Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Politikai tájékozódás és véleményirányítás a digitális kultúra hazai kialakulásának időszakában

Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Angelusz Róbert-Tardos Róbert (2005): Politikai tájékozódás és véleményirányítás a digitális kultúra hazai kialakulásának időszakában. In: Angelusz Róbert-Tardos Róbert (szerk): Törések, hidak, hálók Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest: DKMKA, pp 407-427 Forrás: www.valasztaskutatashu 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 407 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT Politikai tájékozódás és véleményirányítás a digitális kultúra hazai kialakulásának idõszakában KÍSÉRLET EGY FUNKCIONÁLIS INTERNET-TIPOLÓGIA ALKALMAZÁSÁRA A digitális infokommunikációs technológiák (IKT) – számítógép, internet, mobiltelefon, digitális televízió – egyre inkább átformálják a társadalom különbözõ szektorait. Meghatározzák a versenyképességet a gazdaság legkülönbözõbb szektoraiban, miközben maga az infokommunikációs ipar is

egyre nagyobb súlyt képvisel a gazdaságban, mind a foglalkoztatás, mind pedig a nemzeti össztermék elõállítása szempontjából. Az IKT-forradalom társadalmi hatásai ma még jórészt beláthatatlanok, de a legtöbb társadalomkutató abban egyetért, hogy egy új társadalmi formáció van kialakulóban, amelyet elterjedten „információs társadalomnak” hívnak. E társadalom egyik fõ jellemzõje a tudásalapú gazdaság, vagyis egy olyan gazdaság, amelyben a humán tõke felértékelõdik, mivel a termékek és szolgáltatások piaci árában megjelenõ hozzáadott érték alapvetõen az innovációra, rugalmasságra képes, képzett humán tõkébõl származik. A tudásalapú gazdaság 1 integrálja a termelési folyamatba az infokommunikációs technológiákat, mindenekelõtt az internetet (például EDI-externet-, vállalati intranetalkalmazások), 2 a munkafolyamatok földrajzilag és szervezetileg globalizálódnak és decentralizálódnak (például

tevékenységkihelyezés, multinacionális vállalatok leányvállalatainak hálózatai), 3. a munkavégzés térben és idõben rugalmassá, flexibilissé válik (távmunka, részmunkaidõ stb) (Szabó 2003) A vállalatok versenyképességét az anyavállalaton és leányvállalatain kívül egyre inkább a beszállítókból, vevõkbõl, befektetõkbõl és egyéb partnerekbõl álló hálózat hatékonysága határozza meg (Szalavetz 2003). 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 408 408 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT A gazdasági hatékonyság fokozásának elsõdleges célja a vállalatok, nemzetek, nagy gazdasági térségek globális versenyképességének biztosítása. Ugyanakkor a hatékonyságon, kalkulálhatóságon, elõreláthatóságon és az (automatizált) ellenõrzésen alapuló racionalizált társadalomszervezõdés a kritikai elméletalkotók számára egy dehumanizált, fogyasztáscentrikus negatív utópiát vetít elõ. Mások viszont

kitartanak a technooptimista szemlélet mellett, és azt állítják, hogy az információs társadalom szolgáltatásai révén javul az emberek életminõsége (Ritzer 1996; Dessewffy 2002). Az egyes társadalmi csoportok IKT- eszközökhöz való egyenlõtlen hozzáférési és használati esélyei új tényezõkként jelennek meg a társadalmi egyenlõtlenségi rendszerben. A „digitális szakadék” illetve a „digitális egyenlõtlenségek” jelensége elméleti és módszertani kihívások elé állítják az információs társadalom kutatóit. (DiMaggio–Hargitai, 2001; Hüsing–Selholfer 2002) Mindeközben a szabályozási kérdésekben illetékes döntéshozók számára az egyik legnagyobb dilemmát az jelenti, miként lehet egyszerre ösztönözni az eszközök gyors elterjedését és a meglévõ társadalmi különbségek csökkentését, különös tekintettel arra, hogy a digitális szakadék Magyarországon mind az életkor, mind pedig az iskolai végzettség szerint

mélyebb, mint az EU 15 régi tagállamában (Fábián 2004). A digitális technológia diffúziója nyomán átalakulnak a médiafogyasztási szokások: az on-line, interaktív új szolgáltatások kihívások elé állítják az off-line elektronikus és nyomtatott médiapiac szereplõit. Megváltozik a politikai tömegkommunikáció eszköztára is, és ennek nyomán globalizálódnak a politikai protestmozgalmak (Szabó 2004). Az új eszközök térhódítása a nemzeti és lokális politikában is újfajta mobilizációs technológiák (kör-sms, e-mail, honlap, fórum stb.) kialakítását igényli a kampányok során, és a politikai nyilvánosság, illetve és részvétel merõben új formái vannak kialakulóban (e-voks, e-demokrácia) (Dányi 2002) A kormányzati, illetve a tágabb közszférában az on-line, elektronikus ügyintézési lehetõségek elérhetõsége révén modernizálódnak a szolgáltatások. Bár Magyarországon az e-kormányzat viszonylag fejletlen,

várható, hogy – nem kismértékben az EU törekvései révén – a közeljövõben dinamikus változások következnek be e téren A 2003. õszi választáskutatás során hangsúlyosan foglalkoztunk az információs társadalom politikai, kapcsolathálózati, kommunikációs és médiafogyasztási vetületeivel Jelen tanulmányunk célja, hogy túllépjünk az elsõdleges digitális egyenlõtlenségek feltárásán, és az internetfelhasználás funkcionális válfajainak elhatárolása révén egy olyan tipológiát alakítsunk 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 409 409 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA ki, amely közelebb vihet bennünket az internethasználók politikai magatartásának árnyaltabb leírásához. A vizsgált felhasználási módok elterjedtségét a függelék 1 táblázatában mutatjuk be AZ INTERNETFELHASZNÁLÁSI IRÁNYOK TIPOLÓGIÁJA A következõkben egy korábbi tanulmányunk alapján

(Angelusz–Fábián–Tardos 2004) egy olyan négyes tipológiát mutatunk be, amelynek alapján a késõbbiekben elemezni tudjuk az infokommunikációs eszközhasználat tágabb kommunikációs összefüggéseit. Az internetfelhasználási irányok funkcionális elkülönülését az alkalmazások belsõ szervezõdésének körvonalazásával ragadhatjuk meg. A szóban forgó strukturális mintázat feltárását viszonylag egyszerûen elvégezhetjük az olyan többváltozós technikák segítségével, mint a faktoranalízis. Bár a konkrét alakzatok kirajzolódása nyilvánvalóan nem független a bevont alapmutatóktól, az egyes válfajok lefedettségétõl és kisebb-nagyobb mértékben a konkrét technikák megválasztásától, részben elméleti megfontolások, részben más empirikus tapasztalatokkal való átfedések azonban nagymértékben alátámaszthatják az így létrejövõ funkcionális tipológia érvényét. A következõkben bemutatandó elemzésekbe huszonhárom

tételt (internetfelhasználási módot) vontunk be (a három általánosabb felhasználási irány dõlt betûkkel jelenik meg.) Az alábbi négyfaktoros megoldás – melynek alapjellegzetességeit az oszlopok élén álló faktorelnevezések jelzik – jól elkülönülõ, tartalmilag jól értelmezhetõ komponensekre épül (1. táblázat) 1. táblázat Internethasználati szokások – funkcionális válfajok az internethasználó népességen belül (PCA-faktoranalízis, equamax-rotálás, faktorsúlyok) 1. faktor 2 faktor 3 faktor „élmény” „tudás” „közügy” Szabad számítógépes programok, filmek, képek letöltése Internetes on-line játékok, csevegés Zenehallgatás, letöltés ,79 ,78 ,77 4. faktor „high tech” 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 410 410 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT 1. táblázat folytatása 1. faktor 2 faktor 3 faktor „élmény” „tudás” „közügy” Szabadidõs információk (mozi, tévé stb.) ,63

Szórakoztató, magazinjellegû információk ,60 Véleménycsere, „csettelés” ,56 Vásárlással, árakkal kapcsolatos információk ,48 Munkalehetõségek, állásinformációk ,41 4. faktor „high tech” ,41 Információk beszerzése ,76 Szakmai tanulmányok, folyóiratcikkek olvasása ,75 Keresõprogramok használata ,68 Levelezés (e-mail) ,66 Oktatási anyagok használata, letöltése ,64 (On-line) újságolvasás ,50 Technikai, tudományos újdonságok ,45 ,40 ,39 A kormány weboldala ,83 Pártok web-oldala ,81 Helyi önkormányzat weboldala ,66 Aktuális politikai információk ,61 Banki ügyintézés ,75 Rendelés, foglalás (például vonatjegy, szálloda, koncert) ,71 Hivatali ügyintézés (pl. APEH) ,66 Gazdasági, tõzsdei információk Saját érték (Eigenvalue) Magyarázott % ,40 ,51 7,52 2,14 1,76 1,24 32,7% 9,3% 7,6% 5,4% Mint ahogy az ilyen jellegû tipológiák esetében általában, itt is kulcskérdés az

elkülönülõ alakzatok tartalomhû megjelölése. Esetünkben nemcsak a korábbi kezdeményekkel való egybecsengés jelent könnyebbséget, hanem bizonyos elméleti megfontolások figyelembevétele is. Voltaképp a kirajzolódó funkcionális válfajok mindegyike jól illeszkedik az elmúlt évtizedben kibontakozott (információs) társadalomkoncepciók egy-egy sajátos vonulatához. Ez talán a második „tudás”-komponens esetében a legnyilvánvalóbb, amely olyan információkeresési, -feldolgozási, tanulási eleme- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 411 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 411 ket foglal magában, amelyek a „tudástársadalom”-elképzelések integráns részét képezik. De az „élmény” tényezõ esetében sem hiányoznak az ilyen elõzmények, mindenekelõtt az olyan elméleti perspektívák, mint a Schulze (1992, 2000), majd mások által koncipiált „élménytársadalom” a – XX. század második

felében kibontakozó individualizálódási tendenciák, s a munka hagyományos szerepe helyén a szabadidõs-társas önmegvalósítási minták fokozatos térhódítása jegyében. (Bár az a tény, hogy e faktor az elsõ helyet foglalja el a tényezõk sorában kétségtelenül nem mentes minden esetlegességtõl, mégsem tekinthetõ azonban minden jelentõség nélkülinek, hogy végül is központi helyet foglal ebben a szervezõdésben.) Kézenfekvõ a „közügy” kiemelése is – a korábbiakban említett participációs internetkultúra elképzeléseire gondolva –, mégpedig a faktorban foglalt politikai-közéleti informálódási, bekapcsolódási lehetõségek alapján. A négy közül minden bizonnyal az utolsó, „high-tech” elnevezés a legkevésbé magától értetõdõ, az ott összekapcsolódó praktikus (többnyire e-kereskedelem, illetve tranzakciós jellegû) felhasználási irányokat tekintve. Ami a címke választását végül is megerõsítette, részben az

a tény volt, hogy ezek az alkalmazások hazai terepen egyelõre meglehetõsen újszerûek, használatuk e nóvumok bizonyos technikai feltételeit, illetve az ezzel kapcsolatos pozitív beállítódást is feltételezi, részben azok az – egyéb kutatásokból, illetve a jelen kutatás további összefüggéseibõl származó – tapasztalatok, melyek szerint a digitális kultúra hazai világában valóban létezik egy, a mûszaki újdonságokra fokuszáló felhasználói szemlélet. A faktorok konceptualizálását néhány további elméleti tipológia is megalapozta. Így a hazai kulturális-interakciós rétegzõdés korábbi vizsgálata több tudásstílus meglétét körvonalazta, melyek közül a „kognitív-instrumentális” a második és negyedik (ezen belül a kognitív elem inkább a második, az instrumentális a negyedik) faktorral mutat rokonságot, míg a „kapcsolatteremtõ-önprezentációs” sok vonatkozásban az elsõként megjelenõ élménytényezõhöz társul.

Ha a kapcsolódás kevésbé közvetlen is, de a hatalomközpontú „uralmi-reprezentatív” tudásstílus összefüggése feltételezhetõ a „közügy” motívumot kiemelõ harmadik komponens politikai hangsúlyaival. Végül nem fölösleges megemlíteni azt a meggondolást sem, hogy a hagyományos (tömeg)kommunikációs megközelítések egy közkeletû funkcionális tipológiája a tájékoztatás, szórakoztatás, véleményképzés és mûvelõdés megkülönböztetésen alapul, s ennek alapján a szóban forgó tényezõk közül az elsõvel és a másodikkal, de részben a harmadikkal is több-kevesebb 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 412 412 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT megfelelés mutatható ki. Az egyes funkcionális internethasználati válfajok szociokulturális hátterét már idézett tanulmányunkban részletesen bemutattuk. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZHASZNÁLAT TÁGABB KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI A hagyományos (tömeg-) és az

új típusú (info)kommunikáció Az újabb szakirodalom sokat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen összefüggés van az internet és a hagyományos tömegkommunikációs eszközhasználat között. Ennek kapcsán mennyiségi és minõségi, illetve az eszközhasználati profilt érintõ kérdések egyaránt felvetõdnek. Mivel a hagyományos és az új (IKT-)eszközökre fordítható idõ nem korlátlan, többen úgy vélik, hogy az internet térhódítása csökkenteni fogja a hagyományos tömegkommunikáció igénybevételét. Másfelõl viszont vannak olyan tapasztalatok is – akár a hagyományos kommunikáció különbözõ csatornáit tekintve –, hogy az újabb eszközök megjelenése nem feltétlenül a régiek rovására történik, sõt, esetenként egyfajta kumulativitásról is beszélhetünk. Kétségtelen azonban, hogy a belépõ új eszközök sajátosságai, legjellegzetesebb felhasználásai a hagyományos eszközök tartalmaira és felhasználására is

visszahatnak, egyfajta asszimiláció jegyében. Kutatásunk – mindenekelõtt a politikai kommunikációra vonatkozóan, de más mûfajok tekintetében is – részletes adatokat tartalmaz a hagyományos tömegkommunikációs eszközhasználat jellemzõirõl. Az alábbi, 2 táblázat ez utóbbiak ezeknek az infokommunikációs jellemzõkkel való összefüggéseit mutatja be Az elsõ adatoszlop, amely az összes megkérdezett – nem internezõk és internetezõk, az utóbbiakon belül alkalmi és rendszeres felhasználók – adatait tartalmazza, arról ad képet – a legegyszerûbb mutatón, a korrelációs együtthatón keresztül –, hogy az internethasználat (megléte és intenzitása) alapján milyen mennyiségi összefüggések mutathatók ki a hagyományos médiafogyasztással. A táblázat jobb oldali paneljének négy oszlopa ugyanakkor a már bemutatott funkcionális válfajok szerinti jellegzetességeket veszi sorra az internetfelhasználókon belül.1 1 Az elemszám 1516

az összpopulációra, 250 és 334 között mozog a csak internetfelhasználó népességre vonatkozó összefüggések esetében. A táblázat csupán a szignifikáns összefüggéseket tartalmazza 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 413 413 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 2. táblázat Az internethasználat (intenzitás) és az egyes funkcionális válfajok tömegkommunikációs profilja (Pearson-féle korrelációs együtthatók) Az internet használata/ intenzitása* Hírfogyasztás mennyisége ,07* Újságolvasás intenzitása ,21* Az internethasználat funkcionális válfajai 1. faktor „élmény” –,13* Tv-nézés intenzitása –,14* (,10) MTV1 politikai hírmûsorai –,08* –,19* Este címû mûsor ,08* Duna Tv politikai hírmûsorai ,10* TV2 politikai hírmûsorai –,08* RTL Klub politikai hírmûsorai –,07* 2. faktor „tudás” ,12* 3. faktor „közügy” ,19* ,14* ,22* (,10) ,16* ,14* ,21* ,16*

,18* ,14* ,11* ,11* –,12* Magyar ATV politikai hírmûsorai ,13* ,17* ,14* Hír Tv politikai hírmûsorai ,18* (,10) ,22* Mindentudás Egyeteme ,19* ,15* Hangverseny-közvetítés ,10* Kulturális magazinmûsorok ,10* ,17* Mónika, Claudia típusú beszélgetõmûsorok ,17* –,23* –,24* ,15* ,16* Heti politikai mûsorok Romantikus tévésorozatok 4. faktor „high-tech” ,12* –,16* 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 414 414 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT 2. táblázat folytatása Az internet használata/ intenzitása* Fókusz, Aktív típusú mûsorok –,13* Való Világ –,09* Big Brother Anettka mûsorai Az internethasználat funkcionális válfajai 1. faktor „élmény” 3. faktor „közügy” –,06* ,11* ,18* Forma–1 ,12* ,17* Rockkoncert-közvetítés ,20* ,17* Akciófilmek ,19* –,06* –,11* –,21* ,23* Vasárnapi Újság –,18* ,21* Megbeszéljük –,13* ,16* Blikk olvasása –,11* Magyar

Hírlap ,23* Magyar Nemzet ,22* Népszabadság ,20* Népszava ,06* Helyi lapok 4. faktor „high-tech” –07* Profi boxmeccsek Kossuth Krónika 2. faktor „tudás” –,12* –,16* ,21* ,12* ,26* ,14* ,14* ,15* ,12* –,09* HVG ,44* ,27 * Heti Válasz ,18* ,13* Demokrata ,14* ,20* Élet és Irodalom ,21* ,17* Magyar Fórum ,19* ,14* Magyar Narancs ,19* ,26* 168 Óra ,22* Egyházi hetilap ,16* –,18* ,14* ,13* ,16* ,15* Story –,10* Kiskegyed –,15* ,19* 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 415 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 415 Az elsõ oszlopban kiemelt három cella pregnánsan jelzi az internethasználók legfontosabb mennyiségi jellegzetességeit a médiafogyasztás terén. A tévénézés összmennyiségével való negatív összefüggés az elõzõleg már jelzett feltevést erõsíti: legalábbis az elterjedtség jelenlegi szintjén az internethasználat a hagyományos elektronikus

média mérsékeltebb használatával jár együtt. Ezt az összefüggést a World Internet Project Magyarország és az Egyesült Államok mellett a világ számos más országának a vonatkozásában is kimutatta (Pintér 2003; UCLA CCP 2003). Ezzel szemben két pozitív összefüggés is található a hagyományos tömegkommunikációs fogyasztás két specifikusabb területe, a televíziós politikai hírfogyasztás és a nyomtatott sajtó, a napilapok tekintetében. Az internethasználók jelenlegi köre összességében intenzív hírfogyasztónak mondható, és ez akkor sem lényegtelen megállapítás, ha az itteni adatokban nincs kiszûrve a kulturális és egyéb erõforrások magasabb szintje. Az elsõ oszlop következõ mezõnye azt jelzi, hogy az internethasználók a tévécsatornák között inkább a „komoly”, mint a „bulvár” jellegû hírszolgáltatást preferálják. Hasonló tendencia jelenik meg a konkrét tévémûsorok fogyasztása szerint kirajzolódó

profilból, a Mindentudás Egyeteme vagy a hangverseny-közvetítések elõnyben részesítésével, a romantikus sorozatok, bulvárshow-mûsorok, és a valóságshow-k viszonylagos mellõzésével. Figyelmet érdemel azonban – és ez az internetezõk közönségén belül fõként a legfiatalabb korosztályból tevõdõ másik tábor megjelenésére utal –, hogy összességében a rockkoncertek és a Forma–1 is a kedvezõen fogadott mûsorok közé tartozik. A sajtótermékek – minõségi napi- és hetilapok, az utóbbiak közül különösen a HVG – átlagosnál jóval magasabb szintû fogyasztása ismét a hírfogyasztás intenzitását jelzi az internethasználó közönségen belül. Az adatok tehát egyfajta kumulativitásra utalnak az új típusú (info)kommunikáció és a hagyományos tömegkommunikáció meghatározott – az internettel bizonyos jellegbeli rokonságot mutató – mûfajai között. Az internethasználókon belüli funkcionális jellegû különbségekre

térve, a legvilágosabb profil a közügy-hangsúly mentén rajzolódik ki, amelyet különösen pregnánsan jellemez az intenzív hírfogyasztás, a politikai-közéleti tartalmak kumulatív igénybevétele a különbözõ tömegkommunikációs eszközökben. Élesen elkülönül ugyanakkor a két elsõ számú funkcionális válfaj médiafogyasztási profilja A „tudásinternet” jellegzetesen „komoly” profiljával az „élményinternet” a bulvár, a show-mûfajok iránt jóval elfogadóbb gyakorlata áll szemben. A „high-tech” válfaj médiafo- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 416 416 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT gyasztása – még szelektívebb, az idõvel még inkább takarékoskodó módon – az elõbbihez áll közel. Már az eddigi elemzések is elõrevetítették, hogy az internetfelhasználókon belül is eltérõ tájékozódási stílusok alakultak ki. Még közvetlenebbül utalnak erre azok az elemzések, amelyeket a felhasználókon

belül arra vonatkozóan végeztünk, milyen szerepet játszik politikai hírfogyasztásukban, illetve hogyan kapcsolódik össze tájékozódásukban az internet a hagyományos tömegkommunikáció írott és elektronikus változataival. Az alábbi, 3. táblázat e szervezõdésre vonatkozó eredményeket körvonalazza faktoranalízis révén. 3. táblázat A politikai tájékozódás kommunikációs válfajai az internetfelhasználókon belül* A politikai hírekrõl való tájékozódás forrásai 1. faktor médiacentrikus tájékozódás Televízió ,82 Rádió ,69 Napilapok ,66 2. faktor keresõ típusú tájékozódás ,45 Internet ,81 Hetilap ,75 Saját érték (Eigenvalue) Magyarázott % 1,77 1,03 35,3% 20,6% * PCA-faktoranalízis, varimax-rotálás, faktorsúlyok n=325. Az elsõ faktor szerkezete a hagyományos médiahasználathoz kapcsolódó orientációs profilt mutat a politikai tájékozódás terén, amelynek hírfogyasztását nem alakította át

gyökeresen az internet adta lehetõségek megjelenése. A második faktor egy részben újszerûbb, részben jóval szelektívebb tájékozódási profilt jelenít meg, ahol az internet használata egyedül a (minõségi típusú) politikai hetilap (és kisebb mértékben a napilap) olvasással kapcsolódik össze az írott szövegek keresése-befogadása jegyében. Melyek e profilok a szociokulturális háttérjellegzetességei, és hogyan 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 417 417 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA kapcsolódnak ide a már elõzõekben tárgyalt funkcionális válfajok – a következõ két, egymásra épülõ modell alapján ezeket az eredményeket mutatja be a 4. és az 5 táblázat 4. táblázat A politikai tájékozódás dimenzióin való elhelyezkedést magyarázó tényezõk az internetfelhasználókon belül* 1. faktor „médiacentrikus” béta imp. Iskolai végzettség Anyagi helyzet 2. faktor „keresõ

típusú” béta imp. ,17 ,24 ,10 ,09 ,17 ,21 Network-erõforrások –,09 ,03 ,18 ,20 Településtípus (Bp. –) –,10 ,04 –,19 ,26 ,38 ,74 –,14 ,12 –,11 ,09 Életkor Nem (ffi.–) 2 R ,17 ,14 * Optimal Scaling – kategoriális regresszióelemzés, (szignifikáns) sztenderdizált együtthatók és importance-értékek 1. modell, N = 300 Az internethasználókon belül a hagyományos média körén belül maradó tájékozódás elsõsorban a (viszonylag) idõsebb korcsoportokat jellemzi. Itt olyan internetezõkrõl van szó, akiknek már kialakultak a tájékozódási szokásaik, és ehhez képest a megjelenõ új eszköz csak kiegészítõ szerepet játszik (nem annyira a tájékozódási funkciók jegyében). A „keresõ” típusú internetes tájékozódás minden vonatkozásban a kedvezõbb (kulturális, anyagi, kapcsolathálózati és települési) erõforrások jegyeit hordozza. Mindezek a jellegzetességek a 2. modellben, a funkcionális válfajok

bevonásával, további színekkel gazdagodnak, amelyek a „keresõ” típusra vonatkozó második faktornál különösen jelentõsen – több mint duplájára – növelik az összmagyarázatot (5 táblázat) Különösen a közügy-hangsúlyú felhasználás jelenik itt meg nagy hangsúllyal, de a klasszikus tudásfókuszú felhasználás is. Az elõbbi funkcionális válfaj – igen intenzív hírfogyasztási orientációjával összefüggésben – a hagyományos tájékozódáshoz is po- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 418 418 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT zitívan kapcsolódik (és bizonyos fokig ez jellemzi a viszonylag idõsebb felhasználókhoz kapcsolódó high-tech válfajt is). Az élményfókuszú internetfelhasználás negatív kapcsolata a médiacentrikus tájékozódással az általános hírfogyasztás alacsony szintjével hozható összefüggésbe (ahogy az elõzõekben a kommunikációs profilokra vonatkozó elemzés is jelezte). 5.

táblázat A politikai tájékozódás válfajait magyarázó tényezõk az internetfelhasználás funkcionális dimenzióinak bevonásával* 1. faktor „médiacentrikus” 2. faktor „keresõ típusú” béta imp. béta imp. ,11 ,07 ,17 ,10 –,12 ,11 ,13 ,06 –,11 ,06 Iskolai végzettség Anyagi helyzet Network-erõforrások Településtípus (Bp.–) Életkor ,28 ,43 Nem (ffi. –) –,17 ,11 Internethasználat – élményhangsúly –,17 ,16 Internethasználat – tudáshangsúly , Internethasználat – közügyhangsúly ,13 ,10 Internethasználat – high-tech-hangsúly ,11 ,06 2 R , ,25 ,19 ,41 ,64 ,21 ,30 * Optimal Scaling – kategoriális regresszióelemzés, (szignifikáns) sztenderdizált együtthatók és importance-értékek 2. modell, N = 300 KAPCSOLATHÁLÓZATOK, VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉS AZ INTERNET Az internettel foglalkozó irodalom egyik leggyakrabban visszatérõ kérdése az új típusú kommunikációnak a társas viszonylatokra

gyakorolt hatásával kapcsolatos. A probléma valójában nem teljesen új, a hagyományos elektronikus kommunikáció, majd az IKT-eszközökön belül már a számítógép el- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 419 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 419 terjedésének kezdetén is megfogalmazódtak hasonló kérdések. Ez azonban nem csökkenti a kérdés súlyát, mint ahogy az a körülmény sem, hogy az idevonatkozó vizsgálatok eredményei nem egészen egybecsengõk. A kérdéssel kapcsolatos bizonytalanság részben fogalmi tisztázatlansággal kapcsolatos. A szerzõk egy része magát a website-hálózatok igénybevételét is egyfajta network-komponensnek tekinti Valóban beszélhetünk egyfajta virtuális hálózatiságról, amely ebben az értelemben kiterjeszti a személyesen megközelíthetõ szimbolikus környezetet (ez persze nem azonos a hagyományos értelemben vett társas mezõvel, amelynek beszûkülését sokan

elõrevetítik). Ismét mások ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az internetkultúra a hagyományos értelemben vett személyes kapcsolatok bõvülését, az ismeretségi körök kiterjedését is magával hozhatja, sõt az erõs kötésen alapuló családi, baráti kapcsolatok rendszeres ápolása számára is új formát teremt (nem utolsósorban az e-mail használatán keresztül). Hasonló vélemények szerint ismét csak a társas kapcsolatok élénkülését, legalábbis új keretek közé helyezõdését eredményezheti a kifejezetten a hálóhoz kapcsolódó vitakörök, érdeklõdési fórumok létrejötte, látható szaporodása. Sõt, olyan vélemények is megfogalmazódnak, hogy az internet intenzív felhasználói tendencia szerint kommunikációs csomóponttá, különbözõ közéleti, kulturális vagy mindennapi vonatkozásokban véleményirányítókká válhatnak. Kutatásunk több vonatkozásban is nyújt empirikus támpontokat e kérdéskörhöz. Így

már szó esett a kapcsolathálózati gazdagság vagy szûkösség internetes összefüggéseirõl, amelyek között az erõforrások kumulálódására, de bizonyos pótléktendenciák, eszképista motívumok érvényesülésére is találtunk adalékokat. Azonban magát az internet network-, illetve véleményirányítási vonatkozásait is több kérdésblokk érintette A leginkább frekventált portálok, indító- és keresõlapok használata nemcsak az említett virtuális hálózatok összefüggésében értelmezhetõ: ezek a lapok adnak otthont számos fórumnak, vitakörnek is. Még közvetlenebbek a kapcsolathálózati vonatkozások abban az e-mail használatával kapcsolatos kérdéssorban, amely az eszközön keresztül elért levelezõpartnerekre irányult. Végül a véleményirányításra vonatkozó kérdéssorozat érdemel említést – nemcsak azért, mivel ennek a számítógéppel, internettel kapcsolatos tétel is részét képezte, hanem mert a

véleményirányítás globális és specifikus jellemzõirõl is képet kaphatunk (a magyarázó változók közé az internethasználat mutatóit is bevonva). Az elsõ két kérdéscsoport valójában az internethasználat tágabb kommunikációs összefüggéseit egészíti ki, s az alábbi elemzés a fentiekhez ha- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 420 420 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT sonló keretbe illeszkedik. Ezúttal is a négy funkcionális válfajjal való összefüggés áll elõtérben az internet-felhasználókon belül. A teljes népességen belüli összefüggések vizsgálata ebben az esetben már értelmezhetetlen volna, viszont célszerû a bevont netlapok látogatottságát (majd ugyanígy az e-mailes levelezési válfajok gyakoriságát) az össznépességre vetítve is jelezni a táblázat egy kiegészítõ rovatában (6. táblázat) 6. táblázat Internetportálok látogatásának és e-mail levelezési viszonylatoknak az egyes

funkcionális válfajokkal való összefüggése (illetve e kommunikációs gyakorlatok elterjedtsége) (Pearson-féle korrelációs együtthatók és százalékos mutatók) Az internethasználat funkcionális válfajai 1. faktor 2 faktor 3 faktor „élmény” „tudás” „közügy” Origo 4. faktor „high tech” A használat elterjedtsége a teljes népességen és az internethasználókon belül ,19* 15% 68% ,21* 14% 65% Index ,18* 8% 39% Korridor ,11* 7% 33% 10% 47% Startlap ,15* Google ,17* ,22* Altavista ,12* ,11* 8% 38% ,50* 6% 41% E-mail kollégákkal, szakmai kapcsolatokkal családtagokkal ,15* 7% 44% rokonokkal ,22* 12% 77% 11% 70% barátokkal ,37* ,28* korábban ismeretlen személyekkel ,36* ,14* 4% 27% ,29* 5% 34% külföldiekkel Megjegyzés: *: ,05, : ,01, : ,001 szinten szignifikáns összefüggés. 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 421 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA

421 Az egyes oszlopok lefedettsége önmagában is fontos adalék, azt jelzi, hogy az internet fõbb csomópontjai – nyilván különbözõ jelleggel – a két elsõ számú funkcionális válfajhoz kötõdnek. A „tudás”-fókuszú internethasználat esetében ezt már eddig is több momentum érzékeltette, érdekes viszont, hogy az „élmény”-hangsúly is például a keresõ honlapok sûrû igénybevételét vonja maga után. Mint a tábla jobb oldali panelje jelzi – a korábbi hasonló vonatkozású adatokkal egybecsengõen – e keresõlapok többé-kevésbé általános polgárjogot nyertek az internetfelhasználó népességen belül, a virtuális csomópontok között az élmezõnybe zárkózva fel. Az e-mail-használat is ezekhez a válfajokhoz kapcsolódik, igen pregnánsan, ez esetben azonban már a – kapcsolathálózati profilra utaló – jellegbeli különbségek is határozottak. A tudáshangsúlyú kommunikáció erõsen szakmai jellege nyilvánvaló, a

kifejezetten ilyen vonatkozású tételt a – gyakran hasonló jellegû – külföldi levelezés egészíti ki az erõteljes összefüggések sorában. Azonban a további viszonylatok sem érdektelenek: az elõbbi válfajt (feltehetõen ismét részben életkori, részben kohorszjellemzõkkel összefüggésben) inkább az erõs kötésû kapcsolatokhoz kötõdõ hagyományosabb profil, az utóbbit többnyire a kortárs csoportokhoz kapcsolódó kommunikációs minta jellemzi, a kapcsolatteremtési-ismerkedési motívum erõteljes hangsúlyával. A véleményirányításra vonatkozó kérdéssorozat összesen tíz tételt tartalmazott. Az IKT-eszközhasználat jelenlegi hazai szintje mellett valójában nem meglepetés, hogy a számítógéppel, internettel kapcsolatos tétel a válaszadói önbesorolások között az utolsó helyet foglalta el a tekintetben, hogy az adott témában milyen gyakran kérik a véleményüket, tanácsukat. A megkérdezettek 7 százaléka beszélt arról,

hogy gyakran, további 12 százalék, hogy idõnként kikérik véleményüket ilyen ügyekben – az elsõ adat lényegében az intenzív, az utóbbi az alkalmi felhasználók körének felel meg. Az elemzés ugyanakkor a véleményirányítás tágabb mintáit is közelíteni kívánta, s e célból az egyes vonatkozások szervezõdését feltáró faktoranalízisre került sor. Mivel az elsõ (rotálatlan) faktor meglehetõsen egységesen foglalta magában – a vásárlási kérdésektõl a helyi ügyekig és világpolitikai eseményekig terjedõ – valamennyi tételt, ez alapot adott a véleményirányítás globális indexének kialakítására. A rotált megoldás viszont a specifikus változatokat körvonalazta a mindennapi (vásárlási, szabadidõs) tanácsadás, a politikai véleményirányítás és a technikai konzultáció szerepköreivel. A számítógép-internet témája ez utóbbihoz társult (az autó-motor kérdéskörrel). Noha – mint a jelen kutatás is erre utalt

– a nemi hovatartozás valójá- 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 422 422 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT ban a hazai viszonyok között nem bizonyul a legjelentõsebb választóvonalak egyikének a digitális szakadékok sorában, e téren mégis alapvetõ a férfi szerephez való kapcsolódás. Anem kiemelt szerepe – mint a következõ tábla jelzi az egyes komponensek hátterében álló tényezõket illetõen – a technikai jellegû konzultációnál akkor sem tûnik el, ha az internethasználat véleményirányítói szerepének megközelítése céljából magát az infokommunikációs tételt erre az elemzésre kivontuk a tíz tétel sorából (de a már az internetfelhasználó népességen belüli következõ elemzéshez ismét visszahelyeztük az összetevõk közé). Lehetséges, hogy az infokommunikáció fokozatos elterjedésével az üzembe helyezéssel, mûködtetéssel kapcsolatos technikai vonatkozások, illetve a nemi tényezõ adott

szerepe is lassan háttérbe szorul majd, ez azonban még a további fejlemények kérdése (7. táblázat) 7. táblázat A véleményirányítás általános mutatóját és egyes komponenseit magyarázó tényezõk, az internetfelhasználás bevonásával* Általános véleményirányítás (1. rotálatlan faktor) Mindennapi/ szabadidõs véleményirányítás (1. rotált faktor) béta imp. béta imp. béta imp. Iskolai végzettség ,13 ,17 ,09 ,11 ,12 ,21 Anyagi helyzet ,18 ,26 ,13 ,16 ,15 ,27 Networkerõforrások ,23 ,29 ,18 ,19 ,22 ,44 Településtípus (Bp. –) –,12 ,09 –,14 ,11 Életkor –,11 ,11 –,23 ,29 ,12 ,20 ,11 –,06 Nem (ffi. –) Internethasználat R2 ,07 Politikai véleményirányítás (2. rotált faktor) Technikai véleményirányítás (3. rotált faktor) béta imp. ,20 ,27 ,12 –,12 ,14 ,04 –,32 ,61 ,08 ,26 ,26 ,13 ,18 * Optimal Scaling – kategoriális regresszióelemzés, (szignifikáns)

sztenderdizált együtthatók és importance-értékek 1. modell N = 1482 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 423 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 423 Ami a további kérdéseket illeti, mindenekelõtt azt érdemes szemügyre venni, mennyire igazolódnak az internethasználat önálló szerepére vonatkozó feltevések. Ha kontrolltényezõként a legfontosabb erõforrások mindegyikét bevonjuk, ez az önálló szerep valójában nem átütõ, igaz, a globális véleményirányítás esetében szignifikáns módon jelenik meg. Ha ennek jelentõsége nem is értékelhetõ túl, jelentéktelennek sem mondható, s legalább azt a kérdést fel kell vetni vele kapcsolatban, mennyire tudható be mindez egy más irányú összefüggésnek (annak tehát, hogy a már korábban is hangadók csatlakoztak korán az internethasználók táborába – valójában egy ilyen összefüggés érvénye sem tenné tartalmilag semmissé a feltárt

összefüggést). Mivel az internethasználat gyengébb befolyása eloszlási jellegzetességgel is kapcsolatba hozható, elképzelhetõ, hogy az IKT-penetráció elõrehaladásával ez a hatás erõsödni fog Bár ez esetben valamennyi erõforrás egy irányba mutat, közülük egészében mégis kiemelkedik a kapcsolathálózati tényezõ szerepe. Az „offline nexus” véleményirányítói szerepe egyelõre számottevõen meghaladja a tág értelemben vett „on-line nexusét” (8. táblázat) Már az internetfelhasználók körén belül vizsgálódva, a funkcionális válfajok közül a közügy- és a tudáshangsúly véleményirányítói szerepe emelkedik ki (globálisan hasonló, témaspecifikusan értelemszerûen eltérõ módon). Ha nem is átütõ jelleggel, az élményhangsúlyhoz is társul egy-egy esetben ilyen szerep. Ebben az összefüggésben indokolt végül röviden kitérni néhány további kommunikációs vonatkozásra a nyilvános fórumok igénybevételét, a

figyelemfelkeltés lehetõségeinek kihasználását illetõen. A kutatásnak a participációs és protestformákra irányuló kérdéssorozata többek között a tiltakozó levelek, petíciók aláírását és tévémûsorok kapcsán sms révén történõ hozzászólást is magába foglalta. Az internethasználat mindkét vonatkozásban a legfontosabb magyarázó tényezõk egyike az aktív bekapcsolódás irányában A petíció esetében a funkcionális válfajok közül a közügy-fókusz, az sms esetében emellett a high-tech orientáció szerepe emelkedik ki. Ha a választásszociológiai kutatás fókuszában nem is kifejezetten az idevonatkozó elméleti problémák álltak, az itt feltárt eredmények is a véleményirányítás hagyományos felfogásának átgondolását sugallják az új kommunikációs csatornák megjelenése, a digitális kultúra fokozatos elterjedése, egészében a közéleti nyilvánosság struktúraváltása fényében. 8-fejezet.qxd 5.1005

12:22 Page 424 424 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT 8. táblázat A véleményirányítás általános mutatóját és egyes komponenseit magyarázó tényezõk az internetfelhasználókon belül, a funkcionális válfajok bevonásával* Általános véleményirányítás (1. rotálatlan faktor) Mindennapi/ szabadidõs véleményirányítás (1. rotált faktor) béta imp. béta –,12 ,04 Anyagi helyzet ,11 ,05 –,13 ,08 ,09 Networkerõforrások ,25 ,36 ,15 ,12 –,14 ,06 –,22 ,26 Nem (ffi. –) ,29 ,35 Internethasználat – élményhangsúly ,12 ,14 Iskolai végzettség imp. Politikai véleményirányítás (2. rotált faktor) béta imp. Technikai* véleményirányítás (3. rotált faktor) béta imp. –,15 ,06 ,06 ,16 ,07 ,26 ,34 ,15 ,05 –,17 ,17 –,42 ,52 ,06 ,07 ,03 ,12 ,29 ,23 –,09 ,03 Településtípus (Bp. –) Életkor Internethasználat – tudáshangsúly ,19 ,15 Internethasználat –

közügyhangsúly ,25 ,21 ,24 ,29 Internethasználat – high-techhangsúly ,18 ,11 ,14 ,08 R2 ,16 ,22 ,17 ,32 * Optimal Scaling – kategoriális regresszióelemzés, (szignifikáns) sztenderdizált együtthatók és importance-értékek 2. modell N = 325 * Az internethasználókon belül az internettel kapcsolatos tétel is részét képezte a dimenziónak. 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 425 425 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA Függelék 1. táblázat Internethasználati szokások – általános és specifikus felhasználási módok elterjedtsége a teljes és az internethasználó népességen, illetve különbözõ iskolázottsági csoportokon belül2 (%) Max. Középszakm iskolai végz. végz. Teljes felnõtt népesség Internethasználó felnõtt népesség Információk beszerzése 20 92 82 94 96 Levelezés (e-mail) 15 70 49 77 75 9 40 44 44 32 Keresõprogramok használata 15 71 57 76 74

Szakmai tanulmányok, folyóiratcikkek olvasása 13 60 45 61 69 (On-line) újságolvasás 11 52 42 53 59 Oktatási anyagok használata, letöltése 11 51 37 58 52 Szabadidõs információk (mozi, tévé stb.) 11 50 47 57 43 Szórakoztató, magazinjellegû információk 10 48 46 54 42 Technikai, tudományos újdonságok 9 41 30 44 48 Zenehallgatás, letöltés 9 40 50 43 33 Szabad számítógépes programok, filmek, képek letöltése 8 38 44 42 34 Általános válfajok Véleménycsere, „csettelés” Diplomás Internetezõk Specifikus felhasználási módok 2 Mind az általános, mind a specifikus felhasználási módokon belül az elterjedtség sorrendjében. Az itt közölt adatok az áttekinthetõség érdekében mindkét esetben eltekintenek azoktól a használat gyakoriságára vonatkozó részletesebb információktól. 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 426 426 ANGELUSZ RÓBERT–FÁBIÁN ZOLTÁN–TARDOS RÓBERT 1.

táblázat folytatása Max. Középszakm iskolai végz. végz. Teljes felnõtt népesség Internethasználó felnõtt népesség Aktuális politikai információk 8 36 25 35 46 Munkalehetõségek, állásinformációk 8 35 31 42 33 Vásárlással, árakkal kapcsolatos információk 7 32 24 32 41 Internetes on-line játékok, csevegés 6 29 32 34 24 Gazdasági, tõzsdei információk 6 25 14 23 42 Helyi önkormányzat weboldala 4 17 14 11 43 Banki ügyintézés 3 15 7 15 27 Hivatali ügyintézés (például APEH) 3 15 10 14 24 Rendelés, foglalás (például vonatjegy, szálloda, koncert) 3 14 9 13 26 Pártok weboldala 2 11 6 7 26 A kormány weboldala 2 11 5 9 24 1507 329 75 149 105 Általános válfajok N Diplomás Internetezõk 8-fejezet.qxd 5.1005 12:22 Page 427 POLITIKAI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS VÉLEMÉNYIRÁNYÍTÁS A DIGITÁLIS KULTÚRA 427 Irodalom Angelusz R.–Fábián Z–Tardos R: Digitális

egyenlõtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai In Kolosi T–Tóth I Gy–Vukovich Gy (szerk.): Társadalmi Riport 2004 Budapest, 2004, Tárki, pp 309–331 Dányi E.: A faliújság visszaszól Politikai kommunikáció és kampány az interneten Médiakutató, 2002 nyár (http://wwwmediakutatohu/printphp?i=94) Dessewffy T.: Az árnyékvilág szociológiája Kontroll és kreativitás az információs korban Információs társadalom, 2002 II (1): 44–55 DiMaggio, P.–Hargittai E: From the ‘Digital Divide’ to digital inequality: studying Internet use as penetration increases Working Paper, Ctr for Arts Cult Policy Studies, Princeton Univ. Fábián Z.: A társadalmi egyenlõtlenségek új dimenziója: „digital gap” Magyarországon Kutatásjelentés a Nemzeti Fejlesztési Hivatal számára Budapest, 2004, Tárki. Hüsing, T.–Selhofer, H: The Digital Divide Index – A measure of social inequalities in the adoption of ICT Paper presented at the IST 2002

Conference, Session „Bridging the Digital Divide”. Koppenhága, 2002, November 4–6 (www.empiricacom/empirica/publikationen/documents/Huesing Selhofer D DIX 2002.pdf) Pintér R.: A hagyományos és az új média kapcsolata: tévénézés, konvergencia és digitális szakadék. In: Z Karvalics L–Dessewffy T (szerk): Internethu: A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 1. Budapest, 2003, Infonia-Aula 183–204. Ritzer, G.: The McDonaldization of Society London, 1996, Sage Schulze, G.: Erlebnisgesellschaft Frankfurt am Main, 1992, Suhrkamp Schulze, G.: Élménytársadalom A jelenkor kultúrszociológiája Szociológiai Figyelõ, 2000 1–2: 135–158 Szabó M.: Globalizáció, regionalizmus és civil társadalom Budapest, 2004, Századvég Szabó K.: A munkaviszonyok fellazulása Paradigmaváltás a munka világában az információtechnológiák hatására. Információs társadalom, 2003 III (1): 75–95. Szalavetz A.: Hálózati szervezõdés az „új gazdaságban” – a

világgazdaság centrumában és azon kívül Információs társadalom,2003 III (1): 96–110 UCLA Center for Communication Policy (2003). The UCLA Internet report Surveying the digital future, year three. (http://wwwworldinternetprojectnet/)