Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 14 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:226

Feltöltve:2009. november 28.

Méret:212 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Bluetooth A Bluetooth technológia a legkisebb hatósugarú mobil rendszer. Azzal a céllal született, hogy kiváltsa egy szobán, irodán belül a berendezések (számítógép, nyomtató, TV, video, stb.) összeköttetésére használt kábeleket 4.1 A Buetooth története és szerepe a mobil távközlésben A Bluetooth technológia története 1994-ben kezdődött. A cél olyan rádió technológia kifejlesztése volt, melynek segítségével a mobiltelefonok és hordozható számítógépek között gyors és olcsó drótnélküli összeköttetés létesíthető. A projekt nevét Harald Bluetooth középkori viking királyról kapta, aki egyesítette Dániát és Norvégiát. A név azóta is változatlan, utalva ezzel a technológia skandináv eredetére. Az elektronikus berendezések közötti helyi, kis hatósugarú rádiós kapcsolat speciális követelményeket támaszt. Biztosítani kell, hogy a rádiós eszköz könnyen beépíthető legyen berendezéseinkbe, azaz mérete

ne legyen több néhány centiméternél, valamint fogyasztása olyan alacsony legyen, hogy akár az elemmel működő berendezésekben is használható legyen. Az előállítási költségének pedig olyan alacsonynak kell lennie, hogy a vezeték nélküli kommunikáció ne okozzon jelentős drágulást a termékek árában. A Bluetooth technológia eleget tesz a fenti követelményeknek, mivel egyetlen integrált áramköri lapon is megvalósítható, így a teljes rádiós eszköz mérete az antennával együtt akár 1-2 centiméternél is lehet. Az elképzelések szerint sorozatgyártással 5$-ra csökkenthető az előállítási költsége. Fogyasztása pedig alkalmazástól függően egy mai mobil telefonénak csupán néhány százalékát teszi ki. A 41 képen egy beépíthető Bluetooth rádiós modult láthatunk Érdekessége, hogy a téglalap hosszabbik éle kb. fél gyufaszálnyi hosszúságú 4.1 kép: Beépíthető Bluetooth rádiós áramkör Hamar kiderült, hogy

a lehetséges alkalmazások köre szinte végtelen. Ezt felismerve az Ericsson a technológiát nyílttá tette, és más cégekkel (IBM, Intel, Nokia és Toshiba) közösen 1998-ban megalakította a Bluetooth érdekcsoportot. A közös erőfeszítés eredménye az 1999-ben megjelent a Bluetooth specifikáció. A szabványosítási munka jelenleg is folyik, ennek köszönhetően számíthatunk a specifikáció 2.0-ás, nagyobb sebességet és több alkalmazást lehetővé tevő verziójának megjelenésére. Az érdekcsoport vezetése kiegészült a 3Com, Lucent, Microsoft és Motorola cégekkel, teljes tagsága pedig megközelíti a kétezer céget, melyek lefedik a kommunikációs és elektronikai ipar teljes spektrumát A Bluetooth fontos szerepet tölthet be hordozható számítógépek közötti infravörös összeköttetés kiváltásával is. Érdemes összehasonlítanunk e két technológiát Bár az infravörös összeköttetés szintén olcsó és könnyen integrálható a

már meglevő eszközökbe, több hátránnyal is rendelkezik a rádiós összeköttetéshez képest: kisebb a hatótávolsága, az adónak és a vevőnek látnia kell egymást, továbbá egyszerre csak két eszköz kommunikálhat egymással. Ezzel szemben a rádiós rendszerek jóval nagyobb hatótávolságot biztosítanak, az adó és vevő közötti akadályokon is áthatolhatnak, és egyszerre többen is kommunikálhatnak egymással. Mindezek következményeként a Bluetooth lehetővé tesz olyan alkalmazásokat is, ahol a kommunikáció emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatikusan zajlik, míg infravörös 4.2 A Szabványosítók által definiált Bluetooth alkalmazások (lásd Bluetooth3.pdf!) A Bluetooth szabványosításakor a technológia kifejlesztésével párhuzamosan kidolgoztak olyan alkalmazási modelleket is, melyek rámutatnak a Bluetooth alkalmazásának előnyeire. A következőkben röviden áttekintjük ezeket a megoldásokat, melyek rámutatnak a

technológia jelentős egységesítő szerepére is. Három az egyben telefon Kialakítható egy olyan mobil telefon, amely a beépített Bluetooth rádió segítségével minden hívás kezdeményezés esetén kiválasztja azt a hálózatot, amelyen a hívás a legolcsóbb. Ha a hívott fél a közelben található, a hívást közvetlenül Bluetooth kapcsolattal bonyolítjuk le (pl. épületen belül) Ha a hívott fél a vezetékes PSTN hálózaton érhető el legolcsóbban, akkor a Bluetooth a vezetékes telefonnal kiépített Bluetooth rádiós kapcsolaton keresztül a hívást arra a hálózatra irányítjuk. Más esetekben pedig a telefont hagyományos mobil telefonként használhatjuk. Univerzális Internet elérés Hasonló módon használhatjuk a Bluetooth chippel ellátott laptopunkat úgy, hogy mindig az adott környezetben fellelhető leghatékonyabb hálózati hozzáférési pontot használja az Internet elérésére, legyen az egy vezetékes számítógép hozzáférési

pont, vagy GSM, GPRS, UMTS hozzáférési pont, vagy egyéb Bluetooth interfésszel ellátott Internet csatlakozási lehetőség. Egységesítő szerepe lehet a Bluetoothnak a felhasználói felületek terén is. Használhatjuk mobil telefonunkat vagy hordozható számítógépünket a háztartási berendezéseink közös távirányítójaként. Otthonunkból kilépve pedig a megszokott kezelői felület segítségével vonatjegyünket, stb. akár vásárolhatunk üzletekben, kifizethetjük Vezetékek kiváltása Ezt a csoportot a létező kábeleket kiváltó alkalmazások alkotják. Ezen alkalmazások közös jellegzetessége, hogy a már meglevő rendszereket a Bluetooth könnyebben, szabadabban és rugalmasabban használhatóvá teszi. Az első termékek ebbe a csoportba tartoznak. Ilyen például a 42 és 43 képen látható vezeték nélküli fejhallgató, melynek segítségével akár úgy is lebonyolíthatunk egy beszélgetést, hogy a telefonunkat elő sem vesszük.

Ebbe a kategóriába tartozik még a drótnélküli billentyűzet, egér, stb. 4.2 kép: Ericsson T36 mobil telefon beépített Bluetooth csatlakozóval, és a Bluetooth vezeték nélküli fejhallgató 4.3 kép: Vezeték nélküli fejhallgató használat közben Ide tartoznak még az olyan alkalmazások is, amelyek bár elvileg elképzelhetőek vezetékkel is, eddig még nem terjedtek el, és a rádiós összeköttetés nyújtotta szabadságra, mobilitásra épülnek. Ebben az esetben a vezeték nélküli összeköttetés minőségileg új lehetőséget teremt. Ilyen például egy fényképezőgép és egy mobiltelefon közötti rádiós összeköttetés, melynek segítségével az elkészült fényképet, mint elektronikus képeslapot azonnal elküldhetjük. Hasonlóan érdekes elképzelni milyen lehetőségeket teremt egy toll 44 képen látható kiegészítése. Speciális (de hagyományos nyomdatechnikai eljárással előállítható) papírra írva a toll képes rögzíteni a

kéz mozgását, és ezt a beépített Bluetooth rádió segítségével továbbítja a telefonnak. Bluetooth kommunikációs interfésszel: kézírással írt leveleinket, rajzainkat azonnal elküldhetjük elektronikus levélként, vagy akár egy hagyományos papír újság hirdetésében a nekünk tetsző termékről további információt kérhetünk a szó szoros értelmében egyetlen tollvonással. 4.4 kép: Mobil telefon külső Bluetooth csatlakozóval és olvasó tollal Automatikus szinkronizálás A 4.5 képen látható ún infokaróra határidõnaplót, telefonkönyvet és levelezõprogramot is tartalmaz. Az eszköz a tulajdonosa mobiltelefonjával együttműködve e-mail fogadására és küldésére is alkalmas. A határidõnaplóban szereplõ találkozókat, idõpontokat pedig automatikusan szinkronizálja az asztali számítógép adatbázisával, amikor a felhasználó belép az irodájába 4.5 kép: infokaróra Bluetooth összeköttetés segítségével mobil

telefonunk egy beérkező email hatására bekapcsolhatja a táskánkban levő hordozható számítógépet, hogy aztán áttöltse a levelet. Vagy fordított esetben a számítógépre érkező elektronikus levelünkről értesítést kapunk a mobil telefonunkra, amivel azután elolvashatjuk a levelet, vagy böngészhetünk a postafiókunkban. A Bluetooth rádió nemcsak beépíthető, hanem külső adapter formájában is rendelkezésre áll, mint az a 4.6 képen látható 4.6 kép: Mobil telefon külső Bluetooth csatlakozóval Végezetül hasznos megoldás lehet, ha a repülőgépen megírjuk üzeneteinket a hordozható számítógépünkön, majd földet érés után a bekapcsolt mobil telefon segítségével automatikusan elküldjük őket. Láthatjuk, hogy a Bluetooth által lehetővé váló alkalmazások száma óriási. Az elkövetkező évek során minden bizonnyal sok új, meglepő alkalmazás megjelenésének lehetünk a tanúi. A vezeték nélküli rövid távú

összeköttetés megváltoztathatja az ember-gép kapcsolatról kialakult hagyományos elképzeléseket is. A hétköznapi felhasználók, még ha nem is rendelkeznek mély műszaki ismeretekkel, hozzászokhattak a számítástechnikai és kommunikációs berendezések teljesítményének gyors és folyamatos növekedéséhez. A Bluetooth a felhasználót most egy új lehetőséggel szembesíti: a bennünket körülvevő eszközök egyre gyakrabban fognak kommunikálni egymással, egyre összetettebb feladatokat lesznek képesek megoldani. Mindezt teszik úgy, hogy a kommunikáció láthatatlan: akár automatikus gépi kezdeményezésre is létrejöhet, és tényét nem jelzi kábel, sőt az adóvevő, antenna is rejtve marad. 4.3 Bluetooth protokoll szerkezet 4.7 ábra: Protokoll szerkezet Részletes leírást lásd Bluetooth2.pdf! 4.31 Transzport protokollok Rádiós interfész A Bluetooth szabvány egyszerre akár három duplex 64 kbps sebességű hangcsatornát illetve 1 Mbps

sebességű adatforgalmat tesz lehetővé. A hatótávolság 10 m, ehhez 1 mW teljesítményű adó szükséges. Lehetőség van azonban egy alternatív, 100 m hatótávolságú üzemmód használatára is, ebben az esetben a maximális adási teljesítmény 100 mW. A Bluetooth rádió a 2.4 GHz-es úgynevezett ISM sávban működik, mely az egész világon szabadon rendelkezésre áll, így használatához nincs szükség külön frekvencia engedélyre. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ebben a sávban számos más eszköz is működhet, melyek zavarforrásként lépnek fel. Így lehetnek ebben a sávban a Bluetooth eszközünk közvetlen közelében zsinór nélküli telefonok, vezeték nélküli LAN rendszerek, mikrohullámú sütők vagy éppenséggel más Bluetooth eszközök is. Tehát kétféle az azonos csatornás interferenciával is számolnunk kell. Az egyik a környezetünkben található Bluetooth eszközökből, a másik pedig teljesen más távközlő vagy éppenséggel

távközléshez nem is köthető rendszerekből származik. Az előbbi ellen megfelelő többszörös hozzáféréssel védekezhetünk ugyan, de az utóbbi ellen csak óvintézkedéseket tehetünk. Ez utóbbi megfontolásból a Bluetooth rendszer az azonos csatornás interferencia kiküszöbölésére frekvenciaugrást használ. Ez azt jelenti, hogy az adó és vevő másodpercenként 1600-szor egymással tökéletes szinkronban másik frekvenciára kapcsol. A frekvenciaugratás úgy is tekinthető, mint az FDMA és a CDMA ötvözése. A felhasználókat frekvenciában választjuk el egymástól, de egy felhasználóhoz nem csupán egyetlen frekvenciát rendelünk, hanem a felhasználóra jellemző kód szerint változtatjuk időben a használt frekvenciát. Ezzel a megoldással jelentősen csökkenthető az interferencia hatása anélkül, hogy össze kellene hangolnunk a különféle rendszerekhez tartozó berendezéseket, és ugyanakkor a kódosztás (CDMA) révén lehetővé válik

a Bluetooth eszközök egyidejű használata egymás hatótávolságán belül. Az egyes kommunikációs Bluetooth párok (ún. alkalmazások) egymástól függetlenül hajtják végre a frekvenciaugrást, álvéletlen frekvencia-sorozatot használva. Ezzel több problémát is megoldunk egyszerre. Egyrészt a tipikusan beltéri használat miatt számolnunk kell a többutas terjedésből adódó fading jelenséggel, mely bizonyos frekvenciákon a vételt ideiglenesen meghiúsíthatja. A frekvenciaugrás ezt a nemkívánatos hatást nagyban lecsökkenti, hiszen a rossz vétel esetén is hamar új, jobb vételt biztosító frekvenciára kapcsolunk. Hasonlóképpen csökken a más eszközök által okozott interferencia hatása. Másrészt az álvéletlen frekvenciaugrási sorozatnak köszönhetően elkerülhetjük a cellás rendszerekben megoldandó frekvenciatervezési (klaszterezési) problémát. Ez annál is fontosabb, mert a Bloetooth eszközöket bárki megvásárolhatja és akár

hálózatot is építhet belőlük, de nincs olyan testület, aki ezeknek az eszközöknek, hálózatoknak az együttélését szabályozná, előírva, hogy ki mikor, milyen frekvenciasávokat használhat. Az egyes alkalmazások egymástól teljesen függetlenül működhetnek. A hatótávolságon belüli többi alkalmazás különböző, az alkalmazásra jellemző álvéletlen frekvenciaugrási sorozatot használ (CDMA). Ezért, még ha néha elő is fordulhat frekvenciaütközés és ilyenkor adatvesztés, a frekvenciaugrás ennek valószínűségét erősen csökkenti. A frekvenciasávok gyors váltása együtt jár a jel sávszélességének jelentős A rendelkezésre álló 79 MHz sávszélességet a szabvány 79 egyenként 1 MHz széles tartományra osztja, ezeken történik a frekvenciaugrás. A Bluetooth a GSM-mel szemben a kommunikációs irányokat időben választja szét, azaz időosztásos duplex (TDD) eljárást használ: a csatornát 625 μs hosszú időszeletekre

osztjuk, ahol minden időszelet egy adott frekvenciának felel meg. (Így kapjuk az 1600/másodperc ugrási gyakoriságot.) Az adatküldés csomagokban történik, és az egymást követő időszeleteket felváltva adásra, illetve vételre használjuk. Baseband: Hálózatszervezés, Hívásfelépítés Hálózatszervezés Az eddigiekben egy alkalmazás alatt két Bluetooth eszközt értettünk, akik azonos frekvenciaugratási sorozatot (kódot) használva tudtak egymással kommunikálni. A gyakorlatban az egy alkalmazáson, Bluetooth terminológiával: piconet-en belül akár nyolc eszköz is kapcsolatban állhat egymással. Természetesen meg kell oldanunk a többszörös hozzáférés kérdését az azonos kódot használó eszközök között. A piconet-en belül ezért mindig pontosan egy eszköz a mester (ang. Master), aki a piconet forgalmának irányításáért felelős, a többi eszköz a szolga (ang. Slave) szerepet játssza A piconet-ben használt frekvencia kiválasztása

a master eszköz egyedi azonosítójának és belső órájának alapján történik. Ahhoz, hogy ezen alapvető fontosságú információk rendelkezésre álljanak, a kommunikáló feleknek az adatcsere megkezdése előtt speciális szinkronizációs eljárást kell végrehajtaniuk, melynek során többek között a slave eszközök megtudhatják a master azonosítóját és azt, hogy saját órájuk mennyire késik vagy siet a master-éhez. képest Ezáltal ők is képessé válnak a közös frekvenciaugratási sorozat előállítására. 4.8 ábra: Ugratási sorozat generálása A közös frekveciaugratási sorozat birtokában azonban még mindig szabályozni kell az eszközök hozzáférését a rádiócsatornához. Ezt a master biztosítja időosztás segítségével. Azaz a master mondja meg, hogy melyik slave melyik 625 μs hosszú időrésben küldheti el a csomagját. Egy piconet-en belül egy master és legfeljebb hét slave eszköz lehet egyszerre aktív állapotban.

Ugyanakkor szükség lehet több Bluetooth eszköz egyidejű hálózatba kapcsolására is. Az egymást átfedő lefedettségi területen működő piconet-ek ezért úgynevezett scatternetbe szervezhetők. Egy eszköz a 4.9 animációnak megfelelően több piconet-nek a tagja is lehet, lehetővé téve ezzel nagyobb Bluetooth hálózatok kialakítását is. Egy eszköz több piconet-ben is betölthet slave szerepet, sőt emellett még masterként is működhet. Nem lehet viszont több piconet-ben master egyidejűleg, hiszen a piconet frekvencia szinkronizációját a master címe és órajele határozza meg, és ennek minden piconetben különböznie kell. Helyi hálózat (LAN) Bluetooth hozzáférési pont 4.9 animáció: Bluetooth piconet és scatternet (kétszeres kattintás a képre!) A 4.9 animáción először azt láthatjuk amint különböző színű ellipszisekkel jelzett piconetek jönnek létre. Ezután a zöld piconet-ben található palmtopunkról szeretnénk néhány

adatot a barna piconet-ben elhelyezkedő nyomtatón kinyomtatni. Ehhez az szükséges, hogy a zöld piconet-ben a palmtop slave-ként, a számítógép master-ként funkcionáljon. Ugyanakkor a kék piconet-ben a számítógép már slave-ként jelenik meg és itt a laptop a master, akinek a bevonásával a kék nyílnak megfelelően elérhetjük a nyomtatót. 4.10 ábra Ugratási sorozat megválasztása inter-piconet kommunikáció esetén Hívásfelépítés A kapcsolat felépítéshez két eljárást definiál a szabvány, az inquiry és page eljárásokat. Az opcionális inquiry arra szolgál, hogy a Bluetooth eszköz észlelhesse a hatótávolságon belüli többi Bluetooth eszközt. Az inquiry során egy speciális kódot kell kibocsátania a Bluetooth rádiónak. Azok a Bluetooth eszközök, amelyek a szabvány által meghatározott frekvenciasorozaton figyelve észlelik az inquiry jelet, és jelenlétüket más eszközök számára is láthatóvá kívánják tenni, erre

egy speciális inquiry válasz jelet küldenek, amelyből kiderül az eszköz egyedi címe. Amennyiben fel kívánunk építeni egy Bluetooth kapcsolatot egy adott eszközzel, melynek címét már ismerjük, a page eljárást kell használnunk. A két eszköz ilyenkor a szabvány által meghatározott frekvenciasorozat szerint hangolja adóját, illetve vevőjét. Az eljárás garantálja, hogy a két eszköz néhány másodpercen belül közös frekvenciát választ, ezáltal lehetővé téve a szinkronizációs információk cseréjét, mindenekelőtt az órajelek szinkronizációját. Mindig a page eljárást kezdeményező eszköz válik a piconet master-évé, így ennek az eszköznek az órajele szabja meg a frekvenciaugrási sorozatot. 4.11 ábra Inquiry és paging Fizikai összeköttetés (link) típusok A Bluetooth szabvány két fajta összeköttetést definiál. A szinkron kapcsolat-orientált (Synchronous Connection-Oriented, SCO) összeköttetést tipikusan hang

átvitelére használhatjuk. Ebben az esetben a master előre lefoglal periodikusan (ettől szinkron) két egymást követő időrést, az elsőben ő ad a másikban a slave küldheti a csomagját. Mivel mindkét irányban egy-egy időrést használunk, ezáltal szimmetrikus, előre garantált sebességű és késleltetésű átvitelt tudunk biztosítani, ami valós idejű alkalmazások (pl. beszéd, video) esetén elengedhetetlen Az aszinkron kapcsolatmentes (Asynchronous ConnectionLess, ACL) összeköttetést tipikusan adatátvitelre használhatjuk. Ekkor nincs előre lefoglalt erőforrás Ebben az esetben a forgalmat a master vezérli (ő dönti el mikor kíván csomagot küldeni, vagy fogadni): mindig először a master küld egy csomagot a slave-nek, majd a slave a rákövetkező időszeletben forgalmaz a masternek. Ha a master-nek nincs elküldendő adata a slave számára, ebben az esetben speciális úgynevezett lekérdező (poll) csomagok elküldésével teszi lehetővé a

slave számára az adatküldést. Napjaink Internetézésére érdekes aszimmetria jellemző. Az egyik irányban rövid kérések utaznak egy kiszolgálóhoz, majd ezekre hosszabb válaszok (fájlok) jönnek vissza. Célszerű lenne, ha az átviteli kapacitásokat is dinamikusan tudnánk szabályozni a fenti aszimmetriának megfelelően. A Bluetooth szabvány ezért ACL összeköttetések esetén lehetővé teszi egy, három vagy öt időrés együttes használatát. A 7.2 animáción először három eszközből: egy számítógépből, egy mobil telefonból és egy nyomtatóból kialakítunk egy piconet-et, melyben a számítógép a master és a másik két berendezés a slave. A mobil telefon és a számítógép között beszédhívást folytatunk, melyhez értelemszerűen SCO összeköttetést használunk. A számítógép és a nyomtató között nyilvánvalóan adatátvitel zajlik, mely ACL összeköttetést igényel. A vízszintes időtengelyeken a master órajeléhez

szinkronizált időrések láthatóak. Az SCO összeköttetést kék, míg az ACL-t zöld csomagok jelzik. Az animáció szemléletesen mutatja, hogy a kommunikáció mindig csak a master és valamely slave között történhet, ugyanakkor felváltva akár több slave is párbeszédben állhat a masterrel. Jól látható, hogy az SCO csomagok rögzített 7 időrésenként követik egymást és mindig csak egy-egy csomagot cserél a master és a slave. Ugyanakkor az ACL összeköttetés csomagjait esetlegesen küldi a master és az igényeknek megfelelően összevont időréseket is használnak. 4.12 animáció: SCO és ACL összeköttetések (kétszeres kattintás a képre!) Mint azt már említettük lehetőség van hibajavító (csatorna) kódolás alkalmazására. Az alkalmazott hibajavító kód hibajavító képességét a használt szolgáltatáshoz lehet igazítani. Az SCO összeköttetések 64 kbps-os beszédátviteli sebességet biztosítanak, ami kb. 10-szerese a GSM

átviteli sebességének. A beszédcsomagok védelem nélkül, 1/3-os és 2/3-os hibavédelemmel láthatók el. De az utóbbi két esetben le kell rövidíteni az SCO küldési periodust! ACL összeköttetés esetén a 4.13 táblázatnak megfelelően külön választották megkülönböztetve  a szimmetrikus: ugyanannyi (1-3-5) csomagot küld a master, mint a slave, illetve  az aszimmetrikus: különböző a csomagszám a két irányban esetet. A táblázat első oszlopában a DHx az x az összevont csomagok számát, a DH pedig a hibavédelem mellőzését jelenti. A DMx pedig hasonló módon a 2/3-os hibavédelemmel ellátott csomagokat, ahol az egyik irányban csak egy csomag halad, míg a másikban x csomagot vonunk össze. Aszimmetrikus esetben a két oszlop a két irányban elérhető eltérő hasznos bitek átviteli sebességét mutatja. Látható, hogy a legnagyobb átviteli sebességet egy irányban a DH5 üzemmóddal érhetjük el. Ekkor az egyik irányban 721 kbps-mal

(5 időrés) a másikban pedig 576 kbps-mal (1 időrés) lehet adni. Ezt a sebességet csak ideális körülmények között lehet elérni, mivel nem használunk hibavédelmet. Jogosan felvetődhet a kérdés, hogy az összességében így elért 778.6 kbps még mindig elmarad a bevezetőben ismertetett 1Mbps-tól. Ennek oka az, hogy a csomagok a hasznos információ mellet fejléceket is tartalmaznak, melyek a csomag feldolgozására vonatkozó vezérlési információkat hordozzák. Típus DM1 DH1 DM3 DH3 DM5 DH5 Szimmetrikus összeköttetés [kbps] 108.8 172.8 256.0 384.0 286.7 432.6 Aszimmetrikus összeköttetés Values [kbps] 108.8 108.8 172.8 172.8 384.0 54.4 576.0 86.4 477.8 36.3 721.0 57.6 4.13 táblázat ACL hibajavítási képességek és az elérhető átviteli sebességek 4.14 ábra csomag és fejléc formátum Energiatakarékos üzemmódok Tekintettel arra, hogy a Bluettoth eszközök rádiós környezetben üzemelnek, ezért rendkívül fontos a telepekkel való

takarékoskodás, azaz a teljesítménykímélő üzemmód használata. Az egy pikoneten belüli eszközök száma tulajdonképpen nem korlátozott, azonban egyszerre legfeljebb hét slave lehet aktív állapotban, a többi a legalacsonyabb fogyasztású energiatakarékos, úgynevezett park üzemmódban várakozik és csak akkor juthat kommunikációs lehetőséghez, ha előbb valamelyik aktív üzemmódú eszköz park állapotba megy át. Fontos megjegyezni, hogy a park állapotban lévő eszköz folyamatosan fenntartja a masterrel a szinkronizációt, így lényegesen gyorsabban tud aktív állapotba váltani, mint egy olyan eszköz, amelyik újonnan akar a pikonethez csatlakozni. Az aktív slave eszközök telepkímélés céljából a sniff és hold üzemmódokat is használhatják, melyek segítségével ideiglenesen kikapcsolhatják adóvevőjüket, ezzel csökkentve az áramfogyasztást. Hold üzemmód esetén a slave egyszeri alkalommal elalszik a mesterrel előre egyeztetett

időtartamra. Sniff alkalmazása esetén pedig periodikusan elalszik és felébred a slave. Természetesen itt is a masterrel való egyeztetés után. A park, hold és sniff energiatakarékos üzemmódok igénybevételével, valamint az adási teljesítmény dinamikus szabályozásával elérhetjük, hogy az elemmel működő Bluetooth alkalmazások esetén a készenléti idő akár több hónapra, az aktív működési idő több órára nőjön. Tervezési szempontok Ha a Bluetooth a tágabb keresztmetszet az összeköttetésben, akkor az alkalmazásoknak tekintettel kell lenni a vég-vég összeköttetések sebességére, illetve arra, hogy a kommunikációs eszköz tárolási kapacitása véges. Wide-Area Link 9.6 to 144 Kbps Bluetooth Link 721 Kbps Wide-Area Network Amikor a Bluetooth a tágabb keresztmetszet Előfordulhat olyan eset, hogy a Bluetooth a szűkebb keresztmetszet az összeköttetésben. Pl a LAN eszközök tipikusan állandóan rákapcsolódnak a hálózatra,

a Bluetooth eszközök viszont nem. Bluetooth 721 Kbps Bluetooth Network Device Ethernet Local-Area Network 10/100 Mbps Amikor a Bluetooth a szűkebb keresztmetszet Biztonság Mint minden rádiós technológiánál, a Bluetooth kapcsán is alapvető a biztonság kérdése. Vajon le tudjuk-e hallgatni a mások által Bluetooth segítségével átvitt érzékeny információt, illetve rákapcsolódhatunk-e Bluetooth segítségével bármely más eszközökre? A Bluetooth szabvány több módszert is ad a visszaélések kiküszöbölésére. A fentiekben is utaltunk rá, hogy a frekvenciaugrást használó rádió megnehezíti az adás lehallgatását, mert az adási frekvencia ismerete csak előzetes szinkronizáció segítségével lehetséges. A szinkronizációs eljáráshoz pedig mindkét fél aktív részvétele szükséges, ezért nem lehetséges kommunikáció egy Bluetooth eszközzel annak tudta nélkül. Ezen felül a szabvány lehetőséget biztosít a másik fél

kilétének hitelesítésére PIN kód segítségével. Az érzékeny információt pedig lehetőségünk van titkosítva átvinni