27 § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető. A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó

jogosultságát az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja. A méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányosságból - átvállalhatja az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét - a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer és gyógyászati ellátás árához azt meghaladó támogatást nyújthat, - támogatást nyújthat a külön jogszabályban foglaltak szerint támogatással nem rendelhető allopathiás gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához, - a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakoriságú támogatást nyújthat a gyógyászati segédeszközök árához. A

biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás térítési díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított a MEPpel, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. c) Ki és milyen feltételek mellett jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra? Ismertesse a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapítására, módosítására vonatkozó szabályokat. A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki - munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki - munkaképességét 57%-ban szilikózis, azbesztózis

következtében vesztette el, és - nem dolgozik, vagy - szilikózisveszély-mentes, azbesztózis-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen o nem rendszeresen dolgozik, vagy o keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának nem feltétele, hogy - a munkaképesség-csökkenés kizárólag balesetből származzon, - a megállapított munkaképesség-csökkenés legalább egy évig fennálljon, valamint - a szolgálati idő megszerzése A baleseti rokkantsági nyugdíj összege A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 60 – 65 – 70%-a. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy évi nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. A nyugdíjjogosultság

megszűnése A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha - a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a 67 – szilikózis miatt az 50 %-ot már nem éri el, vagy ha - a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. A baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani. d) Ismertesse a „családi pótlék és a gyermekgondozási segély” pénztárnapló vezetésére

vonatkozó általános szabályokat. Családtámogatási ellátásokból milyen tartozást lehet levonni és milyen mértékig? A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat saját költségén szakképzett alkalmazottal köteles végezni. A kifizetőhelyet működtető foglalkoztató az általa végzett feladatokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A betegségi és anyasági ellátások elszámolására a kifizetőhelynek pénztárnaplót kell vezetnie. A tárgyhónapban elszámolt segélyek alapbizonylatait – azok érvénytelenítését követően – a pénztárnapló mellékleteként kell kezelni. A fel nem vett ellátásokról nyilvántartást kell vezetni. Ha a tb javára már elszámolt, fel nem vett pénzbeli ellátásért a biztosított vagy a meghatalmazottja az esedékességtől számított egy éven belül jelentkezik, a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a baleseti táppénzt, és a gyermekgondozási díjat

hivatalból kiállított orvosi igazoláson újból számfejteni kell. A jogosult halála esetén az általa fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, ennek hiányában egymást követő sorrendben a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő, majd a testvér, mindezek hiányában az örökös veheti fel, a halál vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. Az ellátás felvétele előtt a családtagnak nyilatkoznia kell arról, hogy a biztosítottal annak haláláig együtt élet, és ő jogosult az ellátás felvételére. Ha a fel nem vett ellátást az örökösnek kell kifizetni, a kifizetés előtt be kell kérni a hagyatékátadó végzést. A családtámogatási ellátásokból a jogalap nélkül felvett ellátást lehet levonni. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem

történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás 33 százalékát nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem tértült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. e) Ismertesse az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható személyek körét, a foglalkoztatásuk szabályait és a járulékfizetés módját. A közteherjegy alapján az alkalmi munkavállaló milyen társadalombiztosítási ellátásokra szerezhet jogosultságot? Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalóval létesíthető. Az AM könyv a munkavállaló alkalmi

foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Abba bejegyzést csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet Az AM könyvet, ellenszolgáltatás nélkül, a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-től állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét A munkáltatónak naponta, a munkavégzés befejezésekor közteherjegyet kell beragasztania a megfelelő rovatba, majd azt aláírásával értéktelenítenie kell. Az AM könyv leírtak szerinti

kiállítása munkaszerződésnek minősül. Az öt egymást követő munkanapig egyidejűleg létesített foglalkoztatás alapján több naptári napra létesített munkaviszony esetén az előzőekben leírtak szerinti, a munka megkezdéséhez, illetőleg a munka befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni. A munkavállalónak a munkavégzés helyén kell tartania AM könyvét, de abban is megállapodhat a munkáltatóval, hogy azt a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi. A munkáltatót alkalmi foglalkoztatás esetén nem terheli a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, de köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat

szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A foglalkoztatást szabálytalannak kell tekinteni, és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, ha a munkáltató az előzőekben vázolt előírásokat megszegi. A társadalombiztosítási jogszabályok az alkalmi foglalkoztatás fogalmát már nem tartalmazzák, így arra vonatkozóan speciális szabályok nincsenek. A foglalkoztatónak nem kötelező az alkalmi foglalkoztatás szabályait alkalmazni, hanem az általános társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosítottként nyilvántartásba veheti a munkavállalót, és a kifizetett jövedelmek után a járulékokat az általános rendelkezések szerint bevallhatja, illetve befizetheti. A közteherjegy A munkáltató alkalmi foglalkoztatás esetén a törvény mellékletének második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti - társadalombiztosítási járulékra -

nyugdíjjárulékra - egészségügyi hozzájárulásra - munkaadói és munkavállalói járulékra vonatkozó befizetési, illetve levonási, valamint a kifizetőre vonatkozó személyi jövedelemadózási kötelezettségét. Az alkalmi munkavállaló - egészségügyi szolgáltatásra - baleseti egészségügyi szolgáltatásra - szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nem illetik meg az alkalmi munkavállalót, tekintve, hogy nem kötelezett a 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére. Az alkalmi munkavállaló jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja. Napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a fenti táblázat „ellátási alap” kell érteni. 7. a) Melyek a járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő mulasztás, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei? Ismertesse az önellenőrzés jogintézményét. Melyik szakterületen és hogyan

kell alkalmazni az adózás rendjéről szóló törvényt a társadalombiztosításban? (192?) A késedelem, mulasztás következményei Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII Törvény rendelkezéseit a Tbj-ben, a Tny-ben és az Ebtvben, valamint az Mpt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a - járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel kapcsolatban - a járulékkötelezettség (tagdíj-kötelezettség) teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban, - a Tny., az Ebtv És az Mpt Szerinti megtérítési kötelezettség teljesítésének

elmulasztása esetén az e jogcímen fennálló tartozások, valamint a korengedményes nyugdíjtartozások kezelésére, behajtására, a behajthatatlan tartozások törlésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére. Az önellenőrzés Az önellenőrzési jog az önadózás elvéből következik. Ha ugyanis az adózónak saját magának kell kiszámítania és bevallania az adóját, valamint a támogatási jogosultságát, akkor nem zárható el attól a lehetőségtől, hogy az adóbevallásban elkövetett tévedését utóbb módosítsa. Az önellenőrzés gyakorlatilag a bevallott adó (járulék), illetve a költségvetési támogatás összegének elévülési időn belüli helyesbítése. Az önellenőrzés minden esetben a már benyújtott adóbevalláshoz kapcsolódhat. Nincs tehát helye önellenőrzésnek abban az esetben, ha az adózó ugyan helytelen összegben állapította meg valamely hónapban a kötelezettségét, de azzal

kapcsolatosan még nem kellett bevallást benyújtania. A tévedést természetesen korrigálnia kell, oly módon, hogy a bevallásban már a helyes összegben megállapított kötelezettséget kell szerepeltetnie. Az ellenőrzés, jellemzően az arról szóló kiértesítő levél átvételével, illetve a megbízólevél adózó részére történő bemutatásával kezdődik meg. Ettől az időponttól az ellenőrzéssel érintett időszak és a vizsgálat alá vont adó- és támogatásnem vonatkozásában az adózó nem helyesbítheti adóbevallását az önellenőrzés szabályai szerint. A folyamatban lévő önellenőrzés azonban annak szabályai szerint befejezhető, még abban az esetben is, ha az adóhatósági vizsgálat ugyanarra a területre irányul. b) Ismertesse a külföldön tartózkodás közben szükséges gyógykezelés megtérítésének szabályait, valamint az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásra való igény érvényesítésének

szabályait. A külföldön történő gyógykezelés A külföldi gyógykezelés szabályainak megértéséhez elsősorban az alábbi fogalmak ismerete szükséges - Európai Gazdasági Térség: valamennyi olyan állam, amely csatlakozott az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményhez. - Harmadik állam: az EGT és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. A harmadik államok területére vonatkozó szabályok A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló jogszabály gondoskodik az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosítottakról is. Ha a biztosított személy külföldön (harmadik államban) munkát vállal, tanulmányokat folytat vagy egyéb jogcímen átmenetileg külföldön tartózkodik, és a jogszabályokban meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe

külföldi tartózkodása idején, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a MEP a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a MNB Rt. által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forintösszegben megtéríti. Az EGT területére vonatkozó szabályok Ha a biztosított a vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozik, az EGT-tagállamok területén annak rendelkezései szerint vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismerni kell az Európai Unió célját, koordinációs alapelveit. Az EU célja: - az áruk - a szolgáltatások - a tőke és - a személyek szabad áramlását, azaz a négy szabadságelvet az alapító szerződés tartalmazza. A

személyek szabad áramlásával biztosított mozgásszabadság sokat veszítene hatásából, ha szabadságjog gyakorlása közben a személyeknek kockáztatniuk kellene a szociális biztonsági ellátásaikat. A tagállamokban a szociális biztonság területén koordinációra került sor. Szociális védelem alatt minden olyan juttatást értünk, amelyhez az adott tagállamban alanyi jogon, járulékfizetéssel vagy szociális helyzetre tekintettel juthatunk. Ezen belül megkülönböztetünk - szociális biztonsági ellátásokat (aktív gazd. tevékenységet végzők meghat kockázatok elleni védelmét szolgálják) - szociális segélyezést (rászorultsági alapon nyújtott ellátás) A koordináció 4 alapelve: - Egy ország jogrendszerének alkalmazása: a dolgozóra annak az országnak a jogrendszere vonatkozik, ahol dolgozik, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakóhelye. - Azonos elbírálás: Az Unió bármely tagállamának dolgozója azonos

elbánásban részesül az adott ország állampolgárával. - Szerzett jogok megtartása: az egyik tagállamban szerzett jogok átvihetők a másik tagállamba. A koordinációs szabályok értelmében az ellátásokat akkor is teljes összegben ki kell fizetni, ha állandó lakóhelye nem abban az országban van, ahol a kifizetésért felelős szerv működik. - Biztosítási idők beszámítása: minden olyan ledolgozott munkaidőt össze kell adni, mely az igényjogosultság megszerzése és megtartása, valamint a juttatások összegének meghatározása szempontjából fontos, s amelyeket a különböző tagállamok szabályai szerint figyelembe kell venni. Egészségbiztosítási ellátások A koordinációs rendeletek értelmében minden állampolgár a lakóhelyén teljes ellátásra jogosult, más országban tartózkodás esetén sürgősségi ellátásra jogosult. c) Melyek az öregségi nyugdíj megállapításának feltételei? Röviden ismertesse az öregségi nyugdíj

mértékére és legkisebb összegére vonatkozó szabályokat. Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. Mindkét feltételnek egyidejűleg kell fennállnia az öregségi nyugdíj megállapításakor. Az 1997. évi LXXXI Törvény külön rendelkezik - az 1997.1231 követő és 20090101 megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj, valamint - a 2008.1231 követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nygudíj jogosultsági feltételeiről. Az 1997. december 31-ét követő és 2009 január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj Tny. 7 § (1) Öregségi teljes nyugdíjra az 1997 december 31-ét követő és 2009 január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. (2)

Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett. (3) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban a) az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993 július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009 január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett). (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben a) 1940. január 1-je előtt született, az 55, b) 1940-ben született, az 56., c) 1941-ben

született, az 57., d) 1942-ben született, az 57., e) 1943-ban született, az 58., f) 1944-ben született, az 59., g) 1945-ben született, a 60., h) 1946-ban született, a 61. betöltött életév. (5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben a) 1938. január 1-je előtt született, a 60, b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév. A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében Tny. 18 § (1) Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korhatárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett. (3) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, akinek a (2)

bekezdésben előírt szolgálati időből legfeljebb 3 év hiányzik és az 59. életévét betöltötte (4) A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a hatvankettedik életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék, b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék, c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék. (5) Az öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílására a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni (6) Ha a biztosított az előrehozott öregségi nyugdíjra 2009. január 1-je előtt jogot szerzett, arra a 911 §-ok rendelkezései szerint az igényérvényesítés időpontjától függetlenül jogosult Tny. 19 § Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett,

korkedvezményre a 8. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a 11. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az öregségi nyugdíj mértéke és legkisebb összege Ha az átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi teljes vagy résznyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása kezdő időpontjának hónapjában átmeneti járadék, illetve rendszeres szociális járadék címén megillette, vagy megillette volna. A 2003 december 31-ét követő és 2005 január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 23.200-Ft d) Ismertesse a nagyszülő GYES-re való jogosultságának feltételeit. Ki tekinthető a családi pótlék jogosultság

szempontjából nevelőszülőnek, hivatásos nevelőszülőnek, gyámnak? A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, azaz a nagyszülő jogosult a gyes-re, ha a gyermek - az első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyesről lemondanak, és egyetértenek a gyesnek a nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyesre való jogosultság a szükséges feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha - ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és - a szülő esetében is fennállnak – ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt – a jogosultsági feltételek. A nagyszülő gyesre való jogosultságát meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a

szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyesre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Nem érinti a nagyszülő gyesre jogosultságát, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe. Nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Gyám: e) Milyen módokon szűnhet meg a munkaviszony, ill. hogyan szüntethető meg? Ismertesse a rendes és rendkívüli felmondás általános szabályait.

A munkaviszony megszűnik - a munkavállaló halálával - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - határozott időre kötött munkaszerződés esetén a határozott idő lejártával - ha a munkáltató személye azért változik meg, mert a munkáltató egésze vagy egy része a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni A határozatlan idejű munkaviszony megszüntethető: - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével - rendes felmondással - rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A határozott időtartamú munkaviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel - rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal a próbaidő alatt - a fentiektől eltérően is

megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban megilleti egyévi – ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó - átlagkeresete. A határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. Rendes felmondás A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti rendes felmondással. Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles felmondását megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a felmondási védelem időtartama alatt, azaz az alábbiakban

meghatározott körülmények között: - a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság - a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés - a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság - a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság - a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A felmondási idő kezdete a felmondás közlését követő nap. A

felmondási időn belül a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól meghatározott időre felmenteni. A rendkívüli felmondás A rendkívüli felmondás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat. A felmondást csak írásban lehet érvényesen közölni, a felmondás jogát a munkáltató részéről csak az arra jogosult személy gyakorolhatja, ellenkező esetben az intézkedés érvénytelen. A rendkívüli felmondást indokolni kell Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnni. A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az első pontban megfogalmazott tényállás 3, együttesen fennálló feltételt tesz szükségessé a

jogszerű felmondáshoz: - Szándékos a kötelezettségszegés, ha a munkavállaló előre látta cselekményének következményeit, azokba mégis belenyugodott. - Súlyos gondatlanságnak minősül, amikor a munkavállaló feltűnő közömbösséggel jár el. Rendkívüli felmondás alkalmazására csak kivételes esetben kerülhet sor. A munkavállaló kötelezettségszegő magatartásának tekinthető, ha a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el, vagy visszaél a bizalmával, veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit. Munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállaló részére annyi időre járó átlagkeresetet kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá jár a munkavállalónak a végkielégítés, és felmerült kárának megtérítését is követelheti. A munkavállaló által közölt rendkívüli felmondás indoklás nélkül érvénytelen. A munkaviszony rendkívüli

felmondással történő megszüntetése akkor megalapzott a munkavállaló részéről, ha a munkáltató huzamosabb ideig nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségeinek, azaz - nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit - nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges irányítást, tájékoztatást vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését - megsérti a foglalkoztatási tilalomra vonatkozó előírásokat, illetve - megsérti a munkavállalói személyiségi jogokat. Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem jogosult felmondási időre, és nem jár neki végkielégítés sem. 8. a) Ismertesse a társadalombiztosítási ellátások fedezetét, - az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap és azok forrásai, - a járuléknemek meghatározásai, mértékük - táppénzkiadáshoz való hozzájárulás. Tbj. 18 § (1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a) a biztosított

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, b) a foglalkoztató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék), c) a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot, d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató, illetőleg a magánszemély egészségügyi hozzájárulást, e) a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségbiztosítási járulékot fizet. (2) A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. (3) A külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti. (4) A

foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul. (5) A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a nem az Egészségbiztosítási Alapot terhelő hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja és a 13. havi nyugdíj kifizetésének fedezetére szolgál. A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: - a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve a munkanélküli ellátás és az ápolási díj után fizetett

nyugdíjbiztosítási járulékot, - a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a tb nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében - a magánynugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék - a magánnyugdíj-pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg - a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, - a munkanélküli járadékből fizetett nyugdíjjárulék - egyéb járulékok és hozzájárulások - a központi költségvetési hozzájárulások - a tb nyugellátásról szóló törvény szerinti mulasztási bírság, a meghatározott működési bevételek. Az Egészségbiztosítási Alap - az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, - a II. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói

nyugellátás, hozzátartozói baleseti nyugellátás, - a jogszerző üzemi balesete, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátás, - a 13. havi nyugdíj - az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a betegséggel kapcsolatos segélyeket és kártérítési járadékokat, valamint a baleseti járadékot - a természetben nyújtott ellátások kiadásainak fedezetére szolgál. A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: - a munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ideértve az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11 százalékos mértékű, valamint a munkanélküli-ellátás után fizetet egészségbiztosítási járulékot - a biztosított által fizetett egészségbiztosítási

járulék - egyéb járulékok és hozzájárulások (baleseti járulék, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) - az egészségügyi hozzájárulás - a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések (a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét) - az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel - a meghatározott működési bevételek. A társadalombiztosítási járulék mértéke 2002.0101-től 29%, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási járulék 11%. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell kifizetni. A táppénz-hozzájárulás A foglalkoztató a fedezeti rendszer részeként köteles a táppénzkiadásokhoz hozzájárulni. A foglalkoztatók a biztosítási jogviszonyban

álló biztosítottak részére a betegségük miatti keresőképtelenség, vagy kórházi ápolásuk idejére megállapított és folyósított bruttó táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek a hozzájárulást megfizetni. A fizetési kötleezettség nem vonatkozik a biztosítás megszűnését követően kifizetett és a méltányossági alapon megállapított táppénzre, baleseti táppénzre, a gyermekápolási táppénzre és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság hiányában folyósított táppénzre, valamint a közegészségügyi, járványügyi, állateégszségügyi zárlat címén megállapított táppénzre. A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások terhére számolja el a táppénz-hozzájárulás összegét. A tb kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a biztosított táppénzének megállapítására illetékes MEP, valamint a

Vasutas Tb Igazgatóság határozattal állapítja meg. b) Ismertesse az utazási költségtérítés szabályait. A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá a gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg, - ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy - ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, amely a biztosított területi ellátására kötelezett - a megfelelő feltételekkel rendelkező bármely más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására az előző pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak. A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a

tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására a MEP-pel szerződött forgalmazónál szerzi be. A fogyatékos gyermek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe. Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez nem jár támogatás. c) Ismertesse a nyugdíjbiztosítás jogorvoslati rendszerét. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője

jár el - a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá - a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben. A méltányossági jogkörben a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint a tartozás mérséklése, elengedése, vagy a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv elsőfokú határozata ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az elsőfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést az igazgatási szerv vezetője

másodfokú határozattal bírálja el A másodfokú érdemi határozat ellen az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti – a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül – keresettel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a nyugellátásra jogosultság megállapítására vagy megszüntetésére vonatkozó elsőfokú határozata végrehajtható közigazgatási határozat. Ha nincs kizáró ok, a megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy az ellátást megállapító határozat ellen az érdekelt fellebbezett, vagy keresettel bírósághoz fordult. A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott

keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. d) Határozza meg a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető gyermekek körét. Ki jogosult saját jogon családi pótlékra, és mitől függ az összege? A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, - aki az igénylő háztartásában él, és o akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult o aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egytemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik o aki saját jogán jogosult az ellátásra - aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti

vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra jogosult saját jogán - a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, ha utána a 18 életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. - A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy, o Akinek mindkét szülője elhunyt o Akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt, o Aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből o Akinek gyámsága a nagykorúvá válása miatt szűnt meg. e) Milyen elrendelt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeket ismer, azokat milyen határidőre kell teljesíteni? Ismertesse a havi „Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés” főbb adatait. A statisztika a valóság tömör, számszerű jellemzése. Feladata

és célja,hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei, tagjai számára. Az egészségbiztosítási kifizetőhelyeken kötelezően készítendő, illetve vezetendő statisztikai jelentések az alábbiak: - Egészségbiztosítási statisztikai jelentés A tárgyhót követő hó 11. napja - Egészségbiztosítási statisztikai idősoros tábla Az idősoros tábla a tárgyhónapi statisztikai adatok összefoglaló nyilvántartására és az adatok elemzésére, ellenőrzésére szolgál. - Jelentés a gyermekgondozási díjat igénybe vevőkről A július havi adatok alapján a tárgyév augusztus 10-ig kell elkészíteni. A családtámogatási kifizetőhelyeken kötelezően készítendő, illetve vezetendő statisztikai jelentés: - A nevelési ellátásban részesülők gyermekszám szerinti részletezése A

július havi adatok alapján a tárgyév augusztus 15-ig kell elkészíteni. Egészségbiztosítási statisztikai jelentés A jelentést a kifizetőhelynek havonta két példányban kell elkészítenie. Az eredeti példányt a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell beküldeni, a másodpéldány az adatszolgáltatónál marad, amely két évig köteles azt megőrizni. A társas vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozások kifizetőhelyeinek két jelentést kell készíteniük. Egyet a munkaviszonyban állókról, melyen szerepeltetni kell a segítő családtagokra vonatkozó adatokat. A másik jelentésen a tagsági jogviszonyban, illetve egyéni vállalkozóként biztostási jogviszonyban állók adatait (a kiegészítő tevékenységet folytatók adatait is) kell szerepeltetni. A statisztikai jelentés beküldési határideje a tárgyhót követő hó 11. napja 9. a) Az 1997 évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj) alapján határozza meg

járulékalapot képező és nem képező jövedelmek fogalmát? Ismertesse a járulékfizetés szabályait az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint a munkanélküli-ellátás esetében. Járulékalapot képező jövedelembe tartozik - az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. - A munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj - A tanulószerződésben meghatározott díj - A hivatásos nevelőszülői díj - A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az előzők szerinti járulékalapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott szermélyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj. A

járulékalapot nem képező jövedelmek Nem képezi a tb járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított tb ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege - az Szja tv. 7§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7§ (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. - A felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díj - A szerzői

jogi védelem, a találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. Tbj. 26 § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában, munkarehabilitációs díjban részesülő személy a díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra a biztosítottakra, akiknek azért nem volt az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek. Ezekben az esetekben a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbérnél kedvezőbb. b) Mit nevezünk irányadó időszaknak? Melyek a kereset napi átlagának megállapításánál figyelembe vehető juttatások? Hogyan történik a táppénz alapját képező kereset megállapítása, ha nincs az irányadó időszakban figyelembe vehető kereset? Van-e pénzellátások

alapjaként figyelembe vehető keresetnek felső határa? A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azokat az összegeket kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Nem állapítható meg tehát táppénz például az ebédjegy után, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyéni járulékfizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a munkabéren kívül többek között a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed. A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó (számfejtési) időszakban fizették ki. A főszabály szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját

közvetlenül megelőző naptári évben elért, illetve az ebben az időszakban kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel. Amennyiben a biztosított a táppénzre jogosultságát megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelmmel, úgy az ellátását a táppénzre jogosultságtól visszaszámított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet, illetve az előző évi jövedelmet csak akkor lehet összeszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a biztosítottnak sem az előző évben, sem a táppénzre jogosultságát megelőző 180 napon belül nincs figyelembe vehető jövedelme, például nem folyamatos a biztosítási ideje. Ilyen esetben az ellátását a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével

lehet megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. c) Ismertesse az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat. Özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas, illetve a nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás. A házastársa előírt feltételek esetén özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki élettársával ennek haláláig - egy év óta megszakítás nélkül együtt élet és gyermekük született, vagy - megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak, vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati

időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Özvegyi nyugdíjként a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg. Ideiglenes özvegyi nyugdíj: - a házastárs halálától legalább egy évig - az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig - fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy - rokkant, vagy - házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte,

özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől 5 éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Özvegyi nyugdíj is csak abban az esetben jár, ha - az özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételeinek valamelyike a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezett és - az igénylő házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy - részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani. d) Az igényelbíráló szerv

mikor köteles határozatot hozni a családtámogatási ellátásokról? Melyek a közigazgatási határozat alaki és tartalmi követelményei? A határozat alakja és tartalma A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell: - a bevezető részben az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését - a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást - az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta

- a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és a közigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indoklása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt, vagy határnapot kell megállapítani. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani. e) Ismertesse a társadalombiztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó szabályokat, a társadalombiztosítás egyéni nyilvántartására és a bejelentésre vonatkozó előírásokat. A nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A foglalkoztató köteles a tb céljait szolgáló,

jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az abban szereplő adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatás teljesítésére. Az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni. Az a szerv, illetőleg természetes személy, amely a cégtörvény alapján nem minősül bejegyzésre kötelezett cégnek, illetve nem minősül egyéni vállalkozónak, a megalakulásától számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni: - a nevét, rövid cégnevét, - címét, székhelyét, telephelyét - megalakulása, létrejötte napját, alapító okirat keltét - a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét, - jogelődjének nevét - az általa foglalkoztatottak számát - adóazonosító számát, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak minősülő természetes személy a

lakóhelye szerint illetékes nyugdíj és egészségbiztosítási igazgatási szervhez köteles bejelenteni - nevét, címét és az általa foglalkoztatottak számát a foglalkoztatás kezdetét követő 15 napon belül. Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a foglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót. A társadalombiztosítási egyén nyilvántartás A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartás tartalmazza a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését. Igazolásnak minősül a

foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben azt a foglalkoztatás megkezdésekor a foglalkoztatottnak átadták. A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza: - a biztosított nevét és személyi adatait - a tb azonosító jelét - a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatokat - a foglalkoztató adatait - a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat - a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét - a biztosított után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegét. A kölcsönbeadott munkavállalókról a kölcsönbeadó köteles a nyilvántartást felvenni. A nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja és arról a tárgyévet követő április 30-ig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít. A foglalkoztatónak a tb egyéni nyilvántartás részeként

Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot kell kiállítania a biztosítottakról, a megállapodás alapján szolgálati időt szerzőkről, kivéve a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottakról, ide nem értve a rögzített nyugdíjjal rendelkezőkről. A nyilvántartó lapokat minden év dec 31-ével le kell zárni, és azokról a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben jegyzéket kell készíteni 2 példányban. A jegyzéknek tartalmaznia kell: - a sorszámot, a biztosított nevét - a biztosított anyja nevét - a biztosított születési dátumát - a biztosított taj számát. A jegyzéket a munkáltatónak cégszerű aláírással kell záradékolnia, és az előírt határidőig meg kell küldenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére. A biztosítottak és egyéb személyek egészségbiztosítási bejelentése A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesz a személyi adatok

és a tajszám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, valamint a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A MT szerinti kölcsönbeadott munkavállalóról a bejelentési kötelezettséget – a kölcsönvevő által a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig teljesített közlés alapján – a kölcsönbeadó teljesíti Pályakezdők esetében a bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára és a foglalkoztatóra vonatkozó adatait a taj szám megjelölésével az OEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PSZÁF-nek A Magyar Államkincstár Területi igazgatósága tesz bejelentést a taj-szám megjelölésével a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő hónap 12. napjáig Az illetékes települési

önkormányzat jegyzője jelenti be a MEP-hez a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, az időskorúak járadékában, továbbá a hadigondozott pénzellátásban részesülő személyeket, az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig Az előzőeken kívül bejelentésre kötelezett még: - egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén a nyugdíjat folyósító szerv, - bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén az azt folyósító szerv - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetén a közalapítvány - a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén az intézmény vezetője - a Tbj. 16§ (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók, hallgatók esetében a középfokú

nevelési-oktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény vezetője - fogvatartottak esetén a fogva tartást foganatosító szerv. 10. a) Ismertesse a tételes és a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének szabályait A tételes egészségügyi hozzájárulás A tételes eho elsődlegesen a kifizetőt terheli a természetes személlyel fennálló, a következőkben meghatározott jogviszony alapján. E kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn. A tételes eho-t az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó abban az esetben köteles saját maga után megfizetni, ha nem áll egyéb olyan jogviszonyban, ahol azt megfizették utána. A tételes eho összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 1.950-Ft A tételes eho-fizetési kötelezettség megállapításának nem feltétele a biztosítási

jogviszony. A tételes eho fizetésekor csak az alapjogviszony meglétét kell figyelembe venni, így pl. a külföldinek minősülő, de munkaviszonyban álló magánszemély után, vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnál személyesen közreműködő külföldinek minősülő tagsági jogviszonyban álló személy után a tételes ehot meg kell fizetni. A tételes eho-fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat, illetve a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyeket. A tételes ehot elsődlegesen az ún. főfoglalkozású jogviszonyban kell megfizetni Ebből a szempontból a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt

a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghosszabb. (Ha egyforma, akkor azt, ahol a jövedelem magasabb. – ha ez is azonos, akkor ahol a jogviszony előbb kezdődött.) Nem kell megfizetni a tételes ehot - a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt - a keresőképtelenség, a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér-, távollétidíj-fizetés történt, - az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez, - a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tíz évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt

engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, - a fogva tartás időtartama alatt, továbbá - annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá - az 50. év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén A százalékos mértékű eho (minimálbér 30%át el nem érő jövedelemnél) A százalékos mértékű eho az Art. szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt terheli az általa az Szja tv szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után. A törvény a százalékos mértékű eho fizetését elsődlegesen a kifizető, másodlagosan a magánszemély kötelezettségeként írja elő a következők szerint: ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt a jövedelem után nem terheli

jövedelemadó-megállapítási kötelezettség, az ehot a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg, vallja be, és fizeti meg. A százalékos mértékű eho alapja az adóévben juttatott, az Szja tv.ben meghatározott - összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg, - a külön adózó jövedelmek közül: o a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke o a kamatkedvezményből származó jövedelem o az egyösszegű járadékmegváltások o a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak. Mentes a százalékos mértékű eho fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Az az összeg

tehát, amely után társadalombiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot kell fizetni, nem lehet ismételten eho alapja is. A százalékos mértékű eho mértéke általában az alapját képező jövedelem 11%-a. Ettől eltérően: - az Szja tv. 70§-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű eho a fizetendő cégautó-adó 25%-a. - az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű eho az átalányadó 25%-a. - a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű eho a bevétel 5%-ának 15%-a. a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű eho a tételes átalányadó 20%-a, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj szerinti egyéni vállalkozónak. A százalékos mértékű eho-fizetési

kötelezettség alól mentes jövedelmek lényegében megegyeznek a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti járulékalapot nem képező jövedelmekkel. Az eltérés abban nyilvánul meg, hogy a nem foglalkoztató által folyósított ellátásokat is taglalja a jogszabály. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű ehot, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a Tbj 11§-a, illetve 13§-a hatálya alá tartozik. 11§ a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban

felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére; b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre ba) a 13. § a) pontjában említett külön jogszabály szerinti személyre; bb) harmadik ország állampolgára esetén, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik; 13§ a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. b) A biztosítás fennállása alatt ki jogosult táppénzre? Ismertesse a biztosítás megszűnését követő

táppénz jogosultsági szabályokat (jogosultság időtartama, kifizetőhely feladatai). A táppénz, definíciója szerint, keresőképtelensége esetén megilleti. keresetpótló pénzbeli ellátás, amely a biztosítottat A táppénzre jogosultságnak két feltétele van, melyeknek együttesen kell fennállnia, azaz önmagában egyik feltétel sem elegendő az ellátásra jogosultsághoz. Táppénzre (gyermekápolási táppénzre) az a személy jogosult, aki a biztosítás tartama alatt (aktív jogon), vagy a biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon (passzív jogon) válik keresőképtelenné, és meghatározott mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A passzív jogon keletkező táppénzre jogosultság megállapításánál a biztosítás megszűnését követően minden naptári napot figyelembe kell venni. Amennyiben a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a

keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. A táppénzre jogosultság, a táppénzfolyósítás időtartama A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, azonban legfeljebb egy éven át jár. 2004 április 1-től a biztosítási jogviszony megszűnését követően a táppénzfolyósítás időtartama a 90 naptári napot nem haladhatja meg. A táppénzre jogosultság időtartamát befolyásolhatja: - a keresőképtelenség időtartama - a folyamatos biztosítási idő - a táppénzelőzmény A foglalkoztató a fedezeti rendszer részeként köteles a táppénzkiadásokhoz hozzájárulni. A foglalkoztatók a biztosítási jogviszonyban álló biztosítottak részére a betegségük miatti keresőképtelenség, vagy kórházi ápolásuk idejére megállapított és folyósított bruttó

táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek a hozzájárulást megfizetni. A fizetési kötleezettség nem vonatkozik a biztosítás megszűnését követően kifizetett és a méltányossági alapon megállapított táppénzre, baleseti táppénzre, a gyermekápolási táppénzre és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság hiányában folyósított táppénzre, valamint a közegészségügyi, járványügyi, állateégszségügyi zárlat címén megállapított táppénzre. A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások terhére számolja el a táppénz-hozzájárulás összegét. A tb kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a biztosított táppénzének megállapítására illetékes MEP, valamint a Vasutas Tb Igazgatóság határozattal állapítja meg. c) Melyek a korkedvezményre és a korengedményes öregségi nyugdíjra jogosultság feltételei?

A korengedményes nyugdíj A rendeletben foglaltak szerint a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a Tny-ben rögzített, a születése éve szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb 5 évvel, ha a munkavállaló rendelkezik az előrehozott öregségi, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal, aki előrehozott öregségi nyugdíjra vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. További feltétel, hogy a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a postaköltséggel együtt a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben

befizeti. Az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező személy korengedményes nyugdíjazására vonatkozó megállapodás megkötésére - az 1944-ben született nő esetében 6 évvel - az 1945-ben született nő esetében 8 évvel - az 1946-ban született nő esetében 10 évvel - az 1941-ben született férfi esetében 6 évvel - az 1942-ben született férfi esetében 6 évvel a reá irányadó korhatár betöltését megelőzően van lehetőség. Ezekben az esetekben a munkáltató a nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított, a munkavállalóra irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig köteles a fizetési kötelezettségét teljesíteni. Azoknak, akik a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek, a meghatározott mértékben csökkentett összegben kell folyósítani a korengedményes

nyugdíjat is. A korkedvezményre jogosultság feltételei Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül - az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá - az a személy, aki legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású létrében dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év - a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőnél 4 évi, illetőleg - az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi munka után. Az, aki 1997. január 1 előtt az akkor hatályos rendelkezések szerint korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, erre az ellátásra - függetlenül az igényérvényesítés időpontjától – nő az 55., férfi a 60 életévének betöltését alapul véve jogosult d) Ismertesse a „családi pótlék - GYES igénykarton”

vezetésének, tárolásának általános szabályait és a folytatólagos igénylésre jogosító igazolvány kiadásával kapcsolatos előírásokat. e) Hogyan történik a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által folyósított pénzbeli és a családtámogatási ellátások elszámolása? Az egészségbiztosítási kifizetőhelyek elszámolása A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kifizetőhelyi elszámolásban visszaigényelheti az általa kifizetett ellátások összegét a területileg illetékes MEP-nél. A MEP az elszámolás adatait felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül intézkedik a foglalkoztató által kifzetett összeg megtérítéséről. A tb kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadására és kezelésére

külön számlát nyithat. A számlán elhelyezett összegből csak az ellátások kifizetése, illetve az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. Kötelező a számla megnyitása abban az esetben, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeire tekintettel megalapozottan feltehető, hogy ellene harmadik személlyel fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul. A családtámogatási kifizetőhelyek elszámolása A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az általa a munkabér végelszámolásakor kifizetett családi pótlék, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta elszámolást kell benyújtania a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az

elszámolást az Igazgatóság a beérkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja, és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. A központosított illetményszámfejtésbe bevont, kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok az elszámolást a nettó finanszírozási adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint teljesítik. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást a MÁK-nak nyújtják be. A MÁK illetékes szerve útján felülvizsgálja az elszámolást, és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni. 11. a) Határozza meg a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíj fogalmát Kinek kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság és milyen fizetési kötelezettség terheli

nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésekor? Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék olyan adójellegű befizetés, amelyet a társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére kell fordítani, vagyis ezek a járulékok a biztosítottak anyagi hozzájárulását jelentik a társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez. Adójellege abban nyilvánul meg, hogy fizetése a biztosítást megalapozó jogviszony fennállásához és az ennek alapján kapott személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelmekhez kötelezően kapcsolódik. A biztosított szempontjából az egyéni járulékfizetési kötelezettség azt is jelenti, hogy az a kereset, jövedelem, amely után fizeti a járulékot, általában a társadalombiztosítási ellátások alapját is képezi. A biztosított a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelme után havonta egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ha a

biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, tagdíjat is kell fizetnie. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, mértéke 8%. Ha a járulékalap eléri a járulékfizetési felső határt, a továbbiakban nem lehet nyugdíjjárulékot levonni. Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatósággal elszámolja, és azt tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz pótbevallás benyújtásával egyidejűleg megfizeti. Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta, és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság

létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a levont járulékösszeget arányosan meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. A magán-nyugdíjpénztári tagság A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát. A tagdíj alapja a Tbj-ben meghatározott, nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem. b) Táppénzre jogosultság szempontjából kit tekinthetünk keresőképtelennek? Mely napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni? Miért válhat el a

táppénzre való jogosultság kezdő napja és a keresőképtelenség első napja? Mi ennek a jelentősége? A keresőképtelenség időtartamából mely napokra jár és mely napokra nem jár táppénz? A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. Keresőképtelennek tekintendő: - az, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, - az, aki terhessége, illetve szülése miatt a munkáját nem tudja ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult - az anya, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja az a szülő, nevelőszülő, helyettes szülő, aki 1 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az, aki betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül az, akit közegészségügyi okból a

foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, illetve aki járványügyi, vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen, más munkakörben sem foglalkoztatható átmenetileg. A keresőképtelenség első napjának ismerete a jogosultsági kérdések eldöntésénél alapvető fontosságú. A keresőképtelenség első napja az a nap, amelytől az illetékes orvos a keresőképtelenség fennállását megállapítja. Kórházi ápolással, kezeléssel kezdődő keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napja a kórházba történő felvétel napja. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, azonban legfeljebb egy éven át jár. 2004 április 1-től a biztosítási jogviszony megszűnését követően a táppénzfolyósítás időtartama a 90 naptári napot nem

haladhatja meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani, számításánál a biztosításban töltött idők minden naptári napját figyelembe kell venni. A folyamatos biztosítási idő számításánál nem számít megszakításnak a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti tápppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély ideje. Aki a keresőképtelenségét megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt a rövidebb időnek megfelelően, csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. c) Mely időtartamokat lehet szolgálati időként figyelembe venni, továbbá melyek a szolgálati időnek nem minősülő idők? A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni: - a

Tbj-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. - Az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az egyházi szervek az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizették - A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyes folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették - A katonai szolgálatban eltöltött időt - A táppénz (betegszabadság) – kivéve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénz -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj

2000. január 1-ét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. - A munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. - Azt az időt, amely az 1997. dec 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősül. Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni: - a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt, - az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát, kivéve, ha a letartóztatott személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, ellene a bűntetőeljárást

megszüntették, illetőleg ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette. - Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-tartozása van. - A társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíjjárulék tartozása van - Az egyéni vállalkozó vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja segítő családtagjának e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egéyni vállalkozónak, illetőleg a vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíjjárulék tartozása van. d) Ismertesse a jogalap

nélkül felvett családtámogatási ellátások felelősségi szabályait és a jogorvoslati rendszerét a közigazgatási és a bírósági eljárásra kiterjedően. Az, aki jogalap nélkül vett fel ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvételétől számíott 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól nem lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint 3 év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha - a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt - a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről

határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a családtámogatási kifizetőhely, vagy az egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, akkor a határozatot az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóság hozza. Jogorvoslati lehetőség Ha az ellátást igénylő az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Az Igazgatóság intézkedése, határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a családtámogatási

kifizetőhely intézkedése, határozata ellen a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni. A jogszabálysértő érdemi, másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő 30 napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. A keresetet az elsőfokú határozatot hozó igényelbíráló szerv – családtámogatási kifizetőhely – székhelye szerint területileg illetékes Igazgatósághoz kell benyújtani. A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. e) Határozza meg a baleset, az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés fogalmát. Mi nem számít üzemi balesetnek? Kinek jár baleseti táppénz és meddig? Határozza meg a baleseti táppénz alapját és mértékét.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásától függetlenül. Foglalkozása körében jár el a dolgozó, ha munkaviszonyából, tagsági jogviszonyából eredő kötelezettségéhez kapcsolódó tevékenységet fejt ki. A baleset akkor is lehet üzemi, ha a vállalat, üzem telephelyén kívül következik be, de a baleset és a munkával kapcsolatos kötelezettségek között az okozati összefüggés fennáll, attól függetlenül, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül következett be. Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába menet, vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások

igénybevétele során éri. Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozások körét kormányrendelet határozza meg. Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell. Nem lehet üzemi balesetnek tekinteni azt a balesetet - amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy - munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy - lakásról a munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt - amely a dolgozót a munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben érte, ha nem a munkájával összefüggésben történt a sérülés. Baleseti táppénz

annak jár, aki üzemi baleset következtében a biztosítás tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon vált keresőképtelenné. A baleseti táppénz az első naptól illeti meg a jogosult személyt. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül egy éven keresztül jár, azonban a baleseti táppénz folyósításának időtartama legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az egy év kimerítése után a baleseti táppénz folyósítása az OEP Országos Orvosszakértői Intézetének döntése alapján hosszabbítható meg. A baleseti táppénz mértéke 100%. A baleseti táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályok eltérnek a táppénz szabályoktól. A baleseti táppénzt annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett biztosított jogviszonya fennáll. 12. a) Határozza meg a

járulékfizetési kötelezettségeket és a bevallás szabályait az alábbi egyéni vállalkozók esetében, ha - az ún. főfoglalkozású tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó, A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység kezdése évében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével köteles a járulékokat megfizetni. Ezzel az intézkedéssel megoldódik azon egyéni vállalkozók keresetarányos egészségbiztosítási ellátásainak a megállapítása, akiknél nem állt rendelkezésre az előző évi járulékfizetési adat. Az egyéni vállalkozó negyedévenként köteles a saját társadalombiztosítási és az egyéni járulékait megfizetni, úgy, hogy ezek alapja – a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező és a tanuló kivételével éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét. - az ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozó, - az egyszerűsített

vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók az általános szabályoktól eltérően tesznek eleget járulékfizetési kötelzettségüknek. Az eva fizetését választó egyéni vállalkozóknak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell a járulékfizetési kötelezettségüket teljesíteni. A járulékfizetési alsó határ csökkentésére, illetve a töredékidőre történő járulékfizetési általános szabályokat az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál is alkalmazni kell azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni. Az eva szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal

vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb összeg után kívánja megfizetni. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első alkalommal az adóévet megelőző december 20-ig, azt követően az eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani. - a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett vállalkozó, A heti 36 órát elérő munkaviszonyban álló, illetőleg a közép-vagy felsúfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók az EVA tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizetik meg a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot. - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény

nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az előbbi rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban elért munkaidőt össze kell számítani. Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt keresőképtelen. - az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja, Előfordulhat, hogy a társas vállakozó egyben egyéni vállalkozó is. Ebben az esetben a legkisebb járulékalapot az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségénél kell figyelembe venni, társas vállalkozóként a járulék alapja a személyes közreműködéséért ténylegesen kifizetett díjazás lesz.

- az egyéni vállalkozó saját jogú nyugdíjas. Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig kötelezett a járulékok fizetésére. A biztosított egyéni vállalkozó az Szja tv.-ben meghatározott vállalkozói kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után havonta társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó havonta az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Az átalányadózás alapját képező jövedelmet az egyéni vállalkozó az Szja tv. alapján a tárgyhavi bevételből, annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg. A tételes átalányadózó által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a megelőző hónap első napján

érvényes minimálbér összegével azonos. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékon kívül nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak felső határa is van. Az egéyni vállalkozót terhelő járulékok alapjának alsó, illetve a nyugdíjjárulék alapjának felső határát naptári évre kell számítani. Ha a vállalkozó tevékenysége a naptári év teljes tartama alatt nem állt fenn, az alsó és a felső határt a biztosítási idővel arányosan kell meghatározni. A járulékalap legkisebb összegét úgy kell megállapítani, hogy az a tárgyévben, havi átlagban elérje a minimálbér összegét. Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási

járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - fogvatartott - kamarai tagságát szünetelteti - keresőképtelen (csak a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, illetve a tanuló egyéni vállalkozó) b) Hogyan számítjuk ki a táppénz napi összegét? A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított esetén mikor kell a táppénz napi összegét újból megállapítani? Milyen adatokat kell közölni a jövedelemigazoláson, illetve mit tud az „igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról” nevű okmány szerepéről? A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azokat az összegeket kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Nem

állapítható meg tehát táppénz például az ebédjegy után, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyéni járulékfizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a munkabéren kívül többek között a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed. A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó (számfejtési) időszakban fizették ki. A főszabály szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, illetve az ebben az időszakban kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel.

Amennyiben a biztosított a táppénzre jogosultságát megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelmmel, úgy az ellátását a táppénzre jogosultságtól visszaszámított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet, illetve az előző évi jövedelmet csak akkor lehet összeszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a biztosítottnak sem az előző évben, sem a táppénzre jogosultságát megelőző 180 napon belül nincs figyelembe vehető jövedelme, például nem folyamatos a biztosítási ideje. Ilyen esetben az ellátását a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével lehet megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzének alapját nem kell újból megállapítani, ha az újabb

keresőképtelensége ugyanabban az évben kezdődött és táppénze legalább 180 naptári napi kereset alapján került megállapításra. A jövedelemigazolás Az egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmét, és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön kell felvezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, az eredeti példányt a

jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az igazolványra fel kell jegyezni. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba a megszűnést bejegyzi és az igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt létesített újabb biztosítással járó jogviszony esetén az újabb foglalkoztató az igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb

kezdődött. c) Ki és milyen feltételekkel jogosult árvaellátásra, hogyan állapítják meg az árvaellátás összegét? Ki és milyen feltételek mellett jogosult baleseti hozzátartozói nyugellátásra? Az árvaellátásra jogosultak köre Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermekét is -, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Testvér és unoka abban az esetben jogosult az ellátásra, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra képes és köteles

hozzátartozója nincs. Az árvaellátás összege Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az árvaellátás összegét – ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg – az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell megállapítani, amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár. A meghatározott nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, - akinek mindkét szülője elhunyt - akinek életben lévő szülője rokkant. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek

összege számára előnyösebb. /20031231-20050101-ig legkisebb összege gyermekenként 19.750-/hó/ A baleseti hozzátartozó nyugellátások A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati

idejére tekintet nélkül megilleti. d) Hogyan történik a gyermekgondozási támogatások igénylése? Milyen okmányokat kell becsatolni az elbírálásához, hogyan történik a gyermekgondozási támogatások számfejtése, folyósítása és nyilvántartása? Az igénybejelentés A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása az 1. számú melléklet szerinti Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik. e) Ismertesse a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények alapelveit. Kikre terjed ki e törvények hatálya? 1992. XXXIII hatálya 1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti

jogviszonyára terjed ki. (2) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor. (3) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor. (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel

foglalkoztatott munkavállalóra. 1992. XXIII hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselőtestület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, az Országos Rádió és Televízió Testület

Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A köztársasági elnök hivatalának, illetőleg az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetője, valamint az Országgyűlés Hivatalának vezetői az államtitkárokkal, az országgyűlési biztos hivatalának vezetője, továbbá a hivatalvezetők helyettesei, illetve a hivatalvezető helyettesi besorolású vezetők a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetőleg juttatásban részesülnek. (4) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor. (5) A 22/A-22/B. § hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére. (6) A

közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) E törvény alkalmazásában a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok

ismeretében és betartásával végzi; b) ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el; c) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv; d) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít. (8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. 13. a) Határozza meg a társas vállalkozások és tagjaik járulékfizetési kötelezettségeit, ha: - az ún. főfoglalkozású társas vállalkozó, A társas

vállalkozás a biztosított társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, a járulékalap legkisebb összegként egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. - heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett társas vállalkozó, A biztosított társas vállalkozó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékalapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles megfizetni. A járulékalap alsó, illetve felső határát azzal az időszakkal

arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - fogvatartott - kamarai tagsága – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként – szünetel A társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot a biztosítás megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. - a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az előbbi rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a

ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. - a társas vállalkozó egyidejűleg más társas vállalkozás tagja is, Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a legkisebb járulékalapot csak egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó a választásáról a tárgyév január 31-ig írásban értesíti azokat a gazdasági társaságokat, melyeknek tagjaként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes társas vállalkozói jogviszonya év közben kezdődik, vagy személyes közreműködése a választott társaságnál megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választhat, és erről 15 napon belül értesíti az érintett gazdasági társaságokat. A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levont

járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hó 12-ig befizetni. - a társas vállalkozás tagja saját jogú nyugdíjas. b) Mit tekintünk folyamatos biztosítási időnek? Mely időszak nem minősül megszakításnak a táppénzre való jogosultság szempontjából a folyamatos biztosítási idő vizsgálatánál? A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani, számításánál a biztosításban töltött idők minden naptári napját figyelembe kell venni. A folyamatos biztosítási idő számításánál nem számít megszakításnak – tehát jogfenntartó idő – a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély ideje. Aki a keresőképtelenségét megelőzően egy évnél rövidebb

ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt a rövidebb időnek megfelelően, csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. A folyamatos biztosítási idő számításánál fontos tudni, hogy nem csak a megelőző két éven belüli biztosítási időket lehet figyelembe venni, hanem az azt megelőző folyamatos biztosítási időket is. Nem ritka az az eset, amikor több évből kell a folyamatos biztosítási időt kiszámítani. c) Röviden ismertesse a szolgálati időre vonatkozó általános szabályokat, mondjon néhány példát arra, hogy 1998. január 1-jét megelőzően mely időtartamok minősülnek szolgálati időnek. A nyugellátások megállapításánál a szolgálati időnek meghatározó szerepe van. Egyrészt a Tny jogosultsági feltételként határozza meg, másrészt annak tartama az ellátások összegét nagymértékben befolyásolja. Az 1998. jan 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő Szolgálati időnek számít - a munkaviszony, a

közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony - a szolgálati viszony - az az idő, amelyet az igénylő o szakmunkástanuló viszony alapján, valamint tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, - - - - o bedolgozóként o megbízás alapján o választott tisztségviselőként o vállalkozás jellegű jogviszonyban o egyéni vagy társas vállalkozóként o alkalmi fizikai munkát végzőként o ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként o szövetkezeti tagként biztosításban tölt az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére irányuló megállapodást kötött, és erre az előírt mértékű járulékot megfizette a katonai és polgári szolgálatban eltöltött idő a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött idő akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát

erre az időszakra megszüntette az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő, vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett a nevelőjelöltnek 1962.június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött ideje a táppénz, baleseti táppénz, kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának, a szülési szabadságnak, a gyed, illetőleg a gyes folyósításának időtartama a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő 30 napon belül kezdődött kórházi ápolás ideje – összesen egy évet, gümőkoros megbetegedés esetén két évet lehet figyelembe venni a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött idő – legkorábban 1963.0601-től az átképzési támogatás, a munkanélküli segély, a munkanélküli járadék, az ápolási díj,

a gyermeknevelési támogatás, a pályakezdők munkanélküli segélye, illetve a képzési támogatás folyósításának ideje, feltéve, hogy az igénylő nyugdíjjárulékot fizetett, illetve utána a Szolidaritási Alapból nyugdíjjárulékot fizettek az egységes anyasági segélyben részesült nőknél szülési szabadság címén 1962. 12 24-e előtti szülés esetén 84 nap, 1962.1223-át követő szülés esetén 140 nap a munkaterápiás intézetben kezelt alkoholista intézeti kezelésének ideje, ha annak kezdetekor biztosított volt. d) Ismertesse a családtámogatási ellátások kifizetésének idejét és módját. Ki jogosult az ellátások felvételére? Visszamenőleg mennyi időre lehet a családtámogatási ellátásokat folyósítani? Az igénylő elhalálozása esetén kinek fizethető ki az elhunytat megillető családtámogatási ellátás összege? A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni. A családtámogatási

ellátásra való jogosultságot a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyi igazolvány, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más, erre alkalmas közokirat bemutatásával lehet igazolni. A családtámogatási ellátásra való jogosultságot - a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat - a gyám a gyámrendelő határozat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával igazolja. Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az

igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. A jogosult halála esetén – az anyasági támogatás kivételével – az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást – az anyasági támogatás kivételével – az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. e) A munkáltató, foglalkoztató mikor köteles kifizetőhelyet (társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet) létesíteni? Melyek a kifizetőhely feladatai, illetékessége, felelőssége? A kifizetőhely létesítésével, működésével, megszüntetésével kapcsolatosan milyen bejelentési kötelezettségeket

kell teljesíteni? A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény értelmében minden munkáltató, amely tartósan legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell létrehoznia, vagy e feladatok ellátására más kifizetőhelyet fenntartóval kell megállapodást kötnie. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik. Magán- és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a központi hivatali szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell

rögzíteni. A kifizetőhely fenntartójának a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal kell elvégeznie. Az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a központi hivatali szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A törvényben, illetve kormányrendeletben előírt, valamint a megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű – jelenleg 1 %-os – költségtérítés illeti meg. A változások bejelentése Ha a foglalkoztató nevében, székhelyében, telephelyében változás következik be, vagy olyan átszervezésre kerül sor, amely – akár az egészségbiztosítási, akár a

családtámogatási kifizetőhely működését érinti, illetőleg ha a kifizetőhely működését bármely ok miatt meg kell szüntetni, a változásról – a változás előtt 15 nappal – a MEP, illetve a MÁK ellenőrzési szakterületét értesíteni kell. A továbbiakban az igazgatási szerv utasításainak megfelelően kell eljárni Az egészségbiztosítási kifizetőhelyek elszámolása A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kifizetőhelyi elszámolásban visszaigényelheti az általa kifizetett ellátások összegét a területileg illetékes MEP-nél. A MEP az elszámolás adatait felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül intézkedik a foglalkoztató által kifzetett összeg megtérítéséről. A tb kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadására és kezelésére külön

számlát nyithat. A számlán elhelyezett összegből csak az ellátások kifizetése, illetve az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. Kötelező a számla megnyitása abban az esetben, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeire tekintettel megalapozottan feltehető, hogy ellene harmadik személlyel fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul. A családtámogatási kifizetőhelyek elszámolása A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az általa a munkabér végelszámolásakor kifizetett családi pótlék, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta elszámolást kell benyújtania a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást

az Igazgatóság a beérkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja, és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. A központosított illetményszámfejtésbe bevont, kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok az elszámolást a nettó finanszírozási adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint teljesítik. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást a MÁK-nak nyújtják be. A MÁK illetékes szerve útján felülvizsgálja az elszámolást, és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni. 14. a) Határozza meg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének szabályait. b) Milyen nyomtatványok szükségesek a táppénz, a baleseti táppénz, a

terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj iránti igény bejelentésénél és számfejtésénél? c) Ismertesse a nyugellátás iránti igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Az igény érvényesítésének egyéb szabályai Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv az eljárása során tévedett, mulasztott vagy jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, akkor a hiba megállapításától számított 5 éven belül a járó összeget, valamint a késedelmi kamatot ki kell fizetni. Ha a hibát a foglalkoztató vagy egyéb szerv követte el, akkor a késedelmi kamat – fizetési kötelezettség a foglalkoztatót vagy egyéb szervet terheli. Abban az esetben, ha a hibáért a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet is felelősség terhel, a késedelmi

kamatot közrehatásuk arányában kötelesek megfizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a késedelmi kamatfizetési kötelezettség egyenlő arányban áll fenn. A jogosultat akkor is megilleti a késedelmi kamat, ha a bíróság jogerős ítéletével a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatát megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, és a nyugellátás kifizetésére a bíróság jogerős ítélete után kibocsátott határozat alapján került sor. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a késedelmi kamatot fizetési meghagyás kibocsátásával érvényesíti. d) Ismertesse a gyermekgondozási támogatásokra vonatkozó közös szabályokat. A családtámogatási formák közös szabályai A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. Nem jár

gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki - rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve o a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt o a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást - olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyermekvédelmi Törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve olyan gyermek után, akit harminc napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el - a gyermeket (az alább meghatározott kivétellel) napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés bűntetését tölti. A gyermekgondozási támogatásra való

jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy - a gyermek másfél évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi négyórás időtartamot nem haladja meg, vagy - a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy - az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja. Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése. Ha a gyermeket – a fentebb megjelölt eseteket nem számítva – napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, úgy az ellátás folyósítása szünetel. e) Határozza meg a társadalombiztosítás fogalmát, főbb alapelveit, szerepét

társadalmunkban. Ismertesse a társadalombiztosítás fejlődésének főbb állomásait hazánkban 1891-től napjainkig. 15. a) Ismertesse a nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabályokat egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén. Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, valamennyi jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelméből le kell vonni a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen, a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre számított összege után kell megállapítani. Ügyelni kell arra, hogy a felső határ a biztosítási idővel arányos, azaz amennyiben a biztosítással járó jogviszony nem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a napi járulékfizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszony tényleges

fennállásának tartamára kell számítani. A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíjjárulékot megfizeti, amíg az egyes foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre – a biztosítási kötelezettség fennálásával arányos részre – számított összege után a nyugdíjjárulékot. Abban az esetben, ha egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-túlfizetés keletkezik, a foglalkoztató a túlfizetésként jelentkező járulékot köteles visszafizetni az igazolások benyújtását követő 15 napon belül. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a

naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni. Az előbbieket a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy a túlfizetésként keletkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak. A foglalkoztató a többletfizetés összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél számolja el a magánynugdíjpénztárral úgy, hogy a befizetendő tagdíjat csökkenti a túlfizetés

összegével, vagy visszaigényli azt. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot, tagdíjat nem fizet. A fegyveres testületek tagjainak a nyugdíját kizárólag a testülettől kapott jövedelmek alapján állapítják meg, az egyéb jogviszonyokból származó jövedelmeket a szolgálati nyugdíj megállapításánál nem veszik figyelembe, így indokolt, hogy ez utóbbiak után nem kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni. Ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a többi jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie. A munkaidőt a munkaviszonyban, a közalkalmazotti és a közszolgálati valamint az egyéb szolgálati jogviszonyokban, továbbá a szövetkezeti tag esetén a munkaviszony

jellegű jogviszonyban lehet igazolni. b) Ismertesse a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat és pénzbeli ellátásokat. Ki gyakorolhatja a méltányossági jogkört? Az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között az OEP főigazgatója – méltányosságból – akkor is engedélyezheti a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítását, ha a kérelmező biztosított nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A hatályos jogszabály értelmében – indokolt esetben – a passzív jogú táppénz folyósításának időtartama 2003. július 1-ét követően legfeljebb 6 hónappal, 2004 április 1-jét követően legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának

időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet. Nem engedélyezhető méltányosságból a táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerez jogosultságot, vagy egyéb ellátásban, például nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban részesül. Gyermekápolási táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek 1 éves koráig engedélyezhető. Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be. A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a MEP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető. Méltányosságból

engedélyezhető egyszeri segély Méltányossági jogkörében – indokolt esetben – az OEP főigazgatója a kérelmező biztosítottat segélyben részesítheti. Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek - az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és - a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben és - a kérelme a jogszabályokban meghatározottak alapján nem bírálható el, vagy - a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból nem engedélyezhető. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben. c) Foglalja össze röviden a késedelmi kamat, a mulasztási bírság és a társadalombiztosítási igazgatási szervek, valamint a családtámogatás

keretében nyújtott jogalap nélkül folyósított ellátások visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos követelések érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Az, aki jogalap nélkül vett fel ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvételétől számított 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől, vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszünésétől kevesebb, mint három év telt el. Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a fentiek alapján visszakövetelni nem lehetséges. Ha az ellátás

jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért több igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetve visszafizetésre kötelezni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több igényelbíráló szervet vagy egyéb szervet terhel a felelősség, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az

igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított 3 éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a családtámogatási kifizetőhely vagy az egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, akkor a határozatot az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóság hozza. d) Ki jogosult magasabb összegű családi pótlékra? Kit kell tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermeknek, személynek tekinteni? Ki illetékes az egészségi állapot

igazolására? A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek hány éves koráig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék? A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig – de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig – jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már

folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra – igazolást kell csatolni arról, hogy a 18. évesnél fiatalabb gyermek a vonatkozó jogszabályban felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. A szakorvos az igazolást szakvéleméye alapján, formanyomtatványon, kettő példányban állítja ki. Az igazolás kiadásához szükséges formanyomtatvány térítésmentes. Az igazolás egy példánya a szakorvosnál marad A másik példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy az igényelbíráló szervhez nyújtsa be. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat időpontját, illetőleg az állapot

véglegességének tényét. e) Ismertesse, hogy a társadalombiztosítási és a családtámogatási kifizetőhelyek ellenőrzése során milyen jogai és kötelezettségei vannak a kifizetőhelynek, illetőleg az ellenőrzést végző személynek? 16. a) Ismertesse a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás és a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lap szerepét, kiállítására, vezetésére, tárolására, lezárására és beküldésére, illetve számítógépes programmal történő rögzítésére vonatkozó szabályokat, a papíralapú bizonylatok beküldésének feltételeit, határidejét. b) Ismertesse a gyermekgondozási díjra jogosultak körét, a jogosultság feltételeit. Mikor nem jár gyermekgondozási díj? Az ellátásra jogosult szülő mely időponttól kérheti a gyermekgondozási díj megállapítását? Hogyan kell kiszámítani a gyermekgondozási díj naptári napi összegét? Mennyi a gyermekgondozási díj maximum összege?

Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt. - A terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességigyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges 180 naptári napi időbe – a biztosítási, illetve a megállapodással szerzett időkön túl – be kell számítani a biztosítás megszűnését követő időre passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartamát,

valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét. Nem jár a gyermekgondozási díj: - ha a jogosult bármely jogviszonyában díjazás – ide nem értve a szerzői jogi védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, - ha a jogosult munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét (pl. a felmondási idő alatt), - ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. táppénz, gyermekgondozási segély, stb.), - ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, - ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi

gyermekfelügyelet,) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, - ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, havi összege azonban 2006. évben nem lehet magasabb Ft-nál. Az ellátás összegét a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, azzal az

eltéréssel, hogy ha a jogosult személynek az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető keresete, az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében állapítható meg. Ha a jogosult tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, úgy az képezi az ellátás alapját. c) Ismertesse a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a foglalkoztató által történő adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség szabályait. d) Ismertesse a szociális törvény (1993. évi III törvény) ellátásait Beszéljen részletesen a közgyógyellátási igazolványra való jogosultságról. I. Pénzbeli ellátások A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat

kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások - Időskorúak járadéka - Rendszeres szociális segély - Lakásfenntartási támogatás - Ápolási díj - Átmeneti segély - Temetési segély II. Természetben nyújtott szociális ellátások A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, b) az átmeneti segély, c) a temetési segély. - Köztemetés Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Adósságkezelési szolgáltatás III. Szociális szolgáltatások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Szociális

alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) a szociális információs szolgáltatás, c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. - Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Lakóotthonok Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak

csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet

támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. Közgyógyellátásra jogosult - a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; - a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő; - a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; - a központi szociális segélyben részesülő; - a rokkantsági járadékos; - az, aki I., II csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; - az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás

költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. Előbbieken kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a

helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető. A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett

jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja. e) Mint társadalombiztosítási ügyintéző, milyen fontosabb határidőket ismer - egy év folyamán - a társadalombiztosítás területén. 17. a) Ismertesse az Ebt és a Tbj törvény nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat. Tbj. Törvény Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint a munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére. A nyilvántartásra kötelezettek a 41. § (3) bekezdése szerinti adatokról az Art 31 § (2) bekezdésében meghatározott bevallásukban teljesítenek adatszolgáltatást az állami adóhatósághoz. A foglalkoztató - adóazonosító számának közlésével -

az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, taj számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a FEOR számot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést az illetékes MEP-hez - a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldi állampolgárságú biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre a

biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, - a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az OEP és területi igazgatási szervei a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az illetékes adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei és a PSZÁF az Art. 54 §-a (1)

bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok (tagdíj) alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak. Az OEP főigazgatója, illetőleg a MEP igazgatója a (3) bekezdésben meghatározott bejelentés teljesítésének határidejét meghosszabbíthatja, legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától, továbbá új biztosítási jogviszonya létesítésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és bankszámlájának számát. Tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolvány

kézhezvételétől, alkalmi munkavállaló az első alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag személyi adataira és TAJszámára, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is

tájékoztatni kell. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíj-kiegészítés szerinti összegét a magánnyugdíjpénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át. Ebt. Törvény Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség Ebtv. 79 § (1) Az OEP és igazgatási szervei - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon,

illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthatnak nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: a) személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap), b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség, c) lakóhely (tartózkodási hely), d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység, e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok, f) jövedelemre vonatkozó adatok. (3) Az egészségbiztosítás igazgatási szervei nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. (4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a

büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ-szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosultak A fogva tartó szervek a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ-szám igénylésére is. Ebtv. 80 § (1) A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A

nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási igazgatási szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető (2) Az egészségbiztosítási szerv felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. (3) Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles az egészségbiztosítási szervnek bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. (4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, 5 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Ebtv. 81 § (1) Az egészségbiztosítás igazgatási

szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani. b) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén melyek a kifizetőhelyek egészségbiztosítási pénzellátásokkal kapcsolatos feladatai? Ismertesse a betegszabadságra vonatkozó szabályokat. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, a jogosultság időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg

összegét minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a többes jogviszony ugyanannál a munkáltatónál áll fenn. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol a folyósítás időtartamának és a táppénz mértékének megállapításánál az adott jogviszonyon alapuló biztosítási időt figyelembe kell venni. Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyában kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, annak a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annál a munkáltatónál kell elbírálni, és az ellátást

folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az ellátások elbírálása és folyósítása az egészségügyi hozzájárulást fizető foglalkoztatónál történhet. HA az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj 32§-a az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettséget, az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni. Betegszabadságra vonatkozó szabályok Betegszabadság a munkavállalót akkor illeti meg, ha saját betegsége miatt keresőképtelen, betegsége miatt a munkáját nem tudja

ellátni, illetve, ha fekvőbeteg-gyógyintézetben betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt ápolják. Táppénz a naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult személy a részére járó betegszabadságot teljes mértékben kimerítette. Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak. Ennek megfelelően tehát nem jogosult betegszabadságra a megbízási jogviszonyban, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a bedolgozói jogviszonyban, valamint a társas és egyéni vállalkozóként munkát végző személy. Ezzel szemben jogosult betegszabadságra a munkaviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személy, az egyéni vállalkozó alkalmazottja, a társas vállalkozásnál munkaviszonyban álló személy, valamint a nyugdíja folyósítása mellett munkaviszonyt létesítő személy. A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenségére naptári évenként tizenöt

munkanap betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenséget a kezelőorvos a vonatkozó rendelkezések szerint, a keresőképtelen állományba vételkor használatos orvosi igazoláson igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállalót díjazás illeti meg, amely a távolléti díj 80%-a. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, így a távolléti díj rendszeres jövedelmének része, és a táppénz alapjába is beszámít. A betegszabadságra vonatkozó speciális szabályok: - év közben megszűnő munkaviszony esetén a kifizetett betegszabadságot arányosítani és visszavonni, a keresőképtelenség hiányában ki nem vett betegszabadságot megváltani nem lehet. - Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló részére keresőképtelensége esetén a belépéstől az év végéig arányosított betegszabadságot kell kiadni azzal, hogy figyelembe

kell venni az év során már igénybe vett betegszabadság napok számát, tehát a betegszabadság ebben az esetben sem lehet több naptári évenként 15 munkanapnál. - A betegszabadság igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, később nem igényelhető. - Nem jár betegszabadság a biztosított részére, amennyiben terhesség vagy szülés miatt (ha terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult), beteg gyermek ápolása, illetve közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelen biztosítottat a táppénz az első naptól megilleti. A betegszabadság számításánál a munkában töltött időn kívül a következő időtartamokat is figyelembe kell venni: - a keresőképtelenség időtartama - a szülési szabadság időtartama - a 14 éven aluli gyermek ápolása, gondozása miatt igényelt fizetés nélküli

szabadság első éve - a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama - a munkában nem töltött olyan idők, amelyre a munkavállalót távolléti díj, illetve átlagkereset illeti meg. Betegszabadság csak az aktív jogú keresőképtelenség időtartamára jár, a biztosítás megszűnését követő keresőképtelenség esetén az első naptól táppénz illeti meg a keresőképtelen személyt. c) Ismertesse a társadalombiztosítási ellátások (egészségbiztosítás, nyugdíj) kapcsán megállapítható visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Egészségbiztosítás Ebtv. 66 § (1) Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől

számított harminc napon belül írásban kötelezték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. (3) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet. (4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg

visszafizetésre kötelezni. (5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. (6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték. (7) Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni Ebtv. 67 § (1) A foglalkoztató köteles

megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. (2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell. Ebtv. 68 § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség

megállapítható. (2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. (3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67 § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni. (4) A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni. Ebtv. 68/A § (1) A 67-68 §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett,

finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. (2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. (3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után a Ptk-ban meghatározott kamatfizetési kötelezettség terheli. (4) Az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az ügyben eljáró

egészségbiztosítási szerv részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az eljáró egészségbiztosítási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a megkereső részére. Ebtv. 68/B § A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték. Nyugdíj Tny. 84 § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a

jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható. Tny. 85 § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet. (2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni. Tny. 86 § (1) A 84 § (1) bekezdésében megjelölt határidőn

belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be. (2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. (3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre

kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték. Tny. 86/A § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték. Tny. 87 § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell Tny. 88 § (1) Aki a nyugellátásra jogosult

megrokkanásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. (2) A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. (3) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1)-(2) bekezdések rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető. Tny. 89 § (1) A 87 §, illetve 88 § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a nyugellátás. (2) A

megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évenként előre - minden év március 12-éig, illetőleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül - téríthesse meg. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg még hátralévő részét vissza kell fizetni. (3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti megtérítésére egyösszegben kerül sor, ha azt b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolással, illetőleg végelszámolással jogutód nélkül megszűnik. A megtérítendő

összeget a rokkantsági nyugdíjnak, baleseti rokkantsági nyugdíjnak, továbbá a szülői nyugdíjnak a Cstv. szerinti felszámolást, illetőleg végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig számított időtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama, az árvaellátás esetében az árva 25. életéve betöltéséig, az özvegyi nyugdíjnál az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig számított időtartam alapulvételével kell meghatározni. A hozzátartozói nyugellátások megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a baleseti hozzátartozói nyugellátások megtérítésénél is alkalmazni kell. (4) A (2)-(3) bekezdésnek a baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyösszegű

megtérítés meghatározásánál az Eb. 58 §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében legfeljebb az Eb. 57 § (2) bekezdése szerinti időtartamot kell alapul venni d) Ismertesse a fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltételeit, összegét. Milyen összefüggés van a magasabb összegű családi pótlék, a fogyatékossági támogatás és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye között? e) Ismertesse a társadalombiztosítás szervezetét, irányítását, állami felügyeletét, ellenőrzését. Ismertesse a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek feladat- és hatáskörét, az illetékességi szabályokat. Milyen feladatokat lát el az APEH a járulékfizetési kötelezettség, a tb járulékok bevallása, nyilvántartása során? 18. a) Melyek a foglalkoztató jogorvoslati lehetőségei a társadalombiztosítási igazgatási szerv által kibocsátott megtérítésre kötelező

határozattal, illetve fizetési meghagyással szemben? b) Ismertesse a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság feltételeit, az előzetes biztosítási idő számítását. Jogosult-e csecsemőt örökbefogadó nő terhességi-gyermekágyi segélyre? Hogyan számítjuk ki a terhességi-gyermekágyi segély összegét? Mely esetben nem jár terhességi-gyermekágyi segély? A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságnak kettős feltétele van. Terhességi gyermekágyi segély annak jár, - aki a szülést megelőző (örökbefogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 180 naptári napon át biztosított volt és - a biztosítás o tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy o megszűnését követő 42 napon túl, a táppénz vagy a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segélyre

jogosultsághoz szükséges 180 naptári napi időbe – a biztosítási, illetve a megállapodással szerzett időkön túl – be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét. A terhességi gyermekágyi segély összege A terhességi-gyermekágyi segély a naptári napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét, - ha a szülő nő a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben rendelkezik 180 nap keresettel, akkor az előző évben elért jövedelme alapján, - ha a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor a jogosultságát megelőző 180 napi keresete

alapján kell megállapítani. Keresetként csak az egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres és nem rendszeres kereset vehető figyelembe. Amennyiben a szülő nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, nem kell vizsgálni ennek okát. Ebben az esetben ellátása a minimálbér kétszerese alapulvételének harmincad részében állapítható meg. Amennyiben a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb, úgy ez az összeg képezheti az ellátás alapját. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának korlátozása Nem folyósítható az ellátás - a szülési szabadság azon időtartamára, amelyre az igénylő teljes keresetét megkapja (pl. felmondási idő) - ha a szülő nő bármilyen jogviszonyában díjazás ellenében (kivéve a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásért

járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat) munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a biztosítottnak, aki keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár a terhességi-gyermekágyi segély. c) A nyugdíjbiztosítás területén milyen típusú megállapodások köthetők milyen feltételek mellett? Ismertesse a szolgálati idő- és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából köthető megállapodásra vonatkozó szabályokat. d) Ismertesse a megváltozott munkaképességű dolgozók részére megállapítható pénzbeli ellátásokat. Ismertesse a rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeit A rokkantsági járadék Rokkantsági járadékra az jogosult, aki - az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye szerint 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (I. vagy II csoportos rokkant),

és - részére nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást nem állapítottak meg. A szolgálati idő megszerzése nem feltétele a járadék megállapításának. A rokkantsági járadékot az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban az igénylő 18. életéve betöltése hónapjának első napjától kell megállapítani Munkaviszony fennállása nem lehet akadálya a megállapításnak. Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve. Megszűnik a rokkantásgi járadékra jogosultság, ha - a jogosult részére nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást állapítanak meg, - az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye szerint az igénylő munkaképesség-csökkenése már nem éri el a 100%-ot, - a jogosult térítés nélküli intézetbe kerül, vagy térítési díj fizetésére nem kötelezett. Megváltozott

munkaképességű dolgozók részére megállapítható pénzbeli ellátások 1. Átmeneti járadék 2. Rendszeres szociális járadék 3. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 1. Átmeneti járdékra jogosult, - aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges (legalább 15 év) szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, továbbá - munkaképesség-csökkenése az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50%os, valamint - munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban nem részesül. Az átmeneti járadék a fent említett ellátások, illetve a munkaviszony megszűnését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Az átmeneti járadék összege a várható öregségi nyugdíj 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék

összegénél. Megszűnik az átmeneti járadékra jogosultsága annak, - akinek a munkaképesség-csökkenése az OOSZI szakvéleménye szerint már nem éri el az 50%-ot, - aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá, - aki az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, vagy - aki az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja. 2. Rendszeres szociális járadékra az a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy jogosult, aki az átmeneti járadék megállapítására meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, ha - a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik - munkaképesség-csökkenése az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50%os, továbbá - munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban

nem részesül. A rendszeres szociális járadék a munkaviszony, illetvve a fenti ellátások megszűnését követő naptól jár. A rendszeres szociális járadék összege 2004. január 1-től havi 20390-Ft Megszűnik a jogosultság, ha a járadékban részesülő személy - öregségi, rokkantsági, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá, - munkaképesség-csökkenése az OOSZI szakvéleménye szerint már nem éri el az 50%-ot, - az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, vagy - az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyta. Az átmeneti járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért kereső tevékenységéből származó keresete, jövedelme után egyéni járulék megfizetésére kötelezett. A megváltozott munkaképességű dolgozók a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok

alapján folytathatnak keresőtevékenységet. A járadékos pénzbeli ellátásáról lemondhat 3. Egészségkárosodási járadékra az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az a bányász dolgozó jogosult, - akinek a munkaképessége legalább 36%-os mértékben megváltozott, - életkortól függően meghatározott ideig föld alatti bányamunkát végzett, - munkaviszonya megszűnését megelőzően rehabilitációs munkakörben dolgozott, valamint - munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. A bányász dolgozó akkor is jogosult egészségkárosodási járadékra, ha az életkorhoz előírt, föld alatti munkában eltöltött idővel nem rendelkezik, de munkaviszonya megszűnését megelőzően keresetkiegészítésre volt jogosult. A járadék összege azonos a rehabilitációs foglalkoztatás megszűnésének időpontjában folyósított kerestkiegészítés

összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosa. Megszűnik az egészségkárosodási járdékra jogosultság, ha az igénylő - munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottság szakvéleménye szerint nem éri el a 36%-ot, - az ország területét külföldön történő állandó letelepedés szándékával hagyta el, vagy - bányásznyugdíjra, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá. e) Melyek az iratkezelés, iratmegőrzés, selejtezés szabályai? 19. a) Ismertesse a Tbj alapján az alábbi fogalmakat: - Európai Gazdasági Térség, - harmadik állam, - lakóhely. Magánúton az EU tagállamaiban tartózkodó személy hogyan veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást? Belföldi: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény 4. §-a (1) bekezdésében meghatározott személyek, a külföldiek

beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX törvény 27 §-ában meghatározott személyek, valamint az Európai Közösséggel, illetőleg az Európai Gazdasági Térséggel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a hontalan. („lakóhely” fogalom nem lép hatályba, helyébe a törvény új „belföldi” fogalmat hoz létre, amely tételesen felsorolja azokat a személyeket, akiket belföldinek kell tekinteni. Ezek a személyek: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény 4 § (1) bekezdésében meghatározott személyek: a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező személyek (letelepedettek), a menekültként elismert személyek, az Európai

Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai (EGT állampolgárok), amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel. Ide tartoznak továbbá az EGT állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjai továbbá az EGT-vel kötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább tartózkodási engedéllyel rendelkeznek valamint a hontalan személyek). Európai Gazdasági Térség: valamennyi olyan állam, amely csatlakozott az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményhez. Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. EU egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási ellátások A koordinációs rendeletek értelmében minden állampolgár a lakóhelyén

teljes ellátásra jogosult, más országban tartózkodás esetén sürgősségi ellátásra jogosult. Természetbeni ellátások Amennyiben a biztosított uniós állampolgár bármely uniós tagállam területén megbetegszik, vagy balesetet szenved, tehát sürgősségi ellátásra van szüksége, ezt a tartózkodási helyén igénybe veheti. A természetbeni ellátásokra a lakóhely, tartózkodási hely szabályai az irányadók. Az azonos elbírálás elvére tekintettel a másik tagállamból érkezett állampolgárnak a helybenlakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie. Természetesen ez vonatkozik a költségekre is Amennyiben az igénybe vett ellátásért a helyben biztosított állampolgároknak fizetnie kell, úgy a tagállamból érkező biztosítottat is terhelik ezek a költségek, hozzájárulások. A biztosítottakat terhelő összegeket az OEP nem téríti meg. Azon költségek, amelyek a helyben biztosított állampolgárok

esetében a biztosítójukat terhelik, a tagállamból érkező biztosítottak számára is ingyenesek. Az Unióban még nincs egységes társadalombiztosítási kártya, ezért a sürgősségi ellátások igénybevételéhez a tagállamba utazó biztosítottnak rendelkeznie kell a biztosítója által kiállított (E 111 számú) igazolással, mellyel az azonnali ellátás igénylése esetén a jogosultság igazolható. A nyomtatvány nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és számlázott összeget fizeti. b) Ismertesse a választási lehetőséget az egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási támogatások között, valamint az eljárás módját. c) Mit jelent a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer? Mit tud a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságáról? Nyugdíjjárulék Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár d) Ki veszi fel jogalap nélkül a családtámogatási

ellátást? Mely esetben kötelezhető az igényelbíráló szerv a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére? Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki - arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki jogalap nélkül vett fel ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvételétől számíott 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól nem lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint 3 év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha - a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt - a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a

körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a családtámogatási kifizetőhely, vagy az egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, akkor a határozatot az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóság hozza. Az igényelbíráló szerv abban az esetben kötelezhető a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása

mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a fentiek alapján visszakövetelni nem lehetséges. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több igényelbíráló szervet vagy egyéb szervet terhel a felelősség, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. e) A társadalombiztosítási és családtámogatási eljárásban mikor kell határozatot hozni? Mi a határozat tartalmi és alaki követelménye? Mikor hajtható végre a határozat, mit jelent a jogerő? Főbb határozatfajták a társadalombiztosításban Az egészségbiztosítási szerv a követelését visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A követelés a felvett ellátás kifizetésétől,

illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított 5 éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés 5 éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A megtérítésre kötelező fizetési meghagyást a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár, illetőleg a Vasutas Tb Igazgatóság hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv illetékes a visszafizetésre kötelező határozat kiadására is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható. A megtérítésre

kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A határozat alakja és tartalma A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell: - a bevezető részben az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését, - a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, - az idoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljárt szakhatóságok megnevezését és

azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta, - a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és a közigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indoklása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani. Jogszabály elrendelheti, hogy a közigazgatási szerv határozatát az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki, illetőleg lehetővé teheti, hogy azt elektronikus dokumentumba foglalja. 20. a) Ismertesse a 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre

kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség teljesítéséhez az APEH felé előírt bejelentkezés módját, a fizetendő járulék alapját és a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó előírásokat. Az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek köre Foglalkoztató A Tbj. alkalmazása szempontjából foglalkoztató: - bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, illetve bármely személyi egyesülés, ha legalább egy biztosítottat foglalkoztat, - - - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy – ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülőt

is – esetén a munkanélküli-ellátást folyósító szerv, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén a segélyt, támogatást illetve díjat folyósító szerv, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság számfejtési körébe, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága az Mt. Harmadik része XI fejezete szerinti munkavégzés – munkaerő-kölcsönzés – esetén (ha jogszabály másként nem rendelkezik) a kölcsönbeadó a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak

bejelentése szempontjából. A járulékalapot képező jövedelembe tartozik: - az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni - a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, - a tanulószerződésben meghatározott díj, - a hivatásos nevelőszülői díj, - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az előzők szerinti járulékalapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj. A járulékok megállapítása, bevallása, megfizetése A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem után

köteles a járulékok alapját és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett egyéni járulék, illetőleg egészségbiztosítási járulék összegével, és az így kiszámított tárgyhavi járulékot az Art. 1-2 mellékletében meghatározottak szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A járulékokat havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell a foglalkoztatónak megfizetni. b) Ismertesse a munkabaleseti jegyzőkönyv, üzemi baleseti jegyzőkönyv kiállításának szabályait. Ki és milyen okból hoz határozatot a baleset üzemisége tárgyában? Beszéljen a baleseti egészségügyi szolgáltatásokról. Mi az igényérvényesítés menete? c) Milyen esetekben kötelezhető a biztosított a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás visszafizetésére, illetve milyen

határidőkkel? Mit kell tennie a kifizetőhelynek a dolgozó visszafizetési kötelezettségének érvényesítésekor? d) Ismertesse a jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás visszafizetésére vonatkozó eljárási szabályokat. Az, aki jogalap nélkül vett fel ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvételétől számíott 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól nem lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint 3 év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha - a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt - a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt

tudnia kellett volna. Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a fentiek alapján visszakövetelni nem lehetséges. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért több igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket gyenlő arányban kell megtérítésre, illetve visszafizetésre kötelezni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több igényelbíráló szervet vagy egyéb szervet terhel a felelősség, úgy a jogalap

nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított 3 éven belül érvényestheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés 3 éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a családtámogatási kifizetőhely, vagy az egyéb

szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, akkor a határozatot az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóság hozza. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás 33%-át nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon

belül nem teljesíti fizetési kötelezettségét, úgy a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Igazgatóság a követelést adók módjára hajtatja be