Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Bogár László - Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai

Bogár László - Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai E tanulmány fő célja röviden felvázolni azt a folyamatot, amelynek során Magyarország az Európai Unió tagjává vált. 1. fejezet: az európai és az amerikai típusú globalizáció, a zsákutcának bizonyuló szovjet globalizáció közötti ellentmondások. 1945-58 A tradicionalitás–modernitás–globalitás történelmi dinamikájából célszerű kiindulni. A harc valójában a globális főhatalom megszerzéséért folyik. Anglia, Franciaország,Németország, Japán, Amerika, Szovjet-Oroszország és most már Kína között. Fro és No békét kötött, Amerika ellenőrző hatalomként működött, eszközei: NATO, OEEC(OECD), és az Európa Tanács. Létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, elsősorban hogy a franciák és németek fenntartsák a békét. Ebből lett 1957-től Európai Gazdasági Közösség, Római Szerződéssel Az angol riválisok létrehozták az

EFTA-t. 1958-73 Nyugat- Európa NATO tag lesz, mert a szovjetek is létrehozták a saját katonai tömbjüket a Varsói szerződéssel. 1961: berlini fal A szovjetek űrkutatásban sorra legyőzik az amerikaiakat. 1956 -> sztálinizmus rendszere megbukott 1968: polgárháború Párizsban és Prágában. Amerika rivalizált Nyugat-Európával, ezért támogatta, hogy egyes kelet-európai országot elfoglaljanak a szovjetek, hogy fölényben maradhasson. 1973-86 Olajárrobbanás, az olajárak emelésében az a Szaúd-Arábia járt az élen, amely az amerikai birodalom legmegbízhatóbb szövetségese volt (van és lesz) a térségen belül. A hatalmas olajbevételektől megittasult szovjet birodalmi hadi-társadalom gigantikus fegyverkezési programba kezdett. Megszállta Afganisztánt 1973-ban belépett Anglia, Írország és Dánia is, 1982-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália. Belépett Írország is Azok a társadalmak a versenyképesek, amelyek a

humántőke felhalmozásában élen járnak (1.hely: Fr.o 19: Anglia, 37: USA) 1986-2004 Európa „saját jogán” is újfajta társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális kapcsolódási pontokat alakított ki a szovjet birodalommal, és annak kelet-európai csatlós országaival (az amerikai birodalom ellenőrzése alatt). Az európai elitek úgy vélték, hogy a kelet-európai társadalmi-gazdasági struktúrák hirtelen megbontása (ezt nevezték később sokkterápiának) kiszámíthatatlan következményekkel járhat (rendszerváltás). A varsói szerződésbeli tagállamokat sorra felvették a NATO-ba, ami ellenállást váltott ki a volt szovjet birodalom részéről. 1992: Maastrichti Szerződés: Európai Unió A piaci profitot az utókorra és a perifériákra hárították. Megjelent a „konzumidiótaként” leírt jelenség ugyanis eredeti emberi (mértéktartásra épülő) identitását elvesztve, időben és térben korlátlanul kiterjeszti fogyasztását.

Időben úgy, hogy akkor is fogyaszt, ha nincs pénze, vagyis a hitelekkel egyre inkább megterheli a jövőjét, térben pedig úgy, hogy azt is fogyasztja, amire esetleg semmi szüksége nincs, vagy éppenséggel árt az egészségének. Csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. 1979: egységes Monetáris rendszer Kritériumok (1992) : a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány 3% alatt, és a felhalmozódott államháztartási hiány 60% alatt tartása. 1999: közös euró bevezetése. Kelet- európai országokban az emberek bizalmatlanok és saját érdekeiket a közösség elé állítják. A 70-es évek első felében megkezdődött a két országcsoport igen óvatos érintkezésfelvétele, a később keleti kibővítésként aposztrofált újraegyesítési folyamat „őstörténete”. Lengyelország az amerikai globalizációs modell mintaállama. 2. fejezet: A szocializmus kora Magyarországon A magyar társadalom 3 részre oszlott: Úri társadalom,

polgári államnemzet, nép-nemzet. Értékei: politikai nyereség, lojalitás, köztulajdon. Az „egypárt” 3 része: 1: hatalomépítő- és megtartók,2: bürokrácia, 3: „alappárt”. Hétéves ciklusokban zajlik a gazdasági felhalmozási arány növelésének történelmi trendje. Társadalomgazdasági értelemben két fő típusa létezik a felhalmozás-maximalizáció érdekében véghezvitt kifosztásnak: a folyó fogyasztás is csökken, vagy a felhalmozásban visszaesik azoknak az ágazatoknak a súlya, amelyek a fogyasztást szolgálják. Véghezviszik a mezőgazdaság párttársadalmi hatalomgazdasági alávetését a „szövetkezetesítés” formájában. 1972-ben megkezdődött a külföldi hitelfelvétel 2 tévedés: az olajárrobbanás csak átmeneti jelenség, hamarosan visszafizetjük a hiteleket. A két olajárrobbanást a Nyugat súlyos megrendülése elindítójának vélte, míg a szovjet birodalom – hatalmas kőolajtartalékaira építve – a folyamat

abszolút nyertesének gondolta magát. Erre a hamis feltételezésre építette fel globális világbirodalma megteremtésének stratégiáját. Az olajárak emelkedése kétszeresen is veszélyes következményekkel járt. Egyfelől a birodalom külső peremvidéke egyáltalán nem rendelkezett olajtartalékokkal, tehát birodalmi segítség nélkül rövid időn belül összeomlott volna. Másfelől az egész birodalom, főként annak belső vidékei, technológiai szempontból alig haladták meg az első ipari forradalom szintjét, s így fajlagos olajfogyasztásuk rendkívül magas volt, a technológiai korszerűsítés pedig gigantikus összegeket igényelt. Jelentősen kiterjesztette hatalomgazdasági határait is a párttársadalom. 1973-ban a kormány az ötven legnagyobb vállalatot „kiemelt” nagyvállalattá minősítette. a szimbolikus erőszak újfajta eszközeit kezdte alkalmazni: a televíziót. 1982: Valutaalapba belépünk, hogy hiteleket kapjunk Feltevésünk

szerint 1982 és 1988 között játszódik le valójában minden lényeges átalakulási folyamat (rendszerváltás). Már 1975-ben lehetősége volt a történelmileg egymásra torlódó párttársadalmak elitjei arra „érdemes” tagjainak, hogy a „kiválasztottak” bebocsátást nyertek a rejtett korai privatizációk diszkrét és elegáns vadaskertjeibe. A családtagokat és a szűkebb baráti összefonódásokat bevonva. Az új jogrendnek a felépítésére is szükség volt, amit gyorsan kiépítettek a jogászok Az 1984 és 1987 között zajló formális reformmunkálatok fő célja: a leendő hatalomgazdasági intézményrendszer jogi alapjainak és fő szerkezeti elemeinek a megformálása volt. Ekkor jöttek létre az első, most már hivatalosan is deklarálható polgárjogi társaságok és gazdasági társulások, s ez a folyamat vezetett el az alapvető cél: a társasági és átalakulási törvény felépítéséhez. Miután az „egypártrendszer” megbukott,

újdonsült politikai konstrukciók a különböző párttársadalmi alakzatok maradványaival kötöttek rejtett koalícióikat. 3. fejezet: Rendszerváltás és európai integráció A kelet- és közép-európai térség komplex gazdasági teljesítménye ma is kb. a 16 évvel ezelőtti szinten áll. Megjelentek a multinacionális cégek A térség társadalmainak fajlagos életszínvonal-mutatói még a szűken vett materiális mércével mérve is (fogyasztás, reáljövedelem, reálbér) a 20–25 évvel ezelőtti szinten vannak (a vesztes többség (60–80%) életviszonyai nagyjából a 60-as évek színvonalára estek vissza). (1989: Washingtoni Konszenzus. Az „egyezség” lényege az volt, hogy a globális birodalom új peremtársadalmai milyen viselkedési szabályokat kötelesek követni a globális hatalomgazdaság meghatározó szereplőjét jelentő multinacionális óriásvállalatok terjeszkedésével kapcsolatban, illetve, hogy mi a teendő a nemzetállam és

az említett aktorok törekvéseinek konfrontatív interferenciája esetén.) A nemzetállam gazdasági szuverenitása korlátozásának igénye húzódik meg alapvető célként. A létrejött privatizációs stratégia és annak egész intézményrendszere tehát nyíltan piaci adás-vétel tárgyává tette az állami vagyont. Valójában a kapcsolati és információs tőke hatalmi piacának rendkívül bonyolult, többrétegű rendszere jött létre, ahol szigorú szabályok határozták meg a szereplők „hozzáférését” az egyes piaci szegmensekhez. Többé-kevésbé nyíltan felvetődött annak lehetősége is, hogy az adósság fejében az állami vagyont közvetlenül a multinacionális tőkestruktúrák tulajdonába adnák át, és ezzel egyszerre „megoldódna” az adósságprobléma és a privatizáció kérdése is. Elvetették, mert brutális nyíltsággal derült volna ki, hogy a „szabadság” visszanyerésének egyik következménye nemzeti vagyonunk

meghatározó többségének idegen hatalomgazdasági struktúrák tulajdonába kerülése. Magyarországon a reálbérek már 1978-ban csökkenni kezdtek Az 1996-os reálbér az 1966-os, 30 évvel azelőtti szinttel lett egyenlő. Gyorsan csökkentették az egészségügyi-szociális, illetve oktatási-kulturális kiadásokat. Nőtt a munkanélküliség A magyar társadalom 3 része: 1. a globalitás lokális társadalmát alkotó 6% birtokolja az anyagi erőforrások kb 33%-át 2. „nemzeti köznép” 3. a társadalom alsó 33%-a birtokolja az erőforrások 6%-át A két folyamat között feszül, hogy miközben a magyar elitek egyetlen közös, konszenzuális célja az uniós integráció, Magyarország mégis markánsan „amerikaiutas” globalomodernizációs stratégiát követett 1988 óta folyamatosan. Dilemmák: adók mértéke, minimálbér, energiaárak, egészségügy, nyugdíjrendszer. 4. fejezet: a rendszerváltás és az európai integráció ellentmondásai A

nyugat-európai eliteket valójában felkészületlenül érte a kelet-európai átalakulási folyamat. 1982 és 1988 között végbement, rejtett rendszerváltási folyamatok szinte teljesen amerikai irányítással zajlottak., ez a Nemzetközi Valutaalapnak a kiszolgátatottságot jelentette 1989:PHARE: Lengyelo., Magyaro Gazdasági újjáépítésére A Világbank mintájára létrehozzák az European Bank of Reconstruction and Development nevű bankot, londoni székhellyel (Amerika a fő részvényes, ellenőríz). Legalább létrejött az a szervezeti-intézményi infrastruktúra, amely Európa szervezethatalmi jelenlétével legalább szimbolikusan ellensúlyozhatta amerikai riválisa akkor már nyomasztó fölényét. Európának nem volt koherens társadalmi-gazdasági, politikai, kulturális képe. Európa valójában három, eltérő civilizációra épül. Ezek: a keresztény Occidens, az ortodox Orient és a kettő közötti „köztes Európa”. A modernizáció európai

Occidense tehát most már évszázadok óta csak zsákmányként, belsô gyarmatként képes értelmezni, mind köztes Európát, mind KeletEurópát. Hol és hogyan vonhatók meg az európai integráció bővítésének „végső” határai? Európa első globális birodalmi megjelenési formáját a Római Impérium alakította ki. Így Észak-Afrika és Törökország kisázsiai része ma is különleges kapcsolatban van az európai integrációval. Izrael a világ egyetlen olyan országa, amelynek mind az Európai Unióval, mind az Amerikai Egyesült Államokkal szabadkereskedelmi szerződése áll fenn. Törökország híd Európa és Ázsia között és US Air Force legjelentősebb szárazföldi támaszpontja. A Balkán elmaradott, Jugoszlávia, Bulgária? Kérdés viszont, hogy az Európai Uniónak stratégiailag nem jelent-e újabb deficitet két olyan ország felvétele, amelyekről egészen bizonyosan előrelátható, hogy sokkal inkább lesznek az amerikai birodalom

megbízható szövetségesei, mintsem az öko-szociális piacgazdaság kontinentális európai uralmi struktúrák támogatói. EU válságának okai, következményei Az Európai Alkotmányos Szerződés dokumentumainak előbb a francia, majd a holland népszavazáson való elutasítása olyan válsághullámokat indított el. Hipotézisünk úgy fogalmazható meg, hogy az európai integrációt a múltban is és most is az sodorta/sodorja nehéz helyzetekbe, hogy elitjeinek vagy ki sem alakul az adekvát narratívája, vagy, halétre is jön, az uralmi elitek „belső pártjának” intim diskurzusa marad. A francia és a holland választók döntő többsége valóban nem olvasta a terjedelmes dokumentumot. A választók érzelmi-indulati alapon rezonálnak A több évi munkával és hatalmas szervezeti-intézményi erőforrástömeg felhasználásával elkészített dokumentum legalapvetőbb célja, hogy az európai integráció számára alkotmányos formába öntse az

előttünk álló évtizedben követendő stratégiai kereteket. Az Alkotmány valójában a globalizáció kihívásairól és Európának a szociális modellek szintjén e kihívásokra adott válaszáról szól. Megpróbálják összeegyeztetni a két létmodellt (eu-usa) a nyers-kapitalizmus maga a folytathatatlanság, és annak a tudomásul vétele, hogy óvatos „létátépítéssel” olyan korrekciók hajthatók végre, amelyek segítségével Európa egyre szélesebb tereiben felépíthető az „öko-szociális” piacgazdaság létmodellje. Vannak demográfiai problémák->Kín és India képessé válhatnak arra, hogy az egész világ iparcikkszükségletét, sőt szolgáltatásszükségletének is jelentős részét maguk állítsák elő, feleslegessé téve ezzel a Nyugat egész gazdasági potenciálját